EFOP-3.4.3-16-2016-00014
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I.
A BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI
30 képernyő 60 perc
Preambulum
• tisztességes eljáráshoz való alapvető jog;
• az igazság megállapításának igénye;
• sértettek fokozott védelmére;
• a funkciómegosztáson és rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló eljárások biztosítása;
• nemzetközi jogi és európai uniós
kötelezettségeink figyelembe vétele
MINTACÍM SZERKESZTÉSE
Alapelvek
Alapvető rendelkezések
A büntetőeljárás alapelveinek fogalomköre;
szervezeti, működési alapelvek
I. Büntetőeljárás alapelvei (definíció): Azon elvi tételeket, amelyek végighúzódnak az egész eljáráson, kifejezik a büntetőeljárás sajátosságait, meghatározzák az eljárás rendszerét, a hatóságok és az eljárás résztvevőinek joghelyzetét, eljárási cselekményeik általános rendjét, a büntetőeljárás folytatásának és a büntetőjogi felelősség eldöntésének alapvető szabályait büntetőeljárási alapelveknek nevezzük.
II. Kialakulása:
- nemzetközi szinten:
felvilágosodásban, mint politikai követelmények fogalmazódtak meg (Montesquieu, Voltaire, Beccaria)
- Magyarországon:
reformkorban
(Szalay László, Nyári Pál, Kossuth Lajos)
III. Eljárási alapelvek – eljárási garanciák:a két fogalom nem azonos
Két megközelítés:
1) az alapelvek MÉLYEBB, a garanciák SZÉLESEBB értelemmel rendelkeznek. (Cséka Ervin SZTE)
2) Az alapelvek a garanciák közé tartoznak (így az utóbbiak szélesebb kört ölelnek fel, mint az előbbiek).(Király Tibor ELTE)
A garanciák arra hivatottak, hogy szolgálják a bj alkalmazását a bcs elkövetőire ÉS mentsék az ártatlanokat. Garancia pl. legalitás; officialitás; az elfogulatlan pártatlan igazságkeresés; a személy tisztességes bánásmódban való részesítése stb.
Az alapelvek ehhez képest szűkebb kört fognak át, és szabályoznak (gyakorlatilag az eljárási garanciák garanciái). Alapelv pl.: független bíróság; ártatlanság vélelme; kontradiktórius eljárás.
Mind az alapelveknél, mind a garanciáknál a minőség és
nem a mennyiség a fontos.
I. Jogforrás alapján: 1. Alaptörvényben rögzített alapelvek:
- Büntetőeljárás összes szervezeti alapelvét tartalmazza
- Továbbá több működési alapelvet is rögzít 2. Be.-ben rögzített alapelvek
3. Szervezeti törvényben rögzített alapelvek
II. Eljárási szakaszok alapján
1.
Mindkét eljárási szakaszra jellemző pl.
2.
Csak bírósági szakaszra jellemző pl.
3.
Érvényesülése teljesebb az egyik vagy másik eljárási szakaszban pl.
IV. A büntetőeljárás alapelveinek rendszerezése:
III. Tartalom, jelleg szerinti csoportosítás:
1.
Büntetőeljárás egész arculatát meghatározó alapelvek pl.
2.
Más alapelvek, amelyek a büntetőeljárásban működő alapelvek hatályosulását biztosítják.
IV. Tárgy szerinti csoportosítás:
1.
Szervezeti alapelvek: a hatóságok (elsősorban a bíróságok) strukturális (külső) felépítésének,
összetételének,a bírói állás elnyerésének kérdéseit érintik. STATIKUSSÁG jellemzi.
2.
Működési alapelvek: az eljárási (bűnüldözési,
igazságszolgáltatási) tevékenység végzésének
feltételeit, alapvető feladatait, eszközeit és módjait
határozzák meg. DINAMIZMUS jellemzi.
Szervezeti alapelvek:
1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján (bírói monopólium elve)
2. Törvény előtti egyenlőség elve
3. Társasbíráskodás – egyesbíráskodás elve
4. Laikus elem részvétele: a) esküdt rendszer; b) ülnök rendszer
5. Bírói függetlenség elve Működési alapelvek:
6. Az ártatlanság vélelme
7. Az alapvető jogok védelme 8. A védelem joga
9. A büntetőeljárás alapja és akadályai
10. Az eljárási feladatok megoszlása
6. Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége 7. A bizonyítás alapvetései
8. A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga
9. Bizonyítékok szabad értékelése 10. A tárgyalás nyilvánossága
11. A tárgyalás folytonossága (közvetlenség elve)
12. Szóbeliség elve
Az általános processzuális alapelvek:
nyilvánosság, közvetlenség, szóbeliség
I. Nyilvánosság elve:
- jogforrás:. Be. 436-438. §§- - biztosíték szerepét tölti be
- megsértésének jogkövetkezménye: relatív hatályon kívül helyezési ok (Be. 609. § (2) bek. c) pont)
- főszabály: A bíróság tárgyalása nyilvános.
- kivételek:
A) a nyilvánosság korlátai 1. férőhely-hiány:
2. életkorral összefüggő korlátok
B) a nyilvánosság kizáró okai (zárt tárgyalás esetei)
1. az eljárás speciális jellege: erkölcsi okból; különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében; minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében
2. rendfenntartás érdekében
Törvényes ok nélküli kizárás jogkövetkezménye: relatív eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezés (Be. 609 § (2) bek. c) pont)
Döntés a zárt tárgyalásról:
- a bíróság hivatalból vagy indítványra (kinek az indítványára? 1. ügyész; 2. vádlott;
3. védő; 4. sértett; 5. vagyoni érdekelt; 6. egyéb érdekelt) a nyilvánosságot - az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről
- indokolt határozattal (pervezető végzéssel), melyet a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdet ki, és amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye
kizárhatja
Kik lehetnek jelen a zárt tárgyaláson?
1) ügyfélnyilvánosság
2) igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek (a bíróság engedélye alapján)
3) ha az eljárás külföldi állampolgár vádlott ellen, ill. külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bcs miatt indult: külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője/ törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a külföldi állam hatóságának tagja
4) képviselő nélküli sértett, védő nélküli vádlott esetén: e személyek indítványozhatják, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy (kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt) legyen jelen a tárgyaláson. De nincs helye ilyen indítványnak, ha a bíróság a nyilvánosságot minősített adat védelme érdekében zárta ki. (Fellebbezés kizárt)
Zárt tárgyaláson elhangzott figyelmeztetés: tájékoztatás nem adható (minősített adattal visszaélés)
Garanciális szabályok: nyilvános kihirdetés – rendelkező rész: mindig, indokolás: ha nem sérti a zárt tárgyalás elrendelése miatti érdekeket
- Fiatalkorúakra vonatkozó eltérő szabályok: az előkészítő ülésről és a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is ki kell zárni, ha ez a fk. Érdekében szükséges [Be.
691. „ (1) bek.]
II. Közvetlenség elve:
- Jogforrás: 1. Be. 427. §; 518. §
- A közvetlenség elvének jelentései:
A) a tárgyalás folytonossága (koncentrált tárgyalás)
1. a bíróság változatlan összetétele: a tárgyaláson, az ülésen és a tanácsülésen a tanács tagjai mindvégig jelen vannak (Be. 427. (1) bek.) 2. a tárgyalás folyamatossága (Be. 518. §)
- a megkezdett tárgyalást lehetőleg nem kell megszakítani az ügy befejezéséig
- ha nem lehetséges az eljárásnak egy tárgyaláson való befejezése:
vagy a tárgyalás félbeszakítása vagy a tárgyalás elnapolása B) a bizonyítási eljárás lefolytatása
- Kivételek a közvetlenség elve alól:
A) kivétel a koncentrált tárgyalás alól: más összetételű tanács is kihirdetheti az ügydöntő határozatot a tanács tagjainak elháríthatatlan akadályoztatása esetén
B) kivétel a bizonyítási eljárás lefolytatása alól:
III. Szóbeliség elve:
- Ez az alapelv a Be.-ben kifejezetten nem szerepel, közvetve vezethető le egyes rendelkezéseiből
- Jelentése: az eljárást eldöntő érdemi döntést a vádlott, (védője), a vádló, valamint az eljárás más résztvevőinek szóbeli meghallgatása alapján kell meghozni; nem lehet csupán a rendelkezésre álló iratok alapján dönteni. Ezt a határozatot (függetlenül, hogy zárt vagy nem zárt tárgyalás volt) nyilvánosan kell kihirdetni.
- Kivételek az alapelv alól:
- a tárgyaláson kívül hozott határozat szóbeli közlése nem kötelező - lásd „kivételek a közvetlenség elvei alól: bizonyítási eljárás alóli
kivételek” felsorolt esetek
Alapvető rendelkezések a büntetőeljárási törvény I. fejezetében (felsorolás)
I. Működési alapelvek:
1) Az ártatlanság vélelme 2) Az alapvető jogok védelme 3) A védelem joga
4) A büntetőeljárás alapja és akadályai 5) Az eljárási feladatok megoszlása
6) Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége 7) A bizonyítás alapvetései
8) A büntetőeljárás nyelve és a nyelvhasználat joga
II. Eljárási törvény hatálya: időbeli, területi, személyi hatály
Az ártatlanság vélelme
I. Be. 1. §: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.
II. Objektív eljárási helyzet, és nem az eljáró hatóságok (tagjainak) belső meggyőződését befolyásoló törvényi parancs
Kit köt az ártatlanság vélelme?
1. bírót
2. ügyészt csak ők sérthetik meg ezt az alapelvet 3. nyomozó hatóság tagját
III. Az elvből következő, a terhelt számára kedvező bizonyítási szabályok (favor defensionis):
1. A bűnösség bizonyítása a vádló feladata/a vád bizonyítására a vádló köteles (Be.
7. § (1) bek.)
2. In dubio pro reo elv (Be. 7. § (4) bek.)
3. A terhelt ártatlanságát elég vélelmezni, bűnösségét bizonyítani kell.
IV. Az ártatlanság vélelme valóban vélelem? Ha nagyon pontosak akarunk lenni nem vélelem, hanem ideiglenes igazság.
Az alapvető jogok védelme
I. Az emberi méltósághoz való jog
II. Szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
III. Alapjog korlátozás: csak a szükségesség – arányosság tesztjének vizsgálata mellett:
• - e törvény szerinti eljárásban
• - e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben
• - ha a cél kisebb jogkorlátozással vagy más
intézkedéssel nem elérhető
A védelem joga
I. Fogalma: azoknak a büntetőeljárási jogosítványoknak az összessége, amelyek alapján a terhelt az ellene indított eljárásban
oa gyanúsítást, ill. a vád tárgyát megismerheti oarról álláspontját kifejtheti
oazzal szemben érveit felhozhatja
oa hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjesztheti
oIll. védő segítségét kérheti.
- Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bek. a védelem joga állampolgárságtól függetlenül minden olyan személyt megillet, akire a magyar Be. törvény hatálya kiterjed
- Be. 3. §: a védelemhez való jognak két oldala van:
- a terhelt oldaláról: jogosultság: A terheltnek a be. minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez. (Be. 3. § (1) bek.)
- a hatóságok oldaláról: kötelezettség: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára. (Be. 3. § (3) bek.) és A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez. (Be. 3. § (4) bek.) materiális védelem: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni. (Be. 3. § (6) bek.)
II. A szabadlábon védekezés joga:
A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen. (Be. 3. § (5) bek.) III. A védekezés módjai: Be 3. § (2) bek.
A) személyesen: érdemi védekezés: a terhelt a büntetőjogi felelősségrevonás alapját vitatja ill. a múltbéli magatartását és az azzal kapcsolatos felelősségét menti, továbbá minden olyan jog gyakorlása, amely az ügy menetelére, a hatóság tevékenységére, vagy olyan határozatára vonatkozik, amely a terhelt eljárási helyzetét, jogosultságait, jogos érdekeit érinti.
B) védő által: = formális (alaki) védelem (az eljárás bármely szakaszában) 1. meghatalmazás
2. kirendelés útján: ha a kötelező védelem (=obligatórius védelem) esetei állnak fenn (Be. 44. §), és a terheltnek nincs meghatalmazott védője
IV. A védekezéshez való jog korlátai:
1. hamis vád
2. hamis tanúzásra felhívás 3. hatósági eljárás akadályozása
V. A védelemhez való jog megsértésének/korlátozásának következményei:
1. relatív hatályon kívül helyezési ok (Be. 609. § (2) bek. b) pont figyelemmel a (3) bek-re)
2. abszolút hatályon kívül helyezési ok (Be. 608. § (1) bek. d) pont) figyelemmel a (2) bek.-re)
A büntetőeljárás alapja és az eljárási akadályok
I. Hivatalból való eljárás (officialitás) elve: (= az anyagi jogi legalitás (törvényesség elvének) eljárásjogi megfelelője)
• - fogalma: Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
• A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el. (Be. 4. § (1) – (2) bek.) Mit jelent ez:
- a nyomozó hatóságok - az ügyész
- a bíróságok tekintetében?
- főszabály: hivatalból való eljárás kivételek:
• büntető anyagi jogi kivételek:
1. magánindítvány 2. kívánat
3. hatóság feljelentése 4. mentelmi jog
• büntető eljárásjogi kivételek:
1. magánvád , pótmagánvád 2. eljárás mellőzése
3. közvetítői eljárás
4. feltételes ügyészi felfüggesztés
5. speciális esetek:a) feljelentés elutasítása; b) nyomozás megszüntetése fedett nyomozó/együttműködő elkövető esetén
II. A büntetőeljárás akadályai :
- Törvényi fogalma: (Be. 4. § (3) – (6) bek.)
• Res iudicata: (3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.
• (4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
• (5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.
• Egyéb okok: (6) Törvény határozza meg azokat a további okokat,
amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a
már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő
ítéletet kell hozni.
- Akadályok fennállásának következményei:
1. nyomozás során:
- feljelentés elutasítása
- nyomozás megszüntetése 2. bírósági eljárásban:
- tárgyalás előkészítése során az eljárás megszüntetése
- az első fokú bíróság ügydöntő határozataiban (bűnösséget megállapító/felmentő ítélet/eljárást megszüntető végzés)
- a másodfokú/harmadfokú bíróság
határozataiban: a) helybenhagyás; b)
megváltoztatás; c) hatályon kívül helyezés
Az eljárási feladatok megoszlása (kontradiktórius alapelv)
I. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül. (Be. 5. §)
II. Jelentése: az eljárás alanyai által végzett alapvető eljárási tevékenységek önállóságát, elkülönülését, vagyis az eljárásban érvényesülő funkciómegosztást jelenti.
Mi következik a funkciómegosztásból?
1. törvényességi ellenőrzés
2. a terhelt és a védő eljárási jogainak biztosítása 3. munkamegosztás az eljáró hatóságok között
III. Az alapelv következménye: tisztességes eljárás (pártatlan bíráskodás, objektív vádlói szerepkör, hatékony védelem)
IV. Nem abszolút érvényű alapelv:
- A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni. (Be. 3. § (6) bek.)
- A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti. (Be. 39. § (1) bek. c) pont)
- A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára. (Be. 3. § (3) bek.)
Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége (vádelv)
I. A bíróság vád alapján ítélkezik. (Be. 6. § (1) bek.)
II. Vádhozkötöttség (Be. 6. § (3) bek.):
- vád fogalma: a bcs miatt keletkezett állami büntetőigény kifejeződése.
Érvényesítése a bíróság előtt vádemeléssel és a vádképviselettel történik.
- két iránya van: a bíróság
1. személyi kötöttség: csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet mit jelent ez?
2. tárgyi kötöttség: csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz mit jelent ez?
III. Vádkimerítési kötelezettség (Be. 6. § (2) bek.): A bíróságnak a vádról döntenie kell, (köteles a vádat kimeríteni = a bíróság a teljes vádbeli tényállásról, kell hogy döntsön), a vádon túl nem terjeszkedhet (de a vád pontosítása megengedett).
DE! nincs kötve:
- a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, - a büntetés kiszabására vagy az intézkedés alkalmazására
vonatkozó indítványához.
III. A tettazonosság kérdése:
- jelentése: A vádbeli és az ítéleti tényállás a releváns tényekben meg kell hogy egyezzen, de a részlet-kérdésekben az eltérés megengedett.
- nem sérti a tett-azonosság elvét, ha - a bűnösségi formában,
- motívumban, célzatban, - elkövetési tárgyak körében,
- hely, idő, mód, körülményben következik be változás;
- egységként/halmazatként értékelés,
- más stádium, más elkövetői alakzat kerül megállapításra;
- a bíró a terhelt speciális alanyi mivoltát állapítja meg; stb.
- de a felmentő ítélet tényállása eltérhet a vád tényállásától.
A bizonyítás alapvetései 1. A bizonyítási teher
I. Bizonyítási teher (onus probandi): A vád bizonyítására a vádló köteles. (Be. 7. § (1) bek.)
- főszabály:
1. ügyész, (Be. 25. § (1) bek: Az ügyészség a közvádló.) 2. magánvádló,
3. pótmagánvádló,
- kivételek: 1. valóság bizonyítása; 2. vagyonelkobzás; ezekben az esetekben a terhelt bizonyít
II. A bizonyítási kétség értékelése: in dubio pro reo elv: A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. (Be. 7. § (4) bek.)
- mikor merülhet fel? 1. tény bizonyítottságának értékelése; 2. bizonyíték tartalmának értékelése és elbírálása során
- hol jelentkezhet a kétség? 1. tényállás egészére/egy részére; 2. elkövető személyére vonatkoztatva
- következménye: felmentő ítélet
III. A funkciómegosztás pontatlan törvényi megfogalmazása: Be. 164. §: (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a vádlót terheli.
(2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.
(3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.
A bizonyítás alapvetései
2. Az önvádra kötelezés tilalma (nemo tenetur elve)
I. Be 7. § (3) bek.: A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
Ez a rendelkezés: 1., terheltre; 2. tanúra vonatkozik.
II. Jelentése: - vallomástétel szabadsága
- bizonyítékok szolgáltatásában való közreműködés megtagadásának joga - mentő körülmények előadása nem kötelező
III. Kapcsolat:
1. Miranda elv (terhelt kihallgatása) (Be. 185. § (1) bek.) 2. tanúvallomás megtagadásának egyik oka (Be. 172. §)
IV. De: bizonyítási eszköz: kutatással/motozással megszerezhető (Be. 302. § (2) bek. c) pont; 306. § (2) bek.)
A bizonyítás alapvetései
3. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása
I. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása
főszabály: Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás. (Be. 7. § (5) bek.) tehát
- nem köti a bj-i felelősségről való döntésnél - köti:
1. a nem bj-i felelősségről való döntésnél 2. a bcsnyel okozott kár megtérítése iránti igényről való döntésnél
3. személyállapoti per esetén: inter omnes körben
bizonyítási eszközként felhasználhatók:
a büntetőeljárásban hozott határozat hatálya a polgári perben: ha a
jogerősen elbírált bcs anyagi jogi következményei felől polgári perben kell
határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem
követte el a terhére rótt bcs-t.
A büntetőeljárás nyelve
I. Jogforrások:
- Alaptörvény XV. cikk: törvény előtti egyenlőség XXIX. cikk (nemzetiségek, anyanyelvhasználat)
- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
- Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (Strasbourg, 1992. november 5.) - Be. 8. §
II. Főszabály: A büntetőeljárás nyelve a magyar. (Be. 8. § (1) bek. 1. mondat)
DE: Senkit sem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri. (Be. 8. § (2) bek.) a magyar nyelven kívül más nyelv használatának a joga:
- A Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják. (Be. 8. § (1) bek. 2.
mondat)
- A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni. (Be. 8. § (3) bek.)
-A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet használni. (Be. 8. § (4) bek.)
Ilyenkor tolmács, szakértő kirendelése (Be. 78. §; 24/1986.(VI.26.) MT rendelet)
Tolmács:
- nem magyar anyanyelvű személy a büntetőeljárásban az anyanyelvét,
- regionális vagy nemzetiségi anyanyelvét - ismertként megjelölt más nyelvet
kíván használni.
Jelnyelvi tolmács:
- a kihallgatandó személy hallássérült (a kihallgatás helyett írásbeli vallomást is tehet)
- a kihallgatandó személy siketvak
- A kihallgatandó személy beszédfogyatékos (a kihallgatás helyett írásban tehet vallomást)
- a kihallgatandó személy más okból nem képes kommunikálni,
vagy abban súlyos fokban korlátozott.
III. Határozat, hivatalos irat lefordítása vagy annak mellőzése, továbbá a kézbesítés kérdése
- főszabály: Az e törvény szerint kézbesítendő ügyirat lefordításáról az a bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, vagy az egyéb ügyiratot kibocsátotta. (Be. 78. § (7) bek.)
- kivétel: Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kézbesítendő ügyiratot nem kell lefordítani, ha erről a címzett kifejezetten lemond. (Be. 78. § (8) bek.)
- vádirat esetén: Ha a vádlott az eljárás során nem magyar anyanyelvét, − törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben − regionális vagy nemzetiségi anyanyelvét használja, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét az általa az eljárásban használt nyelvre kell lefordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani. (Be. 423. § (2) bek.)
- bírósági ügydöntő határozat esetén: A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét a eljárásban korábban használt nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell. (Be.
455. § (6) bek.)
IV. A nem magyar anyanyelvű terhelt védekezési jogának erősítése: kötelező a védő az eljárásban (Be. 44. § d) pont)
V. Bűnügyi költségek viselése: Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta. (Be. 576. § (1) bek. b) pont)
