Háramlás tárgyát képező vagyonértékek adóztatása.
A társulati adóról szóló 1927. évi 400/P. M. számú H. O. 14. §. 4. pontja a Végrehajtási Utasításban.
Irta: dr. Ribáry Géza, ügyvéd.
A fenti cimben idézett törvényes rendelkezés szerint „nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani azokat az összegeket, amelyeket . . .
4. a vállalat ingyenes h á r a m l á s esetében a h á r a m l á s alá eső vagyon, értékéből a h á r a m l á s i idő t a r t a m a alatt leirt vagy tartalékolt."
Ugyanezen törvény 54. §-ában a pénzügyminiszter e tör- vénynek az igazságügyminiszterrel egyetértésben leendő végrehajtására kapott felhatalmazást, mit azért emiitünk, hogy kiemelhessük, miszerint e felhatalmazás nem t e r j e d t ki a törvényben foglaltaknak módosítására is.
Ennek dacára a pénzügyminiszter a t á r s u l a t i adóról szóló 1927. évi 400. P. M. sz. "Hivatalos Összeállításhoz (H. Ö.) 1927. évi 40.000 szám alatt kiadott V é g r e h a j t á s i U t a s í t á s á b a n (V. U.) mégis számtalan rendelkezést vett be, mely túlterjed a fent hivatkozott törvény rendelkezésein, sőt több helyt ezekkel szembe is helyezkedik és azonkívül figyelmen kívül h a g y j a a V. U.-ban az 1925. évi 7000. P. M. számú, törvény erejével biró rendelet több rendelkezését is, aminek tulajdo- nítandó azután, hogy a közigazgatási bíróság u j a b b joggya- korlatában veszélyes ingadozás mutatkozik a cimben hivat- kozott törvényhely mikénti alkalmazása és helyes értelme- zése körül.
Ezen most említett 7000/1925. sz. P. M. rendelet —- mely az 1924 :IV. t.-c.-ben gyökerezik — 42. §-ának 3. bekezdésében félre- érthetetlen világossággal dekretál ja, hogy „a megnyitó mérleg előtt készitett záróleltár és zárómérleg adatait felhasználni nem szabad." Ez a rendelkezés általános és kivételt ez alól sem ez a rendelet, sem egyéb törvényes rendelkezés nem statuál.
Ennek dacára a társulati adóról szóló 1927. évi 400/P. M.
sz. H. Ö. 43. §. (2) bekezdéséhez fűzött V. U. (1) p o n t j á b a n a következő rendelkezéseket t a l á l j u k : „A megnyitó mérlegben kitüntetett értékek valóságos értékeknek tekintendők és sem a leírások elbírálásánál, sem az esetleges értékelés során nem szabad vizsgálni azt, liogy a szóban forgó v a g y o n t á r g y n a k előző értéke mennyi volt. Ez alól a szabály alól két kivétel
van, és pedig a h á r a m l á s i vagyon leírása, valamint a látszó- lagos nyereségek érvényesítése esetében.''
Ezen idézetben tehát a V. U. két kivételt állapit meg, holott sem a V. U. alapjául szolgáló H. Ö., sem m a g a a törvény, sem a 7000/1925. P. M. rendelet ezeket a kivételeket nem ismeri, nem csak, hanem a H. Ö. és a rendelet szövegének imperativ f o r m á b a n történt stilizálása egyenesen kizárja különösen az első helyen em.litett kivételt.
A H. Ö. 43. §-ának (2) bekezdése ugyanis, melyhez a V.
U.-nak törvényellenes kivételeket statuáló, fentebb szósze- r i n t idéztük része kiadatott, következőkép hangzik:
„Az egyes vagyontárgyakriak a megnyitó leltárban és megnyitó mérlegben kitüntetett értékeit a további adóztatás során beszerzési, illetőleg előállitási á r a k n a k kell tekinteni".
Ez a „kell" kifejezés félreérthetetlenül kizár mindennemű ki- vételt, minélfogva a V. U.-nak felhivott kivételei homlok- egyenest ellentétben állanak m a g á v a l a H. Ö.-ál és miután a H. Ö. természetesen a törvény rendelkezéseinek teljesen meg- felelő, homlokegyenest ellentétben állanak m a g á v a l a tör- vénnyel is.
De tovább megyünk! A V. U. fentebb szószerint idézett részét a következő rendelkezés követi: „A h á r a m l á s i vagyon leirása esetében követendő eljárást a 14. (1) bekezdésének 4. pontjához fűzött utasitás (4)—(6) bekezdései, a látszólagos nyereségek érvényesítése esetében követendő e l j á r á s t pedig az alábbi rendelkezések szabályozzák".
Ezeknek „az alábbi rendelkezések"-nek taglalása nem tar- tozik jelen cikk keretébe: bár azokkal is foglalkozni igen hálás feladat volna.
F e l a d a t u n k keretébe tartozik azonban a foglalkozás a H. Ö. 14. (1) bekezdésének 4. pontjához fűzött V. U. (4)—(6) bekezdéseivel, m e r t ezen rendelkezésnek a fentebb citált ren- delkezéssel való egybevetéséből világosan az következik, hogy törvényelleneseknek kell lenniük azoknak a rendelkezéseknek is, melyek a H. Ö. 14. (1) bekezdésének 4. pontjához fűzött u t a s i t á s (4)—(6) bekezdéseiben foglaltatnak.
Mert ha már a kivétel — mint fentebb k i m u t a t t u k — maaa illegitim, akkor természetesen ellenkezniük kell a, tör- vénnyel azoknak a rendelkezéseknek is, amelyek ez illegitim kivételnek végrehajtását célozzák.
Helyénvaló lesz ezek u t á n betekintést vennünk a H. Ö.
14. §-ána.k 4. pontjához fűzött Y. U. (4)—(6) bekezdéseibe.
Ezek közül a (4) bekezdés egy általános, de még helyes rendelkezést tartalmaz, amikor azt mondja, hogy: „Az 1927/
7000. P. M. sz. rendelet 1. §-ában meghatározott megnyitó mér- leget követő adókivetések során a hár.amlás alá kerülő vagyon
értékéből eszközlendő leírások és tartalékolások csak addig1
a mértékig adómentesek, amely azon tényleges, időpontbeli értéknek felel meg, amellyel ez a vagyon a megnyitómérleg f o r d u l ó n a p j á n birt".
E d d i g ez k i f o g á s t a l a n u l helyes! És m i u t á n a) a H. Ö.
43. §-ának (2) bekezdéséből vett f e n t i idézet szerint az egyes v a g y o n t á r g y a k n a k a megnyitó leltárban és megnyitó mérleg- ben kitüntetett értékeit (tehát mindennemű, v a g y i s u g y „tény- leges", m i n t „időpontbeli" (?) értékeit) a további adóztatás során beszerzési illetőleg előállítási á r a k n a k kell tekinteni,
— továbbá m i u t á n b) ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint:
„Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései értelmében a megnyitó- mérleget megelőző zárómérleg a l a p j á n történő adóztatásnál a megnyitó leltár és megnyitó mérleg adatait, viszont a meg- nyitó mérleget követő első zárómérleg a l a p j á n történő adóz- tatásnál a megnyitó mérleg előtt készített záróleltár és záró- mérleg a d a t a i t felhasználni nem szabad", — ebből okszerűen következik, hogy (a) „tényleges, időpontbeli" értéknek kizá- rólag és egyedül, sőt kivételeket sem tűrő minden esetben csak azt az értéket kell és mást nem is szabad tekinteni, m i n t amely a megnyitómérlegben kitüntetve van, — és hogy (b) a megnyitómérleget megelőző zárómérleg a d a t a i t felhasz- nálni semmi körülmények között sem szabad.
Ebből azután következik, hogy a H. Ö. 14. (1) bekezdé- sének 4. pontjához adott V. TJ. (5) bekezdése m e g i n t kétség- telen törvényellenességet tartalmaz, amikor azt m o n d j a , hogy „ezt az értéket u g y kell megállapítani, hogy a h á r a m l á s alá kerülő vagyon eredeti a r a n y k o r o n a értékéből a megnyitó- mérleg forduló n a p j á i g eszközölt leírások és tartalékolások a r a n y k o r o n a értéke levonásba hozatik és a f e n n m a r a d ó érték pengőértékre átszámítva nyilvántartatik".
A megnyitó mérleg forduló n a p j á i g eszközölt leírások és tartalékolások u g y a n i s csak abban az esetben v o l n á n a k figye- lembe vehetők, h o g y b a a megnyitómérleg előtt készitett záró- leltár és zárómérleg a d a t a i használtatnak fel evégből. Á m a H. ö. 43. §-ának fentebb idézett (5) bekezdése épen ezt tilal- mazza a legkategorikusabban, — és m i u t á n ez a tilalom a törvénynek is megfelel: nem lehet kétséges, h o g y a H. Ö. 14.
(1) bekezdés 4. pontjához adott V. U. fentebb idéztük (5) be- kezdése nemcsak törvényellenes, de egy világos tilalom flag- ráns megszegését irja elő.
A költő j u t eszünkbe: „Das eben ist der Fluch der bösen Tat, dass sie fortzeugend Böses m u s s gebären". M i u t á n tör- vénysértő a H. ö. 43. (2) bekezdéséhez kiadott V. U. (1) be- kezdésében statuált két kivétel, törvényellenesnek kell lennie a B . Ö. 14. (1) bekezdés 4. pontjához adott V. U. (5) bekez- désének is. Nem lehet máskép!!
És mindezeknél fogva nélkülöz minden törvényes alapot, sőt egyenesen ellenkezik a törvénnyel a folytatólag következő (6) bekezdésben látható rendelkezés is, amely sze- r i n t : „a vállalatnak joga volt u g y a n a megnyitó mérlegébe ennél az időbeli értéknél magasabb értéket is beállítani," az ezen magasabb értékből a h á r a m i á s i időtartam hátralevő része a r á n y á b a n eszközlendő leírások és tartalékolások ázon- ban mindenkor a (4) bekezdésben foglaltak értelmében birá- landók el".
Minthogy azonban a (4) bekezdésben foglaltak, mihelyt erre a törvényellenes (5) bekezdés alkalmaztatik, m á r szintén ellenkeznek a törvénnyel:, a pénzügyminiszter pedig nem a r r a kapott felhatalmazást, hogy a törvénnyel ellenkező ren- delkezéseket léptessen életbe, hanem hogy a törvényt h a j t s a végre: világos, hogy ez a rendelkezés egyrészt, m i u t á n a kapott felhatalmazás körét túllépi, másrészt, mivel a tör- vénnyel ellenkezik, joghatállyal nem birhat.
H a pedig a joghatállyal nem biró és épen ezen oknál f o g v a mérhetetlen zavarokat okozó rendelkezéseit a V. U.-nak
— megérdemelt módon — figyelmen kiviil h a g y j u k , akkor menten tisztul a kép s kiderül, hogy egyrészről a H. Ö. 14.
(1) bekezdés 4. p o n t j a s a V. U. ehhez fűzött s fentiek szerint is joghatályos (1)—(3) bekezdéseiben talált rendelkezések, meg másrészről a 7000/25. P. M. rendelet s a H. Ö. 43. % 2. és .5. bekezdéseiben foglalt rendelkezések s a V. U. ezekhez' fűzött
bekezdéseibe felvett s fentiek szerint is joghatályom rendel- kezései között minden ellenmondás menten megszűnik.
Ez esetben tisztán látható az is, hogy a 7000/25. P. M. ren- delet és a H. Ö. 14. ö-ának (1) bekezdés 4. p o n t j a illetve az ebhez fűzött V. U. joghatályos első három bekezdésének helyes értelmezése céljából disztingválni kell h á r a m l á s tár- gyát képező oly vagyon között, amely m á r szerepel a 7000/25.
P . M. rendelet szerint felállított meg-nyitó mérlegbtm is és h á r a m l á s t á r g y á t képező olyan vagyon között, amely csak a megnyitóm érleg fordulópontját követő időben felállított mérlegben szerepel először.
És m i g m á r a megnyitó mérlegben is szereplő h á r a m l á s t á r g y á t képező vagyonértéknek adóztatás szempontjából a H. Ö. 43. §-nak (2) bekezdése szerint minden kivétel nélkül azt az értéket kell tekinteni, amellyel az a megnyitómérlegbe felvétetett, addig h á r a m l á s t á r g y á t képező olyan vagyon- tételek, amelyek csak a megnyitó mérleget követő időben vétettek fel elsőizben a társulat mérlegébe, a H. Ö. 14. (1) bekezdés 4. pontjához adott V. U. (2) bekezdésében található és a törvénynek is e részben megfelelő rendelkezése szerint adózás szempontjából estó* abban a mértékben vehetők figye- lembe, amely mértékig a t á r s u l a t igazolni képes, hogy abba
a vállalat tőkéjét tényleg befektette. Vagyis ezeknél jogosult vizsgálni a pénzügyi hatóság, hogy vájjon vagyontételképen tényleg esak a valóban felmerült költségek és kiadások ellen- értéke állittatott-e be, m i g ellenben hasonló vizsgálatot foga- natosítani azon vagyontételeket illetőleg, amelyek m á r a meignyitómérleg f o r d u l ó n a p j á t megelőző időben keletkeztek, a H. Ö. 48. L á n a k (5) bekezdése értelmében nem szabad.
L á t h a t ó a fentiekből, hogy sem a törvény, sem a 7000/25.
P. M. rendelet n e m t a r t a l m a z ellentmondásokat és a z a v a r t kizárólag a V. U.-nak azok a rendelkezései okozzák, melyek m a g á v a l a törvénnyel illetve a H. Ö.-vel és a 7000/25. P. M.
sz. rendelettel ellentétben állanak és amelyek épen ezen ellen- tét m i a t t joghatályosaknak nem is tekinthetők.
Kétség sem f é r h e t hozzá, hogy a közigazgatási biróság a V. U.-nak ezen z a v a r t okozó és törvényellenes rendelkezé- seit eléje terjesztett estetekben szintén figyelmen kivfil fogja hagyni.
Sajtó alatt van és legközelebb megjelenik,
Dr. Maridé/ Károly
ügyvéd
A nőkről szóló magyar törvénycikkek gyűjteménye.
!IIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIII!I!IIHIIIIII!IIIIIIIIHIIH
Magy. Törv. Grill-féle kiadásában most jelentek m e g : Gaár Vilmos
Igazságügyi eljárás és telekkönyvi szervezet
egy kötetben Szende Péler Pál
Kötelmi jog
Törvény, MT., rendelet és egyéb joganyag rendszeres feldolgo- zásában. Két kötet.
