74
' " r
SZOFUZESI SAJÁTSAGOK
B É C S I ÉS M Ü N C H E N I C O D E X E K B E N .
( N Y E L V É S Z E T I T A N U L M Á N Y )
I R T A
B R E i i N K Á Z M É R .
'LÚGOS, 1884.
W E N C Z E L Y J Á N O S É S F I A KÖNYVNYOMDÁJA.
18626
R é g i n y e l v e m l é k e i n k k ö z t kiváló helyet foglalnak el a bécsi és m ü n c h e n i c o d e x e k , m e l y e k n e k beható vizsgálása teszi jelen t a n u l m á n y u n k t á r g y á t .
Mind a k é t n y e l v e m l é k m á r a X V 1 J I . s z á z a d b a n élénk é r d e k l ő d é s t á r g y a volt, s az A k a d é m i a k ö z r e is b o c s á t á a n e g y v e n e s é v e k b e n a Régi M. N y e l v e m l é k e k I. és I I I . köte- teiben D ö b r e n t e i G á b o r becses jegyzeteitől kisérve. U j a b b a n megint az A k a d é m i a a d t a ki az e g y ü v é tartozó k é t nyelvem- léket egy k ö t e t b e n , mint I. k ö t e t é t a N y e l v e m l é k t á r cz. n a g y o b b k ö r ű vállalalatnak. Az előszó, melyet W o l f G y ö r g y e c o d e x e k elé tűzött, kellő t á j é k o z á s t nyuj.t á z ' e m l é k e k keletkezési ideje, Íratása és egész sorsa felöl.
Mind a bécsi, mind a· m ü n c h e n i jcodex hiányos és nem n y ú j t j a a szent írásnak teljes fordítását, v
A bécsi az ó szövetségi .könyvelvből Juditli k ö n y v é t , a k i s e b b p r ó f é t á k a t és n é h á n y a p o k r y p h k ö n y v e t t a r t a l m a z . A c o d e x e n h á r o m k é z irása vehető észre és nem h a t á r o z h a t ó m e g bizonyosan másolat, a v a g y eredeti. · C h a r a k t e r e a X V . szá- z a d r a m u t a t . . . - . ,
A m ü n c h e n i az ú j szövetségi részből Máté, M á r k , L u k á c s és J á n o s évangelisták könyveit n y ú j t j a . E r r ő l m á r bizonyos, hogy nem eredeti. Másolta N é m e t i G y ö r g y 1466.
E l t e k i n t v e azon nagy szolgálattól, melyet e biblia fordí- tások k o r u k n a k tettek, mint a nyilvános és magán életnek er- kölcsi codexei, m e g b e c s ü l h e t e t l e n e k k ü l ö n ö s e n a nyelvtanul- m á n y o z ó j á r a ; m e r t a n y e l v f e j l ő d é s n e k egy n e v e z e t e s mozza- natát tüntetik elő. H a n g t a n i , alaktani és szófüzési t e k i n t e t b e n sok é r d e k e s sajátosságot m u t a t n a k , m e l y e k mai n y e l v ü n k b e n m á r nem találhatók, v a g y talán még itt-ott a népies nyelv egyes, elszórtan j e l e n t k e z ő t ü n e m é n y e i v e l egyeztethetők össze.
E z ú t t a l csak a szófüzési v i s z o n y o k r a s z o r í t k o z u n k és a szokásos nyelvtani felosztást k ö v e t v e a szófüzési s a j á t s á g o k a t h á r o m s z a k a s z b a f o g l a l j u k . E s z a k a s z o k : 1) a szóegyezés, 2) a szóvonzat és 3) a szórend.
I. S Z Ó E G Y E Z É S .
E s z a k a s z b a n t á r g y a l j u k : A. Az alany és m o n d o m á n y egyezését. B. A névelő és a n é v m á s o k h a s z n á l a t á t . C. A bir- t o k v i s z o n y t . '
A. Az alany és a niomlomány egyezése.
1. E g y e s s z á m ú alany mellett többes s z á m ú m o n d o m á n y á l l : 0 fiaitól megigazoltatnak ő böl.csesége, Mát. 11. 19.
F o r d í t o t t eset, midőn t ö b b e s számú alany mellett a mon- d o m á n y áll egyes s z á m b a n : Mert ezek jő ő n e k i k ő bölcsesé- g e k é r t , Sopli. 2.10.
2. S z á m n é v i alany mellett a m o n d o m á n y t ö b b e s b e j ő latinosan : H o g y beteljesednének J e r u s a l e m p u s z t u l a t j á n a k hetven esztendeje, D á n . 9. 2. E s kettő a z o k közzöl azon n a p o n mennek vald, L u k . 24. 13. .
3. A t ő s z á m o k h o z j á r u l ó -an, -en v é g z e t h e l y e t t t ö b b e s r a g tétetik szokatlanul a latin s z á m n e v e k p é l d á j á r a : E z e r s z e r ezerek szolgálnak vala ö neki, D á n . 7. 10. A v á r o s kiből ezerek k i m e n n e k vala, A m . 5. 3. V a l á n a k e g y e i n b e S i m o n , P é t e r és T a m á s és e g y e b e k ő taneitványi közzöl kettők. J á n . 2 1 . 2 .
4. A s z á m n e v e k jelzettjei latinosan t ö b b e s s z á m b a n áll- n a k : E l e i b e kelének neki két emberek, Mát. 8. 28. J é z u s innen elmenvén k ö v e t é k ötet két vakok, Mát. 9. 27. O s z á j á b á n bárom szer fogak v a l á n a k , D á n . 7. 5.
H a t á r o z a t l a n m e n n y i s é g e t jelentő szók jelzettjei is ren- desen t ö b b e s s z á m b a n állnak : K e l j fel és egyél sok húsokat, D á n . 7. 6. K ö v e t é k ötet sok gyülekezetek, Mát. 8. 1.
M e n n y i s é g e t jelentő s z ó k : sok, kevés, elég t ö b b e s r a g o t vesznek f e l : Sokak m o n d n a k én n e k e m a n a p o n , M á t . 7. 22.
Sokak v a d n a k hivatalosak, de kevesek választottak, M á t . 2 0 . 1G.
K é t száz pénz á r a k e n y e r e k n e m elegek, J á n . 6. 7.
5. Az alany g y ű j t ő név s a m o n d o m á n y mégis t ö b b e s s z á m b a n á l l : É s m e n d g'erazenosok vidékének sokasága kérék ötet, L u k . 8. 37.
6. Sajátságosan h a s z n á l t a t i k : mend, menden, u g y a n i s j e l - z e t t j e t ö b b e s esetet veszen f e l : A z é r t menden nemzetek Á b r a - hámtól fogván D á v i d i g l a n tizennégy n e m z e t e k , Mát. 1 . 1 7 . ; és e g y b e g y ű j t v é n a p a p o k n a k menden fejedelmeket., M á t . 2. 4 .
3 S z á m t a l a n s z o r áll egész é r t e l m é b e n , a latin omnis-t he- lyettesítvén mind a n n y i s z o r : 0 mendeu életében k e d e g n e m volt, ki m e g h á b o r e i t a n á I s r a e l t (in omiii autem spatio), J u d . 16. 3 0 . ; hogy m e g t u d j a mendeu föld (omnis terra). B a r . 2 . 1 5 . E g é s z e n latinos a k ö v e t k e z ő p é l d a : í m e ez b e f e d e z t e t e t t ezüst- tel és a r a n y n y a l és mendeu szellet (e. h. semmi szellet) nincs ő b e l e k b e n (et omnis spiritus non est in v.isceribus ejus), H a b . 2. 19.
L a t i n o s az eyymenden h a s z n á l a t a i s : E s m e g f o r d u l a egy- menden ( u n u s q u i s q u e ) ő h á z á b a , J á n . 7 . 5 3 . ; eyymendenikel on- szolja vala ő nyelvével, Macii. 7. 2 1 . ; és ad ő n e k i k egymen- dennek f ü v e t , Z a c h . 9. 1.
B. A névelő és a névmások használata.
1. A h a t á r o z o t t névelő, mint m á r K a z i n c z y is m e g j e g y e z t e a Halotti Beszédről, n y e l v e m l é k e i n k b e n r i t k á b b a n használtatik.
N é m e l y szavak után r e n d e s e n e l m a r a d , ilyenek a méltóságot, m a g a s a b b r e n d ű valót jelentők : úr, király, herczeg, pl. és egye- s ü l n e k v e l ü n k sok gonoszok, m e l y e k e t szerzett úr, B a r . 1 . 2 0 . ; és. a d t á k a z o k a t a f a z o k a s n a k földéjért, m i k é n t s z e r z e t t e én n e k e m úr, Mát. 26. 16. A z é r t v e v é király a g y ü r ü t ő k e z é b ő l , E s z t . 3. 10.; és parancsold király, hogy ugy lenne, E s z t . 9. 14.
F e l kel k e d e g erős király és u r a l k o d i k , D á n . 11. 3 . ; m e r t te belőled jő ki herczeg, ki b i r j a én n é p e m e t , Mát. 2. 6.
2. A határozatlan névelő szintén k i m a r a d , b á r kitétele o k v e t l e n ü l szükséges, p l . : A m o s n a k igéi, ki (egy) volt T e -
k u e n a k pásztoriból (fűit in pastoribus), A m . 1. 1. V a l a (egy) e m b e r házi atya, ki plántált szőlőt, Mát. 2 1 . 3 3 . L á t o d vala és ugy miglen elmetteték (egy) kö k e z e k nélkül (videbas itaque d o n e c abscissus est lapis), D á n . 2. 34.
S a j á t s á g o s a n áll a h a t á r o z o t t névelővel összekapcsolva egyik j e l e n t é s s e l : Mikor k e d e g t ü t e k e t ü l d ö z e n d n e k az egy vá- rosból fussatok a másba, Mát. 10. 23.
• 3. "A személyes n é v m á s o k latinosan fölöslegesen t é t e t n e k k i : É s legottan hogy megtisztoltatának m e n d á l d o z a t o k a t a j á n - l a n a k es ö f o g a d á s o k a t es ö i g é r é s e k e t , J u d . 1 6 . 2 2 . ; sem m é g y be én n é p e m n e k k a p u i n ö r o m l á s o k n a k n a p j á n , sem utálsz te és ó' gonoszságin o p u s z t o l a t j á n a k n a p j á n és nem eresztetel ki ö h a d a ellen ö p u s z t a s á g á n a k n a p j á n , A b d . 1. 13. Szül k e d e g
i*
fiat és hivod ő n e v é t J é z u s n a k , m e r t ö iidvezejti ő n é p é t ö bű- nökből, Mát. 1 . 2 2 . ; h o g y i n n á n a k azokból k i r á l y es ö f e j e d e l m i es ő feleségi es ő szeretői, D á n . 5. 2.; és m e g s z ü n t e t e m o men- ően vigasságát, ő ü n n e p é t ő n e o m e n i a j á t ő s z o m b a t j á t és ő inenden ü n n e p é n e k ideit, Ozias 2. 11.
Még s a j á t s á g o s a b b , midőn a tagadó szóval j ő jelzői vi- s z o n y b a : M e r t ime én f e l t á m a s z t o m a k a l d e o s o k a t , k e s e r ű n e m - zetet, hogy b í r j a a nem ö b a j l a k á t , H a b . 1. 6 . ; és felelének ö nem t u d t o k a t h o n n a n volna, L u k . 20. 7.
4. A visszaható n é v m á s m i n d e n k o r a n y o m o s i t ó ön, önön, ten, min stb. szócskával jár együtt, pl. J u d i t önmaga v a l a a h a j l é k b a n ( e r a t q u e Juditli sola), J u d . 13. 3. H a v a l a k i ötet igazán á l l a p t a t a n d j a sem állhat önönmaga (per s e m e t i p s u m stabit), B a r . 6. 26. M a r d o c h e u s c s a k önmaga nem h a j t v a l a t é r d e t (Solus M a r d . non flectebat genu), E s z t . o. 2. E n k e d e g énen- magam m e g h a g y a t t a t v á m látám e nagy látatot (relictus solus), D á n . 10. 8.; és szerze nekik király eledelt e g y m e n d e n napon önétkeiből és a borból, melyből önönmaga iszik v a l a ( u n d e b i b e b a t ipse), D á n . 1. 5. N e a k a r j h i á b a t é v e l y g e n e d , m e r t mii münönmagunkért s z e n v e d j ü k ezt ( p r ó p t e r n o s m e t i p s o s p a t i m u r ) , Mach. 7. 18.
E nyomositó s z ó c s k a járul oly s z a v a k h o z is, m e l y e k h e z ma nem t e h e t ő : E l m e n é n e k a z é r t e s m e g a t a n í t v á n y o k önegy- máshoz (ad semetipsos), J á n . 20. 10. E n istenem tenenérted hajt- sad le f ü l e d e t és hallgass m e g ( p r o p t e r t e m e t i p s u i n ) , D á n . 9. 17. Valóbizony a z o k a t , kik ő v e s z e d e l m é n e k okai v a l á n a k beeresztő a v e r e m b e és egy pillantatban önnönelötte m e g m a - r a t t a t á n a k , D á n . 14. 41. E s négy igen nagy v a d a k f e l m e n n e k vala a tengerből, k ü l ö m b ö z e t e s e k önnön közöttök, D á n . 7. 3.
B i r t o k o s n é v m á s k é n t is h a s z n á l t a t i k : M e n j é l te h á z a d b a a tenneidhez és hirdessed m e g őnekik m e n n y i t tett te n e k e d úr, M á r k 5. 19. T u l a j d o n önvébe j ö t t és önnei ötet n e m f o g a d t á k (v. ö. K B . önötíei), M á r k 6. 8.
5. A m u t a t ó n é v m á s cserélődik személyes n é v m á s s a l , pl.:
Mert igen szoros a k a p u és k e s k e n y az út, m e l y viszen az ö r ö k életre és kevesen v a n n a k , kik meglelik ötet, Mát. 7. 14.
H o g y h a te j o g s z e m e d m e g g o n o s z b e i t a n d t é g e d , v e d d ki ötet, Mát. 5. 29. A z időben, kiben a kaldeosok J e r u s a l e m e t meg- v e t t é k vala és m e g f e r t ő z t e t t é k vala ötet, B a r . 1. 2. A meg-
5 fordított eset ép oly g y a k o r i , pl.: A z é r t mendeiieket, v a l a m e l y e k e t a k a r t o k hogy t e g y e n e k n e k t e k e m b e r e k , ti is u g y a n t e g y e t e k azoknak, Mát. 7. 12. E s m o n d a J é z u s azoknak, Mát. 9. 15.
Fölöslegesen is tétetik k i : A kelyhet, kit a d o t t én n e k e m atya, nem a k a r o d - e , h o g y igyain azt, J á n . 18. 11. stb.
r
Azon é r t e l m e ugyanaz: E s e s m e g elmenvén i m á d k o z é k azon b e s z é d e t m o n d v á n , M á r k 14. 39. Ragozott a l a k b a n is használtatik, p l . : midőn ő h a t a l m a s o k i n e g f o g a t a n d n a k azonokkal tőrrel által verettetik, J u d . 5. 2S. E mellett meg van ugyanaz is: M e g e m l é k e z t e m az álomról, melyet láttam vala, ugyantzeneket
jegyzőt, E s z t . 10. 5 stb. · Ilyen, olyan toldott a l a k b a n van m e g : A l a j t j á t o k - e , hogy
azok m e n d e n Galileabelieknél b ü n ö s b e k voltanak, m e r t ilye- feneket s z e n v e d t e k , L u k . 13: 2. H a g y j á t o k az a p r ó d o k a t én hozzám j ö n n i , és ne a k a r j á t o k megtiltanotok, m e r t olyatanoké m e n n y e k n e k országa, Mát. 19.141 E l é b e tétetik ilyen n é v m á s - nak is : Ki hallván ezilyen n e m ű beszédet m e g k í s é r t é ötet tiz h ó n a p o k b a n , D á n 1. 14.
Annyi, ennyi számi n é v m á s a mutató az ez névmással k a p c s o l t a t i k össze, p l . : E s egyebi esett a j ó földbe és k i k e l v é n gyümölcsözött száz azannyéat. L u k . 8. 8. Bizony m o n d o m tü n e k t e k , hogy nem leltem czennyé h ü t ö t I s r a e l b e n , L u k . 7. 9.
6. A visszahozó n é v m á s a személy és dolog j e l ö l é s é r e e g y a r á n t használtatik, p l . : E s e k ö n y v e t olvassátok, kit eresz- t e t t ü n k tü hozzátok, B a r . 1. 14. A naptól fogván, kin. kihozta mű a t y á i n k a t E g y p t o m n a k földéből, Bar. 1. 19. F e l k e l e a helyből, kiben f e k ü t t vala, J u d . 10. 1. É s add ő é t k é n e k mara- d é k á t , kiből megelégedett vala, K u t h . 2. 18.
A mely és mi nincsen m e g k ü l ö n b ö z t e t v e , u g y a n i s mely használtatik a k k o r is, h a a j e l z e t t név nincs kitéve, p l . : A d j á t o k el, .melyeket birtok és a d j a t o k alamizsnát, L u k . 13. 33. I s r a e l n e k - balgatag fiai nem ítélitek, sem e s m e r i t e k , mely igaz, D á n . 13. 48.
Boldogok v a g y u n k Israel, m e r t melyek kellnek istennek, meg- <
j e l e n t e t t e n e k m ű n e k ü n k , Bar. 4. 4.
7. A k é r d ő n é v m á s o k közzül a mely használtatik a k k o r is, midőn a sokból csak egy van k é r d é s b e téve s m a ilyenkor ik-kel szokott á l l a n i : K é r d i k vala ő tanítványi mely volna e p é l d a b e s z é d , L u k . 8. 9.
U g y a n c s a k mely áll mi h e l y e t t : E s z t e r inely te k é r é s e d , hogy a d a s s é k te n e k e d , Eszt. 7. 2.
8. L a t i n o s a hogy mi k é r d ő s z ó c s k a használata m i é r t v a g y minek helyett, p l . : Hogy mi. veszedelm ez (ut quid p e r d i t i o ) ? Mát. 26. 8. Hogy mit g o n d o l t o k g o n o s z o k a t tű s z i v e t e k b e n ? Mát. 9. 4.
L a t i n o s s á g n a k kell t e k i n t e n ü n k a minem, miclenem és mi- vemde kérdő' név-másféléket i s : Minem szednek tövisekről sző- lőket, avagy k ó r o k r ó l f ü g é k e t ( n u m q u i d coliigunt d e spinis u v a s ) ? ISI át. 7. 16. É s te K a p b a r n a u i n midenem ( n u m q u i d ) m e n d m e n y - nyig felmagasztatol-e ? Mát. 1 1 . ' 2 3 . Minemde ( n u m q u i d ) tű es el a k a r t o k m e n n e t e k - e ? J á n . 6 . 6 8 . A n u m q u i d é r t e l m é b e n ina vájjon használtatik, s b á r latinosság van e k é r d ő s z ó c s k a hasz- n á l a t á b a n , de egy kis önállóságot is találunk, m i d ő n a de nyo- moinositó szócskát látjuk vele össze k a p c s o l t a t n i .
10. A t á r g y r a v o n a t k o z ó k é r d ő névmással az ige össze- vonást szenved, igy : metgyek ( m e g g e k ) hogy nincsen h o v a ta- k a r j a m én g y ü m ö l c s i m e t (quid faciam), L u k . 12. 17. T u d o m metszek (meccek) hogy m i k o r eltávoztatandoni e i b i n a g y s á g t ó l f o g a d j a n a k e n g e m e t ő liázokba, L u k . 16. 4.
11. S a j á t o s még a k é r d ő n é v m á s h a s z n á l a t a , m i k o r bir- tokos k a p c s o l a t b a n fordul elő, p l . : Tü kitek kedeg- g o n d o l v á n toldhat ő állatjához egy s e n g n y é t (ki közzületek), M á t . 6. 27.
12. A határozatlan n é v m á s o k közül valami áll akármi h e l y e t t : Es ki először leszállott volna a halas t ó b a a víznek m o z d u l a t j a után, megvigaszik vala valami betegségtől foglaltatik vala (a q u a c u n q u e d e t i n e b a t u r iutirmitate), J á n . 5. 4.
Valaki használtatik a k á r k i h e l y e t t : É s valakik illeték m e g v i g a s z t a n a k ( q u i c u n q u e tetigerunt), Mát. 14. 36.
A ha kötő szó után valaki és valami e g y s z e r ű e n ki és mi a l a k b a n használtatik, mint a latinban, p l . : H a k i n e k halló fülei v a n n a k , ballgassa (siquis h a b é t a u r e s audiendi), M á r k . 7. 16.
E s kezeit r e á j a vetvén k é r d é ötet ha mit látna (si quid videret).
M á r k . 8 . 2 3 . D e valaki is áll u t á n a , p l . : H a valaki ötet igazán á l l a p t a t a n d j a sem állhat önön m a g a . B a r . 6. 26.
13. Valamely cp ugy, mint a mi és mely-nél l á t t u k , áll valami h e l y e t t : A z c r t m e n d e n e k e t , valamelyeket a k a r t o k h o g y t e g y e n e k n e k t e k e m b e r e k , tü es ugyan t e g y e t e k a z o k n a k , Mát. 7, 12. Mint egészen külön álló példát i d é z z ü k a követ-
7 kezó't: Valahova mely liázba (valamely házba) b e m e n e n d e t e k , ott l a k o z z a t o k ( q u o c u n q u e intraveritis in d o m u m ) , M á r k 6. 10.
14. Némely é r t e l m e egy vagy egybizonyos, pl. : L á b á n a k k e d e g némely része vala vas, némely föld (pars q u a e d a m p e d u m ) , D á n . 2. 33. B e m e n e némely időn, m i k é n t t e g n a p és h a r m a d n a p csak k é t szolgáló l á n y o k k a l (ingressa est aliquando), D á n . 13. 15.
Mester l á t á n k némelyet te n e v e d b e ö r d ö g ö k e t ki vétőt, M á r k 9. 37.
E g y h a t á r o z a t t a n névelővel is össze t é v e : Egynémely e m b e r a l k o t o t t nagy v a c s o r á t (homo q u i d a m ) , L u k . 14. 16. .
15. Néki annyi m i n t : egy valaki, egy bizonyos, p l . : Men- jetek nékihez a v á r o s b a (ad q u e m d a m ) , Mát. 26. 18. Egynéki vall vala fíge fát, plantáltattat ő szőllőjében ( a r b o r e m fici liabebat q u i d a m ) , L u k . 13. 6. '
16. Néminemö, mint az előbbiek határozatlan n é v e l ő k é n t használva, p l . : V a l a néminemö n é m b e r v á r f o l y a t b a n ( m u l i e r q u a e d a m erat), L u k . 8. 43. E g y néminemö e m b e r n e k vala k é t fia, Mát. 21. 28. E s ugy lőtt m i k o r m e n n e a l e v á l t a k n a k egy néminemö f e j e d e l m é n e k h á z á b a , L u k . 14. 1. É s í m e egy néminemö bélpoklos e m b e r ő előtte, L u k . 14. 2.
17. Minemö k é r d ő n é v m á s kicsoda, micsoda helyett van használva, p l . : M o n d j a d azért minemö fa alatt (sub q u a a r b o r e ) láttad ő k e t e g y b e beszéllettek ? D á n . 13. 54. V á r j a d leányom míglen meglássuk minemö k i m e n e t e t e dolog váljon, Ruth 3. 18.
Minemö ez m e r t szelek és t e n g e r e n g e d n e k n e k i ? Mát. 8. 27.
18. Mennyi önállóan és toldott a l a k k a l á l l : A v a g y nem látod mennyéjeket eszik és iszik e g y m e n d e n napon, D á n . 1 4 . 5 .
19. Egyéb é r t e l m e más, p l . : T e v a g y e ki j ö v e n d ő vagy a v a g y egyebet v á r u n k ? Mát. 11. 3. É n Dániel láték és ime monnal egyéb k e t t ő k állnak vala egyik e felöl a f o l y ó n a k mart- ján és másik másfelől a folyónak más m a r t j á n , D á n . 12. 5.
N e m valakiről egyébről értetik mondani, h a n e m csak Krisztus- nak jöveteléről, H a b . 154. 1.
Egyebi annyi, mint többi, p l . : Kiben mikoron h o s z j á gyöt- r e t t e t n é k egyebi a n y j o k k a l öszve e g y e m b e e g y m á s t onszolják vala, Macii. 7. 5. E s egyebi esék a j ó földbe és ad vala fel- kelő és nevő gyümölcsöt, M á r k 4. 8. É s m e g f o r d u l v á n a ko- porsótól hirdetők a t i z e n e g y n e k és mend az egyedüknek, L u k .
24. 9. ' Latinos a k ö v e t k e z ő s z e r k e z e t b e n : Segéli e n g e m e t sem
egy egyéb s e g e d e l m e t n e m vallót (nullám aliud exilium h a b e n - tem), Eszt. 14. 14. Hallgassad meg ő szavokat, k i k sem egy egyéb s e g e d e l m e t nein vallnak, Eszt. 14. 19.
C. Birtokviszony.
1. Mikor egy a birtokos, a birtok p e d i g e g y v a g y t ö b b , a birtok szóhoz j á r u l ó s z e m é l y r a g a birtokossal s z á m b a n min- dig m e g e g y e z és a birtokos mindig nak, nek r a g g a l áll, p l . : E s igy k i e r e d e ó' zarandoklatjána7t; helyéből, R u t h 1. 7, E m b e r - nek fia elárultatik, Mát. 17. 21. L e v e t é ő szenteletének helyét, D á n . 8. 11. K é r j é t e k a z é r t az a r a t a t n a k u r á t , M á t . 10. 38.
Es m i k o r e l m e n t e k volna J á n o s n a k követi, L u k . 7. 27. D e es m e z ő n e k vadi n é z t e u e k te r e j á d , Joel 1. 20. M é g e z e k e t be- szőhettek j ö v ő n e k a k i r á l y n a k meddői, Eszt. 6. 14.
2. H a a b i r t o k o s több, a birtok-szóhoz j á r u l ó s z e m é l y r a g egyezik s z á m b a n , s a nak, nek r a g rendesen ki van téve, p l . : E m b e r n e k fia elároltatik e m b e r e k n e k kezekbe, M á t . 17. 21.
Mikor k e d e g h a l l a n d o t o k h a d a k a t és h a d a k n a k híreket, M á r k 13. 7. E s elárulom tű fiaitokat és tű l e á n y t o k a t J u d a fiainak kezekbe, Joel 3. 8. Ü v ö l t s e t e k ú r h o z és m e g s z a b a d é t t ű t ö k e t ellenséges fejedelmekmek kezekből, Bar. 4 . 2 4 . D e m a g a lám a k ö l y k e k és esznek a m o r z s a l é k o k b ó l kik e s n e k ő u r o k n a k asz- talokról, Mát. 15. 27.
E l v é t v e találhatni esetet, m i k o r a nak, nek r a g nincsen kitéve, pl.: M e r t nem m ű atyáink igazságok s z e r é n t ö n t ü n k m ű onszollatokat, B a r . 2. 19
D e egy kifejezésben rendesen elhagyatik a nak, nek rag, mely k ö v e t k e z ő : E g y b e g y ü l é n e k papok fejedelmi, Mát. 27. 62.
M i k o r vádoltatnék a papok fejedelmitől, Mát. 27. 12. • 3. K é t s z e r e s b i r t o k viszonynál a nak, nek r a g a m á s o d i k birtokosnál van kitéve, p l . : J o a c h i m J u d a k i r á l y á n a k h a r m a d e s z t e n d ő j é b e n j ö v e N a b u c h o d o n o s o r b a b i l o n i á n a k k i r á l y a J e r u - salembe, D á n . 1. 1. J é z u s K r i s z t u s D á v i d fia, A b r á k a m fia szliletetének k ö n y v e , Mát. 1. 1. T e neked a d o m m e n n y e k or- szágúitok kulcsát, Mát. 6. 19. J é z u s K r i s z t u s isten fia evan- g é l i u m á n a k k e z d e t e , M á r k 1 . 1 . ·
Mikor a birtokos és birtok közzé t ö b b szó k e r ü l , a k k o r mind k é t birtokos nak, nek raggal áll, p l . : M i k o r m e n n e a le- v á l t a k n a k egy n é m i n e m ű fejedelmének h á z á b a , L u k . 14. 1. A
9
ki k e d e g nem hiszen, i m m á r megítéltetett, m e r t n e m hiszen istennek egyszületett fiának n e v é b e , J á n . 3. 18.
4. A nák, nek r a g a k k o r sem h a g y a t i k el, m i k o r a tulaj- donító r a g g a l lép k a p c s o l a t b a , p l . É s m o n d a A g g e u s i s t e n n e k k ö v e t e m e g h i r d e t v é n u r n á k n é p é n e k , Agg. 1. 1 3 . ; kit a palotán«/; f e j e d e l m é n e k i s m e r t e n e k volna lenni, E s z t . 9. 4. É s te g y e r m e k hivattatol felségesnek prófétáján«/;, L u k . 1. 76.
M o n d j á t o k a h á zn a k házi a t yi n a k , L u k . 22. 11.
5. M i k o r k é t szó együttesen fejez ki egy fogalmat, u g y hogy e g y szónak is vehető', a fordítók külön állónak v é v é n , mind k e t t ő h ö z s z e m é l y r a g o t t e s z n e k : A h ú s v é t n a k k e d e g in- nepe n a p j a előtt, J á n . 13. 1. E l k ö z e l e j t vala k e d e g p o g á n y o k - n a k innepek n a p j a , L u k . 22. 2.
E v v e l ellenkező t ü n e m é n y , m i k o r a s z e m é l y r a g elhagya- tik egészen, p l . : É s nem leszen ő n e k i k elfutás (non érit f u g a eis), A m . 9. 1. M e r t nincsen ő n e k i k pásztor (quia non est
eis pastor), Z a c h . 11. 2. stb. ' 6. E l b a g y a t i k a személy r a g egyik mellől birtokos szer-
k e z e t b e n , p l . : A n n a k k e d e g egyikből kijőve egy k o s szaru, D á n . 8. 9. M o n d j a d , hogy e k é t f i a m n a k egy'/; üljön te j o g felőled, Mát. 20. 21. F e l m e n v é n k e d e g a h a j ó e g y i k b e , L u k . É s igy lött m i k o r volna a városok e g y i k b e n , L u k . 5. 12.
7. A b i r t o k n é h a a határozott névelővel i s „ k i emeltetik, p l . : É s m e g r e z z e s z t e t v é n é s z f e k n e k a m e g m o n d o t t k i r á l y a , D á n . 11. 11.
8. N é v u t ó s s z e r k e z e t e k b e n a birtok- és s z e m é l y r a g egy- a r á n t kitétetik, p l . : M i k o r m e n n e J é z u s J e r u s á l e m h e z , m e - gyei) vala S a m a r i á n a k és Galileának általa, L u k . 17. 11. Mű i s t e n ü n k b e l i i r g a l m a s s á g ú « / : miatta, L u k . 1. 78.
9. N e m r i t k á n f o r d u l n a k elő h e b r a i s m u s o k is, ilyenek a k ö v e t k e z ő k : és n e m ittam az á l d o z a t o k n a k b o r á t (vinum l i b a m í ú u m ) , E s z t . 14. 17. E s dicséré ú r a hamisságnak folnagyát (villicum iniquitatis e. h. villicum infidelem), L u k . 16. 8. Al- k o s s a t o k m a g a t o k n a k b a r á t o k a t e hamisságnak vagyából (de m a m m o n a iniquitatis), L u k . 16. H a l l g a s s á t o k mit m o n d e hamisságnak birája ( j u d e x iniquitatis), L u k . 1 8 . 6 . , mű i s t e n ü n k , kit mű tisztelünk ki v e h e t m ű n k e t az égő tűznek kemenczéjéb'ól.
(de c a m i n o ignis ardentis), D á n . 3. 17.
II. S Z Ó V O N Z A T .
A k ü l ö n b ö z ő v i s z o n y r a g o k a t mind m e g t a l á l j u k k ö z é p k o r i nj'elvÜDkben. E g y e t l e n egy sem hiányzik a z o k b ó l , m e l y e k k e l ú j j á fejlett n y e l v ü n k ma szabatosan kifejezi m a g á t s mégis a kettő között eltérés van. E z eltérés oka a b b a n f e k s z i k , h o g y a v i s z o n y r a g o k e g y r é s z t k ü l ö n ö s e b b e n h a s z n á l t a t n a k , m á s r é s z t a b b a n is, hogy van egy p á r olyan viszonyszó, mely a mai nyelvből kiveszett, v a g y h a talán meg is v a n , d e egészen meg- m e r e v ü l t k i f e j e z é s b e n . K e r e s e n d ő ez eltérés t o v á b b á m é g egy h a r m a d i k s f á j d a l o m nem k e v é s b b é fontos t é n y e z ő b e n , a b b a n t. i. h o g y a m é g fejletlen nyelv fejletlen stilisták k e z é b e n az idegen nyelv hatásai alól n e m tudott, vagy n e m bírt s z a b a d u l n i . M é g egy n e g y e d i k k ö r ü l m é n y is j á r u l ezekhez, a g o n d a t l a n s á g . A k á r h á n y s z o r m e g t ö r t é n i k , hogy a fordítók e g y n é m e l y v i s z o n y - ragot c s u p á n h a n y a g s á g b ó l m e l l ő z n e k , m i n t pl. a nál r a g o t . E g y másik v i s z o n y r a g p e d i g oly sokféle v o n a t k o z á s , v a g y k a p - csolat k i f e j e z é s é r e használtatik, hogy ez által a m e g é r t é s m a j d - nem l e h e t e t l e n n é válik, mint ezt a ban v i s z o n y r a g n á l látni f o g j u k . V i s z o n y r a g j a i n k n e m csekély r é s z e , k ü l ö n ö s e n a m e l y e k h e l y h a t á r o z ó k ú l szolgálnak s o k f é l e k é p e n c s e r é l ő d n e k ; a h á r o m f é l e irány sincs a n n y i r a m e g k ü l ö n b ö z t e t v e , h o g y sza- b a t o s s á g létesülhessen.
E s z a k a s z b a n k ö v e t k e z ő f e j e z e t e k e t t á r g y a l u n k : A. A ne- v e k , v a g y n é v f é l é k vonzatait (1. tárgyi kapcsolat, 2. h a t á r o z ó i k a p c s o l a t o k ) . B. Az igék vonzatait (1. t á r g y a s és t á r g y a t l a n ra- gozás, 2. igeidők h a s z n á l a t a , 3. i g e n e v e k h a s z n á l a t a , 4 . i g e m ó - d o k használata).
A. Nevek vagy névfélék vonzatai.
- 1· T á r g y r a g .
A személy v a g y dolog, melyre a cselekvés k i h a t , t á r g y - r a g o t veszen föl. A v i z s g á l a t u n k r a álló n y e l v e m l é k e k b e n e t ö r v é n y ellen s z á m o s kivétel található, s ezek is m i n d o l y a n o k , melyek a m a g y a r nyelv t é n y e i k é n t nem v e h e t ő k be. F o n t o - s a b b s o k k a l az a tény, melynél fogva n é m e l y c s e l e k v ő i g é n e k a mai szokástól eltérőleg t ö b b r e n d b é l i szerepe j u t . M i n d k é t esetre nézve az eltéréseket az egyes igék s z e r i n t s o r o l j u k föl.
1. tesz: a.) szeres, pl.: H o g y k e d e g m e g i s m e r é J é z u s , m e r t
11 a leváltak m e g h a l l o t t á k volna, hogy J é z u s t ö b b tanítványokat teszen ( p l u r e s discipulos facit), J á n . 4. 1.
b) hoz, terem, pl.: F a mely nem teszen j ó gyümölcsöt, ki- vettetik, Mát. 7. 19.
c) s a j á t l a g o s é r t e l e m b e n , p l . : Tegyük ez igéket ( f a c i e m u s h a e c v e r b a ) , J u d . 7. 2 5 . ; és ő v á g y ó k b ó l foszlatot tenniek n e m a k a r á n a k , Eszt. 9. 1 0 . ; siralmat teszek (faciam p l a n c t u m ) , Mich.
1. 8 . ; teszek győzelmet (faciam ultionem), Mich. 5. 1 4 . ; tegye- tek áldomásokat (facite m a n n a ) , B a r . 1. 1 0 . ; patvart ne tegyetek, D á n . 9. 1 5 . ; ime a szaru hadat teszen v a l a a szen- tek ellen, D á n . 7. 21.
d) t e r e m t , p l . : ki tette & tengert és & földet (qui fecit m a r e et a r i d a m ) , J o n . 1. 9.
2. Vall (habét) : a) a létige (esse) egyik a l a k j a k é n t : Simon P é t e r n e k a z é r t kési válván (lévén) k i v e v é azt ( h a b e n s gla- dium), J á n . 18. 10.; e g y é b k é n t m é g messzöl válván k é r e azokat, melyek b é k e s s é g é ( a d h u c illo longe agente), L u k . 14. 3 2 .
b) bir valamit v a g y valamivel: E s vatta malasztot és ir- galmasságot, E s z t . 2. 1 7 . ; a kos kit láttál szarvakat vallani (quem vidisti h a b e r e cornua), D á n . 8. 2 0 . ; a szántóföld urat vall vala Booz n e v ű t , R u t h 2. 3 . ; v a l a m e n n y i n k e d e g vallnak vala csapásokat ( h a b e b a n t plagas), M á r k 3. 10.
c) a mai sajátlagos é r t e l e m b e n : ki p a p n a k és leviticus nemzetbtílinek vállá ö magát (qui se s a c e r d o t e m et levitici ge- neris f e r e b a t ) , Eszt. 11. 1.; és n é m e l y e k felkelvén vallnak vala hamis tanúságot ő ellene, (falsum testimonium f e r e b a n t a d v e r - sus eum), M á r k 14. 57.
d) bizony szóval kapcsolatban annyi m i n t erösit, bizonyít:
É s monnal egy idő k ö z b e m ú l v á n más bizony vallja vala (alius q u i d a m affirmabat), L u k . 22. 59.
e) m a g á r a is ilyen é r t e l e m b e n , p l . : E g y e m b e valljuk (bi- z o n y s á g u l h i j j u k ) ma m e n n y e t és földet ( c o n t e s t a m u r hodie coelum et t e r r a m ) , J u d . 7. 17.
3. K i h a t ó ige g y a n á n t tárgyi vonzattal h a s z n á l t a t i k né- h á n y ige, i g y :
a) fél, p l . : E z é r t ne féljétek őket (ne t.imueritis eos), B a r . 6. 22., a p e r s a i a k igen félék ö állhatatosságát ( h o r r u e r u n t con- stantiam ejus), J u d . 16. 12., minden n é p e k , n e m z e t e k és nyel- v e k r e m é l i k v a l a és félik vala ötet, D á n . 5. 19.
-
b ) jár: t e n g e r n e k fenekét járva ( f u n d u m m a r i s p e r a m - b u l a n d o ) J u d . 5. 12 (v. ö. A r a n y : én az a v a r t j á r o m ) .
c) általmegy l a t i n o s a n : és által menék a szállásokat, J u d . 13. 12 ; h o g y minden félelem nélkülön életeket c s e n d e s s é g g e l által mennék (vitám silentio transigentes), E s z t . 13. 2. ;· által mené Efratest (transivit E u p h r a t e m ) , J u d . 2. 14.
d) tud a személy a c c u s a t i v u s á v a l latinosan áll s z i n t é n : én tudom ötét (ego scio eum), J á n . 7. 28.
e) elmúl: elmúljátok istennek minden Ítéletét ( p r a e t e r i t i s judicium), L u k . 11. 4 2 . ; p a r a n c s o l a t m e n j e n ki te orczádtól, melyet elmúlni nem illik ( q u a m p r a e t e r i r i iliicitum est), E s z t . 1. 19.
f ) meghirdet a személy accusativusával latinosan á l l : meg- hirdetek ötet ( a n n u n t i a n t e s eam), J u d . 10. 16.
4. A z ige j e l e n t é s e nincs felismerve a k ö v e t k e z ő k b e n : a) követ: m e r t mind ezeket p o g á n y o k követik ( h a e c enim o m n i a gentes inquirunt), Mát. 6. 32. M a r d o c h e u s e h ű s é g é r t m i n e m ű tiszteséget követett (quid pro hac fide h o n o r e eonse- c u t u s est), Eszt. 6. 3. N e g y v e n esztendeiglen eledelt m e n n y b ő l követtenek ( a n n o n a m de coeli consecuti sunt), J u d . 5. 15.
b) visel (elbir, t ű r ) : m é g sok m o n d o m v a g y o n t ű n e k t e k , de ma n e m viselhetitek (sed non potestis p o r t a r e ) , J á n . 16. 12.
A k i r á l y n a k orczáját és k i r á l y n é asszonyét n e m viselhető szen- vedni ( v u l t u m regis a c r e g i n a e f e r r e non sustinens), E s z t . 1 7 . 6 . U r n á k h a r a g j á t viselem (iram domini portabo), M i c h . 7. 9.
c) megtökél ( e l v é g e z ) : m i k o r megtökéllette v o l n a f ö l d n e k f ü v é t enni (cum c o n s u m m a r e t c o m e d e r e h e r b a m t e r r a e ) , Ara.
7. 2. Z o r o b a b e l n e k kezei f u n d á l t á k e házat, ő kezei tökéilik m e g ötet ( m a n u s e j u s perficiant eam), Z a c h . 4. 9.
d) vigyáz ( v i r a s z t ) : nem vigyázhattál velem egy időt ( n o n potuisti u n a h o r a vigilare), M á r k 14. 37.
e) kincsez ( g y ű j t ) : h a m i s s á g o t és r a g a d o z a t o t kincseznek • ő h á z o k b a n ( t h e s a u r i z a n t e m iniquitatem et r a p i n a s ) , Ara. 3. 1 0 . ; hol v á g y n á k , kik ezüstöt kincseznek és a r a n y a t (qui a r g e n t u m thezaurizant), Bar. 3. 18.
f ) fogad ( i g é r ) : az ezüstöt, melyet fogadsz tiéd legyen (quod tu polliceris), E s z t . 3. 11.
g) megtanul ( m e g t u d ) : p a r a n c s o l á , h o g y M a r d o c h e u s h o z
13 m e n n e és megtanulná ő tcfie, mire t e n n é (ut d i s c e r e t a b eo), E s z t . 4. 5.
h) müvelkedik ( g o n d o s k o d i k ) : müvelkedjetek é t k e k e t (ope- r a m i n i cibum), J á n . 6. 2 7 . ; ki e g y m i n d e n n a p o n j á r vala a h á z n a k g á d o r a e l ő t t , E s z t e r ü d v ö s s é g é n e k s z o r g a l m a z a t j á t müveikedvén ( c u r a m ágens salutis E s t h e r ) , E s z t . 2. 11.
5. L a t i n o s a visz cselekvő ige s z e r k e s z t é s e k ö v e t k e z ő - k é p e n : m e l y e k szoros ú t n a k ösvényét viszik a b e g y e k között ( q u a e ad a n g u s t a itineris tramitem dirigunt), J u d . 7. 5. ; leié hogy a forrás, ki ö vizének folyását m e s t e r s é g e s alkotás- sal a v á r o s kivid viszi vala (extra civitatem dirigeret), J u d . 7 . 6 .
6. K ö z é p igék mellett olykor a latin szöveget meg sem c r t v e t á r g y r a g használtatik : ne a k a r j á t o k ezt csudálkodnotok (nolite mi- rari hoc), J á n . 5. 28, és ilgyekezik vala a férfiakat f c o n t e m p l a b a n - tur viros illos), D á n . 3. 9 4 . ; figyelmezzed ap a y y i m e n t o m o t (animad- verte), D á n . 14. 1 8 . ; j a j kik lakozzátok t e n g e r n e k kötelét (habitatis f u n i c u l u m maris), S ö p h . 2. 5 . ; kik megharagudtak te harago-
dat (qui z e l a v e r u n t zelum tuum), J u d . 9. 3 . ; hogy D á v i d n a k h á z a ne dicsekedjék felséget (non magnifice glorietur), Z a c h . 12. 7.
7. Mint egészen sajátos v o n z a t o k a t e m e l j ü k ki a követ- k e z ő k e t : a) fejt (tör, szeg): m e r t nem jöttem törvényt fejtenem (non veni solvere), Mát. 5. 1 7 . ; de a mai h a s z n á l a t szerint i s : ki az elhagyottat veeudi, törvényt tör, Mát. 5. 33.
b) forbátl (megfizet): nem mű, de isten m e g f o r b á t l v á n , melyet é r d e m l e t t (deo r e d d e n t e eo quod meruit), E s z t . 16. 18.
c) jogi: minden felesegek tiszteséget jogljanak ő f é r j e k n e k (def'erant maritis suis honorem), Eszt. 1. 20.
d) által ( f é l ) : a z é r t ne általjátolc azokat (non ergo ti- ni ueritis eos), B a r . 6. 14.
e) szózatl ( j e l e n t ) : m ű n y e l v ü n k ö n igazságot szózatl, J o n . 137. 1.
f ) rezzeszt ( é b r e s z t ) : e beszéd nem olyan, ki irgalmassá- got rezzeszszen (qui misericordiam provocet), J u d . 8, 12.
8. E l h a g y a t i k a t á r g y r a g a -ván, -vén h a t á r o z ó igenév előtt s z á m t a l a n s z o r : M e n e ő h á z á b a és az ablakok megnyitván há- r o m s z o r h a j t j a vala ő t é r d é t , D á n . 6. 10.; és az ajtók meg- nyitván kiszalada, D á n . 1 3 . 3 9 . ; és felelet vévén á l m o k b a n , hogy ne m e n n é n e k m e g H e r ó d e s h e z , Mát. 2. 12. 0 k e d e g e gon- dolván, Mát. 1 . 2 0 . ; és azok legottan hálójok meghagyván köve-
ték ötét, Mát. 4. 2 0 . ; ereszte (külde) r u h á t , hogy a zsák elvetvén r e á j a v e n n é j e , E s z t . 4. 4.
9. A jelen i d e j ű részesülő mellől i s : D e a l a j t á k ő m a g o - kat eltávoztatni a mendenek látó istennek törvényét, E s z t . 14. 4.
2. I r á n y r a g.
1. Ali tulajdonító jelentéssel, d e a latinosságtól n e m egé- szen m e n t e n : O k e z e megadalélc egésségnek (restituta est m a n u s ejus), L u k . 6. 10.; a k a r v á n megtudni, mi ő neki történnék (quid ei accideret), E s z t . 2. 11. Mikor j ö v e n d a s z ő l ő n e k u r a , mit teszeu a vinezellér elmek, Mát. 21. 40. B o l d o g o k v a g y t o k m i k o r e m b e r e k nektek gonoszt mondanának ( m a l e d i x e r i n t vobis), M á t . 5. 11.
M e r ő b e n l a t i n o s : Sem betegnek, sem vigasztónak n e m ré- szeséinek valamit ( n e q u e infi'rmo, n e q u e mendicanti aliquid im- pertiunt), B a r . 6. 27.
2. Az ige szokatlan a k ö v e t k e z ő s z e r k e z e t e k b e n : Ö n - m a g o k a t i g a z a k n a k hasonlanák (se justos s i m u l a r e n t ) , L u k . 20. 20. Kit alajtasz oly h ű szolgának és oly i l d o m o s n a k , Mát.
24. 4 5 . ; p o g á n y o k üdvösségének irelkedik, J o n . 138. 1.
A létigével összekapcsolva latinosan h a s z n á l t a t i k : N i n c s k e l l e m e t e s s é g te n e k e d (non est o p u s tibi), J á n . 16. 30.
3. M e l l é k n e v e k u t á n latinosan a t u l a j d o n k é p i casust.össze- z a v a r v a : Ki k e d e g hitetlen fiúnak, nem l á t j a az ö r ö k életet (qui a u t e m i n c r e d u l u s est fiiio), J á n . 2, 3 6 . ; méltó m u n k á s ő étkének (dignus enim o p e r a r i u s cibo suo), M á t . 10. 1 0 . ; sem v a g y o k kész h á z a s s á g kötelének (nec apta vinculo c o n j u g a l i ) , R u t h 1. 12.; m i n d e n ki h a r a g s z i k atyaíiának, méltó leszen Íté- letnek (qui irascitur fratri suo, r e u s érit j u d i c i o ) , M á t . 5. 2 2 . ; e tiszteségnek méltó, valakit király a k a r a u d tisztelni ( h o c ho- n o r e condignus), E s z t . 6. 2 . ; lássátok, hogy egyenlők n e legye- tek idegen miivelkedeteknek (ne et vobis similes efficiamini factis alienis), B a r . 6. 4.
4. L a t i n o s a n igék u t á n is, melyek a l a t i n b a n d a t i v u s s a l j á r n a k : Figyelmezzetek ti magatoknak ( a t t e n d i t e vobis), L u k . 17. 3 . ; H e r o d i a s k e d é g álnolkodék vala ő neki ( i n s i d i a b a t u r illi), M á r k 6. 1 9 . ; én nekem méltatlankodtok (milii indiguamini), J á n . 7. 2 3 . ; m e r t bűnhődtünk m ű u r u n k istenünknek ( p e c e a -
r
15 v i m u s d o m i n o deo nostro), B a r . 1 . 1 3 . ; lia milnekiink mű u r u n k i s t e n ü n k megharagudt (et si nobis iratus est), M a c h . 7. 3 3 . ; ő f ö l d é n e k bősége bővelkedett bálványoknak ( e x u b e r a v i t simula- cris), Oz. 10. 1 . ; ne ellenkedjél én nekem (ne a d v e r s e r i s mihi), Rutli 1. 1 6 . ; kárhoztatjátok én f e j e m e t királynak (con- d e m n a b i t i s c a p u t meum regi), D á n . 1. 1 0 . ; kik Ítélésének Vastí k i r á l y n é engeszteltetnék (cui sententiae Vasthi regina s u b j a c e r e t ) , Észt. 1. 1 5 . ; u r n á k minden m ű v e l k e d e t i jól mondjatok úrnak (benedicite omnia o p e r a domini), D á n . 3. 5 7 . ; felségesnek jó- szága meghiedelmez') te neked (virtus altissimi o b u m b r a b i t tibi), L u k . 1. 35. .
5. S e m a latin, sem a m a g y a r nyelvből m e g nem ma- g y a r á z h a t ó k a k ö v e t k e z ő s z e r k e z e t e k : É s gondolkodnak vala egymásnak (cogitabant ad a l t e r u t r u m ) , M á r k 8. 1 6 . ; és azok v é v é n mene magoknak kietlen h e l y r e (secessit seorsum), L u k . 9. 10.
6. A jaj indulatszó a mai nyelv s z o k á s ellenére vonzat nélkül is á l l : J q j r k i k g o n d o l t a k kelletlent, Mich. 2. 1. Jaj ki várost r a k v é r e k b e n , H a b . 2. 32. Jaj ki gonosz f ö s v é n y s é g e t
g y ű j t ő h á z á n a k , H a b . 2. 9. '
• 3. K i e g é s z í t ő t á r g y r a g a i .
1. A -vá, -vé kiegészítő t á r g y r a g h a s z n á l a t a i n g a d o z ó ; m a j d kitétetik, m a j d felcserélődik, a v a g y egészen e l m a r a d :
a) S z o k a t l a n o k ma e s z e r k e z e t e k : E m b e r ki szerzett en- gem bíróvá vagy osztová (quis me constituit j u d i c e m a u t divi- sorem), L u k . 12. 1 4 . ; í m e apróddá adtalak t é g e d e t ( p a r v u l u m dedi te), A b d . 1. 2.
b) A r a g r ö v i d ü l : En házam hivatik i n á d s á g n a k h á z á n a k , tű k e d e g tettétek azt t o l v a j o k n a k b a r l a n g y a , M á r k 11. 17.
c) Cserélődik az -ul, -ül és -nak, -nek kiegészítő t á r g y ragaival, p l . : E s z t e r az, kit király vön feleségbe (ül). E s z t .
') Meyhie.de.lmez (obumbrat) annyi m i n t : mei/árnyékoz a későbbi bibi.
fordítások szerint. Még egy másik jelentésben, mint, árnyéklata az előbbinek előfordul a Bécsi codexben is és ugyancsak Lukácsnál : eresszed Lázárt, liogy mártsa ő ujjának utolját a vízbe és liiede.lme.zze mey ¿n nyelvemet, (refri- geret lingvam nieam), L u k . 16. 24.
10. 6 . ; a f ö l d n e k m e n d e n lakozói ő nálla s e m m i é (nek) a l a j - t a t n a k (in nihilum r e p u t a t i sunt), D á n . 4. 32.
d. R ú t latinosság az i l y e n : M e r t ki tett ( t e r e m t e t t ) e m - b e r e k e t , kezdettől fogván férfiút és vámbériét tette, a z o k a t ( m a s c u l u m et f e m i n u m fecit eos), Mát. 19. 4.
2. A nak, nek kiegészítő t á r g y r a g használata szintén in- g a d o z ó ; m a j d kitétetik, m a j d m e g e l m a r a d . M i n d k é t e s e t r e s z á m o s a p é l d a , d e csak az u t ó b b i a k b ó l k ö z l ü n k egy p á r t , melyekből a fordítók h a n y a g s á g á r a vonhatni k ö v e t k e z t e t é s t : Vala Cusininak fia, ki m a g y a r á z t a t i k vitézlő ember, S o p h . 1 6 2 . ; ki m a g y a r á z t a t i k én istenem, Joel 117. 1.; ki m o n d a t i k k o p a s z - latnak helye, J á n . 19. 17.
4. M a r a s z t a 1 ó r a g.
H a s z n á l a t a a l e g k i t e r j e d t e b b , sőt bátran á l l i t h a t j u k , h o g y alig van viszonyrag, melyet ne helyettesítene. H a s z n á l t a t i k :
1. A fészelés f o g a l m á n a k k i f e j e z é s é r e a n y a g i t á r g y a k r ó l ; minthogy a z o n b a n a mai nyelv nem mutat e r r e analógiát, d e m e g a helyes a l k a l m a z á s á t is m e g t a l á l j u k , ebből k ö v e t k e z i k , hogy részelő jelentésben nem m a g y a r o s . P é l d á k : A d j a t o k ne- k ü n k a ti olajotokóa» (de oleo vestro), Mát. 2 5 8 ; h o g y v e n - n é n e k a vinczellérektől a szőlőnek g y ü m ö l c s é j e n (de f r u c t u vineae)·, M á r k 12. 2 . ; m é g egyszer L u k . 20. 1 0 . ; k i k meg- r a k j á t o k Siout v é r e k J e n . J e r u s á l e m e t h a u ú s s á g o k J a n (qui aedi- ficatis S. in s a n g v i n e m et J . in iniquitate), Mich. 3. 10.; az elesztébeli s z a r v a k J a n h á r m a k elesének (de c o r n i b u s p r i m i s ) , D á n . 7. 8. H e l y e s e n is a l k a l m a z v a : N e m iszom e szőlővessző- uek nemzéséJó'Z (de g e n e r a t i o n e vitis), L u k . 22. 18.
' U g y a n i l y e n jelentéssel, h a n e m m á r elvontan : É s ők ezek- j e « s e m m i t nem é r t e t t e n e k (nihil h o r u m intellexerunt.), L u k . 18. 3 4 . ; ebJerc hisszük, m e r t istentől jöttél ki (in h o c c r e d i m u s ) , J á n . 16. 30. . .
2. M ó d j e l e n t é s e van és -bői, -bői raggal e g y e n é r t é k ű : M e r t t u d j a vala, hogy irigységJen árulták v o l n a el ötet ( p e r invidiam) M á r k 15. 10
3. A n y a g i okot jelöl és -bál, bői helyett á l l : T ö v i s J e n font k o r o n á t v e t é n e k ő f e j é r e (coronam de spinis), M á t 27 29.
Az időben, melyben h a l l a n d j á t o k a t r o m b i t á n a k , s í p n a k és h e g e - d é n e k és b o z f á J a n alkotott igrécz készségnek s z ó z a t j á t , D á n . 3. 5 .
17 4. E s z k ö z jelentéssel az in e l ö l j á r ó n a k , v a g y p e d i g a tá- volitó esetnek felel m e g : 0 szent szelletien k e r e s z t e l m e g t ű t ö k e t és tüzben (spiritu sancto et igni), L u k . 3. 16. és M á r k 1 . 8 . , m é g egyszer J á n . 1 . 2 6 . ; és üldözék őket t ő r n e k s z á j á b a n ( f e g y v e r élivel) (in ore gladii), J u d . 15. 6 . ; hol v a n n a k , k i k j á t - szódtak m e n n y n e k m a d á r i i a » (qui in a v i b u s coeli ludunt), B a r . 3. 1 7 . ; és megölte ez éjjel én k e z e m i e n ő n é p é n e k ellenségét, J u d . 13. 1 8 . ; és nem szabadítom m e g ötet íben és tőrben és h a d i a » és l o v a g o k i a » (non salvabo eos in a r c ú et gladio e t . in bello etc.), Oz. 1. 7 . ; te o s t o r o d i a n g y ő z e d e l m e z z e d m e g m ű h a m i s s á g u n k a t (in tuo flagello vindica), .Tud. 7. 2 0 . ; őrizzed te n é p e d e t te v e s s z ő d i e n (pasce p o p u l u m t u u m in virga tua), Micb. 7. 14.
A t v i t t e n is, h a a személy vétetik e s z k ö z n e k , m i k o r m a által h a s z n á l t a t i k : E n b e n n e m ő szolgáló l á n y á i a » betöltötte ő i r g a l m a s s á g á t , J u d . 13. 1 8 . ; p r ó f é t á i « » k e d e g hozta ki ú r I s r a e l t E g y p t o m b ó l és p r ó f é t á i « » tartatott m e g (in p r o p b e t a a u t e m eduxit d o m i n u s I s r a e l de A e g y p t o et. in p r o p b e t a ser- v a t u s est), Oz. 12. 13.
5. O k a d a t o l á s n á l , m i k o r ma -tói, -tói r a g g a l é l ü n k : Á r - tatlan v a g y o k ez igaznak v é r é i e n (innocens ego sum a sang- vine justi hujus), Mát. 27. 24.
6. Vádol ige után k ö v e t k e z e t e s e n -ban,-ben h a s z n á l t a t i k : L á t o d - e m e n n y i k i e » v á d o l n a k tégedet (in quantis te accusant), M á r k 15. 4 . ; a p a p o k fejedelmi v á d o l j á k vala ötet s o k a k i a n ( a c c u s a b a n t eum in multis), M á r k 15. 3 . ; s e m m i ü g y e t n e m lelek ez e m b e r b e n , m e l y e k i e » ötet v á d o l j á t o k (in q u i b u s eum accusatis), L u k . 23. 14.
r
7. A -vá, -vé kiegészítő tárgy r a g a helyett latinosan : E s lesznek k e t t e n egy testien, ( e r u n t duo in c a r n e una), Mát. 19. 5 . ; a k ö v e t kit a r a k ó k m e g u t á l t a n a k , ez lett a szügeletnek feje- z e t é i « » (hic f a c t u s est in c a p u t anguli), Mát. 21. 4.
8. T a r t ó s állapot jelölésére, m i k o r ma a h a t á r v e t ő ig r a g o t h a s z n á l j u k : É s titkolja vala ön m a g á t öt h ó n a p o k i a n . ( m e n s i b u s quinque), L u k . 1 . 2 4 . ; m e g k í s é r t é ötet tiz h ó n a p o k - i a n (diebus d e c e m ) , D á n . 1. 1 4 . ; fiam i r g a l m a z z én n e k e m , ki t é g e d e t kilencz k ó n a p o k i a » én m é h e m b e n viseltelek (novem m e n s i b u s portavi), M a c h . 7. 2 7 . ; ne egyetek és n e igyatok
3
h á r o m n a p o kb a n és h á r o m éjj ékben (trihus d i e b u s et noctibus), Eszt. 4. 16. '
9. T a r t ó s s á g o t jelöl, m i k o r az óta névutó h e l y é t pótolja, a latin a b l a t i v u s n a k felelvén m e g : V a l a k e d e g J u d i t h ö z v e g y ő m e g h a g y o t t a i m m á r h á r o m esztendeikben cs h a t h ó n a p o k b a n (trihus annis et m e n s i b u s sex), J u d . 8. 4.; én a z é r t m i k é p p e n m e h e t e k h e királyhoz, ki i m m á r h a r m i n c z n a p o k b a n n e m va- gyok hivatott (triginta j a m diebus), Eszt. 4. 11.
10. A z idő és hely m e g h a t á r o z á s á r a -on, -ig r a g h e l y e t t : N e m vetélkedik, sem ivőlt, sem hallja valaki ő s z a v á t u t e z á k - ban (in plataeis), Mát. 12. 2 0 . ; igyen leszen e v i l á g n a k vége- zetében (in c o n s u m m a t i o n e saeculi), Mát. 13. 4 0 . ; ezt tevé J é z u s a j e l e n s é g e k n e k k e z d e t é h e n (hoc fecit J. initium s i g n o r u m ) , J á n . 2. 10.
11. K e d é l y - m o z d u l a t o t j e l e n t ő igék után, m i k o r m a -on, -en r a g o t h a s z n á l u n k : D e valóbizony ebben ne ö r ü l j e t e k (in h o c nolite g a u d e r e ) , L u k . 10. 2 0 . ; a t a n í t v á n y o k k e d e g c s u d á i k o d - n a k vala J é z u s n a k igéjében ( o b s t u p e s c e b a n t in v e r b i s e j u s ) , M á r k 10. 2 4 . ; ki m e g s z o m o r o d é k ez igében (qui c o n t r i s t a t u s est in verbo), M á r k 10. 22.
12. Latinosan áll esküszik, vigyáz igék u t á n , -ra, -re h e l y e t t : E s k ü d t isten ő szentében ( j u r a v i t dominus in s a n c t o sun), Ara.
6 . 8 . ; vigyázott ú r g o n o s z o k b a n (vigilavit d o m i n u s in malis), B a r . 2. 9. '
13. A -iuil,-nél r a g o t h e l y e t t e s í t i : mert r é m ü l e t m e g k ö r - n y é k e z t e vala ötet és m e n d a z o k a t , k i k ő vele valának a h a l a k - nak fogásában (in c a p t u r a piscium), L u k . 5. 9.
14. F é l r e é r t é s b ő l -hoz, -hez r a g h e l y e t t : S z ó l á s n a k k e z d e t e ú r n a k O z e a s b a n (principiuin loquendi domino in Osee), O z . 1. 2.
15. Az o k á d ó raggal is c s e r é l ő d i k : M e g f o r d u l t á n a k a p á s z t o r o k dicsőítvén és dicsérvén istent m e n d e n e k b e n (in o m - nibus), L u k . 2. 20.
16. C z é l j e l e n t m é u y e v a n : E l e v e kelte én t e s t e m e t m e g - kenetni eltemetetben ( p r a e v e n i t u n g e r e corpus m e u m in s e p u l - t u r a m ) , M á r k 14. 8. Mind a két esetben latinos.
17. E p o n t alá foglaljuk azon eseteket, midőn a -ban, -ben rag különféle n é v u t ó k n a k felel meg, v a l a m e n n y i t a z o n b a n latinosságnak kell t e k i n t e n ü n k :
a) előtt, p l . : B ü n h ö d t ü n k te személyedben (in c o n s p e c t u
19 tuo), Eszt. 14. 6 . ; ada k e d e g isten Dánielnek malasztot és ir- galmasságot meddők fejedelmének személyéóen (in conspectu priucipis eunuchorum), D á n . 1 . 9 . ; b ü n h ö v é n k mű istenünkóeii (peccavimus in deum nostrum), Mach. 7. 18.
b) között, p l . : Ne ez ü n n e p napon netalántal h á b o r ú lenne az nép ben (in populo), Mát. 26. 5.'; inenden nemzetek&era elő- ször az evangéliomnak meg kell prédicáltatni (in omnes gentes), Márk 13. 10.; és lesznek bujdosók menden n e m z e t e k b e n (in nationibus), Oz. 9. 17.; mert menden nemzetben, mely te ne- vedet hallandja felmagasztatik Israelnek istene (in omni gente), J u d . 13. 31. /
c) miatt, p l . : E n Dániel megijedék ezekJen (territus sum in his), D á n . 7. 1 5 . ; kérünk uram ne veszszünk el e férfiúnak lelkében (ne p e r e a m u s in anima viri i s t i u s \ J o n . I. 14.
d) mellett (val, vei), p l . : K i k énekletek zsoltárnak szavá- ban (ad vocem psalterii), Am. 6. 5 . ; és menden n é p e k örülnek vala némberiekkel és szüzekkel és i f j a k k a l orgonákőcui és he- gedőkóen (in organis et citharis), J u d . 15. 15.; k e z d j e t e k úr- nak dobokban, énekeljetek istennek cimbalmokó«» (incipite in tympanis in cymbalis), J u d . 16. 1.
18. Cserélődik a beható x-aggal, p l . : 0 uráótt nem bizott, S o p h . 2. 2 . ; hogyha a só elenyészendik, mióe sózatik, semmire kellő továbbá, Mát. 5. 13. stb.
5. B e h a t ó r a g .
A marasztaló r a g után legtöbb szerepe van. H a s z n á l t a t i k : 1. Helyi jelentésben ra, -re r a g h e l y e t t : Menj Israel föl- débe, Mát. 2. 2 0 . ; j u t á n a k Grenesaretnek földéóe, Mát. 14. 3 1 . ; a d j a t o k neki g y ű r ű t ö kezéóe és sarut ő lábaióa, L u k . 15. 2 2 . ; mígnem j u t á n a k ő h a t á r a i k n a k végeióe (pervenirent ad extre- mitatem finium. suorum), J u d . 15. 6 . ; és meghívom azokat ő földökJe (revocabo illos in terrain), Bar. 2. 34.
Az ige szokatlanul van használva ezekben : i n k á b b fél- jetek mend azoktól, ki m e n d lelketeket m e n d testeteket pokolóa veszítheti (perdere potest in gehennam), Mát. 10. 28. ; mikor k e d e g megvégezte volna ő igéit a n é p e k n e k fülökóe (implesset omnia verba in auris plebis), L u k . 7. 1.
2. A részelés vagy osztás kifejezésére s -ra, -re ragot pó- tolja : E s í'észekóe oszták százakóa és ötvenekóe (discubue-
3*
r e m e k e k ú e v a g d a l t á k (ossa e o r u m c o n f r e g e r u n t et . c o u c i d e r u n t
sicut in lebete), Mich. 3. 3. . 3. A kiegészítő t á r g y r a g a i k é n t használva i d e g e n s z e r ű , p l . :
A d á r h ó n a k t i z e n n e g y e d n a p j á t szerzék v e n d é g s é g é é és ö r ö m ú e ( q u a r t u m d e c i m u m diem mensis A. conviviorum et g a u d i i de- c r e v e r u n t ) , Eszt. 9. 1 9 . ; jeles népúe lesznek én n e k e m ( e r u n t mihi in peculium), Mai. 3. 1 7 . ; királyné a s s z o n y leesék és s a r o g szinúe változván f e j é t a l e á n y r a hajtá (et in p a l l o r e m colore mutató), E s z t . 15. 10.; és ő ö r ö m e leszen s i r a l o m é « ( g a u d i m o n i u m ejus erit in l u c t u m ) , B a r . 4. 3 4 . ; k i c s i n y e d for- rás, ki n ö v e k e d ő k folyóúa, világosságú« és n a p ú « f o r d i t t a t é k (qui crevit in fluvium et in l u c e m solemque c o n v e r s u s est), E s z t . 10. 6 . ; siralmok és g y á s z o l a t j o k örömúe és v i g s á g ú a for- d í t t a t t a k (in hilaritatem g a u d e m q u e conversa sunt), E s z t . 9 . 2 2 . ; és f o r d i t t a t á n a k m o n n a l n y á r i s z é r ő n e k p e r n y é j é ú e ( r e d u c t a quasi in favillam aestivae areae), D á n . 2. 3 5 . ; m e r t p ó k o k n a k h á l ó j á ú a leszen S a m a r i á n a k b o r j ú j a (in a r a n e a r u m erit vitulus), Oz. 8. 6 . ; t ö r j é t e k meg t ű szántó vasaitokat tőrökúe és t ű k a p á i t o k a t l á n c s á k ú a (concidite a r a t r a vestra in gladios et ligones vestros in lanceas), Joel 3. 1 0 . ; és v e t l e k t é g e d e t pél- dáú« (ponam te in e x e m p l u m ) , N a h . 3. 6.
4. A m ó d r a g o t látszik helyettesíteni a k ö v e t k e z ő k i f e j e - zésben : É s v a l a k i k n e m v e e n d n e k tűtöket, k i m e u v é n a v á r o s - ból l á b a t o k n a k p o r á t es l e r á z z á t o k azokra való t a u u s á g ú a (in testimonium), L u k . 21. 13.
5. C z é l j e l e n t m é n y e van és -va, -re ragot v a g y végett név- utót helyettesíti, p l . : Itéletúe jöttem é világba (in j u d i c i u m in h u n c m u n d u m veni), J á n . 9. 3 9 . ; hogy ne a d a t n á n a k ő gyer- m e k d e d e k r a g a d a t ú « (ne d a r e n t u r in p r a e d a m i n f a n t e s e o r u m ) , J u d . 6. 10.; én g y e r m e k d e d i m e t foszlatúa a d n á _(infantes m e o s d a r e t in p r a e d a m ) , J u d . 16. 6 . ; megmezitelenitették s z ű z n e k f'arcsokát g y a l á z a t ú a (in c o n f u s i o n e m ) , J u d . 9. 2.
6. L a t i n o s s z ó s z e r k e z e t e k : T a b á t tüteket e l á r u l n a k töre- delemúe ( t r a d e n t vos in tribulationem), Mát. 24. 9 . ; d e a n n y i balgatagságú« t á m a d t a n a k (in t a n t u m vesaniae p r o r u p u e r u n t ) , E s z t . 16. 5 . ; és méltán való c s u d á l a t ú a lettek m ű b e n n ü n k (digna a d m i r a t i o n e facta sunt in nobis), M a c h . 7. 8 . ; és legyen ú r isten mű n e k ü n k t a n u ú a (sit d o m i n u s deus nobis in testem),
21 Mich. 1. 2 . ; kik v a l á n a k h a t a l m a k b a s z e r z e t t e t t e k (in potesta- tibus constituti erant), D á n . 3. 3 . ; kit szerzőnek igen j e l e s n e k lenni, hogy azon t o v á b b á való időn m e n d e n e s z t e n d ő b e n vi- g a s s á g o s vendégségbe és g y ö n y ö r k ö d e t e k b e i g y e k e z n é n e k (va- c a r e n t epulis gaudio a t q u e conviviis), E s z t . 9. 1 7 . ; és p r ó f é t á k - n a k kezekbe h a s o n l a t t a t t a m (in m a n u p r o p h e t a r u m assimilatus sum), Oz. 12. 10.
7. K e d é l y - m o z d u l a t o t j e l e n t ő ige után is : S o k a k örülnek ő születetébe (in nativitate ejus g a u d e b u n t ) , L u k . 1. 14.
8. A marasztaló r a g n é h a cserélődik e raggal, a m i n t m á r láttuk i s ; a beható r a g u g y a n c s a k cserélődik a segítő rag- gal ép ugy, mint a marasztaló, p l . : h o g y avagy így e l é g e d n é n e k m e g ő ékességébe (ut vei sic s a t i a r e n t u r d e c o r e ejus), D á n . 13. 2 2 . ; E s ő nyílókba és ő s z u k á j o k b a d i c s e k e d n e k (in sa- gittis suis et in laneeis gloriantur), J u d . 9. 9.
A további c s e r é l ő d é s e k r e p é l d á k : I m á d k o z z a t o k , hogy tű f u t á s t o k ne legyen télbe, Mát. 24. 2 0 . ; áldott, ki j ö t t eírnak nevébe, M á r k 11. 9..
9. S z e m é l y r a g o z v a itt is latinosan van használva, mint f ö n n e b b a marasztaló ragnál l á t t u k : Ki liiend én belém, n e m s z o m j ú h o z i k ö r ö k k é (qui credit in ine), J á n . 6. 3 5 . ; dicsérjé- tek m ű u r u n k istent, ki nem h a g y t a meg ő belé r e m é n y k e d ő - k e t ( s p e r a n t e s in se), J u d . 13. 17.; m e r t nem hagyod m e g te beléd bizókat és ö belőjek m e r é s z k e d ű k e t (non derelinquis prae- s u m e n t e s de te et de sua virtute gloriantes), J u d . 6. 15.
6. K i h a t ó r a g.
A m i n t láttuk t ö b b s z ö r m á s r a g o k v e t t é k át s z e r e p é t , s a z é r t h a s z n á l a t a k i s e b b k ö r r e szorítkozik, mint n a p j a i n k b a n . H a s z n á l t a t i k :
1. A -tói, -t'ól r a g helyett a de, ex és a p r a e p o s i t i ó k n a k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e n é l k ü l : N e m h a j o l n a k el ő ö s v é n y e k b ő l (non d e c l i n a b u n t a semitis suis), Joel 2. 7 . ; u r a m íidvözits en- g e m e t ez idöböl (salvifica me e x bao hora), J á n . 12. 2 5 . ; és.
e l f o r d í t j á k ő m a g o k a t ő k e m é n y hátokbőb és ű nagy gonoszsá- gokhói (et a v e r t e n t se a dorso suo d u r o et a maliguitatibus suis), B a r . 2. 33.
I n k á b b közül felel m e g e p é l d á b a n : Király m e n d e n e m szerzéd-e, hogy m e n d e n e m b e r , ki k é r e n d valakit az i s t e n e k -
eresztessék (qui r o g a r e t q u e m q u a m d e diis et h o m i n i b u s ) , D á n . 6. 12.
2. Szokatlan kifejezések a k ö v e t k e z ő k : E s m e g k e r e s i m ű v é r ü n k e t mű e l l e n s é g ü n k n e k győzelmekből (et e x q u i r e t sang- vinem nostruin de afflictionibus iniuiicorum n o s t r o r u m ) , J u d . 8. 2 0 . ; v e r j e d m e g ötet én s z e r e l m e m n e k a j a k i b ő i ( p e r c u t i e s eum e x labiis cbaritatis meae), J u d . 9. 13.; m e n d e s z e r z é s nem beléndességből, de jószágbői c s ü g g vala ( n o n e x libidine, sed e x virtute p e n d e b a t ) , J u d . 10. 4.
3.. E l v o n t é r t e l e m b e n , mikor ma is kiindulást v a g y t á m - pontot a k a r u n k ' megjelölni, melyre Ítéletünket a l a p í t j u k , a v a g y módjelentéssel i s : T e szádból itéllelc tégedet g o n o s z szolga (de ore tuo te j u d i c o ) , L u k . 1 9 . 2 2 . ; és őtet ő nevéből p a r a n c s o l t a volna j ö n n i (ex nomine), Eszt. 2. 1 4 . ; cs az ő szokásáből a királyi a r a n y istápot k i n y u j t á (ex more), Eszt. 8. 4.
4. S z e m é l y r a g o s a l a k j a c s a k ú g y nem felel m e g a mai szokásnak, mint a b e h a t ó ragé, p l . : L á s s á t o k a f ü g e f á t és menden fákat m i k o r i m m á r ő lelölök g y ü m ö l c s ö k e t t e r e m t e n d - nek (cum p r o d u c u n t jani e x se f r u c t u m ) , L u k . 21. 3 0 . ; tű belőletek c s ü g g a z o k n a k lelkek (ex vobis p e n d e t a n i m a illorum), J u d . 8. 21.
7. Á l l a p í t ó r a g .
1. Első és eredeti j e l e n t é s é b e n , mikor helyi v o n a t k o z á s a egészen világos, a -ra, -re ragot helyettesíti: E s m i k o r v e t n e n é m e l y e k e s t e n e k az útfele» (seeus viam), Mát. 13. 4 . ; és én népemen nyilat cresztettenek (super p o p u l u m tneum mi- s e r u n t sortem), Joel 3. 3 . ; m e g t ö r ö m én c s ű r ö m e t és n a g y o b - b a n a l k o t o m , L u k . 12. 18. V a l a k e d e g B e t b á n i a r o k o n J e r u - sálemhez monnal tizenöt láb földön (quasi stadiis q u i n d e c i m ) , J á n . 11. 1 8 . ; p a r a n c s o l d ő tanítványinak, h o g y ü l n é n e k a
földön (super t e r r a m d i s c u m b e r e n t ) , Mát. 15. 3 5 . ; és félen vivéu (félre) P é t e r , Mát. 16. 22.
2. U g y a n i l y e n jelentése van, de -ban, -ben r a g h e l y e i t á l l : N e a k a r j a t o k bírnotok se a r a n y o t se ezüstöt, se p é n z t tű maz- zagtokon (in zonis vestris), Mát. 10. 9.
3. Á r s z a b á s vagy becslésnél, mikor m a -ért, v a g y -val, -vei ragot h a s z n á l n á n k , p l . : m e r t az eladalhatik vala sokon (po-
23 tűit v e n u m d a r i multo), Mát. 26. 9 . ; a leányt eladták boron ( v e n d i d e r u n t p r o vino), .Toel 3. 3 . ; a viz e g y m e n d e n napon m é r t é k e n adatik vala a n é p n e k (ad mensurani), J u d . 7. 11.
4. É r d e k e s vonzatok m é g : B u z a n és boron k é r ő d z n e k vala (super tritieum et vinum r u m i n a b a n t ) , Oz. 7. 1 4 . ; im a t e m p l o m n a k s u p o r l á h a k e t t e n - k e t t é ( n é p : k e t t ő d e s k e t t é ) sza- k a d a , Mát. 27. 5 1 . ; A)ajtod-e bogy okán baraguszol te ( b e n e irasceris t u ) ; J o n . 4. 3.
K ü l ö n ö s eset az, mikor a s z á m n e v e k h e z illeszkedő -an, -eu a j e l z e t t névhez t a p a d , p l . : V a l á n a k k e d e g monnal ötszer
ezer férfian, L u k . 9. 14. ' 5. Ma - im l , -vél r a g o t h a s z n á l n é k ebben : R a g a d á ötét
ú r n a k a n g y a l a ő tetején és vivé ötet ő fejének f ü r t in (appre- h e n d i t e u m in vertice, p o r t a v i t eum capillo capitis sui), D á n . 14. 35.
6. Latinoson áll a k ö v e t k e z ő igék után :
a) szerez: Bizony m o n d o m tű n e k t e k , m e r t m i n d e n e k e n , m e l y e k e t bir, szerzi ötet (supra omnia constituet), L u k . 12. 4 4 . ; bizony m o n d o m tű nektek m e r t m e n d ő 'javin. szerzi ötet (su- p r a o m n i a b o n a constituet'), Mát. 2 4 . 4 7 . ; E s z t e r k e d e g szerzé A m a n t ő házán (constituit s u p e r d o m u m suain), E s z t . 8. 2 . ; szerzé ötet f e j e d e l m e Babilloniának m e n d e n v i d é k i « (constituit e u m principem super o m n e s provincias), D á n . 2. 48.
b) hí ( n e v e z ) : M e r t te neved hivattatott e városon és te népeden (invocatum est s u p e r e.ivitatem et s u p e r p o p u l u m tuuin), D á n . 9. 19.
c) lesz: L e t t nagy félelem ínendeneken (factus est p a v o r in ómnibus), L u k . 4. 36.
d) megfordít : G a z é n a k b á r o m fertezetesse'gén és a negye- diken nem fordítom meg ( s u p e r tribus celeribus G. et s u p e r q u a t u o r non c o n v e r t a m eum), A m . 1. 6.
e) keres ( k é r ) : H o g y e titkon (titok végett) k e r e s n é n e k i r g a l m a s s á g o t mennyei istennek orczájától (ut q u a e r e r e n t mise- ricordiam a facie dei coeli s u p e r s a c r a m e n t o isto), D á n . 2. 18.
7. A latin és magyartól e g y a r á n t elütő v o n z a t o k : K é r ő - iek én es tüteket egy beszéden, ( i n t e r o g a b o vos et ego i m a m sermonen)), M á r k 11. 2 9 . ; s e m m i n nem k é r d é k űtet (nihil t a m e n i n t e r r o g a n t e s e u m ) , J u d . 10. 8 . ; nem k e d e g , bogy tű m e g t u d a k o z z a t o k én dolgomon (vos a u t e m nolo ut scruteinini
actutn raeumj, J u d . 8 . 3 3 . ; m e r t a zsidók az n a p o k b a n győze- d e l m e z t é k meg m a g o k a t ó' ellenségeken (se ulti s u n t J u d a e i d e inimicis suis), Eszt. 9. 2 2 . ; ki a k i r á l y n a k szeretőin f e j e d e l m - k e d i k vala (qui concubinis regis p r a e s i d e b a t l , E s z t . 2 . 1 4 . ; taliát király fel magasz totta S i d r a c h o t , Missaehot és A b d e n a g o t Babiloniának v i d é k ü l ( p r o m o v i t in provincia Babylonis), D á n . 3. 9 7 . ; és ma m e g m u t a t o d mű n e k ü n k , melyen k é r t ü n k tége- d e t (quae r o g a v i m u s te), D á n . 2. 23.
8. F ö l ö s l e g e s toldalék n é h a : Gyalogon f u t á n a k o d a m e n - den városból, M á r k 6. 3 3 . ; és keresi vala a z o k a t , h o g y k é z b e a d n á őtet g y ü l e k e z e t nélkülci», L u k . 22. 1 6 . ; utolszeren k e d e g ő fiai után az a n y a es m e g v é g e z t e t é k , Mach. 7. 4 1 . A k o r mint önálló n é v van r a g o z v a : az é j n e k negyed vigiliája k o r o n j ö v e ő h o z z á j o k , Mát. 14. 25.
8. F e l h a t ó r a g .
1. H e l y i jelentése van s a mai n y e l v s z o k á s a hoz, -hez közelítő r a g o t h a s z n á l j a : M e n d a v á r o s g y ü l e k e z e t t vala az a j t ó r a (congregata ad j a n u a m ) , M á r k 1 . 3 3 . ; j ö v é n e k a v á r o s k a p u j á r a , J u d . 13. 12. -
2. A felé n é v u t ó v a l k a p c s o l a t b a n tájnyelvi s z o k á s t sejt- h e t ü n k : E s ő ü g y é t m e g í r v á n ő f e j e felire v e t é k ( i m p o s u e r u n t s u p e r c a p u t , Mát. 2 7 . 3 7 . ; ő r u b á j o k a t a v e h e m r e h á n y v á n J é z u s t felire ültetek ( i m p o s u e r u n t J e s u m ) , L u k . 19. 35..
3. S a j á t o s v o n z a t o k a k ö v e t k e z ő k , m e l y e k e t n e m m a g y a - r á z h a t n i a latinból, de a mai m a g y a r nyelv sem m u t a t fel h a s o n l ó k a t : N e a k a r j a t o k ítélnetek o r c z á r a (nolite j u d i c a r e s e c u n d u m faciem), J á n . 7. 24. ; a n a p elnyugszik p r ó f é t á k r a , ( o c c u m b e t sol s u p e r p r o p h e t a s ) , Mich. 3. 6 . ; m u t a s s a d te or- c z á d a t te s a n c t u n r i u m o d r a (ostende faciam t n a m s u p e r sauc- t u a r i u m t u u m ) , D á n . 9. 17.
4. K e d é l y - m o z d u l a t o t j e l e n t ő ige után, m i k o r m a -ra, re r a g á l l n a : a z é r t a király m e g h a r a g v é k és nagy h i r t e l e n k e d e t b e g e r j e d e (nimio f u r o r e succensus), E s z t . 1 . 1 2 .
5. A super, ad és in praepositiók j e l e n t é s e nincs felis- m e r v e a k ö v e t k e z ő s z e r k e z e t e k b e n :
a) lát: N e m látok m e g tű l e á n y o t o k r a (non visitabo s u p e r
