EFOP-3.4.3-16-2016-00014
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG II.
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
17 képernyő 15 perc
A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.
Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság
1. olyan vádlott bűnösségét állapította meg, vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az első fokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette;
2. az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette;
3. a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.
A fellebbezés sérelmezheti 1. az ellentétes döntést, illetve
2. kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.
A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
A fellebbezési jog és a fellebbezés korlátai
A másodfokú bíróság ítélete ellen
fellebbezésnek a 2. pont alapján van helye, ha - az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag az 583. § (3)
bekezdése alapján jelentettek be fellebbezést, vagy - az ellentétes döntés az 590. § (5) bekezdése szerinti
felülbírálaton alapult.)
A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult:
- a vádlott,
- az ügyészség,
- a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is, - a vádlott házastársa vagy élettársa a
kényszergyógykezelés elrendelése ellen a vádlott hozzájárulása nélkül is.
A fellebbezésre jogosultak
A harmadfokú bíróság
- a másodfokú bíróság ítéletének
- a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését,
- azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és
- az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást
arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is.
Ha a harmadfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találja, az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
- az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,
- az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett és a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja.
Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
A felülbírálat terjedelme
A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is.
Ha a harmadfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találja, az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
- az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,
- az 590. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározottakat is, ha a 615. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fellebbezés a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésen kívüli rendelkezést sérelmezett és a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja.
Nem bírálható felül az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
A felülbírálat terjedelme 2.
A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta (tényálláshoz kötöttség elve a harmadfokú eljárásban),
kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.
A harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak.
Ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által
lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból
kiegészíti, illetve helyesbíti.
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához
Ha a fellebbezést kizárólag a 615. § (3) bekezdés b) pontja alapján jelentették be, ( „a fellebbezés sérelmezheti kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett”); továbbá a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja.
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához
A harmadfokú bíróság a fellebbezést főszabály szerint tanácsülésen, egyébként nyilvános ülésen bírálja el.
A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele
kötelező. Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését
követően haladéktalanul védőt rendel ki.
A fellebbezés elintézése
A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz
- ha a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
- ha az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott (abszolút/feltételen) eljárási szabálysértéssel hozta meg.
A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
Tanácsülés
Abban az esetben ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza, így a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.
Nyilvános ülés
Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és a határozata kiadmányainak kézbesítése után az ügyiratokat határozatának kiadmányával és a harmadfokú eljárásban készült
jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított bíróságnak.
Határozat a kényszerintézkedésről, intézkedések a
fellebbezés elintézése után
A Be. külön fejezetben taglalja. (LXXXVIII. Fejezet) 3 féle határozatról beszélhetünk:
1. A másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyása;
2. A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása;
3. A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése.
A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá ha nem kell, vagy - a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt, vagy a 605. § (2) bekezdése értelmében - nem lehet megváltoztatni.
1. A másodfokú bíróság ítéletének
helybenhagyása
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.
2. A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti a 607. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét
- a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely (abszolút/feltételen) eljárási szabálysértéssel,
- a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.
3. A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül
helyezése
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely (abszolút/feltétlen) eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát a 619. § (3) bekezdése (pl. ügyiratok tanulmányozása) alapján nem tudja kiküszöbölni.
3. A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül
helyezése
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
JELEN TANANYAG A SZEGEDI
TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ:
EFOP-3.4.3-16-2016-00014
