126 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám leteket pontos népszámlálási adatok nélkül le-
hetetlen lett volna lehatárolni. Ez a döntés je- lentős költségcsökkentést jelent az oltások ki- adásaiban, de e megtakarítások nem jelennek meg a cenzus költség-haszon elemzésében.
A népszámlálási adatokat 2016-ban fel- használták a Zika-vírus-fertőzés bemutatására New Yorkban, a Lyme-kór gyors terjedésére pedig az Egyesült Államokon kívül Európában.
Az Egyesült Királyság egészségügyi szervei kifejezték aggodalmukat a népszámlálási adatok területi részletezettségének esetleges korlátozá- sáról. A cenzus rövid távú költségvetési megta- karítása hosszabb távon a közköltségek jelentős növekedéséhez vezetnek, különösen akkor, ha rosszul mérik fel az egészségügyre, a szociális gondozásra és a közegészségügyi beavatkozá- sokra szükséges összegeket.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
Stuth, S.:
Kapcsolat a foglalkozás
és a határozott idejű szerződéssel történő alkalmazás között
(Zusammenhänge zwischen Berufe und befristete Beschäftigung.) – WISTA – Wirtschaft und Statistik. 2017. Nr. 1. Seite 110–122.
A határozott idejű szerződéssel történő al- kalmazás – összehasonlítva a határozatlan ide- jűvel – több kutató szerint alacsonyabb bért, rosszabb munkafeltételeket, nagyobb munka- nélküliségi kockázatot jelent. Így nem vélet- len, hogy a határozott idejű szerződéssel fog- lalkoztatottak 98 százaléka az utóbbi alkalma- zási formát részesítené előnyben. Jóllehet ma Németországban minden tizedik munkavállaló határozott idejű szerződéssel dolgozik, de fog-
lalkozástól, vállalatmérettől és más tényezők- től is függ, hogy a potenciális munkavállaló- nak mekkora az esélye, hogy ne csak ilyen al- kalmazási formát találjon.
A határozott idejű szerződés egy előre meghatározott időpontban vagy valamilyen esemény bekövetkeztekor (például visszatér a gyesről az addig helyettesített dolgozó) ér vé- get. Ez a szerződési forma azért előnyös a munkáltatóknak, mert a változó kereslethez igazodva rugalmasan tudják alakítani a szük- séges munkaerő-mennyiséget, keresletcsökke- nés esetén pedig megmenekülnek a költséges elbocsátási eljárástól. Ha valaki munkát keres, könnyebben tud határozott, mint határozatlan idejűt találni, így ez a forma javíthatja a mun- kanélküliségi rátát is. A munkáltatók számára a határozott idejű szerződéssel történő alkal- mazás kisebb fajlagos munkaerőköltséget je- lent, annak viszont, akit így alkalmaznak ala- csonyabb bért, nagyobb esélyt a munkanélkü- livé válásra, és emellett igencsak korlátozza az előrejutási, a karrierépítési lehetőségeket is.
A munkavállaló termelékenysége nemcsak a bér nagysága szempontjából meghatározó, de függ tőle az is, hogy határozott vagy határozat- lan idejű szerződéssel fogják majd várhatóan foglalkoztatni. A termelékenységre vonatkozó legfőbb információ alkalmazáskor a foglalko- zás. Azoknál a foglalkozásoknál, ahol a mun- káltatók között verseny zajlik a munkavállaló- ért, nagy esélye van a határozatlan idejű szer- ződéssel történő alkalmazásnak. A szerző hosszan tárgyalja a képzettség és az alkalma- zás kapcsolatát, valamint azt, hogy az adott képzettség megszerzésére fordított összeg hogy térül meg az adott munkavállaló termelé- kenységén keresztül az alkalmazónak, illetve a béren keresztül az adott személynek. A vállalat méretétől is függ viszont, hogy ez a forma mennyire költséghatékony. Mivel az „infláló- dó” (elértéktelenedő) végzettséggel rendelke- zőket jellemzően határozott idejű szerződéssel
Szakirodalom 127
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám veszik fel, ami egyben azt is jelenti, hogy ők,
amennyiben nagy létszámú vállalkozásnál dol- goznak, fokozottan ki vannak téve az elbocsá- tás kockázatának.
A végzettség és az elbocsátás valószínűsé- ge közötti kapcsolat fennállását az éves gyako- riságú, a népesség 1 százalékára kiterjedő mikrocenzus 1999 és 2008 közötti hullámaiból származó foglalkozásonkénti és az adott évben végzettekre vonatkozó végzettség szerinti tel- jes körű adminisztratív nyilvántartásából származó információk összekapcsolásával próbálta igazolni a szerző. Elvileg a két adat- forrás azonos nómenklatúrákat használ, de szükség volt a foglalkozás és a végzettség kö- zötti megfeleltetés kialakítására. Az elemezhe- tő állományban végül 1118 foglalkozás, illetve 677 080 személy szerepelt. A vizsgálathoz ún.
megfeleltetési indexet dolgoztak ki, ami az egyes foglalkozás gyakorlását lehetővé tevő képzésekből kilépők számát viszonyította az adott foglalkoztatást folytatók számához. Az adatok grafikus ábrázolása az inflálódó foglal- kozások körének lehatárolásában segített. A 1118 foglalkozást 10 decilisre osztották, ahol az Y tengelyen szereplő érték az utánpótlás in- tenzitását jelezte. A vizsgált foglalkozások 70 százaléka olyan volt, ahol 100, már ilyen fog- lalkozást folytatóra kevesebb mint 5 újonnan kiképzett munkaerőpiaci belépő jutott (az Y tengelyen szereplő index értéke 0,00 és 0,05 közé esett). A 8.-9. decilisnél ez utóbbi szám átlagosan 21 volt, tehát az ilyen foglalkozás gyakorlásához szükséges képzettséget meg- szerzők a munkaerőpiacon igen jelentős kon- kurenciával számolhatnak (ilyen foglalkozás például a reklámszakemberé). A megfeleltetési index szoros kapcsolatban áll az elbocsátási valószínűséggel is, minél magasabb az értéke, annál nagyobb az esélye az adott foglalkozta- tás folytatójának az állásvesztésre. A cikkben a két tényező közötti kapcsolatot a vállalatméret
változó bekapcsolása mellett regressziós mo- dell segítségével számszerűsítette a szerző. A foglalkozásoknak (végzettségnek) ennek alap- ján három típusa különböztethető meg. Az el- sőbe tartozóknál az elbocsátás kockázata füg- getlen a vállalkozás méretétől, a második cso- port esetében laza a kapcsolat, míg a harmadik csoportnál, melybe az inflálódó foglalkozások tartoznak, ez a kapcsolat meglehetősen szoros.
A számítások alátámasztják azt a hipotézis, hogy a munkaerőpiacon kisebb valószínűség- gel pótolható munkaerőt a cégek határozatlan idejű szerződéssel is igyekeznek magukhoz kötni, míg azon végzettségek/foglakozások esetében, ahol bőséges utánpótlás áll rendelke- zésre, a számukra költséghatékonyabb határo- zott idejű szerződést részesítik előnyben.
Ezeket az eredményeket jól lehet hasznosí- tani például a pályaválasztási tanácsadásnál, hogy a fiatalokat olyan képzések felé tudják terelni, amelyek nincsenek kitéve az inflációs hatásnak. Egy szakember (Polavieja) a spa- nyol adatokat elemezve arra is felhívta a fi- gyelmet, hogy a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatásnál a munkáltatónak nem a rugalmasság, hanem a költséghatékonyság növelése az elsődleges célja, ezért a határozat- lan idejű szerződéssel dolgozók helyére is tö- rekszik határozott idejűeket felvenni (helyette- sítő hatás). Ahhoz, hogy Németországban a határozott idejű szerződésnek csak rugalmas- ságnövelő hatása legyen, meg kell akadályoz- ni, hogy ez az alkalmazási forma anyagi előnyt eredményezzen a munkáltatónak. Ezt úgy lehet például elérni, ha a határozott idejű foglalkoz- tatás munkáltatói terheit az állam jogszabályi- lag megemeli. Egy ilyen lépéssel az ezzel az alkalmazási formával járó nagyobb elbocsátási kockázat is mérsékelhető.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
