Nasilowski, M.: A fizetések struktúrájának változása Lengyelországban az 1949–1956. években

(1)

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYEDÖ

ben 0,63——0,80 értékű koefficienseket kap,

az eredmény tehát kevéssé biztató. Még

sokkal rosszabbak az eredmények az egy-

éves direkt lineáris extrapolációk eseté—

ben, ekkor ugyanis az értékek általában

nagyobbak a kritikus értéknél.

2. A definíciós összefüggések alapján történő előrebecslés esetében, vagyis ak—

kor, amikor más változók, például a mun-

kaerő, a termelékenység, a beruházások stb. alapján következtetünk a nemzeti jöv

vedelem alakulására, a kapott koefficien- sek jobbak, ötéves előrebecslés esetén a legjobbnak bizonyult projekció koeffici- ense 0,28, az átlag pedig —— egyetlen

extrém érték nélkül —-— 1,36. Egyéves

becslések esetében az átlagérték 0,57.

3. Sokkal kedvezőbben alakul azonban a koefficiens az ökonometriai modellek aegítségével történő előrebecslések ese—

tében, legyenek a modellek statikusak vagy dinamikusak, az előrebecslések pe—

dig rövid- vagy hosszútávúak. Colin Clark

húsz éves előrebecslésének koefficiensei 0,l4—0,62 között mozognak, a Klein—

Goldberger—féle rövidlejáratú dinamikus modell projekciós koefficiensei pedig

0,012 és 0,22 között. Hasonlóképpen ked—

vezők a koefficiensek a Liu-féle rövidle—

járatú modell esetében is.

A szerző azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy lehetőség szerint a modelleket kell felhasználni az előrebecsle's céljaira.

Ezt a meggondolást az a tény is alátá- masztja, hogy a modelleket alternativ

gazdaságpolitikai elgondolások várható eredményeinek összehasonlítására is fel lehet használni.

(Ism.: Szakolczai György) Nasilowski, M.:

A fizetések strukturájának változása Lengyelországban az 1949—1956. években

(Zmiainy W strutktiirze piac w l'olsce w liaitach 19449—1956.) —- Ekonomísta. 1958. 3. sz. 578—15'98. p,

A tanulmány a Lengyel Statisztikai Fő—

hivatal munkaügyi főosztályának adatai alapján az iparban foglalkoztatottak

bruttó jövedelmének alakulását vizsgálja

az 1949—1956. évekre vonatkozólag.

A különböző esztendők adatainak ösz—

szehasonlíthatósága érdekében az adato- kat 1956. évi vásárlóerejű zlotyra számi—

tották át. Erre a célra a háború előtti és utáni háztartásstatisztikai adatok felhasz—

459

nálásával szerkesztett létfenntartási költ—

ségindexet használják fel. A szerző szá—

mításai szerint a zloty vásárlóereje 1949

óta a következő mértékben növekedett:

Év Százalék

ill—19 463

1951! 5715

1952 5958

1956 lm ,3

1955 HMM)

Ez az átszámítás csupán azt a célt szol- gálja, hogy a zloty vásárlóerejében tör—

tént változások nagyságrendi kiküszöbö- lésével az egyes évek jövedelmi struktu- rája összehasonlítható legyen.

A lengyel ipar dolgozóinak jövedelem—

kategóriák szerinti megoszlása (változat-

lan vásárlóerejű pénzegységekben szá—

molva) rávilágit az életszínvonal emel—

kedésének 1951—1952. évi megtorpaná—

sára. Az 500 zlotynál kisebb havi jöve- delemmel rendelkezők arányszáma 1949- ben 2,8 százalék volt, 1952-re 10,4 száza-

lékra emelkedett, 1956-ban pedig 2,0 szá—

zalékra esett vissza. A 2500—3000 zloty havi jövedelemmel rendelkezők aránya

1949—ben 2,4 százalék, 1952—ben 1,0 száza-

lék, 1956-ban pedig 2,6 százalék volt.

A dolgozók egyes csoportjainak fizetési struktúrája a vizsgált időszakban eltérő módon fejlődött. Az ipari dolgozók között

a 800 zlotynál kisebb jövedelemmel ren-

delkezők aránya (azonos vásárlóerejű

zlotyban) 1951—ben 36,7 százalék volt,

1956—ban pedig csak 14,9 százalék. A mező—

gazdaságban e kategóriába tartozók ará- nya ugyanebben az időszakban 73,2 száza—

lékról 44,0 százalékra csökkent. A 3000

zloty havi jövedelemmel rendelkezők aránya az iparban a vizsgált időszakban 0,58 százalékról 2,96 százalékra, a mező—

gazdaságban 0,02 százalékról 0,50 száza—

lékra emelkedett.

Ugyanezen időszakban az állami köz—

igazgatás dolgozói között a 800 zlotynál

kisebb havi jövedelmet élvezők aránya

21,1 százalékról 31,8 százalékra emelke—

dett, a nagyjövedelmüek arányszáma pe—

dig 4,38 százalékról 1,53 százalékra csök-

kent. Hasonló fejlődés következett be a

pénzügyi, valamint a kulturális dolgozók

jövedelmi viszonyaiban is. Ez a folyamat elsősorban a névleges jövedelmek és az árszínvonal eltérő mértékű emelkedésének következménye.

Szerző a jövedelmi strukturában be—

következett változásokat a tényleges jöve—

(2)

460

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ

delmeknek a mediántól való eltérése alap- ján vizsgálta.

Átlagos eltérés

(azonos vásárlóerejű zlotyban) 1949 I 1951 I 1952 ; 1956 I 1956 A népgazdaság

összes dolgozói ——

Az ipar összes

352,4 360,5 4083 446,9 dolgozói . ... 486,7 336,6 365,9 426,0 487,9 Az ipar fizikai

dolgozói ... 322,8 30651 3412 —— 465,5

Az adatok azt igazolják, hogy az élet—

színvonal emelkedésével a jövedelmek szóródása erősödik. Ez különösen a fizi—

kai dolgozóknál figyelhető meg, ami a

kvalifikált munka jobb bérezésének kö-

vetkezménye. A jövedelmek megoszlásá-

ból az is megállapítható, hogy a szakmai színvonal az ipari dolgozók körében a

vizsgált időszakban lényegesen emelke—

(lett.

A szerző szerint a legfontosabb feladat, az alacsony jövedelmek olyan mértékű emelése, hogy az adott gazdasági helyzet- ben reálisnak mondható létminimum min—

denki számára biztosítva legyen. Ezt kö—

vetően kerülhet sor a jövedelmek közötti aránytalanságok kiküszöbölésére és a

minőségi munka minél teljesebb mértékű

javadalmazására.

Külön problémát jelent a fiatal és az

idősebb dolgozók jövedelme közötti ará—

nyok helyes megállapítása. A jelenlegi

arányok az idősebb dolgozókra nézve hát- rányosak.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Nikl, Josef:

A mezőgazdasági lakosság pénzbevételeinek és természetbeni

fogyasztásának jelentősége

az életszínvonal emelkedése

és a termelőszövetkezetek fejlődése,

megszilárdítása szempontjából

Csehszlovákiában

(Vanam penézm'ch pfíimu a naturá'ni spotfeby zemédé'skéhó obvvatelstva v CSR pro rúst zívotni úrovné a pro rozvoi a upevnéni JZD.) -— Nová Mysl. l958. 7. sz. 605—62l. p.

A mezőgazdasági termelés növekedésé-

nek előfeltétele a parasztság pénzbevéte—

leinek és természetbeni fogyasztásának

emelkedése. Ez a két tényező egyszer—

smind hozzájárul a szövetkezetek meg- szilárdulásához és a mezőgazdasági ter—

melés továbbfejlődéséhez is.

A pénzbevételek és a természetbeni fo-

gyasztás alakulásának elemzéséhez az

alapadatokat a mezőgazdasági termékek

bruttó és árutermelésének, valamint a

mezőgazdasági termékek értékesítési árai- nak összehasonlitása szolgáltatja.

A mezőgazdasági bruttó és árutermelés, valamint a mezőgazdasági termékek

értékesitésí árának alakulása (1936 év ! IM)

Mntatószám I 1948 ! 1958 1955 1956 Bruttó termelés

(változatlan áron) ... 74,8 87,5 95.1 971 Ebből: állati termékek . . . . 68,l 80.5 97.4 1038

növényi ,, . 79,6 gas 93,4 sas

Árntermelés (változatlan

áron) ... 692 1033 105.6 1098

Ebből: állati termékek , . . . 52 () 972 1022 1121 növényi ,, . . . . . 95,0 117,5 1109 IOBJS Mezőgazdasági termékek

értékesítési ára' ... 3931) 898 120,7 1282 Ebből: állati termékek . . . . 4380 96,1 1371) 1440 növényi ,. 345,0 83,2 99,2 102,7

* 1937. év :: 1130.

A csehszlovákiai mezőgazdasági népes—

ség bruttó pénzbevételének megállapítá—

sánál tehát szem előtt tartandó, hogy a

piaci termelés körülbelül 10 százalékkal,

a mezőgazdasági termékek értékesítési ára pedig mintegy 28 százalékkal emel—

kedett. Ez az árindex azonban magában

foglalja az állami gazdaságok, a termelő-

szövetkezetek és az egyéni parasztok me—

zőgazdasági termelésének értékesítési

árait, amelyek nem alakultak egyformán.

A szövetkezetek és az egyéni gazdaságok

értékesítési árai ugyanebben az időszak—

ban 33 százalékkal emelkedtek, ezért a parasztok jövedelmének megítélésénél ezt

az értéket kell alapul venni.

A bruttó és az árutermelés, valamint a

munkatermelékenység és belterjesség

alakulásának megítélésénél még egy té- nyezőt kell figyelembe venni. A csehszlo- vák mezőgazdaságból ugyanis a háború előtti évekhez képest közel másfél millió