Magyar népoktatás

4. szám. _

delmezűség'ének csökkenése is Míg 1927 elején az állampapírok kb. 6'6"'o—ot kamatoztak, addig ez a jövedelmezőség az év végén 5'7 %-ra sülyedt. A pénz-

piac kedvező helyzetére vall az akköriilmény is, hogy az őszi szükséglet és a eukorkampány a jegybank igénybevétele nélkül a belföldi pénzintézetek által volt pénzelhető.

Az 1927. évben a tőzsdén jegyzett papirosok cse-

kélyebb visszaesésektől eltekintve, jelentékeny ár-

folyamnyereségre tettek szert. A fixkamatozású pa- pirosok együttesen 7'5%—kal emelkedtek, ezek közül az államkölesönök 13%—kal. Ami az értékek jöve-

delmezőségét illeti, úgy átlagban az összes, a prágai

tőzsdén jegyzett értékpapírok jövedelmezősége az

elmult év folyamán 5'7%-ról 4'5%-ra süllyedt.

Belföldi tőkeke'pződés. A cseh-szlovákiai taka- rékpénztáraknál elhelyezett tőkék összege 1927 ja-

nuárjában 13309 millió cs. K.-át tett ki, mely összeg decemberben 14.994 millió cs.K.—át éri el. Az összes

pénzintézetek betétállományáról statisztika

készült.

A csődök száma 1926—ban 492, 1927-ben pedig 502 volt, míg a kényszeregyességek száma 2.508-ról

2.424-re csökkent.

nem

439 —

IRODALMI SZEMLE

1928

Munkapiae.

.!

Szociálpolitikai események között elsősorban .t társadalmi biztosítási törvény (munkavállalók agg,

kor, rokkantság esetére szóló biztosítása) reviziójn

érdemel említést. A törvény novellája még tárgya—

lás alatt áll. A novella a bérosztályok bővítésével, továbbá munkásesoportoknak (otthoni munkások, idénymunkások) biztosítási kötelezettség

alól való mentesítése által a munkaadóknak könnyí-

téseket biztosít.

bizonyos

Az ipari termelés megélénkülésével Cseh-Szlová—

kiában is erősen megcsappant a kimutatott munkaá- nélküliek száma, mely 1927 január végén 83.271—et

tesz ki. Ez a szám októberig 35.777—re szállt alá, de

december végéig ismét 45.571-re emelkedik.

A munkabérek 1923 óta változatlanok, a bér—

index emelkedése azonban jelentékeny.

A munkaadók által viselt szociális terhek (beteg—

ség, rokkantság és aggkor esetére való biztositát,

valamint balesetbiztosítás) a bruttó béreknek 13'5

százalékát teszi ki, amelyhez még hozzájárul a 2%—os

megterhelést jelentő kötelező szabadságolás.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Magyar népoktatás. ,

L'ensez'gnement pzimaire hongrot's.

Kiadja a M. kir. vallás— és közoktatásügyi minisztérium

Budapest, 1928. 371, l, ,

Edition du ;llinísli're my. l'mugr, de I'lnslmclion pu, bligne. Budapest, 1925). 371 p.

Résztmé. (Jel substantiel. paru na—

yuére, rend cornple (lu développement, de la si- ouvrage

tuatíon actuelle et des problemes (le l'insiruclion primaire en Hongrie, La premiere partie cmnprena' dia: études, trailam' (": fond, avec (l'abomlanles données stutistigues. l'ensvig/nemen! primaire (his—

loriaue, organisation, (lépenses pour les écoles, nouvelles réiormes); elles pal-lent aussi des illetlrés, de Iiaetism entreprise pour la creation (le nouvel—

les e'coles, action ani a en récemnienl (les résultats

particulierement apprériables, el de guelaues autres

(lizestions se railachant a I'instrui-tion primaíre (dű—

veloppement (les programmes (l'étude,

matemelles). La deuxiéme partie contient (les re-

levés sur le programn'w de la eonstructían dlécole acluellemenl en doni les résultats et les plans felall/:; (1111 prochaines ozmózis sont illustrés par plusieurs ('arles: on y trouve, en outre, la list/f ecoles

cours,

(it's ('n-oles primaíres suivanl les eonununes, el le tableau dos Ioi'aliles (Iui n'ont [um encore (l'école.

.Xz elemi oktatásügy fejlesztésére irányuló s az ehhez szükséges anyagi eszközöket is elöteremtő

mozgalommal kapcsolatban egy most megjelent ter-

jedelmes, tartalmas mű számol be nemzeti kultú—

rank alapvető intézményének, a hazai népoktatás ügyének történeti fejlődéséről. mai állapotáról és jövő problúim'iiról. A kötet, amelyet Klebelsberg

Kunó gr. vallás— és közoktatásügyi miniszternek a

közeljövő terveket s a népoktatás terén elért újke- letű eredményeket röviden Összefoglaló előszava ve- zet be, tartalmilag tulajdonképpen két részre oszlik.—

Az első - — alábbiakban részletesebben ismertetett ——

a magyar népoktatásügy multjat, jelen helyzetét i-s aktuális kérdéseit széles körben megvilágító, ala—

pos tudással megírt tanulmányokat tartalmaz, míg a könyv második fele táblázatokban —— törvényhatóá M sági, söt községi részletezéssel —— mutatja be az is;

kolaépitési akció máris jelentős eredményeit és toe

vábbi prograimnszerü munkamenetét, valamint ai

látjuk meg Magyarország elemi népiskoláinak köz- ségenkinti jegyzékét s az ország iskolátlaii közsé—

geinek felsorolását is. A kötetet a táblázatos részhez csatlakozó térképsorozat zárja be, amelynek az or- szág egyes vármegyéit ábrázoló lapjain a mostani

iskolaépítési akció során felépített, továbbá az 1932—ig még szükségesnek látszó, felépítendő tantermek és

tanítói lakások vannak községek szerint feltüntetve.

Az a tíz mélyrebatoló tanulmány, amely a

könyv első, kétségkívül fontosabb és maradandóbb becsű részét alkotja, a népoktatás számos

szempontra kiterjedő rajzát nyújtja és statisztikai szempontból nézve is értékes, gazdag anyagot pub-

likál, érdekes fejtegetéseket tartalmaz.

hazai

A bevezető Szombat/ulni] György tollából szár—

mazó értekezés a i'iépoktatás magyar szervezetével

ismertet meg, s az iskolafenntartás alapvető fontos—

ságú kérdésével, a népiskolai fajokkal, az iskolai hatóságok feladatkörével, valamint a tankötelesek beiskolázási viszonyaival foglalkozik, Szombatialvy

adatokkal mutat itt arra rá, hogy az iskolák bené- pesiilóso a trianoni határok közötti magasabb kul—

túrájú országteriileten közel bat évtizeddel a nép—

oktatásügyi törvény megalkotása után még mindig

sok kívánnivalót hagy maga után, mely körülmény

a mai iskolapolitikára sürgösen megoldandó felada—

tot és nagy kötelezettséget ró.

Statisztikai szernpontlnil az egész mű legfonto- sabb fejezete Asztalos Józsefnek a népiskolai statisz- tika újabb adatait bemutató alapos és élvezetes ta—

nulmánya.

melyben a szerző a M, kir. Központi Sta—

tisztikai llivatal idevágó bó statisztikai anyagát teszi részletes és rendszeres kutatás tárgyává. A szöveg- ben inegz'iltapított eredményeket, a szerző által szer—

kesztett s a Közp. Stat. Hivatalban készült 12 tanul—

ságos grafikon teszi SZOllllÓllOtfílllÉ. Az értekezést, melynek eredményei számok fárasztóbb felsorolása

nélkül is pregnánsan bontakoznak ki, az 1925/26.

tanévról szóló három összefoglaló táblázat kiséri.

Ezeknek az adatoknak és ábrázolásoknak keretében

rajzolja meg Asztalos népoktatásügyünk újabb fej- lödésének statisztikai képét. Elsőbb az elemi min-

dennapi iskolák jellegzetesel'm adatait ismerteti. Be—

mutatja (az osztottság feltüntetésével) az iskolák számának háború utáni fejlödését, iskolafenntartók szerinti l'ilt'gt)SZláSál, a különböző jellegű iskolák ta- nítókkal való ellátottságát, a szorgalmi időre, tan—

személyzetre vonatkozó adatokat, valamint a tanu-

lók statisztikáját: a tanulólétszámnak a születési

szám háborús megosammnász'tt követő ingadozását.

a tanulóknak az iskolák jellege, az egyes osztályok, nemek, anyanyelvek, vallásfelekezetek szerinti meg- oszlását s az egy-egy tanitóra jutó átlagos tanuló- számot. Az elemi népiskolák viszonyainak vázolását tanulmányának zz'm'it'eiezetében :) továbbképző nép—

4. szám.

—-— 440 —

1928

mindennapi elemi népiskolák főbb adatait az iskolák — és pedig az elemi továbbképző- és a ta' _

1927/28. tanévről; ugyancsak a táblázatok között ta— nonciskolák —— fontosabb viszonyainak statisztikai

jellemzése követi.

A népoktatásügy akadályairól és hiányairól szóló

következő fejezet (Szombatialuy György tollából)

szintén alapos statisztikai munka. Szerző a beiskolá-

zás hiányainak sazsúfoltság által okozott bajoknak felvázolása után főleg az analfabétizmus jelentősé-

gének kidoinborítására helyez súlyt s térképen is be-

mutatja a magyarországi anafabetizmus topográfiai képét. Az így szemléltetően megrajzolt képet néhány

részletesebb statisztikai adattal (városok, egyes kor- csoportok és vallásfelekezetek anatfabetizmusa)

egészíti ki. Érdekes értekezésének az a része is,

amelyben a települési viszonyoknak a népoktatás—

iigy kialakulására gyakorolt befolyását és a település okozta nehézségeket tárja elénk; ebben a fejezetben

különösen a külterületi lakosság iskolázási viszo-

nyairól és analfabetizmusáról hoz értékes adato- kat. Ugyancsak Szombalíalvy György írja le az elemi oktatásügy újabb fejlödési irányzatát, míg Simonyi Kálmán tartalmas munkája az iskolák fenntartására

fordított költségeket taglalja részletesen. Előbbi fe- jezetből az 1926. évi VII. t.—c.—et s az e törvénycikk által létrehozott Országos Népiskolai Épitési Alap szerepét és működési körét ismertető fejtegetéseket, utóbbiból az elemi iskolai tanítók részére megállapí—

tott fizelések 1907—1928. évi adatait tartalmazó érdekes táblázatot emeljük ki.

Benisrh Artúrnak a kiegyezés utáni egész kor- szak történetét felölelő tanúlságos értekezése az is—

kolaépítési akció fejlödésfolyamatat szemlélteti bő

képsorozattal, azt a folyamatot, mely a kultuszmi—

niszter által 1925 nyarán útnak inditott erőteljes és

eredményes akcióban csúcsosodott ki.

Pedagógiai jellegű munka a népiskolai tanítási terv

fejlődéstörténetéról beszámoló érdekes tanulmány, népiskolai

melynek szerzője ()uínl József, akinek a könyv egy későbbi fejezetét alkotó rövidebb második cikke a

népiskolák működésének erednn'myessége szempont—

jából nagyon is fontos tanitókt'vpzésről elmélkedik.

A kisdedóvás szerepét s egyi'iémely aktuális kérdését

lienisrh Artúr további rövid _dolgozata világítja meg.

A tanulmányok sorát Pogány Frigyesnek sta—

tisztikai, történeti és kultúrpolitikai szempontból egyformán berses terjedelmesebb érte!

kezése —— a kötet leghosszabb tanulmánya —— fejezi

pedagógiai,

be a népoktatásiigy történetén'il. Ez az ország tör—

ténetének legrégibb időszakáig. Szent István koráig visszatekintő érdekes olvasmány élénken és változa—

tosan festi meg a népoktatásiigy évezredes multját:

a hosszú fejl(idésmei'ietet. melyből évszázadok sok viszontagsága után tulajdonképen csak az utolsóév—

tizedek alatt izmosodott ki

népoktatási politika. A mi szempontunkból Pogány

Frigyes tanulmányának főként utolsó fejezete jelen—

tős. amelyben a népoktatás fejlödésének jellegzete—

a tervszerű, céltudatos

4. szám. -——44l— 1928

sebb vonásait számokba foglalja összesFényes Elek 1842—zre vonatkozó adataival veti egybe az újabb idők

fokozatos fejlődésről beszámoló népoktatási sta—

tisztikáját.

A magyar népoktatás problémáit tárgyaló, fen-

tiekben röviden ismertetett kötet nemcsak a mult fejlődés bemutatása és a mai viszonyok megismerése

szempontjából tanulságos mű, de gazdag kultúrtör- téneti és statisztikai anyagával a jövő kultúrpoli—

tikusa számára is értékes, eszmékben bővelkedő for—

rásmunkát alkot.

, Melly József dr.: A vörhenykérdés különös te-

kintettel a székesfővárosi viszonyokra.

Dr Joseph Melly: Laauestiondelu

searlatine, spécialement au point de vue des conditions de la capitale.

Statisztikai Közlemények (szerkeszti : lllyefalvi !. Lajos dr.) 55. kötet (1927) 1. szám. Budapest, 131 !. Kiadja : Budapest székes- főváros statisztikai hivatala.

_ Pablications statistigaes (rédigées par !. Louis Illye- jalm'). Vol. 55 /1927) No 1. 131 p_ Edition ua Bureau de sla-

tisíigue de la oílle de Budapest.

Résume'. Dans les pl'elniers ehapitres de son étude remarouable, M. Joseph Melly

scarlatiue

traite (a surtout au point de vue médieal, (ar- observations et les eacpe'rieuces faites,

avec un succes seulement partiel, pour découvrir

Fessenee de cette maladie, Les abondants docu—

ments statistiaues cités par llauteur ont été países posant les

principalement aux statistiaues de la mortalite' el en partie á celles de la morbidité; iI présente des données aussi pour la formation de la léthalité.

Jin coz'uparaut les ehii/res de einauaute—deux années (WWW—1925) aoee eeu.r des autres maladies infec—

tieuses et la mortalité totale, il constale :]ue (luoigue la mortalite par searlaline ait diminué ouelgue peu () Budapest (atteiynaut en 1921Áw1925 le minimum:

2'5 déees pour 10.000 habitants), toutefois la pro—

portion des cas de maladie n*y a pas haisse' et en général la lutte contre la scarlatine a eu peu de résultat. Comparées aux données de 40 villes euro—

péennes, celles de Budapest offrent un tableau défavorable: elle est une des villes ou en 1911—

1924 la mortalité par searlaline a eonstamment été la plus éleuée. Sur la base des données relatives aaa: différeníes parties de la ville et aux condi- tions sociales de la populationuM. Melly estime (iue ce fait était dú surtout aux Iogements sur—

peuple's. ll fait connaítre la mortalité causée par la scarlatine aussi par groupes d'áges, et expose ' one le tableau est moins sombre si on ne compte pas les étrangers soigne's et morls (1 Budapest de

cette maladie. ,

*

Melly József, több értékes orvosstatisztikai ta- nulmány szerzője, legújabb terjedelmes munkájában

a vörhenyprobléma megvilágítására s a vörheny

budapesti viselkedésének bemutatására törekszik.

Tanulni-anyának bevezető fejezetei főleg a kér—

dés orvostudományi oldalaival foglalkoznak. A be—

venyfertőző betegségek társadalomegészségügyi je—

lentűségének vázolása után Melly a scarlatina kórlé- nyegének kiderítésére irányuló ; immár több száz

éves — törekvéseket irja le az idevágó orvosi iro—

dalom bő idézésével. A vörhenykutatás, melynek

gyökerei a XVI—XVII. századig nyúlnak vissza, a

nagy számban és intenziven folytatott bel- és kül—

l'öldi kísérletek és megfigyelések ellenére még ma sincs befejezve: a kitűzött probléma a mutatkozó

részleteredmények dacára még nincs megoldva s ez a vörheny elleni védekezésben a legnagyobb akadály.

A fertőző betegségek ellen folytatott küzdelem—

ben szerzett tapasztalatok ismertetése már a statisz- tikai kutatás küszöbére vezeti Mellyt, aki

fejezetben a statisztikának a járványtani vizsgálódá—

sokban elfoglalt szerepére is rámutat s nehány ké-v

ebben a

sőbb statisztikailag erősebben alátámasztott megfi—

gyelésre (szociális viszonyok hatása stb.) hívja fel az_

olvasó figyelmét. Majd a főváros közegészségügyi be—

rendezésének és e berendezés fejlödésének ismerteté—

sével az orvosi problémakörből teljesen a statisztikai vizsgálódás mezejére tér át.

A könyv adatainak értékelése szempontjából fon——

tos a következő, bár rövid fejezet, a fertőző betegsé- gekre vonatkozó statisztikai forrásokról, A vörheny—

kérdés statisztikai megvilágítására elsősorban a—

mortalitási adatok alkalmasak, amelyek az epide- miológiai megfigyelésekhez szükséges hosszabb idő—

tartamról rendelkezésre állanak s megbízhatóbbak,

mint a kisebb pontossággal regisztrált morbiditási adatok, mely utóbbiak kimutatására a fertőző be- tegségek kötelező bejelentése következtében nyilik!

mód. Melly az általános halandósági és megbetege—

dési statisztika kiegészítésére a fertőzókórház beteg—

forgalmi kimutatásait is forrásul használja fel,

minthogy be kimutatások :! pontos diagnosztika foly—

tán megfelelő mortalitási. morbiditási, valamint le—

talilási adatokat szolgáltatnak. )

Munkájának következő fejezete Ötvenkét év

[ISM—1925.) endémiás hevenyfertőző megbetege—

dési és halálozási adataival ismertet meg s a főváros összhalálozásának, valamint hasihagymáz, torok- gyík, szamárköhögés és kanyaró mortalitási és mor-

biditási adatainak tükrében vázolja fel a scarlatina viselkedését. A vörhenymorbiditás, mortalitás és le—

talitás félszázadosi fejlődését grafikonban is ábrá-

zolja. Adataiból Melly arra a konkluzióra jut, hogy

az endémiás hevenyfertőző betegségek közül a vör- hennyel szemben az egészSégvédelmi kultúra arány.—

lag csak kevés eredményt produkált. Ebből is lát- ható, hogy mennyire megneheziti e betegség elleni

küzdelmet a scarlatina kórlényegére vonatkozó is meretek tökéletlensége. A székesfővárosi vörhenyha—

lálozás alakulása ugyan arra mutat, hogy bizonyos

mértékű javulás 1874 óta bekövetkezett: a tízezer lax