• Nem Talált Eredményt

A répalepke (Pieris Rapae L.) idegrendszerének bonctana

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A répalepke (Pieris Rapae L.) idegrendszerének bonctana"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

A RÉPALEPKE (PIERIS RAPAE L.) IDEGRENDSZERÉNEK BONCTANA

Dr. VAJON IMRE

A répalepke (Pieris r a p a e L.) idegrendszerének megismeréséhez tizenkilenc lepkét boncoltam. A talált ideganatómiai viszonyokat az alábbiakban ismertetem:

A fej dúcai és idegei

Az agydúc a f e j hátulsó felében elhelyezkedő idegközpont. Vékony h á r t y a b o r í t j a és tracheák is behálózzák. Részei aránylag jól elkülönít- hetők egymástól.

Az e 1 ő a g y. Az agynak legterjedelmesebb és legdorsalisabb hely- zetű része. Felszínének közepén látszik a p r o t o c e r e b r a l i s

á r o k . Ettől jobbra és balra fokozatosan megvastagszik és úgy éri el a l á t ó l e b e n y e k e t . A látólebenyek a szemfenéken eny- h é n lekerekednek.

A k ö z é p a g y . Az előagy alatt fekvő agyszakasz. Lebeny- kéi mérsékelten domborodnak előre. A belőle eredő f e j l e t t csápidegek kettéágaznak.

Az u t ó a g y. A közép- és részben az előagy alatt helyezkedik el. Az agy legkisebb része, m e l y a garat dorsalis felszínére rásimul. Vé- kony idegei a f e j elején lévő izmok felé t a r t a n a k .

Az e l s ő v e n t r a l i s c o n n e c t i v u m o k . Rövid, de elég vas- tag connecticumok, melyek az agyat kapcsolják a garatalatti dúchoz úgy, hogy közben szorosan rásimulnak a garatra.

A s z i m p a t i k u s i d e g r e n d s z e r f e j i része. Az agy és a homloklemez közé eső izmok között fekszik a f o n t a l i s g a n g - l i o n , amely n e m nagy dúc.

Két széléről indulnak el hátrafelé a f r o n t a l i s c o n n e c - t i v u m o k, amelyek az utóagyhoz kötik. A frontalis ganglion caudalis felszínéről ered a n e r v u s r e c u r r e n s . Ez ráfekszik a tápcsatorna dorsalis felszínére és h á t r a f e l é halad.

A garatalatti dúc. Az agytól kisebb, dorsoventralisan lapított k e -

(2)

rek test. Dorsalis felszíne érintkezik a garattal. A ventralis felszínét izmok veszik körül. Az agyhoz képest kissé h á t r a tolódott. A szájszervi idegek előre lépnek ki belőle.

A m a x i l l a i d e g . A garatalatti dúc elejének közepéről e l - induló f e j l e t t ideg. Hamarosan kettéágazik. Egyik ága a t u l a j d o n - képpeni maxilla ideg, m e l y a szipókába hajlik (maxilla I), a m á s i k ága a maxilla izmának idege.

A l a b i a l i s i d e g . A maxilla idegtől lateralisan eredő v é k o n y ideg. A maxilla II. tapogatójába (palpus labialis) megy. Oldalága a p a l - pus labialis izmának idege.

A z e l s ő é s m á s o d i k j u g u l a r i s i d e g e k . A g a r a t - alatti dúc végéből lateralisan indulnak ki hátrafelé, a második ventralis connectivumok mellől. Vízszintesen lépnek át a fejtokból a tor elülső részébe, ahol fölfelé h a j l a n a k és a n y a k i izmok közé jutnak.

A m á s o d i k v e n t r a l i s c o n n e c t i v u m o k . A jugularis idegekhez közel erednek a garatalatti dúcból. A f e j b ő l átmennek a t o r - ba, ahol az izmok között enyhén lefelé hajló ívvel érik el az első t o r - dúcot. A connectivumok elkülönülését a dorsalis és ventralis f e l s z í n ü - kön f u t ó sekély b a r á z d a jelzi.

A tor dúcai és idegei

Az első tori dúc a középtor elejébe húzódott hátra. T e r j e d e l m e s tojásalakú, dorsoventralisan enyhén lapított idegközpont. S z e m b e t ű - nőek a hozzá elől és h á t u l csatlakozó ventralis connectivumok.

A dúc elején kissé ventralisan ered a m a g a s a b b a n f e k v ő e l ő t ö r i i d e g , m e l y az első láb csípője felé t a r t . A csípő t á j é k á n kettéágazik. Fölfelé h a j l ó ága a n y a k i ideg, lefelé haladó ága pedig az elülső csipőideg.

A magasabban f e k v ő előtöri ideg alatt, attól viszonylag távol h a g y - ja el a dúcot az e l s ő 1 á b i d eg. Erőteljes ívvel hajlik le a láb izmai közé, ahol rögtön kettéágazik. Ágai az első lábszárideg és lábizomideg.

A k ö z é p s ő h o s s z a n t i t o r i z o m í d e g . A dúc dorso- caudalis felszínéről kilépő vékony ideg. Előrefelé ferdén emelkedik fel a torizmok között és középső, hosszába f u t ó torizmokba jut.

A v é k o n y c s i p ő i d e g . A dúc caudoventralis területéről kiinduló vékony ideg. Az első csipő hátulsó izmai közé f u t .

A z e l s ő k ö z é p i d e g . A középső hoszanti torizomideg m ö - gött eredt. Azzal párhuzamosan emelkedik fölfelé, m a j d kettéágazik.

A h a r m a d i k v e n t r a l i s c o n n e c t i v u m o k . Az első tori dúc hátsó végének két széléről eredeő vastag, de rendkívül rövid connektivumok. Két oldalról megkerülik azt a kitin tüskét, mely a has-

lemezről nyúlik az első és a második tori dúc közé és úgy érik el a második tori dúc elejének két szélét.

A t o r i d ú c k o m p l e x u m . A középtori nagy dúckomp- lexumba tömörültek egységes testté a második tori dúc, a h a r m a d i k

(3)

A répalepke garatalatti dúca és agya alulról.

tori dúc és az első és a második potrohdúc. A dúctömeg alakja dorso- ventralisan kissé lapított tömbre emlékeztet.

A második tori dúc a dúckomplexum elején van.

A z e l s ő s z á r n y i d e g a második tori dúchoz tartozó erősen í e j l e t t ideg. A dúc elejének dorsalis felszínéről indul el. Előre és föl- felé tart, m a j d megkerül egy izomcsoportot és a szárny felé hajlik.

Ágai: az első szárnyideg első ága. amely a szárnyideg eredésétől kissé f e l j e b b különül el. A torizmok között fölfelé emelkedik, m a j d a középtor dorsalis izmaiba érkezik. Az első szárnyideg második ága, az előbbitől magasabban ered. h á t r a és fölfelé megyen a torizmok kö- zött. Vékony ágai középtori dorsalis izmokba f u t n a k . A t u l a j d o n k é p - peni szárnyideg h á r o m ágra különülve lép a szárnyba.

A z e l s ő p l e u r a ] i s i d e g . A dúc elején lateroventraiisan ered. Egyenesen indul előre, s h a m a r o s a n kettéágazik. Kisebbik ága az elülső középtori izmokba hajlik föl. A nagyobbik ága szintén fölfelé hailik, de magasabbra emelkedik és dorsalis helyzetű izmokba érkezik.

A z e l s ő c s i p ő i d e g é s a k ö z é p s ő c s í p ő i d e g . Az első pleuralis ideg mögött önállóan lépnek ki a dúcból. Vékony függő- legesen menő idegek.

A m á s o d i k l á b i d e g . A második dúc végének ventralis helyzetű erőteljes idege. Eredése u t á n caudalis irányba húzódik, m a j d lefelé h a j l i k és függőlegesen halad tovább.

Jól következő ágai: a csipőideg, a második csipőideg, az ívszerű

(4)

torideg és a hátulsó csipőideg. Ezek az idegek a csípőizmok közé n j ' o - m u l n a k és esetleg tovább m e n n e k a láb izmaiba. Az ívszerű torideg a középtorba küldi végágait.

A l a t e r o c a u d a l i s i d e g . A dúc végéből dorsolateralisan eredő vékony ideg, m e l y rövid szakasz u t á n a test oldala felé hajlik.

A m á s o d i k k ö z é p i d e g . A második tordúc vékony m a g á - nos median idege. Hátrafelé húzódik a torizmok között.

A harmadik tori dúc. A gömbölyded dúckomplexum középső része.

Nem különül el az előtte és mögötte lévő dúcoktól, de kilépő idegei jel- zik előre és h á t r a h a t á r á t .

A m á s o d i k s z á r n y i d e g . A h a r m a d i k tordúc egyik leg- f e j l e t t e b b idege. A dúc végén dorsolateralisan ered. A középtor végéig fokozatos emelkedéssel húzódik hátra. Itt azután erős k a n y a r t ír le a szárny felé, a torizmok között.

A második szárnyideg első ága és a második ága utótori izmokba mennek, a tulajdonképpeni szárnyideg b e j u t a szárnyba.

A h a r m a d i k 1 á b i d e g szintén f e j - lett ideg. A szárnyideg- től jóval l e j j e b b v e n t - ralisan lép ki a dúcból.

Fokozatosan húzódik l e - felé és á t j u t az utótor elejébe, ahol azután erős ívvel h a j l i k le a láb izmai közé.

Ágai: a felső csípő- ideg, és az ivarszerű utótorideg. Ennek m e l - lékágai: a h a r m a d i k láb hátulsó csípőidege és az utótor végideg.

A v e n t r a l i s h o s s z i z m o k i d e - g e . A h a r m a d i k t o r d ú c közepesen f e j l e t t önál- lóan eredő idege. Dor- socaudalisan h a g y j a el a dúcot és a connecti-

A répalepke tori dúcai és a dúcokból kilépő idegek felülről.

(5)

A répalepke tori dúcai és a dúcokból kilépő idegek oldalról.

vumokhoz simulva húzódik h á t r a az utótor végéig. Ágai az utótori dorsalis idegek.

A h a r m a d i k k ö z é p i d e g szokványos helyén megtalálható.

Az első és második potrohdúc a középtori dúckomplexum lekere- kedő végső részét alkotja. A második potrohdúc végének közepéről erednek a n e g y e d i k v e n t r a l i s c o n n e c t i v u m o k . Ezek a t o r b ó l a potrohba m e n n e k és ott kapcsolódnak a h a r m a d i k pot- rohdúchoz.

Az első és második potrohdúc d o r a l i s é s v e n t r a l i s ide- gei a connectivumokhoz simulva f u t n a k át a potrohba. Úgyszintén a két dúc k ö z é p i d e g e i is.

A potroh dúcai és idegei

A potrohban önálló dúcokat és dúckomplexumot is találunk. A harmadik, negyedik és ötödik dúcok önállóak, tojásalakúak, dorsovent- ralisan lapítottak. A dorsalis i d e g e i k és a v e n t r a l i s a k jól követhetők. Ezek az idegek a dúcokból lateralisan mennek a potroh- izmokba. A fenti dúcok vékony magános középidegei is megfigyelhetők.

A hatodik-, hetedik- és nyolcadik potrohdúcok hengeres, egy kicsit dorsoventralisan lapított d ú c k o m p l e x u m o t hoznak létre.

A dúckomplexum dúcainak d o r s a l i s é s v e n t r a l i s i d e - g e i megvannak.

A hatodik és hetedik dúcnak van k ö z é p i d e g e is, de a nyol- cadiké hiányzik.

(6)

A v e n t r a l i s c o n n e c t i v u m o k . A potrohban t a l á l j u k az V—VII. ventralis idegtörzseket. A negyedik, a torból jön át a potrohba A kétoldali connectivumok n e m különülnek el egymástól élesen.

Az idegrendszer főbb méretei

1. A két látólebeny szélső p o n t j a közötti távolság — 1,45 m m 2. Az agy m é r e t e a látólebenyek között — 0,78 mm

3. A csápidegek közötti távolság — 0,55 m m 4. A garatalatti d ú c szélessége —- 0,28 m m

5. Az agy dorsalis felszíne és a garatalatti dúc ventralis felszíne kö- zötti távolság — 0,42 m m

6. A második v e n t r a l i s connectivumok hossza — 0,92 m m 7. Az első tordúc hossza — 0,31 m m

8. Az első tordúc szélessége — 0,32 mm

9. A harmadik v e n t r a l i s connectivumok hossza — 0,10 m m 10. A középtori d ú c k o m p l e x u m hossza — 0,56 m m

11. A középtori d ú c k o m p l e x u m legnagyobb szélessége — 0,33 m m 12. A negyedik v e n t r a l i s connectivumok hossza — 3,18 m m

13. A harmadik p o t r o h d ú c hosszúsága — 0,16 m m 14. A harmadik p o t r o h d ú c szélessége — 0,14 m m

15. Az ötödik ventralis connectivumok hossza — 1,22 m m 16. A negyedik p o t r o h d ú c hosszúsága — 0,20 m m

17. A negyedik p o t r o h d ú c szélessége — 0,18 m m

18. A hatodik v e n t r a l i s connektivumok hossza — 0,71 m m 19. Az ötödik p o t r o h d ú c hosszúsága — 0,22 m m

20. Az ötödik p o t r o h d ú c szélessége — 0,20 m m

21. A hetedik v e n t r a l i s connectivumok hossza — 0,65 mm 22. A potrohban lévő d ú c k o m p l e x u m hossza — 0,32 m m

23. A potrohban lévő d ú c k o m p l e x u m legnagyobb szélessége — 0,25 mm 24. Az agy frontalis és caudalis felszíne közötti távolság — 0,21 mm 25. A.J. idegrendszer hossza az agy elejétől az utolsó potrohdúc végéig

— 8,76 m m

IRODALOM

1. A b a f i Aigner L.: Magyarország lepkéi. Budapest. A t h e n a e u m , 1907.

2. Albrech. F. O.: T h e a n a t o m y ot t h e migratory locust. London, Athlone Press, 1953.

3. Á b r a h á m , A.: Histological, histochemical and cytological investigations on t h e central n e r v o u s system of some insects. Estomologen Kongress Wien, 11. 391. 1961.

4. Duporte, E. E.: O n the nervous system of the l a r v a of S p h i d a obligua Wik.

Trans. Roy. Soc. Canada, é. n.

5. Handschin, E.: P r a k t . E i n f ü h r u n g in der Morphologie der Insekten, Berlin, 1928.

6. Hufnagel, A.: 1918. Recherches histológues sur la m e t a m o r p h o s e d' un Lépi- doptére ( H y p o n o m e u t a p a d d e l a L.) Arch. Zool. Expér. Gén. 57: 47—202.

7. Hanström, B.: Vergleichende A n a t o m i e des Nervensystem der wirbellosen Tiere. (Berlin, 1928.)

(7)

8. Níiesch, H.: 1952. Über den Einfluss der Nerven auf die Muskelentwicklung bei Telea polyphemus (Lepid.) R e v u e Suisse Zool. 59: 294—301.

9. Nüesch, H.: T h e Morphology of the T h o r a x of Telea polyphemus (Lepidop- tera.)

I. Skeleton a n d Muscles. I. Morph. 93: 589—609.

10. Nüesch, H.: Die Morphologie des T h o r a x von Telea polyphemus (Lepid) II. Nervensystem. Zool. J. b. J e n a Anat. 75: 615—642.

11. Pawlowski, J. N.: Methoden d e r Sektion von Insecten, Berlin, 1960.

12. Snodgrass, R. E.: Principles of Insect Morphology. New York a n d London, 1953. Mc. Graw-Hill. 667.

13. Srivastava, B. P.: The Morphology of the Nervous System of the Full G r e w n L a r v a of Leucinodes orbonal is Guen. J o b n e r (Jaipur), 1958.

14. S t e i n m a n n , H.: Egyenesszárnyú r o v a r o k (Orth.) központi idegrendszerének kiemelése, totális festése és összehasonlító vizsgálatának módszere. Állat.

Közi. 47. 1960. 141—150.

15. S t e i n m a n n , H.: Egyenesszárnyú r o v a r o k (Orth.) központi idegrendszerének feltárása. Fol. Ent. Hung. 12. 1959. 539—546.

16. S t e i n m a n n , H.: On the Cephalic System of O r t h o p t e r e u s Insectes (Orthoptera).

A n n a l e s Hist. N a t u r . Musei. Hung. Bp. 52., 1960. 218—227.

17. V a j o n I.: Ideganatómiai vizsgálatok az Aporia crataegi L. (Lepidop., Prieridae) központi idegrendszerén. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve VIII. 1962.

517—531.)

18. V a j o n I.: Vizsgálatok a Papilo podalirius L. (Lepidop. Papilionidae) köz- ponti idegrendszerén. (Egri Pedagógiai Főiskola Tudományos Közlemé- nyei. I. 1963. 285—299).

19. V a j o n I.: A kis apollólepke Papilio Mnemosyne L. (Lepidop., Papilionidae) idegrendszerének makroszkópos a n a t ó m i á j a . (Egri Tanárképző Főiskola Tu- dományos Közleményei II/ 1964. 613—624.)

20. V a j o n I.: A káposztalepke (Pieris Brassicae L.) idegrendszerének makrosz- kópos a n a t ó m i á j a . (Egri T a n á r k é p z ő Főiskola Tudományos Közleményei.

III. 1965. 505—513.)

21. Zavarzin, A.: 1924. U b e r die histologische B e s c h a f f e n h e i t des u n p a a r e v e n t - ralen. Nerven der Insekten, Z. wiss. Zool. 122: 97—115.

22. Zavarzin, A.: 1924. Zur Morphologie d e r Nervenzentren. Das B a u c h m a r k der Insekten. Z. wiss. Zool. 122: 232—424.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

A középtorban nagy dúckomplexumot találunk, amelyben szervesen kapcsolódnak egymás mögé, a második tori dúc, a harmadik tori dúc, majd az első, és második potrohdúc is..

A második tordúc (ganglion mesothoracale) hasonlít az elsőhöz, szin- tén pogácsa alakú. lateralis) a dúc elülső részén a harmadik ventralis connectivum

Farki irányba lépnek ki belőle a második ventralis connectivumok is, melyek az első tori dúccal kapcsolják ösz- sze.. A garatalatti dúc elejéből való

Lefelé hajló ága az első láb elülső csípőidege, a csípő izmai közé jut, ahol elágazik.. Dorsocranialisan hajlik fölfelé és középső hosszanti torizmokba

A garatalatti dúcból caudalis irányba jól fejlett connectivum pár fut az első tori dúchoz (ventralis connectivum II.)... határozottan elkülönültek egymástól

A galagonyalepke torában két idegdúcot: ganglion thoracale I és ganglion thoracale II vagy g. Az első tori dúc egészében véve az előtör hátulsó részében fekszik.