Statisztikai integráció részmérlegekkel

(1)

STATISZTIKAI lNTEGRÁClÓ RÉSZMÉRLEGEKKEL

DR. SZILÁGYl GYÖRGY

A statisztika integrációja körülbelül két évtizede szerepel a különböző nemzeti statisztikai hivatalok és a nemzetközi szervezetek munkaprogramjaiban. Magyar-

országon 1981 tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága nagyszabású vitaülést rendezett .,A gazdaság- és társa—

dalomstatisztika integrációjának kérdései" cimen.1 Az ülésen a statisztikai integ—

ráció számos elméleti és gyakorlati kérdése tisztázódott, köztük az is. hogy hol

tart a magyar statisztika az integrációs folyamatban, és milyen feladatok állnak még előttünk. A téma annak felismerése révén kerül mindjobban előtérbe. hogy a gazdasági és a társadalmi élet jelenségeinek, folyamatainak jó része nem ele- mezhető elszigetelten az adott diszciplína keretei között. hanem szükség van szó- mos más területen. ágazatban érvényesülő hatások vizsgálatára is. Az egyik. leg- többször emlegetett példa a közegészségi állapotok vizsgálata. amelyben a mor—

talitási és morbiditási adatok leírják a jelenségeket, de amelyeknek magyaráza- tához számos közgazdasági és társadalmi jellegű információ szükséges (lakáskö—

rülmények, környezeti hatások, műveltségi színvonal stb.). Az integráció tehát nem adminisztrativ intézkedések sorozata (még ha ilyeneket is maga után von), nem is a statisztikai szervezetek kizárólagos belső ügye. még kevésbé valamilyen — ki—

vülről rájuk kényszerített vagy belső indíttatású — .,rendcsina'lási" szándék. hanem az értelmes és konzisztens elemzések. ok—okozati vizsgálatok előfeltétele.

AZ INTEGRÁCIÓ KERETRENDSZERE

Az integrációs folyamat során maga a fogalom is változik, ami egyrészt a kon- cepció tisztázását. másrészt bővülését jelenti. Egy ideig például külön szálon ha- ladt a gazdaság- és társadalomstatisztika integrációja. nem mintha nem ismerte volna fel minden érdekelt e két nagy terület összefüggéseit és a kapcsolat szük-

segességét, hanem inkább azért, mert az integráció lehetőségei mások a gazda- ság- és mások a társadalomstatisztikában. A gazdaságstatisztika ágai vagy terü—

letei természetüknél. vizsgálatuk tárgyánál fogva is könnyebben illeszkednek va-

lamiféle integrált rendszerbe. mint azok a funkciók. amelyekkel a társadalomsta—

tisztika foglalkozik (népesség. oktatás. egészségügy, tudományos kutatás, jóléti

tevékenység stb.). A gazdaságstatisztika integrációja azért is előbbre tart, mert

itt létezik egy központi eszköz: már korai stádiumban egyetértés alakult ki abban.

hogy a nemzetgazdasági számlák és mérlegek képezik a gazdaságstatisztikák ösz-

íEzen a cimen tette közzé a két bizottság azt a kiadvány! is. amely a vitaülés referátumait és a vita összefoglalóját tartalmazza (5).

(2)

DR. SZILÁGYI: STATISZTIKAI INTEGRÁCIÓ 767

szefüggő rendszerének magját. .,Mint a legtöbb országban. a gazdaságstatisztika

nálunk is az ágazati statisztikák talaján épült ki. Az ötvenes évek végén, a hat- vanas évek elején a népgazdasági mérlegrendszer koordináló funkciójának erősö—

désével vált egységes egésszé"2 ((10) 12. old.).

A társadalomstatisztikának nincs ilyen. szinte ..természettől adott" rendszere.

amely az egyes ágazati statisztikák kialakulásával egy időben vagy azokat csak kis késéssel követve jött volna létre. A rendező eszköz szüksége azonban itt is hamar felmerült és különböző elképzelések alakultak ki annak jellegéről.

1. A Richard Stone—féle híres gondolat (14). Eszerint létezik a nemzeti sta-

tisztikákéhoz hasonló koherens és strukturált adathalmaz, nevezetesen a népes—

ségi adatok halmaza. amelyet a mérlegekhez hasonló módon kellene összefüggő keretbe rendezni. A ,.társadalmi demográfiának" ebbe a koncepciójába — ahol a statisztikai egység az egyes ember -— a szorosan vett népesség (nemek és kor sze—

rinti összetétel. népmozgalom stb.) mellett a foglalkoztatás és képzés is beletar—

tozik, és az így kialakuló információ-rendszernek képesnek kellene lennie a tár- sadalmi élet különböző oldalainak leírására és elemzésére.

2. A társadalomstatisztikai mutatók ennél szélesebb. de kevésbé szigorúan strukturált keretrendszere (FSDS)3. amelybe a szociális szféra más területei is

(egészségügy. közrend stb.) és a gazdaságstatisztikának a népességgel, társada-

lommal összefüggő elemei (jövedelmek, egészségügyi. oktatási, jóléti kiadások

stb.) is beletartoznak.

_3. A társadalomstatisztika integrálása a nemzeti számlák rendszerébe e szám—

lák kereteinek bizonyos kibővítésével. Ez az elképzelés. amit Robert Eisner, az ame—

rikai Northwestern University professzora képvisel .,Total lncome System of Acco—

unts" elnevezésű rendszerével, a társadalomstatisztika integrálását a pénzben kifejezhető, mutatószámokra redukálja (4). (A javaslat nem talált különösebb tá—

mogatásra.)

A központi rendszer és a részterületek

A külön-külön integrálandó gazdaság- és társadalomstatisztika gondolata ma

már jórészt a múlté annak ellenére, hogy —- mint láttuk -— a két nagy szféra integ-

rációjának eszközei és nehézségei nem teljesen azonosak. A bevezetőben emlitett elemzési célok egy —- legalább is koncepciójában — egységes statisztikai rendszer irányába mutatnak. Ennek a rendszernek azonban. ha túl akar lépni az elméleti konstrukción. azaz hatni akar a statisztika mindennapi gyakorlatára, az egységes—

ség mellett messzemenően figyelembe kell vennie az ágazatok, részterületek, gaz- dasági—társadalmi funkciók sajátosságait és a megfelelő ágazati stb. statisztikák—

nak azokat a vonásait. amelyek e sajátosságokból következnek. Ez a követelmény a gazdaságstatisztikára és a társadalomstatisztikára egyaránt érvényes. Érvényre juttatásával az integráció úgy szélesíti a statisztikai elemzések horizontját. hogy közben nem fosztja meg a részterületeket a maguk sokszínűségétől.

A nemzetközi irodalomban egyre erősödik az az irányzat, amely a nemzeti számlákban, illetve mérlegekben látja mindenféle (gazdaság- és társadalom—) sta—

2Ebben az idézetben a mérlegrendszer ..koardináló" nem pedig "integráló" funkciójáról esik szó.

Bár a két fogalom nem azonos. amennyiben az integráció szigorúbb egységesítésre utal, mint (: koor—

dináció. a témával foglalkozó irodalom nagyobb része nem választja szét e két funkciót, azok között pe—

dig. akik megpróbálkoznak valamilyen különbségtétellel (nem egyszer egy harmadik fogalomnak, a ..har- monizálásnak" a bekapcsolásával is). ma még (3) nincs egyetértés e kategóriák statisztikai jelentése közötti eltérés tekintetében. A kérdés boncolgatása érdekes lenne ugyan, e cikkben azonban eltekintünk tőle és eltekintünk a statisztikai integráció és koordináció közötti különbségektől is.

3Framework for the integration of social and demographic statistics. Bővebben lásd például (i)-ben.

(3)

768 3: DR. SZILÁGYI GYÖRGY

tisztika koordinatív keretét. E szerep tekintetében nincs különbség a két nagy

számla—, illetve mérlegrendszer. az SNA és az MPS'* között. ..Mivel az SNA össze-

függő struktúrába integrálja és kapcsolja össze a folyamatokra és állományokra (flows and stocks) vonatkozó összes definíciót és osztályozást.. .. kiváló eszköze a gazdasági és társadalmi elemzéshez szükséges adatgyűjtés és öszeállitás meg-

tervezésének" — mondja bevezetőjében az SNA hivatalos kiadványa (16). Az MPS dokumentumának bevezetője hasonló szellemben kezeli a témát: .,A népgazda-

sági mérlegrendszer központi helyet foglal el a gazdaságstatisztika rendszerében, és jelentős befolyása van a gazdaságstatisztika más alrendszereinek fejlődésére.

A népgazdasági mérlegrendszer a gazdasági és társadalmi tervezés koordinációs eszköze" ((11) 1. old.).

-Az ENSZ Európai Statisztikusok Értekezletének a nemzeti számlákkal és mér-

legekkel foglalkozó munkacsoportja a nyolcvanas évek elején tárgyalta a számlák és mérlegek integrációs szerepét. Ennek során az a vélemény alakult ki. hogy en-

nek a szerepnek két aspektusát lehet megkülönböztetni:

a) az ún. ,,koncepcionális" integráció a mérlegrendszerben, azaz az egyes ágazati sta- tisztikákban alkalmazott különböző fogalmak. meghatározások és osztályozások egységesí- tése;

b) a ,.technikai" integráció, azaz annak biztosítása. hogy az adatok meg is felelnek ezeknek a fogalmaknak és osztályozásoknak (7).

Adva van tehát egyfelől a népgazdasági mérlegrendszer mint a statisztikai

integráció központi magva. amely egységes keretbe illeszti a gazdaság és a tár—

sadalom minden ágából. részterületéről származó információk közül azokat. ame—

lyek e keretbe illenek. Adva van másfelől az ágazatokra, területekre, funkciókra vonatkozó statisztikák gazdag sokfélesége. jóval mélyebb részletekben. mint amit a mérlegrendszer makroökonómiai szemléletmódja megkiván, számos olyan, az ágazat stb. számára releváns részlettel, amely a népgazdasági mérlegekbe nem illik bele. köztük nem pénzben. hanem különböző naturáliákban kifejezett muta- tókkal. amelyek kívül esnek a mérlegek kizárólagosan monetáris szemlélet— és ki—

fejezésmódján. E statisztikák már a vizsgálatuk tárgyát tekintve is csak részben hangolhatók össze a mérlegekkel.5 Előfordul, hogy azok a szempontok, amelyek

szerint a népgazdasági mérlegek egy-egy ágazat vagy funkció működését vizsgál—

ják, egy adott ágazat szempontjából másodlagos jelentőségűek. az ágazatra való-

ban jellemző adatok viszont nem tükröződnek a mérlegekben.

..Tanpélda" erre a kereskedelmi forgalom és a kereskedelmi ágazat termelési

értéke; előbbi az ágazat egyik legfontosabb teljesítménymutatója. a mérleg azonban nem ezt. hanem a termelési értéket veszi számba. ami iránt magában a ke—

reskedelemben viszonylag csekély az érdeklődés.

A RÉSZMÉRLEGEK

Az integrációban vezető szerepet játszó országok statisztikusai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a statisztika egy sajátos eszközrendszerére. melyet -— jobb

hiján - a részmérlegek rendszerének nevezhetünk. Jobb híján. mert az eredeti

lSystem of National Accounts (SNA), az ENSZ nemzeti számlarendszere (16), amely főleg a piac—

gazdasági országokban használatos. Material Product System (MPS), illetve a Népgazdaság Statisztikai Mérlegrendszere (11). (röviden népgazdasági mérlegrendszer) a központi tervezést folytató országok el- számolási rendszere.

5E tekintetben a gazdaság— és tórsadalomstotisztika között csak fokozatbeli különbség van. emény-_

nyiben előbbinek nagyobb az érintkezési felülete a népgazdasági mérleggel. mint az utóbbinak. de a:

integrálhatóság a gazdaságstatisztika számára sem teljes. viszont a társadalomstatisztika is - ha kor- látok között. de — létezik.

(4)

STATISZTIKAI INTEGRÁCIÓ 769

elnevezés ,.satellite accounts" aligha fordítható félreértések nélkül magyarra.6

A részmérlegek öszefüggő rendszerbe foglalják a gazdaság vagy a társadalom

egy-egy ágazatának, részterületének különböző statisztikai mutatóit. Ezáltal

a) lehetővé válik az ágazat stb. helyzetének. működésének sokoldalú. komplex elem—

zése; ideális esetben a részmérlegek ugyanolyan teljes képet adnak saját tárgyukról, mint a népgazdasági mérlegrendszer a gazdaság egészéről;

b) integrált keretben rendeződnek az ágazat helyzetét és működését leíró, különböző forrásokból származó statisztikák;

c) ezek hozzákapcsolódnak a központi rendszerhez. azaz a népgazdasági mérlegekhez.

Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozni kell. hogy a részmérlegek nem kizá- rólagosan egyik vagy másik mérlegrendszerhez (SNA vagy MPS) illeszkednek. Bár- melyik rendszer kiegészülhet részmérlegekkel, amelyek között természetesen a köz- ponti rendszer típusától függően is lehetnek különbségek.

A részmérlegek típusai

A részmérlegekkel lefedett témák nagyon különbözők lehetnek az elemzési.

illetve integrációs igényektől függően. (Egyes szerzők a részmérlegek ,.családjai- ról" is beszélnek (12). (18).) A részmérlegek egy része kifejezetten ágazati. mint a mezőgazdaság, a lakásgazdálkodás vagy a közlekedés mérlegei. Ezek célja mindenekelőtt az adott ágazat helyzetének. működésének árnyaltabb elemzése.

részletekben gazdagabb bemutatása annál. amit a központi rendszer nyújt. A la- kásgazdálkodás esetében például a központi rendszer kimutatja a lakásberuhá- zások értékét, az állami szektor lakás célú kiadásait. a lakossági fogyasztáson be- lül a lakásra fordított összeget, a nemzeti vagyon mérlegében pedig a lakásva- gyont. Ezek azonban csak nagyon vázlatos képet adnak az ágazatról. Az elemzés- hez szükség van például a lakásberuházások részletezésére lakástipusok szerint, az új építés és a felújítás elválasztására, esetleg a földvásárlás elkülönítésére.

A lakásépítés finanszírozásának nyomon követéséhez részletezni kell az intézményi szektorok (vállalatok. bankok, állami szektor, háztartások) hozzájárulásának mér—

tékét hitelnyújtók és hitelfelvevők csoportjai szerint. Különösen érdekes lehet a ház- tartások lakással kapcsolatos hitelfelvételének és hitel-visszafizetésének alakulása.

Az ilyen és hasonló adatok egy része szorosan beleillik a központi rendszer kon- cepciójába, de tényleges beépítésük túlterhelné a rendszert, más részük túllép a központi rendszer keretein, az adott ágazat szempontjából azonban releváns.

Az ágazati részmérlegek közül kétségkívül a mezőgazdaságé a legkidolgo—

zottabb, ahol elfogadott nemzetközi ajánlásokat is találunk. A ,.Mezőgazdasági számlák európai kézikönyve" c. ENSZ—ajánlás (8)7 például jellegzetesen illeszke- dik az ágazati típusú részmérlegek közé. A kiadvány bevezető paragrafusa pontos leírását adja az ágazati részmérlegeknek, és rávilágít azokra az elemzési aspek- tusokra, amelyeket a mezőgazdasági számlarendszer kínál: ,,A mezőgazdaság vizsgálatához, a mezőgazdasági politika kialakításához és a mezőgazdasági fej- lesztés tervezéséhez összefoglaló és összefüggő adatokra van szükség a mezőgaz—

dasági tevékenység minden területéről. A hagyományos mezőgazdasági statisztika az adatok széles körét szolgáltatja a növénytermelésről, az állattenyésztésről,

5 Mérlegek helyett bizonyára pontosabb lenne számlákról beszélni. de félő, hogy a nemzetgazdaság!

számlarendszerben nem járatos olvasók könyvviteli számlákra vagy még rosszabb esetben fizetési fel—

szólításra. vagy nyugtára gondolnának. A ..satellite" szánok pedig egyetlen szótári jelentése -— kísérő.

bolygó, csodás — sem kínálkozik kellően érthető megoldásnak. de még a szerző elméjében egy pillanatra feltűnt ..szputnyik-szo'mla" sem.

Árvay lános munkája, amely az SNA—hoz és az MPS-hez egyaránt megteremti a kapcsolódást.

4 Statisztikai Szemle

(5)

770 DR. SZILÁGYI GYÖRGY

az árakról stb. Az adatokat rendszerint külön, egymástól függetlenül jelentetik meg.

Átfogó elemzésekhez azonban olyan információkra van szükség, amelyekben a

mezőgazdaság összes termelését szembeállítják a felmerülő költségekkel, a be-

ruházásokat azok pénzügyi forrásaival, a mezőgazdasági üzemek jövedelmét azok kiadásaival és nem annyira különálló adatokra az egyes tételekről. Ahhoz, hogy lehetővé váljék a mezőgazdasági tevékenységnek és fejlesztésnek a népgazdaság más részeivel összefüggésben történő tanulmányozása, arra is szükség van. hogy a mezőgazdasági statisztika adatai illeszkedjenek a gazdaság egészére vonat- kozó adatokhoz és azokkal összehasonlíthatók legyenek. A mezőgazdasági szám- lák biztosítják a mezőgazdaság ilyen jellegű. kölcsönösen kapcsolódó jellemzését.

ugyanolyan módon, ahogy a nemzetgazdasági számlák és mérlegek lefedik az egész gazdaságot. " ((8) 7. old.)

A részmérlegek másik csoportjába olyan gazdasági—társadalmi funkciók mér-

legei (számlái) tartoznak, mint az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a

kutatás stb.

Ezekre a részmérlegekre szintén érvényes az. hogy tovább részletezik azokat az információkat, amelyek e funkciókról a központi mérlegekben találhatók. de felépítésüknek nem ez a legjellemzőbb vonása. Ennél lényegesebb az, hogy egy adott funkció (például az égészségügy) részmérlegei számot adnak az egész- ségüggyel kapcsolatos minden tevékenységről akár az egészségügyi ágazatba tar—

tozó intézmények végzik őket. akár mások. Tehát nemcsak az orvosok, rendelőinté-

zetek. kórházak tartoznak ide, hanem a gyógyszer-kereskedelem. az orvosképzés.

(: gyógyászati kutatás, az állami egészségügyi igazgatás stb. Másszóval a rész- mérlegek az adott funkció szempontjából teljességre törekszenek. Ez azzal jár.

hogy a különböző részmérlegek ótfedhetik._és át is fedik egymást. Az orvosképzés például ugyanolyan joggal tartozik az egészségügyi funkcióba, mint az oktatásba.

és valóban, mind az egészségügy, mind az oktatás részmérlegei számot adnak

róla. Hasonló átfedések lehetnek az egészségügy és a kutatás vagy az egészség-

ügy és a kereskedelem relációkban is. Vagyis az egyes részmérlegek önmagukban

zárt rendszert alkotnak. együttesen azonban nem. Nem fedik le (legalábbis nem

szükségképpen) az összes létező tevékenységet, illetve funkciót, de nem is követelik meg, hogy egy—egy tevékenység csak egy helyen szerepeljen.

Ez a fajta flexibilitás eltér a központi rendszer szigorúan taxonómikus osztá- lyozásaitól, ahol a kettős számbavételt elkerülendő, feltétlenül el kell dönteni mindenegyes tevékenység és intézmény. sőt minden egyes gazdasági művelet ho- vasorolását. E ..vagy—vagy" kategorizálással szemben áll a részmérlegek ,.is—is"

szemlélete. Ennek révén a funkcionális elemzések megszabadulnak a központi

rendszer bizonyos kötöttségeitől, és könnyebben alkalmazkodnak a saját terület

jellemző vonásaihoz és elemzési igényeihez. lly módon viszont kevésbé magától értetődő és nehezebb a központi rendszer adataival való kapcsolat nyomon köve—

tése. (Meglepő, hogy a téma irodalma milyen kevés figyelmet szentel ennek a

kérdésnek.) Néhány fő adat tekintetében feltétlenül szükség van a csatlakozás biz—

tosítására. tehát a központi rendszer és a részmérleg adatainak egymásból való

levezetésére.

A részmérlegek harmadik csoportja az előzőnél is lazábban kapcsolódik a központi rendszerhez. A központi rendszer inkább csak minta. analógia az adatok mérlegszerű elrendezéséhez. Ezeken a területeken a természetes mértékegységben kifejezett statisztikák vannak túlsúlyban, az értéki adatok másodlagos jelentősé—

gűek. Ilyenek például a természeti kincsek számlái (18), (19). (20). amelyekta természeti erőforrások állományáról, a bennük végbement változásokról (folya-

(6)

STATISZTIKA! INTEGRACIO 771

matokról) mérlegszerű rendszerben adnak számot, egyben koordinálják a külön- böző forrásból származó statisztikai adatokat.

A különböző részmérlegek és a központi rendszer összefüggését az 1. séma szemlélteti.

1. séma. A központi rendszer és a részmérlegek kapcsolato

/——————

Egyéb részmeM—gpf

funkcionayrs "M'/epp;^, ^7. ^,

A részmérlegek három csoportja közül az ágazatiakat vastag vonalak jelké- pezik; valamivel távolabb helyezkednek el a funkcionális mérlegek, ezeket véko- nyabb vonalak kötik össze a népgazdasági mérlegrendszerrel. A funkcionális mér- legek között - mint láttuk — átfedés is lehetséges. a sémán ezt az oktatás és az egészségügy'körének találkozása példázza. Az egyéb részmérlegek a séma szélén helyezkednek el; ez és a szaggatott vonal a központi rendszerrel való gyenge kap—

csolatot jelzi.

A részmérlegek ilyen felfogása azzal a következménnyel is jár. hogy a rész- mérlegek önmagukban semmit sem mondanak a szóban forgó funkció vagy ágazat

(mint egész) össznépgazdasági helyéről. súlyáról stb. Ezt az átfogó információt

továbbra is csak a központi rendszerben lehet megtalálni. Szokták a részmérle-

gek mezoinformációs jellegét hangsúlyozni a központi rendszer makroszemléleté-

vel szemben.

A részmérlegek struktúrája

Az itt következők elsősorban a funkcionális mérlegekre vonatkoznak, bizonyos megállapítások azonban érvényesek az első vagy a harmadik. sőt esetleg va—

lamennyi csoportra.

A különböző részmérlegek struktúrájukat tekintve is elsősorban a konkrét te-

rület igényeihez és sajátosságaihoz alkalmazkodnak; ebben is megnyilvánul a rendszer flexibilitása. Közös struktúráról ezért csak néhány általános vonás ere—

jéig beszélhetünk.

4'

(7)

772 DR. SZiLÁGVI GYÖRGY

Egy—egy funkció működését illetően a részmérlegek a következő kérdésekre adnak választ:

-- Ki mit finanszíroz?

— Ki mit termel?

-— Ki mit használ fel?

Ennek megfelelően a részmérlegekben leírt gazdasági—társadalmi folyama- tok szereplőinek (alanyainak) három csoportja különböztethető meg:

-— a finanszírozók,

- a termelők, amit természetesen általánosítva kell értelmezni. hiszen itt nem szoro—

son. hanem szélesen vett termelésről, főként szolgáltatások nyújtásáról van szó.

- a felhasználók vagy haszonélvezők.

Ugyancsak három csoportja van a részmérlegekben nyomon követett folya-

matoknak: '

— finanszírozás,

— termelés (a jellegzetes szolgáltatás nyújtása),

— felhasználás.

A 2. séma vázlatosan bemutatja ezeket az összefüggéseket.

2. séma. A részmérlegek általános vázlata

Termelők'

Felhasználók Finanszírozők

Tanulás

Felhasznál ás

Szolgáltatánok

' A szolgáltatások termelői,

Az egyes aspektusok más'más intenzitással és más—más részletezésben jelen—

nek meg a különböző részmérlegekben. Egyesek a finanszírozó szektorokat. mások

a szolgáltatásokat világítják meg erőteljesebben. vagy mutatják be nagyobb rész- letezésben. Helyenként lehetőség van a finanszírozás részletezésére nemcsak a termelők. hanem a szolgáltatások fajtái szerint is (szaggatott vonal a 2. sémában).

A felhasználók csoportjai egyes esetekben elkülöníthetők egymástól, más esetekben nem. A víztisztítás —- mint az egyik környezetvédelmi részfunkció — haszonél- vezői például a háztartások, a helyi közösségek és a termelők egyaránt. anélkül.

hogy a felhasználás mértéke elosztható volna közöttük. Egy másik funkció, a szeny- nyezőclés elleni védelem, azon belül a szennyező anyagok eltávolítása esetében már elkülöníthetők a felhasználó szektorok, a háztartások, a termelőegységek stb.

A részmérlegek főösszege a szóban forgó funkcióra fordított összes kiadás.

Ennek egyik része a folyó működést. másik része a beruházásokat szolgálja. Meg-

jegyzendő, hogy az összes kiadás a felhasználók szempontjából egyrészt a funk- cióhoz tartozó termelők jellegzetes szolgáltatásaiból (az egészségügy esetében orvosi. kórházi stb. szolgáltatások), másrészt a funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő javakból és szolgáltatásokból (például gyógyszer) tevődik össze. (E kiegészítő javak és szolgáltatások -— az egyszerűség érdekében — nem szerepelnek a 2.-sé-

mán. Egyébként a részmérlegek nem foglalkoznak az ezeket termelő szektorokkal.)

(8)

STATlSZTlKAI lNTEGRAClÓ 773

Noturális mutatók a részmérlegekben

A funkció teljesebb ábrázolása érdekében a részmérlegek pénzben kifejezett

adatai kiegészülnek a funkcióra legjellemzőbb naturális mutatókkal. Tulajdonkép- pen csak szóhasználat kérdése. hogy ezeket a részmérlegek öszetevőinek tekint—

jük—e (mint az itt hivatkozott szerzők többsége teszi) vagy hozzájuk kapcsolódó kiegészítő adatkimutatásoknak. A lényeg a pénzbeni és a természetbeni adatok párhuzamos, egymással összefüggő elemzése. Ehhez a pénzbeni és a naturális mutatók konzisztenciájára van szükség. lly módon a részmérleg a területre vonat—

kozó különböző -— tehát nemcsak monetáris —- statisztikák integrációs keretévé vá—

lik. Ez a konzisztencia teszi lehetővé az egyes funkciókra vonatkozó komplex elem- zést, amelyhez elengedhetetlen a monetáris és a naturális mutatók elemzése.

A részmérlegekhez közvetlenül hozzákapcsolt naturális mutatók körére épp úgy nem lehet általános receptet adni. mint arra. hogy mely ágazatokra vagy funk—

ciókra készüljenek részmérlegek, vagy hogy azok milyen részletezésben osztályoz—

zák például a gazdasági alanyokat. A mutatók kiválasztása az ágazat vagy funk—

ció jellegétől függ. A legtöbb esetben a mutatók három típusa kapcsolódik szorosan a mérlegekhez:

-- munkaerő

— felszerelés -— teljesitmény.

Valamennyi mutató esetében biztositani kell az értékadatokkal való konzisz- tenciát, azaz ugyanarra a körre kell vonatkozniuk, mint az értékadatoknak. Ha

például az oktatás körét úgy határoztuk meg, hogy az egészségügyi oktatást vagy

a vállalatoknál folyó szakoktatást is felöleli, akkor a munkaerő adatainak tartal-

mazniuk kell az orvosi fakultásokon. egészségügyi szakiskolákban stb. foglalkoz-

tatottak számát is. illetve azokét is. akik a termelővállalatoknái szakképzéssel fog-

lalkoznak.

A munkaerő osztályozása is az illető funkció szempontjából releváns foglal—

kozásokat emeli ki és részletezi. Ugyanez vonatkozik a felszerelésre is. Az idegen—

forgalom részmérlege nyilván a szálláshelyek. az éttermi kapacitások stb. mennyi- ségét és osztályozását fogja tartalmazni.

3. séma. A részmérlegek aspektusai és a mutatók logikai elhelyezkedése

Finanszírozás Felhasználás

Termelők Jellegzetes azal tatások

Finanszírazók sál Felhasználók

Kiegészítő javak én szolgáltatások

L.---........-....-..-.i Monetárisadatok Munkaerő

Teljesítnémek Felszerelés

A

naturálisadatok

A naturális mutatók első két csoportja inkább a termeléshez. a harmadik in- kább a felhasználáshoz kapcsolódik. A teljesítmény mutatóinak köre még az előző

kettőnél is változatosabb. még inkább függ a funkció jellegétől. ltt a funkció jel-

(9)

774 DR. SZILÁGYI GYÖRGY

legzetes tevékenységének jellegzetes mutatószámai jelennek meg (az oktatásnál

például a tanulók száma, a környezetvédelemnél — sok más mellett — a tisztított

víz mennyisége, az idegenforgalomnál a ki- és beutazók száma és a vendégnapok).

E mutatókat szokták a ,.kiadások eredménye" megnevezéssel is illetni, jelezve (:

kiadásokhoz, a részmérlegek összefoglaló értékösszegéhez való kapcsolódásukat.

A részmérlegek három aspektusának, valamint a monetáris és a nem'mone—

táris mutatók logikai elhelyezkedésének sémáját a következőképpen szokták áb—

rázolni (19). (Lásd az előző oldalon.) Példa a részmérlegekre: az oktatás

Az eddig vázoltak összefoglaló, egy adott területre koncentrált bemutatására az oktatás példáját választottam (főként (6)-ra támaszkodva). Sem ez, sem más funkció nem szolgál .,tökéletes" példával, amennyiben — mint azt már többször is láttuk -- a részmérlegek számos vonatkozásában a funkció sajátosságaihoz iga- zodnak, és ennek függvényében emelik ki ezt. halványítiák el azt az aspektust.

alkalmaznak részletesebb vagy elnagyoltabb osztályozást stb.

Az oktatás részmérlegei felölelnek mindenféle oktatási tevékenységet, továbbá

az oktatást szolgáló igazgatást, kutatást, az iskolaorvosi hálózatot, a menzákat, kollégiumokat, egyetemi könyvtárakat. A kapcsolódó javak és szolgáltatások között megemlíthetjük a tanszereket. az iskolai egyenruhákat (iskolaköpeny) vagy a to—

nulók szállítását (például iskolabuszok).

A fő finanszírozó szektorok — állam, vállalatok, háztartások8 —- közül az első a legjelentősebb. ezért érdemes ezt tovább részletezni (például Oktatási Minisz- térium. egyéb országos hatóságok. helyi hatóságok). A ,,termelők" itt a tanintéze—

tek. amelyeknek egy része állami, illetve községi, más része magán (a magánisko—

lák is részesülhetnek állami finanszírozásban). és amelyeket a mérlegek iskolafo—

kozat. illetve típus szerint részleteznek.

Az első metszet, a finanszírozás9 levezetése a 4. sémán látható.

4. séma. Az oktatás finanszírozása

Am oktatáei szolgáltatások "termelői" Az oktatáshoz kapcsolódó mum iskolák Magántskclák Iskglm kívánt oktatás javak és szolgáltatások

m

%

l-"Snauszx'rozók % 3 3

1 a —:S E .: ou: § § : :

m x : x 0 a p a c 0 x § ; w

a o m o t. " m: e t, e a; m 'a

:. e— ;, m r.. a A ,, zu: ;, m ; a g m e

a- m 4: N a nu u a 0 e 0) m :A m * **

a % m n a N 3 ,a a x a N 3 Ez; : N e e:

2 53 ? ."; '0 '" G "3 ?: "* " u n m 8 8

az: x.) x 39 ',s;: 30 7310 H 31 b , .

rygztt w ,a ..gae m

Állam osszesen Vá fs § atot:

Hzíctartáaok

t';$í1('8 ílnansw I:"ovás x xx x - __ % _4

exam VX

. ;x 333

8A negyedik lehetséges szektort, (: külföldet itt az egyszerűség kedvéért figyelmen kívül ha yjuk 'ltt az egyszerűség kedvéért nem térünk ki olyan, egyébként nem elhanyagolható ..finoms gra".

mint az eredeti és a végső finanszírozó szektor közötti különbségtétel. Az ösztöndíjak esetén például az eredeti finanszírozó által nyújtott összeg pénzbeni juttatásként kerül a háztartás szektorhoz. amely ebből közvetlenül fedezi az oktatás költségét. Ilyen és ehhez hasonló esetek nyomon követéséhez a finanszí- rozók közötti transzferek külön kimutatására van szükség. ami egyébként részét képezhet! az oktatási részmárlegeknek.

(10)

STATlSZTlKAI INTEGRAClÓ 775

A 4. séma jobb alsó sarkában T—vel jelzett rovat tartalmazza az oktatásra for- dított összkiadást. Ez a tábla az oktatás finanszírozásának sokoldalú elemzését

teszi lehetővé. Megállapítható egyrészt például. hogy az állami költségvetés az oktatási kiadások mekkora hányadát vállalja magára, illetve. hogy milyen teher

hárul a lakosságra. Másrészt látható az oktatási kiadások megoszlása - globá-

lisan és finanszírozók szerint külön is — az iskolafokozatoklO és -tipusok között.

ami a népesség kormegoszlásával kombinálva további következtetésekre ad lehe- tőséget.

A második metszetben jelennek meg a ,.termelők" egyes csoportjai (itt az is- kolatípusok) által nyújtott szolgáltatások (lásd az 5. sémát) mégpedig a szolgál- tatások érdekében eszközölt kiadások nagyságában kifejezve.

5. séma. Az oktatás ,,termelőí" által nyújtott szolgáltatások (értékben)

mmm tevékorvlégak Kiegészítő amazok

Iskolai Termelők

szolgáltatás stb.

Alapfokú Középfokú stb Iekolánkívüli. Összesen Diákétkeztetéa Kollégiumi Összesen Ölazeakiadáa

Állami iskolák

Alapfokú Középfokú

stb.

Magánískolák

Alapfokú

/ //,'rőf/

Középfokú l'cb.

Iskolán kívüli oktatás Vállalati szak-

oktat-Sa stb.

Összes szolgáltatás Az oktatáshoz kapcsolódó javak 67 szolgáltatások

Összes finanszírozás

T

A két séma közötti kapcsolódást a finanszírozási séma utolsó sora és a ter- melési séma utolsó oszlopa (besötétített részek) fejezi ki. Tehát például a 4. séma első oszlopa az állami alapfokú iskolák finanszírozását mutatja be finanszírozók szerint. az 5. séma első sora pedig ugyanezen összeg megoszlását adja felhaszná-

lási célok szerint." E séma segítségével tovább elemezhetők az előzőkben tett meg-

állapítások. ezúttal a felhasználást helyezve előtérbe.

"'A sémában történetesen nem szerepelnek az óvodák. amelyeket egyes országokban az oktatáshoz sorolnak. más országokban nem.

"Az adott peldánál maradva, az alapfokú iskolák összes kiadásainak legnagyobb része nyilván- valóan alapfokú oktatósra (első sor első oszlop) jut. de nem a telles összeg. Előfordul egyrészt, hogy valamely iskolatípus más oktatási forma szerint is nyújthat szolgáltatást (például a tanárképző intézetek gyakorló iskolái). másrészt a kiadások egy részét minden iskolatípus a kiegészítő szolgáltatásokra forditja.

(11)

776 DR. SZILÁGY! avanev

Az oktatás részmérlegeihez tartozó naturális mutatók közül az 5. sémát egé-

szítik ki az oktatás ,,termelési tényezőire" vonatkozó adatok. A munkaerő adatai—

nak tagolásánál az oktató és az egyéb személyzet elválasztása az elsődleges. A

felszerelés, illetve kapacitás adatai között olyan jól ismert mutatók szerepelnek.

mint a különféle intézmények száma és ezek befogadóképessége a tantermek, il—

letve a férőhelyek számával kifejezve. (Részletes tárgyalásuktól azért is eltekintünk, mert ezek évek óta rendszeresen szerepelnek a magyar statisztikai publikációk- ban.) A tartalmilag összehangolt kiadási és naturális adatok kombinációja külön-

böző fajlagos költségmutatók származtatását teszi lehetővé (mint például egy

adott'iskolatípus egy tantermi férőhelyének fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges költség).

A részmérleg koncepciója szerint az oktatás outputja értékben kifejezve ezen szolgáltatások ráfordításainak összege, naturális egységben pedig a tanulók szá-

ma. Másrészt ugyanezek a tanulók a felhasználók is. lgy az 5. séma ..Usszes szol-

gáltatás" sorához hozzárendelhető az egyes oktatási szolgáltatásokat igénybe

vevők, illetve az ..Usszes kiadás" oszlopához az egyes tanintézetekben tanulók

száma. A részmérlegek általános struktúrájában említett harmadik metszet. a fel- használás részletezése azonban az oktatás esetében hiányzik, mivel a ráfordítási

adatok ezen túlmenő, például a lakosság társadalmi csoportjai szerinti részlete—

zése csak néhány országban áll rendelkezésre. Ilyen részletezés csak a naturális

mutatókban, adott esetben a tanulók számában kifejezve végezhető el. Az ilyen—

fajta kimutatás a részmérlegek további kiterjesztésének tekinthető.

*

A részmérlegek kidolgozásához különböző szakterületek együttműködésére

van szükség. Egy—egy terület részmérlegei a szóban forgó téma szakértőinek mun—

káját épp úgy igényli, mint a népgazdasági mérlegrendszer művelőiét. A külön-

böző országok más-más mértékű érdeklődést mutatnak a részmérlegek iránt.

más-más oldalát fejlesztik ki jobban vagy kevésbé. és az általános kidolgozottság

foka is eltérő.

A legnagyobb előrehaladást e téren Franciaország érte el, ahol már a het—

venes években kialakult a .,Nemzeti számlák kiszélesített rendszere" (18). benne a részmérlegek helye. Számos terület részmérlegeiről már számszerű adatokat tar-

talmazó publikációk jelennek meg. Más országok inkább egy—egy terület mérlegei

iránt érdeklődnek. például Norvégia. amely a természeti erőforrásokról alakított ki -— a franciától némileg eltérő — rendszert (9). A nemzetközi szervezetek munkájá—

ban növekvő aktivitás tapasztalható. különösen olyan igények hatására. amelyek egyre több és többféle információt várnak a nemzeti számláktől, illetve a népgaz—

dasági mérlegektől. Ezek kielégítéséhez jelentősen bővíteni kellene a központi rendszer kereteit, amit az egyszerűnek most sem nevezhető rendszer aligha bírna

el. Ezért az ilyen igények jó részének kielégítését a szakértők a részmérlegekre

szeretnék bízni. Az ENSZ statisztikai ajánlásaiban egyre több utalás található a

részmérlegekre (például (15)). és elképzelhető. hogy az SNA-nek a kilencvenes

évek elejére várható új változata már konkrét ajánlásokat is fog tartalmazni.

lRODALOM

(1) Dr. Andorka Rudolf - Kulcsár Rózsa: Egy társadalmi jelzőszámrendszer körvonalai. Statisztikai Szemle. 1975. évi 5. sz. 459—478. old.. 6. sz. 589—607. old.

(2) Les comptes satellites de l'environnement. Méthodes et résultat. —- Les collectians de l'lNSEE.

Série C. 130. sz.. 1986. március. Paris. 146 old.

(12)

STATiSZTiKAi lNTEGRAClÓ 777

(3) Dr Drechsler László: A gazdaságstatisztika integrációjának egyes kérdései. Megjelent: A gaz- daság- és társadalamstatisztika integrációjának kérdései. Az MTA Statisztikai Bizottsága és Demográ- fiai Bizottsága 1981. március 18-án tartott együttes vitaülésének anyaga. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1981. 39—45. old.

(4) Eisner, Robert — Simons, Emily R. - Píeper, Paul !. —- Bender, Steven: Total incomes in the Ulrgted States, 1946—1976: A Summary Report. The Review ol Income and Wealth. 1982. évi 2. sz. 133—174.

o .

(5) A gazdaság— és társadalomstatisztika integrációjának kérdései. Az MTA Statisztikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága 1981. március 18-án tartott együttes vitaülésének anyaga. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 52 old.

(6) Lemaire, Maryvonne - Peano, Serge: i.e compte satellite de l'éducation. Megjeient: Études de camptabilité nationale. Economica. Paris. 1986. 199—220. old.

(7) Main features of the work by the Conference of European Statisticians on economic statistics.

Statistical Journal of the UN ECE. 1982. évi 1. sz. 61-73. old.

(8) Mezőgazdasági számlák európai kézikönyve. Statisztikai hivatalok és nemzetközi szervezetek statisztikoildtevékenységéből. (lsmertetések és fordítások.) 68. sz. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

1984. 81 o .

(9) The Norwegian system of resource accounts. Statistical Journal ol the UN ECE. 1983. évi 1. sz.

419—444. old.

(10) Nyitrai Ferencné dr.: A gazdaság- és társadalomstatisztika kopcsolatrendszere és jövőbeni útjai. A gazdaság— és társadalomstatisztika integrációjának kérdései. Az MTA Statisztikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága 1981. március 18-án tartott együttes vitaülésének anyaga. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1951. 11—25. old.

(11) Osznovnüe metodologicseszkie polozsenija po szosztavleniju sztatiszticseszkogo balansza na- rodnogo hozjajsztva. SZEV. Moszkva. 1986. 253 old.

(12) Pommier, Philippe: Social expenditure: Socialization of expenditure? The French experience of Satellite accounts. The Review of Income and Wealth. 1981. évi 4. sz. 373—386. old.

(13) Sounders. C. T.: The integration of economic and social statistics - General issues. Statistical Journal of the UN ECE. 1985. évi 3. sz. 137-151. old.

(14) Stone, Richard: Demographic accounts and model building. OECD. Paris. 1971. 125 old.

(15) Concept and methods for integrating social and economic statistics on health, education and housing. Studies in methods. Series F. No 40. UN. New York. 1986. 67 old.

'(16) A System ot National Accounts. Studies in methods. Series F. 2. sz. UN. New York. 1986.

246 0 d.

(17) The feasibility of weifare-oriented measures to supplement the national accounts and balan—

ces: a technical report. Studies in methods. Series F. 22. sz. UN. New York. 1977. 71 old. , _ (18) Vanoli, André: Sur ia structure général du SCN, ?: partir de l'expérience du systéme eiurgt de comptobilité national froncais. The Review ai Income and Wealth. 1986. évi 2. sz. 155—200. old.

(19) Weber. Jean-Louis: Articulation des comptes nationaux et des données physigues: compte;

satellites de l'environnement et comptes du patrimone natural. Megjelent: Études de comptabilité natt- onalé. Economica. Paris. 1986. 187—193. old.

(20) Weber. Jean—Louis: The French natural patrimony accounts. Statistical Journal ol the UN ECE- 1983. évi 1. sz. 419—444. old.

TARGYSZÓ: Népgazdasági mérleg.

PESlOME

napuuenbnue óanancu esnem—on TaKMMM Aononnurenbnuuu anemewraw nauuonanwux cuöraa u, cooree'rcmemo, CMCTGMN napognoxosnüc'reennux óanancoa, Koropue CBOART e annnyio cucrewry eaxueüumo crarvrcrw-recme ABHHHB omenwux orpacneü mu xosm'icreemo- oóuiemeimux dpyHKum'n (Hanpuuep snpaeooxpauenvm, oxpanu oxpyxaiouieü CPOAH). Flapuuamsnue óanancu npeAcTaenmo-r coóov'r unrerpauuonnyro cease. c oAi-roü croponu, uexAy uewrpanbnoü óanancoaoü cvrc'reMov'r n orgona—Mumu orpacnsmu n, c gpyroü, mexAy pasnmnemm Tunaum cra'ruc- TMHGCKOÉ unmopmauuu no OTAeanHM orpacnam.

Moxmo paanviuarb Tpu Tuna napuuanbi-iux óanancom mpacneeue, cpynxuuonanmue u npo—iue óanai-icu. CpeAvr max nepem?! run umeer Hauóonee recnue, :: Tpe'ruü Hauóonoe cnaóue cane"

c uen'rpanbnov'i cuc-ramon. BaXHOi'lI OCOÓSHHOCTMO napuuanbuux óanchoa HBHRSTCSI aucoxan creneub ux anacruunoc'rw no ceoeü c'rpyicrype, adnepe oxaara u acneKTaM maccmpuxaumu om npwcnocaónuaaroTcsa K coo-reercreyiouiuur o-rpacnm.

napumanbnue óanancu MOCHBAYIOT myuxuvrouvrpoeanue coomeTc-reyiouieű orpacnu mu mynx- mm : 'rpöx acnexrax: mnHchupoeaHue, npoviceoAcTao u norpeónerme. K emu acnekrau npn- nemem maccmbnxauun xosnücreennux cyóbex'roa u xosm'ncraenuux onepauuü. Banancu noxasu- BalOT npoueccbi a cromoc-mom Bupaxtenuu, HO cioAa exogm' u Harypanbnue nonasa'renn, KOHer'i'HO MHAMKaTopH paóo-ieü cimu, Kanwrana M Bupaóo'rxn.

B ota—rectus nnniocrpauuu oóuiux nonoxenuü aarop nOAPOÓHO usnarae'r napuuanbnue óanan- cu no onnon orpacnn, KOHerTHO esauuocenaannue napuuanbnue oanancu oópasoaanun, Aemncrpupyn Baxueüume ananvrrmecxuo aoauoxrnocrn.

(13)

778 DR. SZILÁGYI: STATISZTIKAIlNTEGRÁClÓ

sSUMMARY

..Satellite accounts" are supplements to national accounts or to the balance system of national economies, respectively, which integrate the most important indicators of (!

sector or a socio—econamic activity (for instance health. environmental protection). Sat—

ellite accounts provide the integration of the central balance system and sub—areas, on the one hand. and that of the various types of statistical information concerning the sub-—

areas on the other. '

Satellite accounts can be divided into three types: sectoral. functional and other accounts. Of these the first type has the closest relationship with the central system,_while that of the third one is the loosest. High flexibility is an important characteristic of sotellite acounts: they easily adopt to the area in auestion eaually well. as far as structure. analytical scope, and classification aspects are concerned. ,

Satellite accounts analyse the activity ar function of the sector in three aspects: fi—

nance. production and utilization. The classification of economic units and economic trans- actions is conform to these aspects. The accounts registrate the processes in value terms.

however. they are closely connected with physical indicators, namely those showing the characteristics of labour, capital and output.

As an illustration of the subject matter, the article presents the coherent satellite accounts of an area (education), highlighting the more important analytical possibilities.