12. szám
Bodor Antal dr.: Budapest hatása a kör—
nyékbeli földárak és művelési ágak alakulására.
Dr Antoine Bodor: L'infiuence de Budapest sur les prix de terres des environs de cette ville et sur les cultures y pratigue'es,
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalví l. Lajos dr.) 64. kötet 4. sz. Kiadja : Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistígues. (Rédigées par le Dr Louis !.
lllyefalm'). 645 volume, numéro 4. Publication du Bureau de Stalistígue de la Villa de Budapest.
Budapest, 1934. 84. l.—-p.
Budapestnek a környékbeli földárak es müve—
les—i ágak alakulasíu'a gyakorolt. hatását felm—érni nem könnyű feladat. ldevagó s Bodor által bős-é—
gesen ikiokn—ázott történeti statisztikai ada'tfxorrásu'ink csupán nagyobb időszakok ár. és földmivelési vi-
szonyainak Szerző
gu:duságlt'irténcti ieljegyzésekkel is jelentősen kci—
megligyelósét teszik lehetővé.
bővítette adatianyagát, mert ezen az úton elég jól ítthsidalhahta az időbeli hezago—klat. 'I'nnulm—ánya be- vezetés-(iben helyesen hangsúlyozza, hogy töretlen talajon jár, holott a kutatások e köreinek elhanya- golása merőben indokolatlan. A mezőgazdasági fej- lődésnek, a földárstutiusztika eredi'nénycinek isme- rete nélkül ugyanis az egészen különleges-en halal- mas területű Nagy-Budapest problémájának számos fontos része homályban utanad-nin s egyáltalában nem oldható liheg.
). könyv 7 városnak es 87 közs—égn— " tehát a főváros igen tágan körülhatárolt kötiinytékiének _,,_ viszonyait vizsgálja. Az összesen 423.—537 kat.
holdnyi vizsgált terüle-tet Dunajobbpart és Duna—
balpart sze-rinti részekre bontja szét, 1kziilön csopor- tosítva a szomszédos, a közelle'kvő és végül a távol- t'ekvő községeket és város—okat, (j—suoportosi'tása tehát eltér a leginkább szokásostól, amit azonban a kii- lönllesges téma elég jól win—dokolt. A bevezető fejezetek után szerző közs—égenkint sorolja fel a művelési ágak álatakulása'rról beszámoló .s többnyire az 1789, 1855, 1875, 1895, 1913. és 1933. évekről számnazó tanulságos erednu'myok-ot, valamint a különböző időpontokról begyűjtött l'öld—ár-adaitokat. Nemcsak az összehordott történeti árst'atxiszutikai adatokat idézi, hanem az értekva—l—tozz'is megállapítására a ka—
taszteri szorzószámokat is felhasználja. Rámutai arra, hogy országos átlagban a földbeesli'isekn-él ez- idő—szerint a kataszteri jövedelem 40—szerese az a szorzószám, mely a föld—értéket kifejezi. Majd így folytatja: ,,Ha tehat Budapest körül" a különböző művelési ágak és; talajnem—ok mal él'ltélktét mutató kalaszteri szorzószámokat községenksinli részletezés- sel megállapítjuk s a ma általánosnak elfogadott lül-szeres szorzószámmal összehasonlítjuk, akkor az ettől 'aló eltérések nagysága szembetűnően mu—
tatja, hogy egyéb tényezők mellett elsősorban a főváros közelsége és közlekedési pol—i' irja, lakos- ság—ának növekvő fogyasztása és kitelepítése mikent
—-— 1119 — 1935—
sokszo—rozta meg (a környékbeli föld. es telekuértué—
k-eket s ezzel összefüggően mennyiben javította a mezőgazdaság helyzetét." (24. l.)
A bemutatott részlet'anyag igen tauulságoscan, bár kissé széteső módon, összefoglaló táblázat Itél- küll ismerteti a művelési ágak s a föld. és a telek- árak alakulását. Rendkivül figyelemreméltó az — első pillanatra ugye—u kissé nehezen áttekinthető—
két tartalmas térkép, helyesebben térképre vetített tálib-lázat: az első az 1908. és 1933. évi lelek-áraikat, valamint az újabb településeket (kertviárostelepeket, nyapaillóhelyekelt) ábrázol-ja rkiizségenkint, a második pedig ———— ugyancsak községi részletezés—ben —— az 1933. évi budapestkörnyőkl földáraekat tünteti fel, még pedig az említett módon—, tehát a legkisebb és a legnagyobb _kait-avs'z'teni jövedelmű szánelólk thiOl- dankiu—tri átlagos forgalmi értéket kal. jövedelmük értek—jelző szorzószám—ával kifejezve, Bár a felhasz—
nált adatok nem százszázalékos pontosságiúak és nem is mindig alkalmasak arra, hogy hibátlanul jel—
k-épezzék Budapest hatását,, helyesebben a székes- főváros befolyáxsa es az egyéb okok eredőjeként kialakult helyzetet, egyedül ez a két ténkt'xp llS a hu—
dapnesztlkörnyeki irodalom komoly nyeresége és ,a Nagy—Budapest kérdés kutatóinak asztaláról nem hiányozhat. Az egyes fejezetek leíró tartalmából
érdekesen bontakozik ki azután, mint veszített lér-
lelkéből (legalább is viszonylag) .a gabonatermő ta—
lajú terület a homokbneká'k és mocsaras árt-erületek kerti, gy'i'rmöles-művelésre alkalmasabb volta miatt az ezeken létesült kertvárosok földjével szemben;
érdekes a művelési ágak és álltalában a mezőgazda—
sági termelés dltokfulása—inaik megfigyelese és kap esel—ala pl. a fogyasztás alakulásával; figyelmet ér—
demel :) szőlőművelés területileg is igen mozgalmas története, a nagyobb uradalmak
Ka rotlyi —urad alom )
(Grassalkovich—,
p'cll'CClláZáStHl, s a Belga Bank e téren játszott szerepe Sill). Mindent egybevetve, az új utakon járó mű jelentős gazdiaságtőrl-énelmti for- 'ásertvókkel bir, egyúttal l'iecses statisztikai adalék az agrz'irtört-énethez (s a nagyvaroskérdóshez is.
Th. L. (Ir.
Olay Ferenc dr.: Kisebbségi népoktatás.
Dr Franpois Olay: L'ensez'gnement primm're des minoritás.
A Magyar Nemzeti Szövetség kiadása.
Publi'é par la Magyar Nemzeti Szövetség (Fédération Nationale Hongroise).
Budapest, 1985. 64 l.—p.
()on Ferenc dr.—nak több könyve, tanulmánya, cikke jelent már meg s 'alamennyii hivatott tol'al, őszinte magyar átérzéssel az
utódállamok elnyomott magyar kisebbségének az
ügyével foglalkozik es annak igaza mellre—bt száll sikra. Ol'ay 'a kisebbségi kerdesnek ma egyik lleg- jobh ismerője, óber figyelője és zinsagyarázója. Kü—
78 szaké rtele nnnel és
12. szam.
lön-őstképfpen a kérdés kulturális oldala érdekli őt, mert a helyzet súlypontja és kulcsa is (tulajdon- képpen sitt van es az itt szen—vedlett vesztesegünk minden egyeb veszteségnél nagyobb, mondhatni pótolhatatlan és végzetes. Ezért kell figyelmünket és a lklülföld figyelmét is állandóan ezekre a kul- túráztis kérdésekre, serelzmei'nere tés óbajainkra for—
dikanumik.
A trianoni békeszerződés tolytán a "legjelen—
tősebb és legérzékenyebb veszteséget az oktatásügy ter—én sz-enmedztük;" a legnagyobb veszedelem az utódállamoknak abban a törekvéseiben van, ,,amely az elszakított torii—leteken lakó magyar gyermekek—nek anyanyelvükön való oktatásának jogát .és lehetőségét igyekszik céltudatosan és min—
den rendelkezésre álló eszközzel semmivé termi."
Ezeket a tényeket szögezi le a szerző a munka elő—szavaiban és ezeket bizonyítja be világos okfej—
téssel, atz elevenbe ható érvekkel és adatokkal. A munka tángya az elemi népoktatásma szorítkozik, mivel nemzeti és törmegvszeanpontból elsősorban ez jöhet figyelembe, összefoglalja a régi és a mai Magyarország kisebbségi oktatásügyi szabályait, dlébiink tárja a statisztikai adatolkat s mindezt szembeállítja az utódállamok (Cseh-Szlovákia, Ro—
mánia és Jugoszlávia) hasonló rendelkezéseivel s azoknak a gyakorlatban dönté/nt .keresztüllviteloéfvol.
Az eredmeny rendkivül szomorú tanulságot tesz amellett, hogy a nevezett államok mennyire elha- nyagolják a kisebbségekkel szemben vállalt köte- lezettségeik—et, amelyeket pedig maguk a békeszer- ződések fektettek le.
A cseh uralom alatt álló elszakított területen a háború előtt 2.220 magyar tannyelvű iskola mű—
ködött s ezek szalmát 1931—ig erőszakkal 762-1'0 csökkentették; a rutén földön a régi 245 magyar iskola helyett :már csak 101 áll fenn. A régi Ma- gyarországon mintegy 1.016 román lakosra jutott
—— 1120 —— 1935
egy román tannyelvű elemi %ifskfola, mai—g a régi roman királyságban csak 1.428 román lélekre ju- tott egy elemi iskola. Magyarországon 1890—ben még mindig 1.994 tanító volt, aki saját bevallása szerint nem tudott magyarul és ebből 723 jutott Erdélybe. A jugoszláv uralom alatt álló magyar területen (1929/30—ig) összesen 528 magyar tan- nyelvű osztályt (minthogy magyar iskola egyál—
talán nincs ist) állítottak fel 364 tanította], akik- nek azonban legalább egyharmada nem—magyar nemzetiségű. Ezek csak kiragadott példák; az el- nyomatás sérelmeinek hosszú és napjainkban is egyre halmozódó sorozatát maga a könyv sem jegyezheti mind fel, csupán a figyeltem felkeltése és útmutatás a célja.
Erre való tekintettel igen tanulságos és hasz- nos az az összeállítás, amely (sorra veszi a kultúr- áliannolka—t .s ezek mindegyikénél vázolja a kisebb- ség—ok jogi és tényleges— helyzetét, megvilágítva két etlenxtétes oldalról—., azaz úgy hivatalos állami, mind—
pedig kisebbségi szempontból. A munkának ebben a részében az európai államok nagyrészét megta- láljuk (a fel nem vett orszá-gok nemzetiségi kisebb—
ségi szempontbol többnyire nem is jöhetnek figye—
lembe), valamint Amerikának főbb államait is. Az
egyes államok kisebbségi ügyeinek megismerés—é- ből vont végső következtetés az, hogy a világ ha—
talmasságai általában ,a szélső és türelmetlen nacio- nalizmus alapján állanak és a kisebbségekkel szemben kevés :m—egéntréssel viseltetnek. A kisantant államok pedig ezenfelül még minden erővel arra törnek, hogy a magyar kisebbségeket erőszakkal beolvasszák saját fajtájuksba. Ezzel szemben meg—
állapítható az a "teny, hogy a nemzeti kisebbségek- nek a mai Magyarország nyujt aránylag Legtöbb jogot és lehetőséget a népoktatás tehén.
A. J. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
()uvmges arrioés á la bibliothégue de l'Office central royal hongroís de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. ((Publioations (Pintérét international et de lhéorie générale.) —- Annan—inf: du commerce mon-
dial du bois, 1933/1934. Comité (international du
bois. Vienne.
Annuaíre inlemalional d—e législatíon agrícole, 1934. Institut international! d*agrioulture. Rome.
Balances des paiements, 1934. Société des na—
tiorns. Geneve.
Conference of british commonwealth statisti—
cians, 1935. Hold at Ottawa, from September 13th to Octobre 9th, 1935. Report and resolutions adopted by the second conference of government officers engaged in dealing with statistics in the british commonwealth of nations-. 49 ]. Ottawa. 1935.
Convention internationale pour La simplification
des formalités douaniéres. Signée a Geneve le 3
novembre 1923. Application des articles 10 et 11 de cette convention. VI. Sémie. Société des. nations.
Geneve.
Jahresbericht, 1934.
druoker—Seksretariat. Bern.
Statistígues du commerce international, 1934.
Société des nations. Geneve.
Statístigue internationale des chemins de [et, 1934. Union internationale des chemins de fer. Paris.
Caumartin, Jean: Les principales sources de documentation statistígue. 38 ]. Paris. 1936.
Engli§ Károly dr.: Az irányított gazdaság.
Ford.: Ternyei László. 144 l'. Budapest.
Hatvani (Hoffenik) István: A pszichotechnika szerepe és jelentősége ,a munka mcionalizálásában.
15 1. Győr, 1935.
Hort Dezső: Új szocilllizmustl Szociológiai ta—
Internatio—nnles Buch-
