D r . B A K O S J Ó Z S EF tanszékvezető főiskolai t a n á r:
COMENIUS ÉS VESALIUS
(Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez)
Ismeretes, hogy Comenius, a XVII. század e kimagasló szelleme, a kiváló pedagógus és filológus hazánkban, Sárospatakon is működött 1650—54-ig. Az itt töltött időszak Comenius életének egyik legnyugod- tabb, alkotásokban pedig egyik leggazdagabb korszaka volt [1], Pataki működésének nemcsak pedagógiai, hanem egyetemesebb művelődés- történeti jelentőségét is ki kell emelnünk. Pataki éveiben készült terve- zeteiben, tankönyveiben és a latin iskola osztályait megnyitó beszédei- ben nemcsak az iskolai oktatásban eddig tapasztalt hibákra mu t a t rá, és nemcsak a korholás hangját üti meg, hanem a pedagógiai követelmé- nyek újraértékelésében új használható eszközöket és módokat is teremt.
Nemcsak elméleti síkon hirdet harcot a skolasztikus tanítás, a dogma- tizmus és a verbalizmus ellen, hanem modern, új módszereket és peda- gógiai elgondolásokat is felhasználó és érvényesítő tankönyveket ír és ad a gyakorlat mezején dolgozó tanítótársai kezébe.
Pataki éveinek értékes eredményei, az Orbis Pictus, a Schola Lu- dus, a pataki Vestibulum és Janua mind-mind annak a modern pedagó- giai elvnek és gyakorlatnak a szószólói és használható eszközei, ame- lyekben egyrészt harcot indít az öncélú nyelvi képzés ellen, másrészt meg mu ta tj a a modern nyelvi nevelés új távlatait is.
E pataki alkotásokban érvényesülő sok ú j, korszerű és haladó pe- dagógiai elv és szempont közül ebben a keretben csak egyre kívá njuk most az érdeklődés fénycsóváit vetni. Pataki éveinek elméleti elgondo- lásaiban, tankönyveiben és tanítási gyakorlatában különösen erőre ka- pott az az elv, hogy az ifjúságot logikus, értelmes és önálló gondolko- dásra úgy kell nevelni, hogy a dolgok velejével és n e m „a szavak és vé- lemények héjával" kell megterhelni. Ezért a szavak tanulását össze kell kapcsolni a tárgyi ismeretek nyújtásával. A nyelv tanítása ugyanis nem öncélú munka. Igazi célja egyrészt, hogy a nyelvet alkalmassá tegye a tárgyi, reális ismeretek, a műveltségi javak közvetítésére, másrészt, hogy fejlessze az i f j a k beszédkészségét, mélyítse nyelvi ku lt ú r á j át és fi- nomítsa kifejező képességét [2],
A logikus gondolkodásra nevelés előfeltétele, hogy a nyelv az érte- lemmel párhuzamosan fejlődjék és csiszolódjék. Ezért kárhoztatta Co- menius azt, az iskolában hosszú ideig uralkodó hibás eljárást, hogy a ta-
n u l ók n ak a tények, a tárgyak, a dolgok, azaz a reális ismeretek előtt és hely ett tanították a nyelvet, a szavakat, a nyelvtani szabályokat. A szó- és nyelvtanuláshoz nem kapcsolódott tárgyi szemlélet, reális ismeret- adás, s így nem is alakulhatott ki helyes általánosítás, pontos fogalom- alkotás. Comenius éppen e hibák elkerülése végett száműzi az iskolából a verbális magolást, az üres szócséplést. s új módokat, eszközöket aj ánl és használ fel a mod ern szempontú nyelvi nevelésben. A grammatika i formalizmus elleni küzdelem jegyében pataki tankönyveiben (Orbis Pictus, a pataki Vestibulum és Janua) a valóság tényei, a dolgok maguk állnak a középpontban és a t a nu l ók korszerű ismereteket is szereznek az anyanyelv, a ma g y a r nyelv segítségével is értelmezett szövegek ú t j á n. A legújabb for ráskri t ikai k u t a t ás bizonyítja — ehhez ez a rövid írás is ad új adalékokat —, hogy Comenius mindig a legújabb, a legkorsze- r ű bb ismereteket, tényeket, tudományos, művészi, technikai eredmé- n yek e t közvetítette az iskolák számára írt tankönyveiben is. Comenius tankönyveinek szövege nem alkalmas formális grammatikai elemzésre, de ann ál inkább a dolgok, a t ár g y ak minél pontosabb megnevezésére. N e m hiába vallj a maga Comenius is, hogy Janua-ja és főleg Orbis Pictus-a. a valószerű, a teljes, a világos és a maradandó ú j k o ri ismeretek gazdag tárháza is.
Hogy az ismereteke t még mélyebben véshessék be az i f j a k . Comenius tudatosan használta fel az oktat ás hathatósabbá tételére a szemléltetést, a képekkel való ábrázolást, jól t ud v án azt is, hogy a rajz, a kép, a szem- léltető ábra is szerves és aktív tényezője az oktatási folyamatnak, s a rajzok és ábrák segítségével is fejleszthető a tanulók valóság iránti ér- zéke. A korszerű ismeretszerzés jó ú t ja és m ó d ja a dolgok, a t ények és jelenségek helyes szemléltetése. Nem véletlen tehát az sem, hogy Co- men iu s tankönyveiben képeket, rajzoka t és ábrákat is alkalmaz, és ezek a dolgokat, a jelenségeket és ismereteket a valóság összefüggéseiben t á r j ák a tanulók elé. Comenius képei, rajzai, ábrái ui. a lényeges dol- gokat ábrázolják, a jellemzőt emelik ki, és a szó és a tárgy együtt kerül a tanulók érdeklődési körébe. N e m véletlen t eh át az sem, hogy Come- nius a szemléltetésre szánt ké peket jól megválogatta, és — amint ké- sőbb látni is f o g j u k — mindig a legkorszerűbb és leghaladóbb t udomá- nyos ere d mé n y e ket publikáló forrásokból vett e át [3],
Eddig csak azt tudtuk, hogy a hazánkban, Sárospatakon megírt, s később Nür nbe rg ben meg j el en t Orbis Pictus-1 látta el képekkel. Leg- ú j a bb kut atásaim nyomán arr ól is számot adhattam, [4], hogy Comenius m ár Patakon, a pataki n yo md áb an megjelent Janua-ban (Eruditionis Scholasticae P a r s II. Janua . . . in u su m Scholae Patakinae edita, 1652) és a Schola Ludus-ban (Patak 1656) is közöl a „tanulás cél j ára" készült ké- pekből, rajzokból. Azt a nagy jelentőségű művelődéstörténeti és pedagó- giai tényt is ki kell emelnünk, hogy a világon az első képes szótár első szerény csirája, próbálkozása is hazánkban, Patakon született meg. A pa- taki Janua szótári részének (Sylva Latinae Linguae, sive Lexicon Janu- ale, Pata k 1652) lapjain is meg jelen t a rajz egy-egy szó értelmezésének tel jesebbé tétele végett. Az eddigi Comenius-kutatás nem ismerte ezt
a tényt. A latin tolleno ('kanka- lék') és puteus ('kút') szavak mel- let feltűnik az ér- telmezést támoga- tó rajz is: a gémes- kút ábrája, (vö. 1.
képünk). Ugyanígy
„a jáczó tsiga tsut- sos" magyar értel- mező szöveget is ábrával támogatja e szótárban Come- nius, feltüntetvén a szövegben a já- tékcsiga képét, rajzát is.
A Comenius-filoló- gia feladata Comenius tankönyveinek, rajzai- nak forrásait felkutatni.
Err e vonatkozólag n y ú j- tunk itt új, eddig nem ismert adatokat. Éppen a pataki Janua 1652-es kiadásának lapjain meg- jelent rajzok, ábrák (az eddigi magyar szakiro- dalom ezekről sem tu- dott eddig semmit!) bi- zonyítják azt, hogy Co- menius rajzainak, ábrái- nak elkészítésében, vá- logatásában forrásokra is támaszkodott, és amit már említettem, mindig a legmodernebb, a leg- korszerűbb és a tudo- má ny legújabb eredmé- nyeit is tükröző forrá- sokhoz nyúlt. Ezt bizo- nyí tj ák pl. a pataki Ja- nua két fejezetéhez szemléltetésül használt képek is. Az emberi testről, az emberi testet
2. kép.
Andreas Vesalius, a modern anatómia megalapítója 1514—1564
4. kép.
[Vesalius: De Humani Corporis fabrica:
Secunda ossium tabula]
3. kép.
[A pataki Janua képe.]
alkotó csojitokról és izmokról szóló fejezetek ismeretanyagát Co- menius feltűnően jó képekkel illusztrálja, és ez nem véletlen.
A Partes corporis osseae és a Carneae partes corporis c. fejeze- tekben az elméleti anyaghoz társult képek ugyanis a nagy anatómus- nak, Andreas Vesaliusnak (vö. 2. kép) méltán híres könyvéből (De H u - mani Corporis Fabrica, 1. kiadás 1543, a felhasznált kiadás: 1642) valók. Mivel a Comenius-filológia számára nóvumként adok számot erről a tényről, közlöm a bizonyító képanyagot is ebben a rövid közlemény- ben. Vesalius művét a nagy Tizian tanítványa, a belga Kalkar táblái, rajzai tették még használhatóbbá. Comenius Vesalius úttörő művének rajzait, ábráit illeszti bele a pataki Janua XXII. és XXIII. fejezetébe, és ezzel olyan bonctani műv et használt fel forrásul, amely az emberi test felépítését magán az embe re n mutatt a be, és az ember i test anatómiai rajzait szinte élő környezetbe helyezi, s életes mozgásban, szinte élő működésben ad számot az emberi test csontjairól, izomhálózatáról.
5. kép. 6. kép.
[A pataki Janua képe.] [Vesalius: De Humani corporus fabrica:
Secunda musculorum tabula.]
Azzal, hogy a pataki Janua XXII. (Partes corporis osseae: ossa capi- tis, trunci, artuum) és XXIII. (Carneae partes corporis: quae Anatomici vocant Musculos) fejezeteihez csatolt rajzokban Vesalius korszakalkotó és sok bonctani tapasztalat al apján írt anatómiai művének híres ábrái kerültek a magyar tanulók kezébe, a pataki i f ja k merészen új és pontos ismereteket kaptak az emberi szervezetről, az emberi test felépítéséről. A pataki Janua első á brá ja szinte mozgalmas elevenségben és filo- zofikus vetületben szemlélteti az ember i test csontjait, (vő. 3. képünk.) Vesaliusnál az emberi test csontjait szemléltető ábra (Secunda ossium tabula) hasonló mozgalmassággal teszi elevenné az emberi csontváz fel- építését. (vő. 4. képünk.)
A két kép közötti különbség — Comeniusnál homokórát, Vesalius-
nál emberi koponyát érint a csontváz keze — egy út t al a pe- dagógus és az orvos-anatómus szemléletének a különbségét is tükrözi [5]. Comenius a pataki Janua XXIII. fejezetének (Car- neae partes corporis) elméleti anyagát is ábrázoló kép (vö. 5.
képünk.). Vasalius anat ómiájá- nak is egyik legsikerültebb áb- r áj a. (vö. 6. kép.). A két kép kö- zötti azonosság külön bizonyí- tásra n e m szorul.
A pataki Janua negyedik képe [az első ábrát (Aér cum ventis) itt nem közöljük!] az em- beri test belső részeit (Viscera) szemlélteti a tanulók előtt. A belső részekhez számokat is il- leszt Comenius (vö. 7. képünk.). Ezek a számok a szöveg megfe- lelő szavaira, illetőleg a test bel- ső részeinek elnevezéseire u tal - nak. A számokkal ellátott ábra ú j ra megjelenik az Orbis Pictus nü rnbergi kiadásában (1658), és ez is azt bizonyítja, hogy Come- nius nemcsak gondolt az Orbis Pictus pataki kiadására, h an e m valóban meg is kezdte ennek a kiadásnak nyomdatechnikai munkálatait is [6], Különben az Orbis Pic- tusnak az emberi testet, részeit és felépítését szemlétető képei is a Vesa- lius művében t al ál hat ó ábrák n yo mán készültek. Bizonyításul vessük ösz- sze az Orbis Pictus XL. fejez etének (Canales et ossa) két szemléltető áb- r á j át (vö. 8. kép.) Vesalius két igen szemléletes képével (vö. 9—10. kép.), s az azonosság t elj ese n egyértelmű.
Az Orbis Pictus XXX IX. fejezetének (Caro et viscera) két á b r áj á- ról (vö. 11. kép.) m ár az előbbiekben szóltunk és megállapítottuk, hogy ez a két kép n e m véletlenül szerepel a Janua 1652-es pataki kiadásában is. Comenius ugyani s világhírű képes tankönyvének, a Patakon írt és illusztrált Orbis Pictus-nak pataki kiadását is tervbevette, illetőleg nyomdai mu n k á l a t a it is elkezdte, és hogy mégsem Patakon, hanem Nürnbergben j elent meg e könyv, talán azzal is magyarázható, hogy a pataki nyomda hiányos technikai felkészültsége nem tette lehetővé a megkezdett ny omda i munkál at ok sikeres befejezését.
7. kép.
[A pataki Janua képe: Viscera.]
10. kép.
[Vesalius: Prima ossium tabula.]
S. kép.
[Orbis Pictus: XL. Canalest et ossa.]
11. kép.
[Orbis Pictus: Caro et viscera]
9. kép.
[Vesalius: Venae cavae.]
A filológiai teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk még a követke- zőket: 1. A pataki Janua (Eruditionis Scholasticae P ar s II; J a n u a . . . in u s u m Scholae Patak i na e edita, Typis Cels. Princ. expressit Georgius Renius, Anno MDCLII.) képekkel is ellátott teljes példányát a Széché- nyi-könyvtárban ta lá lt am meg (RMK. I. 860.), Ez a példány a „Boldog Kőváraljai k ön y vt á r" állományából k er ü lt a Széchényi-könyvtár gon- dozásába. A XVII. században ennek a könyvnek Mednyánszky Pál volt a tulajdonosa, amit ez a bejegyzés is igazol hitelesen: „Pauli Med- nyánszky, Anno, 1656. die 8. Junii." f7/. E t émára vonatkozó k ut at ásaim eredményeiről t ájékoztat ást adtam Prágá ban is a Komensky-intézet- ben 1960. október 22-én.
I R O D A L O M :
[1] Vö. dr. B ak o s József., C o m e n i u s A. J. (Az Oper a Didactica Omnia k i a d á s á n ak 300. é v f o r d u l ó ja a l k a l m á b ó l) Felsőoktatási Szemle, 1957. VI. évf. 5. sz. 264—270.
[2] Vö. dr. B a k o s József: C om e ni u s és a nyel v i nevelés n é h á ny kérdése. Az Egr i Ped. Főisk. Évkönyve, 1958. IV. Ik. 5—33. ós k ü l ö n n y o m a t b an is.
[3] Vö. dr. Balkos József: Az Or b is P ict us és m a g y a r szövege. . . pedagógiai és nyel- vészeti jelentősége. Az Egr i Ped. Főisk. Évkönyve. 1959. V. Ik. 339—363 és k ü- l ö n n y o m a t b an is.
[4] Először az Egri Ped. Főisk. t udo má nyos ülésszakán, vö. Felsőoktatási Szemle.
1959. 325.
[5] A london i 1656-os J a n u a kia dá sb an Ve sal iu s ra j z a i pontosan, a t e l j e s azonos- sággal j e l e n t ék meg a Ikönyv megfelelő fe je z et ei ne k ill us ztrál ás ára! A pedagó- gus keze n e m f o r m á l ta át e rajzóikat.
[6] Vö. T u r n b u l l : An I n c o m p l e t Orbis P i c t u s of Comenius, p ri n t ed in 1653., Ac ta Com eni ana , 1957 (XVI.) 1. 35—54 és B á ko s: Az Orbis Pictus, Az Egri P ed. Főisk. Évkönyve, 1959. V. k. 339—340.
[7] A p at a k i k i a d ás t e xt us a és k épa nya ga l e g ú j a b b an is m e g j e l e n t P r á g á b a n: J. A.
Comenii J a n u a L i n g u a r u m R e s e r a t a . . . Cura vit J a r o m i r C er v e nk a . P r a h a , 1959.
Dr. B AK O S J Ó Z S E F:
COMENIUS U N D VESALIUS
Der Ve r f a s s e r v e r ö f f e n t l i c ht die n eu e s t en Ergebnisse s ei ner Fo rsc hungs a rbei t . Comeni us g i b t auch in s e i n e r Janua, die in der Bu c hd ru d ke re i von S á r o s p a t ak ged r udkt w u r d e , von den Bi l d er n u n d Z ei chnunge n , die f ür Un t e r r i s c h t s z we c k e ge ma c ht w u r d e n . Von be s on d e r s grosser B e d e u t u n g ist die kul tu rges c hic ht li ch e und pädagogische Tat sa che, dass der bes c hei den e Kei m des erste n B i l d w ö r t e r- bu che s a u c h in Ungarn, in S á r os pa t ák e n t s t a n d e n ist. Auf de n Seit en d e s Lexicon Januale ( P ata k , 1652) e r s c h e i n e n bereits ei nig e Zei chnungen z u r Ve r a ns ch a u l i c hu n g d e r Be de u t u n g von e in z e ln e n Wörtern.
Als ein w ei t e r es w i c h t i g e s Ergebnis d e r Ku rz e n A bh a d l u n g wi r d h i e r er - mittelt , d a s s Comeni us di e B il de r zu dr ei K a p i t e l n der Janua von S á ro s pa t ak aus d e m b a h n b r e c h e n d e n Werlk von Vesalius (De humani corporis Fabrica) ü b e r n o m- m e n hat. Auf diese Weis e b e k a m e n also die unga ris chen S c h ü l er di e b e r ü h m t en Bilder a u s d e m e p o c h e m a c h e n d e n an a t om i s c h e n Werlk von Vesalius in die Ha nd . So w u r d e n ihne n k üh ne, n e u e u nd g e n a u e E rk e n n t ni s s e vo m Or g a n i s m u s des Men s che n u n d vom A u f b a u des me ns c hli ch en Kö rp ers e rm it t el t . Co me ni us h a t a b e r die ü b e r n o m m e n en Z e i ch nu nge n t eilweis e a bg e än de r t. Diese Ä n d e r u n g en zeigen den Unt er s c hie d zwi s che n den A n s c h a u n g e n des P ä dago gen un d P hil o - sophen Come niu s und des A n a t o m e n Vesalius.
