Comenius és a múzsák xv.

Teljes szövegt

(1)i?íbItotI)eca Comentana. xv.. Comenius és a múzsák.

(2)

(3) ptblíotfjeca Comentana xv..

(4) aw C zinke Ferenc: A múzsa (1997).

(5) ptbltotíjeca Comentana xv.. Comenius és a múzsák. Sárospatak.

(6) Szerkesztőbizottság: F ö l d y F er en c , K iss F er en c , K o v á t s D ániel (szerkesztő). * Megjelent a Magyar Comenius Társaság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére Kötetünket Sárospatakhoz kötődő művészek alkotásaival illusztráljuk, a fényképfelvételeket és reprodukciókat készítették: G ombos Levente, Sasi G ábor, T örő Gábor Kötetünk megjelenését támogatta: a N em zeti E r ő f o r r á s M in is z t é r iu m és a N em zeti K ultu r ális A l a p közművelődési szakmai kollégiuma. Köszönjük! Nemzeti Kulturális Alop. Kiadta a Magyar C omenius Társaság F e lelő s kiadó: D r . F ö ld y F erenc elnök Tipográfiai terv és szövegszerkesztés: Feliciter Kiadó Nyomás és kötés: Sárospataki Nyomda Kft.. ISSN 0237-6024.

(7) 5. Előszó. Comenius gazdag életművének megismeréséhez könyvtárnyi hazai és külföldi irodalom nyújt segítséget. A 25 éve működő Magyar Come nius Társaság Bibliotheca Comeniana című sorozatának eddig megje lent kötetei is ezt szolgálják. A Társaság célkitűzéseit megalakulásakor (1986) alapszabályzatban rögzítette, ezek figyelembe vételével bocsátja útjára ezúttal a XV. kötetét. Kiadványunk első fejezetét névadónk emlékezetének szenteljük. El sőként R. Várkonyi Ágnes „Comenius a nemzetek tanítója”című, mély gondolatokat tartalmazó tanulmányát olvashatjuk, melyet a Társaság megalakulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére rendezett Comenius-kiállítás megnyitóján mondott el. Kiemelte, hogy Pestalozzi annak idején a pedagógia Galileijének nevezte a nagy humanista tudóst. Ma már mint filozófust, teológust, humanistát, diplomatát és költőt is tiszteljük, akit a tudomány és művészet múzsái ihlettek. Kiss Endre Jó zsef „Comeniusról magyar szemmel” című tanulmányában a tudós pe dagógus magyar származásáról, küzdelmes életéről és küldetéséről ír, mélyrehatóan elemzi Sárospatakon töltött éveit és a korszak ideológiai megosztottságát. „Comenius műveltségének népi elemei”-ről olvashat juk Halászi Aladár írását, aki Comenius művei inspirálására fiktív be szélgetést is írt Comeniusnak, egy pataki tanárnak és diáknak a részvéte lével „Pataki trialógus” címmel. Figyelemre méltó Martinák János Co meniusról, a költőről szóló dolgozata, melyet Comenius verseinek fordí tásával egészít ki. Ezek a költemények természetleíró, vallásos és politi kai témájuk mellett személyes kapcsolatokat érintőek és létélményt kifejezőek. A nyolc vers közül „Életünk a világon csak vándorút...” című költeménye Comeniusnak az emberi létről alkotott felfogását mutatja be. Comenius pedagógiai elveinek első és legnagyobb keleti követőjé ről, Grigorij Szkovorodáról, a nagy filozófusról, pedagógusról és költő.

(8) 6. ről ír Vozdvizsenszkij Vagyim „Comenius keleti hatása” című tanulmá nyában. Comenius emlékezetét idéző 2010. évi felolvasóülésünk tanul ságait Koncz Gábor foglalja össze „Comenius és a múzsák” című írásá ban. Kézi Erzsébet az idegen nyelvek tanulásának reneszánsz kori tö rekvéseivel foglalkozik. A kötet második részében elődeinket méltatjuk a róluk szóló tanul mányokban és laudációkban. Komyáné Szoboszlay Ágnes tanulmányai ban egyrészt a Sárospatakhoz is kötődő Kazinczy Gábort, másrészt a finn kultúra iránti sárospataki érdeklődés motívumait mutatja be. Benke György a keresztyén szellemiségű, értékalapú oktatásról íija le gondola tait, Bolvári Takács Gábor pedig közéleti személyiségek pataki diákem lékeinek jellegzetességeit vizsgálja. Dr. Barsi Ernő főiskolai tanárt, Sá rospatak neveltjét 90. születésnapja alkalmából köszöntöttük s tüntettük ki, kötetünkben Kováts Dániel méltatja munkásságát.. Nagy veszteség érte társaságunkat 2010-ben díszelnökünk és első elnökünk halálával. A közgyűlésen laudációt kaptak ez évben: Köpeczi Béla akadémikus, aki huszonnégy éven át volt a Társaság díszelnöke; Huszár István egyetemi tanár, a Társaság első elnöke; Király István akadémikus, a Társaság aíapító tagja; Takács Béla néprajztudós; Komlósi Sándor főiskolai tanár, a Társaság választmányi tagja; Demjén Ist ván neveléstörténész, a Társaság választmányi tagja; Mladonyiczky Bé la szobrászművész, a Társaság alapító tagja, a Comenius-plakett és em lékérem készítője; Czinke Ferenc festő- és grafikusművész, a Társaság alapító tagja. Mindannyian a magyar tudomány és kultúra jeles egyéni ségei voltak, akik a Magyar Comenius Társaság örökös tagjai lettek 2010. november 10-én. Két közlemény Harsányi László pedagógiai ha tásáról szól. Aknay János festőművész „Sárospatak képekben” kiállítást megnyi tó beszédében emléket állít a városban alkotó és ahhoz kötődő művé szeknek, akiknek alkotásaival illusztráljuk kötetünket. A zárófejezetben Társaságunk 2005-2010 között végzett munkájáról számolunk be. Itt vázoljuk a következő időszak főbb feladatait, bemutat juk a tizenegy új tagot és a közgyűlésen megválasztott új vezetőket. Tár saságunk élete 2011-ben is bővelkedett eseményekben. Április 17-én Comenius magyar származását megörökítő emléktáblát avatott a Ma gyarok Világszövetsége a Református Kollégium udvarán. Május 10-11én Uhersky Brodban és Prágában „Comenius és Magyarország” címmel.

(9) 7. rendezett előadásokon vettünk részt. Június 26-án nyitottuk meg a „Comenius, a nemzetek tanítója” című nagy érdeklődésnek örvendő kiállí tást, amelyet egy éven át lehet megtekinteni a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában. Ősszel „Comenius és Európa” címmel tartjuk meg hagyományos ülésünket, ekkor nyújtjuk át új kötetünket az érdeklődőknek. Kötetünk végén Kováts Dániel szerkesztésében hasznos összefogla ló mutatót közlünk a Bibliotheca Comeniana eddig kiadott tizenöt köte tében megjelenő szerzőkről és írásaikról. Ezúton is köszönetét mondok mindazoknak, akik tudományos, szakmai munkájukkal és anyagi támogatásukkal hozzájárultak társasá gunk munkájához. A Magyar Comenius Társaság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére megjelent kötetünket szeretettel ajánlom az ol vasók figyelmébe. F öldy Ferenc.

(10) 8. Győri Elek (1905-1952): Sárospatak.

(11) 9. I. Névadónk emlékezete.

(12) 10. C om enius új emléktáblája a Sárospataki Református Kollégium főépületének udvari homlokzatán.

(13) 11. R . VÁRKONYI ÁG N ES Comenius, a nemzetek tanítója. „Rettegjetek a tudatlanságtól!” Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Közönség!1 Comenius (1592-1670) szavait idéztem. A Labyrint sveta, magyar fordításban a Világ útvesztője és a szív paradicsoma című, 1623-ban írt világhírű művében elmondja, hogy az ifjú vándor a hírhajhászók orszá gába jutva, látja, hogy az emberek hol sírnak, hol nevetnek, hirtelen ré mületbe esnek, s azután minden átmenet nélkül vad örvendezésben tör nek ki. Aszerint, ahogy a hírközlők sípjai szólnak. A harmincéves hábo rú első éveiben járunk. Most születik a közvélemény. És Comenius fi gyelmeztet, ha a társadalom tájékozatlan és tudatlan, könnyen lesz hie delmek, álhírek, hisztériák áldozata. Ha nem vértezi a tudás, úgy táncol, ahogy különböző hatalmak sanda érdekei jegyében fújják a hírhordozók. Talán ez is kifejezi, hogy mennyire izgalmas, ha a 21. század meszszeségéből csak egy kicsit is Comenius világába beletekintünk. Gazdag életművéről látszólag könnyen tájékozódhatunk, mert könyvtárnyi hazai és külföldi irodalom nyújt segítséget. Nem utolsó sorban pedig a 25 éve működő Magyar Comenius Társaság Bibliotheca Comeniana kötetei adnak eligazítást. De egyben meg is nehezíti, hogy átfogjuk tevékenysé gét. Pestalozzi (1746-1827) annak idején még a pedagógia Gallileijének nevezte. De tudjuk, amint haladunk előre az időben, egyre újabb és újabb arcát fordítja felénk a múlt. Mára felfedezték a filozófust, a teoló gust, a humanistát, a diplomatát, a költőt. Az egész Európa megújításán Elhangzott Sárospatakon, a Nagykönyvtár dísztermében 2011. június 26-án, a Magyar Comenius Társaság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett Comenius-kiállítás megnyitása alkalmából..

(14) 12. gondolkodó reformert. Akit úgy foglalkoztatott a népek etikai, hitbeli nevelése, hogy egyben a harcban álló országok megbékélésén munkál kodott. Sokszor mellőzték, kisajátították, lekicsinyelték, de soha nem fe lejtették el teljesen. Mégis úgy érezzük, századunk minden addigi év századnál jobban rá van utalva, hogy eredeti teljességében ismerje Comeniust, és megértse üzeneteit. Kora a 17. századi változó Európa. Az állandósult háborúk, a had ügyi forradalom, az információrobbanás, a nagyhatalmak Európája. Az általános lehűlés, az úgynevezett kisjégkorszak ideje. Magyarország há rom részre törve, mint hadszíntér és hátország küzdött, hogy megőrizze, visszaszerezze szabadságát. A kortársak szívesen fejezték ki életérzésü ket a kiútkeresés ősi szimbólumával. És a válságokkal küzdő 21. század embere is léthelyzetén gondolkodva egyre gyakrabban véli úgy, hogy labirintusba került. Jan Amos Komensky, a Cseh-Morva Testvérek lelkésze majd püs pöke személyes életében is végigszenvedte a háború minden tragédiáját. Feleségét, gyermekeit a háború hiénája, a pestis vitte el. Háza hamuvá lett, könyveit, kéziratait tűzre hányták a zsarnok zsoldosok. Menekülnie kellett, száműzött lett. A labirintusból kivezető Ariadne fonalat már igen korán az iskolarendszer, a nevelés, a tanítás reformjában vélte megtalál ni. Átfogó új nevelési rendszert dolgozott ki, s a jövő zálogát a tudás, a műveltség modernizációjában jelölte meg. Miután Angliában és Svédor szágban megreformálta az oktatást, meghívták Franciaországba, s ő mégis inkább Sárospatakra jött. Többféle vélemény él róla, hogy ismételt meghívás után végül miért választotta a Szajna-parti város helyett a Bodrog-partii kollégiumot. Meglátogatta ide menekült hittestvéreit. Vállalta Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és az iljú Rákóczi Zsigmond kérésére, hogy megre formálja a kollégiumot. Ez mind igaz. Mégis eddig kevéssé ismert ma gyarázatot diplomáciai elgondolása adhat. 1650 és 1654 között Sárospatakon írta legfontosabb pedagógiai mű veit az Orbis sensualium pictust, a kiállításon látható Scota Ludust, a De cultura ingeniorumot s a később, az 1659-ben megjelent Gentis felicitast. Az iskolai tananyagot a neveléssel, a nevelést a műveltséggel szer ves egységben látta. Szorgalmazta, hogy a lélek és a test gondozása, az ész és az érzelemvilág, a tudomány és hit követelményeinek kielégítése harmonikusan érvényesüljön az iíjú generáció felkészítésében..

(15) 13. R. Várkonyi Ágnes professzor asszony megnyitó előadását tartja Mellette dr. Földy Ferenc, a Magyar Comenius Társaság elnöke és dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Többek között azt is javasolta, hogy a tanulók rendszeresen olvassa nak a tanórákon külföldi újságokat, hogy gyakorolják a nyelvet és nap rakészen kövessék a világ eseményeit. Amikor ezt egy tanári tovább képzésen megemlítettem, hatalmas sóhaj lett a válasz: „hol vagyunk mi még ettől!” Mintha a 21. századnak előredolgozott volna. Egyik korai művéből, a Didactica Magnóból - mint későbbi műveiből egyaránt - nyilvánvaló, hogy a modernizáció nem egyszerűen a gazdaság függvénye, hanem el sősorban gondolkozásmód, a szellemi és anyagi erőforrások minél telje sebb, kreatívabb igénybevételére. Módszert, találékonyságot, alkalma zást jelent. Megállapítása ma érvényesebb, mint valaha: „ha egy nemzet bő-ven el van látva jó könyvekkel, fényleni fog. ” S ki indokolná jobban a szomszéd országokban élők jogát anyanyelvükhöz, mint a nemzetek ta nítómestere: Anyanyelv nélkül olyan az ember, mint a gyökértelen fa. ”.

(16) 14. Kritikáját Magyarországról sokat idézték. Már 1650. november 24én, a pataki iskola nagytermének falai között elhangzott beköszöntő be szédében kritikusan szólt az országról, és nem fukarkodott a megrovó szavakkal a Gentis Felicitas címmel tartott búcsújában sem. Kertelés nélkül felfedte a magyar társadalom hibáit: „óhajtanotok kellene a belső békét, mert ha van hely a nap alatt, ahol az irigység, széthúzás és a gyülölség az úr, ez az a hely. Alig fordítanak bárhol a világon kevesebb gondot a közjóra, mint nálunk.” A törvényeket nem tartják meg, és azok nem érvényesek mindenkire. Mindenfelé az erőszak uralkodik. Vannak ügyeskedők, tétlenek, lebzselők, akik kerülik a tisztességes munkát. ,flem tudjuk garantálni az utas biztonságát, a tulajdon védelmét. Szapo rodik az útonállás, rablás, tolvajlás, úgyhogy saját házában sincs az ember biztonságban.” Az ország királya idegen, és ez szabadságának elvesztésével fenyeget. S a legmegdöbbentőbb megállapítását olvasva, úgy érezzük, mintha megállt volna az idő: „Gazdagok vagyunk koldu sokban, gyakori betegségekben, korai halálokban, elnéptelenedő vidé kekben.” Vajon hiteles ez a lesújtó kép? Sárospatakról alig mozdult ki, de jó kapcsolatai voltak, és nagyon sokat tudott Magyarországról és Erdély ről. Ott volt Hágában 1626-ban, amikor Bethlen Gábor követei megér keztek, hogy bekapcsolódjanak a hágai szövetségbe. Lengyelországban pedig részt vett a térség protestánsainak 1645-évi tanácskozásán. Bátran közölte a súlyos diagnózist, mert biztos volt benne, van kivezető út. Nemcsak valami elvont elméleti elgondolásból vezette a jobbítás szán déka, hanem konkrét megfigyelésekből és tapasztalatokból átfogó kon cepcióvá érlelt program jegyében cselekedett. A De cultura ingeniorum (A lelki tehetségek kiművelése) címmel el hangzott beszédében fejtette ki a megújulás alapját. Megszólításában annyi szeretet sűrűsödik össze, mintha magáénak vallaná végrendeleté ben említett magyar édesapja nemzetét: ,JCedves magyarjaim, én re ménységeim!” Szónoki tehetségéről kevés szó esett, pedig nagyon értett hozzá, hogy úgy adja elő véleményét, mintha az a hallgatók fejéből pat tant volna ki. „Ebben az iskolában megjelentek a világosság szikrái. Ti teket is megérintett már tökéletlenségetek érzése, és elfogott a jobb, igazabb és teljesebb tudomány iránti vágy.” Célját természeti hasonlattal fogalmazta meg: „a tehetségek ne ma radjanak műveletlenül, mint az erdős vad hegységek és az elhagyott.

(17) 15. pusztaságok, hanem nagy gonddal megműveltessenek, mint a virágos kertek, a szőlő és a faültetvények.'' Miként valósítható meg ez? Felvá zolta a társadalom tagjaiban rejlő tehetségek gondos, teljes, egyetemes, minden addiginál jobb kiművelésének követelményeit. Ma is érvényes, ahogy a tehetség fogalmát meghatározta. A tehetség „lelkünk velünk születet ereje, arra képesít, hogy minden dolgot megért sünk, a megértettből jobbakat válasszunk, a kiválasztottakat buzgalom mal kövessük és elérjük, és az elérteken tetszés szerint uralkodjunk." A tehetség „nemzeti kincs”. Kiműveléséért az egész társadalom felelős. A szülők, a tanárok, a nevelők, az iskolák, a jó könyvek. Felelősek a tudós okos emberek, akikkel jó, ha az ifjak sokat együtt vannak és felelősek az állam tisztviselői. Sok minden pedig Isten kegyelmén múlik. Érdekes, ahogy összehasonlítja a müveit és a műveletlen nemzete ket. ,y4 művelt nemzetek úgy működnek, mint az óraművek, rendben in tézik magán- és közügyeiket. A műveletlenek olyanok, mint a széthulló rőzseköteg. A művelt nemzeteknél mindenki szolgál mindenkinek, min denki megteszi kötelességét. A műveletlenek között senki nem alkalmaz za munkáját a másikhoz, minden széthullóban van. A művelt nemzetek gazdagok, bőségben élnek, a műveletlenek szegénységben tengődnek. A művelt nemzetek ismerni akarják a századok folyását, hogy szemük előtt tartva a múltat megjavítsák a jelent a jövő hasznára. A műveletlenek nem ismerik a múltat, a jelennel szemben balgák, a jövőre készületle nek." A művelt nemzetek fiai az idegenekkel szemben nyájasak, a hoz zájuk betérőkkel emberségesek. A műveletlenek durvák, elűzik az isme retleneket. A müveit nemzetek kihasználják a föld értékeit, mindent hasznukra fordítanak, még az utcák szemetét is összegyűjtik, és megha tározott célokra felhasználják. A műveletleneknél minden szennyes, szemetes és piszkos. A müveiteket gyönyörködteti Orfeus citerája, a muzsika, a műveletlenek annyit értenek hozzá, mint szamár a lanthoz. Ennyi is elég, hogy osszuk a cseh kutatók véleményét: Comenius századának minden terhét viselve is a polgárosodás úttörője volt. A kiállításon látható Comenius térképe Morvaországról. Nyilván sok szemlélőjében felmerül majd a kérdés: mit jelenthet ez a térkép. Ki vált, h ajó a szeme és elolvassa rajta az évszámot is: 1664. S aki emlé kezik még középiskolai történelemóráira, tudja, hogy 1664 Zrínyi Mik lós horvát bán nagy európai visszhangot keltő török elleni téli hadjáratá nak és a győztes szentgotthárdi csatának esztendeje. Gondolhatja, mi.

(18) 16. csoda véletlen, hogy a cseh-morva testvérek püspökének éppen ebben az esztendőben kellett Morvaország térképe. Csakhogy ez nem véletlen! Nagyszabású koncepció tanúsítványa, Zrínyi és Comenius szellemi ta lálkozásának dokumentuma. Szerette Magyarországot. Hangsúlyozta, hogy az ország szerencsés föld, bőségben van a kenyér, a bor, a barom, csak nem eléggé művelik. Gazdag bányakincseiből mások, idegenek gazdagodnak. „Nem habozom nyíltan is azt állítani, hogy ha ti, hunok tehetségetekkel élni tudtok, Eu rópa egy népénél sem fogtok bölcsességben hátrább állni.” Magyaror szág hivatását így határozta meg: „ti magyarok vagytok a legalkalma sabbak, hogy egyesíthessétek Északot, Nyugatot és Keletet.” Mit jelentenek ezek a súlyos szavak? Ha Magyarországról írt, nem feledkezett meg Morvaországot, Sziléziát, Csehországot, Lengyelorszá got megemlíteni. Ennek a ma Közép-Európának nevezett térségnek a 17. század közepén két égető problémája volt. Az egyik a belső béke hi ánya, a másik a török. A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) minden jó szándéka ellenére Közép-Európa helyzetét nem ren dezte. Csehországot az abszolút vesztes helyzetében hagyta, s Comenius fájdalmasan állapította meg: „bennünket kihagytak a békéből ... soha nem adják meg nekünk a lelkiismereti szabadságot.” S ettől kezdve azon dolgozott, hogy megtalálja a vesztfáliai sokk feloldásának lehetőségét, kidolgozza a Közép-Európa országait nem kirekesztő, hanem egyenran gú félként kezelő egyetemes béke koncepcióját. Széleskörű nemzetközi információs hálózatot épített ki, Amsterdamban szellemi központ jött létre körülötte, és a Hollandiában, Angliában tanuló magyarországi és erdélyi diákok is sűrűn felkeresték. Elképzelésében Magyarországnak kulcsszerep jutott. Két meggon dolásból. Az ország földrajzi helyzetéből is következik, hogy mint a múltban, a térség stabilizáló tényezője legyen a jövőben is. Főleg pedig Magyarországot sújtotta legsúlyosabban a török, területének kétharma dát az Oszmán Birodalomhoz csatolták, s Erdély Isztambul protektorá tusa alatt állt. De már nemcsak próféciák hirdették a török uralom kö zelgő elmúlását! 1645-óta folyt a velencei-török háború és Zrínyi sike res mozgalmat indított, nemzetközi szövetséget hozott létre a török eu rópai hatalmának visszaszorítására. Az újabb kutatások kimutatták, hogy Comenius felismerte Zrínyi vállalkozásának jelentőségét és együttműködött vele. Tudatában volt, hogy az oszmán terjeszkedés Kö.

(19) 17. zép-Európa többi országait is fenyegeti. Úgy vélte, ha egy idegen hata lom megszáll egy országot, s az elveszti függetlenségét, ott eluralkodik a műveletlenség és az elmaradottság. Az 1663-1664. évi török háborút Morvaország nagyon megszenved te. Zrínyi 1664 elején megjelent angol életrajzának ismeretlen írója le szögezte: a törökök Sziléziát kifosztották, Morvaországot pusztasággá tették. Egy másik angol tudósítás a szemtanúk borzalmas élményeiről számol be. Tizenötezer tatár lovas és negyvenezer janicsár özönlötte el Morvaországot, felégették Passig, Thouron, Moron, Osztrava és más vá rosokat, több mint hatvan várat és falvat, az utak mentét elborították a lekaszabolt férfiak nők, gyerekek tetemei, és ezreket hurcoltak rabságra. Comenius tudott Morvaország pusztulásáról, s a térkép nyilván a török háborúval összefüggésben készült. Leszögezte, ha Közép-Európa országai elvesztik a békét a világ, vagyis Európa kettéhasad. S a következő generációk lesznek igazán vesztesek, ügyetlen ország, egyetlen nép sem élhet biztonságban, amíg a béke nem lesz egyetemes." Comenius szerint a müveit nemzetek egy sége úgy működik, mint az érzékeny óramű. A háborúk tönkretették Eu rópa óráját. Egymást ölték a nemzetek és a Nagy Órásmester műve el romlott. Meg kell szerkeszteni Európa békéjét, hogy ismét biztonságos legyen a világ. Két követelményt vázolt fel. Az egyik, amint a Schola ludus lapjain megfogalmazta: békességben kell élni, konföderációt kell kötni a szomszédos népekkel és az ország belsejében egyenlő jogokat kell adni minden polgárnak.” A másikat az Angelus Pads című 1667ben az angol-holland béketárgyalásokon, Bredában elmondott beszédé ben fejtette ki. A hatalmak hagyjanak fel az újfajta háborúkkal, amelye ket a tengerek feletti uralomért és az új földrészek megszerzéséért indí tottak, mert Európa vallja kárát. Mintha féltette volna már akkor Európa önazonosságát. Descartes száműzetése idején inkognitóban élt Leiden mellett és senkit sem fogadott, csak Comeniust. S így búcsúzott tőle: „én nem lé pem túl a filozófiai határait, nálam csak egy része lesz annak, ami egé szen a tiéd.” Naardenban, a református templomban sírja fölött Sárospatak emb lémája is látható. S több mint megtisztelő, hogy a nagy egészből ezt a néhány töredékes gondolatot itt, a sárospataki Nagy könyvtár dísztermé ben mondhattam el. A kitűnő kiállítás nemcsak Comenius emlékét, de.

(20) 18. jelenvalóságát is tudatosítja határainkon innen és határainkon túl. Szól mindenkihez, akit foglalkoztat Magyarország jövője, és tudja - mint Comenius - , hogy Közép Európa nélkül Európa békéje, megújulása nem lehetséges. Hiszen a nemzetek tanítómestere ma is elevenen szól át hoz zánk a behavazott századok felett, és bízom benne, hogy üzenetét meg érti az ifjúság. Köszönet a kiállítás megrendezőinek! A Magyar Comenius Társaság megalakulása 25 évfordulója alkal mából a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye inek Comenius a Nemzetek Tanítója címmel megrendezett kiállítását megnyitom..

(21) 19. Kiss Endre J ózsef Comeniusról - magyar szemmel. A burjánzó, nemzetközi Comenius-irodalom szinte minden elképzel hető határon túláradó. Beletekintve, olyan kép alakulhat ki bennünk a „népek tanitójáróT', mintha - a szó szoros értelmében —mindenhez értett volna, és egyaránt hivatkozhat rá - mint szakmai elődjére - pl. a didakti kus-pedagógus, a polihisztor-természettudós, az enciklopédista-historikus a teológus-bölcsész, a chiliaszta-misztikus, a nyelvész-irodalmár, a művé szettörténész-esztétikus, az egyházi és közéleti reformátor - hogy csupán a néhány kiemelkedőbbet említsük. Ez a túlhivatkozás nem feltétlenül használt az életműnek; a kevesebb, de pontosabb megközelítés talán töb bet jelentett volna, hiszen amiről úgy tudjuk, hogy mindenre jó, arról gyakran kiderül, hogy igazában csak egyvalamire, vagy éppen arra sem. Komnai Szeges Amos János 1592. március 28-án született ott, ahol a magyar-morva határ Hunrév, Magyargázló, Magyargát, Magyarrév vagyis: Magyarbród és - még közelebb a történelmi magyar határhoz Nivnice és Komna települései fekszenek. A családja Komna községben telepedett meg, s ő feltehetően Nivnicében látta meg a napvilágot.1Apja 1 Comenius születési helyéről nincs hivatalos adat, emiatt az általa említett települések - Magyarrév, Nivnice, Komna - egyaránt magukat tekintik születési helyének. Komna - bár nem zárható ki - a leg kevésbé valószínűsíthető, mert korábban nem őt, hanem az apját nevezték „komnainak”. Heidelbergben és Herbomban az egyetemen nivniceinek íratja be magát, ami tekinthető „születési anyakönyvi” adat nak, de utalhat ugyanúgy a lakóhelyére, vagy arra, hogy a gyermekkorát hol töltötte. A ,/nagyarrévi” „hunnobrodensis” - megnevezés feltehetően arra szolgált, hogy a hely mielőbb azonosítható legyen. A Morvaországban tájékozottak sem tudják megmondani egy kis falu helyét, s ilyenkor megnevezik a tar tományt vagy a legközelebbi, legismertebb települést, amivel megkönnyítik a tájékozódást. Ilyen érte lemben Magyarrév- ahol egyébként ma Comenius apjának a házát, mint Comenius szülőházát mutatják be - képviselheti Nivnicét és Komnát. A lexikonok felváltva Nivnicét és Magyarrévet (Uhersky-Brod) vagy mindkettőt megnevezik a lehetséges születési helyeként..

(22) 20. Szeges Márton molnár, nagyapja Szeges János. Amikor Komnáról to vább költöznek, a környezetük a „komnai” ragadványnévvel különböz tette meg őket a többi - ugyancsak azon a vidéken élő - Szeges család tól. A megkülönböztetés indokolt volt, hiszen a Szeges nemzetség né mely tagjai Komnában közéleti tisztségeket viseltek. A „komnai"A lati nul „comenius"-nak mondják, cseh nyelven „komensky”-nek fordítják. A használat során a komnai ragadványnév előnéwé, majd vezetéknévvé lépett elő. Comenius eredeti neve tehát a mi nyelvünkön: Komnai Sze ges Amos János. A latin névalakot már 16 éves korától - a latin iskolá ban tevékenykedve - alkalmazhatták rá, ami később illeszkedett a hu manista tudósok akkor szokásos névhasználatához.2 Egyes feltételezések szerint a középkorban székely határőröket tele pítettek a történelmi Magyar Királyság morva határára.3 A magyar öszszetételű helynevek jelentős számban fordultak elő ezen a vidéken.4 Nem kizárt, hogy Comenius „hunjaim” megszólítása Sárospatakon5 a székely leszármazottak huntudatát tükrözi, még kevésbé, hogy a „kedves magyarjaim ”, „kedves magyar nemzetem ”, „népeim és rokonaim" meg szólításai és a ,közétek tartozom ”, „nálunk, magyaroknál” megnyilvá nulásai egyfajta - a Kárpát-medencében akkor általános - hungarus tu datot fejeznek ki. Ez nem mond ellene annak, hogy Comenius ugyanak kor a morva föld hű fiának és cseh anyanyelvűnek vallotta magát.6 Családjának a 16. századig visszakövethető, anyakönyvi adatait már 1912-ben föllelte a bojkovicei plébános, de ezek egészen 1965-ig nem kerültek a nyilvánosság elé.7 Szükebb pátriájának lakosságát a helybeli ek sem tartották morvának, csehnek vagy szlováknak, hanem - az eltérő antropológiai jegyek, szokások és hagyományok alapján - magyarok ként azonosították. Az ugyanitt élő, a Szegeshez hasonló, magyar veze téknevű családok (Török, Katona) fiai morva állampolgárként, de ma. 2 Belenyugodhatott ebbe a névhasználatba, mert a házasságkötésekor pusztán Jan Komenskynak Komnai Jánosnak - nevezi magát. 3 A Szeges-név először írásban, Zeges formában, 1212-ben bukkan fel okmányokon. Bakos József. Comenius magyar származásáról - a Szeges családnévről. = Magyar Nyelv 1965. 89-91. 4 Cseh-morva nyelven az „uhersky” előtag jelenti a „magyar”-t: Uhersky-Brod, Uhersky-Ostroh, Uhersky-Hradiste stb., s a Kárpát-medencét magába foglaló, történelmi Magyarországra utal. 5 Comenius a szkíta, hun, magyar kifejezéseket, főként az utóbbi kettőt egymás szinonimáiként használja. 6 Az akkori határok nem értelmezhetők mereven: voltak magyar uraknak birtokaik Morvaországban és morva birtokosoknak jószágaik a Magyar Királyságban. 7 Szaíatnai Rezső: Comenius szülőföldjén. = Köznevelés 1971.22.21-24..

(23) 21. gyár tudattal rendelkeztek még a 20. század első felében is, és büszkén vallották, hogy Comenius az ő nemzetségük leszármazottja.8 Talán az sem véletlen, hogy Comenius első felesége a magyar Fel vidékről való volt,9 s hogy alumnusai között éppen Szeges András nevűt is találunk, s egy Szeges Illés nevű pedig - még Comenius életében magyarországi tanulmányainak végeztével, pappá szentelve tért vissza Morvaországba.10 Comeniusnak - még a Magyar Királyságba jövetele előtt - voltak magyar tanítványai, s a magyar nyelvvel szinte valamenynyi nyelvészeti írásában foglalkozott, sárospataki tartózkodása idején pedig - egy fél évtizeden át - ismét volt alkalma egészen közelről ta nulmányoznia nyelvünket a mindennapos érintkezések során.11 Comeniusnak a magyar származására utaló Szeges családi nevéről kezdettől tudtak a pedagógiatörténeti források, de - foként a cseh kutató kat követve - azt vallották, hogy nem indokolt magyar származásúnak te kinteni. Mert noha nem tagadható, hogy ősei között voltak magyarok, mégsem nevezhető Szegesnek, hiszen ő maga sohasem nevezte így ma gát.12 1962-ben azonban a cseh származású norvég Comenius-kutató Blekastad Milada asszony a lesznói levéltár anyagában fölfedezte Come nius utolsó, időskori jegyzeteit,13 melyek között saját kézírásával olvasha tó cseh nyelven: Szeretett, szülőföldemnek, Morvaországnak hűséges fia, Amós János Ko...[a Komensky szót nem hja ki és első két betűjét áthúz za] nivnicei Szeges, akit apja után Komnainak neveznek,”14 Blekastad föl fedezését - tehát azt, hogy ez valóban Comenius kézírása, és a halála évé 8 Uo. 9 Zoubeck F. és Vrbka A. írásaira hivatkozva állítja Ivúnyi Ede: Comenius Ámos János élete, paedagogiája és egyéb irodalmi munkássága. Bp. 1906. 19. 10Szalatnai Rezső: Comenius. = Kortárs 1970. 1705-1714. 11 Bakos József: Comenius és a magyarok. In: Comenius és a magyar művelődés. Bibliotheca Comeniana V. Sárospatak, 1994. 30-33. 12 Johannes Amos Marcomanne Nivnicenus, Johannes Amos Nivanus Moravus, Neufeld, Neufeldius néven jegyezték tanulmányai során a német egyetemeken, a latin Iohannes Amos Comeniust cseh, morva, lengyel változatban Jan Amos Komenskynek fordították, ahogy minden nemzet a maga nyelvére: angolul John, németül: Johann, franciául: Jean Amos Comenius. Sárospatakon a bemutat kozó beszédét így úja alá: Johanne Amoso Comenio Hunno Brodensi Moravo. 13 Comenius: Clamores Eliae. (Illés siralmai) Naplószerű jegyzeteit testamentumának is mondják. 1665, és 1670 között keletkezett. A lesznói levéltári anyagot lengyel levéltárosok Hermhutban fedezték föl 1961-ben, ahonnan Varsóba szállították. Jelenleg a Poznani Állami Levéltár anyagában találha tó, jelzete: ABCz 2261. = Wielkopolska Bibliotéka Cyfrowa - http://www.wbc.com - Acta Braci Czeskich - PL 61 -251 -0001.06.02.2011. 14 Blekastad Milada: Comenius Versuch eines Umrisses von Leben, Werk und Schicksal des Jan Amos Komensky. Oslo-Praha, 1969..

(24) 22. ben, 1670-ben, március 31-én keletkezett bejegyzés, Skarka Antonin prá gai irodalomtörténész professzor igazolta.15 Ezután - az 1970-es évek ele jétől - mind a cseh, mind a nyugati Comenius-kutatók feltüntették írása ikban, lexikonjaikban a Szeges családi nevet, kivéve Magyarországon.16 Számos életrajz fényes sikertörténetként mutatja be Comenius sor sának alakulását, amiről azonban bárki megállapíthatja, hogy az ő szem szögéből nézve, a legkevésbé sem tekinthető annak. 12 évesen elveszíti szüleit. Rokonok nevelik, iskoláit megkésve, kissé túlkorosán végzi, van olyan tanára, aki csaknem egyidős vele. A gyökereiről nyilván nem tud sokat az, akit onnan túl korán levágtak: a huszita szülők buzgó vallásos sága talán az egyetlen lelki örökség, ami Comeniust - többek között arra indíthatja, hogy lelkipásztori pályára készüljön. Német egyeteme ken tanul, Herbomban, Heidelbergben, ahol morvaországi germánok le származottjának (markomann) jegyzik. Németajkú gyülekezet lelkipász tora, és iskolát igazgat Fulnekben, amikor családot alapít, s két gyerme ke születik. Mindössze pár békés év után a vallásháborúk véget vetnek a morva országi protestantizmusnak. Comenius az ellenreformációs hadi esemé nyek alatt elveszíti feleségét, mindkét gyermekét, állását, könyvtárát, és bujdosó lesz saját hazájában. Ennek ellenére dolgozik: megírja legfonto sabb teológiai munkáját, tanítóskodik, újra megnősül. Második felesége a Cseh Testvérek száműzött egyháza egyik vezetőjének a leánya.17 Zerotin Károly birtokán egy ideig menedéket találnak a bujdosók, de azután dönteniük kell: vagy feladják hitvallásukat, vagy elhagyják hazá jukat. A sziléziai Sprottauból való tímár - Kotter Kristóf18 -azzal bíztat ja a bujdosókat, hogy azok, akik minden vagyonukat, rokonukat, hazá jukat otthagyva, most nincstelenekké válnak, diadalmasan fognak viszszatémi, és mindenüket visszakapják. Arról azonban nem szóltak a jós 15 Szalatnai Rezső i. h. 16 A diktatúra Magyarországán nyilván politikai határozat mondatta a szakemberekkel, hogy Comenius származásával, nevével nem érdemes, nem fontos foglalkozni: Földes Éva: Szeges. = Magyar Pe dagógia 1971. 3. 367-369.; Mészáros István: Valóban magyar ember volt-e Comenius? = Közneve lés 1972. 3. 24-26. Ezzel sikerült elérni azt, hogy a magyar közvélemény csaknem egészében érin tetlen maradjon napjainkig Comenius nevét és származását illetően. 17 A marxista comeniológus, Polisensky Jo sef Comenius feleségének apját cseh államférfinek mondja, mint a prágai utraquista tanács vezetőjét: Comenius, Magyarország és az európai politika a 17. szá zadban. = Magyar Pedagógia 1972-2. 179-184. 18 Lelkipásztor-társa, Menczel Ábrahám viszi Comeniust Kotterhez, akit még inkább hitelesít előtte az, hogy a választófejedelem is meghallgatja jóslatait..

(25) 23. latai, hogy ezt a menekültek közül senki sem éri meg és a - dicsőséges nek nem túlságosan nevezhető - visszajövetelre a 18. század végéig, a 19. század elejéig kell várni. A következő üldözési hullám miatt Comenius - családjával és több ezer hittestvérével együtt - kénytelen külföld re menekülni.19 Comenius mehetne Magyarországra vagy Poroszországba, de meg ismerkedik Poniatowska Gyula protestáns lelkipásztorral, akinek a leá nya - Krisztina - az üldözések és édesanyja elvesztése óta látomásokat lát, és ezeket a bibliai apokalipszis képeivel és szótárával magyarázza. Comenius hisz a látomásaiban, bár maga is szükségét érzi annak, hogy teológiailag tisztázza az igaz és hamis próféciák közötti különbséget.20 Poniatowska Krisztinát - miután árván maradt - Comenius a leányának tekinti, s az ő „próféciája” mondja ki a döntő szót: Lesznoba kell men niük. így kerülnek Lengyelországba. Itt gróf Leszczynski Rafael bizto sítja a menekültek védelmét a birtokán, s Comenius tanít a gimnázium ban, vasárnaponként prédikál az istentiszteleten, az egyházközség jegy zője, hitvitákat folytat, hja a teológiai, bölcseleti, pedagógiai és közéleti tanulmányait. Eddig inkább reformátori írásaival, politikai glosszáival jelentkezett, ezután azonban megismerhetik személyében Európa - főként protestáns - országaiban az eredeti gondolkodót, keresztyén pedagógust és iskolaszervezőt. Megfordul Svédországban, Poroszországban, Hollandiában, Angliában, elsősorban azért, hogy a Cseh Testvérek száműzött egyházá nak - melynek a püspökévé választják - politikai és anyagi támogatást szerezzen. Éppen akkor, 1632-ben kapja ezt a tisztséget, amikor a gyü lekezete reményvesztetté válik Gusztáv Adolf és V. Frigyes halála mi att, s a már így is számottevő megbízatásai kiegészülnek az egyházkor mányzóéval. Két segédlelkészt választ maga mellé: Stadius János és Hartmann Ádám Sámuel személyében.21 Azonban 1648-ban újabb sorscsapás éri: meghal felesége. Az öt ár ván maradt gyermekére tekintettel - még ebben az esztendőben - har. 19 A cseh-morvaországi száműzött népesség legnagyobb része Sziléziában, Poroszországban, Lengyelországban és Magyarországon talált menedéket. 20 A leány a rosszullétei során többször visszatért a klinikai halál állapotából. Az egyik esetben, amikor már a temetésére készültek, magához tért, és ettől fogva úgy tekintették, mint aki meghalt, de feltá madt. Azután, hogy feleségül ment Vetter György protestáns lelkipásztorhoz, a látomásai elmaradtak. 21 Heyerberger Anna: Jean Amos Comenius. Paris, Í928. 52..

(26) 24. madszor is megnősül.22 Számos meghívást kap európai országokból közöttük az Erdélyi Fejedelemségből melyek azt ígérik, hogy vezető pedagógusként bárhol megfelelő egzisztenciát találhat, és nyugodt kö rülmények között dolgozhat. O azonban - bár próbálkozik - sem Angli ában, ahol az útját a nézeteit csaknem mindenben osztó kollegája, Hartlieb Sámuel egyengeti, sem Svédországban nem lát lehetőséget arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Poroszországban pár évre letelepszik, és Elbingben a fő művén dolgozik, de püspökké választásától kezdve visszatér az övéihez és sorstársaival Lengyelországban eszi tovább a bujdosók kenyerét, nemet mondva akár a litván főúr, a francia bíboros, akár az erdélyi fejedelem vagy egy amerikai intézmény meghívására. Végiglátogatja azonban a Magyar Királyságba menekült hitsorsosait, akik számos gyülekezetét, néhol még önálló településeket is létrehoz tak, elsősorban a Felvidéken.23 Belekeseredik abba, hogy nem fordul jobbra sem az egyéni sorsa, sem az egyházáé, sem a hazájáé. Ez a kese rűség megmérgezi a lelkét, és eltávolodik az evangéliumi józanságtól, s a világvégét közelesen váró rajongók és a jóslatokkal vigasztalódok tá borába sodródik.24 Bár ő Isten rendelésének állítja, a jóslatok irányítják akkor is, amikor elfogadja a sárospataki iskolába hívó fejedelmi ajánla tot. A döntését azzal indokolja, hogy így pásztora lhatja egyházának a Magyar Királyságban megtelepedett menekültjeit, de még inkább moti válja hittestvérének, Drabicius Nicolausnak, Drábik Miklósnak25 a jö vendölése, aki szerint neki kell felszólítani II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet az újabb protestáns szabadságharc megkezdésére a Habsburg ellenreformáció ellen, hogy azután majd - magyar királyként - nemzet közi összefogással, Morvaországot is megszabadítsa az idegen elnyo. 22 Első felesége: Vizovszka Magdolna, a második: Cyrill Mária Dorottya, a harmadik: Gajus Johanna. 23 Comenius négy ízben járt a Felvidéken, ahol 2000 hittestvére - az evangélikusokkal együtt 6000 menekült honfitársa - telepedett meg. Viera Zbirkova: A Cseh Testvérek nyugat-szlovákiai gyüle kezetei és Comenius. In: Comenius és a sárospataki iskola. Bibliotheca Comeniana VI. Sárospatak,. 1997.69-74. 24 A Szentírás szerint a jövendőmondás egyedül Istennek engedhető meg, próféciák formájában. Ennek a meghamisítását vagy az emberi jövendöléssel próbálkozást a Biblia halálos bűnnek bélyegzi. (Jel: 22,15., 18., V. Mózes: 13,3., ni. Mózes: 19,31,20,6.) 25 Comeniussal együtt szentelték lelkésszé, s végig barátok maradtak, utolsó levelét hozzá írta. Nagy hatást gyakorolt sárospataki tevékenységére, illetve annak félbehagyására. Drábikot 1671-ben mint bűnözőt lefejezték Pozsonyban, 65 éves korában, bár előtte áttért római katolikus felekezetűnek, bizva abban, hogy ezért kegyelmet kap. Kvacsala János. A XVÜ. századbeli chiliasmus történeté hez. = Protestáns Szemle 1890.428-450..

(27) 25. mástól és visszaadja a vallás szabadságát. Comenius tehát hivatalosan iskolát szervez Sárospatakon, amihez szabad kezet és minden támoga tást megkap, de a valódi szándéka az, hogy az erdélyi fejedelmet a jósla tokban megfogalmazott politikai célok beteljesítéséhez megnyerje. En nek annyi valóságalapja van, hogy az akkori Európában az erdélyi feje delmen kívül, nincs más protestáns hatalmasság, aki a hitvallásáért még képes volna kardot rántani és a példájával másokat is erre buzdítani. A cseh Comenius-kutatók és nyomukban a nyugatiak többsége fias kónak és jelentéktelen epizódnak tekintette Comenius sárospataki tevé kenységét. Felfogásukat számos idézettel tudták alátámasztani, amelyek Comenius csalódásáról, elégedetlenségéről, méltatlankodásáról szólnak a magyarországi tapasztalatait illetően. A hazai alapművek viszont ren desen szuperlatívuszokban szóltak Comenius sárospataki működéséről, értékelve, hogy milyen sokat tett a Kollégium s a hazai művelődés szín vonalának emeléséért -ugyancsak Comenius-idézetekkel jócskán alátá masztva. Ezek a megközelítések sok igazságot tartalmaznak, és a saját szempontjukból megérthetőek, még ha ellentmondanak is egymásnak, amikor az előbbi feledhető kudarcként, az utóbbi egyértelmű sikerként értékeli Comenius sárospataki tevékenységét. Tény, hogy sárospataki szolgálata sem indul szerencsésen. Éppen akkor, 1650-ben hirdetik ki a több évtizedes háborúságot lezáró westfaliai békét (1648), melyben Európa római katolikus és protestáns ha talmai kiegyeznek egymással, nem térnek ki azonban sem a morva föld függetlenségére, sem a vallás szabadságának biztosítására. A Cseh Test vérek egyháza száműzetésben és szórványban marad, és nyilatkozatban fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos panaszát, amit Comenius ,yi megszomorodottak" - A haldokló anya végrendelete (1650) - és ,yl galamb sírása" c. írásaiban (1651) tesz közzé. Az ezt követő időszakban nyílt vallásháborúról - amelynek elsődleges kiváltója a felekezeti nézetkü lönbség - gyakorlatilag nem beszélhetünk többé. A felekezeti hovatar tozás továbbra is hivatkozási alap marad, de a nagy politikai játszmák valódi indítékai mögött egészen más motívumok húzódnak. Comeniusnak azt kellene tudomásul vennie, hogy neki és hitsorsosainak a nem zetközi helyzet alakulására épített reményei jó időre szertefoszlottak. 58 évesen érkezik Sárospatakra, ami az ő idejében magas életkornak számít. Utána jön a felesége, de a jórészt már felnőtt gyermekei Lesznóban maradnak. Vele jön - bár nem marad végig mellette - a veje,.

(28) 26. Jablonsky Figulus Péter és segédlelkésze, Hartmann Ádám Sámuel, aki pataki évei alatt a titkára gyanánt segíti a munkáját. Feltehetően tartja a kapcsolatot 10-12 alumnusával, akik az ő költségén tanulnak a Kollégi umban, s talán a szülőföldjéről menekült honfitársaival is, akiket újrakeresztelőként, habán fazekasokként, iparosokként ismernek Sárospatakon és a környék néhány településén.26 Az itt élvezett jövedelme mellett amely több, mint kétszerese a pataki Kollégium tanári jövedelmének nyugatról is támogatásban részesül.27 Élete és munkája most csaknem egészében a helyi patrónusoktól függ. II. Rákóczi György elsősorban az, akivel Comeniusnak tervei vannak, de az erdélyi fejedelem egyelőre nem foglalkozik vele. Megkereséseit a környezete elhárítja, személyes kontaktust nem sikerül vele kialakitania. Még kevésbé a fejedelemaszszonnyal, Báthori Zsófiával, aki csupán színleg református, s majd Comenius távozása után fél évtizeddel rekatolizálva, már a protestánsok fanatikus üldözőjeként mutatja meg valódi arcát. Comenius a pataki tartózkodásának kezdetén értheti meg, hogy az igazi meghívója az özvegy fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsánna és Zsigmond fia, ellenzékben van a fejedelmi hatalommal szemben, s a vé leménykülönbségek oda vezetnek, hogy gyakorlatilag kivonulnak a köz életből, és jobbára a pataki birtokközpont ügyeivel foglalkoznak. Az is kolaszervező legnagyobb reménysége ekkor a fejedelemnél talentumosabb, műveltebb és rátermettebb Zsigmond herceg, akivel meg tudja be szélni valamennyi szakmai problémáját és közéleti kérdését. Pataki te vékenységének legnagyobb társadalmi sikere Zsigmond herceg és Pfalzi Henrietta28 esküvőjén az esketési liturgia végzése. Ez a szolgálat közel áll a szívéhez, hiszen ő annak idején a hazájában nyíltan a menyasszony apja, a „téli király" hívének vallotta magát, akkor is, amikor ezzel az 26 Jablonsky Figulus Péter levelezéséből, amely a személyes látogatásai alapján leírja a sárospataki ha bánok életformáját, vallásosságát, iskolájukat, könyvtárukat, foglalkozásukat, zárt közösségük irá nyítását, kiderül, hogy valamiféle - akár inspiráló - kapcsolatuk lehetett Comeniussal. In: Comenius és Magyarország. Tudományos konferencia Budapesten és Sárospatakon. = Pedagógiai Szemle 1971/4. sz. 311-312. 21 Sárospatakon az éves javadalma pénzben: 640 Ft, természetben: 60 kassai köböl búza, 15 hordó bor, 6 sertés, 15 bárány, 15 icce méz, 25 icce vaj, 2 köböl borsó, 1 köböl lencse, 1 köböl hántott köles, 2 hordó káposzta, 25 szekér tűzifa, s ehhez járult 12 morvaországi diák honfitársának bentlakásos el látása az internátusbán, valamint a megjelenő írásainak az eladásából időszerűen befolyó összeg. A természetbeni javadalmát pénzre átszámítva, az összes fizetése 9 4 0 -Ft volt. 28 A rövid uralkodása (1619-1620) okán ,,/é/r királynak” is nevezett cseh uralkodó, Pfalzi (V.) Frigyes leánya, az angol király unokahúga..

(29) 27. életét tette kockára. Ez az alkalom utat nyit számára, hogy kapcsolatot teremtsen mind a nyugati protestáns főnemesség, mind az erdélyi feje delmi udvar felé, s hazájához és egyházához fűzött, föléledő reményeit Zsigmond herceg fényesnek gondolt jövendőjére építse. Az esküvő után egy évre azonban a hercegi pár mindkét tagja elmegy a minden élők út ján, s Comenius hosszú távú tervei ezzel összeomlanak. Erős támasza ugyan Lorántffy Zsuzsanna, de az élete alkonya felé közeledő nagyaszszonynak egyre kevesebb beleszólása van a közügyekbe, s ebben a le szálló ágban, rendszerint szemben a fejedelmi akarattal, egyre kevésbé lehet eszköze Comenius terveinek. Az ellenreformációval folytatott küzdelemben az egyházi és szelle mi élet vezetői, több irányzat híveiként két nagy táborhoz csatlakozva értékelték a helyzetüket és foglaltak állást. Az egyik - a kialakuló pro testáns ortodoxia - mindenekelőtt egyházkormányzati megfontolásból, védeni és őrizni kívánta a reformáció eddig kiharcolt értékeit, ami a fo lyamatos és gyakorlatilag soha le nem záruló ellenreformációs törekvé sekkel szemben rendkívüli fontosságú volt. A másik - inkább a puritán kegyességből sarjadó tendencia - a reformáció eredeti célkitűzéseinek további, egyházon belüli elérését, konkrétan, a presbitériumok felállítá sát, az egyházi vezetés demokratizálását szerette volna megvalósítani. Az előbbi minden mást az eddigi eredmények védelmének rendelt alá, az utóbbi mindent az időszerű hitéleti követelményeknek, s noha mind két szemléletnek megvolt a maga számos és sarkalatos igazsága, egy mással nehezen fértek meg. Comeniust figyelmeztették erre a megosz tottságra, amikor Magyarországra érkezett, ahogy ezt ő maga feljegyezte visszaemlékezésében.29*Ezért már Lesznoban kinyomtatott és magával hozott egy 64 oldalas, mindkét tábort bíráló írást, azzal a szándékkal, hogy összebékíti az egymás ellen feszülő irányzatokat. Azonban az el lenkező hatást érte el, mivel egyetemes kritikájával érveket szolgáltatott mindegyiknek a többiek bírálatához, nézeteit egyik oldal sem tette ma gáévá, s ez egyrészt a feszültségek csökkenése helyett a növekedésüket eredményezte, valamint azt, hogy Comeniust még több fenntartással és. 29 Comenius: Continuatio Admonitionis Fratemae de temperando Charitate zelo. Amsterdami, 1669. 10 Comenius: Independent Aetemarum Confusonum Origó, Spectamini Venerabilis Nationalis Synodi in Anglia anno 1648 congregatae subjecta. Leszno, 1650. Ezt ,Az independencia az örök zavar forrása" c. munkáját eredetileg még Angliában írta 1648-ban..