• Nem Talált Eredményt

Garda (Pelecus cultratus) és paduc (Chondrostoma nasus) a Nyugati-főcsatornából

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Garda (Pelecus cultratus) és paduc (Chondrostoma nasus) a Nyugati-főcsatornából"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

halászat|123

Garda (Pelecus cultratus) és paduc (Chondrostoma nasus) a Nyugati-főcsatornából

Halasi-Kovács Béla, Nyeste Krisztián

2018. október 7-én a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében a Nyugati-fő- csatorna több szakaszán végeztünk halfaunisztikai vizsgálatot. A víz- folyás felső, tiszavasvári szakaszán (EOV X: 295538 EOV Y: 819951) a garda (Pelecus cultratus) és a paduc (Chondrostoma nasus) egy-egy adult egyedét fogtuk.

Az említett fajok jelenléte a tiszalöki Tisza-szakaszon, valamint a Keleti-főcsatornából is ismert, azonban előfor- dulásukról az utóbbiból kiágazó Nyugati-főcsatornából nem volt tudomásunk. A mesterségesen létesült alföldi csatornák vizsgálatai azt jelezték, hogy a keresztzárások gyorsabb folyású alvízi szakaszán az áramlást kedvelő faunaelemek rendszeresen előfordulnak. Ezek alapján megállapítható, hogy az azokat tápláló természetes víz-

folyásokból az áradások következtében számos halfaj egyede sodródik le, és a reofil halak az ilyen gyorsfolyású szakaszokon megfelelő élőhelyet találhatnak. Így ezek a mesterséges csatornák nemcsak az öntözési funkció tekintetében, hanem halélőhelyként is fontos szerepet töltenek be. Kérdéses ugyanakkor az, hogy az említett fajok e vízfolyásokban önfenntartó populációkat alkot- nak-e, vagy csak elszórtan fordul elő néhány példányuk.

A garda (Pelecus cultratus) egy adult példánya (Halasi-Kovács Béla felvétele)

Újabb magyar bucó (Zingel zingel) a Zagyva középső szakaszáról

Harka Ákos

Bő évtizede annak, hogy a Zagyva középső, Jász- berény és Jásztelek közötti szakaszáról - sok évtize- des kihagyást követően - magyar bucót sikerült fogni.

Fokozottan védett halunk 2007. évi megjelenéséről a Halászat 2008. évi 2. számában Szepesi Zsolt és Harka Ákos adott hírt. Az örömteli eseményt a víz oxigén- tartalmának növekedésével magyarázták a szerzők, ugyanis 1991 és 2005 között az oldott oxigén meny- nyisége 8-ról 10,5 mg/l-re emelkedett a folyóban. Az észlelések alapján azt is valószínűsítették, hogy a faj- nak egy kisebb populációja él itt, ám újabb fogásokról mindeddig nem tudtunk.

A közelmúltban azonban az Országos Parti Pergető Bajnokság döntőjén részt vevő Sári János versenyhor- gásztól üzenet érkezett társaságunk Facebook-oldalára.

Ebben arról értesített, hogy a Zagyva Jászberény és Jásztelek közötti szakaszán 2018. szeptember 8-án meg- tartott versenyen egy gyönyörű magyar bucót sikerült fognia, amelyről az egyik versenybíró fényképet is készí- tett. Sajnos pontos méretet nem tudott közölni róla, mert

arra törekedett, hogy a halat mielőbb visszaengedje a folyóba. Futott még egy kósza hír a versenyen, hogy talán más is fogott magyar bucót, de informátorunk azt nem látta, és fotó sem készült róla. Ettől függetlenül a mel- lékelt fénykép önmagában is megerősíti, hogy a Zagyva középső szakaszán egy stabil kis populációja él a fajnak.

A Sári János által fogott magyar bucó

A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG HíREI 111. évfolyam | 4. szám | 2018 december

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Előfordulási hely: A pályaudvar körút felőli oldalán a homlokzat saroktornyainak alsó, lábazati részét alkotja, továbbá ebből van a vonatfogadó csarnok körúti

ismert és stabil állománya él az Ipolyban, így megjelenése a Lókos-patakban is várható volt, noha korábbi felmérések eddig még nem jelezték a faj jelenlétét

Grassl IG 200/B típusú elektromos halászgéppel vé- geztünk faunisztikai vizsgálatot a Tisza-tó abádszalóki medencéjének part menti kövezése mentén (koordiná-

A felismerés mint alkotó folyamat értelmezéséhez eredményesen lehet használni a megvilágosodás kife- jezést is. Ez a szó jól tükrözi azt az állapotot, amikor az

Ily vívási modorral szemben csak hasonló tulajdonságokkal fogunk czélt érni, mely vívási modor alkalmazása esetén a párbajban a mellett, hogy legnemesebb és

Soha nem éltem vissza a hatalmammal! Az volt az elvem, hogy az egyetemi hallga- tókat, nem az órákon való megjelenés névsorolvasással történő kikényszerítésével, a

A francia paduc ma érvényes neve a latin szaknyelvi Parachondrostoma toxostoma binómen, ebben a generikus név olyan tulajdonságokra utal, amelyek hasonlítanak a

Elsőként zárta ki annak lehetőségét, hogy a VDR, az IL-6 vagy az IGF-1 gén szerepet játszhatnak a fiatal felnőttkori csonttömeg genetikai meghatározásában, míg korábbi