• Nem Talált Eredményt

Általános összefüggés, hogy minél több tulajdonságra szelektálunk, annál kisebb a szelekciós előrehaladás.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Általános összefüggés, hogy minél több tulajdonságra szelektálunk, annál kisebb a szelekciós előrehaladás."

Copied!
29
0
0

Teljes szövegt

(1)

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

The project is supported by the European Union and co-financed by European Social Found.

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project

University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia

(2)

11. témakör

Több tulajdonságra

végzett szelekció

(3)

Általános összefüggés, hogy minél több tulajdonságra szelektálunk, annál kisebb a szelekciós előrehaladás.

Várható szelekciós előrehaladás = 1/√n

n = a korrelációban nem álló tulajdonságok száma

(4)

Három módszer

• Független szelekciós határok (szintek) módszere

• Tandem szelekció

• Szimultán szelekció

Szelekciós indexek alkalmazása

(5)

Független szelekciós határok módszere

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk

2. tulajdonság

1. tulajdonság

Továbbtenyésztett részpopuláció

A 2. tulajdonság minimum

követelménye.

Selejtezési határ.

Az 1. tulajdonság minimum követelménye.

Selejtezési határ.

(6)

Tandem szelekció

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk 2. tulajdonság

1. tulajdonság

1. generáció

Továbbtenyésztett részpopuláció

Az 1. tulajdonság minimum követelménye.

Selejtezési határ.

(7)

Tandem szelekció

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk

2. generáció

2. tulajdonság

1. tulajdonság

Továbbtenyésztett részpopuláció

A 2. tulajdonság minimum

követelménye.

Selejtezési határ.

(8)

Index szelekció

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk 2. tulajdonság

1. tulajdonság 1. tul. gyenge

2. tul. erős

2. tulajdonság. gyenge 1. tulajdonság erős

Továbbtenyésztett részpopuláció

Index határ (vonal)

Az egyik tulajdonságban kedvezőtlen, a másik tulajdonságban kedvező.

(9)

INDEX képzés

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk 2. tulajdonság

1. tulajdonság

Továbbtenyésztett részpopuláció

Az 1. tulajdonság index vonala

(10)

INDEX képzés

Pl. tojástermelésre két tulajdonság alapján szelektálunk 2. tulajdonság

1. tulajdonság

Továbbtenyésztett részpopuláció A 2. tulajdonság

index vonala

(11)

Várható genetikai előrehaladás azonos létszámú populációban

Index szelekció >

> Független szel. határok alapján >

> Tandem szelekció

Index szelekció > Független szel. határok alapján > Tandem szelekció

(12)

Gazdaságossági szempontok

Teljesítmény vizsgálat költséges - Index szelekció

- A teljes állományt meg kell tartani, és minden teljesítményt mérni kell.

- Nem selejtezhetünk bármikor.

Független szelekciós határok módszere - A gyengébb állatokat közvetlenül

(időben) kiselejtezhetjük.

(13)

A várható szelekciós előrehaladás becslése

A becslés pontossága ismert és ismeretlen tényezőktől függ.

- A szülői genotípus (tenyészérték) alapján következtetünk az ivadékra.

- Lineáris regresszió.

(14)

Becslés

Az egyik tulajdonság előrejelzése

Ugyanazokat a tulajdonságokat (x és y) mérjük különböző generációkon

Szülői teljesítmény Ivadék

teljesítmény

(15)

Adott tulajdonságban várható

szelekciós előrehaladás

(16)

Mátrix elrendezés

(17)

Az eredményt az átlagtól való eltérés adja

normál egyenlet

(18)

Szülői teljesítmény Becslés

A másik tulajdonság előrejelzése

Ugyanazokat a tulajdonságokat (x és y) mérjük különböző generációkon

Ivadék

teljesítmény

(19)

Az ivadékcsoport átlagos teljesítménye a 2.

tulajdonságban az 1.tulajdonságban kapott eltérés

alapján becsülhető.

(20)

Az ivadékcsoport átlagos teljesítménye a 2.

tulajdonságban az 1.tulajdonságban kapott eltérés

alapján becsülhető.

(21)

Az 1. tulajdonságra szelektálunk, becsüljük a 2.

tulajdonságban várható szelekciós előrehaladást.

(22)

Ez a becslés is az átlagtól való

eltérésen alapul

(23)

Két tulajdonságra szelektálunk és becsüljük az 1.-ben várható szelekciós előrehaladást.

normál egyenlet

(24)

Két tulajdonságra szelektálunk és becsüljük a 2.-ban várható szelekciós előrehaladást.

normál egyenlet

(25)

Két tulajdonságra szelektálunk és becsüljük mindkét tulajdonságban várható szelekciós

előrehaladást.

normál egyenlet

(26)

Két tulajdonságra szelektálunk és becsüljük mindkét tulajdonságban várható szelekciós

előrehaladást.

(27)

Általános formában

szelekciós haladás az 1. tulajdonságban szelekciós haladás a 2. tulajdonságban

(28)

A szelekció során figyelembe veendő tulajdonságok meghatározása

Gazdaságossági szempontok

- Melyik tulajdonság befolyásolja leginkább a jövedelmet?

- Melyiket lehet gyorsabban javítani?

- Mennyibe kerül a tulajdonságról történő

adatgyűjtés (mérés, teljesítményvizsgálat)?

(29)

A tulajdonságok ökonómiai súlyozása

ai = az "i" tulajdonság egységnyi javulásától várható jövedelem növekedés

ΔHj = a "j" állat teljes, ökonómiailag súlyozott tenyészértéke

Adott, populáció átlagot képviselő egyed. Azt becsüljük, hogy milyen lesz az ivadéka.

A "j" egyed ökonómiailag súlyozott tenyészértéke.

Továbbtenyésztésre kiválasztjuk a legjobb tenyészértékű állatot.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lenti, hogy a tőkestruktúrában minél nagyobb az idegen tőke aránya, annál nagyobb a részvényesek várható

Az anyai hatás jelenléte miatt a szelekciós előrehaladás nem biztos, hogy lineáris, a szelekciós előrehaladásban eltérés következhet be. Az „m” értéke negatív is lehet

Minden tanári jellemzőre, tulajdonságra kontrollálunk, anélkül, hogy megmérnénk őket – feltéve, hogy ezek időben változatlanok.. • Endogenitás (az iskola

Minden tanári jellemzőre, tulajdonságra kontrollálunk, anélkül, hogy megmérnénk őket – feltéve, hogy ezek időben változatlanok.. A.: Education

Ennek elemzésére számítógépes szimulációval vizsgálni kívánom a genetikai variancia, az öröklődhetőségi érték, a szelekciós előrehaladás, a beltenyésztési

minél „rugalmatlanabb és kockázatelutasítóbb” valaki, annál állandóbb fogyasztást tervez. A logline- arizált Euler-egyenletből látszik, hogy nagyobb várható hozam

 Mind pozitív, mind negatív irányú sokkok esetén a globális befektetési környezet változása, azaz az S&P500 index változása azonos hatással bír a

Iceland, Weinberg és Steinmetz (2002) tanulmánya a disszimilaritási indexet mint a szegregáció vizsgálatának leginkább használt, széles körben alkalmazott mutatószámát