A francia felvilágosodás és a magyar katholikus hitvédelem

70  Download (0)

Full text

(1)

B I B L I O T H È Q U E

de l'Institut Français à l'Université de

BUDAPEST

- 14 =

A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS ÉS A MAGYAR KATHOLIK US

HITVÉDELEM

I R T A

BRUNNER EMŐD

O. S. B.

P A N N O N H A L M A , 1 9 3 0.

EGGENBERGER-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS (RÉNYI KÁROLY) BIZOMÁIÍYA BUDAPEST, IV-, KOSSUTH LAJOS-UTCA 2. SZ.

(2)
(3)

B I B L I O T H È Q U E

de l'Institut Français à l'Université de B U D A P E S T

= = = = = = = = = = = = 14 = = = = = = = = =

A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS ÉS A MAGYAR KATHOLIKUS

HITVÉDELEM

I R T A

BRUNNER E M Ö D

O. S. B.

P A N N O N H A L M A , 1 9 3 0.

EGGENBERGER-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS (RÉNYI KÁROLY) BIZOMÁNYA BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 2. SZ.

(4)

No. 1046. I m p r i m a t u r .

In Sacro Monte Pannoniae 9. Sept. 1950.

f Chrysostomus rn. p.

Coadiutor Arcbuabbalis.

D U N Á N T Ú L K Ö N Y V K I A D Ó É S N Y O M D A R.-T. P É C S E T T

(5)

ELŐSZÓ.

A m a g y a r katholicizmus a X V I I I . s z á z a d első felében visszaszerezte régi b e f o l y á s á t , jelentőségét. A v a l l á s h á b o r ú k megszűntek, az e g y h á z f e j e d e l m e k szervező m u n k á j á t nem z a v a r t á k n a g y o b b a k a d á l y o k . D e a 60-as évekkel ú j ellenség ü t ö t t e fel a f e j é t , a felvilágosodás eszméi k e z d t e k beszivá- rogni h a z á n k b a . A c e n z ú r a egyre g y ö n g é b b szigetelőnek bi- z o n y u l t , a k ü z d e l m e t fel kellett venni. A következő l a p o k o n m e g k í s é r e l j ü k ennek az apologetikus i r o d a l o m n a k összeállí- t á s á t .

Az apologetikus m ű f o g a l m á t t á g értelemben f o g j u k v e n n i ; apologetikus m ű n e k f o g j u k t e k i n t e n i m i n d a z o n műve- k e t , melyek a vallás védelmére í r a t t a k , a n n a k jogosultságát v é d i k b á r m e l y v o n a t k o z á s b a n . K ü l ö n b e n is a XVIII. sz. apo- logetikus i r o d a l m a nem helyezhető még teljes egészében a szorosabb é r t e l e m b e n vett apologetika (theologia fundamen- tális) k a t e g ó r i á j á b a . Ez az irodalom még forrongó jellegű s a z apologetikus e r ő k i f e j t é s gyümölcse a k a t h o l i k u s dogmati- k á n a k ,. De Ecclesia" t r a k t á t u s a lett.1 A g a z d a g irodalmi ter- melés csak s z a b a t o s a b b á tette a k a t h o l i k u s igazság f o r m u l á - z á s á t , csak növelte az E g y h á z r a g a s z k o d á s á t örök igazságai- hoz. Voltaire s z á z a d a n e m egy t e k i n t e t b e n készítette elő a v a t i k á n i zsinatot.

1 Dictionnaire apologétique. (d'Alès) art. Apologétique.

(6)
(7)

I. A CENZÜRA.

A cenzúra Mária Terézia alatt. — XIII. Kelemeri pápa bre~

veje. — A királyi dekrétum. — A cenzúra II. József és II. Li- pót korában. — A cenzúra I. Ferenc alatt.

M á r i a Terézia t r ó n r a l é p t é t k í s é r ő n a g y vitairodalom a c e n z ú r a szigorítására b í r t a a k i r á l y n ő t . 1745-ben és 1747-ben átszervezte a cenzúra-bizottságot és általános u t a s í t á s t a d o t t s z á m á r a . Ez a bizottság j e z s u i t á k b ó l állott és erősen vallási jellegű volt. D e ez a m a g y a r k ö n y v v i z s g á l ó bizottság n e m volt sokáig független. 1754-ben a k i r á l y n ő a bécsi c e n z ú r á n a k rendelte alá. Ez a rendelet a függetlenséggel e g y ü t t a vallási jelleget is eltörölte. A bécsi c e n z ú r a á l l a m i bizottság volt, m e l y n e k élén 1758-tól 1772-ig a j a n z e n i s t a V a n Swieten állott, a k i 1764-ben az utolsó jezsuitát is eltávolította a bizottságból.

A n y u g a t vallásellenes irodalma M a g y a r o r s z á g o n n y i t o t t ka- p u r a talált.2

Míg a m a g y a r állami k ö n y v c e n z ú r a elvilágiasodott, a d d i g az E g y h á z épen a vallásos jellegű k ö n y v c e n z ú r a m ű - ködésében látta a felvilágosodás elleni k ü z d e l e m legbiztosabb eszközét. 1766-ban X I I I . Kelemen Christianae Reipublicae Salus kezdetű brevéjében r á m u t a t o t t a r r a a veszedelemre, mellyel a keresztény á l l a m o k a t a felvilágosodás irodalma fe- nyegeti.3 V a j k o v i c s szerint a p á p a i rendelet „a p ü s p ö k ö k ve- z é n y l e t e a l a t t k ü z d ő éleselméjű c e n z o r o k n a k egész seregét

2 Schermann Klgyed: Adalékok az á l l a m i könyvcenzúra történetéhez.

Budapest 1928. 33; 49 11.

3 A következőkben Vajkovics Imre exjezsuita kalocsai nagypré- post művét h a s z n á l j u k fel: Decas dissertationum ecclesiastico-politicarum de censoria iibrorum disciplina. Az egyik disszertáció közli a brevét és a dekrétumot is. V. ö. Schermann i. m. 47. 1.; a szerzőre vonatkozólag:

Ballagi: A pol. irod. M.-O.-on 1825-ig. 278—81 11.

(8)

i n d í t o t t a r o h a m r a . "4 Az egész b r e v é t közli, hogy . . m u n k á j a ne legyen e n a g y kincs h í j á v a l , m e l y a k ö n y v v i z s g á l ó k n a k oly hasznos, m o n d h a t n i szükséges segédeszköze.'"5

A b r e v e klasszikus tömörséggel f o g l a l j a össze a k ü l ö n - féle atheista, theista, materialista t a n o k a t . „A hitetlenek el- k o p t a t o t t f r á z i s a i t ú j életre keltik. A m i n d e n ü t t h o z z á n k szóló, m i n d i g s z e m ü n k b e ötlő Istent t a g a d j á k , de n e m az ér- telem f o g y a t é k o s s á g a f o l y t á n , h a n e m egyedül a romlott a k a - r a t t a n á c s á r a ; v a g y m a g á t az Istent t u n y á n a k , tétlennek gon- d o l j á k , k i n e k sem gondviselését, sem igazságosságát n e m tisz- telik. L e l k ü n k t e r m é s z e t é t . . . d ü h ö d t s z a b a d o s s á g u k b a n h a - l a n d ó n a k m o n d j á k . Az a n y a g o t a k á r t e r e m t e t t n e k , a k á r ö r ö k n e k t a r t j á k , az okság t ö r v é n y é t ő l f ü g g e t l e n n e k m o n d j á k . Mások a hit m i s z t é r i u m a i t . . . e m b e r i m é r t é k k e l merészked- n e k m é r n i . . . kinevetik az e g y s z e r ű e k hitét és a legmagasz- tosabbról szóló k é r d é s e k e t s z a b a d o n szellőztetik. "ö

V a l a m e n n y i tévedés közös a l a p j a a túlságos racionaliz- mus. „ M i n d e n t a m a g a s z á m á r a foglal le a merész k u t a t ó szellem, m i n d e n t m a g a vizsgál, a h i t n e k semmit sem h a g y v a , tőle m i n d e n érdemet m e g t a g a d v a , c s a k az emberi ész bizo- n y í t é k a i t f o g a d j a el.'"7

A t a n í t á s b e l i tévedések az erkölcsök leromlását eredmé- nyezik. Az erkölcstelen k ö n y v e k m i n d e n h o v a b e f é r k ő z n e k , s azok is olvassák, k i k a szerzőt m a g á t még csak n e m is f o - g a d n á k . Eszközeik, a m i k k e l a közönséget m e g n y e r i k , ala-

4 sagacissimum censorum exercitum, sub Praesulum auspiciis pug- n a t u r u m pleno cursu immisit. Vajk. i. m. 2. 1.

5 ne desit opusculo huic cimelion t a m pretiosum, et censoribus libro- r u m utile a d m o d u m , quin et necessarium subsidium. Vajk. i. m. 4. 1.

6 I m p i o r u m deliramenta toties f a c t a a cineribus excitantes: D e u m ubique praedicantem, et quotidie in oculos incurrentem denegant, non ex obtusa ingenii acie, sed solo depravato voluntatis consilio; vei D e u m ipsum desidem, et otiosum e f f i n g u n t cuius nec providentiam colunt, nec iustitiam venerantur. A n i m a e vero n o s t r a e . . . n a t u r a m . . . vesana opinandi licentia mortalem praedicant. M a t é r i á m sive creatam censerint, sive aeternam, et nulli c a u s a r u m obnoxiam somniaverint. Alii fidei mys- teria . . . hunianis audent e x a m i n a r e p o n d e r i b u s . . . irridetur simplicium fides, quaestiones de altissimis rebus temere ventillantur. Vajk. i. m. 5—15.11.

7 O m n i a sibi u s u r p â t a u d a x inquirentis ingenium, omnia s c r u t a t u r , fidei nihil reservans, et eidem detrahit m e r i t u m , d u m in h u m a n a ratione quaerit experimentum. V a j k . i. m. 1—15 11.

(9)

csonyrendiiek. ..írásaikat csillogó választékossággal, a stílus m e g n y e r ő elmésségével, hízelgéssel c i c o m á z z á k fel, h o g y mi- nél k ö n n y e b b e n f é r k ő z n e k az olvasó lelkéhez, a n n á l mé- l y e b b r e fecskendezzék bele a tévedés mérgét."8

A t é n y e k m e g á l l a p í t á s a után a p á p a a vallás v é d e l m é r e szólítja fel a p ü s p ö k ö k e t . „ K e m é n y e n kell k ü z d e n i , a m i n t azt a dolog m a g a s a rengeteg k ö n y v halálos m é t e l y é n e k ki- irtása követelik: a tévelygés veszélye m i n d a d d i g m e g m a r a d , m í g a sok r o m l á s t t e r j e s z t ő m ű a l á n g o k m a r t a l é k a n e m lesz."'9

A p á p a Krisztus U r u n k t ó l k a p o t t m é l t ó s á g u k r a emlékezteti a p ü s p ö k ö k e t s a breve h a n g j a itt a z ékesszólásig emelkedik.

A világi hatalomtól k é r j e n e k segítséget a p ü s p ö k ö k .

„Ahol a dolog m e g k í v á n j a , f o r d u l j a t o k a k a t h o l i k u s f e j e d e l - m e k ősi buzgóságához, t á r j á t o k fel a szenvedő E g y h á z ügyét és kedves fiait . . . az ü g y t á m o g a t á s á r a buzdítsátok."1 0 A hí- veket figyelmeztessék a veszélyre. „Álcázzátok le a n é p előtt az Ür szőllejét pusztító r ó k á k a t , figyelmeztessétek, h o g y né- h á n y író n a g y neve el n e szédítse ő k e t . . . . hogy vessék félre a z o k a t a k ö n y v e k e t , m e l y e k b e n v a l a m i sértő, vallás-, hit-, erkölcsellenes dolog v a n és h í j á v a l v a n a keresztényi tisztes- ségnek."1 1

XIII. Kelemen eme b r e v é j e nem az első vészjel volt, XII.

Kelemen 1738-ban m á r elítélte a s z a b a d k ő m ű v e s s é g e t (In emi- nenti), XIV. Benedek a n a t u r a l i z m u s erkölcsi és t á r s a d a l m i veszélyeire m u t a t o t t rá i751-ben (Providas); maga X I I I . Ke-

8 Scripta sua conqiiisitio quodam nitore. et b l a n d a orationis festivi- tate, ac lenocinio inspergunt, u t quo facilius legentium animos pervase- rint, eo altius veneno erroris inficiant. V a j k . i. m. u. o.

9 p u g n a n d u m est acriter, q u a n t u m res ipsa efflagitat, et p r o viri- bus tot librorum mortifera e x t e r m i n a n d a . pernieies: n u n q u a m enira materia s u b t r a h e t u r erroris, nisi pravitatis facinorosa elementa f l a m m i s combusta depereant. Vajk. i. m . u. o.

10 Avitam Catholicorum Principum pietatem, ubi res postulat, im- plorate: gementis Ecclesiae c a u s a m exponite: et amantissimos eins Fi-

l i o s . . . ad opem ferendam excitate. Vajk. i. m. u. o.

11 Detegantur Fideli Populo Vulpes, q u a e vineam Domini demoli- u n t u r : moueatur ne capi se sinat splendidis certorum A u c t o r u m nomi- u i b u s ; . . . libros execretur, in q u i b u s aliquid resideat, quod Lectorem o f f e n d a t , Fidei, Religioni, bonisque moribus adversetur et C h r i s t i a u a m non sapiat honestatem. Vajk. u. o.

(10)

lemen a t r ó n r a l é p t e k o r is óvatosságra intette a klérust.1 2 tie míg az eddigi leiratok h a z á n k b a n visszhang n é l k ü l m a r a d t a k , a Christianae Reipublicae n e m hangzott el a p u s z t á b a n , M á r i a Terézia d e k r é t u m a á l l a m i intézkedés a vallásellenes irodalom t o v á b b t e r j e d é s é n e k m e g g á t l á s á r a .

A k i r á l y n ő a p ü s p ö k i k a r kérésére a d t a ki rendeletét, m e l y n e k éle a k ö n y v e k által t e r j e d ő libertinizmus ellen irá- n y u l . A rendelet értelmében az ilyen k ö n y v e k t u l a j d o n o s a i a h a t ó s á g o k n a k t a r t o z n a k á t a d n i k ö n y v e i k e t , m e l y e k a z u t á n m e g s e m m i s í t t e t t e k . A rendelet súlyos b ü n t e t é s t e r h e alatt kö- telezett: „Ellenkező esetben, h a b á r k i n é l is ilyen k ö n y v e t ta- l á l n a k , v a g y a k i b á r k i másról t u d j a , hogy ilyen k ö n y v e i van- n a k , v a g y i l y e n e k e t olvas, sőt a k á r h o z a t o s tévedéshez szít, s a z o n n a l azt fel nem jelenti, u g y a n a z z a l a büntetéssel s u j - tassék, m i n t m a g a a vétkes, n e m r e való t e k i n t e t nélkül."1 3

N o h a ez a rendelet V a j k o v i c s szerint „ P a H a s u n k n a k a hitetlenség t á b o r a ellen indított és d i a d a l m a s a n b e f e j e z e t t h á b o r ú j á b a n n e m is az első, de n e m is a l e g n a g y o b b k ü z d e l m e volt",1 4 mégis m i n d e z e k az erőfeszítések n e m h o z t á k meg a kellő e r e d m é n y t . Hiába szervezték át a pozsonyi bizottságot ( V a j k o v i c s is t a g j a lett), a bécsi c e n z ú r a n e m szűnt meg ellen- őrizni a p o z s o n y i a k m u n k á j á t , m í g végre 1771-ben a kancel- l á r i a m a g a m o n d o t t le c e n z ú r a j o g á r ó l és elismerte a bécsi bi- zottság t ö r v é n y e s illetékességét.1 5

II. József 1781-ben átszervezte a c e n z ú r á t , ú g y h o g y tole- r a n c i a s z e m p o n t j á b ó l a m a g y a r k ö n y v v i z s g á l a t m i n d e n egy-

12 A. Monod : De Pascal à C h a t e a u b r i a n d . Paris 1916. 425. 1.

13 Casu in contrario, quaecunque demum persona illa fuerit, a p u d q u a m eiusmodi libri deprehendentur, aut q u a e alios quospiam tales libros habere et s a k e m legere, vei plane huic damnabili errori adhaerere certo sciverit, eosque a c t u t u m noil indicaverit, ipso facto illi, qua ipsi h u i c sceleri implexi p u n i e n d i venient; poenae, absque ullo sexus discrimine sit subiicienda. V a j k . i. m. 22 1. A breve 1766 nov. 25-ről, a d e k r é t u m 1767 m á j u s 3-ról v a n keltezve.

14 Q u a n q u a m istud nec p r i m u m , neque m a x i m u m sit Palladis no- strae certamen, quod ad versus eorum phalanges suscepit ac victoriose terminavit. V a j k . i. m. 19 1.

15 V. 5. S c h e r m a n n i. m. 49 1. és Concha Gy. : A kilencvenes évek reformeszméi. Bp. 1885, 24 1. Marczali: M. O. története II. József korá- ban. I. Bp. 1881, 312 1.

(11)

k o r ú hasonló szervezetet felülmúlt.1 6 A m a g y a r p ü s p ö k i k a r a Gravamina cleri Hungariae-ba.n f e j e z t e ki elégedetlenségét és VI. Pius a p ü s p ö k ö k kérésére sürgette is a c s á s z á r n á l a c e n z ú r á r a v o n a t k o z ó k é r e l m e k teljesítését.1 7 A császár nem engedett, sőt egyenesen megtiltotta a p ü s p ö k ö k n e k a c e n z ú r á - tól j ó v á h a g y o t t k ö n y v e k eltiltását. Ez a rendelet h a l l g a t á s r a ítélte az E g y h á z a t a b b a n az időben, mikor E y b e l és R a u t e n - strauch k ö n y v e i t s z a b a d o n f o r d í t o t t á k le és a d t á k ki h a z á n k - ba n. II. József alatt az a n t i k a t h o l i k u s irodalom fellendült s p ü s p ö k e i n k joggal p a n a s z k o d h a t t a k a t á m a d á s o k éretlen, p ó r i a s d u r v a s á g á r a .4 8 A f e b r o n i a n i s t a - j o z e f i n i s t a i r á n y külö- nösen VI. P i u s bécsi ú t j á t t á m a d t a meg. Az egyik magyar- szerző megjegyzi, hogy „a f i r k á l á s o k n a k egész özöne á r a d t szét ebben az időben. M a g á t a p á p á t is m e g t á m a d t á k , kinek tekintélyét ú g y i g y e k e z t e k megtépázni, hogy a többi p ü s p ö k - kel e g y e n r a n g ú n a k nyilvánították.'"1 9

11. Lipót semmit sem változtatott a c e n z ú r á n , de az or- szággyűlés szükségesnek látta a s a j t ó s z a b a d s á g korlátozását.

Vajkovics e k k o r p u b l i k á l t a értekezéseit, m e l y e k b e n a cenzú- ráról, mint a f e l f o r g a t ó eszmék elleni k ü z d e l e m leghatéko- n y a b b eszközéről beszél. Szerinte a s a j t ó szabadossága elérte m á r t e t ő p o n t j á t . Meg kellene fontolni a rossz k ö n y v e k jelen- tette veszélyt is, mert „azok f e l b u r j á n z á s á t ó l mi mást jósol- h a t m a g á n a k az állam, mint azt, a m i m a F r a n c i a o r s z á g b a n t ö r t é n i k , ahol a z a v a r o k egyéb okai között a h i r h e d t k ö n y v e - k e t is emlegetik."2 0 V a l ó b a n a f r a n c i a f o r r a d a l o m b í r t a rá n a g y o b b óvatosságra a k o r m á n y z a t o t . 1793-ban a helytartó- t a n á c s a cenzúra-jogot k i r á l y i j o g n a k d e k l a r á l t a . M a g y a r - ország félt a f r a n c i a o r s z á g i eseményektől: a m a g y a r v á r m e - g y é k m a g u k s z o r g a l m a z t á k ezt a deklarációt.2 1

»

16 Ballagi i. m. 105. 1.

17 U. o. Í30. 1.

18 Concha G y . : i. m. 41. L

19 Prodivit his temporibus scribillationum colluvies infinita. Mor- d e b a n t e t i a m . . . Romanum Pontificem: quem ita conarentur deprimere ut eidem omnes reliquos omnino episcopos a e q u i p a r a r e n t . Alber: Iustitu- tiones II. Colocae 1793. 592—5. 11.

20 Ex q u o r u m alioquin abusibus, quid aliud, quaeso, poterit sibi portendere Respublica; quam quod in praesentiarum experitur Gallia?

ubi caeteris his causis t u r b a r u m , libelli etiam famosi accensentur. V a j k . i. m. Praefatio. 21 Ballagi i. m. 763. 1.

(12)

II. HITVÉDŐ IRODALMUNK MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN.

Csapocii—Moin ár—Szvorényi.

A felvilágosodás elleni k ü z d e l m e t a n a g y s z o m b a t i egye- tem t a n á r a i , a J é z u s - t á r s a s á g a t y á i k e z d t é k meg. A k ö r ü l - m é n y e k a l k a l m a s s á t e t t é k őket erre. Theológiai képzettségü- ket jórészt k ü l f ö l d ö n szerezték s a Társaság nemzetközi szer- vezete, m e l y k ö r ü l e g y é b k é n t az a n t i k a t holikus k ü z d e l m e k leghevesebb csatái z a j l o t t a k le, s o k b a n j á r u l h a t o t t a szellemi m o z g a l m a k é l é n k e b b f o r g a l m a z á s á h o z . A n a g y s z o m b a t i egye- tem h á r o m harcost a d o t t apologetikus i r o d a l m u n k n a k .

1762-től 1773-ig C s a p o d i L a j o s , Molnár J á n o s és K e n y e r e s József az e g y e t e m k ü l ö n f é l e tanszékeit töltötték be.1 Hol dog- m a t i k á t , hol filozófiát v a g y e g y h á z t ö r t é n e t e t t a n í t o t t a k , ami- n e k megvolt az az előnye, hogy a s z a k t u d o m á n y o k ú j felfe- dezéseivel m e g i s m e r k e d v e , erősebb t u d á s s a l f o r d u l h a t t a k ellenfeleik ellen.

•Csapodi f ő m u n k á j a ötkötetes theologiai m ű v e volt, mely- nek. első kötetét 1769-ben, utolsó részét 1772-ben a d t a ki.2 Az első kötet a kegyelemről t á r g y a l , f r a n c i a v o n a t k o z á s a i nin- csenek. A XVII. sz. centrális kérdése n e m érdekelte a X V I I I . sz. f i l o z ó f u s a i t . A X V I I I . sz. felvilágosodása m á r n e m egyes d o g m á k a t t á m a d o t t meg, h a n e m a vallás a l a p j a i t , mint Csa- podi is m e g j e g y z i m ű v e legérdekesebb részének, a De í'eli- gione reoelata-nak első s o r a i b a n : „ N e m egyes d o g m a lesz p e r

1 Georgias F e j é r : História Academiae Scientiarmn Pázmániae, Budae 1835, 49. 1.

2 Cs. m u n k á i : De gratia Christi, T y r n a v i a e 1769. — De religione revelata I—II. T y r n . 1771. — De Deo unó Tyrn. 1772. — De SS. Trinitatis et Incarnationis mysteriis. T y r n . 1772.

(13)

t á r g y á v á , h a n e m az egész vallás és senki sem engedné m a g á - tól ezt a t á r g y a t e l r a g a d n i : ellene f o r d u l m i n d e n k i , s félre- téve kölcsönös g y ű l ö l e t ü k e t , közösen t á m a d n a k m e g m i n k e t . "3

Csapodi g o n d o l a t m e n e t e a p o l o g e t i k á j á b a n s z i g o r ú a n k a t h o l i k u s . A d o g m á k a t n e m okoskodással, érvekkel a k a r j a e v i d e n s e k k é tenni. D e az evidens: h o g y h a Isten a z o k a t k i n y i - latkoztatta, h i n n ü n k kell b e n n ü k . A k i n y i l a t k o z t a t á s t é n y é r e az ész r á t u d jönni s i l y e s f o r m á n a h i t i g a z s á g o k r a is, m e l y e k n y i l v á n v a l ó s á g a közvetett jellegű. G o n d o l a t m e n e t é n e k meg- felelően C s a p o d i a S z e n t í r á s eredetiségének kérdését beveze- tésként t á r g y a l j a . Ismerteti a bibliai k r i t i k a fázisait, n a g y o b b részletességgel Spinozától kezdve. R i c h a r d Simon-nal a j a n z e - nista, de bibliai k é r d é s e k b e n k o n z e r v a t í v a b b Ellies D u p i n - t á l l í t j a szembe: az egész P e n t a t e u c h u s Mózestől s z á r m a z i k és szövege nem interpolált. A P e n t a t e u c h u s - k é r d é s s e l kapcso- l a t b a n említi meg D'Argens Philosophie du bon sens c. m u n - k á j á t , mely szintén Mózes szerzősége ellen n y i l a t k o z i k . Az ószövetségi kronológia kérdése is előkerül. A X V I I I . sz. fel- világosodása elvetette az ószövetségi kronológiát, a k í n a i a k t ö r t é n e t í r á s a m e g d ö n t ö t t e előtte a s z e n t k ö n y v e k történeti t e k i n -

télyét. C s a p o d i a k a t h o l i k u s v é l e m é n y f r a n c i a védőire t á m a s z - kodik, kik közül Souciet, F r é r e t és G a u b i l neveit említi meg.4

Kitér a szerző az egyes k ö n y v e k nehézségeire is, miket D o m C a l m e t és H u e t k ö n y v e i n e k segítségével old m e g ; u t a l m é g R. Simon, B e r n a r d Lami, Ellies D u p i n és P. T o u r n e m i n e m u n - k á i r a is, m e l y e k n e k címét is közli. Az ú j t e s t a m e n t u m hiteles- ségének m e g á l l a p í t á s a m á r kisebb é r d e k k e l bír, az itt meg- oldható nehézségek a t á r g y a l á s f o l y a m á n k e r ü l n e k elő.

Maga a k ö n y v 18 szorosan összefüggő f e j e z e t b ő l áll, me- l y e k n e k k o n k l ú z i ó j a a 18. f e j e z e t : „Semmi m ó d o n sem f o g a d - h a t ó el k o r u n k d e i s t á i n a k és i n d i f f e r e n t i s t á i n a k véleménye, m e l y szerint az ember, b á r m e l y vallást követ is, az örök ü d -

1 dogma iam non singulare scd Religio universa in eontroversiam adducitur, nemo est, qui sibi illám eripi p a t i a t u r : f r o n t e m obvertunt universi, positisque tantisper mutuis, quae invicem exercent, odiis, com- m u a i nos bello laeessunt. Csapodi. R. R. 1—2. 11.

4 Csapodi R. R. XXV. 1.

(14)

vösségre számot t a r t h a t .5 Csapocli apologetikus m ű v e t e h á t egyenesen a felvilágosodás vallási nézetei ellen i r á n y u l .

C s a p o d i b i z o n y í t á s a az emberi cselekedet minőségéből indul ki. C s e l e k e d e t e i n k j ó k v a g y rosszak, tehát kell t ö r v é n y - nek lenni, m e l y az egyiket e l ő í r j a s a m á s i k a t t i l t j a . Ez a gon- dolat ellentmond Hobbes, Spinoza, Mandeville, Helvétius és Rousseau (Gs. m ű v e i k címét f r a n c i á u l idézi) evolucionista f e l f o g á s á n a k . Grotius, C u d w o r t h és P u f f e n d o r f6 m ű v e i r e tá- m a s z k o d v a szerzőnk azt á l l í t j a Bayle ellenében, hogy a kö- r ü l m é n y e k t ő l f ü g g e t l e n ü l a t e r m é s z e t t ö r v é n y m i n d e n ember- ben u g y a n a z és felette áll a pozitív t ö r v é n y n e k . Ez a t ö r v é n y n e m azonosítható a k o r l á t l a n s z a b a d s á g g a l , mint ezt Spinoza n y o m á n az ú j a b b f i l o z ó f u s o k teszik. Ez a t ö r v é n y feltételezi a lélek létét a testi h a l á l u t á n és p a r a n c s a kötelező. Isten iránt is kötelez bizonyos dolgokra, ez a természetes v a l l á s ; de e n n e k a v a l l á s n a k az a nehézsége, hogy moraliter lehetetlen ismere- tére j ö n n i , noha T i n d a l és a Les Moeurs c. m ű í r ó j a (Tous- saint) az ellenkezőt állítják.7 Másrészt a természetes v a l l á s p a r a n c s a i n e m r e n d e l k e z n e k kellő sanctióval, a m i n e k hiá- n y á t n e m p ó t o l j a B a y l e feltevése, m e l y szerint a büntetéstől való félelem és a dicsőség u t á n való v á g y ó d á s ép úgy vissza- t a r t j a az embert a rossztól és s a r k a l j a a jóra, m i n t a más- világi j u t a l o m v a g y büntetés.8 A Pensées philosophiques és a Discours sur la oie heureuse c. m ű v e k szerzői (az előbbié Diderot) és Voltaire a Lettres anglaises-ben (25.) azt állít- j á k , hogy a tévedés és a t u d a t l a n s á g az e m b e r lényegé- hez t a r t o z n a k , t e h á t a k i n y i l a t k o z t a t á s t az e m b e r részéről semmi sem követeli. C s a p o d i ez ellen a k i f o g á s ellen az em- beriségnek az e r e d e n d ő b ű n r ő l vallott k ö z f e l f o g á s á t szegzi.

T e h á t szükséges a k i n y i l a t k o z t a t á s .

A k i n y i l a t k o z t a t á s b i z o n y í t á s á n á l (V. f.) C s a p o d i meg- védi az emberiség közös meggyőződésének a r g u m e n t u m á t .

5 Tolerari nullo modo potest impia aevi nostri D e i s t a r u m ac In- d i f f e r e n t i s t a r u m opinio, q u a e hominibus omnibus, q u a m c u n q u e reli- gionem sequantur, adipiscendae salutis aeternae spem facit. Csapodi RR. 3. 1.

8 U. o. 4. 1.

7 U. o. 22. 1.

8 U. o. 28. 1.

(15)

Bayle és Rousseau m e g t á m a d t á k ezt az érvet, s z e r i n t ü k az érv i n d u c t i ó j a n e m teljes, voltak atheista n é p e k is, m a g u k a reveláció a l a p j á n álló n é p e k sem egyeznek meg a k i n y i l a t - koztatás m a g y a r á z a t á b a n .0 Az angol T o l a n d csalás-elméletét Huet és a p r o t e s t á n s Ellie Benoist c á f o l t á k meg.

Az isteni k i n y i l a t k o z t a t á s legfőbb jegyei a t a n í t á s szent- sége és igazsága. Ez u t ó b b i t t á m a d t a meg Bayle s z ó t á r á n a k Pomponatius cikkében. Itt ú j í t j a fel a p o g á n y f i l o z ó f u s ta- n í t á s á t a kettős igazságról ós a l k a l m a z z a a k e r e s z t é n y vallás misztériumaira. Az ész i g a z s á g a i n a k r e n d j e m e g k ü l ö n b ö z - tetendő a hit i g a z s á g a i n a k r e n d j é t ő l , a k e t t ő között nincs k a p - csolat, ami a hit s z á m á r a igaz, a z ész előtt h a m i s lehet.10

Csapodi Bayle ellenében a k a t h . theologia k l a s s z i k u s supra- contra rationem megkülönböztetésével él, mert az, ami e s z ü n k erejét m e g h a l a d j a , nem mond s z ü k s é g k é p e n ellent neki.. A Lettres sur ta religion essentielle szerzője (Marie H u b e r ) sze- rint azon igazság k i n y i l a t k o z t a t o t t volta bizonyos, mely ön- m a g á b a n is bizonyos.1 1 C s a p o d i bebizonyít j a , h o g y ez az állí- tás petitio principii s így é r t é k e sincsen.

A csodáról szóló részben C s a p o d i szent T a m á s t követi s a XVIII. sz. írói köziil csak Helvétiust és Montesquieut em- líti. Ez u t ó b b i r a h o s s z a s a b b a n tér ki. M. szerint (Lettres per- sanes 153) a csoda n a g y o n homályos, gyönge b i z o n y í t é k a a revelációnak. N e m i s m e r j ü k az összes t e r m é s z e t t ö r v é n y t , n e m t u d j u k eldönteni, h o g y az a d o t t esetben c s o d á v a l v a n - e dol- g u n k v a g y nem. C s a p o d i a k a t h . theologia ismeretes a d a g i u - m á v a l válaszol: i g n o r a n t i a modi non tol lit c e r t i t u d i n e m facti.1 2 A csodára még egyszer visszatér szerzőnk a keresz- ténység isteni eredetének b i z o n y í t á s á n á l , ott a z u t á n t ö b b filo- zófussal foglalkozik.

A k i n y i l a t k o z t a t á s b i z o n y í t á s a u t á n C s a p o d i a két ki- n y i l a t k o z t a t o t t vallással foglalkozik. A zsidó vallás isteni ere- detét egész sereg a p r ó b b t á m a d á s kezdte ki. D ' A r g e n s szerint a körülmetélés szokását az e g y p t o m i a k t ó l t a n u l t á k el a zsi-

0 U. o. 52. 1.

10 U. o. 68. 1.

11 U. o. 73. 1.

12 U. o. 83. I.

(16)

dók.1 3 A zsidó k r o n o l o g i á b a n is sok dolgot k i f o g á s o l t a k . Mon- tesquieu lenézi a véres áldozatot.1 4 J e f t é f o g a d a l m a , átkelés a Vörös-tengeren m e g a n n y i megoldandó probléma. Csapodi feleleteiben f r a n c i a a p o l o g é t á k r a is h i v a t k o z i k : Bernier, J e a n Leclerc, D o m Calinet m ű v e i n e k segítségével felel a nehézsé- gekre. A n a g y A r n a u l d az Apologie de Port Royal-ban ta- g a d j a , hogy a zsidók a fogság előtt hittek volna a lélek hal- h a t a t l a n s á g á b a n és I s t e n t a n y a g i j a v a k elnyerésén kíviil másért i m á d t á k volna. U g y a n e z t a tévedést ú j í t o t t a fel a hír- h e d t Abbé d e Prades b o t r á n y o s d i s s z e r t á c i ó j á b a n , melyet a Sorbonne o l v a s a t l a n u l f o g a d o t t el. C s a p o d i a fogság előtt kelt s z e n t k ö n y v e k helyeivel u t a s í t j a vissza a v á d a t .

Csapodi a p o l o g e t i k á j á n a k k ö z é p p o n t j a a kereszténység isteni eredetéről szóló f e j e z e t . (XIV. f'.: 191—248 11.) Először is a kereszténység t u l a j d o n s á g a i r ó l szól a szerző, szentségé- ről, igazságáról, jövendölésekről és a csodákról, végül csodálatos elterjedéséről és m á r t í r j a i n a k állhatatosságáról.

C s a p o d i a t r a d í c i ó k c s a p á s á n h a l a d a fejezet első részében, az ú j a b b f i l o z ó f u s o k á l l í t á s a i t csak később c á f o l j a . Elsőnek Rousseau tévedését m u t a t j a ki. Rousseau Émile-jében érthe- tetlennek t a r t j a , hogy a világosság Istene homályos dolgokat n y i l a t k o z t a t ki, mikor az ész csak o l y a n igazságokat f o g a d el, m e l y e k n e k n y i l v á n v a l ó s á g a kétségbe n e m vonható.1 5 A cere- m ó n i á k p e d i g egyenesen a vallás szentsége elleni dolgok. Isten szellem, a v a l l á s lelki dolog; mire v a l ó k a s z e r t a r t á s o k ? Tous- saint is ezt á l l í t j a Les Moeurs c. m u n k á j á b a n , a z Encyclopé- die Cérimonies cikke, Rousseau Émile-je is k i f o g á s o l j á k a s z e r t a r t á s o k a t . Diderot a Pensées philosophiques c. m ű v é b e n és M a r m o n t e l Bélisaire-jének XV. f.-ében h a s z o n t a l a n n a k m o n d a n a k m i n d e n v a l l á s i s z e r t a r t á s t ; k ü l ö n b e n is a kinyi- l a t k o z t a t o t t vallás c s a k kiegészítése a természetesnek, ami nein ír elő semmi szertartást.1 0

A kereszténység isteni eredetét igazoló é r v e k közül a csodák b i z o n y í t ó e r e j é n é p ü l t a r g u m e n t u m volt a legtöbb t á m a d á s n a k kitéve. Az újszövetség csodáit V e s p a s i a n u s cso-

13 U. o. 106. 1.

14 U. o. 116. 1.

15 U. o. 215—17. 11.

18 U. o. 221. 1.

(17)

d á i v a l h a s o n l í t o t t á k össze; még e g y h á z i a k is m i n t Dom L a Taste és A b b é de P r a d e s is ezt tanították.1 7 Diderot csak a k k o r f o g a d j a el a csodát, ha k ü l ö n b ö z ő v a l l á s ú t a n ú k tesznek bi- zonyságot mellette. Rousseau még szigorúbb: s z e m t a n ú j a a k a r lenni a csodának. Ha azt vetik ellenük, h o g y Krisztus csodáit n e m c á f o l t á k meg sem kortársai, sem a későbbi szá- zadok írói, m i n d k e t t e n azt felelik, h o g y a k e r e s z t é n y e k meg- semmisítették ezeket a könyveket.1 8

Bayle, a Code de la nature szerzője (Morelly) és Rousseau f e l ú j í t o t t á k a kereszténység ellen az embert el enség és a tár- sadalomellenesség régi v á d j á t .1 9 C s a p o d i utal a r r a , hogy az ó k e r e s z t é n y apologéták m á r megfeleltek ezekre a v á d a k r a .

A kereszténység isteni voltát b i z o n y í t j a az a p á r a t l a n tö- kéletesség is, mely m i n d e n m á s vallás fölé emeli. A felvilágo- sodás ezt az érvet is visszavetette. A m o h a m e d á n vallást állí- t o t t á k a kereszténységgel szembe. Montesquieu a Lettres per- sanes-ban, D ' A r g e n s a Lettres Juives, L. Cabbalistiques, L.

Chinoises c. m ü v e i b e n a kereszténység t e r j e d é s é t az I z l á m terjedésével hasonlította össze. Ezen összehasonlítás első nyo- m á t B a y l e s z ó t á r á n a k Mahomet c i k k é b e n találjuk.2 0

Mint m á r e m l í t e t t ü k , a XVIII. f. t a r t a l m a z z a Csapodi a p o l o g e t i k á j á n a k végső következtetését, az i n d i f f e r e n t i z m u s j o g o s u l t s á g á n a k c á f o l a t á t . Rousseau Émile-je, M a r m o n t e l Bélisaire-je, a Les Moeurs c. m u n k a és D ' A r g e n s m ű v e i szol- g á l t a t j á k a m e g c á f o l a n d ó tételeket. Különösen Rousseau val- lási r e l a t i v i z m u s á n a k helytelenségét igyekszik k i m u t a t n i szer- zőnk. Rousseau szerint, mivel cselekedeteink s z a b á l y o z ó j a a lelkiismeret, b á r m e l y vallást k ö v e t h e t ü n k , csak lelkiismere- t ü n k legyen n y u g o d t . Nincs időnk sem az igaz vallás kere- sésére, t e h á t az i n d i f f e r e n t i z m u s m a r a d csak hátra.2 1 Az em- beriség jórésze azt a vallást követi, a m i b e n született s Isten nem v e t h e t i k á r h o z a t r a a hívek n a g y tömegét. T e h á t nem csak egy vallás üdvözíti követőit.2 2

17 U. o. 228. 1.

13 U. o. 231. 1.

19 U. o. 245. 1.

20 U. o. 273. 1.

21 U. o. 312. 1.

22 U. o. 313. 1.

(18)

Rousseau t a n a i n a k c á f o l á s a u t á n a fizikai és morális rossz p r o b l é m á j á v a l foglalkozik Csapodi. A felvilágosodás t a g a d t a a pokol és az örök b ü n t e t é s jogosultságát. Miért b ü n - teti Isten azokat az embereket, k i k e t meg is t u d n a j a v í t a n i ? Egész sorozat hasonló nehézséget old meg a szerző. Ismerteti

Montesquieu-nek a k l i m a vallásra való hatásáról szóló theo- r i á j á t . Ez az elmélet szerinte „oly f o n á k és képtelen, h o g y még c á f o l n i is szégyen"".23

A fejezet végén C s a p o d i összefoglalja az i n d i f f e r e n t i z m u s c á f o l a t á t . A m i t a fölvilágosodás t a n í t , azt m á r a k e r e s z t é n y - ség első ellenségei is t a n í t o t t á k s az első a p o l o g é t á k m á r meg- c á f o l t á k ; a t á m a d ó k érvelése ellene m o n d a logika szabályai- n a k , t a n í t á s u k t á v o l r ó l sem egységes, a sok k ü l ö n f é l e szerző e g y m á s t üti a g y o n . K ö v e t k e z e t l e n s é g ü k p é l d á j á r a Rousseau Émile-jéből idézi a keresztény v a l l á s dicséretét.2 4 A b b a n a z t á n megegyeznek, hogy v a l a m e n n y i e n az erkölcsök megrontá- s á r a törekszenek „ f é k t e l e n s z a b a d o s s á g u k o n k í v ü l semmi ú j a t sem találni náluk.2 5 Ez is b i z a l m a t l a n s á g o t kelthet t a n í t á - s u k i r á n t .

*

C s a p o d i d o g m a t i k á j á n a k h a r m a d i k része Istenről t á r - gyal.2 6 A k ö n y v e t az emberiség közmeggyőződésének bizo- n y í t ó erejéről szóló értekezéssel k e z d i szerzőnk, előre sejtetve, hogy e b i z o n y í t é k k ö r ü l lesz a legtöbb nehézség.

Isten létét először a contingens lények létezésével bizo- n y í t j a s Eontenelle-lel szemben azt t a r t j a , h o g y a végtelen regresszus csak f e l f ü g g e s z t i az a r g u m e n t u m e r e j é t , de n e m semmisíti meg azt.27

A teleologiai istenérvnek m á r t ö b b t á m a d ó j a volt. A leg- f ő b b ellenfél L a Mettrie, aki a L'homme machine c. m ű v é b e n (in opere pestilentissimo m o n d j a Cs.) t á m a d t a meg ezt az a r - g u m e n t u m o t . A dolgok a l k a t a és egymáshoz való viszonya

23 adeo ineptum et a b s u r d u m ut refeilere pigeat. u. o. 327. 1.

M U. o. 333—4. 11.

25 in his enim p r a e t e r e f f r a e n a m licentiam vix novi deprehendes q u i d p i a m . u. o. 356.

20 De Deo et divinis eius attributis. T y r n . 1772.

27 U. o. 11. 1.

(19)

szükségképi, n e m i s m e r j ü k az összes dolgok o k á t - c é l j á t , v a n - n a k fölösleges, á r t a l m a s dolgok is, de lia az a r g u m e n t u m i n d u c t i ó j a teljes is lenne, a z sem b i z o n y í t a n a sokat, mert a konklúziót n e m t e n n é kétségtelenné.2 8

La Mettrie u t á n Diderot-t c á f o l j a C s a p o d i. A világ, D i - derot szerint, az atomok véletlen találkozása.2 9 A dolgok lé- nyege homályos, a természet m é l y e b b t a n u l m á n y o z á s a n e m vezet Istenhez, a sok atheista f i l o z ó f u s és orvos létezése is az ellenkezőt b i z o n y í t j a . Bayle szerint Istent a természettől vég- telen távolság v á l a s z t j a el, Isten létét n e m b i z o n y í t h a t j u k a teremtett dolgokból.3 0

C s a p o d i figyelmezteti az olvasót, h o g y ezek a t a n í t á s o k régi keletűek. A régiek t a n í t á s á t az ú j a k „ k ü l ö n b s é g n é l k ü l e g y b e g y ú r j á k , m á s - m á s f o r m á b a öntik, m a j d s z á m u k a t t ú - lozzák, m a j d e r e j ü k e t és s ú l y u k a t , m i n e k teljes h í j á v a l v a n - n a k . n a g y ékesszólással magasztalják"".3 1

A k a t h . theológia istenérveinek e g y i k e az emberiség köz- meggyőződésén a l a p s z i k . Ezt az érvet t á m a d t á k l e g i n k á b b a felvilágosodás filozófusai. Az a p o l o g é t á k n a k g a z d a g a n y a g o t szolgáltatott a k a t h . missziók fejlődésével e g y ü t t h a l a d ó u t a - zási irodalom, m e l y a klasszikus érv e r e j e mellett t a n ú s k o - dott. C s a p o d i is ezekre az í r ó k r a t á m a s z k o d i k , m i d ő n a sok m ű a l a p j á n k i m u t a t j a , hogy Isten léte az egész emberiség közmeggyőződésének t e k i n t h e t ő . Az istenérv t á m a d ó i közül az ex-bencés Vessière de la Croze-t és Bayle-t említi. Az előbbi szerint az a m e r i k a i atheista n é p e k m e g d ö n t i k az érvet, az u t ó b b i m á r az a r g u m e n t u m a l a p j a i t k e z d t e ki. B a y l e sze- rint az érv circulus vitiosus. H a az a l a p u l szolgáló inductio teljes lenne is, a k k o r sem b i z o n y í t a n á Isten létezését, inert a p o l y t h e i z m u s n a k is u g y a n ú g y a d n a igazat.3 2

C s a p o d i az a t h e i z m u s t nem eredeti á l l a p o t n a k tekinti, h a n e m az erkölcsi és a k a r a t i romlás e r e d m é n y é n e k . A h í r e -

2S U. o. 25. 1.

29 U. o. 28. I.

30 U. o. 30. 1.

31 sine discrimine in uniim congerunt, in alias atque formas recudunt, et modo n u m e r u m eorum ambitiöse augent, modo robur et pondus, quo penitus carent, q u a n t a possunt eloquentia e f f e r u n t . u. o. 33. 1.

32 U. o. 56. 1.

Brunner E. : A francia felvilágosodás 2

(20)

sebb a t h e i s t á k a t névszeri nt is felsorolja s m ű v e i k címeit is m e g a d j a . A fölvilágosodás írói közül Helvétius, D ' A r g e n s - t ,

Morelly-t, de la Mothe-le-Yayer-t t a r t j a a t h e i s t á k n a k , a ré- gebbiek közül m é g Montaigne-t c s a t o l j a h o z z á j u k .3 3 Descar- tes-ot ellenben m a g a védi m e g az a t h e i z m u s v á d j á t ó l . Az a t h e i z m u s a t á r s a d a l o m r e n d j é t is m e g b o n t j a , mivel erkölcsi relativizmust h i r d e t . C s a p o d i Bayle, Spinoza, Helvétius és Montaigne erkölcsi nézeteinek elemzésével k i m u t a t j a , h o g y az a t h e i z m u s m é g a p o l y t h e i z m u s n á l is rosszabb.3 4

Az ószövetségi t e r e m t é s t ö r t é n e t e t s vele k a p c s o l a t b a n a creatio ex nihilo d o g m á j á t Spinoza t á m a d t a meg először. A racionalista b i b l i a - k r i t i k a elvét Bayle is á t v e t t e és szótárá- n a k Spinoza c i k k é b e n a világ keletkezését 1 lermogenes elmé- letével m a g y a r á z t a , m e l y szerint Isten a világot a m á r eleve s tőle f ü g g e t l e n ü l létező a n y a g b ó l teremtette. D e Maillet 7 elliamed-je D ' A r g e n s Philosophie du hon sens c. m u n k á j a Bayle teremtés elméletét veszik át.35 Rousseau a párizsi érsek- hez írt levelében azt á l l í t j a , hogy az első s z e n t a t y á k is a creatio ex materia praeexistente elméletét vallották.3 6 L a Mettrie pedig a világ örök v o l t á n a k t a n á t f o g j a a s z e n t a t y á k r a a Histoire naturelle de l'âme c. m ű v é b e n . Montesquieu az

e p i k u r o s i d i l e m m á t ú j í t j a fel. midőn a világ időben való te remtését Isten v á l t o z a t l a n s á g a , m i n d e n h a t ó s á g a ellen szegzi.37

A creatio e x nihilo t a g a d ó i közül az i d ő r e n d b e n elsővel, S p i n o z á v a l foglalkozik legbővebben Csapodi. N e m c s a k a szent írás-kritika elveivel foglalkozik, h a n e m egész filozófiai rendszerével. A Spinoza-ellenes irodalomból Huet, F r a n ç o i s L a m y , Michel le Vassor és j a q u e l o t m ű v e i t említi. Végül az a r g u m e n t u m a d h o m i n e m f o r d u l t á v a l , Bayle véleményével a k a r j a megsemmisíteni ellenfelét. Bayle e l f o g a d t a Spinoza t a n í t á s á t , a m e d d i g az az ő r a c i o n a l i z m u s á v a l megegyezett, de p a n t h e i s z t i k u s - m i s z t i c i z m u s á t m á r erősen t á m a d t a . Az erre v o n a t k o z ó elítélő passzust idézi C s a p o d i „Senki se csodálkoz- zék azon, h o g y Bayle, s z ó t á r á n a k Spinoza cikkében, Spinoza

33 U. o. 65. 1.

^ U. o. 6 6 - 7 1 . 11.

35 U. o. 254. 1.

36 U. o. 258. 1.

37 U. o. 272. 1.

(21)

rendszerét az összes lehető esztelenség összegének, ö n k é n t e s m e g á l l a p í t á s o k b ó l összerótt m o n s t r u m n a k , a legostobább, a j ó z a n ész evidens s z a b á l y a i v a l d i a m e t r á l i s a n ellenkező tan- n a k nevezi".3 8

A lélek a n y a g t a l a n s á g á n a k kérdésében megoszlottak a X V I I I . sz. filozófusai. E g y e s e k a lélek a n y a g i volta mellett voltak, így pl, Voltaire, D ' A l e m b e r t és f ő k é p La Mettrie, a k i m é g a q u i n ó i szent T a m á s b ó l is m a t e r i a l i s t á t csinált. Bayle az a n y a g t a l a n s á g mellett foglalt állást; Rousseau a Discours sur

l'inégalité des hommes-ban és az Émile-ben a lélek a n y a g i - s á g á n a k hirdetői ellen nyilatkozik.3 9

Az E n c y c l o p é d i e lélek-cikke m á r e l f o g a d j a a gondolkodó a n y a g hipotézisét. A lélek m i n d e n b e n a testtől f ü g g , nem lehet t e h á t az a n y a g t ó l f ü g g e t l e n s u b s t a n t i a . L a Mettrie az é r z é k s z e r v e k r e vezeti vissza a lélek működését.4 0 M á s o k a

mágneses vonzáshoz h a s o n l í t j á k értelmi t e v é k e n y s é g ü n k e t . Voltaire is e l f o g a d j a az a n y a g gondolkodó képességét. N e m i s m e r j ü k az a n y a g összes t u l a j d o n s á g á t , v a l a m e l y i k s a j á t - sága a gondolatot is l é t r e h o z h a t j a . E g y e n e s e n v a k m e r ő s é g lenne ezt a m a g y a r á z a t o t eleve kizárni, hiszen Isten m i n d e n - ható.4 1 H a az állatok lelke n e m szellemi, a k k o r az e m b e r é n e k sem kell a n n a k lennie. H e l v é t i u s a lélek két f ő m ű k ö d é s é t k ü -

lönbözteti meg, az érzékelést és az emlékezetet; ez az u t ó b b i c s a k prolongált érzékelés.4 2

C s a p o d i ismeri a k é r d é s apologetikus i r o d a l m á t is, idéz is n é h á n y szerzőt, de ellenfeleit i n k á b b egymással c á f o l t a t j a , r a g a s z k o d v a a k a t h . állásponthoz, m e l y szerint a lélek im- m a t e r i a l i t á s a k i n y i l a t k o z t a t á s n é l k ü l is b i z o n y í t h a t ó .

A lélek h a l h a t a t l a n s á g á t még erősebben t á m a d t á k . So- k a n a n y a g t a l a n , de h a l a n d ó dolognak t a r t o t t á k a lelket. Az

38 Ut m i n i m profecto nemini videri iam debeat, quod Baylius Diet, sui Art. Spinosa. Spinosae systema omnis insaniae, quae esse potest col- luviem, sententiarum arbitrario c o n f i c t a r u m m o n s t r u m singulare, stoli- dissimam denique et primis evidentissimisque rectae rationis princîpiis e diametro oppositam doctrinam appellet. u. o. 288. 1.

39 Ü. o. 538. 1.

40 U. o. 347. 1.

« U. o. 351—2. 11.

42 U. o. 354. 1.

(22)

ellenvetéseket L a Mettrie műveiből veszi Csapodi.4 3 BayleT

Voltaire (Lettres phil. 15) és La Mettrie t a g a d t á k , h o g y a lélek h a l h a t a t l a n s á g a b e b i z o n y í t h a t ó . C s a p o d i az emberiség köz- meggyőződésével, a boldogság u t á n i v á g y ó d á s s a l s az erköl- csi t ö r v é n y e k szükséges s a n c t i ó j á v a l bizonyít. Az első érv ellen L a Mettrie egész sereg n é p e t sorol fel, kik a lelket ha- l a n d ó n a k tartották.4 4 B a y l e - n e k az érv módszere ellen volt ki- fogása. J e a n Leclerc szerint a zsidók n e m hittek a lélek hal- h a t a t l a n s á g á b a n . De m i n e k k e r e s s ü n k régi p é l d á k a t , kérdi L a Mettrie, m i k o r elég, h a most is v a n n a k emberek, k i k az E g y h á z t a n í t á s á t t a g a d j á k .4 5 A h a l h a t a t l a n s á g h i t é n e k ere- dete a megsemmisüléstől v a l ó félelemben keresendő; az u r a l - kodók t e r j e s z t e t t é k a gondolatot, m e r t az a l a t t v a l ó k is áldo- z a t k é s z e b b e k az égi j u t a l o m r e m é n y é b e n . A nevelés is hozzá- j á r u l t a lélek h a l h a t a t l a n s á g á n a k e l f o g a d t a t á s á h o z . A felvilá- gosodás az erkölcsi t ö r v é n y e k s a n c t i ó j á n a k szükségét közön- séges m i s z t i f i k á c i ó n a k t a r t o t t a .

A lélek h a l h a t a t l a n s á g a az utolsó p r o b l é m a , m e l y k ö r ü l g a z d a g a b b v i t a i r o d a l o m keletkezett. A többi kérdés m á r spe- ciálisabb jellegű, a felvilágosodás a v a l l á s a l a p j á t , a theologia fundamentális d o g m á i t t á m a d t a . Csapodi n a g y d o g m a t i k u s m ű v é n e k utolsó része46 m á r n e m foglalkozik az ú j a b b filozó- f i a i á r a m l a t o k a l a k j a i v a l .

C s a p o d i n a g y m ű v e t e l j e s és részletes k é p e t a d a f r a n c i a fölvilágosodás íróiról, e s z m e á r a m l a t a i r ó l . Végigelemeztük m ű v e i t s l á t h a t t u k , hogy k o r á n a k (1769—72-ben í r t a m ű v e i t ) p r o b l é m á i b a n C s a p o d i t e l j e s e n t á j é k o z o t t volt. Az egyházelle- nes irodalom l e g f ő b b a l a k j a i t m i n d ismeri: D'Argens, D'Alem- bert, Bayle, Barbier, D i d e r o t , F r é r e t - B u r i g n y , Helvétius, Doni La Taste, L a Mettrie, Montesquieu, D e Maillet, A b b é de

Prades, R o u s s e a u , Toussaint, Voltaire sorban e l ő k e r ü l n e k . Idézi az E n c y c l o p é d i e c i k k e i t és egy sereg névtelen m u n k á t .

43 A köv. műveket idézi: Traité de l'âme, L'homme bête, L'homme plante, Abrégé des systèmes, u. o. 376. 1.

44 U. o. 366. I.

45 U. o. 370. 1.

40 Cs. D e SS. Trinitate. T y r n . 1772.

(23)

A f r a n c i a k l é r u s védekezett a t á m a d á s o k ellen. 1760—80 között volt a legerősebb a védelem, évről-évre n a g y s z á m ú apologetikus m ű jelent meg.47 C s a p o d i ismeri a f r a n c i a apolo- g é t á k a t , g y a k r a n h a s z n á l j a fel m ű v e i k e t a felvilágosodás í r ó i n a k c á f o l á s á n á l ; idézi Benoist, Bossuet, Bergier, Baltus, D o m C a l m e t , C h e b r o n d u Petit C h â t a e u , D u p i n , D u g u e t . F l e u r y , H u e t , D'Houteville, L a m y , Polignac bíboros, T o u r n e - m i n e m u n k á i t .

H o n n a n ismerte C s a p o d i a felvilágosodás íróit és az azzal e g y k o r ú apologetikus i r o d a l m a t ? Megnehezíti a választ a z a k ö r ü l m é n y is, hogy az a k t u á l i s p r o b l é m á k t á r g y a l á s a C s a p o - d i n á l csak a m a r g ó n m a r a d , az a n y a g t á r g y a l á s a a tradicio- nális úton h a l a d . E b b e n a t e k i n t e t b e n C s a p o d i m u n k á j a élesen eltér az e g y k o r ú f r a n c i a szerzők m u n k á i t ó l . C s a p o d i c s a k ellenvetéseket vesz át a szerzőktől, egyes írót, v a g y egyes m ű v e t n e m cáfol. Ez a k ö r ü l m é n y némileg a r r a vall, h o g y ismereteit m á s o d k é z b ő l veszi, n o h a t u l a j d o n k é p e n i c é l j a , a teljes d o g m a t i k a i k o m p e n d i u m összeállítása n e m igen k e d v e z egyes írók, m ű v e k b ő v e b b t á r g y a l á s á n a k .

Az egyházellenes m ű v e k n a g y száma (több mint ötven m ű v e t idéz) n e m teszi valószínűvé, hogy az ellenvetéseket e n n y i m ű b ő l szedte volna össze. A n a g y s z o m b a t i j e z s u i t á k tiltott k ö n y v e i n e k jegyzéke4 8 szerint egy m o d e r n f r a n c i a k ö n y v sem volt ottani h á z u k b a n . E g y m á s i k jegyzék,4 9 m e l y a z egyetemi k ö n y v t á r h o z j u t t a t o t t jezsuita k ö n y v t á r a k címeit közli, csak Voltaire történelmi m ű v é n e k , L'histoire de Pierre le Grand-nak német f o r d í t á s á t említi meg. Viszont itt m á r t a l á l k o z u n k XV III. sz.-beli apologetikus m ű v e k k e l is, neve- zetesen Bergier, D o m C a l m e t , H u e t , B e m a r d L a m y és Poli- g n a c k a r d i n á l i s m u n k á i v a l .

C s a p o d i f r a n c i a szöveget sehol sem közöl, de a címeket, még az angol m ű v e k é t is, f r a n c i á u l a d j a . Ez a k ö r ü l m é n y m é g n e m teszi szükségessé f r a n c i a f o r r á s feltevését. C s a p o d i

47 L. Monod i. m. és G i r a u d : Le christianisme de C h a t e a u b r i a n d I.

Paris 1925. Dictionnaire de Théol. catholique. Vacant-Mangenot. Tome I.

art. Apologétique.

4M Index librorum prohibitorum qui liabentur in Bibliotheca S. J.

Tyrnaviae. Kézirat a p.-hakni kvt.-ban.

40 Elenchus generalis librorum S. J. Kézirat a bpesti egyet, kvt.-ban.

(24)

olasz m u n k á k a t is h a s z n á l , melyek szintén f r a n c i á u l a d j á k a címeket, sőt a z idézeteket is. Az olasz apolegetikus irodalom- b a n erős v i s s z a h a t á s t v á l t o t t ki a felvilágosodás i r o d a l m a .

A védekezést a d o m i n i k á n u s o k i r á n y í t o t t á k . C s a p o d i külö- nösen Valsecchit5 0 és Cerbonit5 1 idézi g y a k r a b b a n . Ez utóbbi- n a k a l á b b j e l z e t t m ű v e k a p c s o l a t b a n v a n azzal a bevezetéssel, amit C s a p o d i a p a l o g e t i k á j a elé írt. (de. Rel. rev.) A IV. l.-on közölt n e v e k , címek s z á m a , s o r r e n d j e megegyezik Cerboni egyik helyével,5 2 a X. 1. hasonlóképen.5 3 A XIV. l.-on C s a p o d i M a r a n a és D ' A r g e n s m ű v e i r e utal, u g y a n a z o n idézet talál- h a t ó C e r b o n i n á l is.54 K ü l ö n b e n C s a p o d i a n y a g a s o k k a l bőveb- ben v a n m e g Valsecchinél és Bergier-nél, de közvetlen forrá- sai nem ezek voltak, m e r t a h i v a t k o z á s o k l a p s z á m o z á s a eltér C s a p o d i n á l .

C s a p o d i d o g m a t i k á j á n a k k o m p i l a t ó r i k u s jellege nem k e r ü l t e ki k o r t á r s a i figyelmét. K r a m m e r F e r e n c a b u d a i egyetem patrologia és d o g m a t i k a t a n á r a theologiai-irodalom- t ö r t é n e t é b e n kétszer is megemlékszik C s a p o d i r ó l s m ű v e leg- j o b b részének a p o l o g e t i k á j á t t a r t j a , de a m u n k a k o m p i l á c i ó voltát is h a n g s ú l y o z z a .

Theologiai szerző m ű v é b e n csak nehezen a d h a t ú j a t . Csapodi t ö r e k e d e t t az ú j r a , az ú j t á m a d ó k k a l szemben is m e g a k a r t a v é d e n i a kereszténység igazát. H a külső b i z o n y í t é k o k h i á n y á n a k ellenére is b i z t o s n a k t a r t j u k az ellenvetések másod- kézből vételét, C s a p o d i é r d e m é n e k kell b e t u d n i m u n k á i n a k világos, l o g i k u s elrendezését és a r g u m e n t á l á s á n a k erejét*

ügyességét. B a r á t j a és e x - r e n d t á r s a P a i n t n e r M i h á l y győri prépost megemlíti, h o g y Csapodi n a g y k e d v v e l foglalkozott a m a t e m a t i k a i t u d o m á n y o k k a l . A sok ellenvetés c á f o l a t á n a k skolasztikus rendszeressége, rideg, m i n d e n irodalmi t u l a j d o n - ságtól m e n t e s s z a b á l y o s s á g a sokszor a m a t e m a t i k a i b i z o n y í - tások szigorúságára emlékezteti az olvasót. Sokszor p u s z t á n

50 Dei f o n d a m e n t i délia religione. Edizione seconda rived ut a P a - dova 1767.

51 C e r b o n i : De theol. revelata. I—II. Romae 1768.

53 Cerb. i. m. II. 183. 1.

53 Cerb. i. m. II. 187. 1.

54 Cerb. i. m. I. 199. 1.

(25)

a f o g a l m a k t i s z t á z á s á r a szolgáló d i s t i n c t i ó k k a l c á f o l j a m e g ellenfelét.5 5

C s a p o d i a régi skolasztikus módszer k ö v e t ő j e s ez a m ó d - szer sok tévedéstől ó v t a meg, m e l y b e m á s módszerrel kísér- letező, e g y k o r ú apologéták estek. Igaz, liogy C s a p o d i nem is a k a r t a n a g y k ö z ö n s é g h e z szólni, k ö n y v e i teljes d o g m a t i k u s k u r z u s t tesznek ki, m e l y e t p a p i f é r f i a k o n kíviil m á s o k alig olvastak. M u n k á s s á g á t , melyet elsősorban E g y h á z á n a k sze- retete inspirált, k o r t á r s a i n a g y r a becsülték. Molnár J á n o s a XVII[. sz. l e g k i v á l ó b b apologétái között említi C s a p o d i nevét.

Az őt követő theologiai szerzők, H a n d e r l a , K r a m m e r , Szvoré- nyi, Zsivicis, mind ismerik Csapodi nevét és dicsérik m u n k á k . Megérdemelte, hogy a f r a n c i a f o r r a d a l o m eszméinek h a z á n k - b a n való terjeszkedésével k a p c s o l a t b a n r á i r á n y í t s á k az u t ó k o r figyelmét.

C s a p o d i m ű v e i c s a k a s z a k e m b e r e k érdeklődésére t a r t - h a t t a k számot, e r u d i c i ó j á n a k z s ú f o l t s á g á b a n elvész a felvilá- gosodás k r i t i k á j a . A Jézus-társaság egy m á s i k t a g j a5 0 a r e n d - szeres theologia b a l l a s z t j á t ó l m e n t e s e n a k a r j a visszaverni m ű v é b e n az ú j a b b i d ő k t á m a d á s a i t . Míg C s a p o d i m ű v e hatal- m a s theologiai irodalomra t á m a s z k o d i k s a t á m a d á s o k m i n t ellenvetések illeszkednek be a h a t a l m a s m ű kereteibe, az író egyénisége h á t t é r b e szorul, a d d i g M o l n á r n á l az író személye lép előre s a skolasztikus b i z o n y í t á s n a k a kevésbé f á r a s z t ó , de e g y ú t t a l sokkal értéktelenebb a r g u m e n t u m a d h o m i n e m ad helyet. Molnár n e m igen idéz theologiai m ű v e k e t : f ő f o r r á - sai N o n n o t t e Dictionnaire philosophique57 c. m ű v e és a Dicti-

55 Pl. R o u s s e a u - n a k 14. l.-on e m l í t e t t ellenvetésére így felel: ü . M.

O b s c u r a sunt, id est: n a t u r a eorum o b s c u r a est C. M. id est: e x i s t e n t i a e o r u m et Veritas o b s c u r a est N. M. D. m. non p o t u i t a nobis ü e u s f i d e m exigere r e r u m adeo o b s c u r a r u m , q u a r u m n e m p e nec n a t u r a , nec existen- tia, nec Veritas nobis p e r s p e c t a est C. m. q u a r u m sola n a t u r a nobis o b s c u r a et ignota est N. m. et C. C s a p o d i . Rel. rev. 217. I. 1

50 B. M o l n á r : D e r a t i o n e critica legendi l i b r o s m o d e r n ! t e m p o r i s sine i a c t u r a religionis et veritatis. Posonii et Cassoviae, 1776.

57 D i c t i o n n a i r e P h i l o s o p h i q u e de la religion p a r l ' a u t e u r des E r r e u r s de Voltaire. I—IV. Nouvelle éd. 1775.

(26)

onnaire antiphilosophique.™ i n n e n veszi c s a k n e m egész a n y a - gát, megnevezve, v a g y i n k á b b elhallgatva f o r r á s a i t . Molnár a s z ó t á r a k b ó l szedett a n y a g n a k igyekezett némi keretet adni, de m ű v é n e k szerkezete meglehetősen laza. Az első rész a sza- b a d o s irodalom vallásellenes voltát, a m á s o d i k rész a felvilá- gosodás í r ó i n a k h a z u g s á g a i t a k a r j a b e m u t a t n i . Molnár m ű - v é n e k m i n t á j á u l Valsecchi idézett m u n k á j á n a k utolsó f e j e - zeteit t e k i n t h e t j ü k , m e l y u g y a n e z t a kérdést u g y a n e b b ő l a s z e m p o n t b ó l t á r g y a l j a . (Deila Lezione de' Libri pericolosi in materia di Religione. i. m. 349—82. II.) T ö b b oldalról a k a r j a ellenfeleit megvilágítani, hogy k ö n y v e tetőtől-talpig, kivülről- belülről m u t a s s a b e őket.59

Legelőször is az E g y h á z ellenségeinek rosszindulatát a k a r j a b e m u t a t n i szerzőnk. Az első példa Voltaire, kit a két szótár g a z d a g a n y a g a vezető s z e r e p r e p r a e d e s t i n á l t . K á r , hogy M o l n á r k ö n y v é n e k pedáns, a p r ó l é k o s felosztása szétválasztja a z egyes v o n á s o k a t , m e l y e k ö s s z e g y ű j t v e j o b b a n h a t o t t a k volna. Felemlíti szerzőnk Voltaire viselkedését a Collége Louis-le-Grand-ban,6 0 a k í n a i k r o n o l ó g i á b a n elkövetett b a k - lövéseit, f e r n e y - i k a s t é l y á n a k r a v a s z elhelyezését, m e l y h á r o m ország felé teszi lehetővé a szökést. Ismerteti a voltaire-i szellem h i s t o r i k u m á t is a s z ó t á r a k a l a p j á n . Az angol felvilá- gosodás képviselőit és cáfolóit C s a p o d i a l a p j á n a d j a .6 1

Voltaire a s z e n t a t y á k a t a X V I I I . sz. e l ő f u t á r a i n a k teszi meg, h a u g y a n n e m v o l t a k n e o p l a t o n i k u s o k , v a g y a n t h r o p o - m o r p h i t á k . Szerinte a Genezis p o l y t h e i s m u s t tanít, Mózes a f ö n i c i a i k t ó l t a n u l t a el vallási ismereteit. Molnár megvédi Jo- s e p h u s F l a v i u s K r i s z t u s r a vonatkozó helyének hitelességét és b i z o n y í t j a , h o g y Voltaire h a z u d i k , m i d ő n azt á l l í t j a , h o g y az egész t u d ó s világ e g y é r t e l m ű e n i n t e r p o l á c i ó n a k t a r t j a Jose- p h u s F l a v i u s kérdéses passzusát.0 2

Voltaire-t, m i n t t ö r t é n e t í r ó t a kereszténység gyűlölete

58 Dictionnaire Antiphilosophique. Nouv. éd. 1769. M. ezt a kiadást idézi.

50 Nolint, velint novos nostros Graeculos hoc speculum a vertice ad calcem usque imo intus etiam et in cute exhibet. Molnár i. m. 6. 1.

60 Molnár i. m. I t . 1.

61 L. Csapodi Rel. rev. L—LI. 11.

62 I. m. 34—9. 11.

(27)

vezeti. Mohamedet és J u l i a n u s A p o s t a t á t magasztalja.6 3 Szánt- s z á n d é k o s istentelenséggel és hazugsággal6 4 dicséri Nérót, a k i nem b á n t o t t a a keresztényeket, ellenben N a g y K á r o l y r ó l meg- vetéssel nyilatkozik. M o l n á r k i m u t a t j a , hogy Voltaire a kon- stanzi zsinatról a h i r h e d t Poggio a l a p j á n beszél, soha nem létezett m ű v e k r e h i v a t k o z i k és misztifikációt követ el.05 Tisz- teli a h i t titkait, de csak a kettős igazság elve szerint. Még a tévedhetetlenséget is lehetségesnek t a r t j a , de csak a föld min- den részéről összeszedett becsületes e m b e r e k b í r ó s á g á n a k ré- széről. Molnár kiegészíti Voltaire g o n d o l a t á t : „ezek a becsü- letes e m b e r e k , hogy Voltaire szavaira r í m e l j ü n k e g y k o r a

J u l i á n o k , Diocletiánok voltak, m a pedig azok, a k i k a vallás k i p u s z t í t á s á b a n velük egyetértenek."6 6

Figyelmezteti az olvasókat, h o g y a „csillogó s z a v a k alatt c s a k h a z u g s á g rejlik, be a k a r j a hálózni az embereket, hogy Krisztus e v a n g é l i u m á t g y a l á z ó m ű v e k e t olvassanak. A h i t n e k egy c i k k e l y é t sem h a g y j a érintetlenül, v a g y leszólja, v a g y nevetség, t r é f a t á r g y á v á teszi, v a g y a k é t e l y e k k ö d é b e b u r -

k o l j a őket."6 7 Sikere volt, m e r t „olyan dolgokat írt, a m i k tet- szenek az a s s z o n y o k n a k és az i f j a k n a k , s z a v a i n a k szépségé- vel elbűvölte őket és k ö n n y e n is tehette, mert ismerte a kor és az erkölcsök szellemét, h o g y a k ö n y v e k b e n i n k á b b a gyö- n y ö r ű s é g e t keresik mint a z igazságot."6 8

63 I. m. 52—57. 11.

84 U. o.

65 I. m. 162—65. 11.

fie honesti illi homines, quodsi scripta huius aphilosophi rimemur, olim f u e r e Juliani, Diocletiani, n u n c autem ii, qui in excidium Religiouis c u m his conspirant, i. m. 199—200. 11.

87 . . . sub splendidis adeo verbis h u n e Deisatrum Jovem mera men- dacia occulere, nihilque velle aliud, q u a m ut lectorem irretiat, animos- q u e illi addet, quo securius i r r u a t ad ea legenda, quibus Evangelia Christi conculcatur. Is qui liaec dicit, Volterus, nullum lleligionis a r t i c u l u m in- t a c t u m sinit quemlibct eorum aut despuit, aut risui, ac ludibro exponit;

a u t nube dubiorum involvit. i. m. 186—7. 11.

68 scripsit quibus iuvenes et mulierculae . . . d e l e c t a ( n ) t u r ; . . . r a p u i t animos v e r b o r u m deliciis ;et ad ea se abripere non aegre p o t u i t . . . quia perspectum habuit genium saeeuli, temporis, morum, quibus ita compa- r a t u m est, ut q u a e r a t u r in libris voluptas, veritas non q u a e r a t u r . i. m.

271. 1.

Figure

Updating...

References

Related subjects :