В U L G A N YIN MARSALL
A SZO YJETUNI Ó M I NISZTERTANICSA П ELY ETT ES ELNÖ KÉNEK BESZÉDE
A NAGY OKTÓBERI FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN
Elvtársak!A Szovjetunió népei ma ünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forra- dalom 33. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszak alapját rakta le, a dolgozóknak a kapitalista rabszolgaság alóli fel- szabadítása korszakának alapját, népünk soha nem látott alkotó energiáját és kezdeményező erejét hívta életre. A szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével páratlan hősiességet tanúsítottak úgy a békés munká- ban, mint hazájuk fegyveres védelmében. A szovjet nép, legyőzve útjá- ban a komoly akadályokat, történelmileg rövid időszak alatt létrehozta a szovjet szocialista rendszert és ma biztosan halad a nagy cél, a kom munizmus felé.
Az Októberi Forradalom győzelmeként keletkezett szovjet rendsze- rünk nagy átalakító hatást gyakorol az egész világtörténelem fejlődésére.
Az Októberi Forradalom elvei egyesítik ma a szocializmus és a demo- krácia Szovjetunió-vezette hatalmas táborát. Joggal nyilvánítjuk ezt a marxizmus-leninizmus eszméi győzelmének.
Az események egész menete megerősítette a XIX. és XX. század fordulóján fejlődésének utolsó szakaszába lépő kapitalizmus elkerülhetet- len pusztulásáról szóló marxi-lenini elmélet helyességét. Beigazolódott a marxizmus-leninizmus tudományos következtetése, hogy a munkásosztály,
élén egy forradalmi marxista párttal olyan erő amely képes a dolgozókat
harcba vinni a kapitalizmus alóli felszabadításért — magára váValnl a társadalom állami vezetését és megvalósítani a szocializmus felépítésé- nek nemes célját.
M á s o r s z á g o k népei a n e m z e t e k t e s t v é r i e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k p é l d á j á t m u t a t ó s z o v j e t ál'.am é p í t é s é n e k t a p a s z t a l a t á b ó l m e g g y ő z ő d n e k arról, h o g y a s z o c i a l i z m u s f e l s ő b b r e n d ű a k a p i t a l i z m u s n á l , m e g g y ő z ő d n e k a m a r x i z - m u s - l e n i n i z m u s i g a z s á g a i r ó l é s é l e t e r e j é r ő l .
A Szovjetúnió belső fejlődésének történelmi sikerei A S z o v j e t n é p a N a g y O k t ó b e r i S z o c i a l i s t a F o r r a d a l o m 33. é v f o r d u l ó - j á t a politikai, g a z d a s á g i ' és k u l t u r á l i s élet m i n d e n tei ületen a r a t o t t n a g y sikerekkel ü n n e p l i . A f o r r a d a l o m é v f o r d u l ó j á i g elért l e g f ő b b e r e d m é - n y ü n k , h o g y a szovjet szocialista állam politikát és gazdasági ereje még- inkább megnőtt és megszilárdult. A háború utáni években a népének tel- jes bizalmát és szeretetét élvező szovjet hatalomnak, a világ legdemo- kratikusabb hatalmának tekintélye még inkább emelkedett a szovjet em- berek és más országok dolgozói körében. S z o v j e t r e n d s z e r ü n k a k t í v rész- vételt biztosít az á l l a m i és t á r s a d a l m i éle ben a l e g s z é l e s e b b n é n t ' m e g e k s z á m á r a és e t ö m e g e k a l k o t ó erői f e j l ő d é s é n e k l e g j o b b f o r m á j a . Á l l a m u n k v e z e t ő és i r á n y í t ó e r e j e a K o m m u n i s t a P á r t , a m e l y n e k p o l i t i k á j á t a sz v- j e t e m b e r e k s a j á t p o l i t i k á j u k n a k tekintik, a b b a n é r d e k e i k m e g t e s t e s ü ' é s é t
l á t j á k . Nincs a világon egyetlen burzsoá kormány sem, amelynek belső politikai helyzete olyan szilárd és megingathatatlan volna, mint amilyen szilárd és megingathatatlan a szovjet kormány helyzete.
A S z o v j e t u n i ó sikerei a b é k é s f e j l ő d é s évei a l a t t m é g i n k á b b m e g - e r ő s í t e t t é k n é p ü n k b e n a s z o v j e t h a z a f i s á g érzését, a m e l y n e k ereje, m i n t S z t á l i n e l v t á r s t a n í t j a , a b b a n áll, h o g y n e m faji, v a g y n a c i o n a l i s t a elő- ítéletek a l k o t j á k , a l a p j á t , h a n e m a n é p m é l y o d a a d á s a és h ű s é g e h a z á j a i r á n t , o r s z á g u n k v a l a m e n n y i n e m z e t e d o l g o z ó i n a k testvéri e g y ü t t m ű k ö - dése. A s z o c i a l i s t a h a z a j a v á é r t folyó a l k o t ó m u n k á b a n fejlődik és erősö- dik o r s z á g u n k n é p e i n e k t e s t v é r i e g y ü t t m ű k ö d é s e é s b a r á t s á g a . Az e g é s z S z o v j e t u n i ó t á m o g a t á s á v a l felépült r o m j a i b ó l és g y o r s a n f e j l ő d ö t t azok- n a k a k ö r z e t e k n e k g a z d a s á g a , a m e l y e k á l d o z a t u l e s t e k az e l l e n s é g e s m e g - s z á l l á s n a k . A n é p e k b a r á t i c s a l á d j á b a n v a l a m e n n y i k ö z t á r s a s á g u n k n a g y politikai, g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s sikereket é r t el az u t ó b b i évek alatt.
A k o m m u n i s t a é p í t é s n a g y céljai m e g v a l ó s í t á s á é r t v l v c t t h a r c b a n t ö r e t l e n ü l erősödik a P á r t és a s z o v j e t h a t a l o m k ö r é s z o r o s a n t ö m ö r ü l ő
s z o v j e t t á r s a d a l o m erkölcsi-politikai e g y s é g e .
M e g g y ő z ő e n b e s z é l n e k erről a S z o v j e t ú n i ó L e g f e l s ő T a n á c s á n a k és a nemzeti' k ö z t á r s a s á g o k L e g f e l s ő T a n á c s a i n a k a h á b o r ú u'.áni i d ő s z a k b a n l e z a j l o t t v á l a s z t á s i e r e d m é n y e i , a m e l y e k r a g y o g ó g y ő z e l m e t h o z t a k a k o m m u n i s t á k és p á r t o n k í v ü l i e k sztálini t ö m b j é n e k .
A s z o v j e t t á r s a d a l m i és á l l a m r e n d erényei, a m e ' y e k a h á b o r ú ide- j é n k ü l ö n l e g e s erővel m u t a t k o z t a k m e g , é p p o l y g y ü m ö l c s ö z ő e n n y i l v á - n u l n a k m e g a b é k é s f e j l ő d é s k ö z e p e t t e is.
A szovjet nép gazdasági és kulturális tevékenységének alapja a há- ború utáni Időszakban az ország népgazdasága újjáépítésének és fejlesz- tésének 1946—1950. évi ötéves terve volt. E z t a t e r v e t r ö v i d d e l a N a g y H o n v é d ő H á b o r ú n a k — h a z á n k v a l a h a átélt l e g n e h e z e b b h á b o r ú j á m k — b e f e j e z é s e u t á n f o g a d t u k el. Az a n y a g i k á r , a m e l y e t a h á b o r ú o r s z á g u n k -
«
nak okozott, annyira komoly volt, hogy ellenségeink önző számításokat építettek rá. Azt remélték, hogy saját erőinkkel nem tudunk kilábolni
a h á b o r ú u t á n i n e h é z s é g e k b ő l . Ezek a számítások azonban alaptalanok-
nak bizonyultak. A Szovjetunió nem csupán arra talált erőt és lehetősé- get, hogy a háború okozta sebeket behegessze, de megszervezte az ipar- nak és közlekedésnek, a mezőgazdaságnak, a kultúrának és a dolgozók anyagi jólétének további hatalmas fellendítését is. A szovjet nép az öt- éves tervet életérdekeinek megfelelő harci programmnak tekintette és lel- kesedéssel kezdett a terv valóraváltásához. A kommunista Párt vezette szovjet emberek nem sajnálták az erőfeszítést és munkát a háborúutáni ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért vívoJt harcban. Ezekben az esztendőkben rsmét megmutatkoztak a szovjet nép kiváló tulajdonságai és alkotóerői, még inkább kifejlődött a szovjet emberek politikai öntudata és társadalmi aktivitása.
A háborúutáni ötéves terv ú j dicső szakasz országunk fejlődésében.
Az ötéves terv alapvető feladatai azok voltak, hogy helyreállítsuk az or- szág elpusztult vidékeit, e'érjük az ipar és mezőgazdaság háború lotti színvonalát és azulán felülmuljuk ezt a színvonalat jelentékeny mérték- ben. Hatalmas hazánk iránti büszkeség érzésével mondhatjuk ma, hogy
az ötéves tervnek ezeket a feladatait sikeresen teljesítettük.
Az ötéves terv előirányozta, hogy a Szovjetúnió egész ipari termelé- sének 1950-re negyvennyolc százalékkal kell. emelkednie a háborúelőtti 1940-es évhez viszonvítva. A termelésnek ezt a szmvonalát nemcsak hogy elértük, de iparunk jelentékenyen túl is haladta. Mint Ismeretes, már 1949
negyedik évnegyedében a bruttó termelés havi átlaga túlhaladta az 1940-es
színvonalat ötvenhárom százalékkal. Ez évben az ipari termelés összege még inkább növekedett.
Az ipar bruttó termelésének háborúelőtti színvonalát 1950 tíz első hónapja alatt hetven százalékkal túlteljesítettük.
Az ipari termelés növekedésének nagy ütemét és a népgazdaság minálen ágának fejlődését kapitális építkezések jeleDtős méretei biztosítják. A há- borúutáni ötéves terv elmúlt időszakában újjáépítettünk és újból felépítet-
tünk körülbelül hatezer Ipari vállalatot, nem számítva a kis állami és szö-
vetkezett vállalatokat. A háború-sújtotta körzetek ipara nemcsak teljesen újjáépült, de az új és modernebb technika alapján jelentékenyen bővült is.
Sikeresen va'ósul meg a nehézipar elsősorban történő újjáépítésének és fejlesztésének feladata.
A vaskohászat fejlesztése terén az ötéves tervben kitűzött jeladatokat
túlteljesítettük. Az ötéves terv szerint 1950-ben harmincöt százalékkal több vasat és acélt kell termelni', mint 1940-ben. A folyó év első tíz hónapja
alatt a vas- és acéltermelés negyvennégy százalékkal múlta felül a háború-
előtti színvonalat. Ebből az öntöttvastermelésé huszonnvo'.c százalékkal, az acélöntésé negyvennyolc százalékkal és a hengerelt-fémterme'.ésé ötven- nyolc százalékkal.
Ezeknek az eredményeknek az elérése érdekében fémipari és építő- ipari dolgozóinknak sokat kell dolgozniok. Mint ismeretes, a háború
idején a délvidék kohászati ipara teljesen elpusztult. Ma már új technikai
alapon teljesen újjáépült és több fémet termel, mint a háború előtt.
Folytatódott a vaskohászat további fejlesztése az ország keleti körzeteiben
7
Is. A hengereltfém-termelés színvonala ezekben a körzetekben kettő és fél szerese a háborúelőttinek.
A fémkohászat területén az ötéves terv feladatainak megfelelően jelen tékenyen megnövekedett a színes- és ritka fémek — alumínium, ón, nikkel, réz, ólom, horgany, magnézium, a wolfram és molibdén-koncentrátumol
— termelése.
A széntermelés terén túlteljesítettük az ötéves tervben kitűzött feladatokat.
Az ötéves tervben kitűzött feladat szerint a széntermelésnek 1950-ben öt
•enegy százalékkal kell túlhaladnia az 1940. évi színvonalat. A folyó év elmúlt tíz hónapja alatt a széntermelés ötvenhét százalékkal múlta felül » báborúelőttit és
a Szovjetunió világviszonylatban a második helyre került a szén- termelésben.
A Donyec-medence szénipara, amelyet a háború teljesen elpusztítoár teljes egészében újjáépült. A Donyec-medence bányái ma több szenet ter melnek. mint a háború előtt és többet, mint amennyit az ötéves terv kitű
t ö t t . A Donyec-medence Ismét az ország legnagyobb és legjobban gépesí-
tett szénmedencéje. A Mosz&uaí-szénmedence, amely szintén teljesen el pusztult, ma háromszor több szenet termel, mint a háború előtt.
A Donyec-medence és a Moszkvai-szénmedence helyreállításával együti tovább fejlődik az uráli szénbányászat, a Kuznyec-medence, a Karagandai- medence és az ország többi keleti vidékének szénbányászata. Keleten ma több mint kétszerannyl szenet bányásznak, mint a háború előtt. T ú l t e l j e sítették az ötéves tervnek Leningrád és az északi vidékek új szénbázisá- nak, a Pecsoraí-szénmedencének kiszélesítésére vonatkozó feladatát. U j szénlelőhelyeket tártak fel az ország más körzeteiben is.
Sikeresen fejlődik kőolajiparunk. Az ötéves terv kőolajtermelést fel- adatát túlteljesítettük. Az ötéves terv — háborúelőttihez képest — a kőolaj termelésnek tizennégy százalékos fokozását írta elő 1950 re. 1950 tíz első hónapja alatt a kőolajtermelés huszonegy százalékkal multa felül a há borúelőtti színvonalat. Teljesen .helyreállítottuk és tecnikailag újból felsze- reltük a háború alatt elpusztult majkopi és groznijl olajvidékek és Nyugat- ukrajna kőolajiparát.
Komolyan fokozódott az új keleti olajvidékek jelentősége. Uj, hatal- mas olajtelepeket és olajfinomító üzemeket létesítettünk Baskirtában G y o r s a n fejlődik a kujbisevi t e r ü l e t e n , a Turkmén, Üzbég és Kazah Köz- társaságban az olajtermelés és finomítás. Uj, nagy olajlelőhelyeket tár- tunk fel a Tatár Köztársaságban. Nagy munkák folynak a szahalmt olaj- termelés fejlesztésére. A keleti körzetek részaránya az egész Szovjetúnró k ő o l a j t e r m e l é s é b e n negyvennégy százalékra emelkedett az 1940. évi tizen- két százalékkal szemben.
A kőolaj feldolgozó ipar új technikai felszerelést kapott, új, magas oktánszámú repülőgépbenzinfajtákat és más üzem- és kenőanyagokat termel.
A villamosenergia-termelésnek az ötéves terv utolsó esztendejében a háborúelőttihez viszonyítva hetven százalékkal kellett emelkednie, a való- ságban nyolcvanhét százalékkal emelkedett. A - h á b o r ú s u j t o t t a k ö r z e t e k b e n , ahol a villamoserőművek teljesen elpusztultak, az erőművek kapacitása és energiatermelése ma felülmúlja a háborúelőtti színvonalat.
8
A gépgyártás gyors iramban fejlődik.
Az ötéves tervnek a gépek, gépezetek és műszerek gyártása terén ki tűzött feladatait sikeresen teljesítjük. Az ötéves terv előirányozza, hogy a gépi felszerelés gyártásának 1950-ben a háborúelőtti kétszeresének kell lennie. A folyó év elmúlt tíz hónapjában a gépgyártás termelése kettő egész kéttrzedszerese volt a háború előtti színvonalnak. Ugyanakkor a kohászati
berendezések gyártása ötszörösére, a gőzturbináké kettő egész öttlzedsze-
resére, a nagy villanymotoroké ötszörösére, a kőolajipari berendezésűk több mint háromszorosára, a földklemelőgépeké tizenháromszorosára emel-
kedett. A szovjet gépgyártók az utóbbi években a bazpi tudomány ered menyeire támaszkodva sok új, modern gép- és gépezettípust alkottak é*
vezették be gyártásukat.
Az ötéves terv évei alatt jelentékenyen javult az iparban a berende tések kihasználása. Igy például a nagyolvasztókat 25 százalékkal, a Mar
tln-kemencékei 32 százalékkal jobban használják ki. mint a háborúelötU
időszakban. A kőolajkutak kitermelési fúrásának gyorsasága a háborúelőt tihez viszonyítva 43 százalékkal növekedett. Anjint azonban az élenjáró munkások, élenjáró üzemek és műhelyek példája mutatja, további nagy tartalékok és lehetőségek vannak a berendezések még termékenyebb ki használására.
Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette a népgazdaság felsze relésének további nagyméretű technikai felújítását, valamint a sok és ne héz munkát igénylő munkálatok gépesítési színvonalának emelését. Ugyan akkor a technikai haladás, kádereink képzettségének emelése, a munkások, mérnökök és technikusok alkotó kezdeményezése biztosította a munka ter melékenységének jelentékeny megnövekedését.
Az ötéves terv a munka termelékenységének növekedését az iparban 1950-re a háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva harminchat százalékkai
•irányozta elő.
Ténylegesen a munkások munkájának termelékenysége az iparban 1950 harmadik évnegyedében több mint negyven százalékkal volt
magasabb a háborúelőtti színvonalnál.
Az iparban alapvető munka folyik a nyersanyag és egyéb anyag-, fűtő anyag- és villamosenergia-megtakarítás, az üzemtér kihasználásának meg- javítása és a forgóalap forgási sebességének meggyorsítása terén. Ennek következtében teljesítik és túlteljesítik az ipari termelés önköltsége csök kentésére előirányzott kormányterveket.
A vasúti szállítás az iparhoz hasonlóan olyan színvonalon dolgozik amely felülmúlja az ötéves terv kitűzött feladatait. Az ötéves terv 1950-re a vasúti szállítás teheráru-forgalmának növekedését a háborúelőtti szín vonalhoz viszonyítva 28 százalékban irányozta elő. A folyó év első tíz hó- napja alatt a teherforgalom a háborúelőtti színvonalat több mint 40 száza lékkai haladta túl. Növeltük és felújítottuk a mozdony- és vagónparkot és szilárd alapokra helyeztük a hazai villanymozdony- és gőzmozdonygyár- tást.
A mezőgazdaságban is jelentős sikereket értünk el.
A folyó évben a bruttó gabonatermés hétmilliárd hatszázmillió pud és a háborúelőtti 1940-es év színvonalát majdnem háromszázmillió
púddal múlja felül.
»
Ugyanakkor a bruttó búzatermés az 1940-es év termését háromszáznegy- venmillió púddal múlja felül.
A bruttó gyapottermés az 1940. évi termést több mint negyven száza- lékkal múlja felül.
Megnövekedett a cukorrépa termelési eredménye. Ebben az évben
legalább huszonötmillió métermázsával nagyobb a cukorrépatermés, mint az 1940. évi.
A talajvédő erdőül tetvények létesítéséről, valamint a füvesvetésforgó bevezetéséről, továbbá a Szovjetúnió európai részének sztyeppes és erdő- sztyeppés körzeteiben létesítendő mesterséges tavak és vízgyűjtőmedencék építéséről szóló. 1948-ban elfogadott terv sikeresen valósul meg. Két esz-
tendő alatt egymillióháromszázezer hektárnyi területen létesültek erdő-
ültetvények, az említett körzetek kolhozaiban és szovhozatban többezer mesterséges tó- és vízgyűjtőmedence épült.
Ez év augusztusában fontos határozatot hoztunk, amely szerint több mint négymillióháromszázezer hektárnyi területen új öntözési rendszerre térünk át. Az új öntözési rendszer ideiglenes öntözőcsatornák ép'tését irá- nyozza elő az állandóak helyett, amelyek megnehezítették a földmüvelés modern gépi technikájának alkalmazását. Az új öntözési rendszer ezzel lehetővé teszi az öntözött területek méreteinek növelését, valamint a munka termelék-nységének jelentékeny emelését az öntözéses földmüvelésben.
A folyó évben a Párt és a kormány erőreszítései a mezőgazdaság terü- letén mutatkozó központi feladat megoldására — az ál'attenyésztésnek minden módon való fejlesztésére — irányulnak. A kolhozok és szovhozok a társadalmosított haszonállattenvésztésük háromesztmdős fejlesztési ter- vét teljesítve jelentékenyen növelték az állatállományt és annak hozamát.
Állattenyésztésünk a háború idején erősen szenvedett. Az ország leg- fontosabb állattenyésztési körzeteiben, Ukrajnában, Észak-Kaukázusban, Bjeloruss'ziában, a Központi-Feketeföld vidékén, az állatállomány a keletre áttelepített, vagy a lakosság által elrejtett cs.kélv rész kivételével teliesen megsemmisült. Szęnvedett a háború idején ez állattenyésztés az ország más körzeteiben is. Ennek ellenére
a társadalmi tulajdonban lévő haszonállattenyésztés háborúe'őtti színvonalát nemcsak teljesen helyreállítottuk, hanem ezt a szín-
vonalat jelentékeny mértékben feliil is múltuk.
A szarvasmarhaállomány a kolhozokban ma harmincnyo'c százalékkal, a juh- és kecske állomány hatvanöt százalékkal, a sertésállomány ötvenöt százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. A k o l h o z o k é s s z o v h o z o k j e l e n -
tékenyen növelték a tenyészállatállományt.
A kolhozokban és szovhozokban nagyobbszabású intézkedéseket tesz- nek jól épített istállók létesítésére és az állattenyésztéshez szükséges takar- mányalap megteremtésére. Kiilön'eges takarmányvetésforgókat vezetnek be, a fűfélék vetésterületét növelik, fokozódik a silózható takarmányok és gu-
m ó s t a k a r m á n y n ö v é n y e k t e r m e l é s e , új, nagy terméshozamú takarmánynö- vények termelését kezdték meg: így a szudáni fűét, a durra-kölest, stb.
A gabonafélék és ipari növények termelésének növelése, valamint az állattenyésztés hozamának fokozása .tartós nyersanyagalapot teremt a könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztése számára.
A Párt és a kormány nagy segítséget nyújt a kolhozoknak, a szovho- zoknak és a mezőgazdasági gépállomásoknak. A mezőgazdaságot nagy mennyiségben látják el mindenféle gépi felszereléssel. Traktor- és mező-
10
gazdasági gépgyárainkat a háború idején lerombolták; ma már helyre- állították őket és az újonnan épített üzemekkel együtt
az idén a mezőgazdaságnak négyszer több traktort (tizenöt ló- erősre átszámítva), háromegész nyolctizedszer több kombájnt, négyszer több traktorekét. majdnem hatszor több traktorvetőgépet és traktorboronából több mint háromszor többet adnak, mint
1940-ben.
A vegyipar egyre növekvő mértékben látja el a mezőgazdaságot mű- trágyával. A folyó évben a mezőgazdaság foszfor-, káli- és nitrogénmű- trágyából majdnem kétszer többet kap, mint 1940-ben.
Az élenjáró technikával felszerelt nagyüzemű kollektív gazdaság veze- tése megköveteli a kolhoztermelés gazdaságtanának, valamint az agro- technika és a gépesítés alapjainak ismeretét. A kolhoztagok közül nagy- szerű szervezők, a mezőgazdaság vezetői és mesterei kerültek ki. Ezzel azonban nem szabad megelégednünk. Ezért a Párt és a kormány fe'ada- tául tűzi ki à kolhoz-káderek további megerősítését és a tudomány, vala- mint a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak bevezetését a kolhozok ter- melésébe és a gép- és traktorállomások munkájának gyakorlatába.
A népgazdaság fellendülését a nemzeti jövedelem növekedése és né- pünk anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelkedése kíséri.
A kapitalista országokban a dolgozók által létrehozott nemzeti jöve- delem oroszlánrészét a kizsákmányoló osztályok sajátítják ki. A szovjet szocialista gazdasági' rendszerben a nemzeti jövedelem a dolgozóké és nem a kizsákmányoló osztályok gazdagodása érdekében, hanem a munkások, parasztok és értelmiség anyagi helyzetének rendszeres javítása és a szocia- lista termelés kibővítése érdekében kerül elosztásra. Ennélfogva a nemzeti jövedelem növekedése a szovjetek országában a legáltalánosabb és legvilá- gosabb kifejezője a dolgozó tömegek anyagi jóléte növekedésének.
Az ötéves terv meghatározta, hogy a nemzeti jövedelemnek 1950-ben harmincnyolc százalékkal kell felülmúlnia a háborúelőtli sz'nvonalat. A Szovjetunió nemzeti jövedelme már 1949-ben majdnem elérte ezt a szín- vonalat és
1950-ben a nemzeti jövedelem — megfelelő árakban — több mint hatvan százalékkal haladja túl a háborúelőtti színvonalat
— vagyis jóval többet, mint ahogy az ötéves terv előírta.
Mint ismeretes, a szovjet kormány pénzreformot valósított meg és 1950-ben harmadízben szállította le a közszükségleti' cikkek kisk reske- delmi árát. Ez a szovjet rubel még nagyobb megszilárdulását, vásár óere- jének növekedését eredményezte. A munkások és a'.ka'mazottak jövedelme egy dolgozóra számítva — megfelelő árakban, már 1949-ben huszonnégy százalékkal múlta felül a háború előtti színvonalat. A parasztok jövedelme ennek megfelelően több mint harminc százalékkal növekedett. A folyó év-
ben a munkások és alkalmazottak reálbére tovább növekszik és emelkedik a parasztok jövedelme.
Országunkban — mint ismeretes — nincs munkanélküliség. A nép-
gazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak száma szüntelenül nö- vekszik és jelenleg huszonkét százalékkal múlja felül a háborúelőtti lét- számot.
11
A dolgozók anyagi helyzetének javulása kifejezésre jut a lakosság1
vásárlóképességének növekedésében és a kereskedelmi forgalom megna- gyobbodásában. A folyó évben a helyi forrásokat nem számítva, a háború
előttinél harmincöt százalékkal több húst és húsgyártmányt, ötvenhárom százalékkal több halat, hatvan százalékkal több vajat és egyéb zsiradékot, több mint harminc százalékkal több cukrot és cukrászati készítményt.
harmincnyolc százalékkal több gyapot-, gyapjú-, selyem- és lenszövetet, harmincöt százalékkal több lábbelit, harminchét százalékkal több haris- nyát és zoknit, harmincegy százalékkal több szappant Irányíthattunk as>
állami és szövetkezeti üzletekbe árusításra a lakosság számára.
A fogyasztás m a jelentékenyen túlhaladja a háborúelőtti szín- vonalat.
A Párt és a kormány elsőrendű fontosságú ügynek tejcinti az ország lakásállományának növelését, így azt is, hogy segítséget nyújtson a mun- kásoknak, a parasztoknak és az értelmiségnek az egyéni lakásépítés terén.
A háborúutáni ötéves terv elmúlt négy éve és tíz hónapja alatt összesen körülbelül kilencvenmillió négyzetméternyi lakóterületet
állítottak helyre vagy építettek fel.
Ugyanezen idő alatt a falvakban több mint két és félmillió lakóházat állí-
tottak helyre, vagy építettek. Ezek a számok országunk lakásépítésének jelentékeny méreteiről beszélnek A lakásépítési terveket azonban nem mindenütt teljesítik teljes egészükben. A lakóházak a városokban és a fal vakban lassan és még mindig drágán épülnek.
A kormány nagy összegeket fordít szociális és kulturális intézkedé- sekre. A háborúutáni években országunkban többezer iskolát, könyvtárat, gyermekintézményt, igen sok kórházat, szanatóriumot, üdülőt, klubot, szín házat és filmszínházat állítottak helyre- vagy építettek újonnan.
Az elemi — hétosztályos — és középiskolában, a technikumokban egyéb középfokú tanintézetekben harminchét millióan tanulnak. A főiskolák diákjainak száma egymilliókétszázharmincezer. Ez több mint négyszáz-
ezerrel múlja felül a háboráelöttl létszámot.
A szovjet irodalom és művészet, amely a nép érdekeit szolgálja é*
fontos eszköze a szovjet emberek kommunista nevelésének, sikeresen fej lődik.
Megerősödött a tudományos kutatóintézetek hálózata. Uj, nagy lépé- seket tettünk annak a feladatnak megoldására, amelyet Sztálin elvtárs tű-
zött a s z o v j e t t u d ó s o k elé: „Ne csupán elérjék, de a legközelebbi jövőbeni haladják is tál az országunk határain túli tudomány eredményeit."
Az atomenergia titkának feltárása után tudósaink sok más nagy m u n k á v a l és felfedezéssel járultak hozzá a technikai haladáshoz,
népgazdasági terveink teljesítéséhez és túlteljesítéséhez.
Ebben az esztendőben a nyelvtudomány és az élettan területén lefolyt alkotó viták lendítették előbbre szovjet tudományunk fejlődését.
Rendkívül nagy jelentőségük volt Sztálin elvtárs hozzászólásainak e nyelvtudomány kérdéseivel kapcsolatos vitában. Ezek a hozzászólások éles fordulatot tettek lehetővé mindenekelőtt a tudománynak ebben az ágában.
Sztálin elvtárs megmutatta, hogy a tudomány a vélemények harca nélkül, a bírálat szabadsága nélkül, az elavuit formuláknak és következtetéseknek újakkal való felcserélése nélkül nem fejlődhet, nem haladhat.
12
Sztálin elvtárs ezzel az egész szovjet tudományos gondolat szá- mára széles teret nyitott az államunk előtt álló ú j feladatok meg-
oldásában.
Amikor gazdasági és kulturális fejlődésünk sikereiről beszélünk, lehe- tetlen, hogy ne szóljunk dicső, fegyveres erőinkről, hadseregünkről, légi- erőnkről és haditengerészeti flottánkról.
Fegyveres erőink becsülettel teljesítve harci kötelességüket, meg- bízhatóan őrködnek hazánk békéje és biztonsága felett.
Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a kommunizmusban a tervszerűen megszervezett népgazdaság mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a iegmagasabbfokú technikára fog támaszkodni. Ennélfogva meg kell szer- veznünk a szovjet gazdaság további, újabb fellendülését, még magasabbra kell emelnünk a gazdasági ágak technikai színvonalát, és tovább kell fej iesztenünk országunk termelő erőit. A szovjet nép előtt álló e feladatok fényében óriási jelentősége van a volgai, kujbisevi és sztálingrádi vízi erőművek, az amudarja-krasznovodszki turkmén főcsatorna, a Dnyepr- folyón a kahovkai vízierőmű, valamint a délukrajna-északkrimi csatornák megépítésére vonatkozó kormányhatározatoknak. Méreteiben, technikai elgon•
gondolásukban és megvalósítási határidejükben ezek az építkezések már
valójában a kommunizmus építkezései. Mind gyik közülük vízierőmű, gát.
csatorna, vízgyűjtő és öntöző-rendszer építését foglalja magában. Az új épít- kezések a technikai felszerelések bonyolult rendszerét alkotják. Ilyen léte- sítmények felépítése csak országunkban, a szocialista tervgazdálkodás vi szonyai között lehetséges.
Az újonnan felépítésre kerülő négy vízlerőmíí tervbe vett kapacitása több mint négymillió kilowatt és közepes vízállás mellett évenként huszon- két milliárd kilowattóra vtllamosenerglát szolgáltat, vagyis majdnem tizen- egyszer többet, mint amennyit 1913-ban az egész cárt Oroszország villa- moserőmüvel termeltek.
A kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek lehetővé teszik, hogy teljes mértékben ellássák villamosenergiával Moszkvát és sokkal gyorsabb ütem ben fejlesszük a Volgavidék és a Központi Feketeföld-övezet gazdaságát A turkmén főcsatorna vízierőművei és a kahovkai vízierőmű pedig a Káspi
•enger menti és a Dnyepr alsó folyása menti vidékek gazdaságának fej- lesztését teszik lehetővé. Az országnak lehetősége nyílik új rpari üzemek építésére és az élenjáró technika bevezetésére a már működő üzemekben.
A Volgán túl, a délukrajnai és északkrimi, valamint a Káspi-tenger menti és középázsai puszta és félpuszta vidékek öntözése és vízzel történő ellátása
az országnak pótlólag többmillió pud búzát, rizst, gyapotot és más ipari növényt ad.
Az öntözött földeken nagymértékben fejlődésnek indul az állattenyész lés. Az új állomások villamosenergiája széles alkalmazásra talál az ipar ban és mezőgazdaságban. A volgai, amu-darjai és dnyepri építkezésekről szóló kormányhatározatot országunkban nagy lelkesedéssel fogadták. Szá mos ipari üzem munkásai kötelezettséget vállalnak, hogy gyorsan és jól Kielégítik az új építkezések szükségleteit. A szovjet tudósok, mérnökök és technikusok alkotó erőiket az új építkezés technikai problémáinak megoldá
^ára fordítják. A Volga-vidék, Turkmenia, Ukrajna és a Krim kolhozpa- rasztjai és kolhozparasztnői kötelezettséget vállalnak, hogy munkájukkal meggyorsítják az építkezéseket.
298
A szovjet társadalom fejlődésében egyre nagyobb jelentőséget nyer ká- dereink eszmei-elméleti megszilárdulása. A szocializmusból a kommuniz- musba vezető átmenet körülményei köteleznek bennünket, hogy magasabb színvonalra emel,ük az egész ideológiai munkát, elérjük a dolgozók kom- munista nevelése ügyének további javulását.
A kommunizmus nem épülhet fel anélkül, hogy embereink tudatában teljesen le ne küzdenénk a kapitalizmus csökevényeit. E z é r t k U l h á t fokoz-
nunk a harcot a munkához, a szocialista tulajdonhoz, az állami érdekek szem előtt tartásához való nem-kommunista viszonynak különféle me. nyil- vánulásaival szemben. Határozottan ki kell irtani a burzzoá befolyásokat a tudomány, az irodalom és a művészet terén, állhatatosan tökéletes te- nünk kell munkánkat minden szakmához tartozó kádereink marxi-lenini nevelése terén, segítenünk kell a kádereket, hogy elsajátítsák a társadalom fejlődési törvényeinek tudományát.
Kommunista Pártunk arra szólít fel bennünket, hogy ne elégedjünk meg az elért eredményekkel és ne szédüljünk meg a sikerektől. Szovjet em- berekhez méltatlan volna, ha nem vennénk észre a munkában mutaikożó hiányosságokat és nem tennénk in ézkedéseket azok megszüntetésére, így például nem lehet szó nélkül elmenni az olyan tűrhet tlen jelenség mellett, mint. az átlami tervek köte'ező tejesítését kimondó törvények megsértése.
Ezideig az ipar több ágazatában egyes üzemek rendszeresen nem teljesítik a számukra megállapított tervét. Az ipar ezen ágazatainak vezetői azzal nyugtatják meg magukat, hogy a tervet nem teljes'tő üzemek rossz mnn- kája okozta hiányokért kárpótolnak az élenjáró üzemek tervtúlte jesítései.
Ez helytelen, az állami tervek teljesítésének nem szovjet módszere.
Ennek a gyakorlatnak, amely egyes üzemek rossz munkáját mások jó mun- kájával próbálja elkenni, semmi köze sincs a szovjet gazdaságvezetés módszeréhez. Ezek a fogások nem illenek a szocialista gazdiság dolgo- zóihoz. így csak burzsoá spekulánsok gondolkozhatnak és cseh kedhetnek.
Az állami terv: törvény. Minden egyes üzemnek teljesítenie kell a reá ki-
szabolt feladatot. Ebből kell kiindulnia nemcsak az ipar, hanem egész szo- cialista építésünk valamennyi egyéb ágazata dolgozóinak is.
Nem kevésbbé fontos megemlíteni a kapitális ép tkezések terén mu- tatkozó komoly hiányosságokat. Ezekre Sztálin elvtárs hívta fel figyelmün- ket. Az ipari termelés fejlődését a termék önköltségének csökkenése kíséri és ennek alapján csökken az áruk ára, megszilárdul a szovjet rubel. Ugyan- akkor az építkezés költsége a kapitális munkálatok méreteinek jelent keny megnövekedése ellenére sem csökken, rendkívül magas marad. Az épí és tervezésében felesleges pazarlásokat engednek meg. Ez drágítja az építési költségeket. A kapitális építkezések terv zésében mutatkozó komoly hiányos- ságok következtében az anyagi eszközök sok ép tkezésre forgácsoló nak szét. Ez meghosszabbítja az építkezések időtartamát, akadalxoz a az új kapacitások üzembehelyezését és növeli a be nem fejezett építkezések szá- mát. Kapitális építkezéseink mostani hatalmas lendületét tekintve, ez a kérdés nagy állami jelentőségű.
Építési szervezeteink vezetőinek kötelességük, hogy véget vess nek annak, hogy nem tartjuk be az építési költségek csökkentésével kapcso a- tos, a kormány által kitűzött feladatokat, hogy biztosítsák az építési határ- idők dön'.ő megrövidítését, megjavítsák munkájuka. és felszámolják az elma- radást népgazdaságunk egyéb ágazataitól.
A munkánkban mutatkozó hiányosságok ellen vívott harc igaz és ki-
14
próbált eszkcze a bolsevik kritika és önkritika. A Párt azt tanítja, hogy a kritika és önkritika, amely a szovjet társadalom egyik mozgatóereje, hoz- zásegít bennünket, hogy erélyesen eltávolítsuk az idejétmultat és elavultat, utat vágjunk az új, az élenjáró, a haladó számára. Éppen ezért a krit kát és önkritikát nem esetről esetre, hanem állandóan kell alkalmazni. A kri-
tikának és önkritikának állandóan működő fegyvernek kell lennie, атЛу egész munkánk megjavítá át szolgálja.
A politikai nevelésben, a gazdasági és kulturális építésben mutatkozó hiányosságok felszámolása lehetővé teszi a szocialista termelés fejlődése új forrásainak feltárását és ezzel haladásunk meggyorsítását a kommuniz- mus felé vezető úton.
Л Szovjetunió és и harc az egész világ békéjének megszilárdításáért
A Szovjetunió a népgazdasági építés feladatait megva'ósítva állhata- tosan küzd a békéért, valamennyi ország népeinek barátságáért és együtt- működéséért
A Szovjetúnióval vállvetve harcolnak a békéért és a népek barátsá-
g á é r t a népi d e m o k r á c i á k — Albánia, Bulgária. Magyarország, Lengyel- ország, Románia, Csehszlovákia.
A nagy kínai nép a Mao Ce Tung elvtárs vezette Kínai Kommunista Párt irányításával aktívan küzd a béke ügyéért.
Szilárdan áll a béke t á b o r á b a n a Német Demokratikus Köztársaság.
A hős koreai nép felszabadító háborút vív a béke ügyéért, szabadsá- gáért és függetlenségéért.
Mindezek a népek jelentik a héke, a szocializmus és a demokrácia táborát.
Sztálin elvtárs ismételten rámutatott arra, hogy a gazdasági rendsze- rek és ideológiák különbözősége nem zárja ki- az együttműködést és a nor- mális kapcsolatokat a Szovjetunió és a kapita'ista országok, így a Szov- jetunió és az Amerikai Egyesü't Államok között sem.
„Az együttműködés — m o n d j a Sztálin elvtárs — nem követeli a rend- szerek azonosságát. Tiszteletben kell tartani a néo által elfogadott rend-
szert." Ugyanakkor Sztálin elvtárs rámutat, hogy „különbséget kell tenni
az együttműködésre irányuló óhaj és az együttműködés lehetősége között.
Az együttműködés lehető ége mindig megvan, de az együttműködésre irá- nyuló óhaj nincs meg mindig."
Ami a Szovjetuniót illeti, az egész világon ismerik kormánvunk számos erőfeszítését és gyakorlati lépését, amely a béke ügyének megszilárdítását és a népek együttműködését szolgálja.
A szocializmus és a demokrácia táborával, a béke táborával szemben ál' az imperializmus tábora, amelyet az Amerikai' Egyesült Államok ural- kodó kcrei vezetnek. Ez a tábor az új háború kirobbantásának politikáját, az erős országok gyengék feletti uralmának politikáját fclytat'a.
A második világháborúig az amerikai imperialisták fő versenytársat a világpiacokon Németország és Japán vo'lak. Ezeknek az országoknak a háborúban történt szétzúzása után az USA Imperialistái a kia'akult hely-
zetet fel akarják használni a nyersanyagforrások és áruelhelyező piacok
meghódítására. Céljaik azonban nem szorítkoznak csupán e r r \ Az ame- rikai imperialisták arra szám íanak, hogy az új, a harmad'k háborúnak a Szovjetúnió, a népi demokráciák megdöntésére valamennyi többi ország
15
