EFOP-3.4.3-16-2016-00014
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I.
AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS ÉS A NYOMOZÁS
50 képernyő 60 perc
A büntetőeljárás szakaszai
Előkészítő
eljárás Nyomozás Bírósági szak
Felderítés Vizsgálat Vádemelés Előkészítő ülés Első- Másod- Harmadfok
Gyanú
Esetleges, operatív szakasz
Ügyészség vagy nyomozó hatóság 6 (kivételesen 9) hónap
Leplezett eszközök
Megalapozott gyanú
Célja: annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
(Esetleges szakasza a büntetőeljárásnak, ezzel is indulhat a büntetőeljárás.)
Mikor folytatható le? ha a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény gyanújának megállapítására nem elegendőek és megalapozottan feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.
Mi alapján lehet elrendelni?
a) a szerv hivatalból tudomására jutott,
b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
c) jogszabály (az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény) alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt
információk alapján lehet elrendelni.
Az előkészítő eljárás
Eljáró hatóság:
- ügyészség
- nyomozó hatóság
- a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve,
- a rendőrség terrorizmust elhárító szerve
Ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
Eszközei:
a) leplezett eszközök, b) rejtett figyelés,
c) álvásárlás,
d) fedett nyomozó,
e) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök f) korlátozott adatszerző tevékenység
e) pont: aki elkövetőként szóba jöhet, ill. vele kapcsolatot tart (ez utóbbi korlátozott).
Tartama: 6 hónap, kivételesen 9 hónap [lásd. e) pont]
Lefolytatásának részletszabályai: Be. 344-347. §
Befejezése:
a) az előkészítő eljárás megszüntetése vagy b) a nyomozás elrendelése
Megszüntetés esetei:
a) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn
b) az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, c) az előkészítő eljárás határideje lejárt.
Az előkészítő eljárás megszüntetése esetén az annak során beszerzett adatok büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.
Általános rendelkezések
A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik, azaz, ha nem előkészítő eljárással kezdődik, akkor - nyomozással kezdődik.
A nyomozás:
1) Felderítésből 2) Vizsgálatból áll.
Felderítés: a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben - fel kell deríteni a) a bűncselekményt és b) az elkövető személyét
- fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket.
Vizsgálat: az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének kérdésében (szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján).
Nyomozás befejezése:
a) az eljárás megszüntetése vagy b) a vádemelés
A nyomozás
Eljáró hatóság:
- nyomozó hatóság és - ügyészség (Lásd: 349. §)
A nyomozás tartama: a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.
- a gyanúsított kihallgatásától számított két év, amelyet az ügyészség egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthat.
(A felderítés során a nyomozó hatóság 6 havonta beszámol az ügyészségnek.)
Ügyiratok megismerése: folyamatosan úgy, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerheti. Ez a terhelt és a védő hozzájárulásával rövidíthető, mellőzhető.
Bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése: Be. 353-354. § A polgári jogi igény érvényesítése a nyomozás során: Be. 355. §
Leplezett estközök alkalmazása nyomozás során
A nyomozás során leplezett eszközt az ügyészség és a nyomozó hatóság alkalmazhat.
A nyomozás során leplezett eszközt
a) a bűncselekmény felderítése, bizonyítása,
b) folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása,
c) az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása, illetve
d) a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése
érdekében lehet alkalmazni.
Az eljárási cselekmények rögzítésének módjai: A jegyzőkönyv és a feljegyzés
1) Jegyzőkönyv (ez a főszabály): az eljárási cselekménnyel egyidejűleg, írásban.
+ Lehet egyidejűleg a) folyamatos hangfelvétel b) kép és hangfelvétel.
Formai és tartalmi követelményei vannak – Be. 359. §
Aláírja: ügyész v. a nyomhatóság tagja és a jkv.vez. A gyanúsított, a tanú és a tolmács minden oldalát aláírja.
Kijavítható, kiegészíthető hivatalból v. a jelen voltak indítványára – Be. 360.
§
2) Feljegyzés: az intézkedésről lehet, vagy eljárási cselekményről, ha terhelt, védő, tanú, egyéb érdekelt nem volt jelen.
Formai és tartalmi követelmények vannak. – Be. 361. § (2) bek.
+ lehet egyidejűleg folyamatos hangfelvétel vagy kép és hangfelvétel.
A készítője írja alá.
Lehet hivatalból kijavítani v. kiegészíteni – Be. 361. § (5) bek.
Határozat a nyomozás során
Fogalma: a hatóságoknak a jogszabályban meghatározott módon tett akarat-kijelentése.
Tárgya: példálózó felsorolás – Be. 362. §.
Részei: bevezető rész, rendelkező rész, indokolás és záró rész. [Mit tartalmaznak? Be. 363. § (2)-(5) bek.]
Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatot írásba foglalja.
Az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozatát jegyzőkönyvbe is foglalhatja, kivéve a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló határozatot. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat csak a rendelkező részt és az indokolást tartalmazza.
Közlése: azzal, akit a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint + a terhelttel közöltet a védővel is.
Közlés módja: kézbesítés útján, de a jegyzőkönyvbe foglalt határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés útján
A határozat
- Kijavítható – Be. 365. §
- Megváltoztatható és hatályon kívül helyezhető – Be.
366. §
Főszabály szerint a határozat: jogorvoslattól függetlenül végrehajtható.
Eljárási cselekmény elvégzése határozat nélkül:
Az ügyészség és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben határozat hozatala nélkül,
a) nyomban végrehajthatja az olyan kényszerintézkedést és elvégezheti az olyan bizonyítási cselekményt, amelynek elrendelésére egyébként jogosult, illetve
b) nyomban elrendelheti a terhelt előállítását vagy a terhelt és más személy elővezetését, valamint elfogatóparancsot bocsáthat ki.
[a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az elfogatóparancsot utólag, legkésőbb három munkanapon belül határozatba foglalja]
Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
Jogorvoslat a nyomozás során
1) Panasz: a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen - ha e törvény kivételt nem tesz - a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő. (A feljelentő kizárólag a feljelentés elutasítása miatt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban terjeszthet elő panaszt.)
- A panaszt annak előterjesztője mindaddig visszavonhatja, amíg azt érdemben el nem bírálták. A visszavont panaszt újból előterjeszteni nem lehet.
- A Legfőbb Ügyészség határozata ellen nincs helye panasznak.
Elbírálása:
- A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.
- Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a panasz érkezését követő nyolc napon belül a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez.
Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja.
(Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el.)
A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.
Spec. szabály:
- Gyanúsítás elleni panasz: Be. 372. §
- Közvetítői eljárás során előterjesztett panasz: 373. §
2) Felülbírálat (felülbírálati indítvány): taxatíve meghatározott esetekben [Be. 374. § (1) bek.] kézbesítéstől számított 8 napon belül a bíróságnál
3) Fellebbezés: a nyomozási bíró határozata ellen
4) Az eljárás folytatását eredményező jogorvoslat: a megrovás alkalmazásának sérelmezése esetén
5) pótmagánvádló, magánvádló fellépése: feljelentés elutasítása, eljárás megszüntetése után lehet így fellépni adott esetben
A nyomozás megindítása
Megindításának alapja:
1) hivatalból
a) a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek a hivatali hatáskörében (a hatóság hivatalos eljárásával összefüggésben)
b) az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján,
VAGY
2) feljelentésre.
Elrendelheti: ügyészség vagy a nyomozó hatóság (huszonnégy órán belül tájékoztatja az ügyészséget)
+ tájékoztatja a sértettet a nyomozás elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert.
Késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.
Ez egy formakényszer nélküli döntés, amelynek tartalma, hogy nyomozás lefolytatása, büntetőeljárási cselekmény lefolytatása indokolt.
Feljelentés: a nyomozó hatósághoz vagy az ügyészséghez intézett*, alakszerűséghez nem kötött tényközlés, amely bűncselekményre vonatkozó adatot tartalmaz, és a feljelentő emiatt meghatározott vagy ismeretlen személy büntetőeljárásban történő felelősségre vonását kívánja.
- Bárki tehet feljelentést közvádas bcs. esetén.
- A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bcs.
- A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott közvádas bcs.-t feljelenteni.
*: a feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak, illetve a 30. § esetén az ügyészségnek megküldeni.
Magánindítvány:
Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.
Magánindítvány fogalma: a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentése és bármely olyan nyilatkozata, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
Határideje: attól a naptól számított 1 hónapon belül, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett, illetve ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető, akkor a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a hatósági felhívásról tudomást szerzett.
Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
A határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
A feljelentés elintézése: megérkezésétől számított 3 munkanapon belül
1) a nyomozást el kell rendelni
2) a feljelentés kiegészítésének: a feljelentőtől felvilágosítás adása, iratok és adatok rendelkezésre bocsátása, a kár, vagyoni hátrány, adóbevétel-csökkenés, vámbevétel- csökkenés vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlése kérhető, + a LÜ. döntésének beszerzése az eljárás megindításáról. Határideje: 1 hónap.
(Feltéve: ha a rendelkezésre álló adatok alapján a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről nem lehet dönteni.)
3) a feljelentés elutasításának 4) az ügy áttételének
van-e helye
A feljelentés elutasításának okai:
A) Általános okai (ügyészség, nyom.hat): „elutasíthatja”
a) a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, b) a bűncselekmény gyanúja hiányzik,
c) az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
d) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
e) a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,
f) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Btk. 3.§ (3) bek-ben meghatározott rendelkezése hiányzik,
g) a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,
h) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
B) Különös okai (ügyészség): együttműködő gyanúsított, fedett nyomozó, megbízhatósági vizsgálatot végző személyhez kötődik
A felderítés
Célja: a hatóság megbizonyosodjon arról, hogy milyen bűncselekményt, milyen módon követtek el és annak elkövetésével ki gyanúsítható.
A vizsgálati szakasztól a gyanúsítotti kihallgatás határolja el.
Jelenlét: korlátozott (ügyész, nyom.hat tagja és jkv. + ha tv. vagy korm.r. megengedi)
A sértett és a támogatója jelen lehet (de az értestése mellőzhető):
a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél,
a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál
A konzuli tisztviselő:
külföldi állampolgár terhelt, sértett vagy tanú indítványára a kihallgatásán, részvételével tartott más eljárási cselekményen.
A gyanúsított kihallgatása: amikor meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bcs. elkövetésével.
Megalapozott gyanú: a bűncselekmény és konkrét személy között olyan – bizonyítékokkal alátámasztott – összefüggés mutatható ki, amely nagy fokban valószínűsíti, hogy a bűncselekményt e személy követte el.
Megalapozottan gyanúsítható személy: elfogás, idézés, előállítás, körözés elrendelése, vagy elfogatóparancs kibocsátása esetén a gyanúsítás közléséig. (Azt követően gyanúsított.) Őrizet esetén a fogva tartása kezdetétől számított 24 órán belül ki kell hallgatni.
Jogai:
a) a gyanúsítotti kihallgatással kapcsolatos büntetőeljárási jogairól felvilágosítást kapjon,
b) védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza, c) védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon.
Védőhöz való jog:
1) Kötelező védelem esetén
a) szabadlábon lévő terhelt esetében az idézéssel egyidejűleg,
b) fogva tartásba került terhelt esetében haladéktalanul, de még a kihallgatását megelőzően védőt kell kirendelni
(ha nem kíván a terhelt védőt meghatalmazni
2) Egyéb esetben a terhelt gyanúsítotti kihallgatását megelőzően tett nyilatkozatát követően nyomban kell döntést hozni a védő kirendeléséről.
Ha védő kirendelésére kerül sor, vagy a terhelt a kihallgatását megelőzően védőt hatalmaz meg, az eljáró hatóság a védőt nyomban értesíti és köteles az értesítéstől legalább 2 órát biztosítani arra, hogy a védő a kihallgatáson megjelenjen. A kihallgatás megkezdésére az értesítéstől számított 2 órán belül csak akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított a védőjével egyeztetni tudott, és a tanácskozás alapján gyanúsított a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul.
Gyanúsítás közlése: a terhelti figyelmeztetést követően közölni kell a gyanúsítás tárgyává tett cselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését.
Felderítés vége: a nyom. hat. a gyanúsított kihallgatásától számított 8 napon belül megküldik az ügyészségnek az ügyiratokat, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.
A nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolata: a nyomozó hatóság teljes önállósággal jár el, jogosult mindarra, amelyet a törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
A törvényességi felügyelet érdekében:
- feljelentés kiegészítésének elrendelése
- törvényi előírás esetén ügyészi engedélyezés
- az eljárási cselekményeknél történő jelenlét joga és a nyomozás ügyiratainak teljes körű megismerése,
- a panaszok és kifogások elbírálása, az ellenőrzés során feltárt törvénysértés orvoslására történő felhívás, a nyomozó hatóság törvénysértő határozatának hatályon kívül helyezése.
A nyomozás ügyiratainak megküldése, 390.§
A nyomozó hatóság a gyanúsított
kihallgatásától
számított nyolc napon belül megküldi az
ügyészségnek a
nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.
Ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte, ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését, illetve egyezség megkötését
kezdeményezte, a
nyomozó hatóság erről
haladéktalanul beszámol az
ügyészségnek.
Vizsgálat
Az ügyészség eljárása a vizsgálat során, 391.§
Az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai alapján megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye
1. ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének,
2. egyezség kezdeményezésének,
3. közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének,
4. feltételes ügyészi felfüggesztésnek,
5. az eljárás egyéb okból történő megszüntetésének, 6. vádemelésnek,
7. a vizsgálat keretén belül eljárási cselekmény elvégzésének,
8. elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek.
Jelenlét az eljárási cselekményeken a vizsgálat során 393.§
A gyanúsított és védője a vizsgálat során a szakértő meghallgatásán, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál jelen lehet, ha az eljárási
cselekmény a gyanúsítás tárgyát érinti.
A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanú kihallgatásán és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen is.
Értesítésük kivételesen mellőzhető, ha ezt az eljárási cselekmény sürgőssége indokolja.
Kivételesen mellőzhető és eltávolítható:
nyomozás érdekei, különleges bánásmódot igénylő személy védelme
Ilyenkor utólag 8 napon belül kötelező tájékoztatás az eljárási cselekményről. 3 napon belül indítványozhatja a gyanúsított és védő a határozatba foglalást, ilyenkor panaszt
tehet az ellen.
Védővel zavartalan tanácskozás, más jelenléti szabály azonos a felderítéssel.
Az eljárás felfüggesztésének okai, 394.§
(1) Az ügyészség felfüggeszti az eljárást a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, ha annak feltételei fennállnak.
(4) Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha
a) az a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében szükséges,
b) feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye,
c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás kezdődik
d) nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs alapján más állam hatósága az elkövető átadását vagy kiadatását elhalasztotta, vagy
e) nemzetközi büntetőbíróság a joghatósága alá tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása érdekében megkeresi.
Az eljárás felfüggesztésének okai, 393.§
(1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, vagy
b) az elkövető tartós, súlyos betegsége
vagy a
bűncselekmény
elkövetése után bekövetkezett
elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha
a) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,
b) jogsegély iránti megkeresés más állam hatósága általi teljesítése szükséges,
c) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, d) vagy a gyanúsítottal szemben a gyanúsítás
tárgyát képező cselekmény miatt bíróság előtt büntetőeljárás van folyamatban.
• a gyanúsított külföldön tartózkodik, legfeljebb 6 hónapra kivételesen + 2,
• előzetes kérdés max. 2 + 1 hónap,
• jogsegély max. 2+6 hónap, határozatban ezt a határidőt rögzíteni kell.
Folytatni kell:
• Ha a felfüggesztés ideje megszünt,
• (4) e.) pontja, ezt írja elő,
• (3), és (4) c) d) esetében ezt látja szükségesnek.
• Ügyészség hosszabbít ha ügyészség függeszt, nincs helye panasznak, ha nincs határozat, azon a napon folytatódik amikor lejárt a határidő
Nyomozás
határidejébe nem
számít bele.
Kézbesítési kötelezettség.
Ügyészséget
értesíteni.
Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a nyomozás során egy alkalommal van helye.
Az eljárás nem függeszthető fel:
a (2) bekezdés alapján, ha az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, illetve
a (4) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyben közvetítői eljárás volt folyamatban.
Az eljárás felfüggesztése után – a (3) bekezdés a) pontját kivéve – a gyanúsított személyét közvetlenül érintő eljárási
cselekmény nem
végezhető.
Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azért függeszti fel az eljárást, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, a határozat közlésével egyidejűleg arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány előterjesztőjét, hogy ha az eljárás folytatásának elrendelése nélkül az eljárást elévülés miatt megszünteti, az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot részére akkor kézbesíti, ha ezt az eljárást felfüggesztő határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül indítványozza.
Az eljárás megszüntetésének okai, 398.§
Az ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást, ha a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
c) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,
d) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
e) halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt, f) a cselekményt már jogerősen elbírálták,
g) a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,
h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható,
i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, vagy j) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá.
Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha
a) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
b) a büntetőeljárás átadása, vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le,
c) tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes eltelte folytán, illetve a törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,
d) megrovást alkalmaz,
e) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
- Megrovásos megszüntetés panasz esetén folytatás,
- Közvádas hiány miatti megszüntetés esetén magánvádas szabályok
Csak ok és jogszabály
megjelölés a
felderítetlen elkövetős és elévült cselekmények esetén, indítvány
hiányában a
felfüggesztőre is elég rávezetni.
Együttműködő személyes megszüntetés (kivételek)
• Az eljárás megszüntetése – ha e törvény kivételt nem tesz – nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.
• Ügyészség rendeli el
• NYH ha ő szüntette meg a felderítés során
• A felettes ügyészség is ha az ügyészség szüntette meg
• Nincs helye panasznak
• Bíróság rendeli el ügyészi indítványra olyan terhelt esetében, ahol az eljárás megszüntetésével szemben volt panasz vagy 1 hónap már eltelt és az ügyészég, felettes ügyészség nem folytatta hivatalból.
• Ha a bíróság elutasította, még egyszer nem lehet indítványozni változatlan alapon.
Az eljárás folytatása megszüntetés esetén
A határozat közlése az eljárás megszüntetése esetén, 401.§,
bűnügyi költség viselése 402.§
• Egyidejűleg kézbesíteni kell a gyanúsított, a védő, a sértett, a feljelentő és a magánindítvány előterjesztője részére.
• Kivéve ha nem indítványozták (elévülés, elk.kiléte nem állapítható meg)
• Ha HYH szüntette meg, akkor ügyészt is értesíteni kell
• Egyidejűleg tájékoztatni a kártalanítási szabályokról a terheltet (jogalap, határidő, jogvesztő jelleg)
- Főszabály: Állam viseli - Ügyészség kötelezheti egy
részének megfizetésére:
tevékeny megbánás, közvetítői eljárás, megrovás esetén
- Panasz esetén felülbírálati indítvány
- Ha sérelmezi azt felülbírálati indítványnak kell tekinteni és 3 napon belül a bíróságra továbbítja az ügyészség
- Halasztás és részletfizetési kedvezmény, 50 ezer felett foglalás a végrehajtóval (2 és 3 hónap), nincs halasztó hatálya a kérelemnek
A határozat közlése az eljárás megszüntetése esetén, 401.§,
bűnügyi költség viselése 402.§ (indokolás)
1. Ha az eljárás megszüntetése következtében a kártalanítás feltételei fennállnak, a kártalanítás lehetőségére a szükséges tájékoztatás megadásával már az eljárást megszüntető határozatban fel kell hívni a figyelmét, ami kihirdetés útján nem közölhető
2. büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése végett különös hangsúlyt helyez az elterelés intézményrendszerére, így remélhető, hogy a jövőben az ügyészi döntésekkel befejeződő eljárások száma növekszik
3. az ügyészségi, quasi bűnösséget megállapító döntések alkalmazásának szaporodásával is, ezért elkerülhetetlenné vált az ilyen esetekben felmerülő bűnügyi költségek viselésének rendezése.
4. megteremti annak lehetőségét, hogy az ügyészség az eljárás tevékeny megbánás alapján, feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes elteltét követő, valamint megrovás alkalmazásával történő megszüntetése esetén a terheltet a bűnügyi költségek, vagy azok egy részének megfizetésére kötelezze
5. a bűnügyi költség viselésére kötelezés nem sérti az ártatlanság vélelmét, valamint azt az alapelvet, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségéről kizárólag a bíróság dönthet
Ügyészi eljárási cselekmények a nyomozás során
1. Felderítés: (törvényességi) felügyelet 2. Vizsgálat: utasítás, irányítás
3. Ügyészségi nyomozás 4. Az eljárás felfüggesztése 5. Az eljárás megszüntetése
6. Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése
7. Egyezség a bűnösség beismeréséről 8. Közvetítői eljárás
9. Feltételes ügyészi felfüggesztés
10. Vádemelés
Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásban helyezése
Az eljárással érintett határozat vagy intézkedés irányulhat:
• közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésére, vagy – eredményes közvetítői eljárást követően – annak megszüntetésére;
• feltételes ügyészi felfüggesztésre (majd azt követően az eljárás megszüntetésére);
• a gyanúsított együttműködésére tekintettel a feljelentés elutasítására;
• bíróság elé állításos vagy büntetővégzéses külön
eljárás kezdeményezésére.
Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásban helyezése
Feltétele: terheli beismerés
Kezdeményező: ügyészség, terhelt, védő
Kötelező írásbeliség az ügyészség által kilátásba helyezettekről
Terhelt nyilatkozatása, hogy elfogadja-e az ügyészségi kezdeményezést: védőkényszer
Terhelti eredményes kezdeményezésről nem lehet
értesíteni a bíróságot
Terhelti együttműködés rendszere az új Be.- ben (bármely ügyben, bármely bcs. esetén)
1. típusú együttműködés: nyomozási szakaszban az ügyészség – terhelt – védő (a bíróságtól függetlenül) formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről („Egyezség bűnösség beismeréséről”)
Vádemelés egyezség esetén: speciális vádemelés - vádirat + jk. az egyezségről
Bírósági szakaszban: Külön eljárás: „Eljárás egyezség esetén”
A bíróság az egyezség tartalmát nem változtatja
meg, hanem az egyezséget jóváhagyja vagy
elutasítja
Terhelti együttműködés rendszere az új Be.- ben (bármely ügyben, bármely bcs. esetén)
2. Típusú egyezség: vádemelést követően a tárgyalás előkészítése során: nem eredményez formális megállapodást, inkább a terhelt jóváhagyását, beleegyezését jelenti.
Bűnösség beismerése: bíróság
- elfogadja: ítélet előkészítő ülésen vagy tárgyaláson
- elutasítja: „rendes eljárás”(akkor is, ha a
bűnösséget nem ismeri be)
Egyezség a bűnösség beismeréséről
Egyezség folyamata:
- Kezdeményezés (1)
- Egyeztetés lefolytatása (2) - Egyezség megkötése (3) 1: ügyészség, terhelt, védő 2: védő önállóan is.
Tényállásra és jogi minősítésre nem!
Ügyészség közli a saját álláspontját: milyen típusú egyezséget lát elfogadhatónak
- 3: Írásbeliség
Egyezség a bűnösség beismeréséről
• Az egyezség kötelező tartalmi kellékei:
• a bűncselekménynek a vádirattal egyező leírása, valamint annak - az ügyészség által meghatározottan - a Btk. szerinti minősítése;
• a bűnösség elismerése és a terhelt vállalása arról, hogy erről vallomást tesz;
• a büntetés (vagy önállóan alkalmazott intézkedés) meghatározása – annak konkrét neme, mértéke és tartalma meghatározásával (a Btk. enyhített büntetési tételkereteire figyelemmel).
• Az egyezség tartalmazhatja továbbá (fakultatív tartalmai elemek):
• a mellékbüntetést;
• a büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést (nem, mérték, tartam megjelölésével);
• a bűnügyi költség viselését vagy az az alól történő mentesülést;
• az eljárás megszüntetését (mellőzését) olyan bűncselekmény miatt,
amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
Egyezség a bűnösség beismeréséről
Nem képezheti egyezség tárgyát:
• - tényállás
• - jogi minősítés
• - kényszergyógykezelés
• - elkobzás
• - vagyonelkobzás
• - elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele Megegyezés lényegi elemei:
- Joghátrány
- járulékos kérdések
Közvetítői eljárás
A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett
megegyezését, a bűncselekmény
következményeinek jóvátételét és a gyanúsított
jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a
gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy
önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható
eljárás. [Be. 412. § (1) bek.]
A közvetítői eljárás korábbi szabályai taxatív felsorolást adtak (ez már nincs): az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban lehet helye.
A közvetítői eljárás feltételei:
- a gyanúsított és a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza vagy ahhoz hozzájárul (az önkéntesség mellőzhetetlen eleme a közvetítői eljárásnak);
- a gyanúsított beismerése a vádemelésig; és
- a bűncselekmény következményeinek a jóvátétele valószínűsíthető (vagyis a jóvátétel vállalása és a teljesítési képesség a vádlott oldaláról fennáll); továbbá
- a közvetítői eljárás lefolytatása nem ellentétes a büntetőeljárás vagy a büntetés céljával. (Utóbbi feltétellel kapcsolatban megjegyzést igényel, hogy a már teljesített jóvátétel esetén sem kizárt a közvetítői eljárás lefolytatása.)
A közvetítői eljárás idejére az eljárás felfüggesztésre kerül:
egy be.-ben csak egyszer, maximum hat hónapra. A felfüggesztő határozatot a pártfogó felügyelővel is közölni kell.
Lényeges bizonyítási tilalom, hogy a gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel, továbbá a közvetítői eljárás eredménye nem értékelhető a gyanúsított terhére.
Közvetítői eljárás után az ügyész
vagy megszünteti az eljárást (eredményes közvetítői eljárás megállapodással zárul, amelyet a pártfogó megküld az ügyészségnek, aki azt felülvizsgálja)
vagy külön határozat nélkül tovább folytatódik a nyomozás (a pártfogó értesíti az ügyészséget az eredménytelenségről) Ilyenkor nincs lehetőség más elterelésre (pl. újabb közvetítői eljárás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés)
harmadik, közbenső megoldásként előfordulhat az is, hogy a a megállapodás törvénysértő, amit az ügyészség öt napon belül hatályon kívül helyez. Újrakezdődhet a közvetítői egyeztetés, további 18 hónapra felfüggeszthető az eljárás.
(Így max. 2 éves a közvetítői eljárás)
Feltételes ügyészi felfüggesztés: az ügyész a nyomozási iratok értékelése során juthat arra a következtetésre, hogy a terhelt a bűncselekményt elkövette, de bíróság által alkalmazandó szankció kiszabása nem szükséges.
Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
[Be. 416. § (1) bek.]
• esetei: kettős rendszer:
1. változat: ügyészség mérlegelésén alapuló általános esetkör
2. változat: kötelezően alkalmazandó, a Btk.
Különös Részében előírt esetkör
Feltételes ügyészi felfüggesztés I.
1. változat: az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelyre a törvény háromévi (különös méltánylást érdemlő esetben ötévi) szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható.
• a vádemelés elhalasztása kizárt, ha a gyanúsított:
- többszörös visszaeső;
- bűnszervezetben követte el a bcst, - halált okozott a bcs.,
- a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény miatti végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy próbára bocsátás vagy feltételes ügyész felfüggesztés alatt.
- Felfüggesztés ideje: minimum egy év (években és/vagy hónapokban meghatározva; KR tételkerete között)
Meghatározott magatartási szabályok előírása (kötelező:
kártérítés)
Feltételes ügyészi felfüggesztés II.
Az ügyészség hivatalból vagy a terhelt indítványára az eljárást a törvényben meghatározott feltétel teljesítése érdekében egy évre felfüggeszti, ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható. [Be. 417. § (1) bek.]
Egy évre.
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
JELEN TANANYAG A SZEGEDI
TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ:
EFOP-3.4.3-16-2016-00014
