Az 1965. évi Népességi Világkongresszus témái

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

AZ 1965. ÉVI NÉPESSÉGI VILÁGKONGRESSZUS TÉMÁI

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1965.

augusztus 30—a és szeptember 10-e kö—

zött rendezi második Népességi Világ—

kongresszusát, Belgrádban. Az ezt meg- előző —- első —— Világkongresszust 1954—

ben Rómában tartottáki. A Konferencia szervezésében az Egyesült Nemzetek Szervezetén kívül részt vesz a Nemzet—

közi Népességtudományi Unió, a Nem—

zetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszer—

vezet (WHO), valamint a Nemzetközi

Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD).

A vendéglátó Jugoszlávia kormánya lesz.

A Kongresszus célkitűzése. hogy elő—

mozdítsa a népességi problémák megér—

tését, különösen a gazdasági és társa—

dalmi fejlődés problémáinak demográfiai aspektusait; hogy felkeltse az érdeklő—

dést az említett problémákkal kapcsola- tos tudományos kutatás és adatgyűjtés iránt, valamint, hogy fokozza ez utób- biak eredményességét. Különös figyelmet fognak szentelni a fejlődő országok vi- szonyainak, ahol általában a leggyor- sabb (évi 3%) a szaporodás és ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés prob—

lémái is a legégetőbbek. A népesség sza- porodásának magas arányszáma és ater- melés növekedése közötti összhang biz—

tosításának nehézségét tehát még sú—

lyosbítják a gazdasági és társadalmi fei—

lődés akadályai. Az e kérdésekkel kap—

! A római Népességi Világkongresszusról viszonylag bő ismertetés található a Demográ- fia 1958. évi 2—3. számában (316—318. old.) és a Statisztikai Szemle 1954. évi 11. számában (892—913. old.). Megemlítjük, hogy a Nemzet- közi Népességtudományi Unió, mely kétéven- ként tartja üléseit és a második világháború óta Bécsben (1959. augusztus 28. és szeptember 4. között), New Yorkban (1961. szeptember 11—416. között) és Ottawában (1963. augusztus 21—29. között) rendezett kongresszust a Népes- ségi Világkongresszus évében nem tart kii- lön ülést. hanem közreműködik a Világkong—

resszus megszervezésében.

csolatban hozandó döntések szükségessé teszik az egyes országok folyamatos demográfiai helyzetének ismeretét, an—

nak valószínű változásait az előrelátható jövőben és e változások gazdasági ösz- szefüggéseit.

A kongresszuson az alábbi témák megvitatására kerül sor (12 plenáris ülésén, valamint 12 vitacsoportülésen):

A. PLENARIS ULESEK A. 1. Termékenység

a) A termékenység színvonala és trend—

Jel.

b) Gazdasági és társadalmi tényezők hatása a termékenységre, különös tekin- tettel a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének hatásaira.

c) A termékenység befolyásolását célzó rendszabályok hatékonysága.

A. 2. Halandóság

a) A halandóság színvonala és trend—

jei, valamint ezek kapcsolata kor— és nemspecifikus halálozási arányszámok—

kal.

b) A közegészségügyi intézkedések és a gazdasági és társadalmi tényezők ha—

tása a halandóságra, különös tekintettel a fejlődő országok gazdasági és társa—

dalmi fejlődésének hatásaira.

c) A csökkenő halandóság és a javuló egészségi feltételek gazdasági és társa—

dalmi hatásai.

A. 3. Belföldi vándorlás (különös tekin- tettel a falu—város közötti vándormoz- galmakra)

a) A falusi és Városi körzetek közti vándorlás volumene és iránya, valamint ennek Viszonya a falusi és városi kör—

zetek természetes népszaporodásához.

b) A falu—város közti vándorlást be—

folyásoló tényezők, különös tekintettel a fejlődő országok falusi és Városi körze- teiben a gazdasági és társadalmi felté—

telek hatására.

,/

920 NEMZETKÖZI mamam

és városi vándorlók is- mérvei és vándormozgalmuk hatása a falusi és Városi körzetek népességének összetételére.

d) A belföldi vándorlások egyéb as:- pektusai.

A. 4. A jövőbeni és perspektívák

a) A termékenység, halandóság és ter—

mészetes szaporodás irányának jövőbeni hatásai.

b) A nemzetközi és belföldi vándorlás irányának jövőbeni hatásai.

c) A jövőbeni népesség előreszámítása, lehetőségek és hibahatárok. _ _

d) A városi és falusi népesség jövő—- beni növekedésének hatásai.

e) A népességösszetétel jövőbeni vál—

tozásainak hatásai.

c) A falusi

demográfiai fejlődés

*A. 5. A munkaerő-helyzet és foglalkoz- tatottság demográfiai szempontjai

a) A gazdasági tevékenységekben való részvétel ésaz eltartottsági arányok de- mográfiai trendjei, valamint az ezekre ható tényezők.

b) A munkaerő— és foglalkoztatottsági politika demográfiai megfontolásai.

c) A munkanélküliség és az alacsony (foglalkoztatottság problémájának demog—

ráfiai szempontjai.

A. 6. A* képzettség emelésének demog- ráfiai szempontjai

a) Az oktatás—nevelés körülményeit és szolgáltatását befolyásoló demográfiai tényezők.

' b) A képzettség emelésének hatása a termékenység, a—halandóság és a belföldi vándorlás trendjére.

*c) A nevelésfejlesztés koordinált ter- vének demográfiai megfontolása.

d) A képzett munkaerők iránti szük—

séglet és elosztásuk a gazdasági és tár- sadalmi fejlődéssel kapcsolatban.

A, 7. A mezőgazdasági feilesztés és az élelmiszerellátás demográfiai szempont—

jai

a) Az élelmiszerszükséglet nagyságát, megoszlását és a termelést befolyásoló demográfiai tényezők.

b) A gazdasági fejlődés, mezőgazdasági termelékenység és a demográfiai ténye- zők kölcsönhatása.

c) Népesség és a mezőgazdasági források.

A. 8, A. városfejlesztés és a lakásépítés demográfiai szempontjai

a) A városiasodás. az iparosítás és a mezőgazdasági fejlődés kölcsönhatásai.

erő-

b) A lakásszükségletet befolyásoló dea mográfiai tényezők.

c) A városfejlesztés szükségleteit —- a ,_

lakásépítkezés kivételével ——- befolyáriolóef , demográfiai tényezők (közszolgáltatások, _—

szociális intézmények, városi foglalkoz— ;

tatási lehetőségek stb.) *'

d) A városfejlesztési és lakásépítés;

tervek hatásai a város—falu közötti ván—%

dei—lásra és a városi népességszám emei— * kedésére.

e) A városfejlesztési és lakásépítési

** palinka demográfiai vizsgálata és kap—

csolata a gazdasági és társadalmi fejlő-é * désre vonatkozó állami intézkedésekkel

A. 9, A megtakarítások, a hema

a_ wohnológiai fejlődés és az iparos demográfiai aspektusai

*a) A tőkeszükségletet, a megtakarítá—

sok mértékét, az iparosodást és a gaz—

dasági élet rugalmasságát befolyásoló demográfiai tényezők. "' — '

b) Demográfiai Vizsgálódások a beru—

házasok és a technológiai fejlődés stra—

tégiájával kapcsolatban.

A 10. A gazdasági fejlődés demográfiai szempontjai

a) A népességfejlődés arányánakés a népesség összetételének hatása az egy főre, jutó. termelésre és a gazdasági fej- lődés lehetőségeire egyes országok gaz—

dasági és demográfiai körülményei közt, b) Azon erőfeszítésekkel _kapcsolatos problémák, amelyek arra, irányulnak, hogy leküzdjék a gazdasági fejlődés cél—

kitűzéseit gátló demográfiai akadályokat;

intézményes és szervezeti tényezők; az ilyen erőfeszítések sikeres lehetőségei egyes országok adott viszonyai között.

A. II.—A. 12. A tematikus ülések főbb eredményeinek összefoglalása és vitája (két ülés).

Ezen a két ülésen mérlegelik majd mind a vitacsoportülések, mind a plená—

ris ülések eredményeit.

B. VITACSOPORTULÉSEK

B. 1. Termékenységi tényezők és mód,—

szerek olyan területeken, ahol a termé-—

kenység viszonylag magas

a) Differenciális termékenység külö- nös tekintettel a jelenlegi és a jövőbeni várható termékenységi trenddel való

kapcsolatra.

b) Házassági és családsémák és kapu csolatuk a termékenységgel.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

921

c) A termékenység iránti magatartás és indíték, valamint a termékenység—

szabályozás ismerete és módszereinek gyakorlata.

B. 2. Termékenységi tényezők és mód- szerek olyan területeken, ahol a. termé—

kenység viszonylag alacsony

a) Differenciális termékenység különös tekintettel a jelenlegi és a jövőbeni vár- ható termékenységi trenddel való kapcso-

latára.

b) Házassági és családsémák és kap—

csolatuk a termékenységgel.

c) A termékenység iránti magatartás és indíték, valamint a születésszabályozás ismerete és módszereinek gyakorlata.

B. 3. Halandóság, morbiditás és halálokok a) Haláloki sémák és kapcsolatuk a halandóság színvonalával és irányával.

b) A morbiditás állapota és iránya, va—

mint kapcsolata a halandóság szinvona—

lával és irányával.

B. 4. A népesség száma és nemek, illetve kor szerinti összetételének előreszámitása a) A népesség száma és nemek, illetve kor szerinti összetétele, előreszámitásának módszerei és problémái.

b) A népességszám előreszámítására irányuló erőfeszítések sikere az 1950—es években és a hibaforrások.

c) A népességszám előreszámítása és a

nemek, illetve kor szerinti előreszámítás bázisának tökéletesítéséhez szükséges adatok és vizsgálatok típusai.

B. 5. Városi és falusi népesség, a gazda—

ságilag aktív népesség, a háztartások és családok előreszámitása

Megfontolás tárgyává kell tenni vala—

mennyi előreszámitás—tipus módszereit és problémáit, valamint az adat—tipusokat és a tanulmányokat az előreszámítások bázisának tökéletesítése, céljából.

B. 6. Demográfiai alapadatok megszer—

zésének módszerei ott, ahol a népszám- lálási és népmozgalmi nyilvántartási rendszerek hiányosak vagy hibásak

a) Nem hagyományos módszerek a születési, halálozási adatok és egyéb de—

mográfiai alapadatok megszerzésére (háztartási képviseleti felvételek, ,,né—

pesséeszám továbbvezetés" számítások, kénviseleti nyilvántartási terv).

b) Nénszámlálási adatok használatá—

nak módszerei a termékenység és halan- dóság mérésére.

c) Módszerek a népesség korösszetételi adatainak megszerzésére, ahol az össze—

írt személyek nem tudnak pontos adato- kat adni életkorukról.

d) A születésekre, halálozásokra és a népesség korösszetételére vonatkozó hi—

bás adatok értékelésének és helyesbíté—

sének problémái és módszerei.

B. '7. Újabb fejlődés a népesség szapo- rodása és összetétele és azok viszonya tényezőinek mérési és elemzési módsze- reiben és elméletében

Megfontolandó példák az újabb fej- lődés fokozatainál a halandóságra és a termékenységre vonatkozó tanulmányok—

ban a faktoriális elemzés alkalmazásai, valamint az egyének termékenységi, ha—

lálozási és vándorlási magatartásával kapcsolatos előreszámitási módszerek.

B. 8. A demográfiai kutatás és képzés előmozdításának problémái a fejlődő országokban

a) Személyzet toborzása és oktatása demográfiai kutatásra és képzésre.

b) A demográfiai (kutatás és képzés intézményesítése.

c) Nemzetközi együttműködés a de- mográfiai kutatás és képzés területén.

B. 9. Nemzetközi vándorlás mint a fej—

lődő országok gazdasági és népességi problémái megoldása elősegítésének egyik módja

a) A be— és kivándorlás lehetséges kö—

vetkezményei a népesség száma és sza—

porodása szempontjából.

b) A bevándoroltak anyagi segítségé—

nek szerepe a bevándorlási országok gaz—

daságában.

c) A bevándorlás mint a szükséges szakmai ismeretek megszerzésének és a gazdasági és társadalmi előrehaladás ser—

kentésének eszköze.

d) A bevándorlók felszivódásának költ—

ségei.

B. 10. Népesség és természetes erőforrá—

sok

a) Energia erőforrások.

bl Nem fűtőanyag ásványok és létesít—

hető erőforrások.

c) Az erőforrások felhasználási és ke—

reskedelmi problémái.

B. 11. A gazdaságilag aktív népesség, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség és az elégtelen ;foalalkoztatottság meg- határozása és mérése.

B, 12. Népességi genetika