JNéhány szó a könyvtárm unkáról
Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán momdioti 'beszédében bőven és alapo- s a n szólott a kulturális, tömegnipzgiaiom crcdmcnyeiröi, kérdéseiről és_ hiányosságairól _A beszédben különösen kiterít nemeonyvtárkink, üzemi és^lli His"; - kÖnyTTaria111k. nir§y- '.arányú és gyors fejlődésére. 1948. második félévében 2.900 könyvet/ és brosúrát adtunk -ki 11.5 millió példányban, 1949-ben 4.400 müvet 47 miilíió példányban, 1950-ben "6.400
művet közel 63 millió példányban.
A Sz. K- (b) P. története 530.000 péülányban, Szitálin összegyűjtött műveinek .kötelei .100.000—100.0001 példányban, Illés Béla Ká/pátii rapszódiiája loo.ooo ' példány körül jár. Solohov műve, az „Uj barázdát szánt az eke". 80-000 példányból kerüli
kiadásra— Ezek a számok is mulatják, hogy a magyar nép olvasó néppé válik,
«oivasvp és tanulva építi a szocializmust.
Üzemi, városi és falusi könyvtáraink fejlődése, számuk, -kötet számaik és olvasóik
¡számának növekedése azt! muitatja, hogy a könyv — az idteol'óigfiaú, tudományos és .szépirodalmi — egyre jobban a dolgozók harcának niapi fegyverévé válik.
A kuliúrforradalom területén, ezen belül az olvasómozgalom területén;, eddig komoly eredményeiket értünk el. Az eredmények mellett azoin-ban^súlyos hiáiivosságp.t—
is találunk. Révai 'elvtárs ezeket a hiányosságokat is összefoglalta: „A döntő hiányos--
"-áágfTíÓgy ia példányszámok egy része állami szubvencionálás, közületi előfizetés- és vá- sárlás javára írandó, hogy nem m-mdten könyv, ami otb vara ia könyvtárak polcain egy- iken olva$ottl könyv, hogy könyvterjesztésünk erősen bürokratikus eszközökkel dol- gozik." —-
Ha a szegedi könyvtárak életét megnézzük, a döntő hiba— iittt.-te-=a^.könvv.tájak erősen bürokratikus módszere. Nem csupán a Somogy íJkönyvtárat kell itt megemlí- teni, amelynek igazgatója Somogyi kanonok alapító levelére való hivatkozással ma is
"megtagadja a kölcsönzés -bevezetéséit, hanem az Egyetemi - Könyvtár és az üzemi, tömegszervezeti könyviáraik sem o'.dotttlák még még kielégítően a könyv'.árgropaganda
kérdéseit- „ A Szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozói által kb. 10 hónapja folyó üzemi könyv-
tfárpatronáló munka és a legutóbb megtartott 20 órás üzemi könyvtárosképző tan- folyam az üzemeken belüli könyvtármunlka sok eredményét, d-'e számos hibáját is felvetett-e. Komoly eredmény .az üzemi könyvtárak számának és állományának gya-
rapodása. Ma már minden üzemben van könyvtár, s a kötetek száma mindenütt 200 fölött van. Egyes üzemekben a könyvtár elhelyezésének, a könyvtár propagandájának
"kggd'ésjk is. jól oldották-meg. A Kefe. és Ecse'lgyár könyvtárosa, n Szegiedii Ruházati 'NV könyvtárosa a könyvtárukat apróbb részlegekre, üzemrész-könyvtárakra osztotta
•szét. — si a- dolgozóik1 munkahelyeiken! jutinak hozzá a könyvekhez? a Szegedi- Kender- fonóban könyvkiállítások, olvasókörök jó munkája járult hozzá nem kis mértékben ahhoz is, hogy az. üzem más-odik' negyedévben is elnyerte az élüzemjetivényt. A jó
•eredmények! mellett azonban, sok még a behozni való, az elmaradás.
• Elsősorban- a könyvtárak helykérdését kell gyorsan, ^¿és kielégítően megoldani, Milyen munkát végezhet, az a könyvtár, amelynek anyaiga fűthetotlen, nedves, «zűkk sö'tiéti. valamikori éléskamrában- van elhelyezve, mint pl. a Szalámi-gyárban, ahova min/Jenkii borongva lép be? Az Újszeged! Ládiagyárban. is hosszú hónapokon át' egy.
elhanyagolt, piszkos és bútorn.élküli- üres konyhahelyiiségben. votjj, a könyvtár. -A dol-
•gozók nem keresik fel az eldugott Ikfónyvtánakal, nem lát ják fontosságát», értelmét sem.
az ilyen,- könyvtár nem lehet ai kuliúrforradalom egyik harcos, teremtő, emberái alakító műhelve.
•o. Döntő kérdés a könyvtáraik elhelyezése. Világos, .tiszta, otthonos könyvtárak kellenék, ahol a dolgozó nekiütheti a könyvek tanulmányozásának« kiválogatja (az őt érdeklő könyvet, vagy ahol rendszeresen olvashat is. A könyvtárat ne olvasszuk össze más intézményekkel-— sportszobával vagy zenekari próbateremmel. A szovjet üzemek kön.yvtá.rqi kizárólag könyvtárak- Olvasószobák, alhol az olvasók nyugodtan, anélkül,
"hogy bárki is zavarná őket. elmélyülhetnek a könyvek tnnlmánvozásába.
Komolv^hjáavosságnk vannak a íjiU-feUÜ-^lálfk A . könyvtárak áltálában elszakadtak az üzamek--öl ététől. Kufon „szektát" jelenítenek a pártszervezetek megfelelő vezetése és ellenőrzése nélkül. Sőt, a Késgyárban éppenl az a vélemény,
"hogy a -könyvtáros munlká'n: nem politikai munka:, mlert hiszen1 c«ak. azok olKiasnlalk:
akik . ráérnek." — Igv lozután a könyvek — a marxista klasszikusok alkotásai, a szov- jet írók. a magyar haladó irodalom művei — olvasatlanul hevernek, a dolgozók nem-
•csaik azt nem ismerik fe:! hogy napi harcaik megoldásához hegyim segíti , hozzá őket a könyv, hlauem a könvv!lár-bnn> lévő tVön.vvekről, s.okl esetben a -knnvvtár helyéről
•sincsen tudomásuk. Persze, hogy a dlolgozók' fejlődlése elakad, hogy hiányos és felíile- 109>
les a népnevelőmunka, hogy nem emelkedik a dolgozók szakmai és politikai szín- vonala.
A könyvtárosok maguk sem ismerik jói feladataikat, és nem kapnak elegendő- útmutatást azok megoldásához (a könyvtárak adminisztrációjának helyes, megszerve- zéséhez), sem n könyvtár propagandamunkájának kérdéjgihez^
A könyvtárak muiíkájáriak' 'niegjavtlsJaTníímfeSaK szegedi, hanem országos fet- adat. Ezért üdvözöljük lelkesen és örömmel a könyvtárosok és ikönyvferjeszltők új havi, folyóiratát, a „Könyvbarát" című ljapoti. A folyóirat ehti, gyakorlata cikkeket, úlmuta- tásokat ad a könyvtárosok! munkájához, ismerteti a könyvkiadás eredményeit, egyes.
kiemeikedö könyvekről alapos ismertetőt' közöl, de Ikiilön. mellékletben a „hónap köny.
veinek" részletes kimutatását is adja.
Külön ki kell emolni a folyóirat második, júliusi számában, közölt SZOT h a t á - rozatot az üzemi könyvtárak munkájáról. A határozat részletesen foglalkozik az üzemi könyvtárak helyzetével, munkájávül, eredményekkel, hibák,kait és részletesen ni egál la.
pítja a könyviárak feladatait.
TEENDŐK:
A SZOT Elnöksége az üzemi könyvtáraik munkájának megjavítására, és, .további:
fejlesztésére a következő határozatot hozza:
l.,A szakszervezetek elnökségei, üzemi, (szakszervezeti) bizottságok vizsgálják meg;
a könyvtárak munkáját, a tapasztalatokat tárgyalják meg és hozzanUk határozatokat a hibák kijavítására.
2. Tekintsék \a szakszervezeti szervek a könyvtár és olvasómozgalmi1 munkát a d o l - gozók általános műveltségi színvonala emelésének, politikád, szakmai, tudományos
s kuYJúráíis ismeretei bővítése alapvető eszközének. Ennek érdiekében a s z a k - szervezetek elnökségei és az üzemi (szakiszervezeti) bizottságok gondoskodjanak, az üzemi és kultúrotthon könyvtárak állandó fejlesztéséről. A könyvtárat olyan . irányban fejlesszék, hogy azokban a dolgozók fejlődéséhez szükséges mindén irányúi
a I-k odú s megtalálható "legyen..
3. A könyvtárakban, a könyvek 60 %-a . álltalában szépirodalmi, 30 %_a ideológiai és ismeretterjesztő, 10°/o-a szakmai könyv legyen. A szépirodalmi könyvek, tekinteté- ben tekintsék főfeladaiinak az ú j és klasszikus magyar irodalom, valamint az ifjúsági könyvek fokozoltabb beszerzését.
4. A szakszervezeti központok és az üzemi (szakszervezeti) bizottságok tegyék köny- nyen hozzáférhetővé a dolgozók számára a könyveket. A nagyobb üzemek, kuiitúr—
otthonok központi könyvtárai melletti hozzanak létre műhely-, akna-, 'illetve ván—
dorkönyvtárakat. Ezeket a ¡könyvtárakat a dolgozók munkahelyéhez közel, az iizem- - részben és a műhelyekben helyezzék el.
5. A könyvtáraik politikai nevelőimunkájának megjavítása és a dolgozók vagyonának f o k o - zottabb megőrzése érdekében, a szakszervezetek elnökségei és, az üzemii (szakszerve- zeti) bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a könyvtárban megfelelő nyilvántartást
(,adminisztráció) vezessenek be. A SZOT Kui'túr-nevelési Osztálya nyújtson, segítségét a nyilvántartás bevezetéséhez-
(5. A szakszervezetek elnökségei és az üzemii bizottságok fordítsanak nagy gondod arra„
hogy a könyvtár ne tartalmazzon, ellenséges, burzsoá szellemű könyveket. Használják, fel a megfelelő könyvtári útmutatót és a szocialista építésünkre káros-szellemű k ö n y - vek kivonását a használatiból Ik.ösisék össze széleskörű felvilágosító munkával.
7. A szakszervezeti szervek javítsák meg a könyvek agitációját; áz üzemekben.,. Vala- mennyi .meglévő és líjoiíann, megjelenő könyvet jó agitációs munkával ismertessenek meg a dolgozókkal. Fokozná kell. az írásos és szemléltető agitációs, eszközök': fali- újságok, könyvtári plakátok, "könyvtári kirakalo'k, könyvkiállítás,ok fei.haszná'ását.
Az eddig bevált, de lényegében, egy könyv megvitatására leszűkített kön.vv ankét o k , könyvismer1.!,ető előadások melleit többségükben olyain köniyvamkétokat, könyvismer-
tető előadásokat tartsanak, melyeken kéj-három tközös témájú könyvből egy témakört, dolgoznak fel.
8. Az eddigi',nél fokozottabb gondolt kell fordítani az üzemi és kultúrotthon könyv—
tárainak kiválasztására, politikai és szakmai továbbképzésire, nevelésre.
a) A szakszervezetek vizsgálják felül az üzemi és kultúrotthon könyvtárak vezetőit,, politikai megbízhatóság, általános műveltség és szaktudás szempontjából. Távolítsák e! az osztály idegen,, ellenséges elemeket, ügyeljenek a könyvtárosok szociális össze- tételének megjavítására.
b) Gondoskodjanak a szakszervezetek arról, hogy nagy- és középüzemű könyvtárosok fokozatoson kerüljenek a Párt és a SZOT iskoláira és vegyenek részt a sízakszer—
ivezelli oktatás különböző formáiban.
110>
c) Szervezzenek a fővárosban a Fővárosi Tanáccsal közösen 6 napos esi:, valamint vidékenként, szakmánként 3 napos, egész-napos könyvtáros tanfolyamokat.
d) A szak szervezetek elnökségei és a terü-le-t-i hizottlságok foly amatosan- szervezzenek tapasztat átcserél a könyvárosok között. melyet kapcsoljanak össze a könyvtárosok szakmai és ptflilikai nevelésével.
9. 1951. év végéig legalább 10 vataipari, 5 bányász, 3 textiles, 3 vasutas, 3 vegyész és a 'többi szakmánál is niiinlakönyvtára-t -kell szervezni. A minitaíkönyúlánakat jót felszerelt, jó vezetés alatt álló, jól működő -könyvtárakká kell fejleszteni, amelyek munkájukkal! példát mutatnak a többi üzemi könyvtárnak.
A fei.adiatok megvalósítása az Üzemi Bizottságok és a könyvtáros dolga. A „Könyv- barát" rendszeres tanulmányozása és felhasználása azonbain- a könyvüi-áros-okiak nagy- kun hozzásegíti a kitűzött feladatok megvalósításához.
Fokozott figyelemmel fordulunk a Szegedi Nemzeti Színház 195-1-—52-es mű- -ködtése felé- Fcielősség'tóljes, díe ugyanakkor nagyszabású feladataik vúir-niak a színház
vezetőségére és színészeire egyaránt. Fejlődésiünknek magfelelően: Szeibb és nehezebb íelladailoki. Egyre több üzemi munkás fáltöga'fja iit.t Szegeden is a -színházat, a tájeílő- adiásokali egyre 'több dolgozó' paraszt és termelőszövel'kiezetii .tag. Dolgozóink szomjas érdeklődéssel ve&zSs birtokukba egyre jobban a kultúrát, életszínivonalunk emelkedé- sénlek megfelelően egyre nagyobb érdeklődéisiael fordulnak a művészet-, az irodalom,
a szín,ház feié- Ötéves tervünkért:, a békéért, á- szocializmusért folytlatotir -harcban- helyét győzp-csen megálló dolgozónak jálls-ziaini nagy mcgtiszltelt-ebéisi. De felelősség is. Komoly önltudaios, érdeklődési kiörét kielégítő, ugyanakkor a. béke, ötéves- tervünk győzelmébe vetett hűiében, a Párt és « .Szovjetunió irá'nll'i szeretetében- -megerőisítő sizíndarabökra van szükség és ezit várjuk a szín-háztól. Természetesén- ez még nem minden. A jó színdarab nem ©lég. Apolitikus, közömbös, gyakran rosszul: (pl. tavaly a „Széles mező", hogv csak a legkisebb példát említsük) felfogott előadási ai szocialista színműveknek- nem használ, hanem 'árt. S ebben- van a színház -nagy felelőssége. Jól átgondolt, pártos- előadás-okira van1 szükség.
A színház =— politika. Szószék, ahonnan „sok jót; lelvet mondani a világn-ak".
— mondotta Gogoly. a nagy orosz író. De a színháznak- ezt -a politikai jellegét, szósz-ék jellegiéit nie-mcsíalk mi, ha-neim -a reakció, az imperialisták is felismerték. Ni-racs- apoli- tikus., csak politizáló színház. A Horthy-íasizmus idején is éppúgy politizált a színház-, épp- úgy a dolgozó-nép,; a kommuni-stókési a Szovjet,unió elleni uszítá-sna használták fel, m-ilnit ma is az imperialisták' Amerikában éppúgy, min-t1 ilít a szomszédunkban! Ti-tóék. Ők is szószéknek- tekintik a -színházat, „-ahonnan sok rosszat lehet mondani a világnak".
üröm-mell üdvözöljük Bálinti György elvtársnak, a színház ú j igazgatójának a Déllmagyarorsz-ág 1951. augusztusi 19. száimáha-n. -megjelent cikkén, amelyben- a szín,-- ház -n-aig-y forradiukn-aiSiílója, Sztaniszlavszikij-nak cgy-ik sorát- elemezve kijelenti, hogy
„céi-unk tehá-t politikai cél, amit nem is. óhajtunk éltk&olnj-". Bizonyosak, vagyunk abban-, -hogy Bálint 'elvt'á.rs vez-et-éséveö a tiá-rsulat a legte-l jesébb miértét ben- k-i is fogja, használni a sizu'nház politikai: jellegéi:, művészileg kidolgozott, pártos előu-dú-sokbain
¡áthatják m-a.jd- dolgozóink, a műsorra Ikerüllő daira-b-ok-a-t.
Pártiunk és- kormányzatiunk színházi politlikiájánaik nvegfeleflően- Bálint; elvtárs kijelentette, arra törekszik, hogy a' szegedi színház táj-jellegét műsorpoliiikájában a Színház egész művészi irány-ábanl kidíomborí(®a. Bbbe-a- munkába- szagosam be akarja kapcsolni a Tiszalt'áj írói munkaközösségét1 'és- a szegedi Egyetem ír-oda.I.om'1'örtén-e-li Intézőiének Színiházt-iidomó-nyi Munkaközösségét. Az -előzetes megbeszélések a-zt a re- ményt keltik bennünk, hogy a- kölcsönös együtiliműködésl, miln-di a. színház, mind a Tis-zaltáj. mind a-z egyetemiisllák: munkáját jelentősen elő fogja- mozdítani.
A színház operai műsortervéiben sziercpcii Erkel Ferenc Barankovics- című elfe- lejtett operája. Az opera -arról! szót,' hogy a Hunyadiak, -függetlenségi' harcát, hogyain gátolja e-gy Barankovics nevű áruló főúr, Erkel forradalmi zenéjéhez azonban ma m á r ' nem megfelelő -a régié®, si nem is művészi szöveg. l'Jj szövegkönyvre-, vagy legalább is a versek bizonyos át javítására, átdolgozására- van szükség. Ezt a 'munkát1 Lődi, vagy
Szabolcsi élvt-ár-s váill'n-lhaltmá-
(Sz. G-)
Nemzeti Színház új
in>
