65-
B Ü K Y N É H O R V Á T H Mária
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR P E R I O D I K U M A I A TUDOMÁNYOS KUTATÁS SZOUGÁEATÁBAN
B U D A P E S T , 1971
65-
B Ü K Y N É H O R V Á T H Mária
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR PÉRIODIKUMAI A TUDOMÁNYOS KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN
BUDAPEST. 1971
mb. Igazgató:
dr. Rojtö látván
Lektorálta:
dr. DÖRNYEI Sándor dr. MOLNÁR Imre
BÜKYNÉ HORVÁTH Mária
A z Akadémiai K ö n y v t á r periodlkumai a tu- dományos kutatás szolgálatában.
Bp. 1971. 232 p. 4 t 24 cm.
[A Magyar Tudományos Akadémia Könyv- t á r á n a k Kiadványai. - Publicationes Blbll- o t h e c a e Academiae Scientiarum I iungari- c a e . 65,|
Német kivonat.
ETO 05( 100) :027.2( 439.15l)MTA:001.8 A l a k B / 5 _ T e r j e d e l e m 20,6 ( A / 5 ) Ív . M e g j e l e n é s 1971 - Példányszám 800
F e l e l ő s kiadó: a z MTA- Könyvtárának igazgatója Bp. V., Akadémia u. 2.
K é s z ü l t az MTA K ö n y v t á r a házi s o k s z o r o s í t ó r é s z l e g é b e n
1 9 6 8 - b a n a z "Akadémiai Könyvtár k u r r e n s külföldi perlodlkumai"
címmel dolgozatot jelentettunk meg a n e v e z e t t könyvtár periodlkum-állomá- nyának e g y kiemelkedően f o n t o s r é s z é r ő l : a kurrens külföldi perlodiku- mokról. A dolgozat e g y r é s z t módszertani k í s é r l e t kívánt lenni. E g y Igen nagyméretű, ugyanakkor m e g l e h e t ő s e n s z é l e s spektrumú é s e r ő s e n s z e r - t e á g a z ó szakirodalmi a n y a g o t tartalmazó perlodlkum-állomány e l e m z é s é n e k e g y l e h e t s é g e s m ó d s z e r é t kivánta bemutatni. Ám e módszertani k í s é r l e t - volta mellett, Immár a z adatíeltárás célját l s szolgálta: a z Akadémiai Könyvtár periodlkum-állományának 1966 v é g i állapotát mutatta b e .
Állományelemzésünk v é g z é s e k o r a z é r t fordítottuk figyelmünket a z 1 9 6 6 . é v r e , mivel e z a z é v állományunk f e j l ő d é s é b e n , Illetve f e j l e s z t é - s é b e n t ö b b é - k e v é s b é fordulópontot jelentett: elekor u g y a n i s a z MTA E l - n ö k s é g e által elrendelt, é s 1 9 6 8 / 6 9 - b e n lefolytatott c s e r e r e v i z i ó még nem b e f o l y á s o l t a könyvtárunk k u r r e n s külföldi periodlkum-állományának a l a k u - l á s á t é s struktúráját. Miután 1 9 6 9 - b e n , a c s e r e r e v i z i ó folyományaként,
1785 kurrens külföldi periodikum c s e r é j é t lemondtuk é s miután a minél s z é l e s e b b k ö r ü tudományos f e l h a s z n á l h a t ó s á g e l v e lett uralkodóvá, i n d o - koltnak látszott, h o g y a két cserepolitikai irányzat közötti é v r e , a z 1 9 6 6 - o s " v í z v á l a s z t ó " é v r e é r v é n y e s periodikum-állományt v e g y ü k v i z s g á l a t a l á . Minthogy e g y b i z o n y o s könyvtári állomány értékmérői között e g y i k l e g f o n t o s a b b a z adott állomány h a s z n á l a t a , illetve h a s z n á l t s á - g a , emiitett állományelemző tanulmányunkban l s szenteltünk már e g y f e - jezetet ( 3 1 - 4 7 . 1 . ) e k é r d é s bemutatásának. Már itt Jeleztük a z o n b a n ( 3 7 . 1 . ) , h o g y a k é s ő b b i e k b e n feltétlenül kiterjesztjük vizsgálatunkat a z e g é s z 1 9 6 6 - o s é v r e , s ő t e s e t l e g több é v használati adataira. Jelen dolgozatunkban - e c é l k i t ű z é s ű n k n e k m e g f e l e l ő e n - a z 1 9 6 6 - o s é v t e l j e s p e r i o d i k u m - h a s z n á l a - tát tárjuk fel, d e emellett - jóllehet nem a z 1 9 6 6 - o s é v i h e z h a s o n l ó r é s z l e - t e s s é g g e l - a z 1965. é s a z 1967. é v i h a s z n á l a t néhány adatát l s bemutatjuk.
A minden szempontra kiterjedő, t e l j e s s é g r e törekvő használatelem- zósnél n z 1966-os é v h e z - a z előbb emiitett szempontokon túlmenően - azért i s r. igaszkodnunk kellett, mivel - állományelemző tanulmányunk 1- r á s a k o r készített adatfelbírásunk jóvoltából - éppen erre az é v r e nézve álltak r e n d e l k e z é s ü n k r e a z óllomái y n a g y s á g á r a , struktúrájára vonatkozó r é s z l e t e s ad tok. De rugaszkodnunk kellett ehhez a z évhez továbbá a - zért is, mivel ez az év, nemcsak a z állománygyarapítás, hanem a z állo- mányhasználat szempontjából is vízválasztó volt: ez. óv utín hamarosan (l96H-bnn) megindult u g y a n i s a xerox-szolgálat könyvtárunkban, ami eddi- gi tapasztalataink szerint olyan mérvű változást - használatnövekedést é s h a s z n á l a t i szokmegoszlás-ellolódást - hozott magával, hogy ez a korábbi perlodikum-használat strukturális képét é s trendjét teljesen áta- lakította. Véleményünk s z e r i n t ez a xerox-szolgálat előidézte változás o—
lyan mélyreható, hogy e n n e k a z 1967 utáni évek valamelyikére vonatko- zó r é s z l e t e s felmérése feltétlenül külön tanulmányt érdemel. Végül még azért Is ragaszkodtunk a z 1966. évhez, mivel dolgozatunk egyik f e - j e z e t e k é n t (-1. feji z e t ) a p e r l o d i k u m - h a s z n á l a t t u d o m á n y o s publiká- ciók f >rmájában való " v i s s z a t é r ü l é s é n e k " k é r d é s é v e l ls foglalkozni kíván- tunk, márpedig ez c s a k úgy volt lehetséges, ha egy viszonylag korábbi év periodikum-használatát v á l a s z t j u k elemzésünk tárgyául, mely után a h a s z - nált a n y a g n a k tudományos müvekbe való beépülése nyomon követhető.
J e l e n dolgozatunkkal tehát egyrészt bizonyos történeti célt szolgálunk:
egy használati ö s s z k é p szempontjából már t ö b b é - k e v é s b é lezárult korszak periodikum-használati s z o k á s a i n a k bemutalását, a z Akadémiai Könyvtár vi- szonylatában. Másrészt metodikát kívántunk kidolgozni arra vonatkozólag, hogy a z elterjedt hazai használatelemzési módszereken túlmenően még mi- lyen szempontokat lehet bekapcsolni a használatelemzés módszertanába an- nak é r d e k é b e n , hogy e z a z elemzés minél b e h a t ó b b legyen é s a tudomá- nyos nagykönyvtár minél több, k u t a t á s - e r e d m é n y e s s é g e t befolyásoló ope- ratív h a b i s ó r a világítson r á . Dolgozatunkkal harmadrészt kísérletet pró- uólturik tenni annak f e l d e r í t é s é r e , hogy a z Akadémiai Könyvtár íolyóirat- tárán- ik olvasói által h a s z n á l t poriodikum-anyag miként térül meg, mint kutatásba beépített információ, az emiitett olvasók .által elért é s publikált tudományos eredmények formájában.
Jelen első fejezetünkben a használatelemzésre é s az olvasóelem- z é s r e vonatkozó hazai szakirodalom szemléjét kívánjuk elvégezni. Tesz—
szűk ezt ama meggondolásból, hátha a z Így feltárt anyagban olyan köny- vekre, közleményekre mutathatunk rá, melyek adatait, illetve alkalmazott módszereit későbbi fejezeteink során hasz innal alkalmazhatjuk.
Az idevágó szakirodalom számát tekintve igen bőséges; a Magyar Fölyóiratok Repertóriumának meglévő évfolyamait, valamint a Magyar Nem- zeti Bibliográfia 1950-1970 közötti köteteit! áttekintve megállapítottuk, hogy 409 periodikum-közlemény, illetve 138 (gyűjteményes kötetben, vagy ön- állóan megjelent)publikáció érintette az elmúlt 20 év folyamán a z olvasás é s a könyvtárhasználat tematikáját. E gazdag bibliográfiai anyag - Jólle- het önmagában igen érdekes - c s a k kis százalékban tartalmaz j e - len tanulmányunk célkitűzéséhez é s módszeréhez közvetlenül kapcsolódó anyagot.
A bibliográfia javarészt olyan tételeket tartalmaz, amelyek jelen d o l - gozatunkkal szorosabb kapcsolatban nem álló olvasáselemzési, olvasó- elemzési vagy könyvtárhasználati kérdéseket tárgyalnak. Sok cikk é s t a - nulmány foglalkozik például az ún. "József Attila olvasómozgalommal", az
"olvasó népért" mozgalommal, a z "iró-olvasó találkozók" eseményeivel, é s e találkozókon elhangzó olvasói igényekkel. E tanulmányok é s cikkek tehát nem a tudományos céllal történő szakirodalom-olvasásra vonatkoz- nak, hanem kifejezetten a szépirodalom-olvasás témakörét érintik.
Az irodalomolvasás pszichológiai vonatkozásalt is több s z e r z ő é - rinti, sőt pusztán az idevágó szakcikkekből, monográfiákból, esetleg kandi- dátusi értekezésekből is már egy e g é s z kis szakbibliográfiát állithat- nánk ö s s z e . Leggyakrabban Halász László é s Tóth Béla nevével találko- zunk a z e témakörben publikáló szerzők között.
Nem egyszer találkozunk olyan olvasás-tematikát érintő közlemé- nyekkel, melyek mottója a "mit olvassunk?" felszólító kérdőmondat. A Ma- gyar Folyóiratok Repertóriuma é s a Magyar Nemzeti Bibliográfia ezeket az "olvasás" szakcsoportba sorolva közli, holott ezek sokkal Inkább már ajánló bibliográfiának számítanak, még akkor is, ha tartalmaznak bi- zonyos útbaigazítást arra vonatkozólag, hogy a javasolt anyagot hol é s milyen feltételek mellett lehet olvasni stb. Mi, pusztán a teljesség ked- véért, bibliográfiai gyűjtésünkbe ezeket a tételeket is felvettük, de e z e k - ből dolgozatunk anyagához végképp nem tudtunk használni egyet sem.
A szépirodalmi, a politikai-ideológiai é s az ipari-gyártástechnológiai kiadványok anyagába vonatkozó olvasáselemzéssel tehá. már évtizedekkel ezelőtt számos dolgozat foglalkozott, a t u d o m á n y o s ' p á l y á k o n m ű k ö d ő s z a k e m b e r e k é s kutatók s z a k i r o d a l o m - o l v a - s á s a , idevágó igényei, lehetőségei é s szokásai azonban feltáratlanok maradtak hosszú időn keresztül. Tekintettel arra, hogy bennünket az ol-
v a s á s v i z s g á l a t n a k é p p e n e z a z oldala é r d e k e l , a z ide vonatkozó tanulmá- nyokat részletezőbb megközelítésben próbáljuk bemutatni é s értékelni.
HASZNÁLATELEMZÉSEK É S - S T A T I S Z T I K Á K
Bármiféle o l v a s á s e l e m z é s r ő l legyen Is s z ó , ez alapjában v é v e k é t - féle l e h e t : 1. vagy a z olvasott a n y a g e l e m z é s é r ő l v a n s z ó , v a g y 2. a z olvasók olvasási s z o k á s a i n a k elemzéséről. A z első tipust használatelem- z é s n e k , a másodikat olvasóelemzésnek nevezhetjük. Mindazonáltal c s a k ritkán találunk olyan dolgozatot, amely kifejezetten c s a k a z egyik, vagy a másik típushoz lenne sorolható; rendszerint c s a k annyit mondhatunk, hogy e b b e n é s ebben a dolgozatban nagyobbrészt inkább h a s z n á l a t e l e m z é s s e l , a b b a n jobbára o l v a s ó e l e m z é s s e l találkozunk. Ml a z alábbi szakirodalom- ismertetésünkben e l ő s z ö r azokat emiitjük, melyek nagyobb r é s z b e n h a s z - nálatelemzést tartalmaznak, majd k é s ő b b a z o l v a s ó e l e m z é s s e l foglalkozó- kat, t e h á t a szociológiai vonatkozásokat tartalmazókat. Minden kategori- z á l á s magán viseli e g y k i s s é a z ö n k é n y e s s é g v e s z é l y é t , igy alábbi f e l - s o r o l á s u n k b a n is mutatkozhat esetleg olyasmi, hogy egyik-másik hivatko- zott dolgozat bizonyos fokig túlmutat, illetve túlterjed azon a kategórián, a h o v á besoroltuk.
A h a s z n á l a t e l e m z é s szempontjával k e z d v e , e v o n a t k o z á s b a n sok ismeretet meríthetünk P o l z o v i c s Iván " B e v e z e t é s a szakirodalmi d o k u - mentációba" c. könyvéből. A z emiitett s z e r z ő nem v é g e z ugyan haszná—
latelemzóst, egyetlen k ö n y v t á r r a vonatkozóan sem, de a d o k u m e n t á c i ó - e l - mélettel kapcsolatos m e g j e g y z é s e i l é n y e g e s e n befolyásolják elméleti kiin- dulópontjainkat. P o l z o v i c s megállapításai is megerősítenek b e n n ü n k e t a z o n feltevésünkben, hogy h a a periodikum-szakirodalom fejlődési tendenciáit ( á l - lomány-növekedési , állomány-átalakulási mutatóit) ismerjük é s ezt a p e r i - odikum-használat adataival vetjük egybe, a k k o r a periodikum-használók informáltságára, dokumentum-keresési tájékozottságukra, érdeklődési k ö - r ü k r e stb. vonatkozóan é r t é k e s megállapításokat tehetünk, melyekből to- vábbi munkánkra, tájékoztató tevékenységünk formáira, gyarapitási politi- k á n k r a nézve h a s z n o s következtetéseket v o n h a t u r k le.
A hazai o l v a s á s e l e m z é s i tanulmányszerzők sorában igen termékeny s z e r z ő k é n t kell említenünk Szentirmai Lászlót, aki, több dolgozatának t é - májából Ítélve e l s ő s o r b a n ugyan a z egyetemi hallgatók o l v a s á s á v a l foglal- kc zott ( e munkásságáról a későbbiekben l e s z s z ó ) , de irt két k i f e j e z e t - ten módszertani cikket is. A z egyiket "Folyóiratok, hírlapok, magazinok olvasottságának v i z s g á l a t i módszerei" címmel,2 a másikat viszont " A z o l - v a s á s e l e m z é s adatgyűjtési módszerei" 3 cim alatt. S a j n o s Szentirmai min- denütt e l s ő s o r b a n a k é r d ő í v e s módszerről b e s z é l , é s c s a k k i s e b b t e r j e - delemben emlékezik meg a kérőlapelemző, a z interjú, a megfigyelés, a z o l v a s ó i ö n t é r k é p e z é s , illetve a z " o l v a s á s e l e m z é s ügyével foglalkozó ankét"
formájában számon tartott elemző módszerekről. Mivel mi k é r d ő í v e s mód- s z e r t egyáltalában nem alkalmaztunk, Szentirmai dolgozatát módszertani- lag elemzéseinknél érdemben hasznosítani nem tudtuk. Itt-ott azonban é r - tékelő megjegyzéseket fcgunk tenni a statisztikai módszer védelmében, é s fenntartásunknak a d u n k hangot a k é r d ő í v e s módszerrel k a p c s o l a t b a n , e s z é t s z ó r t megjegyzések alapjában v é v e a Szentirmai által propagált mód- s z e r bizonyos bírálatát is Jelentik.
A kérdőíves módszerrel képcsők itos úllásíot>k dósunk bővebb kifej- t é s é r e k e d v e z ő alkalmat ed K ó k e y György " Könyvtárhasználati v i z s - gálatok a z O r s z á g o s S z é c h é n y i Könyvtár I l i r l a p t á r á b a n "4 c. dolgozata, melyben n következei, részünkről t e l j e s e n elfogadható m e g j e g y z é s t o l v a s - suk: ". , . el kell döntenünk: e z olvasók v i z s g á l a t á r a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló lehetőségek é s módszerek közül melyiket vál- isztjuk. Anélkül, hogy elvitatnánk a kérdőíves vizsgálatok bizonyos értékeit, úgy gondoltuk, hogy a mi e s e t ü n k b e n a statisztikai módszer s e g í t s é g é v e l m e s s z e b b juthatunk.
Amikor Lengyelországban előtérbe kerültek az olvasók tanulmányozásának problémái, rámutattak a r r a , hogy az. o l v a s á s tanulmányozásánál é s az o l - v a s ó k k a l k a p c s o l a t o s vizsgálatoknál e l s ő s o r b a n a statisztikai módszerrel lehet bebizonyítani a vizsgálatok r e á l i s eredményét, objektivitását é s meg- felelő színvonalát. Pszichológiai érvekkel támasztották alá, hogy a k é r - dőivek, valamint e g y é b Írásbeli v a g y szóbeli beszámolók a z olvasók r é - s z é r ő l szubjektív jellegűek é s k i s e b b értékűek, mint bármilyen objektiv adat a z olvasásról. Többet mond é s megbízhatóbb a z olvasók o l v a s ó t e r - mi kérőlapja, vagy k ö l c s ö n z é s i téritvénye, mint szóbeli v a g y irátsbeli k ö z - l é s e arról, hogy milyen müveket kedvel. K külső h a t á s r a adott v á l a s z o k - ban ugyanis a z olvasók jelentékeny r é s z e - tudatosan v a g y tudat alatt - de meghamisítja a valóságot." ( 1 3 0 . 1.)
K ó k a y dolgozata mindazonáltal nem p u s z t á n általános m ó d s z e r t a - ni elve, a statisztikai módszerrel k a p c s o l a t o s pozitív á l l á s f o g l a l á s a r é v é n érinti tanulmányunkat, hanem a hirlaptári o l v a s á s t é n y l e g e s é s általa f o n - tosnak tartott mutatói r e n d s z e r e z é s i metodikája szempontjából is. K ó - k a y bemutatja például a hirlapolvasók ó s a z olvasott kötetek száma idő- beli növekedését; a hirlupolvasás ó s a k ö n y v o l v a s á s közötti használati eltérést; a z OSZK é s a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár központja h i r - l a p o l v a s á s i forgalma közötti s z á m s z e r ű ö s s z e h a s o n l í t á s t ; a z olvasók e - g y e s kategóriáinnk számszerinti r é s z e s e d é s é t a z ö s s z o l v a s ó i létszámban;
a z olvasók e g y e s kategóriái által olvasott folyóiratok s z a k s z e r i n t i s z á m - s z e r ű megoszlását stb, Kókay tehát s z á m o s é r t é k e s elemzési szempontra utal, s a j n o s azonban e szempontok mindegyikét s a j á t a n y a g u n k r a v o n a t - k o z ó a n érvényesíteni nem tudjuk, mivel több olyan adattal, amivel K ó k a y rendelkezik (pl. a könyvolvasók száma, a z olvasott könyvek s z á m a ) , mi nem rendelkezünk, é s mivel sok e s e t b e n s a j á t adataink a Kókaynál t a - lálhatóknál sokkal r é s z l e t e s e b b e k , differenciáltabbak (így a téma szerinti bontások e s e t é b e n ) .
Batári Gyula é s Fallenbüchl Zoltán " A Külföldi Folyók atok K ö z - ponti Katalógusa tájékoztatásai a statisztika tükrében" c . dolgozatukban^
olyan adatokat mutatnak be, melyek a z Akadémiai Könyvtár periodikum- h a s z n á l a t á v a l közvetlenebbül kapcsolatba hozhatók, mint a Kókay által feltárt adatok. Kókay ugyanis kimutatta, hogy a z OSZK hirlaptárában több- s é g é b e n régebbi magyar folyóiratok é s hírlapok évfolyamainak o l v a s á - s a folyik, ml viszont a r r a utalunk, hogy a z Akadémiai K ö n y v t á r b a n a k u r - r e n s külföldi folyóiratok forgalma a legkiemelkedőbb: a K ó k a y - f é l e dolgozat é s s a j á t dolgozatunk tematikája tehát k i s s é eltérő. A z emiitett t á r s s z e r z ő k dolgozata viszont éppen a külföldi folyóiratok iránti é r d e k l ő d é s r e v o n a t k o - zólag tartalmaz ö s s z e h a s o n l í t á s r a igen alkalmas adatokat. Batári é s F a l - lenbüchl adatai a z é r t alkalmasak a z ö s s z e h a s o n l í t á s r a , mivel ezek, a z o r s z á g o s külföldi folyóiratátlornány iránti érdeklődést tükrözvén, s z á m u n k - ra, s a j á t adatainknak a z o r s z á g o s é r d e k l ő d é s mutatóival való e g y b e v e t é s é -
re nyújtanak gazdag lehetőséget. Adataink bemutatása s o r á n - a külföl- di párhuzamok mellett - összehasonlításul tehát legtöbb alkalommal Batá- riék eredményeire fogunk hivatkozni.
A z o k a magyarországi nagykönyvtárak, melyek évi eredményeiket publikálni szokták nyomtatásban, a periodikum-hasznílatot általában csak néhány l e g s z ü k s é g e s e b b mutatószám tükrében elemzik. E gyakorlattal szemben a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár központja mindig valósággal tanulmányméretu beszámolót ad az évi forgalom, é s e z e n belül a perio- dikum-használat alakulásáról. Jelen dolgozatunk anyagával kapcsolatban a F ő v á r o s i Szabó Ervin Könyvtár Evkönyvei sorozatból elsősorban a 13. kötetet® tudtuk felhasználni, hiszen ebben a kötetben találhatók azok a z a d a t o k , melyek a z általunk is feldolgozott 1966. évre vonatkoznak. A mi adataink persze, c s a k ú g y mint e z a z előző lapokon említett Kókay-féle dolgozat esetében is volt, e g y e s vonatkozásban differonciálatlanabbak: mi u - gyanis a z 1965-1966., illetve az 1966-1967. évek használati adatainak ö s z - s z e h a s o n l i t á s a k o r ( a S z a b ó Ervin Könyvtár emiitett kötete ugyanis dolgo- zatunk anyagához h a s o n l ó a n az 1965/ 1 9 6 6 - o s , valamint a z 1 9 6 6 / 1 9 6 7 - e s évi állományhasználati adatokat ö s s z e h a s o n l í t v a mutatja be) c s a k egyet- len szempontot vettünk figyelembe, mégpedig a használat által érintett periodikumok szakmegoszlását; más v o n a t k o z á s b a n viszont differenciál- tabbak: mig ugyanis a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár c s a k ö s s z e v o n - téul a d j a a k ö l c s ö n z é s r e é s h e l y b e n o l v a s á s r a vonatkozó adatokat, a d - dig ml a z idevágó adatokat külön-külön é s ö s s z e s í t v e is megadjuk, sőt használatelemzésünkbe belevonjuk a f é n y k é p e z t e t é s szempontját is, k ü - lön kategóriaként. E z a szempont, mint a z 1967-ben meginduló x e r o x - szolgálat előzménye, nálunk fokozott g o n d o s s á g g a l feltárandó volt. A s z ó - ban forgó könyvtárnak használatelemzését mindazonáltal nem c s a k a könyvtár évi jelentései, hanem tudományos dolgozatok e g é s z s o r a tárja fel, e feldolgozásokra, e z e k szociológiai v o n a t k o z á s a miatt c s a k majd
szakirodalmi szemlénk második r é s z é b e n térünk ki.
G o n d o s használatelemzési feldolgozás található a Debreceni K o s - suth L a j o s Tudományegyetem Könyvtára 1966. évi évkönyvében isÁ E b - ben k é t dolgozat tekinthető a témához tartozónak: Csüry István "Válo- g a t á s é s teljesség" c . dolgozata é s C s ü r y István - Gomba S z a b o l c s - úé "Állományhasználati elemzés" c. munkája. _ Jóllehet a ' "Válogatás é s t e l j e s s é g " c. dolgozat kifejezetten a z irodalomhasználat, a szakiro- dalom-felhasználás k é r d é s é v e l foglalkozik é s nem a z olvasótermi vagy köl- c s ö n z é s i forgalommal magával, mégis, témája többoldalú megvilágításához f e l h a s z n á l j a a Debreceni Kossuth L a j o s Tudományegyetem Könyvtárá- nak k ö l c s ö n z é s i adatait is, hogy a z egyetemi oktatók müveiben, pub- likációiban jelentkező irodalmi hivatkozások szakterületenkénti megoszlá- s a , valamint a kikölcsönzött könyvek szakterületenkénti tagolódása között mutatkozó nyilvánvaló ö s s z e f ü g g é s t f e l t á r h a s s a . Mi majd dolgozatunk n e - gyedik r é s z é b e n fogunk hasonló k é r d é s e k r e rátérni, de C s ü r y tanulmá- nyától k i s s é eltérő célzattal. Mi ugyanis kifejezetten a r r a l e s z ü n k kíván- c s i a k , hogy a nálunk olvasott periodikumok miként szolgálnak forrásul e g y e s olvasóinknak, hogy a z ezekből meritett információkat tudományos dolgozataikba, monográfiáikba beépítsék. Mi tehát a nálunk olvasott anyag- ra utaló forráshivatkozásokra, szakirodalom-utalásokra vagyunk kíván- csiak elsősorban, ellentétben Csüryvel, aki e forráshivatkozások, s z a k i - rodalom-utalások t e l j e s s é g é t elemzi, ha c s a k a felhasznált mintavétel vonat-
k o z á s á b a n is, Csüry kutatási céljától való eltérésünk ellenére, minthogy a z e g é s z olva á s e l e m z é s i hazad szakirodalomban úgylehet ő a / e g y e d ü l i , aki a z állomány- é s használatelemzés kérdésein túlhaladva már a z o l v a - sott anyag f e l h a s z n á l á s a k é r d é s é i g hatol, éppen ebbó'l a Csüry-féle d o l g o - zatból saját módszerünk kialakításához igen sok h a s z n o s a t meríthetünk.
Csüry Istvánnak -másodikként emiitett, Gomba Szabolcsnévixl k ö z ö - s e n irt dolgozata még s z o r o s a b b a n kapcsolódik saját feldolgozásunk anyagához, mint a z előbb emiitett. Igen sajnálatos számunkra e d o l g o z a t - ban az, hogy a s z e r z ő k kifejezetten a könyvállomány használtságának adatait tárják fel, é s nem mondanak semmit a folyóiratok használatáról.
De e z e n alapvető témabeli e l t é r é s mégsem rontja le teljesen számunkra a dolgozat értékét, mivel például a könyvállomány h a s z n á l a t - s z a k m e g o s z - lását a z emiitett s z e r z ő k , ugyancsak a z E T O - r e n d s z e r t alkalmazva, s z i n - te teljesen a z o n o s f e l o s z t á s ú táblázattal mutatják be, mint mi. Ok i s f o n - tosnak tartják annak a mutatószámnak a megállapítását, hogy a z e g é s z (könyv)állományt alapul v é v e , ennek hanyad r é s z é t teszi ki a h a s z - nált anyag: ők i s igyekeztek meghatározni a használati alkalmak e g y műre e s ő átlagát stb. Dolgozataink rokonságot mutatnak tehát felépitettségükben, de rokonságot mutatnak fogyatékosságukban is. Csüry István é s Gomba S z a b o l c s n é dolgozatából nem derül ki ugyanis, h o g y a Kossuth L a j o s Tudományegyetem Könyvtárában folyó k ö n y v o l v a s á s miként v i s z o n y u l v o - lumenben a z ottani periodikum-olvasáshoz, é s hogy a z igy nyert arány, a budapesti nagykönyvtárak v a g y a z e g y e s egyetemi könyvtárak ha—
• sonló arányaival e g y b e v e t v e milyen képet mutat; a mi dolgozatunkból v i s z o n t nem derül ki megfelelő határozottsággal, hogy a z Akadémiai K ö n y v - tárban folyó periodikum-használathoz miként viszonyul a z itteni könyv—
h e l y b e n o l v a s á s , k ö n y v k ö l c s ö n z é s , k ö n y v - f é n y k é p e z t e t é s , tehát általában a kö nyvhas z nál at.
A z állományhasználatra vonatkozó szakirodalom e l s ő csoportjában utóljára hagytuk azokat a megnyilatkozásokat, feldolgozásokat, melyeket a z Akadémiai Könyvtár dolgozói tettek k ö z z é . F. Csanak Dóra " A z A - kadémiai Könyvtár története a szabadságharcig" ® c. dolgozatában p é l - dául t e s z néhány megjegyzést a z egykori folyóirathasználatra é s a h a j - dani folyóiratolvasókra vonatkozóan is. Mint Ismeretes a könyvtár e l s ő nagynevű alapitó tagja Teleki József volt, akinek családi könyvtárát a z o n - ban az Akadémia - helyiség-problémák miatt - azonnal nem tudta á t - venni; az állomány használata tehát eleinte a T e l e k i - h á z b a n folyt. "Toldy - irja F, Csanak Dóra - e l s ő s o r b a n a kurrens folyóiratok használatát i g y e - kezett biztosítani. . . . A z újabb folyóiratszámokat ülésnapokon a z ü l é s - terem melletti szobában k ö z s z e m l é r e tették, s a tagok a kiválasztott f ü z e - teket e g y e célra kitett naplóba irták be. Másnap a hivatalszolga l a k á - sukra vitte a kért füzeteket. A k ö v e t k e z ő ülésnap reggelén a s z o l g a v i s s z a h o z t a a számokat, hogy délután ismét k ö z s z e m l é r e t e h e s s é k ki. L e - velezőtagok a z ü l é s e k másnapján délután mentek át folyóiratot k ö l c s ö -
nözni." ( 1 5 . L)
A régi Akadémiai Könyvtár folyóirathasználatáról valamivel többet tudunk meg Fráter Jánosné "Részletek a z Akadémiai Könyvtár t ö r t é n e - téből" c. dolgozatából.® E z a dolgozat elsőként ismerteti r é s z l e t e s e n a z Akadémiai Könyvtár egykori sajátos s z a k r e n d s z e r é t é s a z 1 8 6 5 - 1 8 7 5 k ö -
zötti évek használati, k ö l c s ö n z é s i adatalt. Ezeket i s t e r m é s z e t e s e n a z emiitett házi s z a k r e n d s z e r rendjében, v a g y a n e v e z e t e s e b b olvasók n e v e
alatt t á r j a fel. A könyvtár raktározási r e n d j e i s e l s ő s o r b a n a s z a k r e n d s z e r t tekintette irányadónak é s nem a publikációk műfaját; igy a z újonnan b e - s z e r z e t t könyv is, folyóirat is u g y a n a b b a a s z a k c s o p o r t b a került v e g y e - s e n , h a tematikailag ugyanahhoz a területhez tartozott. Ennek alapján s e j t h e t ő , hogy F r á t e r J á n o s n é sem t á r g y a l j a különválasztva a folyóirat-, illetve a könyvhasználatot. Valakit megtéveszthet p e r s z e a z , hogy volt
" V e g y e s újságok é s folyóiratok" cimü s z a k is ( a XXII. s z a k ) , amelynek a n y a g á r ó l Fráterné megjegyzi: " É r d e k e s , hogy a XXH. s z a k o t . . . mi- l y e n s o k a n kölcsönözték: 365 e g y s é g e t ( 1 0 , 3 % ) " . E s z a k láttán e s e t l e g a r r a gondolhatunk, hogy e z a s z a k foglalhatta magába a folyóiratok a - nyagát. S z ó s i n c s erről! Ide c s a k a z o k a folyóiratok kerültek, a - melyeket - túl á l t a l á n o s jellegüknél f o g v a - más s z a k o k b a beilleszteni nem lehetett. A F r á t e r n é által megadott 10,3 % - sőt, ha ehhez h o z - z á v e s s z ü k az "Akadémiák é s tudományos társulatok kiadványai" c . s z a k 2,14 % - o s használtságát, (ugyanis e z a s z a k is jobbára folyóiratokból állt) a 10,3 % é s a 2,14 % együttesen még mindig semmit sem mond a r r a vonatkozólag, hogy akkoriban a folyóiratokat, a többi állományrészekhez v i s z o n y í t v a milyen é r d e k l ő d é s s e l illették, milyen s z á z a l é k o s a r á n y b a n ol- v a s t á k . A könyvállomány, a periodikumok, a kéziratok é s régi könyvek
akkori használtsági arányairól valamennyire megbizható adatot c s a k i s a k o r a b e l i használati b e j e g y z é s e k e g y e n k é n t i mérlegelése után, igen f á r a d t - s á g o s munkával nyerhetnénk, erre a z o n b a n eleddig még s e n k i sem v á l - lalkozott.
Végső következtetésünk tehát a z , hogy sem F . C s a n a k Dóra dol- g o z a t á b ó l ( aki főleg ügyrendi v o n a t k o z á s o k a t emlit a perlodikum-használattal kapcsolatban),sem F r á t e r Jánosnééből ( aki a könyv- é s p e r i o d i k u m - h a s z n á - lat e g y ü t t e s képét a d j a ) olyan adatot nem meríthetünk, ami s a j á t , 1966.
é v r e vonatkozó periodikum-használati mutatószámainkhoz, v a g y e z e k f e l - t á r á s á n á l alkalmazott módszereinkhez a k á r c s a k ö s s z e h a s o n l í t á s i alapul i s s z o l g á l h a t n a : ezek merőben más tudományfejlődési időpontra vonatkozólag adnak állományhasználati bepillantást.
O L V A S Ó S Z O C I O L Ó G I A I J E L L E G Ű M U N K Á K
A z o k az elemzések, melyek e g y e s könyvtárak k ö n y v - , illetve p e r i - odikum-használatát mutatják be s o k s z o r nem állomány-centrikus n é z ő p o n - túak, hanem olvasó-centrikusak, tehát a szociológiával állnak s z o r o s a b b k a p c s o l a t b a n . Ilyen vonatkozásokat t a r t a l m a z H o r n y á n s z k y S á r i é s Ma- rót Miklós "A társadalomtudományi k ö n y v e k é s olvasóik v i z s g á l a t a a központi könyvtárban" c > dolgozata, illetve még fokozottabban D. Jám- bor M á r i a - Marót Miklós "Az olvasók r é t e g z ő d é s é n e k é s olvasmányai- nak v i z s g á l a t a a központi könyvtárban" 1 1 c . elemzése. E z utóbbi ö s s z e - állítás, a z előbb emiitettnek módszertanilag kitaposott ö s v é n y é n haladva, de immár nem pusztán a társadalomtudományi müvek a n y a g á r a leszűkítve, á l t a l á n o s s á g b a n v i z s g á l j a meg azt, hogy a Fővárosi S z a b ó Ervin K ö n y v - tár e g y e s olvasói rétegei (munkás, p a r a s z t , pedagógus, e g y é b értelmiségi, alkalmazott é s tisztviselő, egyetemi é s főiskolai hallgató, k ö z é p i s k o l á s , Ipari tanuló, nyugdíjas, háztartásbeli, e g y é b ) miként h a s z n á l j á k a könyvtár állományát. A z e g y e s foglalkozási kategóriákat nem ők állították ö s s z e , hanem a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár Évkönyve s o r o z a t b a n hagyó-
mányos, a társadalmi r é t e g z ő d é s n e k jól megtelelő o l v a s ó - k a t e g o r i z á l á s l r e n d s z e r t vették át. E z a r e n d s z e r mindenesetre e r ő s e n eltér a már i - dézett K ó k a y - f é l e dolgozatban s z e r e p l ő kí..egorizálástól (I. tudományos kutató; e z e n belül: 1. tudományos intézeti munkatárs, 2. egyetemi é s f ő i s - kolai tanszemélyzet, 3. tudományos könyvtáros é s levéltáros;II. e g y e t hall- gató, k ö z é p i s k o l á s ; e z e n belül: i . bölcsészhallgató, 2. középiskolai tanuló, 3. TTK - hallgató; III. egyéb; e z e n belül: 1. tanár, 2. tisztviselő, 3. mérnök é s technikus, 4. nyugdíjas, 5. alkalmazott, 6. könyvtáros, 7 egyéb, pl.
ügyvéd, orvos, újságíró, k a r m e s t e r , fizikus, k e r e s k e d ő ) , ami talán r é s z - letesebb, de eléggé s z o k a t l a n . Jámbor Mária é s Marót Miklós bemutat- ják ( a fiókkönyvtárak adatait i s segítségül hiva), hogy a z e g y e s r é t e g - beli olvasók száma miként viszonyul a z ö s s z o l v a s ó i létszámhoz, hogy mi- lyen s z é l e s a z olvasók nyelvismerete, hogy milyen n a g y s á g ú magánkönyv- tárral rendelkeznek, hogy mely egyéb könyvtár tagjai a S z a b ó Ervin Könyvtáron kivül stb. Kitérnek végül a r r a a k é r d é s r e is, hogy a z e g y e s olvasói rétegek a könyvtár könyvállományát ( é s a fiókkönyvtárakét) a meg- adott 13 s z a k viszonylatában milyen %-os a r á n y b a n v e s z i k igénybe.
Mindezen k é r d é s e k r e egy átgondoltan megszerkesztett, alapjában v é v e nem túl sok k é r d é s t tartalmazó kérdőív segítségével k a p n a k é s adnak feleletet. Mivel a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár olvasóinak r é t e g z ő d é s e társadalmilag igen s z é l e s spektrumú a z olvasók e z e n s z é l e s spektrumú r é - t e g z ő d é s é n e k a z általunk alkalmazottól merőben eltérő k a t e g o r i z á l á s (vö.
125-129.1.) felel meg. Jóllehet s o k ötletet meríthetünk a s z ó b a n forgó dolgo- zatból táblázataink ö s s z e á l l í t á s á h o z , s a j á t adatainkat Jámbor Mária é s Marót Miklós adataival közvetlenül összehasonlítani már c s a k azért sem tudjuk, mivel ezek a k ö n y v o l v a s á s r a , a mieink a p e r i o d i k u m - h a s z n á l a t r a vonatkoznak. A z emiitett könyvtár k i a d i á b a n megjelent h a s z n á l a t e l e m z é s i tanulmányok sorában több, nem-kérdőives módszerrel k é s z ü l t is van. E z e k s o r ú b a n említhető Dobos P i r o s k a é s H. Varsányi Livia "Mit olvas a F ő v á - rosi S z a b ó Ervin Könyvtár kerületi könyvtárainak közönsége?"12cimü dolgo- zata, majd e reprezentatív felmérés a n y a g á r a épülő két ú j a b b dolgozat is: R u - d a s Klára: " A társadalomtudományi müvek forgalma könyvtárainkban"
é s S z e c s ő d i János: " A természettudom.'nyos é s műszaki könyvek f o r - galma hálózatunkban"1'1 cirnü müve. Mindkét dolgozat olyan olvasók ol- v a s á s i é r d e k l ő d é s é r e mutat rá, akik az akadémiai könyvtári olvasóktól képzettségüket, érdeklődési körüket, olvasási s z o k á s a i k a t tekintve l é n y e - g e s e n eltérnek. E tanulmányok mindamellett é l e s e n rávilágítanak arra, hogy pusztán statisztikai elemző m ó d s z e r r e l a z állományhasználatnak é s a z o l v a - sói érdeklődésnek milyen a l a p o s feltárását lehet adni.
Meglehetősen szociológiai vonatkozású a z a z olvasói igényfelmérés, am't a z O r s z á g o s Pedagógiai Könyvtár 1965. évi évkönyvében találunk.
A s z e r z ő k : K o v á c s Zoltái ié é s F r e y Tamásné k é r d ő í v e s vizsgálati módszerrel dolgoznak, de e főmódszer mellett az emiitett könyvtár o l v a - sószolgálati osztályán lévő olvasónyilvántartási " t a s a k o k " anyagát is fi- gyelték egy éven k e r e s z t ü l , minden kölcsönzési alkalommal j e l z é s e k k e l látva el ezeket. Módszerüket tehát valójában komplex módszernek lehet tekinteni. Megállapításaik néhány v o n a t k o z á s b a n s a j á t feldolgozásunk e r e d - ményeivel kapcsolatban is értékesíthetők. Figyelemre méltó például a z emiitett felmérésben számunkra a z , hogy a s z e r z ő k a l a p o s gondot fordí- tanak a " h á n y s z o r i " , illetve " h a n y a d s z o r i k ö l c s ö n z é s " szempontjára ( s a j n á - lattal állapítva meg, hogy " a r á n y l a g igen magas a z o k n a k a z olvasóknak
a s z á m a , akik c s u p á n egy alkalommal használták a könyvtárt. így pl, a z ö s s z e s beiratkozottak 33,7 % - a " ) . - H a s z n o s annak tudomásulvétele i s számunkra, hogy milyen tanulságokkal jár a z O r s z á g o s Pedagógiai Könyv- t á r b a n a z olvasók igényeinek ö s s z e i r á a. Mim a s z e r z ő k megállapítják "30 v á l a s z a d ó közül 1 4 - e n a külföldi szakirodalom bővebb b e s z e r z é s é t tart- ják s z ü k s é g e s n e k . " Majd értékelik i s e megállapítást: " E z a z é r t megle- p ő , mert tapasztalataink ( é s kölcsönzési statisztikáink) inkább arra v a l - lanak, hogy olvasóink nem használják ki kellőképpen a külföldi irodalom o l v a s á s a terén a könyvtár nyújtotta lehetőségeket." A szerzők, hogy jobban megvilágítsák a z olvasók emiitett kivánságait, két olde'on k e r e s z - tül idéznek is j e l l e g z e t e s e b b adatokat a r r a vonatkozólag, hogy a v á - l a s z a d ó k szerint mivel, milyen v o n a t k o z á s b a n kellene kiegészíteni a "hi- á n y o s " külföldi anyagot. Különféle külföldi folyóiratok b e s z e r z é s é t s ü r - gető szorgalmazások, é s ugyanakkor nagymennyiségű olvasatlan külföldi a n y a g létezéséneK k e t t ő s s é g e a z Akadémiai Könyvtár folyóirattárára is jellemző volt 1 9 6 6 - b a n . A dolgozatnak a z a r é s z e , ahol a kölcsönzött a n y a g szakmegoszlásáról van s z ó , s a j á t adatainkkal való egybevetés c é l - jaira nehezen h a s z n á l h a t ó , mivel a z alkalmazott s z a k r e n d s z e r az álta- lunk alkalmazottól l é n y e g e s e n eltér. Bizonyos irigységgel olvashatjuk azt a r é s z l e t e z ő feltárást, ami az olvasási, könyvtárhasználati indítékokra vonatkozik. Mi, s a j á t olvasóink ilyen r é s z l e t e s k i k é r d e z é s é t nem v é g e z - tük el olvasási c é l j a i k r a vonatkozólag.
Szentirmai L á s z l ó nemcsak a folyóiratok, hírlapok olvasottságának elemzéséről vagy általában a z olvasáselemzésről irt dolgozatot, hanem irt olyan dolgozatokat is (például a z " O l v a s á s e l e m z é s é s néhány következ- t e t é s egyetemi hallgatóknál két felmérés alapján" 16 cimüt),ahol s z o c i o - lógiai vonatkozásokat már e r ő t e l j e s e n érint. Nemcsak eredményei s z o c i - ológikusak, de ilyen vonatkozású elvi-módszertani megállapításokat i s t e s z rövid dolgozata elején. így ir például: "Figyelembe v é v e a Fővárosi S z a b ó Ervin Könyvtár Évkönyvében / 7( 1958/59) / megjelent bibliográ- Uát é s az azóta napvilágot látott cikkeket, megállapíthatjuk, hogy a mi szakirodalmunkból hiányoznak e g y r é s z t a felmérési anyagot közlő í r á s o k , m á s r é s z t mindazok a z elméleti munkák, amelyek segitseget nyújtanának különböző társadalmi rétegek olvasási s z o k á s a i n a k tanulmányozásához."
( 2 3 - 2 4 . 1.) Szerintünk a fenti megállapítás r é s z b e n már é r v é n y e s s é g é t veszítette: 1966 óta, Szentirmai s z ó b a n forgó dolgozatának megjelenése óta ugyanis s z á m o s használatelemző tanulmány é s olvasói igényfelmérés jelent megj m á s r é s z t a z is k é r d é s e s , hogy l e h e t - e egyáltalán "társadalmi rétegek olvasási s z o k á s a i r ó l " beszélni, h i s z e n például a z értelmiségi r é - t e g e n belül szinte mindennémü általános o l v a s á s i s z o k é s j e l l e m z é s hiábavaló, a s z o k á s o k ugyanis e z e n egyazon rétegen belül szakmánként, foglalkozási áganként, kutatói műhelyenként 180 fokkal, tehát homlokegyenest térhetnek el egymástól. Inkább azt sajnálhatnánk tehát, hogy ilyen foglalkozáson- kénü, kutatási, kutatóintézeti miliőhöz kapcsolódó olvasáselemzési a n y a g áll r e n d e l k e z é s ü n k r e csekély számban: de ilyei i is már elég s z é p s z á m - b a n jelent meg 1966 óta.
A szociológikus beállítottságú dolgozatok s o r á b a n kell megemlíte- nünk Végh F e r e n c "Könyv, könyvtár, olvasó" cimü dolgozatát is, amit már e s z e r z ő két hasonló témájú, de k e v é s b é átfogó jellegű müve e l ő - zött meg.18 Végh fenti dolgozata a d j a a z olvasóelemzési hazai s z a k i r o - dalom addigi ( 1 9 6 7 ) eredményeinek legjobb ö s s z e f o g l a l á s á t . Emellett e -
nősen bírálja Kukulska lengyel könyvtárosnak a z o l v a s á s e l e m z é s mód- szertanáról vallott (elfogását, amit - mint emiitettük - Kókay György é p - pen ellenkezőleg, rendkívül örömmel üdvözölt. Végh kérdőíves módszerrel dolgozik é s kérdőivébe sok olyan k é r d é s került, ami Marót Miklós é s Szentirmai László k é r d ő í v e s felmérésében i s h a s o n l ó a n jelentkezett. (Mi- lyen más könyvtár tagja a Budapesti Műszaki Egyetem Központi K ö n y v - tárán túlmenően? Milyen nyelvű könyveket olvas? Milyen újságokat, f o - lyóiratokat olvas?) Számunkra Végh igen nagy terjedelmű dolgozatából egy igen fontos megállapítás emelkedik ki: tudniillik az, hogy egyetemen- ként, v á r o s i könyvtári-miliőnként, tanszékenként mennyire eltérőek a z á l - lományhasználat mutatói. Egyetért azzal a Könyvtártudományi é s M ó d s z e r - tani Központból ( OSZK ) származó megállapítással, hogy" A nagy k ö n y v t á - rukban kivétel nélkül magasabb a helyben olvasók százalók a r á n y a , a z új alapitású kisebb szakfőiskolákon viszont a k ö l c s ö n z ő k s z á z a l é k a nagyobb."
( 180. 1.) Kimutatja azt is, hogy e g y e s karok hallgatói rendkívüli számban, mások meg c s a k c s e k é l y mértékben érdeklődnek a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára folyóirat-katalógusa (tehát végeredményben ennek folyóirat,\llornánya) iránt. A gépészmérnökök 7,6 %-ban, a villa- mosmérnökök 18,8 %-ban, a vegyészmérnökök 23,1 %-ban, a z általános mérnökök 13,4 %-ban, az építészmérnökök 35,7 %-ban, a közlekedési mérnökök 12,3 % - b a n ; de hogy e z az e l t é r é s mivel magyarázható, a r - ra s a j n o s nem tér ki.
É r d e k e s é s szinte teljesen járatlan területet érint Déri Miklósné dolgozata, amely "Az olvasó é s a katalógus" cimmel a z Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtárába Járó olvasók katalógus-használati s z o - kásait méri fel.19 Dériné interjú-módszerrel dolgozott, melynek a z volt a z előnye, hogy sok olyan szempontot is meg tudott közeliteni, amit ml, s a j á t statisztikai elemzésünkkel nem voltunk k é p e s e k , így például mi nem tudjuk s z á m s z e r ű e n meghatározni azt, hogy hány e s e t b e n é s mely perio—
dikumok e s e t é b e n kéri ki a z olvasó a periodikumot azért, mivel a kikért a—
nyagban, annak témakörében általánosságban a k a r tájékozódni. Még k e v é s - bé tudunk ilyen számadatokat adni a különböző foglalkozási ágakhoz t a r - tozókra, mint olvasórétegekre vonatkozó é r v é n y e s s é g g e l . T ö b b egyéb v o n a t - kozásban, például a hibás katalógushasználat "kóroktanának" felderítése vonatkozásában is hasonló témájú feldolgozásokban nem s z e r e p l ő , é r d e k e s
kérdéskört érint Dériné.
Nemrég Jelent meg Kamarás István é s Polonyi Péter "Értelmiség, o l v a s á s , könyvtár" clmü dolgozata (Budapest, 1970. Népművelési P r o p a - ganda Iroda. 88, é s a függelék 24 p.), amely egy, a vidéki értelmiség körében folytatott könyvhasználat! é s o l v a s á s - k u t a t á s i vizsgálatról számol be. A vizsgálat mintavétel alapján történt. A mintában 2 nagyváros, 2 k i - sebb v á r o s , 6 n a g y k ö z s é g é s 17 k i s k ö z s é g szerepelt. A jelzett vizsgálat 1200 értelmiségi személyt érintett é s a z imént emiitett Dérlné-fél«l v i z s g á - lathoz hasonlóan interjú-módszerrel valósult meg. (70 kérdezőbiztos, kb.
40-50 percig beszélgetett e g y - e g y magkérdezettel.) - A k u t a t á s kiemel- kedő pozitívumának tekinthető - többek között - az, hogy e z nem p u s z - tán a könyvolvasásra é s a könyvtárhasználatra terjedt ki, hanem bizo- nyos kulturszociológiai összehasonlító szempontokra is. Ilyen szempont volt például az, hogy a vidéki értelmiség, a z o l v a s á s mellett, milyen más tevékenységgel tölti kl szabadidejét; továbbá az, hogy a sok l e h e - tőség közül, milyen tájékozódási forrást, milyen mértékben a k n á z ki stb.
S a j á t dolgozatunk szempontjából a s z ó b a n forgó dolgozat ama r é - s z e jelentős, ahol a megkérdezettek " s a j t ó o l v a s á s á r ó l " v a n s z ó (25. 1.).
Ez a vidéki értelmiség folyóiratolvasásával kapcsolatban ne n a d előnyös képet, legalábbis a külföldi folyóirat-anyagban való t á j é k o z o t t s á g szem- pontjából. A megkérdezett 1200 értelmiségi egyén ugyan 6 3 0 - f é l e s a j t ó - terméket olvas, de e z e n impozáns s z á m n a k c s a k 7,9 %-a külföldi folyó- irat, számszerint 50. De idézzük magukat a szerzőket a külföldi periodi- kumok olvasottságával kapcsolatban! " E z e k e t - mint mondják - 3 0 - a n o l v a s s á k . F e l e r é s z b e n szakmai, f e l e r é s z b e n szórakoztató, hobbykkal k a p - c s o l a t o s folyóiratok é s politikai napilapok." (27. 1.) A fenti adatok láttán azt kell mondanunk, hogy vagy a s z e r z ő k mintavétele volt s z e r e n c s é t l e n , nem hatolván el a legmagasabb értelmiségi rétegekig, v a g y a vidéki é r - telmiség nyelvismeretével, illetve e r é t e g szakirodalommal, pontosabban k u r r e n s külföldi periodikumokkal való ellátottságával v a n baj. — K a m a r á s István é s Polonyi P é t e r tanulmányából mindamellett jól kitűnik a z , hogy a periodikum-olvasásnak a szociológiai vonatkozásokkal milyen s z o r o s k a p - c s o l a t a van, különösen a vidék viszonylatában. Szignifikáns s z a k m e g o s z - l á s i e l t é r é s t állapítanak meg a nagyobb vidéki városi értelmiség periodi- k u m - o l v a s á s a é s a kisközségek értelmiségének periodikum-olvasása k ö - zött. Kimutatják továbbá, hogy a "folyóiratok o l v a s á s a mutatja meg talán l e g é l e s e b b e n a különböző foglalkozásúak olvasmányszerkezete k ö - zött mutatkozó e l t é r é s e k e t " . A z a tény, hogy saját felmérésünkbon több- nyire szakmailag m a g a s a n képzett olvasók, nagyrészt kutatói s t á t u s b a n lévő személyek s z e r e p e l n e k , s a j n o s megakadályoz bennünket adatainknak a K a m a r á s - P o l o n y i - f é l é k k e l való ö s s z e v e t é s é b e n , pedig é r d e k e s lenne s z á m u n k r a a fővárosban é s adott vidéki v á r o s b a n élő, kutatói státusú értelmiség olvasási s z o k á s a i n a k valamiféle összehasonlító v i z s g á l a t a .
A szakirodalom-, pontosabban a periodikum-formában jelentkező szakirodalom-használat feltárásában számunkra l e g é r d e k e s e b b e k azok a felmérések é s elemzések, (mégpedig mind módszertanilag, m < tartalmilag é s adatszerüleg, ) amelyek uz e g y e t l e n s z a k m á h o z , foglalkozási á ihoz, kutatási területhez t a r t o z ó o l v a s ó k szűk c s o p o r t j á n a k ol- v a s á s i szokásait tárják fel. Ez utóbbi dolgozatokat, melyek e g y - e g y szük szakmai csoport szakirodalom-olvasási szokásait, információ-szerzési meg- oldásait tárják fel, nem tekinthetjük t e l j e s s é g g e l szociológiai vonatkozá- s ú n k n a k , még okkor sem, ha s z e r z ő j ü k a szociológiában e r ő s e n elter- jedt interjú-módszert, v a g y a k é r d ő í v e s módszert alkalmazta, ám e z e k e t mégis itt, a szociológiai olvasóelemzések v é g é n soroljuk fel, mivel a z a p u s z t a tény, hogy e g y - e g y szük szakmai csoportról van s z ó , már önma- gában i s csoportlélektani é s szociológiai é r d e k e s s é g ü mozzanat.
A z egyik első ilyen jellegű felmérés Kamarás István é s S á r d y P é - ter rövid tájékoztatása a k ö n y v t á r o s o k olvasási s z o k á s a i r ó l . Ez - r é s z ü n k r ő l s a j n á l a t o s a n - nem a könyvtárosok s z a k k ö n y v o l v a s á s á t , hanem e z e k szépirodalom-olvasási s z o k á s a i t dolgozza fel. Ha a z o n - ban a könyvtárosok szakolvasmányait elemezték volna a s z e r z ő k , j e - lentékeny módszertani nehézséggel találták volna szembe magukat, n e v e - z e t e s e n azzal, hogy a "könyvtáros" foglalkozás nem kapcsolódik h a t á - rozotton egyetlen tudományszakhoz sem: a z egyik könyvtáros s z é p i r o d a l - mat o l v a s , a másik - érdeklődésének megfelelően - ilyen v a g y amolyan szaktudományt érinjő szakkönyvet. A "könyvtáros o l v a s á s " tehát koránt- sem e g y s é g e s olyan értelemben, mint a kémikus, a z orvos, a zoológus
stb. szakmai körök o l v a s á s a .
E g y s é g e s e b b szakmai jellegű o l v a s m á n y f e l m é r é s r e ad példát Déri Miklósné " A z E ö t v ö s Loránd Tudományegyetem kémiai t a n s z é k é n d o l g o - zó kutatók o l v a s á s i é s t á j é k o z ó d á s i s z o k á s a i é s a szakirodalmi t á j é k o z t a t á s iránti igényel" cimü d o l g o z a t a . ( B u d a p e s t , 1964. 101. p. A z O r s z á g o s Könyvtárügyi é s Dokumentációs T a n á c s kiadványai. 20. s z . ) Ezt a d o l - gozatot két é v múlva a n e v e z e t t s z e r z ő n e k e g y másik, h a s o n l ó témájú dolgozata követte. Ennek Déri Miklósné a " K é m i k u s o k o l v a s á s i é s t á j é k o z ó d á s i s z o k á s a i " ( a ritkítás tőlem - B.H.M.) elmet a d t a .2 0 A két dolgozat eredményeit c é l s z e r ű e g y s é g e s e n ismertetni. Mindkét d o l g o - zat a k é r d ő í v e s m ó d s z e r é s a z ún. o l v a s á s i napló adatainak e g y ü t t e s é r t é k e l é s é n alapul. E l ő s z ö r mindig a z állományra vonatkozó statisztikai adatok kerülnek bemutatásra majd a z állomány használatára v o n a t k o z ó a k . A z állományhasználat fogalma a nálunk alkalmazottnál differenciáltabb:
Dériné kitér arra, h o g y a z állománytípusokat, mint "tájékoztató f o r - rásokat" milyen értéksorrendben l e h e t h a s z n á l n i a kutatási t á j é k o z ó - d á s b a n é s milyen értéksorrendben a már megindult kutatómunka folyamán, illetve a z új kutatási témák k i v á l a s z t á s a k o r . Mi e szempontok s z e m b e á l l í - tását nem tudtuk megvalósítani. Kiderült, h o g y a z e l s ő dolgozatban v i z s - gált kémiai t a n s z é k e n (ELTE) é s a másodikban v i z s g á l t három kutatóhe- l y e n ( a z M T A Központi Kémiai Kutatóintézetében, a Műanyagipari K u - tatóintézetben é s a Kőbányai G y ó g y s z e r á r ú g y á r b a n ) a z e g y e s t á j é k o z t a - tó források e g y m á s h o z viszonyított értékét kb. egyformán Ítélték meg. K i - s e b b e l t é r é s e k p e r s z e voltak. Számunkra megnyugtató, h o g y a s o k k ü - lönféle tájékoztatási forrás közül a "szakfolyóirat" é s a "szemle, évkönyv", valamint a "referáló folyóirat, bibliográfia" kategóriák, melyek a z A k a d é m i - ai Könyvtárban a periodikum-gyüjtemériy zömét k é p e z i k , a s z a k i r o d a - lom m e g i s m e r é s é s a kutatómunka szempontjából a l e g h a s z n o s a b b t á - jékoztató forrásoknak minősülnek a z é r t é k e l ő táblázat pontszámai szerint.
E g y e s v o n a t k o z á s o k a t a D é r i n é - f é l e f e l m é r é s , a mi f e l m é r é s ü n k n é l c s e k é l y e b b árnyaltsággal, c s a k pontatlanul tudott megvilágítani: például azt, h o g y e g y adott témához olvasott cikkek e g y e t l e n folyóiratban v o l t a k - e , v a g y több szakfolyóiratban s z é t s z ó r t a n . E k é r d é s r e a k é r d ő i v e n kapott v á l a s z o k u g y a n i s t e l j e s e n pontatlannak, s o k s z o r felelőtlenül, r o s s z u l f e l - idézett adat megadásának tűntek.
L e g r é s z l e t e s e b b e n talán a z o r v o s o k o l v a s á s i é s f o l y ó i r a t h a s z n á - nálatl s z o k á s a i t tárták fel. " A magyar o r v o s i könyvtárügy é s dokumentáció 20 é v e " cimü Jubileumi kiadvány ( B p . , 1 9 6 9 . OOKDK. 196 p.) e g y s z e r r e n é g y tanulmányt i s közöl e v o n a t k o z á s b a n . E z e k : Vilmon Gyuláné - K é p e s Kálmán " A Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtára folyóiratállo- mányának f e j l ő d é s e 1 9 4 5 - t ő l napjainkig." ( 7 5 - 8 3 . l . ) j Jantsits Gabriella
"Mit k ö l c s ö n ö z n e k e g y o r v o s i könyvtárban?" ( 9 5 - 1 0 4 . 1.); Németh B é l a
" A magyar o r v o s o k szakirodalmi é s tájékoztatási igényeinek v i z s g á l a t a . "
( 1 5 1 - 1 5 8 . 1.); S z e p e s i Zoltánné - Wagner Imre "Egy o r v o s c s o p o r t o l v a - s á s i s z o k á s a i . " ( 1 5 9 - 1 7 5 . 1.)
A fenti n é g y dolgozat közül a z e l s ő kettő a z állomány, illetve a k ö l c s ö n z ö t t állomány statisztikai e l e m z é s é r e épit, a harmadik k é r d ő í v e s , a negyedik v i s z o n t interjú-módszerrel dolgozik. A z e l s ő dolgozatból a használatra vonatkozólag c s a k é p p e n n é h á n y s z á m s z e r ű ö s s z e f ü g g é s t hasznosíthatunk': megtudjuk belőle például, h o g y 1 9 6 7 - b e n a budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárában a z ö s s z e s k ö l c s ö n z é s e k 8 4 % - a
a periodikumok közül került ki. - A másodikként emiitett dolgozat s z e r z ő - je a Kecskeméti Megyei K ó r h á z könyvtárának kölcsönzési forgalmát t a - nulmányozza. Vizsgálja például azt, hogy a kölcsönzött folyóiratok milyen m e g o s z l á s b a n érkeznek a nevezett k ö n y v t á r b a a z e g y e s országokból.
Igen é r d e k e s számunkra egynéhány szempont: a folyóiratok nyelvi meg- o s z l á s á n a k (leginkább angol nyelvű folyóiratokat k ö l c s ö n ö z t e k ) , é s a z e g y e s állományrészek k i h a s z n á l t s á g a mutatószámainak ( a külföldi folyói- ratállomány 35 %-át kölcsönözték) megtekintése. - Németh Béla 1964- ben a z OOKDK megbízásából M a g y a r o r s z á g okkor nyilvántartott ö s s z e s o r v o s á n a k kérdőivet küldött ki a szakirodalom-használat é s a z OOKDK szolgáltatásainak igénybevétele felderítésének céljából. A folyóiratok iránti é r d e k l ő d é s jelentős s z e r e p e t kapott a felmérésben. A 4833 o r v o s impo- z á n s mennyiségű külföldi folyóiratot emlit cim szerint, amit r e n d s z e r e s e n olvas ( 5 2 - f é l e folyóirat e z e k közül nincs meg semmiféle könyvtárban Ma- g y a r o r s z á g o n ) . A z emiitettek közül 441 angol, 387 német, 126 francia, 66 o r o s z nyelvű stb. ( v ö . 154. 1.). A s z e r z ő számos, leginkább olvasott folyóirat cimét is közli példaként. - A negyedikként emiitett tanulmány meglehetősen tájékoztatás-tudományi jellegű. A szerzők a z orvosi s z a k - t á j é k o z ó d á s módját tárják fel B a r a n y a megye orvosainak v i s z o n y l a t á - ban. É r d e k e s megállapításuk, hogy a z öt különféle felsorolt dokumentum- fajta ( k ö n y v , folyóirat, referáló lap, g y ó g y s z e r p r o s p e k t u s , értekezleti- é s k o n g r e s s z u s i referátum) közül m e s s z e kiemelkedő mértékben a folyóira- tot é s a referáló lapot tartják munkájukhoz l e g h a s z n o s a b b n a k a z orvosok.
Molnár Imre é s Reinhard Vera "Szakirodalmi tájékoztatás a tudomá- nyos kutatásban. A k ö l c s ö n z é s i adatok elemzése." cimmel2 1 Írtak tanul- mányt, amelyben módszertani k é r d é s e k r é s z l e t e s felvetésén túlmenően, konkrétan a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Kutató Intézete könyvtárában folyó szakirodalom k ö l c s ö n z é s elemzésével foglalkoznak. A z Akadémiai Könyvtárban a kifejezetten biokémiai periodikumok o l v a s á s a v i - s z o n y l a g olyan csekély, hogy nincs értelme ezt a kisszámú anyagot még tovább bontani (mondjuk nyelvek szerint) é s megvizsgálni miként v i s z o - nyul e végeredmény a Molnár-Reinhard-féle tanulmányban található nyelvi m e g o s z l á s i képhez. A n n a k s i n c s értelme, hogy e szóban forgó tanulmány- ban s z e r e p l ő , megadott mértékben használt s z a k o k a t (biokémia é s számos érintekző s z a k ) a z illető s z a k o k r a vonatkozó akadémiai könyvtári igény- bevételi értékekkel v e s s ü k ö s s z e . Annak a z o n b a n igenis értelme van, hogy a Molnár-Reinhard-féle dolgozatban s z e r e p l ő módszernek s a j á t n é z ő - pontunkból tprténő é r t é k e l é s é t néhány mondatban megadjuk. Molnár Imre é s R e i n h a r d Vera dolgozatának egyik elvi megállapítása, hogy a " S z a k - könyvtárak tudományos hatékonyságát mérő módszerek még nemigen t a - lálhatók a tájékoztatás tudományi szakirodalomban . . . " (742. 1.) A z ol- v a s á s e l e m z é s i hazai szakmunkák áttekintése utón is messzemenően e - gyetértünk a nevezett s z e r z ő k fenti megállapitásával. Tudniillik egyelőre Csüry István irodalom-használatra v o n a t k o z ó kutatása, S z e p e s i Zoltánné é s Wagner Imre a z orvosok t á j é k o z ó d á s i formáiról Írott tanulmá- nya, valamint Déri Miklósné több alkalommal végzett felmérései a r r a vonatkozóan, hogy a már megkezdett (kémiai) kutatómunka s o r á n a z e - g y e s tájékoztató f o r r á s o k a t milyen h a s z o n n a l tudják értékesíteni a kutató
s z a k e m b e r e k , - talán a legjelentősebb feldolgozások hazai viszonylatban arra vonatkozólag, hogy a z olvasmányból, a különféle formájú d o k u - mentum felhasználásából a kutatás s z i n t j é n mi l e s z , illetve, hogy adott
olvasmány- vagy dokumentumtípusból milyen %-os a r á n y b a n l e s z kutatási eredményekben megtérülő anyag.
A z előbb említett elvi megállapításon é s a z e z z e l k a p c s o l a t o s a z o - nos nézőpontokon túlmenően kapcsolódik jelen tanulmányunk a tekintetben is a Molruir-Reinhard-féle dolgozathoz, hogy az általuk kidolgozott mód- s z e r , elsősorban a z ún. "keresettségi index" megállapításának metodiká- ja h a s z n o s n a k bizonyult a periodikum-hasznólatra vonatkozó a d a t g y ű j t é - sünk feldolgozása során. Jóllehet mi a használt állomány é s a t e l - j e s állomány közötti viszony k i f e j e z é s é r e több alkalommal a Molnár Imre é s Reinhard Vera által célszerűtlennek tartott s z á z a l é k s z á m í t á s t is i g é n y - be vettük, törekedtünk arra, hogy ezt a hagyományos metodikát á r n y a l - tabb elemzést biztosító matematikai-statisztikai módszerükkel i s k i e g é s z í t - sük. Ezért alkalmaztuk következetesen, többek között, a Molnár-Rein- hard-féle k e r e s e t t s é g i indexet is. E z utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy mi a Molnár-Reinhard-féle k e r e s e t t s é g i indexet a s z ó b a n forgó s z e r z ő k tanulmányában használt alkalmazási formától k i s - s é eltérően használtuk: Molnár Imre é s Reinhard Vera ugyanis a k e - resettségi indexet a r r a vonatkoztatva adta meg, hogy egy n egységből (kötetből, illetve darabból) álló összállományon ( P ) belül egy adott r é s z - állományt (Pki Pf stb.) milyen mértékben keresnek. Mi a z o n b a n már e l e - v e egy részállományon ( P{= folyóiratállomány) belül vizsgáltuk a k e r e s e t t - séget, tehát az e g é s z könyvtári állományhoz nem viszonyítottuk adatain- kat; másrészt ml a z állományt nem e z e n adott állomány egységeinek ( p e - riodikum-köteteinek) alapján tekintettük összefüggő állománynak, hanem.azt vizsgáltuk, hogy a z adott állományon (részállományon - a z akadémiai könyvtári periodikum-állományon) belül milyen magas a z ún. féleségek (periodikum-cimek) száma, é s a keresettségi indexet kizárólag a f é l e - s é g e k vonatkozásában adtuk meg. Egy 5754 különféle k u r r e n s külföldi periodikumot számláló, e g é s z é b e n pedig 12 744 féleséget tartalmazó h a - talmas állomány egységeinek pontos meghatározására, a z egyébirányú a - datgyüjtési é s feldolgozó munkák rendkívüli időigényessége miatt, nem vállalkozhattunk. Ennek következtében a Molnár-Reinhard-féle f e l t á r á s - sal teljesen a z o n o s típusú elemzést nem végezhettünk. A k e r e s e t t s é g n e k pusztán a f é l e s é g e k r e való korlátozásánál természetesen nem álltunk meg, csakhogy ezt a s z é l e s e b b volumenű keresettségi vonatkozást immár nem a Molnár-Reinhard-féle indexszel fejeztük ki, az ezzel való k i f e j e z é s - hez ugyanis - mini emiitettük - a z állomány teljes, d a r u b s z á m s z e r ü isme- retére lett volna szükségünk, ami csnk a féleségek s z i n t j é n volt meg. E tágabb értelemben vett k e r e s e t t s é g é t az "egy használt periodikumra e s ő átlagos olvasói szám", illetve az "átlagos olvasási alkalom" s z á m s z e r ű megadásával érzékeltettük.
Érdekesnek találjuk mindazt, amit az emiitett s z e r z ő k a z " e g y e s s z a - kok keresettségi indexéről" mondanak. A k e r e s e t t s é g i index náluk f o n - tos csoportképző tényezővé válik, ennek segítségével ugyanis könnyen s z é t lehet tagolni a z állományt "intenziven keresett" é s " k i s mértékben keresett" állományrészekre. A z akadémiai könyvtári adatoknál ilyen c s o - portképzés indokolatlan, mivel itt a z olvasók tábora szakmailag rendkivül heterogén; itt akkor lenne értelme a s z é t v á l a s z t á s n a k , ha a z állomány e g y e s s z a k j a i iránti intenzív, vagy minimális érdeklődést a z azonos f o g - lalkozásúaknál külön vizsgálhatnék. Meglepő számunkra Molnár Imre é s Reinhard Vera dolgozatának egyik eredménye, tudniillik a z , hogy a bio-
