IN MEMÓRIÁM
MAGYARY ZOLTÁN
IN MEMÓRIÁM
MAGYARY ZOLTÁN
A kiadvány megjelenését támogatták:
H A T Á R O N T Ú L I MAGYAROK HIVATALA MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE
M Ű S Z A K I ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGI KAMARÁJA
IN MEMÓRIÁM
MAGYARY ZOLTÁN
Szerkesztette
NAGY FERENC
BUDAPEST
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
a MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGI KAMARÁJA,
valamint
a z ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR
közreműködésével
© NAGY FERENC, 1 9 9 5
Felelős kiadó: a
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK FŐIGAZGATÓJAKészült a
BETTER BT.gondozásában Felelős szerkesztő: Kiss
CSONGOR„Grafika, képszerkesztés: Art 1st Design Stúdió Szedés, tördelés: Szalai Műhely
Nyomda: Credit Kft. Printshop nyomdaüzem, Budapest, V. H o n v é d u . l 7 / a .
Felelős vezető:
SÁFRÁN ISTVÁNISBN 963 7302 94 5
TARTALOM
Prolegomena 7 Magyary Zoltán tudományos műhelyében 17
Levelek llosvay Lajoshoz (1923-1927) 19 Levél Zolnai Bélához (1927. febr. 28.) A magyar tudomány-
politika alapvetése című könyv kiadásáról 22 A magyar tudomáfiypolitika alapvetése (1927) [Válogatás] 23
Tartalom (V-VIII. old.) 25 Bevezetés (3-17. old.) 29 A budapesti természettudományi telep
elhelyezési terve (XXII. tábla) 44 Magyar tudományos élet közigazgatása
és kormányzása (605-618. old.) 45 Levél llosvay Lajoshoz (1928. szept. 10.) A magyar
tudománypolitika alapvetése című könyv német
nyelvű kiadásáról 59 Magyary Zoltán előterjesztései Klebelsberg Kuno
kultuszminiszterhez (1927-1928) 60 Levél Klebelsberg Kunohoz (1929. júl. 20.) 61
A magyar tudománypolitika alapvetése című könyv
német nyelvű kiadása (1932) 69 Magyary Zoltán összefoglalója a nemzetközi versenyről
és együttműködésről a tudományban (1936) 70 Dolgozatok a közigazgatási reform köréből. Emlékkötet
Magyary Zoltánnak tanítványaitól egyetemi tanársága
és intézete megalapításának tíz éves évfordulójára (1940) 73 Búcsúlevél Molnár Kálmán plébánoshoz (1945. márc. 24.) 77
Epilógus 80
G Y I L K O S S Á G VAGY Ö N G Y I L K O S S Á G áldozata lett Magyary Zoltán és felesége ?
IW4 d e c e m b e r é b e n a S z á l a s l - r á d i é a légiriadók k ö z i i r ö v i d s z ü n e t e k b e » tftbb- Hfj&I beoivnwía e » t a íeibíváM;-
- Magyary Zoltán professzor jelentkez- zék a ^miniszterelnökségen!
A tövwfcdö h a n g ú f«ls*6Btás a z o n b a n e r e d m é n y t ő l o a m a r a d t : a v i l á g h í r ű y j g - t u d ó s n e m k e r ü l t elÖ. latuerötlen h e i y e a ta H ú z k o d o t t
E í a s íameTeftteu. b e l y a e o u b a n j o b a r á t a ! etött i s m e r t v o l t . Tatár» húzódott meg Ma- gyary 7>ot- án ét felesége, tir Techert Mar- od, iMrfSfatm, az jtoyelm It&ittlf kéhez tartozott, mini a filozófia magántanára. A h á z a s p á r a n y i l a s o k urftlomrajuK&s» ö t á o t f l a t al a f ő v á r o s b ó l a elösaör T s f á r a m e n - tek, m a i d a r á d i ö k e r e s é s eifíl a nem meaz- HZ» f e k v ő h é r e g p u a z t a j e r d é s z l a k b a n h ú - zódlak meg. I t * h a l i a k m e g e g y s z e r r e , 1M5 m á r c i u s 24-én, t r a g i k u s k ö r ü l m é n y e k kft-
• ö t t
M a g y a r y Z o l t á n a kftzlgaxgatáetáu 6a a m a g y a r t u d o m á n y p o l i t i k a v i l á g v i s z o n y - l a t b a n Is e l i s m e r t a s a k é r t ö j e volt, — m o n - d o t t a na e l á r v u l * t a n á r i szoba cwmdjv'ben hűsége« t a n í t v á n y a ca t ü n á r a e g ö d j e , d r . L o - váwt d á n o n . — A P á r t i b a n 1981.-ben t z u * o ' t Nemzetközi K ö z i g a z g a t á s t u d o m á n y t K o n - gTimunoo ö t b í z t á k meg. bogy a X X , o á - vad á l l a m s z e r v e z e t e i r ő l í r j o u á t f o g d t a n u i - m á o y l . a m e l y e t a z t á n a s 19364k» vareftí
k o n g r e s s z u s o n e g y h a n g ú e U n m e r á a s o i el- f o g a d t a k s Magyaryt a Nemzetközi Kdz- 1 ga Zűolús: adományi Akadémia alvtn&kévé
m i é r t töt étek « pásti mellékutvák, sőt, néha a főútvonalak ist Nem értjük, mert eddig számos nyilatkozat nyugtatott meg ben nőnket a/elöl, hogy yl: ugyan csak aka- dozva ét kihagyásokkal letz Fenten, a flús- müvek széneHahsa még * n i » c s teljesen bfzlosilrat, essél izemben Ózonban « wi- lany világít ái zavartalanul m&kódik, ott nfttet semmi baj, sül cllcnkezűUg, Ha »»öl ellenkezőleg*, akkor miért nem égnek « Uimtnlk a pcsli u'edkonf Miért verik fel ma is — csak a z é r t , mer! y&tél van — a mellékutcák éjszakai csöndjét kiáltozások rémtátásokl Kőztünk maradi m: itt az ősz!
A napok.rövid bbek, as es:« korábbon kö szitut ránk, nemsokára már a délutáni órákban aggódva lép fei háza kapuján a pesti polgár és polgárnő. Megá'l az élei.
Miértl Mert az elektromos müvek működé- sének zavartalanságáról már ha'ekkel ezelőtt u> anyagtant gondoskodás iártAd.
Nem értjük . . . A tetők lyukasak, a híd lassan készül, tüzelő — légy nyugol!, nyá- jas olvasó — «lip lesz. Ha az elsklroma*
tuövekben sem bízhatunk már, nem marná más vigaszunk, mint a S-o* v i l l a m o s . Az jár. Amíg tel nem szedik a sínjét, mini a ifi-osé*.
választották, A p r o f e s s z o r ttmuimányaí b o r á n b e j á r t a A m e r i k á t , négy hónapot tői tőit a Szovjetunióban, volt a Va ti k á n y á m é - ban 1». M ű k ö d é s é t a Hockefaller-aUp ha*- hatówcn t á m o g a t t a .
A tragikus napon fején átlőtt sebbel ta- lállak meg a közeli lakók a tanárt és feto- tegéi * ppnymiba takarva temették el őket us crdészlak kertjében. H o g y mi t ö r t é n h e - tett v e l ü k , m á i g o e t a d e r ű i t k i i
M a g y a r y é k b a r á t i k ö r e tudta» b o g y » p r o f e s s z o r R z á l a o i é k elöJ r e j l ő z ö l t el, a k i k az 6 k i v á l t ! t u d á s á t a » H u n g a r i s t a á l l a m » IT:e«dí«t>ításáuál fel a k a r t á k ÍUMWOÜBÍ, S z a k c r f e i m é r e n a g y o n n a g y s z ü k s é g ü k l ő t t voina a n y i l a s »bonafapitöknak«, d e mitt*
den k u í a ó á s . rádiókörözée e l l e a é r o s e m t u d t á k m e g t a l á l n i . Szakái)t é s b a j u s z t n ö vesztve, e g y s z e r ű e n é t i könyvei, í r á s a i kö-
»»U a p r o f e s s z o r , a k i t az á l t a l a « t e r v e z e t t t a t a i m i n t a j á r á s népe szeretettel b ú j t a , t e t t ei.
í l l e t é t m é g s e m t u d t á k m e g m e n t e i d . A r e j t é l y k ö r ű i kalandos b í r e k k e r i n g » twfc. V a n n a k o í y a a feltevések, h o g y n y f l a » b o s s z ú n a k o*abt áldozatul M a g y a r y p r o - f e s s z o r é s f e l e s é g e , w ú u t á a fttálasi f o i h í v á - e á r n n e m j e l e n t k e z e t i . . .
A r e j t é l y r e m é g nem d e r ü l t f é n y , kö*- r e ü c n t a n o k p e d i g niceeenek.
K . A
PROLEGOMENA
50 éve, a második világháború alatt vesztette életét Magyary Zoltán.
Ezekkel a megindító szavakkal kezdte n é h á n y órával halála előtt Héregen, 1945. március 24-én kelt búcsúlevelét: A régi világ összeom- lott. Mulasztásaiért, hála Istennek nem érzem magam felelősnek. Nagyon mély változás lép a helyébe, amelyet megértettünk és Feleségemmel együtt készültünk a nagy feladatra, hogy szerencsétlen országunk az új világba an- nak helyes felismerésével illeszkedjék bele. Az átmenetet a tatai „mintajárás- ban" akartuk átélni, amelynek fejlesztéséért teljes odaadással éltem. Fájda- lom, a háború ezt a járást várakozásom ellenére kegyetlenül megtaposta és itt a tegnapi napon a lelki megpróbáltatásnak olyan mélypontjára jutottunk, amely elzárja az átjutás útját és elveszi a jövőbeni eredményes közreműkö- dés reményét.
Magyary Zoltán a német megszállás u t á n szülővárosába, Tatára vo- nult vissza, majd 1944. október 14-én filozófus feleségével, Techert Mar- gittal elindult még tovább Nyugat felé. A világhírű tudóst Zürichben professzori katedra várta, biztos jövő és további nemzetközi elisme- rés. De a határnál megállt. N e m tudta itthagyni Magyarországot.
Visszafordult és hazaszeretete áldozata lett.
1888. június 10-én született. Az ő gyermek- és ifjúkorában vált világ- várossá Budapest. Apja honvédezredes volt, akitől küzdőszellemet, ka- tonás fegyelmet, szervezési-vezetési kultúrát tanulhatott. Tanulmányait a piaristák budapesti gimnáziumában folytatta. Az iskola kiválóságá- nak és természettudományi képzése színvonalának jelzésére elég az iskola növendékei közül Eötvös Loránd, a Nobel-díjas Hevesy György és az 1994-ben ugyancsak Nobel-díjat nyert Oláh György példáját te- kinteni.
Magyary közszolgálatra készült. A Budapesti Tudományegyetem
Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Ezt követően har-
mincöt évet töltött a köz szolgálatában, amelynek első felét a közok-
tatás, második felét a közigazgatás korszerűsítéséért vívott küzdelem
tölti ki. Hivatali pályáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban
dolgozott a n e m állami elemi iskolák ügyosztályán. 1920 év őszén az akkor felállított költségvetési ügyosztály vezetője lett, amely ü g y - köréhez 1921-től az is járult, hogy a z elnöki ü g y o s z t á l y helyettes főnökévé neveztetett ki.
1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály f ő n ö k e lett, amelynek hatáskörébe tartoztak az összes k ü l f ö l d i t u d o m á n y o s kapcsolatok, kongresszusok, hazai tudományos társulatok, az Országos Gyűjte- ményegyetem, a vidéki közgyűjtemények ügyei és a diákszociális ügyek. Ehhez az ügyköréhez járult 1927. júniusától az egyetemi osztály egész ügyköre.
Magyary mind magasabb beosztásokba emelkedve a t u d o m á n y - politikai és egyetemi ügyosztály élén a modern magyar tudománypo- litika megalapozója lett. E témakörben kiemelkedő művei A magyar tu- dománypolitika alapvetése (1927) és A magyar tudományos nagyüzem megszervezése (1931). Vezérgondolata az a felismerés, hogy a XX. szá- zadi tudománypolitikában a természettudományok beható művelése, kutatása, oktatása, alkalmazása az alap, és hogy az elvesztett világhá- ború u t á n összeomlott ország felemeléséhez a természettudományok hatalmával kell meghatványoznunk erőnket, ezzel kell fokoznunk a világversenyben ipari-gazdasági versenyképességünket és teljesítmé- nyünket.
A minisztériumban töltött második évtized - m á r Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idején és vezetésével - a nagy közös alkotások ideje.
Többek között a népiskolai hálózat kiépítése és továbbfejlesztése, az Or- szágos Magyar Gyűjteményegyetem világviszonylatban is úttörő meg- valósítása, az 1926-os programalkotó természet-, orvos-, műszaki- és mezőgazdaságtudományi országos kongresszus megszervezése, a ko- lozsvári tudományegyetem Szegeden, a pozsonyi Pécsett történő elhe- lyezésének megoldása, a debreceni egyetem építésének befejezése, a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, a Tihanyi Biológiai Intézet, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a külföldi Collegium Hungaricumok és a ma- gas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak létrehozása, az Országos Ter- mészettudományi Tanács felállítása, a budapesti Műegyetem mellett a lágymányosi természettudományi telep kiépítésének megkezdése me- gannyi jele a modern tudománypolitika megvalósításának. Tanulók és tanárok generációinak sora használta és használja azokat az alkotásokat, amelyek megteremtésében Klebelsberg kultúrpolitikai koncepciója mellett döntő szerepet játszott Magyary szervező zsenije.
8
Magyary átlátva a közegészségügy kulcsszerepét, a természettudo- mányok között kiemelt figyelmet fordított a biológiára, illetve az or- vostudományra. O hívta haza Angliából Szent-Györgyi Albertet is, aki azután 1937-ben nyert Nobel-díjával mutatta, hogy mit nyert hazahí- vásával az itthoni tudomány.
Érdekes betekintést ad felfogásába, gondolkodásába és miniszterével való kapcsolatába Oxfordból 1929. július 20-án Klebelsberg Kunohoz írott levele, amelynek már első mondatában Szent-Györgyi nevével is találkozunk. [A 11. oldalon a tíz oldalas levél első oldalának és utolsó oldaláról az aláírást tartalmazó résznek fakszimiléje látható, teljes szövege pedig a 61-68. oldalakon olvasható.] A dokumentum meg- világítja, hogy Klebelsberg és Magyary mennyire szellemi társak, partnerek voltak a magasabb kultúra művelésében. A levél azt is jellemzően mutatja, hogy Magyary bármerre járt a világban, mindig a tényeket kutatta, minden fontosat észrevett, és mindent abból a szem- pontból vizsgált, hogy mit lehet a látottakból a magyar tudomány- politika és felsőoktatás, tágabban kultúránk javára hasznosítani.
1930-ban fordulat következett be Magyary pályájában. Alma Ma- tere meghívta a közigazgatási jog professzorának. Ugyanakkor a nagy világgazdasági válság idején Bethlen István miniszterelnök őt kérte fel, illetve nevezte ki a közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosá- vá. Magyary a közigazgatás tudományos kutatásának, oktatásának és korszerűsítésének szellemi központjaként megalapította a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet. Munkásságával megteremtette a jo- gászi és mérnöki szemléletet egyesítő magyar közigazgatástudományt, és a jogszerűséget a gazdaságosság és eredményesség követelménye- ivel egyesítő közigazgatási mérnök, közszolgálati menedzser típusát.
A szervezéstudomány-vezetéstudomány két közismert klassziku- sa Taylor és Fayol. Alapképzettségüket tekintve mindketten műszaki- ak, mérnökök voltak. Taylor a fizikai munka szervezésén kezdte. Ezt nyomon követte az üzemek, majd az irodai munkák szervezése, és el- vezetett az igazgatási munkákhoz. Fayol, egy nagy vállalat vezérigaz- gatójaként, az igazgatási munka szervezésére helyezte a hangsúlyt.
1923-ban a második Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszu-
son tartott előadásában a mérnök-vezérigazgató a vállalati szinttől már
az államigazgatási szint szervezési kérdéseihez érkezett. Magyary ezen
a kongresszuson még hallgatóként vett részt. Szakmai előmenetelét és
nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1936-ban a hatodik kong-
Szent-Györgyi Albert 10
Bay Zoltán Klebelsberg Kuno Gragger Róbert
resszuson m á r ő a főelőadó. A fő téma pedig az, amelyet széles körű nemzetközi kutatásait összegező művének címe is mutat: A közigazga- tás legfőbb vezetése szervezési szempontból (1936). A XX. század állam- szervezeteiről és közigazgatásáról írott átfogó tanulmányát a kong- resszus e g y h a n g ú elismeréssel f o g a d t a , és a Brüsszelben székelő Nemzetközi Közigazgatástudományi Akadémia alelnökévé válasz- tották.
Magyary Zoltán tudományos működésének tengelye pályája má- sodik felében az új korszak állama jellegzetes vonásainak és korszerű szervezeti megoldásainak meghatározása, melyben alapvető szerepet játszik a technikai haladás. „Úgy látszik, hogy a mostani átalakulás lé- nyege az, hogy a XIX. század elején kialakult állami szervezet most vonja le az azóta lezajlott nagy gazdasági és főleg ipari forradalom kö- vetkeztében bekövetkezett mélyreható fejlődés és átalakulás konzek- venciáit."
Azt is világosan látta, hogy a tásadalom életét alapjaiban megvál- toztató természettudományos és műszaki haladás új korszaka közele- dik. „A technikai fejlődés napjainkban változatlan iramban halad to- vább. Az autó, a repülőgép, a rádió, a sztratoszféra-repülés fejlődése mutatja a tempót és az ú j perspektívákat. Figyelembe kell vennünk ez- zel párhuzamosan a természettudományok fejlődését is és köztük fő- leg az orvostudományokét."
Több n a g y külföldi tanulmányutat tett Ausztriában, Németország- ban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Francia-, Görög-, Olasz-, Lengyel-, Svéd-, Finn-, Észt- és Lettországban, Angliában, Svájcban, Jugoszláviában, de az Amerikai Egyesült Államokban és saját költségén még a Szovjetunióban is.
Bejárta a modern világot, s a gyűjtött ismereteket hazahozta, hogy segítsen a magyar mintát megteremteni. Magas tudományos igényes- séggel és nagy szociális érzékenységgel látott hozzá tanítványaival, munkatársaival a tatai településfejlesztési modell, az önkormányzati mintajárás kifejlesztéséhez, a nemesi vármegyétől a szociális várme- gyéhez vezető fejlődésút megépítéséhez. A szolgáltató államot, az ál- lampolgárokat hatékonyan szolgáló, az emberekért levő közigazgatást kívánta megvalósítani. Törekvéseinek tükre a tatai kísérletekből kiemel- kedő részt vállaló tanítványával, Kiss Istvánnal közösen írt A közigaz- gatás és az emberek (1939) című alkotás.
12
M a g y a r y szellemi arculatának l é n y e g e s v o n á s a i t adják e m ű bevezető sorai: „Ez a kötet szervezett csoportmunka eredménye. A z a d a t g y ű j t é s t e r j e d e l m e oly nagy, h o g y u g y a n a r r a az i d ő s z a k r a vonatkozólag egy ember által nem lett volna elvégezhető. Azonkívül a feladat oly sokirányú is, hogy az adatgyűjtés, és még inkább a feldolgozás különböző szakemberek közreműködését tette szükségessé.
A c s o p o r t tagjainak ö s s z e v á l o g a t á s a és a m u n k a ö s s z h a n g j á n a k biztosítása, valamint az anyagi előfeltételek megszerzése és különböző hatósági közegek bizalmának és támogatásának megnyerése alulírott vezető f e l a d a t a volt, akitől a t a n u l m á n y elvégzésének eszméje is származott."
M a g y a r y egyik a l a p v e t ő felismerése, hogy n i n c s külön á l l a m - igazgatás és külön önkormányzat, h a n e m a mindkettőt átfogó egységes közigazgatás,amely komplex folyamat és művelése multidiszciplináris együttműködést kíván. Felfogásában ennek az átfogó értelemben vett közigazgatásnak a korszerűsítése a modernizáció motorja. A legjobb- ra törekvés - „the one best way" - jegyében a preindusztriális foktól nemcsak az ipari korszaknak megfelelő fokig történő előrehaladást kö- vetelte, h a n e m a messze jövőbe előretekintő úttörő vállalkozást is kez- deményezett. A főművének tekintett Magyar közigazgatás (1942) befe- jezésében üzenete lényegét így összegezi: „Közigazgatásunknak komoly reformra van szüksége. Annak lényegét úgy fejeztük ki, hogy preindusztriális közigazgatásból posztindusztriális közigazgatássá kell átalakulnia."
Amikor Magyary meghalt, akkor kezdődött egy új ipari forradalom.
Sőt, egy e n n é l is lényegesebb változás, egy globális technológiai revolúció, amelynek tengelye az i n f o r m a t i k a i f o r r a d a l o m . E n n e k kezdeményezésében úttörő szerepet játszottak Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor és m á s magyar tudósok. Az ipari forradalommal a földműves társadalom ipari társadalommá változott.
Az új forradalommal az ipari társadalom posztindusztriális, infor- mációs társadalommá változik.
Ma a világ és benne hazánk éppen a n n a k a posztindusztriális kor- szaknak kihívásaival küzd, amelyet a n a g y tudós és szervező több mint fél évszázada már előre látott, s amelynek egyik nemzetközi rangú elő- futára volt.
*
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTARA BIBLIOTHECA ACADEM1AE SC1ENTIA1UU HUNOAB1CAE
BUDAPEST.
V.. AKADÉMIA UTCA I.
TEL. I US-1I7 1 2 . 0 9 7 / 1 9 6 5 Mináryné Teohert Anna
Budapest, XIV.
Thököly ut 162
Az Ön által a MTA Könyvtárának ajándékozott alábbi anyagot i
dr.Magyary Zoltánná Techert Margit dr.
önéletrajzát, munkáinak jegyzékét és utolsé leveleik máso- latát - a mai napon a Könyvtár kézirattárának állományába vettem azzal a kikitéssel, hogy ez az anyag kutatók rendel- kezésére csak az űn személyes beleegyezésével bocsátható.
A MTA Könyvtárának utóbbi 1966.jan.21-én ajándékozott!
MAGXARi ZOLTÁN» "Küzdelem a haladásért"
ajándékképpen köszönettel átvettük a fenti kikötéssel .
1966.1.21.
Az ajándékért köszönetet mondok .
dr.Csepodi Csaba
a MTA Könyvtár Kézirattárának vezetője.
Magyary Zoltán nyomatékosan hangsúlyozta, hogy gondolatainak és nézeteinek csak azért a fogalmazásáért vállalja a felelősséget, amelye- ket azoknak ő adott, nem pedig azért, amit elfogult érdekeltek, vagy ellenségei ráfogtak, vagy neki tulajdonítottak. „Nézeteim könyveim- ben világosan és kellő részletességgel megtalálhatók. Ezért igényt tar- tok arra, hogy rólam csak könyveim alapján és meghallgatásommal mondjanak ítéletet."
A Magyary Zoltán műveiből megjelent korábbi válogatások gazdag képet adtak a közigazgatás terén kifejtett elméleti és gyakorlati tevékenységéről, melyekből meggyőzően nyert bizonyítást, hogy őt a közigazgatástudomány hazai és nemzetközi klasszikusai között illeti hely.
Jelen válogatás a fentiek kiegészítéseként szeretné azt is bemutatni, hogy Magyary ugyanakkor olyan formátumú egyéniség, aki a magyar és nemzetközi természettudományos és műszaki haladás legnagyobb menedzserei közé tartozik.
Válogatásunk alapját a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- tárának könyvtári és levéltári anyagai képezik. E könyvtár kézirat tárának kincsei között együtt találhatók Bolyai János, Neumann János Ortvay Rudolf, Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán és a magyar tudo- mány m á s kiemelkedő alakjainak levelei és m á s d o k u m e n t u m a i . Magyaryné Techert Margit testvére, Mináryné Techert Anna 1965-ben az A k a d é m i a i K ö n y v t á r n a k a d o m á n y o z o t t f o n t o s személyes és t u d o m á n y o s d o k u m e n t u m o k a t . Lánya, Mináry Olga az idei év- fordulón újabb adományokkal gazdagította a Magyary-hagyatékot.
Ezek alapján készült jelen munka. Számos dokumentum, köztük Magyary Zoltán búcsúlevele, nyomtatásban először e kiadványban lát napvilágot.
Kiadványunkkal tisztelegni kívánunk Magyary Zoltán emléke előtt,
és szeretnénk felidézni a magyar modernizáció számára egyre idő-
szerűbb üzenetét.
JEGYZETEK
A kötetben szereplő személyekről részletes információk találhatók a következő m ű v e k b e n :
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. II. köt. Bp., Akadémiai, 1969.; M a g y a r o k a t e r m é s z e t t u d o m á n y és a technika t ö r t é n e t é b e n . Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerk.: N a g y Ferenc. Bp., OMIKK, 1992.; Ú j m a g y a r irodalmi lexikon. Főszerk.: Péter László. I. köt.Bp., Akadémiai, 1994.
Magyary Zoltánról részletes információk találhatók a következő m ű v e k b e n : S z a n i s z l ó József: A k ö z i g a z g a t á s t u d o m á n y o k t a t á s á n a k é s t a n s z é k e i n e k t ö r t é n e t e a z ELTE Jog- é s á l l a m t u d o m á n y i k a r á n 1777-1977 k ö z ö t t . ELTE Sokszorosító Üzem, 1977. II. kötet.; D i a g n ó z i s és terápia. M a g y a r y Zoltán t á r s a d a l o m s z e r v e z ő t e v é k e n y s é g e . Szerk.: A n d r á s s y M á r i a . I-II. köt., Bp., O r s z á g o s K ö z m ű v e l ő d é s i K ö z p o n t , 1986.; A k ö z i g a z g a t á s fejlesztése és szervezése. Válogatás M a g y a r y Zoltán p r o f e s s z o r k ö z i g a z g a t á s t u d o m á n y i iskolájának szellemi hagyatékából. Vál. és szerk.: Csuth Sándor, Gáspár Mátyás.
Bp., M T A Á l l a m t u d o m á n y i K u t a t á s o k P r o g r a m i r o d á j a , 1988.; A m a g y a r k ö z i g a z g a t á s - t u d o m á n y klasszikusai 1874-1974. Szerk. és bev.: Lőrincz Lajos.
Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.; Szaniszló József: A Magyary- iskola és h á b o r ú utáni sorsa. Közigazgatástudomány-történeti visszapillantás.
Bp., ELTE Államigazgatási jogi tanszék, 1993.
A kötetben közzétett levelek és d o k u m e n t u m o k eredetije a M a g y a r Tudományos A k a d é m i a K ö n y v t á r a Kézirattárában az alábbi jelzetek alatt található:
6. o. Képes Figyelő [évf.- és oldalszám nélkül] Gyarapodási n a p l ó 11/1995 18. o. M a g y a r y Zoltán Ex librise G y a r a p o d á s i napló 11/1995
19. o. Levél Ilosvay Lajoshoz (1923. ápr. 24.) M s 5287/6 20. o. Levél Ilosvay Lajoshoz (1926. febr. 16.) Ms 5287/7 21. o. Levél Ilosvay Lajoshoz (1927. júl. 7.) M s 5287/11 22. o. Levél Zolnai Bélához (1927. febr. 28.) Ms 4119/539 59. o. Levél Ilosvay L a j o s h o z (1928. szept. 10.) Ms 5287/15
61. o. Levél Klebelsberg K u n o h o z (1929. júl.20.) G y a r a p o d á s i n a p l ó 11/1995 70. o. A t u d o m á n y nemzetközisége. N e m z e t k ö z i verseny és e g y ü t t m ű k ö d é s
(1936) Ms 4707/170
77. o. Búcsúlevél Molnár Kálmánhoz (1945. márc. 24.) M s 1 0 . 6 4 0 / 3
E z ú t o n is s z e r e t n é k k ö s z ö n e t e t m o n d a n i m i n d a z o k n a k , a k i k n e k segítsége, t á m o g a t á s a l e h e t ő v é tette j e l e n k i a d v á n y m e g j e l e n é s é t . S z e m é l y szerint k ü l ö n köszönetet m o n d o k Mináry O l g á n a k a M a g y a r y - d o k u m e n t u m o k közléséhez v a l ó szíves hozzájárulásáért.
16
MAGYARY ZOLTÁN
TUDOMÁNYOS MŰHELYÉBEN
M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM
T U D O M Á N Y O S ÉS K Ö Z M Ü V E L Ö D É S l ' INTÉZMÉNYEK S A S Z A B A D O K T A T Á S Ü G Y O S Z T Á L Y A
= V , H O L D - U T C A 16
20
S'lif /•"•
M . K I R . V A L L Á S . É S K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M I I I / B Ü G Y O S Z T Á L Y A
T U D O M Á N Y P O L I T I K A I Ü G Y E K K Ü L F Ö L D I T U D O M Á N Y O S K A P C S O L A T O K
O R S Z Á G O S G Y Ü J T E M É N Y E G Y E T E M V I D É K I K Ö Z G Y Ű J T E M É N Y E K
D I A K S Z O C I A L I S Ü G Y E K
BUDAPEST. 192 .7- J u l i U S 7 - é n ,
v. nArnoKY.urcA 12.
M é l t ó s á g o s Uram I
É r t e s ü l t e m r ó l a , hogy t e g n a p k e r e s n i m é l t ó z t a t t á l , de a s o k v á r a k o z ó m i a t t e l m e n t é l . S i e t e k t u d a t n i , hogy e z t r e n d k í v ü l ssg - n á l o m , m e r t örömmel á l l o k m i n d i g s z e m é l y e s e n r e n d e l k e z é s e d r e . Ú j o n c ü l a z e l ő s z o b á m b a n s c s a k a z é r t t ö r t é n h e t e t t ez m e g , de k i o k t a t t a m már a r r ó l , hogy e z m á s k o r ne i s m é t l ő d h e s s é k , l é g y k e g y e s t a l á n t e l e - f o n o n f e l h í v n i é s k ö z ö l n i n a g y b e c s ű ó h a j o d a t .
K i v á l ó t i s z t e l e t t e l
I g a z s z o l g á d
M é l t ó s á g o s
D r . I l o s v a y L a j o s
n y ű g . á l l a m t i t k á r ú r n a k , a T u d o m á n y o s Akadémia m á s o d e l n ö k é n e k , B u d a p e s t ,
1
M . K I R . V A L L Á S . É S K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M I I I / B Ü G Y O S Z T Á L Y A
T U D O M Á N Y P O L I T I K A I Ü G Y E K K Ü L F Ö L D I T U D O M Á N Y O S K A P C S O L A T O K
O R S Z Á G O S G Y Ű J T E M É N Y K G Y E T K . S S V I D É K I K Ö Z G Y Ű J T E M É N Y E K
O I A K S Z O C I A L I S Ü G Y E K
b u d a p e s t . / 9 2 ? . f e t r u á r 2a-áTi.
V. BATIIOKY.UTCA II.
E e d v e s B a r á t o n I
Azt r e m é l t e m , h o g y m ú l t h e t i s z e g e d i t a r t ó z k o d á s u n k a l k a l m á - v a l t a l á l k o z n i f o g u n k . M i v e l e z s a j n á l a t o m r a nem t ö r t é n t m e g , e z e n a z u t o n k ö s z ö n ö m meg a S z é p h a l o m - n a k m e g k ü l d ö t t s z é p s z á m á t é s a h h o z m e l e g e n g r a t u l á l o k .
A n a p o k b a n kapom m e g a n y o m d á b ó l A m a g y a r t u d o m á n y p o l i t i k a a l a p v e t é s e c i m ü 40 i v e s m u n k á t , a m e l y r ő l már b i z o n y á r a m é l t ó z t a t t á l h a l l a n i . A z t n e m s o k á r a k e k e d i s megküldöm é s k ö s z ö n e t t e l f o g r a v e n n i , h a a z z a l f o l y ó i r a t o d b a n f o g l a l k o z n i f o g t o k .
S z i v b ő l ü d v ö z ö l
i g a z h i v e d :
22
A MAGYAR
TUDOMÁNYPOLITIKA ALAPVETÉSE
S Z E R K E S Z T E T T E
MAGYARY ZOLTÁN
K I A D J A
A T U D O M Á N Y O S T Á R S U L A T O K É S I N T É Z M É N Y E K O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G E
B U D A P E S T
K I R Á L Y I M A G Y A R E G Y E T E M I N Y O M D A 1927
J
TARTALOMJEGYZÉK.
O l d a l
Előszó. I r t a gróf Klebeisberg Kuno L
Tartalomjegyzék V.
B E V E Z E T É S .
1. Tudománypolitikánk m a i állapota és e m ű p r o g r a m m j a . I r t a Magyary
Zoltán 3 I. F E J E Z E T .
A statisztika a d a t a i 19 2. Adalékok Magyarország k u l t u r á l i s viszonyainak ú j a b b k o r i fejlődésé-
hez. I r t a Laky Dezső 21 I I . F E J E Z E T .
A m a g y a r tudományos munka m ú l t j a , jelene és jövő feladatai 57 3. A m a g y a r tudományos élet fejlődése. I r t a Komis Gyula 59 4. A filozófia m ú l t j a , jelene ás jövő feladatai. I r t a Komis Gyula 79 5. A szellemi tudományok m ú l t j a , jelene és jövő feladatai. Szerkesztette:
Komis Gyula 91 1. Filológia (nyelvészeti és irodalmi tudományok) 91
a) Magyar nyelvészet. I r t a Gomboez Zoltán 91 b) Magyar irodalomtörténet. I r t a Horváth János 93 c) Magyar néptudomány (etnológia). I r t a Solymossy Sándor 96
d) Klasszika-filológia. I r t a Huszti József 101 r) Germán filológia. I r t a fílcyer Jakab ós Petz Gedeon 104
f ) Komán filológia. I r t a Eckhardt Sándor 109 g) Szláv filológia. I r t a Melich János 111 h) Keleti filológia. í r t a Németh Gyula 111
2. Történettudományok 114 a) M a g y a r történelem. I r t a Hóman Bálint és Szekfii Gyula 114
b) Művészettörténet. I r t a Héklcr Antal 118 c) Archeológia. í r t a Alföldi András 125
3. Jog- és államtudományok 129 a) J o g t u d o m á n y o k . I r t a Moór Gyula ós Magyary Géza 129
b) Közgazdaságtan. I r t a Heller Farkas 132 c) Statisztika. I r t a Buday László 137 6. A természet-, orvos-, műszaki és mezőgazdasági tudományok m ú l t j a ,
jelene és jövő feladatai 140 I I I . F E J E Z E T .
A tudományos m u n k a műhelyei és eszközei 141 A) Felsőoktatásügyi intézetek 143
O l d a l
9. A tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar. I r t a Erödi-Har-
rach Béla 220 10. A műegyetem. I r t a Zelovich Kornél 230
11. A Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola. í r t a Mihalovits János 266
12. Az Állatorvosi Főiskola. í r t a Manninger Rezső 280 13. A gazdasági akadémiák. I r t a Károly Rezső 286
B) Közgyűjteménye'k 295 14. Múzeumok, k ö n y v t á r a k , levéltárak. I r t a Hóman Bálint és Szekfü
Gyula 295 15. Az Országos K ö n y v f o r g a l m i és Bibliográfiai Központ. I r t a Pastei-
ner Iván 345 16. A bibliográfia. I r t a Fitz József 349
C) Kutatóintézetek 368 17. A tudományos Intézetek. í r t a Magyary Zoltán 368
18. A in. kir. Csillagvizsgáló Intézet. í r t a Tass Antal 370 19. A m. kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnesség! Intézet. I r t a Róna
Zsigmond 377 20. A m. kir. Földrengési Obszervatórium. í r t a Kövesligethy fíadó 382
21. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. í r t a Pékár Dezső 386
22. A m. kir. Földtani Intézet. I r t a Mauritz Béla 395 23. A ni. kir. Biológiai Intézet Tihanyban. I r t a Verzár Frigyes . 397
24. A növénykert. I r t a Soó Rezső 409 25. A m. kir. Közegészségügyi Intézet. í r t a Johan Béla 421
26. Mezőgazdasági kísérletügyi intézmények. I r t a Károly Rezső 425 27. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal. í r t a Kovács Alajos 449
D) Külföldi intézetek 454 28. A külföldi m a g y a r tudományos intézetek és egyéb tudományos kap-
csolataink. I r t a Magyary Zoltán 454 IV. F E J E Z E T .
A tudomány művelőinek szervezetei ' 473
29. A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia. I r t a Raloyh Jenő 475 30. A többi tudományos társulatok. Szerkesztette Magyary Zoltán 480 31. A Tudományos T á r s u l a t o k és Intézmények Országos Szövetsége, i r t a
Magyary Zoltán ! 513 32. A nemzetközi t u d o m á n y o s intézmények és szervezetek r e p e r t ó r i u m a .
Szerkesztette Baranyai Zoltán 521 33. A németországi tudományos szervezetek r e p e r t ó r i u m a . Szerkesztette
a Berlini Magyar Intézet 545 34. A Commission I n t e r n a t i o n a l e de Cooperation Intellectiielle. I r t a
Magyary Zoltán 551 V. F E J E Z E T .
A tudományos munka eredményeinek közzététele 561 35. A könyv és története Magyarországon. í r t a Gulyás Pál 563
36. A szellemi termékek technikai előállítása és forgalomba hozatala.
Irta Keéri Szántó Andor 570 37. A tudományos termeléssel kapcsolatos jogviszonyok. Irta Kitncz Ödön 592
26
V I . F E J E Z E T .
Oldíil
A m a g y a r t u d o m á n y p o l i t i k a szervezete és c é l j a i 603 38. A m a g y a r t u d o m á n y o s é l e t k ö z i g a z g a t á s a és k o r m á n y z á s a . I r t a
Magyary Zoltán 605 39. A m a g y a r t u d o m á n y p o l i t i k a jövő f e l a d a t a i . I r t a Magyary Zoltán .. 615
M u t a t ó k 619 S z e m é l y n é v m u t a t ó 1 621
T á r g y m u t a t ó 625 A K É P E K J E G Y Z É K E .
T á b l a
A 4 f a k u l t á s . M e n n y e z e t k é p a z e g r i érseki l í c e u m b a n . Festette Sigrist
Ferenc 1781 I . A m ű e g y e t e m i k ö n y v t á r f a l f e s t m é n y e . F e s t e t t e Raksányi Dezső I I .
Tudósok és t u d o m á n y p o l i t i k u s o k .
Apáthy István (histológia) XLT1I.
Balassa János (sebészet) I X . Bálás (Sipcki) Árpád (mezőgazdasági s z a k o k t a t á s ) X L I V .
Berzeviczy Gergely (nemzetgazdaságtan) V .
Bél Mátyás ( f ö l d r a j z ) I I I . Bolyai Farkas ( m a t e m a t i k a ) V I . Böhm Károly (filozófia) V I I I . Budcnz József (összehasonlító n y e l v t u d o m á n y ) X X I X .
Cserháti Sándor (növénytermelés) X L I V .
Gróf Cziráky Antal (közjog) X . Id. Entz Géza (zoológia) V I I L Báró Eötvös Lóránd (fizika) X X I V . Fényes Elek ( s t a t i s z t i k a ) V I I . Goldzihcr Ignác (izlám) X X X V I I I . Gragger Róbert ( k u l t ú r p o l i t i k a ) X L I I I . Gyulai Pál (irodalomtörténet) X X X I V .
Hajnik Imre ( j o g t ö r t é n e t ) X . Hrnszlmann Imre ( m ű v é s z e t t ö r t é n e t ) X X X I T .
Herman Ottó (etnográfia) X X X I I . Hunfalvy Pál (összehasonlító nyelvészet) X X X V I I I .
Jedlik Ányos (fizika, mechanika) X X I . Kautz Gyula ( n e m z e t g a z d a s á g t a n ) X V I I T .
Kitaibel Pál ( b o t a n i k a ) VIIT.
Báró Korányi Frigyes (belgyógyászat) XLT.
Körösi Csorna Sándor ( n y e l v t u d o m á n y ) V I I .
Lóczy Lajos (geológia) X X X V I . Pázmány Péter ( k u l t ú r p o l i t i k a ) ÜT.
Plósz Sándor ( p e r j o g ) X L I I . Pray György (történelem) V . Pulszky Ferenc (archeológia) V I I I . Regnly Antal ( n y e l v t u d o m á n y ) X X I X . Semmelweis Ignác (szülészet) ITC.
Sporzon Pál (mezőgazdasági s z a k o k t a t á s ) X L I V .
Szalag László (történelem) X V I I I . Széchenyi István gróf (az A k a d é m i a alapítója) I V .
T á b l a
Szily Kálmán (mechanikai hőelmélet, nyelvtudomány) X X X I V .
Tangl Fcrcnc (élettan) X L I . Than Károly (chemia) X L . Toldy Fcrcnc (irodalomtörténet) X X X V I .
Tormuy Béla (kísérletügy) X L I V . Tóth Lajos (államtitkár) X L I I . Török Aurél (antropológia) X L . Trcfort Ágoston (kultúrpolitika) X X I V .
Örményi József (kultúrpolitika) I V . Vásárhelyi Pál (mérnök) V I . Ybl Miklós (építészet) X X I .
I n t é z m é n y e k .
A b u d a p e s t i egyetem központi épülete és temploma X I . A b u d a p e s t i egyetem I. sz. sebészeti k l i n i k á j a X I . A debreceni egyetem belgyógyászati k l i n i k á j a X I V . A pécsi e g y e t e m szülészeti klinikája és P é c s városa X I V .
A szegedi egyetem főépülete X I I . A szegedi egyetem bölcsészeti és természettudományi k a r a X I I .
A József-műegyetem X X . A közgazdaságtudományi k a r X I X .
A bánya- é s erdőniérnöki főiskola, Sopron X X I I I .
Az állatorvosi főiskola főépülete X I X . A g a z d a s á g i akadémia, Magyaróvár X X I I I .
A Nemzeti Múzeum X X V . A Szépművészeti Múzeum X X V . A Hopp F e r e n c keletázsiai múzeum X L V I .
Az I p a r m ű v é s z e t i M ú z e u m X X V I . A N é p r a j z i Múzeum X X V I I . A Mezőgazdasági Múzeum X X V I t .
A szegedi és a veszprémi múzeum X X V I I I .
Az Országos Levéltár X X V I . A Csillagvizsgáló Intézet t á v l a t i képe X X X .
A meteorológiai és földmágnességi intézet X X X I .
A F ö l d t a n i Intézet X X X I . A t i h a n y i Biológiai I n t é z e t távlati képe X X X I I T .
A Közegészségügyi I n t é z e t X L V . Az A l f ö l d i mezőgazdasági intézet, Szeged X L V .
A Növénynemesítő intézet, Magyaróvár X L V I .
A S t a t i s z t i k a i H i v a t a l X X X I X . A bécsi Collegium H u n g n r i c u i n homlokzata és lépcsőháza X X X V I I .
A berlini Collegium H u n g a r i c u m X X X V . A r ó m a i M a g y a r T ö r t é n e t i Intézet X X X V . A T u d o m á n y o s A k a d é m i a X X X I X .
Elhelyezési tervek.
A b u d a p e s t i egyetem elhelyezése X I I I . A l á g y m á n y o s i természettudományi t e l e p terve X X I I .
A debreceni egyetem elhelyezése X V I . A pécsi egyetem elhelyezése XV.
A szegedi egyetem elhelyezése X V I I .
28
BEVEZETÉS.
1. .§. T U D O M Á N Y P O L I T I K Á N K M A I Á L L A P O T A É S E M L J P R O G R A M M J A .
Irta M A G Y A R Y Z O L T Á N .
I. A háború előtt elért fejlődési fok. II. Mai tudományos birtok- állományunk meghatározása. III. Az újabb fellendülés tényezői-
IV. E mű célkitűzése. V. E mű szerkezete.
I. A trianoni béke Magyarországot kulturális t é r e n két irányban állította ú j helyzet elé. Egyrészt az itthoni tudományos m u n k á s s á g lehetősége tekinteté- ben, másrészt a külfölddel való tudományos kapcsolatok terén.
Magyarországon az utolsó ötven év alatt nagyszámú kulturális és tudományos intézet j ö t t létre és a tudomány művelése jelentékeny külső és sok tekintetben számottevő belső eredményeket m u t a t h a t o t t fel. A m a g y a r müveit középosztály a városok emelkedésével és fejlődésével annyira megizmosodott, hogy a tudományos p á l y á k szukreszcenciáját és annak elhelyezkedését biztosítani tudta és a tudomány eredményeit közlő irodalom és előmozdító mozgalmak szá- m á r a elég erős anyagi támaszt is jelentett.
Tudományos életünk azért nem volt ment sok hátránytól. A tudomány művelése inkább extenzív, mint intenzív volt. S o k a n foglalkoztak egyes tudományágakkal, de kevesen törekedtek abban ú g y elmélyedni, hogy annak a tudománynak előbbrevitelére alkalmasak lehettek volna. A tudományos búvár- kodás és a szoros értelemben vett tudományos k u t a t á s egyes emberek egyéni hajlandóságának volt a következménye, nem pedig e g y tudományos iskolának, tudományos üzemnek a hatása, a m e l y vonzóerőt gyakorol a tehetségüket bontakozni érző tudósjelöltekre és azokat a tudomány műhelyének titkaiba beavatva, a módszeres munka ismeretével felszerelve, a d j a át az életnek, hanem ehelyett az autodidaxisnak fáradságos ú t j á t j á r t a túlnyomó része azoknak, akik legmesszebbre értek.
Ennek szociális okai is voltak. Aránylag kevés olyan állás volt, amely tudósok számára lett volna f e n n t a r t v a és így sokszor n a g y vállalkozás volt fiatal embertől az, liogy olyan tudományoknak szentelje életét, amelyek egész munkaerejét lefoglalják, mert sokszor az egyetlen tanszéket elfoglaló tanár bizonytalan élettartamától függött az, hogy célját e g y á l t a l á n elérheti-e. Ezen a helyzeten volt h i v a t v a segíteni a két ú j egyetem, amelyek létesítésére ez a szempont döntő h a t á s ú volt. Sajnos, szervezésük és felállításuk alig hogy megindult, kitört a h á b o r ú , mely az építkezési munkák folytatását megállította, sőt a pozsonyi és kolozsvári egyetem székhelyének és az utóbbi gazdag felszerelésének elvesztésével végződött.
A tudomány nemzetközi kapcsolatai a háború előtt szépen kiépültek.
A tudományokat európai színvonalon művelő tudós szaktudományának bármely nyelven megjelent ú j a b b műveiről tájékozódhatott, a nemzetközi bibliográfiák hozzáférhetővé tették és h a b á r a nemzetközi könyvcsere n e m volt is intézménye-
sen megszervezve, n e m volt elérhetetlen az, hogy kiki s a j á t erejéből megszerezze az őt legjobban érdeklő külföldi m ű v e k e t . A nemzetközi tudományos társulatok- ban és kongresszusokon sűrűn és tudományos tekintéllyel részt v e t t ü n k , habár Ausztriával való közjogi viszonyunk miatt, melyet a külföiciiek legnagyobb része nem értett, politikai és m ű v e l t s é g i önállóságunk elismertetéséért állandó küzdelmet kellett vívnunk.
Ez utóbbi tekintetben volt — részben u g y a n önhibánkból — legnehezebb helyzetünk.
A m a g y a r nem tartozik az i n d o g e r m á n fajhoz. De, mint keleti jövevénynek is, geográfiai elhelyezkedésének biztosítása után a n y u g a t i civilizációhoz való csatlakozása őszinte, rendületlen és eredményes volt, úgyhogy az u t o l s ó kilenc évszázad alatt N y u g a t - E u r ó p a szellemi életével állandó kapcsolatban élt, felszívta és nemzeti egyéniségéhez i d o m í t o t t a ennek a civilizációnak i r á n y e s z m é i t és jelentős megnyilatkozásait s összes a n y a g i és szellemi szükségleteit ugyanazon elvek szerint elégítette ki.
A n y u g a t i műveltséggel való összeolvadásunknak nagyszámú megdönthetetlen bizonyítéka van. Szent István á l l a m é p í t ő munkája, középkori, r o m á n és csúcsíves stilű építészeti műemlékeink, a X I V . század első felében bevezetett a r a n y valuta, az 1371-ben alapított pécsi egyetem, a renaissance humanista-műveltséghez való szoros csatlakozásunk stb. mind ezt m u t a t j á k és ha m é g valami döntő bizonyítékot keresünk, elég u t a l n u n k nagy nemzeti kódexünkre, Werbőczy T r i p a r t i t u m á r a , a m e l y igazolja, h o g y a nemzet az európai k u l t ú r a egész jogi a p p a r á t u s á n a k birtokában volt.
A mohácsi vész utáni h á r o m részre osztásunk idejében is f e n n t a r t o t t u k a N y u g a t - E u r ó p á v a l való szellemi együttműködést. Ez még k ü l ö n lendületet is vett a reformáció következtében, amely a m a g y a r i f j a k egy részét, akik addig leginkább az olasz egyetemekre j á r t a k , a németországi, hollandiai és angolországi egyetemekre vonzotta.
Érdemes u t a l n u n k a nagy d i s p u t á r a , amelyet a X V I I . században a Sorbonne és a magyar püspöki kar vívott a gallikán e g y h á z négy tétele felett, 1682-ben.
Másfelől Apáczai Cseri J á n o s m á r 165ö-ben hirdeti Descartes íilozóíiáját, amelyet Németországban csak később kezdtek tanítani.
A X V I I I . században, sajnos, szellemi életünket nagyrészt megbénították az osztrák császári k o r m á n y intézkedései, amely a külfölddel való összeköttetéseinket elvágni, a sajtószabadságot m e g s z ü n t e t n i igyekezett. A francia és a n g o l felvilá- gosodás mégis különböző utakon beszűrődött és I I . József abszolutisztikus kísér- letének bukása u t á n nemcsak az a l k o t m á n y t állították helyre, h a n e m ennek a régi és középkori a l k o t m á n y n a k t r a d í c i ó i kezdtek keveredni az angol alkotmánynak tételeivel és Montesquieu filozófiai eszméivel, sőt Rousseau á b r á n d j a i v a l . Ezek az 1790/92. évek g a z d a g m a g y a r politikai irodalmában bőven m u t a t t á k hatásukat, amely irodalom tulajdonképen m á r Mária Terézia korában a szépirodalomnak Voltaire és az enciklopédisták h a t á s a alatti felvirágozásával i n d u l t meg.
A Mária Terézia korában, 1770-ben létesült Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola e téren egyike volt a legelső intézeteknek, m i n t á j á u l szolgált a méziéresi k a t o n a i iskola l a b o r a t ó r i u m i berendezésének, amelyet viszont 1794-ben a párizsi École polytechnique h a s z n á l t fel.
A X I X . században a n a g y e u r ó p a i szellemi á r a m l a t o k k a l való együttműködés teljes volt a filozófia, a jog- és államtudomány, a nemzetgazdaságtan és a szociális tudományok terén. A X V I I I . század patriarchális és rendőri k o r m á n y z a t a által felállított korlátok összedőltek, a K a n t és Hegel eszméi előtt f e l á l l í t o t t hivatalos fék hiábavaló volt. Erős filozófiai mozgalom f e j l ő d ö t t ki különösen a protestánsok főiskoláin Nagyenyeden, P á p á ü é s Sárospatakon.
30
A X I X . század második felében fejlődött ki teljesen a filozófia, a szociális és politikai t u d o m á n y terén a l e g m a g a s a b b r e n d ű együttműködés az egész emberiség szellemi m u n k á j á v a l . De nagy kár, hogy főleg nyelvi elszigeteltségünk következ- tében a külföldi tudós világ nem szerezhetett t u d o m á s t erről a tevékenységről, kivéve, ha egyes m a g y a r szerzők abban a helyzetben voltak, hogy műveiket fordításban közzétehették. E tekintetben a természettudományok művelői kétség- telenül kedvezőbb helyzetben voltak egyrészt az ily természetű k i a d v á n y o k n a k nemzetközi szervezése miatt, másrészt m e r t t u d o m á n y u k természeténél fogva szorosabban v a n n a k egymáshoz kapcsolva. Ezért az orvostudomány, állatorvosi tudomány, fizikai, technikai tudományok és a m a t e m a t i k a terén a m a g y a r t u d o m á n y állása általánosan ismertnek inkább tekinthető. Például a két Bólyay- nak latin nyelven írt munkáit, v a g y Eötvös L o r á n d n a k a torziós ingával végzett kísérleteit és a nehózkedésre vonatkozó eredményeit az egész tudós v i l á g ismeri és használja.
A filozófiai t u d o m á n y o k r a nézve ez inkább csak kivétel. Ismeretes, hogy báró E ö t v ö s ' Józsefnek „A X I X . század uralkodó eszméi" eímű műve németül is megjelent és az egész világ irodalma tudomást vett róla. Laboulaye L'État et ses limites című müvében ezt a m ű v e t S t u a r t Millnek a Szabadságról írt művénél jobbnak t a r t j a és Cherbuliez egy svájci folyóiratban, a „Bibliothéque Universelle"-ben Eötvös m u n k á j á t egy r a n g b a helyezi Stein Lőrincével, a híres egykorú tudóséval.
Más példa a m a g y a r filozófus, Böhm Károly, aki később négy kötetben f e j t e t t e ki h a t a l m a s filozófiai rendszerét és fiatal k o r á b a n német filozófiai folyó- iratokban közölt egyes t a n u l m á n y o k a t . N a g y műve azonban, melyet az imént említettünk, a német filozófusok előtt teljesen ismeretlen, mert elsősorban s a j á t nemzete számára k í v á n t a a n a g y titkot felfedezni és nem ért r á művét m a g y a r u l sem befejezni, úgyhogy művének utolsó kötete nem s a j á t kezéből ment a nyom- dába. Még kevésbbé volt ideje a r r a , hogy idegen nyelvre való f o r d í t á s á r ó l gon- doskodjék.
Ezek a nehézségek azonban a természettudományok terén is m e g v a n n a k . E r r e jellemző példa Hőgyes E n d r e budapesti orvosprofesszor esete, a k i „az asszociált szemmozgások idegmechanizmusá"-ról 1879—80-ban alkotta m e g élete h a l h a t a t l a n művét, mely a M a g y a r Tudományos A k a d é m i á n a k 1881-i Évkönyvé- ben jelent meg 162 lapnyi terjedelemben. Sajnos, hogy Hőgyes ezt a m u n k á j á t más európai nyelven nem közölte s így rejtve m a r a d t a n a g y v i l á g tudósai előtt, míg csak halála u t á n az Akadémia ki nem a d t a németül is, a m a s a j n á l a t o s t é n y által ösztönözve, hogy a m ű n e k legfontosabb részletét, a „labyrinthogen n y s t a g m u s " felfedezését B á r á n y , a k k o r még bécsi docens, s nem régóta Upsalá- ban egyetemi t a n á r , a s a j á t , Nobel-díjat n y e r t m u n k á i b a n Hőgyes nevének említése nélkül felhasználta.1
Böhm és Hőgyes könyvének sorsa jellemző a n n a k b e m u t a t á s á r a , hogy egyrészt milyen intenzív szellemi élet folyik sok tekintetben Magyarországon és hogy másrészt milyen súlyos nehézségei v a n n a k ez elszigetelt nemzet részére a nemzetközi szellemi együttműködésnek, mivel nyelve a többi európai nemzetek s z á m á r a a n n y i r a idegen.2
De nemcsak irodalmi kölcsönhatás fejlődött ki, hanem újból előfordulnak, m i n t m á r előbb a XV*. században, t a n á r c s e r é k ; nem elszigetelt jelenség, hogy a kiváló cseh pedagógus, Comenius, a sárospataki kollégiumban t a n í t és hogy
1 L. Győry Tibor: A magyar orvosok szerepe az orvosi tudomány kiépítésében. A z Orvosi H e t i l a p 1924. évfolyamában.
a német Opitz és B i s t e r f e l d , valamint az angol Bazire Erdély főiskoláin foglalnak el tanszéket, viszont v a n n a k m a g y a r tanárok, akik külföldi egyetemeken taní- tottak. Hogy német példákat említsek: Melanchtonnak egyik t a n í t ó j a Witten- bergben J o b a n n e s H u n g a r u s volt; V a l e n t i n u s P a n n o n i u s 1588—1594. az orvosi t u d o m á n y o k a t t a n i t o t t a a königsbergi egyetemen, melynek négy ízben r e k t o r a is volt; Szántó (Arator) István, P á z m á n y Péter (1597—99. és 1603—1607.), F o r r ó György és Nagy J á n o s (1600), mind a négyen jezsuiták, a X V I . század végén a g r á c i egyetem t a n á r a i voltak. K a s s a y Mihály a wittenbergi egyetem t a n á r a volt, s ő alapította az ottani m a g y a r k ö n y v t á r t is, mely később Haliéba került és most a Berlini M a g y a r T u d o m á n y o s Intézet k ö n y v t á r á n a k kiegészítője.
A u r i f a b e r J á n o s (1553) és Erdősi J á n o s (1544), Selzer A m b r u s (1540—68) Bécsben t a n í t o t t , Preysz K r i s t ó f (Christopherus Pannonius) Melanehton benső b a r á t j a az Odera-menti F r a n k f u r t b a n , m a j d Königsbergben volt professzor (1542—1559), S e g n e r András, a jeles fizikus (a Segner-kerék feltalálója) a hallei, Bél Károly A n d r á s , a híres Bél M á t y á s fia, a lipcsei egyetem rendes t a n á r a volt.1
Mások az olasz k u l t ú r a i r á n t vonzódtak és ott érvényesültek, így Giovanni d ' U n g h e r i a az orvostudománynak (1461), Dionisio d ' U n g h e r i a a logikának (1471) és Gregorio d ' U n g h e r i a a csillagászat- és mennyiségtannak (1472), mind a bolognai egyetemen voltak a t a n á r a i . Zsámoki (Sambucus) J á n o s (1555—59) a p á d u a i egyetemen tanított.
A X V I I I . században Uri J á n o s , a jeles orientalista, az oxfordi Bodley- k ö n y v t á r könyvtárosi tisztét töltötte be. És az ú j a b b i időben is többen kerültek külföldre. Így a bécsi egyetemre E n d l i c h e r I s t v á n botanikus, H a y e k orvostanár, H y r t l a nagy a n a t ó m u s , Rosas a szemész, Lippich a belgyógyászat, Kapossy a bőrbetegségek, B e n e d i k t az idegbajok, Politzer a fülgyógyászat t a n á r a , Peczval József, a kiváló m a t e m a t i k u s és természettudós, v a g y a nagy Semmelweis, aki a zürichi egyetem meghívását nem f o g a d t a el és Balassa a jeles sebész, aki visszautasította a bécsiekét, Körösi Csorna Sándor a nyelvész és utazó, Lenhossék Mihály, aki a t ü b i n g a i egyetemen volt az a n a t ó m i a rendkívüli t a n á r a , vagy m a is Stein L a j o s filozófus, berni n y . r. tanár, L é n á r t Fülöp a jeles fizikus Heidelbergben, S t e i n Aurél geográfus, a lahorei egyetem volt t a n á r a , Gragger Róbert a berlini e g y e t e m magyar professzora, S c h w a r t z Bertalan a lipcsei egye- t e m római jogásza, E n t z Géza a zoológia t a n á r a az utrechti egyetemen, Csekey I s t v á n a közigazgatási jog t a n á r a a d o r p a t i észt egyetemen stb.
Mindezek kétségtelen bizonyságai a külföld szellemi mozgalmaival való élénk, bár szervezetlen és szaggatott kapcsolatunknak. M u t a t j á k , h o g y régen megvan nálunk is a képesség és h a j l a n d ó s á g és a külföldön a lehetőség a r r a , h o g y vele szellemi kapcsolatba k e r ü l j ü n k , az ottani szellemi mozgalmakba bekapcsolódva, a nemzetközi tevékenységből a m a g u n k részét eredményesen és a többi művelt államokkal egyenlő színvonalon kivegyük.
Az utolsó évszázadban az egész világ szellemi kapcsolatai r e n d k í v ü l meg- szaporodtak, a m i n e k igen nagy a jelentősége. A közlekedés fejlődésével, sőt m a g á n a k a puszta gondolat- és hírközlésnek a posta, telefon és t á v í r ó ú t j á n való meggyorsulásával és nagy elterjedésével a művelt világ szellemi képe alaposan megváltozott és a drótnélküli telefon g y o r s fejlődésével ú j a b b nagy- jelentőségű változás előtt áll. Az elemi ismeretek jelentékeny mennyiségére oly széles néprétegek tettek szert, hogy m a m á r az elemi oktatás szervezése ú t j á n közel j u t o t t u n k ahhoz a célhoz, h o g y ezekkel az ismeretekkel mindenki el legyen látva. De egyre növekszik azoknak a száma is, akik jóval magasabb műveltségre törekszenek és e g y r e többen végeznek egyetemi t a n u l m á n y o k a t .
1 Kóssa Gyula: Hanyatlóban van-e a magyar t u d o m á n y o s s á g ? 1905. Franki (Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XV. században. 1873. £01. 1. — Győry Tibor i. b.
32
De nemcsak az átlagember szellemi színvonala emelkedett n a g y mértékben ez alatt az idő alatt, hanem a tudomány művelése is n a g y változáson ment át.
Az egyetemek, még inkább az egyetemi tanszékek száma, a t u d o m á n y o s kutató- intézetek n a g y o n megszaporodtak. A szellemi érintkezés meggyorsulása és könnyűvé v á l á s a a tudományos eredményeknek is néhány v i l á g n y e l v ú t j á n az egész világon való elterjedésére vezetett s azok elterjedését a t u d o m á n y o s folyó- iratok, nemzetközi kongresszusok és más eszközök ú t j á n szervezték is. A világ- háború óta p e d i g a nemzetközi szellemi együttműködés rendszeres kiépítésére a Nemzetek Szövetsége állandó bizottságot alakított, mely a nemzetközi tudomá- nyos kapcsolatok szervezése t e r é n nagy h a l a d á s t jelentbet. F o n t o s s á g á t méltóan jellemzi a következő mondat egyik k i a d v á n y á b a n : „L'avenir intellectuel de l'humanité ne dépend pas d'elle (sc. de la Société des Nations) m a i s il est tout e n t i e r dans sa compétence".1
Ebben a fejlődésben M a g y a r o r s z á g is részt vett és fentebb r á m u t a t t u n k , hogy a h á b o r ú előtt mennyire jutott.
A v i l á g h á b o r ú azonban a tudományos élet állapotát m i n d e n ü t t nagyon súlyosbította, a vesztes á l l a m o k b a n meg a békeszerződések rendelkezései által éppen megrendítette. A t u d o m á n y nemcsak emberekben veszített sokat a hősi halottak és az elszakított t e r ü l e t e k e n m a r a d o t t a k által, h a n e m intézményekben, felszerelésben és munkalehetőségben is n a g y o k a veszteségei. Azóta ugyan sok minden történt. Igyekeztünk s o k a t pótolni, a m i t lehetett, ú j r a építeni, de minden- nek nagy a k a d á l y a elszegényedésünk és a fokozott jelentőségű nemzetközi kapcsolatok nehéz újraépítése. Mindkét ok a r r a kényszerít, hogy erőinkkel pontosan számot vessünk és célkitűzéseinkben helyesen válasszunk.
I I . A n n a k a feladatnak megoldásában, h o g y tiszta képet alkossunk m a g u n k - nak arról, mi az országnak m a i tudományos birtokállománya, és milyen annak teljesítőképessége, különböző nehézségekkel állunk szemben.
Először is nincs ilyen rendszeres a d a t g y ű j t é s a múltból. Másodszor még a z sincs tisztázva, hogy milyen adatok a legalkalmasabbak ennek az állapotnak feltüntetésére, m e r t maga az intézmények külsőségeinek felsorolása azok f a j - s ú l y á r a és tudományos jelentőségére vonatkozó felvilágosítást nem n y ú j t és végül egyelőre meglehetős tájékozatlanok v a g y u n k az ezidőszerinti külföldön élő magyar tudományos közönség számáról, szükségleteiről és erejéről.
De ez a kérdés a külföldön sincs tisztázva és e téren a Nemzetek Szövetsége is nehézségek előtt áll, amelyeknek eloszlatását szintén p r o g r a m m j á b a vette.
Tudományos birtokállományunk m e g á l l a p í t á s á r a a következő adatok segít- ségével n y e r h e t j ü k a legexaktabb képet:
a) az általános k u l t u r á l i s statisztikából, b) t u d o m á n y o s intézményeink ismertetéséből,
c) a t u d o m á n y o s m u n k á s s á g r a hivatott szakférfiak által betöltött állások számából,
d) t u d o m á n y o s irodalmi termelésünk kimutatásából,
e) az állami költségvetés, illetve zárószáruadás adatainak és t a n u l s á g a i n a k megfigyeléséből.
Az a) a l a t t i kérdést a következő cikk önállóan t á r g y a l j a .
A b) alatti kérdésre a v á l a s z t megadja a I I I . fejezet. Az e g y e s intézmények keletkezési éveinek figyelembevételéből kitűnik a fejlődés v o n a l á n a k rajza.
A c) a l a t t i a k r a ' vonatkozó adatokat a következő oldalakon olvasható táb- lázatok m u t a t j á k ki.
