A S Z E R Z E M É N Y E Z É S K É R D É S E I Az i r o d a l o m áttekintése. Válogatás.
: "Sok üzemben u r a l k o d i k még az a felfogás, hogy egy szek- rénnyi könyv, néhány folyóirat és egy-másra nem alkalmas l a boráns m i n t "könyvtáros" már elég a műszaki és tudományos t a nulmányok a l a p j a i h o z . Sok-sok nevelés k e l l még, hogy rájöjje
nek, m i l y e n f o n t o s számukra a jövő szempontjából a jó üzemi könyvtár." - mondja egy angol könyvtáros, J.P.Lamb a műszaki könyvtárakról i r o t t monográfiájában.V Sajnos gyakran h a z a i v i s z o n y l a t o k r a i s érvényes ez a'megállapítás. Üzemeink nagy része nem látja még a műszaki könyvtár f o n t o s szerepét a t e r melés és kutatás fejlesztésében. M e g ' k e l l azonban jegyeznünk,
hogy maguk a könyvtárosok sem" érzik át.eléggé f e l a d a t a i k f o n tosságát, és ez v i s s z a h a t munkájuk színvonalára, nem tudnak o l y a n eredményeket f e l m u t a t n i , hogy az üzemek, kutatóintézetek elismerjék, minden szempontból támogassák, és sajátjuknak
érezzék könyvtárukat. ' Hivatástudata csak akkor van egy könyvtárosnak, ha vilá
gosan látja munkájának minden fázisát, és ezeket alárendeli saját könyvtára célkitűzéseinek. A könyvtári munka első és l e g f o n t o s a b b fázisa annak elbírálása, hogy mi kerüljön be ál
lományúnkba. Hiába van bármilyen jó olvasószolgálat, hiába kitűnőek katalógusaink, ha n i n c s e n meg az a könyv vagy folyó
i r a t , amire szükség van. E z z e l az első fázissal kívánunk f o g l a l k o z n i , tehát a szerzeményezés előkészítésével: az i r o d a l o m áttekintésével és a válogatással.
* A szerzeményezést meghatározza a könyvtár f e l a d a t a . Mi a könyvtár f e l a d a t a ? A m u l t 'emlékeit gyűjteni,megőrizni, a j e l e n igényeit kielégíteni, a jövő számára a j.elen értékeit megőrizni és. a várható igényekről előre gondoskodni. A könyvtár típusa határozza meg, hogy m e l y i k f e l a d a t kerül előtérbe. Természetes, hogy egy kutatóintézeti vagy üzemi könyvtárnak nem elsősoros f e l a d a t a a "mult emiékeinek gyűjtése és állományának t e l j e s megőrzése a jövő számára. Gyűjtse v i s z o n t , és őrizze meg az üzem történetére vonatkozó anyagot. E z t a szempontot j e l e n l e g még kevés műszáki köhyv.táros t a r t j a szemelőtt munkája lényegé
1
i
m e l l e t t , ami a j e l e n igényeinek, kielégítése és a jövő számá
r a megfelelő anyag beszerzése.
A j e l e n igényeinek kielégítésére a könyvtáros állomá
nyához f o r d u l . Ha az olvasót nem t u d j a kielégíteni, akkor vagy a z t s z e r z i meg, amit az olvasó c i m s z e r i n t kért, vagy az olvasó által kért témához a megfelelő anyagot az irodalomból k u t a t j a f e l .
A jövő igényeinek kielégítése már széleslátókörü, t e r v szerű munkát követel. I s m e r n i e k e l l a könyvtárosnak s z a k t e rületének fejlődési irányát, üzemének fejlesztési tervét és a kutatási témákat. De i s m e r n i e k e l l világviszonylatban a tudományos haladás u j irányait, és be k e l l s z e r e z n i e ennek irodalmát i s , mert előbb-utóbb k e r e s n i fogják. A jövő igé
n y e i a j e l e n b e n gyökereznek. A tudomány mai állásaiból és problematikájából nő k i a holnap g y a k o r l a t a . Vajon hány könyvtárban v o l t meg az izotópirodalom évek óta, a h o l ma már g y a k o r l a t i l a g alkalmazzák? Vajon hány könyvtár készül elő a k i b e r n e t i k a irodalmával, a h o l alkalmazásra kerülhet? A • könyvtárosnak i g y k e l l i s m e r n i e a s z a k i r o d a l m a t . A s z a k i r o dalom fogalmába ma már egyaránt b e l e t a r t o z i k mind áz a l k a l mazott, mind az elméleti tudományok i r o d a l m a . Elmosódott a kettő közötti határ, a g y a k o r l a t , az i p a r azonnal hasznosí
t a n i i g y e k s z i k az elméleti kutatás eredményeit, ős a t e c h n i ka fejlődése u j a b b elméleti kutatást t e s z lehetővé.
Nagy könyvtárban ez a f e l a d a t egész osztályt, e s e t l e g c s o p o r t o t kíván, mert az utolsó egy-két emberöltő a l a t t a publikációk és az olvasók száma o l y a n rohamosan növekedett, hogy a könyvtári technikának v a l a m i l y e n módon lépést k e l l e t t v e l e t a r t a n i a . Ez a mód a könyvtári munkafázisok részekre bontása és az egyes munkálatok speciálizálodása v o l t . K i a l a k u l t a k az egyes könyvtári osztályok, szerzeményezés, k a t a l o gizálás, szakozás, kölcsönzés, tájékoztatószolgálat, b i b l i o gráfia s t b . Ezek a munkafázisok még a k k o r i s fennállnak, ha egy k i s könyvtárt vezető könyvtárosról van szó. Könyvtárosi nevelésünk, tanulmányaink, gondolkozásunk a munkafolyamato
k a t metafizikusán szétválasztották. Az irodalomkutatást úgy
szólván kisajátította a tájékoztatószolgálat. H o l o t t a műit század végén a brüsszeli könyvtárban még a szerzeményi osz
tály f e l a d a t a v o l t a bibliográfiai felvilágosítás.2/ Ez az, a k k o r i érdeklődések száma és publikációk mennyisége m e l l e t t lehetséges v o l t . Ma felfogásunk s z e r i n t a' tájékoztató osz
tállyal szemben, amely j e l e n b e n e l h a n g z o t t ad hoc igényekre ad irodalomkutatásával f e l e l e t e t , a szerzeményi osztály a szakterülete fejlődési irányának megfelelő, a várható jövő
b e l i igényeket elégíti k i az i r o d a l o m felkutatásával és át
tekintésével. A szerzeményi osztály f e l a d a t a kettős, megadni 2
az olvasónak a z t , amit kiván és felkészülni az olvasó vár
ható igényeire,?/ Munkamódszeréhen sok közös vonás,van a tá
jékoztató szolgálattal, h i s z e n csaknem ugyanazokat a munka
eszközöket használja /bibliográfiák, referálólapok, folyó
i r a t o k s t b . / , de m i g a tájékoztató szolgálat elsősorban a retrospéctiv bibliográfiákat, referáló l a p o k a t és ;a már meg
lévő könyveket,.a szerzeményi irodalomkutatás inkább a k u r rens bibliográfiákat és a szákfolyóiratokban megjelenő
recenziókat használja. Áttekintést szerez világviszonylatban a tudomány mai állásáról, f i g y e l i az u j irányokat. így előzi meg a szükségleteket, i g y válik -a szerzeményezés a k t i v i r o dalomkutatássá.
A feltárt adatokban válogatni k e l l . A gyűjtemény épité-"
sét minden könyvtárnak a válogatásnál k e l l kezdenie.4/ Meg¬
s z a b j a a válogatást a könyvek beláthatatlan mennyisége, még speciális szakterületén sem törekedhetik egy könyvtár ma már teljességre.. Megszabja a válogatást a könyvtár célkitűzése..
A szakterületen belül'el k e l l dönteni, hogy milyén színvona
l o n , k i k n e k szerez be i r o d a l m a t . Megszabja végül természete
sen a válogatást a költségvetés.
Az e d d i g i e k b e n megállapítottuk, hogy válogatnunk k e l l . - A következőkben nézzük meg a z t , hogy miből válogatunk, ho
gyan értékeljük forrásainkat, és melyek legyenek a válogatás kritériumai.
legegyszerűbb természetesen raktáron'lévő könyvek'kö
zött válogatni. Kezünkbevéve, .átlapozva, tartalomjegyzékét átolvasva mégfelelő kritikával-megállapíthatjuk a könyvről;
hogy szükség van e rá á könyvtárunkban, vagy sem. Ez a mód
s z e r azonban, csak a könyvárusi forgalomban lévő magyar és részben a s z o v j e t és népi demokratikus, müvekre áll; I g e n k-is részben v o n a t k o z i k ez devizaigényes könyvekre. Egyes más .>*.*
könyvtárak- már beszerzétt, de könyvtárunknak szükségesnek g o n d o l t irodalmát így a f e n t i módon átnézhetjük. "*
Nehezebb probléma már a válogatás élveinek tisztázása devizaigényes és az Olyan egyéb külföldi müvekre vonatkozó
l a g , amelyeknél az országon belül csak. i r o d a l m i adat- áll rendelkezésünkre, tehát ennek alapján k e l l eldönteni, hogy szükségesek-e és m e g f e l e l n e k a kivánalmaknak.
A szerzeményezés irodalomfigyelésének a l a p j a i az egyes országok nemzeti "bibliográfiái. Ezek a t e l j e s könyvtermést, nemcsak-a könyvárusi forgalomba kerülő 'müveket tartalmazzák, / L . I . táblázat../ Nem h e l y e t t e s i t h e t i a másik gyakran a l k a l m a
z o t t forrás, a nagy könyvtárak u j szerzeményi jegyzéke a nemzeti .bibliográfiát, mert ezeknél már érvényesültek b i z o nyos válogatási e l v e k , , mégpedig minden a d o t t könyvtárnál a maga sajátos.válogatási s z e m p o n t j a i s z e r i n t . Ez a két f o r -
rás azonban csak a könyvészeti a d a t o k a t közli, szakosítva ugyan, de "bővebb ismertetéseket nem.
Az u j müvekről a legkorábbi h i r t a kiadói jegyzékek és a szakfolyóiratokban megjelenő f i z e t e t t kiadói Hirdetések adják. Ezek már r e n d s z e r i n t i s m e r t e t i k a könyv tartalmát, felépítését, de kiadói szempontból, ezért m i n d i g kritikával k e l l o l v a s n i őket. Az e d d i g i források előnye, hogy a rende
léshez szükséges könyvészeti a d a t o k a t megbízhatóan és ponto
san közlik. Ez azért f o n t o s , mert sok visszaküldött, n e m t e l - jesithető rendelés mögött a hiányos és hibás adatközlés r e j - ' . l i k . így az olvasó a rendelő cédula hiányosságai m i a t t sok f o n t o s és jó könyvtől e s i k e l .
R e n d s z e r i n t az árak kivételével hasonlóan pontos könyvé
s z e t i a d a t o k a t közölnek az un. " s t a n d a r d l i s t " - e k , "guide> l-ok, tehát egy-egy terület és időszak válogatva összeállított
könyvjegyzékei. Éppen i l y e n alapon használhatjuk a s o k k a l mé
l y e b b r e hatoló, a könyveken kivül sokszor folyóiratcikkeket, szabadalmakat s t b . felölelő szűkebb területre korlátozott, teljességekre törekvő szakbibliográfiákat. Ezek már nem a k u r r e n s beszerzés eszközei, mert r e t r o s p e k t i v e k . . A tudományok mai gyorsütemű fejlődése m e l l e t t - a r e f e r e n c e szolgálaton tül - a szerzeményezés egy- egy u j szakterület vagy u j könyv
tár összeállításánál és az állomány hiányainak megállapításá
hoz használhatja.
Az i r o d a l o m áttekintésének l e g f o n t o s a b b forrásai a f o lyóiratokban megjelenő recenziók. A recenziókat i s óvatosan k e l l értékelni. Valószínű, hogy egy könyv-és lapkiadóvállalat
saját lapjában, saját kiadványairól inkább jót közöl. Minden
e s e t r e gyanús, ha az ismertetésben használt jelzők túlzók.
Általában minél tekintélyesebb egy-egy folyóirat, annál na- ' gyobb a-valószínűség, hogy megbízható recenziót találunk.
Legmegbízhatóbbak a tudományos társulatok l a p j a i és az év
százados m u l t u , hagyományos nagy folyóiratok.. A f e n t i e k k e l . szemben t e k i n t e t b e k e l l v e n n i a recenziók e g y e t l e n nagy hát
rányát, a z t , hogy az ismertetések természetüknél f o g v a késve j e l e n n e k meg. -
M i l y e n a jó recenzió?' E z t a kérdést nemcsak azért érde
mes alaposabban megtárgyalni, mert a h e l y e s könyv megvételé
hez s e g i t , hanem, mert a könyvtáros maga i s gyakran készit . recenziókat vagy s z e r k e s z t referáló l a p o t . A jó recenzió pontos a d a t o k a t közöl a-műről, terjedelméről, illusztrációi
ról, táblázatairól.- I s m e r t e t i a mű célját, k i k számára ké
szült és a szerző személyét. A könyv t a r t a l m a és a f e j e z e t e k leírása m e l l e t t értékeli, hogy a f e l v e t e t t kérdést elég k i merítően tárgyalja-e, nem maradtak-e " l e f e d e z e t l e n " terüle
t e k , és mennyire érte e l a könyv írója a címben és bevezetés-
ben kitűzött szándékát; I s m e r t e t i a könyv tárgyalási módsze
rét, véleményezheti a mü hiányait és korlátait, tartalmában és stílusában egyaránt.. I l y e n recenziónál a könyvtáros köny- nyebben e l t u d j a dönteni, érdemes-e a könyvet megszerezni, mást f o g - e a d n i , m i n t a hasonló témájú, már meglévő könyvei.
Természetesen m i n d i g fennáll áz a lehetőség, hogy a recenzió irója szubjektivitásánál fogva e l f o g u l t és egyoldalú. A könyvtáros azonban l e g y e n á kritikák kritizálója. Olvass.on- . minél több recenziót ugyanarról a műről. E r r e módja van, h i - , szen egy szakterület f o n t o s u j könyvét minden szakfolyóirat előbb-vagy utóbb i s m e r t e t i . H a s o n l i t s a össze a különböző.is-.
mertetéseket. A recenziók összevetésének megkönnyítésére a T e c h n i c a l Bóok Review Index egy könyvről több recenziót i s közöl / l . I I . Táblázat/. A recenziók olvasása a könyvtáros számára sohasem e l v e s z t e g e t e t t idő, még akkor sem, ha a könyvet nem rendeljük meg, mert f e j l e s z t i szaktudását, ós - növeli k r i t i k a i érzékét. I g e n helyes eljárás, ha a recenzió •
alapján megrendelt és beérkezett könyvet összevetjük a r e n delés alapjául szolgált recenziókkal. E z z e l ellenőrizzük, hogy a recenziók megállapításai valóban helyesek v o l t a k - e , és a z t i s ellenőrizzük, hogy saját recenzióértékelésünk meg
f e l e l t - e a követelményeknek.
Természetesen a könyvtáros döntésének nem a recenzió az . e g y e t l e n a l a p j a . M e g r e n d e l i a müvet, ha a könyvtár gyűjtő
területéhez u j információt ad, ha a kérdés állásának u j s z e m p o n t j a i v a l i s m e r t e t meg, korszerűvé t e s z i állományát, sőt ha a c i k k elején a jövő igényeirősl mondottakat f i g y e l e m bevesszük, a z t i s állithatjuk, hogy anyagot ad a jövő k u t a
tások számára.- A döntést végűi, de nem utolsó sorban b e f o lyásolja a költségvetési k e r e t .
A válogatásban segítséget nyújthat a szerző személyének
i s m e r e t e . Ha szákterületén neve e l i s m e r t , ha könyvtárunkban van már tőle k e r e s e t t , ' jól bevált mű, egyszerű a döntés..
Szakkönyvtárakban vigyázni k e l l a r r a , hogy a sokféle témával foglalkozó, szerző r e n d s z e r i n t nem mindegyik területen szak
ember. ,
'Az e l i s m e r t nagy kiadók neve már általában minősítő jellegű. Bizonyos fóku garanciát j e l e n t a mü színvonalára vonatkozólag; V i s z o n t a szerző saját kiadásában megjelenő könyvet f o g a d j u k kétkedéssel, mert a kiadó valószínűleg ok
k a l nem vállalta az üzleti kockázatot, és így ez l e t t a szerző e g y e t l e n lehetősége., hogy müvét publikálja.
Kiadói ismertetéseknél vegyük f i g y e l e m b e , hogy a,kiadó a könyvet e l a k a r j a a d n i , ezért a közölt ismertetések, - m i n t már említettük -•' csak jót t a r t a l m a z n a k . Ezenkivűl elő
f o r d u l , hogy régi, e l a v u l t könyveket h i r d e t n e k évszám nél- 5
kül. Ezért az évszám nélküli könyveknél m i n d i g keressük k i egyéb forrásokból a megjelenés évét, h i s z e n a vétel kérdését sokszor eldönti,az, hogy m i k o r i a mü. Még az u j kiadásoknál i s legyünk óvatosak, m e r t gyakran csak újranyomást vagy lé
nyegtelén változtatást t a k a r .
Az egész világon megnövekedett a s o r o z a t o k száma. Egy
szerűnek látszik, hogy a könyvtárunkat érdeklő és gyűjtőte
rületünknek megfelelő s o r o z a t o k a t teljességgel szerezzük be.
Ez nem h e l y e s , mert nem m i n d i g van szükség teljességre, más
részt i g y f e l a d j u k a válogatás jogát. A sorozatban megjelen
hetnek részben gyengébb, részben'a könyvtárunkat nem érdeklő könyvek i s . '
Az e d d i g közölt szempontok megkönnyitik ugyan a váloga
tást, de a f e l e s l e g e s , nem megfelelő müvek megkülönböztetése a szükséges és értékestől még mást i s kiván. A könyvtárosnak tudásán, gyakorlatán és ösztönös Ítéletén kivül minden elér
hető segítséget igénybe k e l l v e n n i e . Támaszkodjék elsősorban intézménye jól i s m e r t szakemberéinek tanácsára és véleményére.
A folyóiratok kiválogatásánál más szempontokat i s f i g y e lembe k e l l v e n n i . A könyvtár folyóiratállományának összetéte
lét részben meghatározza elődeink munkája. Folyamatosan járó folyóiratot a könyvtáros csak akkor szüntet be, ha annak színvonala vagy nagyon l e r o m l i k , vagy p e d i g v a l a m i l y e n ok folytán már nem f e l e l meg a könyvtár gyűjtőterületének. Na
gyobb arányú u j folyóiratmegrendelésre készteti a könyvtárat, ha u j találmányok, felfedezések következtében u j tudomány- . ágak a l a k u l n a k k i , melyeknek u j folyóirataik vannaki / P l . az • atomenergiára vagy a' televízióra vonatkozó l a p o k . / Hasonló az e s e t , ha az intézmény profiljának változása a könyvtár gyűjtőkörének változását v o n j a maga után. U j folyóiratok vá
logatásánál nézzen utána a könyvtáros, hogy a szakterület referálólapjaiban a szóbajöhető folyóiratokból m i l y e n gyakran és m i l y e n jellegű c i k k e k r e talál. Megfelelnek-e a referált
c i k k e k azoknak az igényeknek, amelyet a könyvtár támaszt. Ál
lapítsuk meg, hogy a folyóiratnak van-e egyáltalában megfele
lő mutatója. M i l y e n más i s m e r t folyóiratokat ad k i a kiadója, mert ebből következtethetünk az u j folyóirat színvonalára és jellegére. Általában a folyóiratok szerkesztősége és s z e r k e s z tő bizottsága fémjelzi a l a p o t . Tudományos munkatársaink ezek nagy részét ismervén i g e n nagy segítséget tudnak nyújtani *a folyóiratok válogatásánál. Amikor az összes a d a t o k a t össze
gyűjtöttük, a végső döntésnél - akár könyvről, akár folyó
iratról van szó - h a l l g a s s u k meg á szakemberek véleményét, h i s z e n ők fogják használni azokat.
Az i r o d a l o m áttekintése éppúgy nem állhat meg az állo
mány alapjául szolgáló két kiadványtípus /könyv és folyóirat/
6
felkutatásánál, m i n t a tájékoztatási irodalomkutatás. A f e n t i válogatási e l v e k vonatkoznak a többi kiadványtípusra i s . Ezeknél sem szabad megvárni minden esetben a jelentkező igényt, hanem ezekre i s előbb k e l l g o n d o l n i . Gyártmányj egy- zékekről és prospektusokról a k e r e s k e d e l m i vonalról és a f o lyóiratok hirdetéseiből, a szaklapok prospektusszolgáltatá
saiból értesülünk. A szabadalmakat a folyóiratok szabadalmi listáiból választhatjuk k i . Szabvátiyok, kutatóintézeti j e lentések, különlenyomatok, disszertációk legnagyobb részt a nemzeti bibliográfiákban s z e r e p e l n e k , mert m i n t említettük, a nemzeti bibliográfiák r e n d s z e r i n t a könyvárusi forgalomba nem kerülő kiadványokat i s tartalmazzák. Külön k e l l szólnunk a különlenyomatokról.. Gyakran n i n c s szüksége a könyvtárnak egy t e l j e s folyóiratra vagy egy kongresszus t e l j e s anyagára, i l y e n k o r elegendő csak a könyvtárat, érdeklő c i k k vagy elő
adás megszerzése. Néha v i s z o n t egy folyóiratcikk több pél
dányban i s szükséges. Ebben segítségünkre van a Chemical S o c i e t y és a P h y s i c a l S o c i e t y különlenyomat-szolgálata. K i bocsátott szelvények megvásárlásával l e h e t a társulatok f o lyóirataiban m e g j e l e n t cikkekről különlenyomatot r e n d e l n i . Végül szólnunk k e l l egy ma már nélkülözhetetlen kiadványtí
pusról, a fotókópiáról és a mikrofilmrő1. Gyakran ez az
e g y e t l e n lehetőségünk bizonyos információk beszerzésére,ezért . figyelmünket k i k e l l t e r j e s z t e n i a m i k r o f i l m katalógusokra i s .
Az i t t elmondott módszerek és követelmények, amelyek korántsem t e l j e s e k , még nem általánosíthatók minden szak
könyvtárunkban. De ha a z t a k a r j u k , hogy könyvtárunkat e l i s merjék, becsüljék és segítsék, a munkánk színvonalát emelni k e l l . Nyújtsunk többet, m i n t a minimális kívánalom. Tekintsük munkánk gerincének az állomány tervszerű és a jövő szempont- • j a i t f i g y e l e m b e vévő fejlesztését. Találja meg az olvasó a könyvtár p o l c a i n már az u j témájához igényelt i r o d a l m a t . Vá
logassuk ugy könyveinket, hogy minden, ami szükséges, megle-
• gyen, de kevéssé használt és másutt könnyen hozzáférhető mü
v e k e t ne szerezzünk be. Ne a mennyiség legyen döntő, hanem a minőség: a könyv értéke a kutatás és a g y a k o r l a t számára.
Dr. Faragó lászlóné
I r o d a l o m . . .
1. LAMB,J,P.:Gommercial and t e c h n i c a l l i b r a r i e s . London, 1955. 281.p.
2. ESZTERGÁR László:A brüsszeli királyi könyvtár. - Magyar Könyvszemle. 1899- 373.p .
7
3. SHORB,L.:Special l i b r a r y s e r v i c e s and t h e i r p l a c e i n t h e l i b r a r y community. =>• Speciál L i b r a r i e s , 1946.
213-216.p .
4 . RANGANATHAN, S.R.:Preface t o l i b r a r y s c i e n c e . D e l h i ,1948.
33.p .
5. GEORG, V a l e r i e : A c q u i s i t i o n s . = Handbook o f s p e c i a l
l i b r a r i a n s h i p and i n f o r m a t i o n work. General e d . W i l f r e d Ashworth. London, 1955. 24-53 P*
6 . GRATZL, E m i l : D i e Erwerbung. = Handbuch d e r B i b l i o t h e k s - w i s s e h s c h a f t , H r s g b . v o n F r i t z M i l k a u . L e i p z i g ,
1933. 1 1 6-119.p .
7. T e c h n i c a l s e r v i c e s i n l i b r a r i e s . By Maurice F. Tauber and assoc. New York, 1955. 1-108.p.
8 . MacCLELLAND, E . H . : S e l e c t i n g books f o r a t e c h n i c a l
* department. = The p r a c t i c e öf book s e l e c t i o n s . Ed by R.L.Wilson, Chicago, 1940. 138-168.p.
9 . METCALF, Keyes D.:Harvard faces i t s l i b r a r y probléms, = The p l a c e o f t h e l i b r a r y i n a u n i v e r s i t y .
Cambridge, 1950. 3 8-52.p .
10, C0PP0LA, D o r m i n i c k : L i b r a r y - t r a d e r e l a t i o n s d n t h e f i e l d o f c u r r e n t books. = College nad Research L i b r a r i e s , 1956. J a l y .
I . TÁBLÁZAT
A f o n t o s a b b k u r r e n s nemzeti bibliográfiák.+
B i b l i o g r a f i c k y E a t a l o g C3R, Ceske Khihy szakrend h e t i Bibliográphie de B e l g i q u e decimális r e n d s z e r h a v i
Bibliográphie de l a Francé • szakrend h e t i /kiegészitő jegyzékekben folyóiratok,
disszertációk s t b /
B o l l e t t i n o d e l l e p u b b l i c a z i o n i i t a l i a n e
r i c e v u t o p e r d i r i t t o d i stampa szakrend h a v i The B r i t i s h N a t i o n a l B i b l i o g r a p h y Dewey r e n d s z e r h e t i
The Cumulative Book I n d e x keresztkatalógus / M e g f e l e l az a m e r i k a i nemzeti évi 11 szám
bibliográfiának, de t a r t a l m a z z a a - t e l j e s angolszász nyelvterületet/
Deutsche N a t i o n a l b i b l i o g r a p h i e -. *
Reihe A. könyvárusi forgalomban lévő ' t
kiadványok • szakrend . h e t i Reihe B. könyvárusi f o r g a l o m b a nem
kerülő kiadványok /szabványok,
disszertációk s t b / . , • szakrend 2 h e t i 8
K h i z s n a j a L e t o p i s z
/Folyóiratok s t b . külön s o r o z a t b a n / szakrend Magyar Nemzeti Bibliográfia
/Folyóiratcikkek külön a Magyar Fo- •
lyóiratok Repertóriumában/. .decimális r e n d s z e r h a v i Österreichische Bibliográphie
/A könyvárusi és egyéb kiadványok együtt a szakban v o n a l l a l elvá
l a s z t v a újrakezdődő abc-ben/ szakrend 2 h e t i Das Schweizer Buch
Serié A. könyvárusi forgalomba
lévő kiadványok ' szákrend l / 2 h a v i Serié B. könyvárusi forgalomba nem
kerülő kiadványok szakrehd 2 h a v i I I . TÁBLÁZAT
Néhány műszaki és természettudományos könyvet ismertető ... kiadvány.+
Bibliográphie des Sciences e t de 1 ' I n d u s t r i e . Revue de L i b r a r i e . e t ' d ' I n f o r m a t i o n . L i v r e s f r a n c a i s e t étrangers.
/ S z a k o s i t o t t ; hiánya, hogy kiadót nem közöl/
Monthly L i s t o f R u s s i a n Accessions. Washington, L i b r a r y o f Congress
/Szakosított/
Das n e u e . w i s s e n s c h a f t l i c h e Buch. Neuerwerbungen d e r w i s s e n schaf t l i c h e n B i b l i o t h e k e n d e r DDR.
Reihe A: N a t u r w i s s e n s c h a f t - Technik New T e c h n i c a l Books, . .
/New York P u b l i c L i b r a r y 2 havonta s z a k o s i t v a k i a d o t t u j szerzeményi jegyzéke. Részletes tartalomismertetés/
Research Work Pub.lished i n Sweden / S z a k o s i t o t t /
T e c h n i c a l Book Review. Index.
/Szerzői abc sorrendben. Minden könyvről több recenziót közöl. Évi 10 szám./
Nagyobb könyvtárainkban ho zzáférhetőek.
- x -. x - x -
9
