SZEMLE
KOVÁCS TIBOR (1935–2004)
2004. november 4-én pótolhatatlan veszteség ér- te a Központi Statisztikai Hivatalt, a statisztikai és a regionális tudományt, az egész statisztikus társadal- mat. Örökre eltávozott közülünk Kovács Tibor sta- tisztikai főtanácsadó, főosztályvezető-helyettes, a KSH Területi tájékoztatási osztályának vezetője, a Területi Statisztika főszerkesztője.
Tudós statisztikustól búcsúzunk, akinek 47 év- nyi sokrétű hivatali szakmai, vezetői munkássága, szerteágazó kutatói és társadalmi tevékenysége, va- lamint alkotó gondolatai középpontjában mindenkor a területiség, a különböző jelenségek, folyamatok területi sajátosságai álltak. Közel fél évszázadot át- ívelő gazdag életműve révén neve a legszélesebb szakmai körökben szinte eggyé vált a területi statisz- tikával.
Hosszú hivatali pályafutása 1957-ben, a KSH Komárom Megyei Igazgatóságán kezdődött, ahol el- ső elemző publikációival korán kitűnt tehetsége.
Alig három év elteltével, 1960-ban – a hivatalban azóta is példa nélküli fiatal életkorban – megbízást kapott a Vas Megyei Igazgatóság vezetésére, amely munkakört tíz éven át látta el. Tudományos elkötele- zettsége a területi- és településstatisztika, valamint a területfejlesztés iránt ebben az időszakban alakult ki és mélyült el. Rövid idő alatt olyan kiváló szakmai alkotóközösséget alakított ki Szombathelyen, amely napjainkig hatóan számos módszertani kérdés alap- köveit rakta le. Ebből az időszakból kiemelt említést érdemelnek az ipartelepítés és a területfejlesztés ösz- szefüggéseit feltáró, valamint a statisztikai település- és városfogalom meghatározását célzó újszerű és maradandó tartalmú tanulmányai.
1970-ben már kiforrott vezetői tapasztalatokkal rendelkező, a területi statisztika országosan elismert szakértőjeként kapott kinevezést a Hivatal Területi statisztikai főosztálya Területi tájékoztatási osztá- lyának vezetésére. Különböző beosztásokban és szervezeti keretek között napjainkig irányította a te- rületi tájékoztatási tevékenységet, amelynek kitelje-
sedésében egyértelműen meghatározó szerepe volt Kovács Tibor munkásságának. Mindössze két rövid időszak során látott el más munkakört: 1990-től két évig területi szerveket irányító főosztályvezetőként, majd 1992 és 1996 között a legnagyobb területi szervezet, a Budapesti és Pest megyei Igazgatóság főigazgatójaként hasznosította felkészültségét, széles körű áttekintő képességét.
Valamennyi beosztásában kiválóan helytállt, de igazi lételemét a szinte saját gyermekeként szeretett területi tájékoztatás jelentette. Vezetőként szervezte, irányította, tanította, segítette a területi statisztikai elemző, kiadványkészítő munkát és apparátust. Ren- díthetetlen szakmai igényesség és következetesség jellemezte, amely mindenkor mély humánummal, őszinte nyitottsággal, tisztességgel párosult. A terü- leti igazgatóságok elemző statisztikusainak generá- ciói nőttek fel szigorúan kritikus, de egyben bátorító és támogató útmutatásai alapján. Értéket alkotott és megtanított értéket alkotni. Olyan korszakos jelentő- ségű kiadványok, sorozatok készültek kezdeménye- zésére a Területi tájékoztatási osztály gondozásában, mint például a Területi statisztikai évkönyvek, A Magyar régiók zsebkönyvei, a Magyarország régióit bemutató elemző munkák, vagy a Területi statiszti- kai információk rendszere és elérhetősége című módszertani anyag.
Tudományos munkássága az 1970-es évektől tovább szélesedett, új lendületet kapott. A korszerű statisztikai módszerek kidolgozása és alkalmazása mellett jelentős szerepet vállalt a területfejlesztés, a regionális tudomány és a településtudomány elméleti és gyakorlati fejlesztésében. Hosszú időn keresztül tevékenykedett az MTA Településtudományi Bizott- ságában valamint az IARUS nemzetközi várossta- tisztikai szervezetének alelnökeként.
Nagyszámú publikációi átfogták a területiséggel foglalkozó tudományok szinte valamennyi fontosabb kérdéskörét. Megközelítőleg sem vállalva a teljessé- get, kutatási és publikációs tevékenységéről el-
SZEMLE 74
mondható, hogy a településhálózati, településde- mográfiai vizsgálatoktól a településfejlesztés, terüle- ti beosztások, az elmaradott térségek elemzéséig és módszertani megalapozásáig éppúgy kiterjedt, mint a régiók lehatárolásának, a mezőgazdasági tájkörze- tek kialakításának, a városiasodási folyamatok, von- záskörzetek, agglomerációk törvényszerűségeinek, valamint a területi statisztikai információs rendszer fejlesztési irányainak újszerű és előremutató vizsgá- latára. Időről időre visszatérve a hazai településháló- zat talán legkritikusabb helyzetben levő szegmensé- nek számító aprófalvakra, törpefalvakra, szemlélet- formáló gondolatokkal gazdagította az idevonatkozó tanulmányok körét. Legutóbb éppen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége e témában 2004 tavaszán rendezett Országos Kistelepülési Konferenciáján tartott igen nagyhatású előadást „A kistelepülések helyzete a számok tükrében” címmel.
Talán nem túlzó az a megállapítás, hogy csak elvét- ve lehet találni olyan, az érintett szakterületekről ké- szített tanulmányt, értekezést, publikációt, amelynek irodalomjegyzékéből hiányzik Kovács Tibor vala- melyik munkájára való hivatkozás.
Szívügyének tekintette a statisztika népszerűsí- tését, amit jól példáz, hogy évek óta rendszeresen küldött cikkeket az Élet és Tudomány hetilap „Ada- tok és tények” című rovatához. Az összesen mintegy 170 rövid, de rendkívül tartalmas, érdekfeszítő és olvasmányos újságcikk üde színfoltja volt alkotó munkásságának és egyben iskolapéldáját annak, hogy a statisztika, megfelelő interpretációban, igen érdekes és elgondolkodtató tudomány lehet a széles közvélemény számára is.
Kovács Tibor meghatározó jelentőségű vezetői és alkotó tevékenysége mellett fáradságot nem isme- rő tevékenység fejtett ki a tudományszervezés és a folyóirat-szerkesztés terén is. 1971-től kezdődően felelős szerkesztője, majd napjainkig főszerkesztője volt a területi- és településhálózat-fejlesztési szakma széles körben mértékadónak számító tudományos szakmai folyóiratának, a Területi Statisztikának.
Rendkívül gondos arányérzékkel és magas szintű követelményekkel emelte méltó rangra a lapot. Sze- mélyes tekintélyét is latba vetette annak érdekében, hogy interdiszciplináris műhelymunkát szervezzen
és a folyóirat köré gyűjtse mindazon nem statisztikus szakembereket is – nevezetesen területi tervezőket, a földrajztudomány művelőit, regionális kutatókat, a közigazgatás terület- és településfejlesztéssel foglal- kozó szakembereit -, akiknek munkája szorosan kapcsolódik a területi statisztikához. Rendszeres szerzőként is példaértékű részt vállalt abban, hogy a folyóirat igen széles olvasótábor értő figyelmét nyer- je el. Mindemellett tevékeny szerkesztőbizottsági tagjaként dolgozott volt több más országos tudomá- nyos folyóiratnak is.
Tudományszervező munkásságának fontos ese- ménye volt a Magyar Statisztikai Társaság (MST) új- raalakítása, aminek aktív kezdeményezője és részese volt. Elnöke, majd „Örökös Tiszteletbeli Elnöke” az MST Területi Statisztikai Szakosztályának, s csak- nem évtizede rendszeres tisztségviselője volt a Társa- ság tisztújító közgyűléseinek. A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagjaként a rá jellemző odaadással szervezte, irányította a Szakosztály életét, szívügy- ének tekintette a színvonalas társasági munkát. Kitű- nő szónok, ragyogó előadó volt, a különböző konfe- renciákon, tudományos szemináriumokon tartott el- adásai, korreferátumai mindenkor különleges él- ményt nyújtottak. Nem lehetett nem odafigyelni lé- nyegre törő, érdekes és gondolatébresztő mondaniva- lójára, amit széles körű műveltsége és oldott stílusa elegáns ötvözetével tett lebilincselővé.
Munkája elismeréséül több állami kitüntetésben részesült. Megkapta a Munkaérdemrend ezüst és arany fokozatát, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. Kimagasló statisztikai munkájáért Fé- nyes Elek-emlékéremben, Széchenyi-emlékéremben, Kőrösy József-díjban, két alkalommal KSH elnöki dicséretben részesült, továbbá birtokosa lett a KSH Szolgálatért Aranygyűrűnek is. A Magyar Statiszti- kai Társaság Keleti Károly-emlékéremmel, a Ma- gyar Regionális Tudományos Társaság pedig a Tu- domány Mécsese emlékéremmel tüntette ki.
Kovács Tibor olyan ember – fájó leírni – volt, akinek életműve kötelező példa mindannyiunk szá- mára, akik szerettük és tiszteltük és a sors kegyéből munkatársai lehettünk.
Végh Zoltán
A STATISZTIKAI ARCAI
A Magyar Statisztikai Társaság (MST) 2004.
október 21-én A statisztika arcai címmel tudomá- nyos ülést tartott a KSH-ban. (A rendezvényre azért ilyen szokatlan időben – röviddel az MST rendes évi konferenciája után – került sor, mert az eredeti, má-
jusi időpontban terminusegyeztetési problémák miatt az ülést el kellett halasztani.) A konferenciát a leve- zető elnöki tisztet is ellátó Herman Sándor egyetemi docens, az MST elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében kiemelte, hogy az MST a statisztika minden aspek-
