kir. József Műegyetem - MAGYARY ZOLTÁN

MAGYARY ZOLTÁN

M. kir. József Műegyetem

28' R R ^{17 —}

31 17 34! - i 21

8 3

18] 17| 17 125

39 13! 46 2 2 2 21 29 28 148

Állami jogakadémiák.

10 3 5

A vallás- és közoktatásügyi tárca egyéb címei

Konkoly-Thege ceillagvizsg. áll.

M. Nemzeti Múzeum Országos Képtár

Orsz. M. Iparművészeti Múzeum Eötvös-Kollégium

Polgári iskolai tanárképzők . .

-C í ni

d) A könyv- és folyóirattermelés tekintetében, m i n t a magyar szellemi élet válságáról a B u d a p e s t i Szemlének 1923. évi szeptemberi, valamint a Revue de-H o n g r i e n a k 1923. évi október 15-i számában megjelent dolgozatban e sorok írója k i m u t a t t a , helyes eredmény eléréséhez az szükséges, h o g y a k i a d v á n y o k számán k í v ü l azok t e r j e d e l m é t és példányszámát is figyelembe vegyük.

Az utóbbi kettőre vonatkozó a d a t o k a m ú l t r a nézve nehezen g y ű j t h e t ő k . Az 1861—1900. közti időszakban m e g j e l e n t m a g y a r n y e l v ű eredeti tudományos m u n k á k számára vonatkozólag a következő k i m u t a t á s n y ú j t bizonyos tájékoz-t a tájékoz-t á s tájékoz-t . (L. Kóssa G y u l a i. mű 13. 1.) Ű j a b b és részletájékoz-tesebb adatájékoz-tokatájékoz-t, s a j n o s , nem s i k e r ü l t megszereznünk.

Tudományszakok 1 8 6 1 — 1 8 7 0 1 8 7 1 — 1 8 8 0 1 8 8 1 - 1 8 9 0 1 8 9 1 — 1 9 0 0

Vegyes tudományos munkák. Gyűjte-ményes művek. irodalomtörténet.

Könyvészet 2 6 0 4 5 7 753 608

Jog- és államtudományok. Politika.

S t a t i s z t i k a 986 1 5 9 5 1439 1786

Orvosi tudományok 2 3 2 2 5 7 305 452

Természettudományok 2 2 6 6 4 6 615 4 1 1

Bölcsészet 7 3 6 4 114 86

Történelem. Életrajzok. Emlékiratok.

Levelezések. Régészet. Hitregetan . . 5 3 8 8 4 8 960 959

Földrajz. Néprajz. U t a z á s o k . Térképek. 136 3 3 4 554 642

Mennyiségtan. C s i l l a g á s z a t . Műtan . . 1 5 4 3 6 9 447 4 0 2

N y e l v t u d o m á n y 2 0 6 4 2 9 831 905

ö s s z e s e n . . . . 2 8 1 1 4 9 8 9 6068 6 2 5 1

Az e) alatti adatok feldolgozásával eddig nem foglalkoztunk. P e d i g köz-o k t a t á s u n k költségeinek túlnyköz-omó részét, felsőköz-oktatásunkét és t u d köz-o m á n y köz-o s

intézményeinkét pedig mondhatni kizárólag az állam viseli és ezért az alábbiak-ban közölt adatok alkalmasak a n n a k feltüntetésére, h o g y a k u l t ú r á n k iránti áldozatkészség hogyan hullámzott az idők folyamán és kultúrpolitikánk, főleg t u d o m á n y p o l i t i k á n k mennyire volt következetes v a g y szakadozott.

1867. óta a m a g y a r állami költségvetések és a n n a k megfelelően a zárószám-adások a különböző igazgatási á g a k n a k és kormányzati feladatoknak megfelelően elkülönítve tüntetik fel az állami kiadásokat. Tanulságos a rendes kiadások hullámvonala, de még jellemzőbb a r e n d k í v ü l i kiadások alakulásának

figyelem-mel kísérése. Indokolt e l j á r á s az utóbbiaknak külön feltüntetése, sőt széjjel-választása á t m e n e t i kiadásokra és beruházásokra, u t ó b b i a k alatt csak a z ingatlan államvagyon g y a r a p í t á s á r a fordított kiadásokat, á t m e n e t i e k alatt pedig az összes e g y é b rendkívüli kiadásokat értve. Indokolt ez azért, mert a rendes kiadások e l ő i r á n y z a t a nagyrészt olyan szükségletekből áll, amelyeken v á l t o z t a t n i a a k o r m á n y n a k alig van módjában. A fennálló intézmények f e n n t a r t á s á n a k nor-mális szükségleteit, a rendszeresített állásokra kinevezett tisztviselők illetményei-nek költségeit, a törvényszabta feltételekilletményei-nek megfelelően n y u g d í j b a helyezett állami alkalmazottak ellátását vagy a felvett állami adósságok kamatszükségletét stb. a költségvetésbe kénytelen-kelletlen fel kell venni. Ezek az ú g y n e v e z e t t realitások, amelyeknek csak pontos konstatálása, de n e m mérlegelésük történik

költségvetésbe való felvétele vagy fel nem vétele a kormánynak, illetve a költségvetés megalkotóját, amely elhatározásban a r á n y t a l a n u l nagyobb szabad-s á g g a l rendelkezik, m i n t a rendeszabad-s kiadászabad-sok túlnyomó részabad-szénél. Ehhez j á r u l az veszte-ségünk, utalok B u d a y Lászlónak Magyarország küzdelmes évei (1923) című m u n k á j á r a . Mindezeknek és más számításoknak figyelembevételével költségvetési vonatkozásban az az eredmény állott elő, és a pénzügyminiszter a jóvátételi bizottsággal és m á s külföldi tényezőkkel való t á r g y a l á s a i alkalmával is azon számítási alapra helyezkedett, melynek levezetését itt mellőznünk kell, hogy Csonka-Magyarországra a háború előtti Magyarország kiadásainak és bevételei-nek 45-733%-a esik. H a tehát a mai M a g y a r o r s z á g a r a n y k o r o n á b a n s z á m í t o t t ada-t a i n a k a háború e l ő ada-t ada-t i Magyarország kölada-tségveada-tési a d a ada-t a i v a l való összehasonlíada-tá- összehasonlítá-s á t végezzük, a közoktatáösszehasonlítá-sügyi t á r c a kiadáösszehasonlítá-sainak összehasonlítá-s o m m á j á n á l iösszehasonlítá-s e t á r c a veösszehasonlítá-szte- veszte-ségeit kipuhatoló speciális számítások hiányában ezt a z alapot kell e l f o g a d n u n k . Természetesen az e g y e s költségvetési címeket az ország megcsonkítása külön-böző mértékben é r i n t h e t t e , némelyiket jobban (például az állami elemi oktatást), m á s o k a t kevésbbé (például a t u d o m á n y és művészet céljaira szolgálókat), t o v á b b i a k a t pedig egyáltalában n e m (például a k ö z p o n t i igazgatásnak, a buda-pesti P á z m á n y P é t e r - t u d o m á n y e g y e t e m n e k stb. címeit).

A másik előre tisztázandó nehézség pénzünk vásárlóerejének fokozatos h a n y a t l á s a , hogy a h á b o r ú utáni költségvetések n a g y összegeinek a h e l y e s és mekkora a r á n y esett a felsőoktatásra és mekkora a tudomány- és művészet-p á r t o l á s r a .

Végül k i m u t a t j u k azt, hogy a földmívelési, p é n z ü g y i és kereskedelemügyi t á r c a 1926/27. évi költségvetésében a tudományos célokat szolgáló k i a d á s o k (Állat-orvosi Főiskola, E r d ő m é r n ö k i és Bányamérnöki Főiskola, kísérletügy, Statisz-t i k a i HivaStatisz-tal sStatisz-tb.) milyen összegekeStatisz-t emészStatisz-teStatisz-tStatisz-tek.

A z á l l a m ö s s z e s k i a d á s a i b ó l a vallása é s k ö z o k t a t á s ü g y i tárcára e s ő

A v a l l á s : é s k ö z o k t a t á s ü g y i t á r c a k i a d á s a i b ó l e s i k

A) az összes kiadásokból: 1880 1900 1913 1 9 2 2 / 2 3 1926/27 k ö l t s é g v e t é s i évben %

I. Egyetemekre 19-35 15-45 3 1 0 1 25-78 17-60

II. Tudomány- és művészetpártolásra 6-04 7-95 5 9 7 5-48 7-98

III. Népnevelésre 22-87 2 6 - 8 3 40-36 44-29 48-84

IV. Egyébre 51-74 49-77 42-66 24-45 25-58

ö s s z e s e n : 100-00 100-00 100-00 100-00 100-00

B) a rendes kiadásokból:

I. Egyetemekre 18-67 12-39 8-94 17-70 15-40

II. Tudomány- és művészetpártolásra 5-40 4-79 4-60 4-89 5-84

III. Népnevelésre 22-87 31-09 35-05 5 3 4 4 49-48

IV. Egyébre 53-06 51-73 51-41 23-97 29-28

Összesen: 100-00 100-00 100-00 100-00 100-00

C) a rendkívüli kiadásokból:

a) A z átmeneti kiadásokból:

I. Egyetemekre 27-62 20-61 36-50 61-08 58-89

II. Tudomány- és művészetpártolásra 72.38 2 1 2 9 26-74 16-62 10-08

III. Népnevelésre — 2-47 10-22 6-77 1J-54

IV. Egyébre _- 55-63 26-54 15-53 11-49

Összesen: 100.00 100-00 100-00 100-00 100-00

b) A beruházási kiadásokból:

I. Egyetemekre 68-69 32-93 6-46 80-53 25-93

II. Tudomány- és művészetpártolásra 26:09 23-96 6 1 5 2-77 21-28

III. Népnevelésre — 8-04 33-00 0-69 48-74

IV. Egyébre 5-22 35-07 54-39 16-01 4-05

Összesen: 100-00 100-00 100-00 100-00 ÍOO'OO

Az 1926/27. költségvetési évre a földmívelésiigyi minisztérium.

Összesen 2,804.719 pengő, Kereskedelemügyi minisztérium. Összesen 1,379.252 pengő, Pénzügyminisztérium. Összesen 649.728 pengő, összesen 4,833.699 pengő.

Kétségtelen, hogy ez a kép nem teljes. Az államon kívül ugyanis más közéleti és társadalmi tényezők (törvényhatóságok, városok, egyházak, társulatok és magánosok) is áldoznak kulturális és közoktatási célokra. Eltekintve azonban az ezekről fentebb mondottaktól, hogy t. i. érdeklődésük nem a felső, hanem inkább a közép- és alsófokú oktatásra irányul, egyrészt nem közlik a sággal áldozataik n a g y s á g á t (pl. a róm. kath. egyház), másrészt, ha nyilvános-ságra kerülnek is, azok rendszeresen össze nem gyűjtetnek, s ezért használható statisztikával nem rendelkezünk. Végül ezeknek a tényezőknek áldozataiból hiányzik az átfogó tervszerűség, az egyesek, különösen a nem állami

iskolafenn-40

tartók egymásról semmiféle tudomást nem vesznek, köztük tervszerű munka-megosztás, költségvetési t e r h e i k közt semminemű a r á n y o s s á g nincs, úgyhogy sem egyenkint, sem összességükben az állami költségvetés t e r h é r e megvalósított feladatokkal szemben e g y e n r a n g ú szerepet n e m játszanak. Az állami költség-vetésből kiolvasható a d a t o k a t részben m ó d o s í t h a t j á k , de a z o k a t számottevően el nem t o r z í t h a t j á k , ú g y h o g y nemcsak egyedül lehetséges, h a n e m jogosult is az az eljárás, h o g y a leghatalmasabból következtessünk az egészre. Legalább i s addig, amíg a felsorolt h i á n y o k pótlása meg n e m történhetik.

I I I . összevetve mindezeket a körülményeket, megállapítható, hogy a h á b o r ú és következményei tudományos életünket mélyen megrendítették. Az ország meg-csonkításával szellemi kincsekben és erőkben is rengeteget vesztettünk, ami pedig megmaradt, az is súlyosan s í n y l i az ország általános gazdasági helyzetének b á r m á r javuló, de még mindig válságos állapotát. Fontos, hogy a b a j o k a t és aka-dályokat tiszta szemmel lássuk. De éppoly fontos, hogy számbavegyük azokat az erőforrásokat és tényezőket, amelyek az egészséges élet erejével győzedelmesked-nek a válságokon és bajokon. Ezek a tényezők pedig, Istengyőzedelmesked-nek hála, nagy szám-ban vannak és köztük legfontosabbak a következők:

1. M a g y a r o r s z á g k u l t u r á l i s kiadásai 1868 óta szakadatlan a r á n y o k b a n növe-kedtek. A h á b o r ú s évek r e l a t í v visszaesésétől eltekintve, amit a h á b o r ú s kiadások n a g y tétele okozott, az állam összes kiadásaiból e g y r e többet t e t t e k ki, az a r á n y -szám pedig éppen az utolsó h á r o m évben a h á b o r ú előttinek c s a k n e m kétszeresére emelkedett. Ebben természetesen a személyi j á r a n d ó s á g o k emelkedése jelentékeny szerepet játszik, de a dologi kiadások és főleg a beruházások összegei is jelenté-kenyen emelkedtek, hiszen Csonka-Magyarország állami k u l t u r á l i s kiadásai az 1926/27. költségvetési évben N a g y - M a g y a r o r s z á g 1913. évi k u l t u r á l i s kiadásainak 81-23%-át teszik ki.

Ebből az összegből jelentékeny emelkedés esik a t u d o m á n y és felsőoktatás céljait szolgáló hitelekre. Különös figyelmet érdemel e téren a t u d o m á n y o s állások számának emelkedése, amely emelkedés még a takarékossági bizottság szigorú m u n k á j a u t á n is jelentékeny. Hasonlóképen h a t a l m a s az intézmények gyarapo-dása. H a csak a debreceni e g y e t e m orvosi k a r á n a k befejezésére, a pécsi egyetem elhelyezésének teljes megoldására, a szegedi e g y e t e m jogi és bölcsészeti k a r á n a k végleges elhelyezésére, orvosi és természettudományi k a r á n a k megkezdett épít-kezéseire, a csillagvizsgáló intézet, a tihanyi biológiai intézet, az Eötvös-féle geofizikai intézet megkezdett, v a g y részben kész építkezéseire, a N é p r a j z i Múzeum elhelyezésére, a Nemzeti Múzeum és Szépművészeti Múzeum fejlesztésére, ú j vidéki múzeumokra és a külföldi Collegium H u n g a r i c u m o k r a gondolunk, amelyek mind néhány h á b o r ú u t á n i é v alkotásai, el kell ismernünk, h o g y a m i a háború óta történt, sokkal több, mint a m i hasonló rövid időre a múltban b á r m i k o r esett.

2. ö r v e n d e t e s jelenség, liogy az ország politikai és gazdasági válsága a tudo-mány művelőit t u d o m á n y p o l i t i k a i aktivitásra ébresztette. A tudotudo-mányos erő-feszítés ú t j á n való felemelése a lesújtott hazának azt a lelki készséget ébresztette mindenkiben, h o g y az erőfeszítések összhangba hozatala ú t j á n törekedjünk az elérhető siker o p t i m u m á r a . Ez szervezkedési mozgalmakban nyilvánult. Ezt a mozgalmat az Országos M a g y a r Gyiijteményegyetemnek az 1922. évi X I X . t.-c.-kel való felállítása indította meg, amely, mint n é g y évi tapasztalat é s gazdag ered-mények m u t a t j á k , nemcsak világszerte úttörő, h a n e m n a g y j e l e n t ő s é g ű és prakti-k u s szervezeti ú j í t á s is volt. Nagyjelentőségű, részben a n y a g i teprakti-kintetben, a Tudományos T á r s u l a t o k és Intézmények Országos Szövetségének megalakulása, amelyről a 31. § részletesen beszámol. A t u d o m á n y o s k u t a t á s o k koordinálása terén pedig alapvető és ú t t ö r ő jelentőségű a Természet-, Orvos-, Műszaki és

amelynek munkálatai testes kötetben ki is a d a t t a k . Részben a kongresszus mun-kálataiból fejlődött ki az Országos Természettudományi T a n á c s n a k és az Országos ö s z t ö n d í j t a n á c s n a k t ö r v é n n y e l való létesítése, amelyekkel a 38. részle-tesen foglalkozik.

3. E b b e n az a k t i v i t á s b a n kétségtelenül része van a n n a k a körülménynek, hogy m i n d a n n y i a n N a g y - M a g y a r o r s z á g méreteihez voltunk szokva, s most a h a r m a d á r a csonkított ország keretei közé szorítva, viszonyaink sokkal egysége-sebbek és sokkal áttekinthetőbbek. Ezért v a n n a k sokkal többen, akik a viszonyok egységét különös f á r a d s á g nélkül megértik s m u n k á j u k koordinálásának szük-ségét jobban belátják. A m i tehát csapás az egyik irányban, hasznos a m á s i k b a n . Megcsonkított országunkat intenzív t u d o m á n y o s m u n k á r a megszervezhetjük s az így elért eredmények egyrészt nemzetközi tekintélyünk emelésében a legfontosabb tényezők közé tartoznak, másrészt meg fogják t a r t a n i értéküket h a t á -raink ú j a b b kitágulásakor is.

4. Ausztriával való kapcsolatunk megszűnése következtében közvetlenül a külföld színe elé kerültünk. A külfölddel való kulturális kölcsönhatásunk sokkal közvetlenebb és erősebb lett. A nemzeti becsület kérdése és a jobb jövőnek fel-tétele, h o g y a magyar t u d o m á n y a nemzetközi légnyomást k i b í r j a , amihez az kell, hogy a t u d o m á n y minden munkásában kifejlődjék az a m i a t t i felelősségérzet, begy eredményeink nemzetközi mérték alá kerülnek. T e r j e d a n n a k felismerése, hogy ki megméretést el nem kerülhetjük, tőlünk csak az függ, hogy könnyűnek, vagy nehéznek fogunk-e találtatni. Ez a meggyőződés kétségtelen i r á n y í t ó j a a műveltség-nek, a politikai iskolázottságnak és a közigazgatás g y a k o r l a t i ismeretének olyan fokával rendelkezik, amely együttvéve el t u d t a érni azt, hogy összes tudományos köreinkben a csüggedés bizalommá, a l a n k a d á s erővé, a kishitűség hódító m u n k a -kedvvé változott át.

IV. Hogy ez a kezdő lendület azonban ne lankadjon, h a n e m inkább folyton erősödjék és egyre szélesebb területeket r a g a d j o n magával, ahhoz két dolog kell.

Egyrészt ú j a b b és ú j a b b , a részletek felé minél inkább kiterjedő, annál szak-szerűbb irányítás, másrészt szervezet, mely az erőket összefogja és a célok meg-v a l ó s í t á s á r a előre h a j t j a , a haladás a k a d á l y a i t pedig az útból e l h á r í t j a .

A célkitűzések fejlesztése a t u d o m á n y o k mai differenciáltsága m i a t t mái-nem egyetlen ember f e l a d a t a . Ezt már csak az összes t u d o m á n y o k képviselőinek együttműködésével lehet céltudatos vezetés mellett elérni. És kell, hogy az egyes részletekre vonatkozó célkitűzések e g y m á s s a l összhangban legyenek és összhang-ban is m a r a d j a n a k . A szervezésnek t e h á t ma már nemcsak a v é g r e h a j t á s b a n résztvevő erők együttműködésére, h a n e m a célkitűzések fejlesztésére is ki kell t e r j e d n i e .

További lépések és hosszúlejáratú p r o g r a m m készítése előtt nélkülözhetetlen a n n a k áttekintése, hogy mi történt eddig és milyen erők és eszközök állnak a jövő fejlődésben rendelkezésünkre. M a g y a r o r s z á g tudományos élete m á r túl v a n a fejlődésnek azon a fokán, amikor minden egyetlen helyről centrálisán i r á n y í t -ható. M á r sokkal több a k t i v i t á s van a tudományos élet tényezőiben, m i n t h o g y az tudománypolitikai téren is ne érvényesülne. Ez örvendetes és előmozdítandó, ez a decentralizáció m i n d e n k u l t u r á l i s fellendülésnek az előfeltétele. Csak az a kívánatos, legalább M a g y a r o r s z á g esetében, hogy e különféle tényezőknek műkö-dése mégis azonos alapokból induljon ki közös cél felé. Sokkal kevesebben

v a g y u n k és sokkal nehezebb a nemzetközi helyzetünk, m i n t h o g y erről lemond-h a t n á n k .

E d d i g h i á n y z o t t irodalmunkból ez az alapvetés. H i á n y á t elsősorban a h i v a -talos t u d o m á n y p o l i t i k a érezte, de azonkívül é r z i k a tudomány m u n k á s a i is, a k i k s a j á t t u d o m á n y s z a k u k fejlődésének sorsát a t ö b b i tudományszakok fejlődésétől és az országos t u d o m á n y p o l i t i k a sikerétől f ü g g ő n e k érzik. H o g y ez a b e l á t á s milyen széles körökben megvan, annak legjobb bizonyítéka e m ű n e k létrejövetele, amelynek szerkesztési m u n k á l a t a i nemcsak a z é r t voltak j u t a l m a z o k , mert a m ű hézagpótló volta lépésről-lépésre jobban kibontakozott, hanem a z é r t is felemelő volt, mert nagyszámú m u n k a t á r s a i kivétel n é l k ü l i nagy elfoglaltságuk miatt is m i n d a n n y i a n az ügy i r á n t i teljes megértéssel működtek közre, a m i é r t f o g a d j á k ezúton a szerkesztőnek h á l á s köszönetét.

V. A m ű szerkezete az átfogó célkitűzésnek megfelelően alakult.

Az I. fejezet azt a statisztikai anyagot dolgozza fel tömören, amely a l a p j a az egész t u d o m á n y p o l i t i k á n a k . Szüksége v a n - e a 8 milliónyi Magyarországnak

koncepciózus t u d o m á n y p o l i t i k á r a és ha igen, e l b í r j a - e azt?

A I I . fejezet rendszeres összefoglalásban a d j a a tudományok művelése terén eddig végzett m u n k á t és meghatározza m i n d e n ü t t azt a pontot, ameddig e l j u t o t -tunk. E n n e k a szellemi, természet- és műszaki tudományok egészére való elvég-zése ú t j á n adódnak a további feladatok és a z o k n a k fontosság szerinti rangsora.

A I I I . fejezet azoknak az intézményeknek tárgyalásával foglalkozik, ame-lyek a t u d o m á n y o s feladatok megoldására rendelkezésünkre állanak, mindenütt k i f e j t v e azok történeti fejlődését és nemzetközi helyzetét. A speciális f e l a d a t megoldására h i v a t o t t intézetek törekedtek h i v a t á s u k a t akként előadni, hogy az a t u d o m á n y n a k távolabb álló terein működők számára is t á j é k o z t a t ó legyen.

Ugyanez a cím kiterjeszkedik külföldi t u d o m á n y o s kapcsolataink bemutatására.

A I V . fejezet a t u d o m á n y művelőinek szervezeteivel, a M a g y a r Tudomá-nyos A k a d é m i á v a l és a többi m a fennálló t u d o m á n y o s t á r s u l a t o k k a l és azoknak országos szövetségével foglalkozik, valamint kiterjeszkedik azoknak a nemzet-közi t u d o m á n y o s szervezeteknek felsorolására é s ismertetésére, amelyek ma a nemzetközi tudományos kapcsolatok hordozói és amelyekhez kapcsolódva kell a m a g y a r t u d o m á n y nemzetközi helyzetének méltó k i a l a k í t á s á r a törekednünk.

Az V. fejezet látszólag lazább kapcsolatban v a n a mű többi részével. A k i azonban meggondolja azt, h o g y mi a n y o m t a t o t t betű jelentősége a tudomány előbbrevitelében és figyelembe veszi azt a sok nehézséget és energiaveszteséget, a m i t a t u d o m á n y művelőinek a nyomda-technikai ügyekben való j á r a t l a n s á g a okoz, az el f o g j a ismerni ennek a fejezetnek is t u d o m á n y p o l i t i k a i jelentőségét, A VI. fejezet a hazai tudományos élet szervezetével foglalkozik, amely az a u t o n ó m decentralizáció ú t j á n halad. Ezeknek létesítése bizonyítja, hogy

Kle-belsberg K u n o gróf a szervezetek szükségességét vallja mind a tudományos erők összefogása, mind a célkitűzések fejlesztése végett.

Végül ez a fejezet a könyv egész anyagából induktive k i a l a k u l ó konklúzió összefoglalására törekszik. A m ű csak akkor é r t e el célját, h a sikerült annak bizonyítása, hogy lehetséges egységes m a g y a r tudománypolitika és attól az ország műveltségének emelkedése és nemzetközi súlyának növekedése tekinteté-ben nagy előnyt v á r h a t u n k .

3 8 . § . M A G Y A R T U D O M Á N Y O S É L E T K Ö Z I G A Z G A T Á S A É S K O R M Á N Y Z Á S A .

Irta: M A G Y A R Y Z O L T Á N .

1. Az Orsz. Magyar Gyiijtcményegyctem. II. A Magyar Tudományos Akadémia autonómiája. III. Az Orsz. Természettudományi Tanács. IV. Az Orsz. ösztöndíj-tanács. V. A tudományos társaságok szervezkedése. VI. A Suprauniversitas.

VII. A szervezeti reform lényege és hordereje.

I . A m a g y a r t u d o m á n y o s élet k ö z i g a z g a t á s a egészen a h á b o r ú u t á n i g t e l j e s e n a v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m kezében volt összpontosítva. Az Országos Magyar Gyűjtemény egy etem létesítéséről szóló 1922. évi X I X . t ö r v é n y c i k k a z t a n a g y f o n t o s s á g ú r e f o r m o t hozta, h o g y az országos k ö z g y ű j t e m é n y e k közigaz-g a t á s á b a n az ö n k o r m á n y z a t n a k a m i n i s z t é r i u m r o v á s á r a n a közigaz-g y h a t á s k ö r t a d o t t . E z a r e f o r m elvi jelentőségénél és m á r i s j e l e n t k e z ő k ö v e t k e z m é n y e i n é l f o g v a oly n a g y f o n t o s s á g ú , h o g y azzal b e h a t ó a n kell foglalkoznunk.

Gróf Klebelsberg K u n o vallás és k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter, a törvény a l k o t ó j a , a z o k a t a t ö r t é n e t i és o r g a n i z a t ó r i k u s g o n d o l a t o k a t , melyek e n n é l a n e m z e t -közi v i s z o n y l a t b a n is ú t t ö r ő r e f o r m n á l vezették, nemcsak a t ö r v é n y j a v a s l a t i n d o k o l á s á b a n , h a n e m m é g részletesebben az Országos M a g y a r G y ű j t e m é n y -e g y -e t -e m T a n á c s á n a k 1922. évi n o v -e m b -e r hó 18-i alakuló ülésén mondott -e l n ö k i m e g n y i t ó beszédében f e j t e t t e ki.1 G o n d o l a t m e n e t e a következő: A v á r m e g y e ősrégi p é l d á j á r a u t a l v a , mely a m a g y a r j o g a l k o t ó g é n i u s z á n a k ö n k o r m á n y z a t i t é r e n kétségtelenül legérdekesebb m e g n y i l a t k o z á s a , az a meggyőződése, h o g y

„a k ö z i g a z g a t á s m a g y a r f o r m á j a az ö n k o r m á n y z a t és h o g y a N é m e t o r s z á g b ó l á t v e t t és sikeres működéséhez é p p e n a német aprólékos p o n t o s s á g o t m e g k í v á n ó b ü r o k r a t i k u s a d m i n i s z t r á c i ó m i n á l u n k i g a z á n közmegelégedésre f u n g á l n i n e m i g e n fog. Természetes, h o g y m i n d e n téren az ö n k o r m á n y z a t i e l v e t nem l e h e t a k ö z i g a z g a t á s megszervezésénél alapul v e n n i . I t t különösen két szempont a döntő. Először, h o g y m e g b í r j a - e az illető ü g y e k természete a z ö n k o r m á n y z a t i intézést. Másodszor, h o g y az é r d e k e l t f o g l a l k o z á s i körben v a n n a k e az ö n k o r -m á n y z a t e l l á t á s á r a képes és kész e -m b e r e k . A kérdés, a-mely a G y ü j t e -m é n y e g y e t e i n létesítésekor eldöntésre v á r t , az volt, hogy a művelődés m a g a s a b b r é g i ó i b a n , a t u d o m á n y o s ügyek intézésének az ö n k o r m á n y z a t i , vagy az e g y e s h i v a t a l n o k i elintézése az a l k a l m a s a b b f o r m á j a . " A m i n i s z t e r ezt a kérdést m i n d k é t említett s z e m p o n t b ó l megvizsgálta és a következő e r e d m é n y r e j u t o t t :

„A t u d o m á n y o s élet szervezeteinek a l a p t í p u s a a t u d o m á n y e g y e t e m és a t u d o m á n y o s a k a d é m i a . Az e g y e t e m e k k i a l a k u l á s á t a középkor j o g f e j l ő d é s é n e k k ö s z ö n h e t j ü k , amelyben az e g y e t e m e k , m i n t autonóm k o r p o r á c i ó k , szervesen illeszkednek be a középkor g a z d a g szövetkezeti, testületi életébe. A z a k a d é m i á k azonban az ú j k o r b a n , a f e l v i l á g o s u l t a b s z o l u t i z m u s idejében k e l e t k e z t e k , a X V I I . és X V I I I . században, midőn a fejedelmek i r t ó h a d j á r a t o t f o l y t a t t a k a r e n d i

önkormányzat ellen és a középkor folyamán kialakult különféle a u t o n ó m i á k a t nem a k a r t á k tovább m e g t ű r n i . . . Hogy ezek az uralkodók az önkormányzati elv-nek b a r á t a i lettek volna, azt igazán nem l e h e t állítani. De midőn a r r a k e r ü l t a sor, hogy bámulatos céltudatossággal újjászervezett á l l a m a i k b a n meghonosít-sák és fejlesszék a tudományosságot, akkor ezt nem b ü r o k r a t á i k ú t j á n kísérelték igaz-g a t á s sikerének is nélkülözhetetlen előfeltétele; a köziigaz-gazigaz-gatási szabadsáigaz-g joigaz-gi f o r m á j a p e d i g az autonómia. Ez az i g a z s á g az alapgondolata az 1922. évi menete, másrészt az a kodifikatórikus nehézség is, hogy ez intézményeknél nagyon nehéz az önkormányzat megfelelő f o r m á j á n a k megkonstruálása. Az e g y e s közgyűjtemény külön-külön u g y a n i s túlságosan keskeny a l a p ahhoz, hogy r a j t a életképes autonómiát fel lehessen építeni. ,,Csak ha a n a g y közgyűjtemények három t í p u s á t : levéltárat, k ö n y v t á r a t és múzeumot, m i n t megannyi f a k u l t á s t egy n a g y szerves egészbe, e g y jogi személyiségbe összefoglaljuk, s ennek az önkormányzati testnek érdemleges, nagy h a t á s k ö r t adunk, a k k o r r e m é l h e t j ü k pezsgő önkormányzati élet k i f e j l ő d é s é t . . . Amikor l e v é l t á r a t , könyvtárat és múzeumot magasabb szervezet kötelékében összefoglalunk, k o r á n t s e m kapcsolunk össze olyan intézményeket, melyek között belső rokonság nincsen, melyek hete-rogén természetüknél f o g v a nem lennének alkalmasak a z együttműködésre.

Ellenkezőleg, a közgyüjteményeknék ez a húrom t í p u s a hasonlíthatatlanul közelebb áll egymáshoz, m i n t a tudományegyetemeknek e g y e s karai, sőt m i n t egy ugyanazon kar, a filozófiai fakultás k e r e t é n belül e g y f e l ő l a szellemi, m á s -felől a természettudományok. Levéltárnak, k ö n y v t á r n a k és múzeumnak közös vonása, h o g y mind a h á r o m gyűjtemény, ahol az ú j szerzéseknél, a regisztrálás-nál és katalogizálásregisztrálás-nál, a megőrzésnél és felállításregisztrálás-nál, az ismertetésnél és publi-kálásnál sok tekintetben azonos, részben hasonlatos elvek az irányadók, el-annyira, h o g y az egyik g y ü j t e m é n y f a j t á n á l tett tapasztalatok számos esetben hasznosíthatók lesznek a többi gyűjteményeknél. Az intézetek gyűjtési k ö r é t egymástól elválasztó határniesgyéken p e d i g különösen szükséges az e g y ü t t -működés, nehogy párhuzamos gyűjtések f o r d u l j a n a k elő, m i n e k luxusát a m a g y a r nemzet m a i súlyos a n y a g i helyzetében n e m engedhetjük m e g magunknak."

„Az igazi szervezési nehézség nem is a levéltár, k ö n y v t á r és múzeum s z e r v e s egybekapcsolásában áll, h a n e m annak a kérdésnek megoldásában, milyen elemeké bői kell a G y ü j t e i n é n y e g y e t e m a u t o n ó m i á j á t gyakorolni h i v a t o t t szervet összé-alkotni. Az egyetemen a tanárok, az A k a d é m i á n a tudósok, vagyis a l a k i l a g egyenlő tényezők, «pares» állnak egymás mellett s így közös kollégiumban v a l ó egyesítésük révén szinte önmagától alakul k i az autonómia. A nagy közgyűjte-mények tisztviselőkara ellenben h i e r a r c h i k u s ranglétrán oszlik meg; fel- és alá-rendelteknek közös t e s t ü l e t b e n való egyesítése pedig m i n d i g dezorganizációhoz vezet. Az 1922. évi X I X . t.-cikk a Gyüjteinényegyetem t a n á c s á b a n három elemet egyesít." Nevezetesen: az intézetek első tisztviselőit és a Nemzeti M ú z e u m

osztályainak vezetőit, akik a T a n á c s n a k hivatalból t a g j a i . Ezek „életük j a v a -részét az illető intézmény kötelékében töltötték, a n n a k szükségleteit legközelebb-ről ismerik, s vele valósággal össze v a n n a k f o r r v a " . B e v o n j a a törvény a Tanácsba a vallás- és közoktatásügyi miniszter által öt évre meghívott összesen tíz egyetemi, v a g y műegyetemi t a n á r t , „akik azokkal a tudományszakokkal foglalkoznak, melyek a közgyűjteményekkel, azok egyes osztályaival, t á r a i v a l összefüggnek s a k i k tudományos h a j l a m ú t a n í t v á n y a i k köréből ú j erőket i d e j é n a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnököl, utóbb a Tanács jelölése a l a p j á n öt évről öt évre elnököt nevez ki. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti, aki a folyó ü g y v i t e l t is e l l á t j a . A5 alelnöki tisztet az inté-zetek első tisztviselői kétévenkint váltakozva töltik be. Bizonyos törvényben megállapított ü g y e k t á r g y a l á s á r a a Tanács ötös szaktanácsokat alakít, melyek az elnökön kívül két intézeti t u d o m á n y o s tisztviselőből és két más tagból állnak.

„A Gyüjteményegyetem megszervezése elé tornyosuló organizatórins nehéz-ségek között t a l á n a leglényegesebb annak a kérdésnek megoldása volt, lehet-e és h o g y a n összeegyeztetni a G y ü j t e m é n y e g y e t e m önkormányzatát az egyes inté-zetek tudományos és művészeti m u n k á j á n a k önállóságával." E kérdés megoldását a miniszter a b b a n kereste, hogy a G y ü j t e m é n y e g y e t e m i Tanács egész h a t á s k ö r é t a közoktatásügyi miniszter eddigi hatásköréből hasította» ki, az egyes közgyűj-temények vezetőinek hatáskörét pedig nemcsak érintetlenül h a g y t a , hanem ön-állóságukat még lényegesen növelte azzal a rendelkezéssel, mely az intézetek tudományos és művészeti célú összes bevételeit a l a p b a n egyesíti s ez alap felett felsőbb tényezők előzetes hozzájárulásától mentesen a vezetőnek szabad rendel-kezést, utalványozási jogot ad. Különös fontosságú j o g a a Gyüjteményegyetem-nek pedig az, h o g y a tudományos és a közigazgatási tisztviselői k a r r a és a tudo-mányos és műszaki segédszemélyzetre nézve a kinevezés csak a Tanács jelölése a l a p j á n lehetséges, és a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a k i t a kinevezés, illetve a kinevezésre való előterjesztés joga megillet, csak a Tanács által jelölt e g y é n t nevezhet ki, v a g y hozhat javaslatba, egyébként csak a visszautasítás j o g a illeti meg. Ez a megoldás k i z á r j a azt, hogy a tudományos állások betöltésénél politikai, vagy m á s melléktekintetek érvényesülhessenek, s a miniszternek fenn-t a r fenn-t o fenn-t fenn-t véfenn-tójog b i z fenn-t o s í fenn-t j a a Tanács esefenn-tleg n e m sikerülfenn-t h a fenn-t á r o z a fenn-t á n a k kor-r i g á l á s á t .

Az Országos M a g y a r Gyüjteményegyetemnek a törvény értelmében L az Országos Levéltár;

2. a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt a) Országos Széchenyi K ö n y v t á r , b) érem- és régiségtár, c) állattár, d) növénytár, e) ásvány- és őslény-t á r , f ) néprajziak őslény-t á r a ;

3. az Országos M a g y a r Szépművészeti Múzeum;

4. az Országos M a g y a r I p a r m ű v é s z e t i Múzeum és

5. a budapesti kir. m. P á z m á n y Péter-tudományegyetem k ö n y v t á r a a t a g j a i .

ügyviteli és fegyelmi szabályrendeletének 31. §-a szerint azonban a Tanács igaz-g a t j a azokat a bel- v a igaz-g y külföldi tudományos intézeteket is, melyeket a vallás-és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá helyez. Ezen az alapon több intéz-mény helyeztetett m á r a Gyüjteintéz-ményegyetem h a t ó s á g a a l á és pedig: teljes szépségének kifejtése végett, tehermentesítése a természetrajzi t á r a k n a k a Szentkirályi-utca 7. és a Baross-utca 13. számú h á t a k b a való kiköltöztetése ú t j á n a túlzsúfoltság megszüntetése végett; a N é p r a j z i Múzeum ú j elhelyezése és rendezése a népligeti épületben; a Szépművészeti Múzeum bővülése az Andrássy-út 69. szám alatti régi Műcsarnok emeletével, ahol a X X . század g a l é r i á j a lesz kiállítható, valamint többi g y ű j t e m é n y e i n k n e k ú j rendezése; az Iparművészeti Múzeumban is a g y ű j t e m é n y e k rendezésének haladása n a g y len-dületet m u t a t ; a közgyűjtemények t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k fellendülése a tisztviselői k a r n a k átszervezése és szerencsés kiegészítése révén. S végül a G y ü j t e m é n y e g y e t e m gondolatának és a közgyűjtemények ö n k o r m á n y z a t á n a k vonzó ereje n y i l v á n u l meg a n a g y t á r s a d a l m i áldozatkészségben, mely csak a száz év előtti áldozatkészséghez hasonlítható: főleg Apponyi Sándornak könyv-tár- és özvegyének birtokalapítványa, amelyek páratlanul állanak, s a Todorescu-könyvtár, v a l a m i n t a Szépművészeti Múzeum állandó gyarapodásai e n n e k

bizonyítékai. ' - ! l - |

I I . A Gyüjteményegyetem, illetve az autonómia gondolata tovább b ő v ü l t törvényhozási úton is. Az 1923. évi I. t.-cikk a M a g y a r Tudományos A k a d é m i a állami t á m o g a t á s á r ó l ú g y intézkedik, hogy a t á m o g a t á s kétirányú legyen. E g y -felől az A k a d é m i a megszabott rendes évi államsegélyben részesül, más-felől tény-legesen szolgáló állandó alkalmazottai, a f ő t i t k á r , az osztálytitkárok és a fő-könyvtárnok kivételével, a G y ü j t e m é n y e g y e t e m személyzetének összlétszámába vétettek fel és í g y fizetésüket az állam vállalta s e g y ú t t a l e kapcsolat m i a t t

In document MAGYARY ZOLTÁN (Pldal 37-63)