P A N N O N H A L M I F Ü Z E T E K
A P A N N O N H A L M I FÖAPÁTSÁGI S Z E N T G E L L É R T - F Ő I S K O L A H A L L G A T Ó I N A K D O K T O R Á T U S I É R T E K E Z É S E I (1926-TÓL)
13.
Börolík világ
G y ö r e g y ^ t í s m e g y é f t e i i
Zic&y J F e r e i i c gróf p ö s p ö l c & é g e I d e j é n
(1743^83.)
I R T A :
PISZKER OLIVÉR
O. S. B.
P A N N O N H A L M A I 9 3 3
5illliiii|||liiui||iimi||iiiii|||iiiiii|jiiiii|||iw
P A N N O N H A L M I F Ü Z E T E K
A P A N N O N H A L M I FÖAPÁTSÁGI S Z E N T G E L L É R T - F Ő I S K O L A H A L L G A T Ó I N A K D O K T O R Á T U S I É R T E K E Z É S E I (Í926-TÓL)
13.
RarolcK világ Györegyfiászmegyében
Zic&y Ferenc gróf
püspöksége idején (1743— S3.)
I R T A î
PISZKER OLIVÉR
O. S. B.
P A N N O N H A L M A
1 9 3 3
Vitéz Szabó és Uzsaly könyvnyomdavállalata Győr, Andrássy. út 24. Telefon 763.
1. K i a d a t l a n k ú t f ő k . a) Győri püspöki levéltárból :
Missilia 1740— 85.
Intimata 1840—83.
Miscellania 1740—83.
b) Káptalani levéltárból :
1767-i káptalani vizitációs könyv.
c) Pannonhalmi könyvtárból:
(118. E. 13—16.) 1744., 1745., 1746., 1750. évek jezsuita évkönyvei.
d) Nemzeti múzeumból :
A győri szeminárium 1772-ben Zichytől összeállított napirendje. 2566.
Fol. Lat. és Zichy végrendelete. 2576. Fol. Lat.
2. F e l h a s z n á l t i r o d a l o m . Apffalter J. : Rede auf das zweite Primitzfest. Raab, 1774.
Acsay F.: A Mária-kongregáció a győri szemináriumban. 1896. Gimn. Értesítő.
Birkás G. : Egy belga jezsuita Magyarországon a XVIII. században. Kath.
Szemle. 1923.
Bozsik P.: Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig. Eger, 1910.
Brunner E.; A francia felvilágosodás és a magyar kath. hitvédelem. Pannon- halma. 1930.
Csete I : Panegyrici Patronorum Regni Hungáriáé. Gyalogi J. fordította le ma- gyarra. Kassa 1754.
Csóka L. : Sopron vármegye katolikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929.
Erdélyi J.: Halottas emlékezet . . . Győr, 1783.
Fináczy E.; A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I. II.
Budapest, 1899, 1902.
Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttettései a római szent- székkel III. Budapest, 1903.
Géfin Gy.: A szombathelyi egyházmegye története I. Szombathely, 1929.
Hanuy F.: A vegyesházasságok jogtörténete különös tekintettel Magyarországra.
Pécs, 1904.
Hóman—Szekfu: Magyar történet V. VI.
Horváth Kristóf: A soproni bencésgimnázium története. Az 1895—96. értesítő- ben. Sopron, 1896.
Karácsonyi f.: Magyarország Egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig, Nagyvárad, 1915.
Károlyi L.: Speculum jaurinensis Ecclesiae. Jaurini, 1747.
Kelemen A.: Keresztély Ágost herceg kath. restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Pannonhalma, 1931.
Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.
Koplik O. : Thalleidos Liber I. Sopronii. 1744.
Kühár FL: Adatok a Regnum Marianum történetéhez. Egyházi Lapok. 1926.
Marczali H : Magyarország története II. József korában I. köt. Budapest, 1881.
Merkur von Ungarn. 1789. II. évf.
Mihályfi Á.: A papnevelés története és elmélete. Budapest, 1896.
Mohi A. : A Mária-kongregációk története. Győr, 1898.
Nagy /. : Magyarország családai és ci m erei. Pest, 1900. XI—XII.
Németh A.: A győri Tudomány-Akadémia története keletkezésétől 1785. 1.
Győr, 1897.
Pacher D.: A dömölki apátság története. Budapest, 1912.
Payr S.: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924.
Paulsen, Fr.: Geschichte des gelehrten Unterrichts I—II. Leipzig 1896, 1897.
Perèmy I. : Tíz év a magyar egyház történetéből. Budapest, 1904.
Ribini J, : Memorabilia Augustanae Confessionis Regni Hungáriáé a Leopoldino M. usque ad Carolum VI. Posonii, 1789.
Raschek A.: Győr jubiláris püspökei. Budapest, 1896.
Societas Goerresiana: Concilium Tridentinum. Freiburgi Brisgoviae, 1901—1924.
Schematismus venerabilis cleri almae Dioecesis Jaurinensis. H. 1928.
Steinhuber A.: Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom.
2 k. Freiburg, 1895.
Timon A.: A protestánsok viszonya a párbérhez az 1790/91. törvényhozásig.
Budapest, 1884.
Tóth L.: A jubileumi búcsú kihirdetése Magyarországon 1776-ban. Századok 1927. 1928.
Tall A.: Bertalanffi Pál A pécsi Pius gimnázium 1930 —31. értesítője.
Vanyó T: A kath. restauráció Nyugatmagyarországon. Pannonhalma, 1928.
Weiser Fr. : Die Marianischen Congregationen in Ungarn und die Rettung Ungarns 1686—1699. Regensburg, 1891.
Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1890.
Zsilinszky Ai.: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest, 1907.
BEVEZETÉS.
A magyar kat. megújhodás Mária Terézia alatt jutott el utolsó állomásához és vezető gondolata a Regnum Marianum erős hangsúlyozása volt.
Ha Győregyházmegye vallási életét összehasonlítjuk a szá- zad elején levő vallási állapotokkal, kétségtelenül kedvezőbb vi- szonyokat találunk. A vallási küzdelmek harcias színe letompul és a XVII. sz. vitatkozó, polemizáló vallási életét a lelki elmélyülés, a katolicizmus életerejének és százados hagyományainak ú j r a - éledése váltja fel.
Amíg a XVIII. század a protestantizmust a lehető legziláltabb állapotban találta, gyülekezeteik száma nagyon megcsappant, lelkipásztoraik megfogytak, patrónusaik kidőltek1), addig a k a t o - licizmus megifjodva, céljaiban és eszközeiben az ifjúságot jellemző lelkesedéssel tör a vallásilag egységes M a g y a r o r s z á g m e g - teremtésére.
Franciaországban ekkor már elkezdődött az egyházellenes aknamunka. Az enciklopédisták ádáz gyűlölettel léptek fel minden pozitív vallás ellen s a gúny és a rágalom nyilait szórták az E g y - h á z r a2) . Németországban az aufkleristák töltötték be a francia racionalista filozófusok szerepét.
Sokkal veszedelmesebb volt azonban a vallástalan filozófiá- nál a vallásosság é s szigorú e g y h á z i a s s á g köntösébe öltözködő janzenizmus, mely különösen a p á p a főségét t á m a d t a s Német- országban és Ausztriában a febroniánizmus a l a k j á b a n mételyezte meg a lelkeket3).
Hozzánk is eljutottak ezen szellemi áramlatok hullámai, de a klérus jó része Mária Terézia alatt még ment volt ezektől a t a n o k - tól és a hivatalosak a legerélyesebben utasították vissza. Jellemző eset erre Felbiger a p á t katekizmusának f o g a d t a t á s a . Mária T e r é - zia (1774.) a helytartótanács ú t j á n megküldte ezt a könyvet a magyar püspöki karnak felülbírálás végett és azon célzattal, h o g y magyar nyelvre lefordítva Canisius katekizmusa helyett ezt h a s z - nálják az elemi iskolákban. A janzenista és pelagiánista tanoktól
Dr. Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története.
Budapest, 1907., 419. 1.
2) Perémy fmre: Tíz év a magyar egyház történetéből. Budapest, 1904., 8. I
s) id. m. 9. I,
csak úgy hemzsegő könyvet a magyar püspöki kar egyhangúlag visszavetette4). Zichy püspök is kifogásolja egyrészt az a n y a g el- rendezését és módszerét, másrészt eretnek izü kitételeit5).
Legjobban mutatja azonban a magyar klérus egyházias szel- lemét az a tény, hogy míg Franciaországban a janzenizmussal együtt megkezdődik a jezsuiták zaklatása és Ausztriában is a racionalista és febroniariista tanok terjedésével mindjobban nép- szerűtlenekké lesznek, nálunk a jezsuita rend ekkor van virágzása tetőpontján, befolyása ekkor a legerősebb.
Néhány szeminárium kivételével még egészen kezükben van a világi p a p s á g nevelése. Majdnem kizárólag ők vezetik a közép és felső oktatást. A lelkipásztorkodásból és missziókból most is alaposan kiveszik részüket.
A tekintélytisztelet, melyet Nyugaton a racionalizmus annyira aláásott, nálunk még a maga teljességében állt6).
Mégis a jozefinizmus nem tudta volna oly hirtelen hatalmába ejteni a m a g y a r katolikus papságot, ha már jóval előbb nem készí- tették volna elő az útját.
A bécsi udvar felvilágosodott tagjai az iskolát gondolták leg- alkalmasabbnak a nyugati eszmék terjesztésére. És azzal, hogy Migazzit sikerült nekik a tanügyi bizottság éléről elütni, szabad út nyilt nemcsak a profán tudományok, ' hanem még a teológia megreformálására is. t' . •
1767-ben megszüntetik a teológiai karon az e g y h á z j o g taní- tását és a teológusoknak a civilekkel együtt felvilágosodott szel- lemű világi tanároktól kellett az egyházjogot hallgatniuk7). A janzenista szellemű Riegel és Eibel, majd a szabadkőmíves Pehem már gallikán tanokat hirdettek a katedráról.
A nagyszombati egyetem sem volt ment ezektől a tanoktól.
1771-ben jelentek meg Bedekovics Ádám tételei, amelyek kifejté- sében már az állam elsőségét hangsúlyozza az egyházzal szemben.
Nem h a g y h a t j u k tehát figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Pázmáneumnak és a nagyszombati egyetemnek nem kis része volt abban, hogy a felvilágosodás eszméi már Mária Terézia alatt el- jutottak a magyar klérushoz s ugyancsak melegágyai voltak a jezsuita ellenes hangulatnak is. > <
Már 1752. van adatunk arra, hogy a pázmánita, nagyszombati és budai szemináriumok növendékei éles ellentétbe kerülnek a jezsuita elöljárókkal, melynek aztán a fegyelem teljes felbomlása
a következménye8). ; - ; t
A növendékek m e g t a g a d j á k az engedelmességet az elöljá- rókkal szemben, lázadoznak, gúnyolódó röpcédulákat terjesztenek
4) Merkur von Ungarn, 1787., II. évf., 859. 1.
5) 1774. jún. Intimata.
fi) V. ö. Hóman-Szekfü: Magyar történet. VI., 165. í.
7) Perémy: id. m. 132. 1.
8) 1752. nov. 25. Intim.
róluk a városban, sőt ahol civil diákokkal voltak együtt, ezeket is ellenük h a n g o l t á k9) .
E visszaéléseket azonban nem lehet az elöljárók rovására irni, itt már tudatos bujtogatásról van szó, amely mögött az Egyház ellenségeinek izzó gyűlölete lappang.
Tévednénk, ha ebből a r r a következtetnénk, hogy a jezsuita ellenes hangulat általános volt. Zichy püspök a legnagyobb jóin- dulattal viseltetett a renddel szemben, gyakran kérte ki tanácsát egyházi ügyekben, rájuk bízta növendékpapjai vezetését, egy- házmegyéje vizitációjanál igénybe vette két jezsuita páter se- gítségét, 3 kanonokot nevezett ki közülök, segédpüspöke is jezsuita, v o l t
Hogy Magyarországon ekkor még oly nagy tekintélye volt a rendnek s a racionalista eszmék nem gyakorolták azt a h a t á s t a magyar klérusra, mint akár Franciaországban vagy Ausztriában, legfontosabb oka az, hogy a f ő p a p s á g hivatása magaslatán állt és erélyesen utasított vissza minden próbálkozást, mely az egyház jogait háttérbe a k a r t a szorítani az állam érdekeivel szemben1*)), meg ne feledjük azt sem, hogy nálunk a restauráció még folyamat- ban volt, a jezsuiták pedig a kat. ellenreformációnak legkiválóbb
harcosai. ; : , • . s t
Dolgozatom főforrása majdnem kizárólag a győri püspöki levéltárból került ki. Bár a Zichyre vonatkozó összes személyi adatok, egész magán levelezése megszállott területen, a család levéltárában találhatók csak meg, mégis elég részletes képét nyúj- tóm a nagy püspök egyéniségének és restaurációs működésének.
Hálás köszönettel tartozom Pokornyi Miklós irodaigazgató úrnak, hogy a püspöki levéltár Zichy püspökre és egyházmegyéjére vo- natkozó anyagának átkutatását szives volt megengedni.
9 u. o.
l0) Ez természetes is> hisz még 1780-ban is 19 püspök közül 11 vé- gezte tanulmányait Rómában. Perémy id. m. 32. I.
I. FEJEZET.
ZICHY FERENC.
Vásonkeői Zichy Ferenc 1701-ben született H o m o n n á n1 1) . Édesapja Péter, Szabolcsmegye főispánja, v. b. titkos tanácsos, majd a hétszemélyes tábla közbirája1 2), mint költő, irodalmunk- ban is helyet foglalt, költeményei azonban csak kéziratban és csak részben maradtak fenn, édesanyja Drugeth Klára, homonnai Drugeth Zsigmond leánya v o l t1 3) .
À Zichy-család eredetét egészen az Árpádokig viszi vissza s egyike azon családoknak, amely a protestántizmus gyors előre- törése idején is kitartott az egyház mellett. Hithű ragaszkodását a katolicizmushoz és nagy Mária-tiszteletét mutatja az a tény is, hogy a Magyarok Nagy Asszonyáról nevezett confraternitas-nak sokáig rektora és protektora volt1 4).
Zichy püspök valószínűleg már a szülői házban szívta magába a Szűz Anya iránti gyengéd tiszteletet és mély vallásosságot, mely mintegy arany fonál húzódik végig egész életén. Gimnáziumait Pozsonyban és Győrött végezte a jezsuitáknál és ettől kezdve élete végéig szoros viszonyban maradt velük1 5). Az isteni kegye- lem után tőlük kapta a legelső indításokat a papi pályára. A szülők buzgóságára jellemző, hogy bár elsőszülött gyermekük volt, min- den akadály nélkül engedték arra a pályára, amelyre akkor más főúri családok — az Esterházyak, Csákyak, Nádasdyak és Forgá- csok — gyermekei is léptek.
Az esztergomi szemináriumból elöljárói a Pázmáneumba küld- ték a filozófia elvégzésére. Vele egyidőben tanult ott Csáky Miklós és Batthyány Pál gróf i s1 6) . A kollégiumnak az volt a hivatása, hogy alapos lelki vezetést adjon növendékeinek. A jezsuita elöljá- rók ennek meg is feleltek. Az alapelv, melyet mindig szem előtt
11 ) Kollányi Ferenc: Esztergomi Kanonokok. Esztergom. 1900., 341. 1.
12) Nagy Iván: Magyarország családai és cimerei. Pest, 1865. 385. I.
13) Zichy Péter második felesége, Bercsényi Zsuzsanna részére egy német imakönyvet is írt. Az óbudai birtokukon egy kastélyt és kápolnát épít- tetett 1724-ben és ott Kis Cell név alatt a híres Máriacellhez hasonló búcsú- járó helyet akartak alapítani. Később a kápolna mellé zárdát is építettek és azt a trinitáriusoknak adományoznák. U. o.
" ) 1756. márc. 6. Miscellanea.
15) Kollányi id. m,, u. o.
1•) Rimely K.: História Collegii Pazmaniani. Wiennae, 1865. 81—82. I
tartottak, Xllí. G e r g e l y p á p á n a k a kollégium germanicum-hun~
garicum s t a t ú t u m a i b a n található g o n d o l a t a volt: „A kollégium növendékei mindenek előtt a keresztény j á m b o r s á g o t és istenfé- lelmet, t o v á b b á a katolikus vallás iránti törhetetlen r a g a s z k o d á s t á p o l j á k lelkükben, mert ezek kezdetei az igazi és üdvös b ö l c s e - s é g n e k1 7) " . A kollégium e g é s z n a p i r e n d j e , a reggeli elmélkedés, a studiumot felváltó kétszeri n e g y e d ó r á s lectio spirituális, a h e t e n - kinti g y ó n á s és áldozás, az évenkinti lelkigyakorlatok mind ezt célozták.
Míg a kollégium elöljárói a lelki élet a l a p j a i t r a k t á k le n ö v e n - dékeik lelkébe, a filozófia s c h o l a s t i c a - t , a t e o l ó g i á b a való szoros értelemben vett bevezetést a bécsi e g y e t e m e n végezték el. Zichy bécsi filozófiai t a n u l m á n y á t az 1720-ban t a r t o t t ünnepélyes dis- puta z á r t a be, melynek végén külön k i h a l l g a t á s o n f o g a d t a C s á k y Miklóssal e g y ü t t a király s ezen alkalommal, s z o r g a l m á n a k j u t a l - makép, a szerencsi Szt. G y ö r g y a p á t s á g c. a p á t j á v á nevezte ki a 18 éves Zichy F e r e n c e t1 8) .
A következő évben m á r mindkettő R ó m á b a n a collegium g e r m a n i c u m - h u n g a r i c u m b a n végzi teológiai t a n u l m á n y a i t . Az örök város történelmi légköre, a p á p á k alkotta n a g y kultúra kitö- rölhetetlen n y o m o k a t h a g y o t t lelkében. Az évkönyvek t a n ú s á g a szerint minden tekintetben kitűnő növendék volt. B u z g ó s á g á n elöljárói is épülhettek, szorgalmával pedig p é l d á t a d o t t t a n u l ó - t á r s a i n a k1 9) .
Növendék éveinek utolsó állomása Olmütz volt. 1724. á p r . 15.
szentelték p a p p á és még ugyanezen év máj. 14.-én Bécsben, az a u g u s z t i n u s o k t e m p l o m á b a n , a király és királynő jelenlétében el- m o n d t a első s z e n t m i s é j é t . A király már ekkor észrevette a fiatal p a p kiváló lelkitulajdonságait és a primicia emlékére egy d r á g a - kövekkel ékes nyakláncot és g y ű r ű t adott át neki emlékül, mely egyúttal jelezte p á l y á j á n a k g y o r s Ívelését i s2 0) . 25 éves k o r á b a n váradi kanonok lesz, ahol egyúttal mint p l é b á n o s is m ű k ö d i k2 1) . 1727-ben már az esztergomi k á p t a l a n t a g j a s mint nyitrai f ő e s p e - res v é g i g l á t o g a t j a kerületét. T a p a s z t a l a t a i t n a g y s z e r ű e n g y ü m ö l - csözteti, mikor 1734-ben vágújhelyi p r é p o s t t á lesz. Bár pápai e n - gedély a l a p j á n m e g t a r t h a t t a volna kanonoki á l l á s á t is, mégis le- m o n d o t t róla, h o g y teljesen lelkipásztori m u n k á j á n a k é l h e s s e n2 2) . 1742-ben a királynő h e l y t a r t ó t a n á c s i ülnökké nevezi ki, m é g ugyanezen évben cimzetes botri p ü s p ö k k é lesz. M a j d mikor Groll Adolf győri p ü s p ö k 1743-ban b e t e g e s k e d n i kezdett, Zichyt n e - vezte ki a királynő Adolf p ü s p ö k k o a d j u t o r á v á , utódlási joggal és
" ) u . o.
18 ) Fd. m,. 126. I.
l0) Steinhuber: A collegium G. H. története. Freiburg, 1895. 283. 1.
30) Apffalter József: Rede auf das zweite Primitzfest. Raab. 1774.
21) Kollányi. Id. m. 342. 1.
i2) Apffalter. Id. m.
még ugyanezen évben, a püspök elhalálozása folytán, átvette az egyházmegye v e z e t é s é t2 3) .
Mint püspök, példaképe volt papjainak és híveinek egyaránt.
Élete végéig megőrizte a szemináriumi évek lendületes b u z g ó s á - gát és frisseségét. Szigorú, szinte aszkéta életet élt. Papi tiszta- ságára annyira kényes volt, hogy bár jobboldali sérve volt, orvos- sal soha sem vizsgáltatta meg magát. Mária Terézia „Frommer Bischof"-nak nevezte, a b u z g ó s á g pedig a papi lélek legszebb e r é n y e2 4) . Napirendjében az Istennel való foglalkozást tartotta a legfontosabbnak. Korán kelt és egy órai elmélkedéssel és imád- sággal készült Szt. miséjére. Míg reggeli vallásgyakorlatait el nem végezte, nem engedett be magához senkit sem. A vasár- és ünnep- napot pedig egészen Istennek szentelte. Szt. miséit mindig a legpontosabban elvégezte s mikor már fizikai ereje nagyon el- gyöngült, Szt. misét h a l l g a t o t t2 5) .
Vallásgyakorlatai közül a Mária kultusz állt legközelebb szí- véhez, A szülői otthonban szívta már m a g á b a a Sz. Anya iránti gyengéd szeretetet, amely a szemináriumi évek alatt csak fokozó- dott, püspöksége idején pedig egyetlen öröme és vigasztalása volt. Koptik Odó, dömölki bencés apáttal együtt sokat fáradozott azon, hogy Sz. Mária kiscelli kegyhelyét minél többen láto- g a s s á k .2 6)
Egyházmegyéjébe ő vezeti be, hogy minden vasár- és ünnep- nap a hívők a templomban közösen mondják a Szt. Olvasót. 50 éves papi'jubileumát Sz. Mária mennybemenetele napján ünnepelte.
Végrendeletében Sz. Mária tiszteletére örök misealapítványt tett és l e g d r á g á b b nyakláncát Mária oltárának hagyta. Mégis talán az bizonyítja legfényesebben a Szt. Szűz iránti forró szeretetét, hogy oltára alá építtette kriptáját, mely fölött n a p - n a p után órák hosz- szat elmélkedett.2 7)
Lelke buzgóságának felfrissítésére évenként kétszer tartott 10 napos lelkigyakorlatot. Különösen kedvelt helye volt Mária- völgye, ahol Isten Anyját gyengéd szeretettel tisztelhette,2 8) arról is van tudomásunk, hogy Dömölkön végezte lelkigyakorlatait.2 9) ' P a p j a i h o z és híveihez való viszonya meleg és szeretettel tel- jes volt. Mindjárt püspöksége elején atyai szeretetéről biztosította
23 ) Kollányi, Id. m. 342. 1. •
24 ) Wurzbach: Biographisches Lexikon. 1891. Wien. 23. 1.
35) Apffalter. Id. m.
2e) Pacher Donát: A dömölki apátság története. Budapest, 1912. 213—
229. II.
27) Halottas emlékezet, melyet Nagyméltóságú Vásonykeöi gróf Zichy Ferenc néhai győri püspökről mondott Erdélyi József széplaki apátúr, váci kanonok. Győr, 1783.
28 ) Koptik Odo. Thalíeidos liber 1. Sopronii. Anno MDCCXLIV. 61. I.
„Excellentissimus D. D. Franciscus ex comitibus Zichy Episcopus jaurinensis pontificaliter coram S. Anna celebravit saepiusaue Divam tenera devotione veneratus est.
29) 1748. okt. 5. Missilia.
ő k e t , s elrendelte, hogy az esperesek minden negyedévben általá- nos, minden év elején pedig részletes információt küldjenek kerü- letük papságáról, hit- és erkölcsi életéről, lelkipásztori működésé- ről, műveltségéről, jó és rossz tulajdonságairól.
Zichy ezen információknak n a g y fontosságot tulajdonított, mert elsősorban ezek a l a p j á n írta meg körleveleit, buzdította vagy intette, jutalmazta vagy büntette p a p j a i t3 0) .
1748-ban ír fel a püspök a királynőnek és bejelenti egyház- megyéje vizitációját s egyúttal a megyék és földesurak t á m o g a t á - sát is kéri. Egyházmegyéje megvizitálása nagy terjedelme miatt több évet vett igénybe.3 1) Rendesen csak a nyári hónapokban v é - gezte s ekkor a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta. A vizitáció n a g y fénnyel és pompával ment végbe. A püspök mielőtt egy ke- rületet megvizsgált, értesítette az esperest erről, hogy méltókép f o g a d h a s s á k és a bérmálkozókat a szentség felvételére megfelelő- kép előkészíthessék. Egyúttal információt is kért papjairól. A vi- zitáció megkezdésekor két jezsuitát vett maga mellé és őket maga előtt küldötte, hogy a népet a f o g a d t a t á s r a előkészítsék. A püspök a kerület főesperesével haladt községről-községre a megyei, a földesúri lovasok és a kerület p a p s á g á n a k kíséretében. A faluba h a r a n g z ú g á s mellett vonult be s a hivők sorfala között a tem- plomba ment, ahol Veni Sancte-t intonált, majd kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. A plébánia megvizitálásánál a templomot, iskolát és paróc^iiát, ezek gazdasági helyzetét kisérte figyelemmel.
A püspök a törvények értelmében a prédikátorokat is megvizs- gálta s főleg a keresztség érvényes kiszolgáltatására volt tekin- tettel. Egy-egy kerület vizitációjának végeztével aztán közölte a kerület esperesével észrevételeit.
Az egész egyházmegye megvizitálása majdnem 6 évig tartott, melyet az 1755-ben kiadott 19 oldalas Epistoía pastoralis zárt be.
Ebben részletesen foglalkozott a p a p s á g és a hivek kötelességei- vel és kifejti azokat az elveket, melyek szerint az egyházmegyét kormányozni fogja. 1762-ben újra elkezdte egyházmegyéje vizi- tálását, azonban ekkor minden kerületét nem látogatta v é g i g3 2) .
A püspök nagy súlyt helyezett arra, hogy míg a lelkipászto- rok a reájuk bizottakkal foglalkoznak, saját lelkük műveléséről se feledkezzenek el. Azért elrendeli, hogy évenkint 8 napos lelkigya- korlatot tartsanak valamely közel fekvő kolostorban, vagy központi fekvésű plébánián. A lelkigyakorlatok célja a lelki elmélyülés .és összeszedettség, azért — írja a püspök — tartóz- kodjanak minden világi és szórakoztató gondolatoktól s ekkor még hiveikkel se törődjenek. Szorgalmasan érdeklődik az esperesektől, hogy elvégezte-e a lelkigyakorlatot kerületük p a p s á g a ? S akikről
3°) 1748. febr. 5. Miss.
3 i) 1748. Miss.
32 ) 1767. vizsgálja meg a káptalant
megtudta, hogy elmulasztották, kétszer kellett lelkigyakorlatot tartaniuk s róla bizonyítványt küldeniük.
Körleveleiben és rendeleteiben folyton figyelmezteti papjait hivatásuk főnségére, a lélek értékére és a jutalom nagyságára, inti őket, hogy gondosan hirdessék az Úr igéjét, a szentségeket pon- tosan szolgáltassák ki, a gyermekeket gondosan oktassák a hit igazságaira, t o v á b b á , hogy v a s á r - és ünnepnap egylapnyi részt olvassanak fel KelczI.jezsuita katekizmusából és azt alaposan ma- gyarázzák meg a hiveknek. Sokszor egész apró dolgokra is kiter- jed figyelme. Pl., hogy a tabernakulum előtt ne csak fejet, h a - nem térdet h a j t s a n a k , hogy a templomi miseruhák tisztaságáról g o n d o s k o d j a n a k3 3) .
Zichy papjainak nemcsak lelki életére és pasztorációs mun- kájára vigyáz, hanem anyagi ellátására is gondot visel. Ösz- szeiratta plébániáit és amelyiknek évi jövedelme a stólával együtt nem ütötte meg a 150 forintot, a cassa parochorumtól subsidiumot kért számára. (A földesurakkal szemben p á r t j u k a t fogta.) Maga évenkint azon az összegen kívül, melyet a cassa parochorumba fi- zetett egyházmegyéje után, a szegény parochiák támogatására 6000 forintot adott.
Vizitációja alkalmával győződött meg arról, hogy az egyszerű nép a hit dolgában még sok helyen mennyire tudatlan. Azért külö- nös buzgósággal igyekezett egyházmegyéjében a confraternitas catechetica-t terjeszteni. Munkájában különösen a jezsuiták voltak nagy segítségére. A jezsuita misszionáriusoknak külön figyel- mükbe ajánlotta a társulat bevezetését, vagy ha már bevezették, működésük ellenőrzését.
Hogy minél jobban felkarolják a hivők e társulatot, Rómától g a z d a g búcsút eszközölt ki számára. Munkájának eredménye nem is maradt el, mert püspöksége utolsó éveiben már alig volt köz- ség, ahol nem működött volna áldásosán a társulat a nép vallási ismereteinek e m e l é s é n3 4) . A nép nagyobb lelki hasznára több he- lyen megváltoztatja az istentisztelet rendjét. Pl. Kőszegen és Sopronban. Gondoskodik arról, hogy a nemzetiségeknek a maguk nyelvén hirdessék az evangéliumot.
Magyar érzésének mégis kifejezést ad akkor, midőn a na- gyobbára német jellegű Kőszegen meghagyja a parochusnak, hogy a m a g y a r Szt. H á r o m s á g társulatot a körmeneteken minden más társulat elé helyezze, mivel a m a g y a r s á g ,,in libera civitate Gynsiensi pro aliis quibusvis nationibus praecedentiam h a b e t3 5) " .
A nép vallásos buzgóságának fölkeltésére, a p a p s á g lelki- pásztori működésének megkönnyítésére gyakran tartat missiót
33 ) 1749. jún. 5. Miss.
34) Valószínű Ö alatta kezdődik az egyházmegyében a Szt. Szív. kul- tusza is, mert Rómából megszerzi a Jézus Szentséges Szívéről szóló misét és officiumot. Jákon valóban be is vezették.
35) 1756. máj. 8. Miss.
e g y h á z m e g y é j é b e n . P e d i g sokszor n a g y n e h é z s é g e k b e ütközött, mert voltak helyek, hol három nyelvű nép lakott, meg az akatoli- kusok és földesurak is gördítettek a k a d á l y t ú t j á b a .
P a p j a i t érdemük szerint jutalmazza. E b b e n még a rokoni kö- telék sem b e f o l y á s o l j a . Zichy Friderika kérte a p ü s p ö k ö t , hogy Tier J á n o s t nevezze ki c. k a n o n o k k á . A p ü s p ö k k é r é s é t m e g - t a g a d j a azon m e g o k o l á s s a l , hogy e g y r é s z t m é g fiatal, m á s r é s z t é r d e m e s e b b e k e t kellene emiatt m e l l ő z n i e3 6) . Midőn E ö r d ö g J.
nyuli p l é b á n o s t kinevezi k a n o n o k k á , értesíti Pierer későbbi s e g é d p ü s p ö k é t , hogy az érdemen kívül a kort is figyelembe veszi.
A tévedések kiirtása és az igaz hit t e r j e s z t é s e volt minden időben az apostoli lelkület e g y e t e m e s m e g n y i l a t k o z á s a . M i n d k é t t u l a j d o n s á g o t megtaláljuk Zichynél. Ö s s z e i r a t j a a konvertiták szá- mát és azok részére, akik már katolikus érzelműek u g y a n , de külső körülményeik miatt nem mernek áttérni Győrött k o n v e r t i t a - h á z a t építtetett s halálakor 3000 forintot h a g y o m á n y o z o t t neki.
Védelmébe veszi az akatolikus k ö z s é g e k b e n k i s e b b s é g b e n lévő katolikusokat, a p r o t e s t á n s o k n á l szolgáló katolikus cselédeket.
Állandóan figyelmezteti p a p j a i t , hogy a v e g y e s h á z a s s á g b ó l szü- letett g y e r m e k e k katolikus neveléséről g o n d o s k o d j a n a k . P á r t f o g á - s á b a veszi az á r v á k a t s nem egyszer a h e l y t a r t ó t a n á c s ú t j á n a megyei és városi m a g i s t r á t u s o k segítségét is kikéri. P a t r i m ó n i u - mán földesúri jogaival élve, 1749-ben L é b é n y b e n eltiltja a p r o t e s - t á n s o k a t a k ö z s é g b e n való letelepedéstől. Figyelmezteti g a z d a - tisztjeit, h o g y eladó ház e s e t é n a k a t o l i k u s o k a t az ott lakó p r o t e s - tánsokkal s z e m b e n előnyben részesítsék. A p r o t e s t á n s o k n a k a faluba való beköltözését m é g h á z a s s á g esetén sem e n g e d t e m e g3 7) .
G y ő r ö t t az akatolikusoknak mindkét t e m p l o m á t elveszi. Kör- nyén, S z a m o d o n , Szenden az akatolikus oratórium helyén kat.
templomot építtet. Kocson, C s á s z á r o n , Ácson, Igmándon p l é b á n i á t állíttat fel, m á s u t t az akatolikus tanító helyébe katolikust helyez.
A p ü s p ö k a z o n b a n e r ő s z a k r a sohasem r a g a d t a t t a m a g á t m á s v a l l á - suakkal s z e m b e n . P l é b á n o s a i n a k szigorúan m e g h a g y j a , hogy az akatolikusokka! s z e m b e n a t ö r v é n y s z a b t a korlátokat s o h a át ne lépjék. Viszont ne is t e g y e n e k e n g e d m é n y e k e t részükre. Inkább példájukkal, szelíd rábeszéléssel, mint e r ő s z a k o s fellépéssel igye- kezzenek a lelkeket m e g n y e r n i3 8) .
A győri p ü s p ö k s é g n e k a királynőhöz felterjesztett i n v e n t á r i u - mából t u d j u k , h o g y midőn Zichy püspöki székét elfoglalta, mind püspöki székhelye, mind a p ü s p ö k s é g birtokai és g a z d a s á g i é p ü - letei a romlás képét m u t a t t á k3 9) . Zichynek h a l h a t a t l a n érdemei vannak, hogy 40 éves püspöki k o r m á n y z á s a alatt szinte m e g ú j u l t az e g é s z e g y h á z m e g y e . A barokk f ő p a p o k lelkesedésével fogott
36 ) 1763. oVt. 5. Miss,
" ) 1749. fúl. 18. Mise ell.
M) 1779. márc. 5. Miscell.
3S) 1746. márc. 22. Miss.
hozzá,' h o g y s z é k v á r o s á b a n az a k k o r már E u r ó p a szerte u r a l k o d ó b a r o k k n a k méltó teret e n g e d j e n .
1745-ben 20 ezer r a j n a i forinton m e g v á s á r o l t a a kincstártól az ősidők óta a p ü s p ö k s é g h e z tartozó v á r a t és 15 ezer forint költséggel á t é p í t t e t t e , majd második emeletet húzatott f ö l é j e4 0) . Amint p ü s p ö k i lakásával elkészült,' azonnal hozzá f o g o t t a sok javítást igénylő s z é k e s e g y h á z r e s t a u r á l á s á h o z és belső díszí- téséhez. A legkiválóbb bécsi művészeket s z e r z ő d t e t t e le, köztük Hefele M e n y h é r t császári és királyi akadémiai építészt, kinek t e r - vei szerint készült a h a t a l m a s renaissance t e m p l o m barokk á t a l a - kítása. T a b o t h a Ferenc bécsi szobrászt, G o t t s c h a l k József b é c s - újhelyi k ő f a r a g ó m e s t e r t , R o g g Antal bécsi a r a n y o z ó t , Bichler J ó - zsef bécsi s z o b r á s z t , Millner Károly bécsi m á r v á n y o z ó t , Maul- bertsch bécsi a k a d é m i k u s f e s t ő m ű v é s z t és h á r o m magyar m e s t e r - e m b e r t is, K o p p M á t y á s győri l a k a t o s m e s t e r t , N a s s e n s o h n József győri s z o b r á s z t és P r a s c h e k Ferenc győri k ő f a r a g ó m e s t e r t .
Maulbertsch a templom h á r o m h a j ó j á n a k mennyezetét, t o v á b b á az oldalfalakat is freskókkal díszítette. A főoltár s z á m á r a Mária m e n n y b e m e n e t e l é t , a mellékoltárok részére Szt. Annát, a h á r o m Szt. királyt és a f á j d a l m a s Sz. Anyát festette m e g vászonra. G o t t - schalk József Bécsújhelyen készítette a remek Mária, Szt. István oltárt, t o v á b b á a főoltár s z é p m á r v á n y a n g y a l a i t . A presbitérium, az oszlopok kapiteljei és a p á r k á n y z a t o k Bichler József m u n k á j a . Minden e g y e s munkáról nincsen külön költségvetés, azért a felhasznált ö s s z e g n a g y s á g á t nem ismerjük.
Csak annyi a biztos, h o g y a felhasznált összeg jóval m e g - h a l a d j a a 20 ezer forintot.
M a u l b e r t s c h n e k a f ő h a j ó és szentély kifestéséért 2 ezer fo- rint járt ki.
Az ismert számlák között találjuk a főoltár 6 nagy ezüst e m - pire g y e r t y a t a r t ó j á n a k és a főoltár előtt álló remek kivitelű ezüst ö r ö k l á m p a költségeit is. Ezek ezüst súlya 179 m á r k a és 5 lat. Értéke 4 7 6 3 f o r i n t4i ) .
Zichy é p í t ő t e r v e ezzel m é g nem merült ki. Az ő d i c s ő s é g é t hirdeti a szanyi, bágyogi, himodi, vaszari, tüskevári, szentmiklósi, szentlászlói, téti, rákosi, lébényi, semlei, kecskédi templomok és p l é b á n i a h á z a k felépítése, t o v á b b á a b a k o n y s z o m b a t h e l y i templom főoltárának, a péri és romádi templomok t o r n y á n a k felépítése.
Szanyon és R á k o s o n püspöki p a l o t á t emelt. G y ő r ö t t az A k a d é m i a épületét r e s t a u r á l t a t t a és föléje második emeletet húzatott.
A s z e m i n á r i u m o t átépíttette és m e g n a g y o b b i t t a t t a4 2) , S z o m - bathelyen g i m n á z i u m o t emelt. Ha hozzá vesszük m é g azt a n a g y - számú g a z d a s á g i épületet, melyeket püspöki birtokain emelt, a k - kor elhihetjük, h o g y a s z á m t a r t ó k jegyzése szerint több, mint 600
40) Károlyi: Speculum Jaurinensis Ecclesiae. 114. 1.
41) Dr. Bedy Vince kanonok úr szíves közlése után.
« ) 1764—66. 14.437 fr-ba került.
ezer forintot költött templomok, iskolák és gazdasági épületek épí- tésére, melynek nem kis részét patrimóniumából fedezte4 3)«
A püspök bőkezűségét a szegények is megérezték. Különösen a szemérmes, koldulni szégyenlő szegényeket vette p á r t f o g á s á b a . Ezekre mindig számított, gyakran személyesen látogatta meg őket és h ó n a p o s költségvetésében számukra határozott összeget irányzott elő. A nyomorgók, Özvegyek és alsóbb néposztály fel- segítésére tárházát valósággal kiürítette úgy, hogy kortársai va- g y o n á t „ I s t e n m a j o r s á g á n a k " és „Patrimonium p a u p e r u m " - n a k ne- vezték. A szegényekről még végrendeletében sem feledkezett meg.
200 ezer forintnál több az az összeg, amelyet a szegények támo- g a t á s á r a fordított.
Forró ó h a j t á s a volt az iskolaügyet egyházmegyéjében emelni és virágzóvá tenni. Egyik, az elemi oktatásra vonatkozó tervezeté- ben azt ajánlja, hogy minden falu, ahol 50 ház van, tartson el egy tanítót. Az iskolamesterek fizetését annyira kell felemelni, hogy ne kelljen anyagiakkal kiizdeniök. Azért a tanításért járó összegen felül még 80 forintnyi jövedelmet kell nekik biztosítani akár kész- pénzben, akár pedig ennek megfelelő egyenértékben, azonkívül az egyes földesurak, vagy községek legalább egy negyed telek földet hasítsanak ki számukra és ezt ingyen műveljék meg nekik. . .
Másik terve volt a szeminárium kibővítése. Az 1767-ben fel- épített új szeminárium csak 50 növendéknek volt elegendő, pedig egyházmegyéje n a g y s á g a körülbelül 80 kispap eltartását tette volna szükségessé tekintettel arra, hogy 331 parochiát, 80 capella- nia curata-t, 18 kanonoki széket kellett b e t ö l t e n i e4 4) .
Hogy ezt a tervét megvalósíthassa, a győri jezsuita kollégiu- mot és annak javait kérte szemináriuma részére a királynőtől. Ez a kérése annál inkább is megokolt volt, mert a kollégium Dallos Miklós, Draskovics György, Széchényi György győri püspökök és a káptalan adományaiból épült fel, továbbá mert Széchényi György 50 ezer forintot, Gorup Mátyás győri kanonok pedig a győrmegyei Sövényházát, fehérmegyei Perkátát, Szt. Ágota nevű birtokot és a tolnamegyei T á p e c o t adományozta neki.
Tervbe vette ezenkívül az 5 éves teológiai tanfolyamot, a görög és héber nyelvnek a teológiára való bevezetését.
A növendékek tanulmányi rendjét beosztotta, új házirendet alkotott. A szeminárium prefektusa mellé, aki kanonok volt, he- lyettes prefektust, a növendékek lelki vezetésére állandó spiri-
43) 1726-ban halt meg édesapja és ugyanakkor testvérével, Lász- lóval a családi birtokon megosztoztak. Mivel Ferenc volt ^az- első- szülött, ő kapta meg édesanyja jussát, Homonnát. Az örökséggel azon- ban egy csomó adósságot is örököltek. Zichy püspök pedig még csak nö- velte ezt az összeget, midőn püspöki birtokaira újabb befektetéseket tett.
Ugy, hogy az 1750. évek körül sequestrumot kért patrimoniumára a király- nőtől, hogy így rendezze adósságát.
14 ) 1775. máj. 6. Miss.
tualist a k a r t állítani. Terveit a z o n b a n az a n y a g i a k miatt csak rész- ben t u d t a megvalósítani. A szeminárium n a g y o b b i t á s a p e d i g mái- nem volt időszerű, m e r t a királynő g y ő r e g y h á z m e g y é b ő l a s z o m - bathelyit k i s z a k í t o t t a1 5) .
Zichy Ferenc részint egyéni kiválóságainál, részint előkelő s z á r m a z á s á n á l f o g v a Mária T e r é z i a előtt kedvelt e g y é n i s é g volt.
Ez m a g y a r á z z a m e g azt, hogy oly g y o r s a n emelkedett p á l y á j a ; ebben lelik részben o k u k a t a királyi kegynek és kitüntetésnek azon megnyilatkozásai is, melyekben Zichyt a királynő mindig részesí- tette. Alig foglalta el püspöki székét, G y ő r m e g y e f ő i s p á n j á v á és titkos t a n á c s o s s á lesz s rá kétévre elnyeri azt a kitüntetést, mely- lyel M á r i a Terézia ,,az é r d e m e k n e k ez a n a g y ismerője és mél- t á n y l ó j a " csak a l e g m e g h i t t e b b embereit szokta volt jutalmazni, v a l ó s á g o s belső titkos t a n á c s o s s á nevezi ki. Személye iránti n a g y - r a b e c s ü l é s é n e k a d o t t kifejezést Mária T e r é z i a akkor is, midőn 1751. és 1764-ben férjével e g y ü t t m e g l á t o g a t t á k székhelyén.
II. Józsefet négy évvel k é s ő b b látta vendégül a p ü s p ö k p a l o - t á j á b a n .
Mikor Szt. István j o b b j á t R a g u z á b ó l v i s s z a h o z t á k B u d á r a , a királynő engedelméből Zichy p ü s p ö k s népe n a g y .örvendezéssel helyezte köztiszteletre a püspöki v á r k á p o l n á b a n .
Kedves figyelemben részesítette a királynő az ősz f ő p á s z t o r t , midőn 1774. aug. 15. G y ő r ö t t a r a n y m i s é j é t m u t a t t a be. Ez a l k a - lomra s a j á t k e z ü l e g díszített a r a n y b r o k á t miseruhát küldött neki.
A f é n y e s ü n n e p s é g e k e t a győri karmeliták egykorú n a p l ó j a a kö- v e t k e z ő k é p irja le: „Aug. 15.-én. Rendkívüli ö r ö m n a p volt, m e - lyen n a g y m é l t ó s á g ú p ü s p ö k ü n k l e g f é n y e s e b b ü n n e p s é g e k között t a r t o t t a a r a n y m i s é j é t a kalocsai érsek és más öt p ü s p ö k , külön- böző e g y h á z m e g y é b ő l idesereglett a p á t o k , p r é p o s t o k , kanonokok és p l é b á n o s o k , m i n d e n rendű és rangú m e g s z á m l á l h a t a t l a n n é p - s o k a s á g jelenlétében. A bécsi u d v a r részéről mint császári követ, n a g y m é l t ó s á g ú F e k e t e gróf és a kúria birája jött, ki mint Őfelsége kiváló a j á n d é k á t , a Szt. István-rend mellen h o r d o z a n d ó n a g y ke- r e s z t j é t a d t a át a n a g y m é l t ó s á g ú p ü s p ö k ü n k n e k . Ágyuk dörgése, kivilágítás, f e l g y ú j t o t t tüzek! A n é p örömét emelte a három helyen folytatott és ingyen kimért b o r ö z ö n .
Az Ő császári felsége és királyné által a s a j á t k e z ü l e g himzett m i s e r u h á b a öltözve, p o m p á s zene mellett, j á m b o r áhítattal é n e - kelte miséjét a p ü s p ö k , kit a M i n d e n h a t ó erőben és e g é s z s é g b e n hosszú évek során m e g t a r t a n i k e g y e s k e d j é k4 0)
Zichy főpapi m ű k ö d é s é t o d a a d ó buzgalom és lelkiismeretes-
45) 1777. febr. 17. Első püspöke Szily János, Zichy segédpüspöke lett.
V. ö. Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története I. k. Szom- bathely. 1929. 20. 1.
46) A karmelliták egykorú naplója. A püspök aranymiséjén Majláth Antal győri akadémiai tanár mondott beszédet.
sêg jellemzi4 7). Az 1775-i ad limina jelentés szerint püspöksége fiatalabb éveiben gyakran prédikált és pontifikált, szolgáltatta ki a bérmálás szentségét s csak a 70-es években kért m a g a mellé se- gédpüspököt, Pierer jezsuita személyében.
1781-ben egy rég óhajtott vágya teljesült. A királynő m e g - engedte a soproni társaskáptalan felállítását. ' Ennek felavatása volt utolsó nagyobb nyilvános szereplése. Ekkor a már 80 éves fő- pásztor fizikai ereje nagyon megfogyott, úgy, hogy mindjob- ban visszavonult a nyilvános élettől.
Áldásos életét 83 éves korában fejezte be. Holttestét 50 napra halála után az általa megújított székesegyházban a Boldogságos Szűz vérrel verejtékező képe előtt helyezték örök nyugalomra.
47) A római szentszéktől kieszközölte, hogy káptalanjának 6 idősebb tagja apáti címet viselhessen, a többi pedig violaszínü biretumot hordhas- son. Ruschek Antal: Győr jubiláris püspökei, Budapest. 1896. 30 1.
II. FEJEZET.
HIT ÉS ERKÖLCSI ÉLET.
Egy-egy kor hitéletének eléggé hű fokmérője a szentgyónás- hoz és áldozáshoz való járulás. Szerencsére a jezsuita évkönyvek egész pontos statisztikát közölnek az áldozókról. Tekintetbe véve, hogy azokon a helyeken, melyekről a statisztikai adatok szólnak, a plébánián és a többi szerzetesházakban is gyóntattak, nagyon kedvező eredményt találunk. Győrött 1741-ben csak a jezsuitáknál 61.184, 1744-ben 43.600, 1745-ben 50.000, 1746-ban 42.000 volt az áldozók száma1). Ezek a számok meglehetős pontosan adják a gyónások számát is, ha meggondoljuk, hogy még ma is akárhány helyen úgy kell bizonyítani, hogy egy-egy gyónás után többször is lehet áldozni2).
Az Egyház élő hitének és ható erejének legszebb bizonyítéka az évről-évre történő kisebb-nagyobb fokú áttérés, mely országos viszonylatban nagy összeget tett ki. Az évkönyvek csak azon ered- ményekről számolnak be pontosan, melyeket a kollégiumok az iskolai tevékenységen kívül elértek, tehát a missiókat nem ért- jük bele. Az egész provinciára vonatkozólag az összeg így is kö- zel jár a 2000-hez. 1741-ben 1792 megtérésről tesznek említést az évkönyvek. Ebből evangélikus 732, református 396, a többi görög- keleti, zsidó, unitárius és felekezetnélküli. Ez évben Kőszegen 8 ev., 2 réf., Győrött 18 ev. tért át. 1746-ban 843 evangélikus, 232 református, 166 görögkeleti tért meg. Ez évben Győrött 36 volt a katolizálok száma. 1750-ben 1993 ev.-t, 307 ref.-t, 27 görögkeletit, 15 unitáriust, 12 zsidót vettek fel a jezsuiták a kato- likus Egyházba. Győrött ekkor 48-an tértek át. A megtértek közt vannak arisztokraták is. 1745-ben gróf Kemény László Bécsben, 1741-ben Gotthard Fridrich de Samer előkelő porosz katonatiszt Sopronban tért át egy szentbeszéd hatása alatt. Sőt akad prédiká- tor is. 1750-ben Liszkai István ref. prédikátor megtérését jelentik.
A hitélet elmélyítésének és a vallási kultúra növelésének fon- tos eszköze a szószék. Nem hagyták a jezsuiták sem kiaknázat- lanul ezt az értékes erőforrást. Nemcsak saját templomukban, szívesen szónokoltak világi papok helyett is. Erre alkalmassá tette őket nagy műveltségük, biztos teológiai tudásuk. A nemesség és
í) 1741., 1744., 1745., 1746. évkönyvek a pannonhalmi főkönyvtárban.
2)Kühár: Adatok a Regnum Marianum történetéhez. Egyházi lapok.
1926. 206. 1.
a városi polgárság egyformán szerette őket. Midőn a jezsuita p r o - vinciális 1764-ben Horváth Sándort, a kiváló templomszónokot el akarta Győrből helyezni, a püspök a generálist szándéka m e g - változtatására kéri, mert a győri nemesség és polgárság egyfor- mán ragaszkodik a híres s z ó n o k h o z3) . Ugyanezen évben Kovács Ferenc kőszegi atya helybenhagyását javasolja a püspök, mert mind a Szentháromság Társulat felvirágoztatásán, mind az ele- misták oktatásán nagy buzgósággal f á r a d o z i k4) .
Győrött 2 és 4 között váltakozott a jezsuita szónokok száma.
1745-ben 2 német és egy magyar szónok volt. Amíg a német szó- nokok megosztották maguk közt a vasár és ünnepnapokat, a m a - gyar egész évben egyedül végezte nemes h i v a t á s á t5) .
Az évkönyvek tele vannak a szónokok, különösen a magyar szónokok dicséretével. Szivesen hivják őket főurak és főpapok, ott vannak a szomszéd plébániák búcsúin és más szerzetek rendi szentjeinek ünnepein. így jezsuiták beszélnek 1745-ben az orso- lyitáknál Szt. Annakor és Vituskor, a Ferenceseknél Szt. Antalkor, a karmelitáknál Szt. Terézkor, Szigeten és Rárón Szt. Rókus n a p - ján. Sopronban ugyanezen évben 4 szónok volt, akik vasár és ün- nepnap gyakran kisegítették a vidéki plébánosokat is. Pl. Kismar- tonban Szt. Ágoston napján, Rákoson és Nagymartonban Ű r n a p - ját követő vasárnap beszéltek.
A szentbeszédek tárgya a legkülönfélébb. Vagy alkalmazkod- nak a helyi viszonyokhoz, vagy az evangéliumi szakaszt m a g y a - rázzák. A magyar és a rendi szentek, továbbá Szűz Mária kedvelt beszédtémájuk.
A jezsuiták nagy érdeme, hogy a hosszas törökdulás alatt fe- ledésbe ment magyar szentek kultuszát újra belevitték a köz- tudatba. M a g y a r o r s z á g a XVIII. sz. szemében a szentek virágos- kertje. Külön kalendárium jelent meg, melyben az év minden n a p - jára magyar vagy magyarvonatkozású szentet helyeztek6).
A magyar szentekre mint hősi alakokra tekintett fel a Reg- num Marianum katolicizmusa. Szt. István és László a Szt. Szűz
„leghűségesebb cselédei", alattuk volt Magyarország nagy és boldog. Hogy a magyar szentek tisztelete milyen erős lobbot ve- tett a nemzet lelkében, mutatják a Róluk megjelenő P a n e g y r o k7) , továbbá a tiszteletükre emelt nagyszámú templom és o l t á r8) . A
3) 1764. aug. 14. Miss.
4) 1764. aug. 18. Miss.
B) 1745. évk.
6) Ilyen kalendárium van Csete István S. J. Panegyrici Sanctorum Patronorum Regni Hungáriáé c. munkájának elején.
7) V. öl Scriptores Societatis Jesu, phalmi Jesuitica.
8) A Iocsmándi főesperességben 7 templomnak volt magyar szent a védője. A bői, jánosfai, ebergőci Szt. Imrét, a fertőendrédi, nagygeresdi és nemeskéri Szt. Lászlót, Győrött a m,agyar ispotály és temploma Szt. Erzsé- betet tisztelte védőszentül.
Sopron vármegye keleti részén 10 templom hirdeti Mária dicsőségét.
Csóka L.: Sopron vármegye katolikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. 74. 1.
Róluk tartott beszédekben feltűnnek a m a g y a r s á g dicső erényei: â hősi hazaszeretet, nagy Mária tisztelet, az Egyházhoz való szilárd ragaszkodás. Szent Lászlónak még törvényeit is magyarázták a szószékről9).
A Mária prédikációk a Szűz Anyát mint a magyarok Nagy Asszonyát, P a t r o n á j á t , s z a b a d s á g á n a k cimerét ünneplik és Magna
Dominanak, Nagy Boldog-Asszonynak nevezik. A m a g y a r s á g fennmaradása a magyarok Nagyasszonya különös gondoskodásá- nak következménye. „Magyarországot Róla nevezik Regnum Ma- rianumnak, helyesen is, r— jegyzi meg e g y XVIII. sz. eleji jezsuita
— inert a T e tiszteleted itt oly gyökeret vert, hogy amennyi kirá- lyi templomok, annyi tropheumok állottak a Te nevedre, országos búcsúk is nem indultanak, mint a Te innepeiden. Püspöki iskofiu- mos süvegeken egyik felől Jézus drága neve, másik felől a Te ne- ved tündöklött, aranyon, ezüstön, hadizászlókon öledbe tartott Szt.
Fiaddal együtt lerajzolva voltál. Kardjuk markolatjára tekert Ol- vasókból egy szem le nem gördült a T e nevednek segítségül hivása nélkül, Téged ma emlékeztetünk nagy nevedre Domina, titulus libertatis nostrae n o b i l i s s i m u s "1 0) .
Mária fordította el az országról a török veszedelmet, Ő acé- lozta meg a harcosok k a r j á t , Tőle van a nemzet fénye és dicső- sége. „Nem erős várakban, sem a nemesi s z a b a d s á g b a n és tör- vényekben fundáltatott ennek a hazának megmaradása, hanem a Patrona H u n g a r i a e - n "1 1) . Azért Mária tiszteletének kiirtása egyet jelentene az ország sírjának megásásával. „Töröljétek ki emléke- tekből, nyelvekről ráspollyal vakarják ki Mária nevét, akkor éne- keljetek az országnak Requiemet."
Szűz Mária áll középpontjában a Regnum Marianum állam- elméletének is. Ezen állameszme kialakulása logikus következ- ménye a török visszaszorításával meginduló azon hatalmas nem- zeti törekvésnek, melynek célja az o r s z á g vallási és területi teljes restaurációja volt. A cél első fele a török kiűzésével megvalósult, a vallási egység azonban csak a Regnum Marianum állameszmé- jéből folyó gyakorlati elvek következetes megvalósításával áll- hatott volna csak elő.
A Regnum Marianum államelmélete nem valami új politikai rendszer, hanem a Szt. Korona tanának erősen kat. szemszögből való m a g y a r á z á s a .
A jezsuiták, akik ezen elméletet felállították, csak a nemzet lelkében élő történeti tradíciónak adtak kifejezést, mely szerint Szt. István fiának, Imre hercegnek halála után a Boldogságos Szt.
Szűznek ajánlotta fel a Koronát. „Anya tejével tanulja azt a gyer- mek és szokásba vették mondani, h o g y : Magyarországot Szt. Ist-
9) Csete István id. m. Szent László király decretuma a szabolcsi gyűlésben. 166. 1.
10) Csete I. id. m. 41. I.
Id. m. 26. I.
ván testamentumba hagyta Boldog Asszonynak, ki is a maga örökségét el nem h a g y j a . Boldog Asszony öröksége vagyunk, Övé az ország és Korona Szt. István király t e s t a m e n t o m á b ó l1 2) .
Ezen tételből vezeti le a jezsuita szónok államrendszerét és úgy alkalmazza, hogy Magyarországon senki másnak, csak kato- likusnak lehet létjogosultsága. „Ó nem haza fia, valaki nem Bol- dog Asszony szolgája. Miért t a p o d j a Mária földét Mária ellen- sége? Pirulj orca! Bizony valamint az hitszegés, elpártolás nélkül nem lehetséges, úgy nekünk nem kicsiny dicsőség és öröm Mária cselédinek lenni és neveztetni Szt. István holta után i s "1 3) . Mégis elsősorban a királyra gondol itt. „A Szt. Korona nem test és vér szerint való örökség, hanem a Boldog Asszony kezéből adatik ki- nek tetszik. Azért, aki e Koronára vágyna, eszébe venné, mi nemű törvénnyel járna a magyar Korona. Elsősorban, hogy apostoli, másodszor, hogy angyali ajándék, harmadszor, hogy Szűz Mária kezében és szabados hatalmában áll annak adni, akinek tetszik.
Az okáért vagy apostoli legyen, vagy apostoli férfiú, ki a katoli- kus hitet oltalmazza és előmozdítja az istentiszteletet, Szűz Mária tiszteletét gyarapítja, különben a korona kövei nem ékesítenék homlokát, hanem terhelnék lelkiismeretét"1 4).
A katolikus rendek vállára ugyanazok a kötelességek nehe- zednek a Szt. Korona tanának regn. marianumi értelmezése sze- rint, mint a királyéra. Jogaikat és kiváltságaikat a Szt. Koronán át a Boldogságos Szűztől kapták, annak mintegy hűbéresei. Ezen jogokat csak addig élvezhetik, míg Mária tiszteletét növelik, azaz hűbéri kötelességeiknek eleget tesznek. A XVII. és XVIII. század főurai tehát midőn beálltak a restauráció nagy munkájába, tulaj- donkép csak a Szűz Anya és a Szt. Korona iránti kötelességeiket teljesítették.
És midőn a jezsuita szónok a nemesek és főurak ilyetén kö- telességeire gondol, lelkében új ideálok magaslanak föl: „Széché- nyi Györgyök, akik kimeríthetetlen bőséggel, amit Isten kezéből vettenek, Istennek és Máriának visszaadják, Esterházy Pálok, akik Dunáninnen s túl összegyűjtött ezrekkel Mária-Cell felé kereszte- ket emelnek a napra, Losoncy Istvánok, kik a t á b o r b a n a hét ünne- pei előtt böjtöt tartanak s akiknek száraz koponyájuk holtuk után is nevedet k i á l t j á k1 5) " .
És amint a barokk életforma minden területén bizonyos opti- mizmus ömlik el, ez az erős bizakodás a Regn. Marianum kialaku- lását illetőleg is erősen érezhető. Még a XVIII. sz. elején is a b b a n a biztos tudatban fejezte be Csete István egyik Mária prédikáció- ját a győri nagytemplomban, hogy rövidesen m e g fog valósulni az integer kat. Magyarország. „Boldog szemek, kik megérik és
12) Id. m. 21. 1. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki Esterházy Pál gyö- nyörű imádsága is.
l s) Id. m. 16. 1.
" ) L. u. o. 22. 1.
« ) U. o. 41. 1.
látják azt az aranyidőt, mely az országot ismét egy hitben, lélek- ben fundálja, visszatérvén ki-ki az ő lakó földébe és birodalmába.
Akkor a letöretett a r a n y á g a k és csillagok Mária koronáján új vi- lágossággal tündökölni kezdenek, kinek kerületében lehetnek gyöngyökkel kirakva ezen betűk: Anno Jubilaei redient o m n e s ; a jubileum esztendejében mindnyájan m e g t é r n e k1 6) " .
A Mária kultusz egyházmegyénkben főleg két f o r m á b a n jele- nik meg: a tiszteletére alapított testvérületekben és a b ú c s ú j á r á - sokban. A Mária kongregáció a jezsuiták harmadrendjeként tekint- hető, elterjedése a legszorosabban összefügg a rend felvirágo- zásával.
Az első Mária leventék 1560-ban Szirakuzában esküdtek fel Mária zászlójára. Rómában 1564-ben alakították meg a társulatot és Leon J á n o s kongregációja már 70 tagot számlál. A fejlődés gyors ütemben halad. H a m a r o s a n 5 új társulat alakul az Örökvá- rosban. A szervezés nagy munkája Aquaviva Kolosé, akinek nagy tekintélye eszközli ki XIII. Gergely pápánál az apostoli megerő- sítő levelet s általa a t á r s u l a t számára számos búcsút. 1584-ben XIII. Gergely az Omnipotentis kezdetű bullával a Gyümölcsoltó Boldog-Asszonyról nevezett római kongregációt anyatársulattá emeli és ezáltal mindazon társulatoknak, melyek ebbe bekebelez- tetik magukat, kánoni megerősítést és az összes kiváltságok élve- zését m e g a d j a .
A társulat nem m a r a d t meg Róma falai között. Rövid félszá- zad alatt Európa minden országában virágzó Mária kongregációk szelleme g y ú j t j a ki és táplálja a kat. megújhodás vezéreinek a Szűz Anya és az Egyház iránt lángoló buzgalmát.
Nálunk először Kolozsváron alakul meg. Innen indul útjára a magyar kat. restauráció két vezéralakja, Pázmány Péter és Do- bokai Sándor. Erdély a d t a az első lökést a Mária kongregáció által a hitélet fellendítésére1 7). Erdély küldetését a kongregáció terén Vágsellye vette át, ahol Dobokai rektorsága alatt 1602-ben kez- dődik el a Mária kongregáció áldásos munkája. S a j n o s , már 1605-ben megszűnt, de 1615-ben Nagyszombatban továbbfolyta- tódik. A XVIII. sz. első felére esik a kongregáció általános elter- jedése s a jezsuiták felosztásáig 49 városban tett nagy szolgálatot a kat. hitélet fellendítésének1 8).
Győrött négy kongregáció hirdette Mária dicsőségét a jezsui- ták vezetése alatt.
A Congregatio B. M. V. sub titulo Magnae Hungarorum Do- minae Nationis Hungaricae-t 1734. alapította Vitellesco jezsuita generális. T a g j a i főleg a főpapok, főurak és magasrangú katona-
*«) U. o. 51. 1.
17) P. Friedrich Weiser S. J.: Die Marianische Congregationen in Ungarn. Regensburg, 1891. 19. il.
18) Mihályfi Á.: A papnevelés története. Budapest, 1896. 243. 1.
tisztek közül kerültek ki. Élén egy ideig a pannonhalmi főapát állt, kinek az officiálisok voltak s e g í t s é g é r e1 9) .
A Sodalitas Immaculatae semper Virginis Deiparae Mariae de Victoria-t 1634. hagyta jóvá Pizzoni Ferenc generális. Győrött
1666-ban alakult meg Tissinger János rektorsága alatt és a német- nyelvű katolikusoknak volt a k o n g r e g á c i ó j a2 0) .
A Congregatio B. M. V. Dolorosae, ahol a jezsuitáknak háza volt, majdnem mindenütt megtalálható, így Bécsben, Grácban, Nagyszombatban, Kassán, Budán és Győrött. A klérusnak volt kedvelt társulata. Élén Zichy püspök volt k o r u n k b a n2 1) .
A Congregatio B. M. V. sub titulo Annuntiatae 1631-ben ke- letkezett. Főleg jezsuiták iskoláiban volt otthonos, így Győrött, Egerben, Kassán, Pozsonyban, Sopronban, Trencsénben, Nagy- váradon, U n g v á r o n2 2) .
A Cong. Sti Rosariit a bécsi dominikánusok alapították meg 1625-ben a győri ferencesek kérésére t e m p l o m u n k b a n2 3) .
A karmeliták terjesztették a Congr. Scapularis B. V. M . - t2 4) . Míg a Mária-kongregációk kizárólag a Szt. Szűz tiszteletének emelését tartották szem előtt, más kongregációk a hívok más-más lelki szükségletét elégítették ki.
A ferences szellem terjesztője volt a kordások tervérülete (Confr. Cordigerorum Sti. Francisci) és Szt. Ferenc h a r m a d - r e n d j e2 5) .
A Congregatio passionis Dominicae-t a kamalduliak terjesz- tették már a 16. századtól fogva. Megyénk területén a hitbuzgó Széchényi György alapította meg XII. Kelemen engedélyével
1731-ben S z é p l a k o n2 6) . Célja volt az Úr Jézus kínszenvedésének tisztelete által a nép vallásosságát előmozdítani. A társulat főünne- pét feketevasárnap tartotta.
A Congr. Sti. Michaelis a jó halálra való előkészületet tar- totta szem előtt.
Egyházmegyénkben legnagyobb elterjedésnek a congr.
Catechetica örvendett. Zichy püspök volt lelkes terjesztője. Rómá- ban alapították és g a z d a g búcsúkkal volt ellátva. A szervezés munkáját Zichy a jezsuitákra bizta. Ettől a társulattól várt leg- többet a hitélet fellendítésében. Körleveleiben, az esperesekhez intézett leveleiben folyton érdeklődik utána. A catecheticai missiót végző páternak külön a lelkére köti ezek ellenőrzését. Az espere- sek is szorgalmasan figyelik kerületük látogatása közben és az e téren tapasztalt h a n y a g s á g o t felterjesztik a püspöknek, aki ezt
10 ) 1756. máj. 8. Miscel1.
2°) U. o.
U. o.
U. o.
" ) U. o.
34 ) 1785. aug. 15. az eltörölt társulatok katalógusa.
» ) 1785. aug. 16. Miss.
20 ) Csóka L.: Sopron vármegye kat. egyházi és tanügyi viszonyai III.
Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929. 66—67. 1.
oly szigorúan veszi, hogy egyik plébánosát külön levélben dor- gálta meg, mert semmi érdeklődést sem tanúsított a társulat iránt.
Szervezetükre vonatkozólag a császárfalvi vizitáció tartalmaz egyet-mást. Eszerint a tanítványok — pueri, puellae, iuvenes, vir- gines — csoportra osztva megjelentek az oktatóknál, kik a köz- ségbeli férfiak és asszonyok közül kerültek ki. A tanulás a hit ele- meinek felmondásából, ismétléséből állt. A társulat g a z d a g búcsú- kat biztosított tagjainak. Teljes búcsúban részesülhettek a tagok, az előírt feltételek megtartásával, a társulatba való belépés nap- ján, a társulat f ő b b ünnepein, haláluk óráján Jézus szentséges nevének segítségül hívásával.
2000 napi búcsúban részesülhetnek, kik szorgalmazzák a cse- lédek, gyermekek, v a g y más személyeknek a lelki oktatáson való megjelenését,akik a római stációk napiain másokat a hit igazságaira oktatnak a templomban s akik a tanítást meghallgatják, ugyanazon búcsúkat nyerhetik el, mintha a stációs templomokat látogatták volna. 100 napi búcsút nyernek, kik hétköznap nyiltan. vagy kör- nyezetükben lelkioktatást végeznek, 7 esztendei búcsúban része- sülnek a tanítók, kik a gyermekeket hitoktatásra vezetik, 10 esz- tendei búcsúban azok a családapák és anyák, kik otthon gyerme- keiket vagy cselédjeiket lelki dolgokra oktatják, 200 napi búcsú- ban. kik a társulat betegieit látogatják, 7 évi búcsút nyernek, kik az Oltáriszentséget beteghez elkísérik, 3 évit, kik a társulat tag- jainak temetésén megjelennek, 200 napit, ha körmeneteken a tár- sulat zászlója alatt vonulnak. 3 évit, ha a Boldogságos Szűz ünne- pein gyónnak és 5 évit. ha áldoznak is. Igazi eredményt a társulat keretében csak akkor érhettek volna el, ha a felnőttek és a szülők otthonosak lettek volna a hit igazságaiban. A szentmártoni plé- bános meg van ugyan elégedve a társulat munkájával: „bono in flore existit", a karácsonyi szintén: „floret pro possibili", a kö- zéppulyai azonban már rámutat egy fontos, szinte leküzdhetetlen nehézségre amikor kijelenti, hogy vajmi kevesen tudnak eljárni a tanító tisztében2?).
Magyar alapítású társulat volt a Congr. Sti. Stephani.
Pozsonyban Szt. Márton templomában alakult meg III. Károly alatt 3000 forintos alaptőkével. Feladatául a katolikus érzelmű s áttérésre hajló protestánsok anyagilag való felsegélyezését tűzte ki. A társulat részére az egész országban gyűjtöttek. Győrből a jezsuiták több esetben küldtek konvertitát e társulathoz anyagi t á m o g a t á s végett. A társulatnak különösen gróf Balassa Pál hely- tartótanácsi tag volt nagy t á m o g a t ó j a2 8) .
A Congr. Sanctissimi 5 vulnerum-ot a pálosok terjesztették.
Célja Krisztus szent sebeinek tisztelete által a hivek hitéletének e m e l é s e2 9) .
27) Csóka L.: Id. m. 69. I.
=») 1763. jan. 5. Miscell.
29) 1785. aug. 16. Miscell,
A Congr. Septem Dolorum B. V. M. a Szt. Szűz szenvedéseiről való megemlékezés által buzdította tagjait az élet keresztjeinek hitvalló elviselésére3 0).
A confraternitas Sti Sebastiani, Sti Rochi, Sti Josephi, Sti Joannis Nepomuceni, az illető szentek tiszteletének terjesztésén f á r a d o z t a k3 1) .
A Confr. Sanctissimae Trinitatis már a XVII. században meg- található egyházmegyénk egyes falvaiban, a Confr. Stissimi Cordis Jesu-t Batthyány Ignác jáki a p á t alapította 1756-ban J á k o n3 2) .
Egyik legrégibb vallásos társulat, melynek eredete ismeretlen, a jezsuitáknál virágzó Congregatio Stissimi Corporis Christi. A sop- roni gimnáziumban már 1636-ban megalakult. Feladatául a leg- méltóságosabb Oltáriszentség tiszteletének előmozdítását tűzte ki.
Minden tag köteles volt a társulatba való belépése előtt szívét őszinte gyónással és áldozással megtisztítania, valahányszor az Oltáriszentséget a soproni templomokban imádásra kiteszik, ott megjelennie, körmenetekben kisérnie, ha beteghez viszik, oda el- kísérnie. Hetenkint kétszer hallgattak a társulat tagjai közösen szentmisét, v a s á r - és ünnepnap a kollégium templomában szent- misén és litánián vettek részt. Ha a társulat valamelyik t a g j a meg- betegedett, a társulat elnökét figyelmeztették erre, kinek aztán kö- telessége volt a beteget a szükséges lelki vígasztalásban részesí- tenie s ha rászorul, anyagiakkal is segítenie.
A társulati tag temetésén testületileg vesznek részt s alatta a szentolvasót imádkozzák. Lelke üdvéért pedig a prézes szent- misét mond, melyen mindnyájan résztvesznek, a tagok 2 teljes szentolvasót ajánlanak fel érte. A társulat fogadalma folytán éven- kint egyszer körmenetet vezet Lorettomba, hol a prézes misét mond, alatta áldoznak, délután könyörgésen vesznek részt. Min- den hó első vasárnapján közösen járulnak a szt. áldozáshoz. Ők díszítik fel Űrnapján és a rákövetkező v a s á r n a p azon tereket és utcákat, melyeken végigviszik az Oltáriszentséget és az oltárokat, ahonnét áldást adnak. Nagycsütörtökön, a lábmosás szertartása után a szertartáson résztvevő szegényeket megvendégelik és meg- a j á n d é k o z z á k3 3) .
Az egész katolikus világon elterjedt társulat volt a Congr.
Agoniae Jesu, vagy a Jó halál társulata. P. Caraffa Vince jezsuita generális alapította meg 1638-ban Rómában. Hazánkban a XVIII.
sz. második felében honosodott meg. Havi összejövetelét az Úr Jézus és Szűz Mária szenvedése emlékének szentelte és szent- beszédek keretében gyakran elmélkedtek az utolsó d o l g o k r ó l3 4) .
30) U. o.
31) U. o. "
32) 1756. aug. 27. Miscell.
33 ) 1755. jún. 24. Miscell.
31) Tüll A.: A pécsi Pius gimnázium 1930—31, értesítője. 21. 1. és 1785.
aug. 16. Miscell.
