• Nem Talált Eredményt

Garda (Pelecus cultratus) a Nagykunsági-főcsatornából Nyeste Krisztán

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Garda (Pelecus cultratus) a Nagykunsági-főcsatornából Nyeste Krisztán"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

halászat|45 A MAGyAR HALtANI tÁRSASÁG HíREI

111. évfolyam | 2. szám | 2018 nyár

Garda (Pelecus cultratus) a Nagykunsági-főcsatornából

Nyeste Krisztán

A Nagykunsági-főcsatorna Facebook-os csoportja oldaláról ér- tesültem arról, hogy Doba Norbert 2017. szeptember 30-án a Nagykun- sági-főcsatorna keleti ágának kez- deti szakaszán, a kuncsorbai zsilip alvízén (koordinátái: N47°09’07.26”, E20°35’06.87”) egy kb. 30 centis gar- dát (Pelecus cultratus) fogott.

A Nagykunsági-főcsatorna a Ti- sza-tó Abádszalóki-medencéjéből ered, s közel 40 fkm után, Kuncsor- ba község határában két ágra oszlik.

Egy műtárgy nélkül kezdődő nyugati

ágra, amely Öcsödnél ömlik a Hármas-Körösbe, vala- mint egy zsilippel csatlakozó keleti ágra, ami Túrkeve közelében éri el a Hortobágy-Berettyót. Az áramlásked- velő garda az említett vizekben egyaránt ritkaságnak számít, s tudomásom szerint a Nagykunsági-főcsa- tornából sem volt eddig adata. Ugyancsak 2017-ben,

a vízfolyás kezdeti szakaszán lévő zsilip alvizén két szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) is horgunkra akadt, így megállapítható, hogy az eredetileg öntözési célból létesült mesterséges csatorna a folyóink duzzasztása következtében megritkult faunaelemek számára is élő- helyül szolgálhat.

A Nagykunsági-főcsatornából fogott garda (Doba Norbert felvétele)

Márna (Barbus barbus) és kárpáti márna (B. carpathicus ) a Lókos-patakban

Csipkés Roland, Lantos István A márna a nagyobb vízfolyások márnaszinttájának névadó halfaja, jellemző élőhelyei a durva meder- anyagú, sodrott mederszakaszok.

Kisebb patakokban csupán alkalom- szerűen fordulhat elő, ilyen esetben főként juvenilis egyedekkel találkoz- hatunk. Az Ipolyba torkolló Lókos- patak torkolathoz közeli, dejtári sza- kaszán (EOV 661586, 300210) 2017.

október 9-én 53 egynyaras példány mellett 4 adult egyed is előkerült az elektromos halászgéppel, gázolva vég- zett mintavétel során. A márnának

ismert és stabil állománya él az Ipolyban, így megjelenése a Lókos-patakban is várható volt, noha korábbi felmérések eddig még nem jelezték a faj jelenlétét a vízfolyásban.

Ugyanekkor, a vízfolyás ugyanezen szakaszán egy adult és egy juvenilis pataki márnát is fogtunk, melye- ket az ismertetőjegyek és a földrajzi elterjedés alapján kárpáti márnaként azonosítottunk. E fajnak eddig csak

az Ipolyban volt ismert az elterjedése, így a Lókos-pa- tak dejtári szakasza új lelőhelynek tekinthető. A két faj egyedeit a kisvízfolyás torkolatától mintegy 2,3 km-re észleltük. A márna további terjedése a patakban nem valószínű, ugyanakkor a kárpáti márna a Lókos-patak felsőbb szakaszain is megfelelő élőhelyi feltételeket ta- lálhat magának

Fokozottan védett halunk a kárpáti márna (Harka Ákos felvétele)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák