STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
695
egyes fontos, a különböző gazdaságpoltikoi információk gyors megszerzése érdekében al—
kalmazzák. Például a Szovjetunióban az 1970. évi népszámlálásnál reprezentatív úton is gyűjtöttek információt a háztulajdonosok- ról és az épületekről. A reprezentáció szín—
vonala elérte a 25 százalékot.
Demográfiai reprezentatív megfigyelések Magyarországon. a Szovjetunióban és Cseh- szlovákiában folynak. Az elmúlt években a Szovjetunióban a nők nemzetiségi összetéte- léről. családi állapotáról, a házasság torta- máról, a született gyermekek számáról gyűj- töttek adatokat. Az adatfelvétel 276000 csa- ládra (kb. az összes család 0.5 ezrelékére) terjedt ki. A megfigyeléseket azokban a munkás—alkalmazotti és kolhozparaszti csa- ládokban hajtották végre, amelyeket régeb- ben a háztartásstatisztikai kutatásokra, a családviszonyok kutatására választottak ki.
Az ágazati kapcsolatok reprezentatív mód- szerrel történő kutatását nagyjából hasonló reprezentációs séma alapján végzik Lengyel—
országban és a Szovjetunióban, az ÁKM ösz- szeállításához szükséges információ beszer- zése céljából. A Szovjetunióban a vállalatok és a gazdasági szervek mechanikus kiválasz—
tását alkalmazzák ezen egységek tipikus cso- portjoin belül. Az adatok pontossága és megbízhatósága érdekében a reprezentáció átlagos színvonala 20 százalék. Ezen belül hasonló jellegű vállalatok esetében a repre—
zentációs szint 7—8 százalékot tett ki, míg az erősen eltérő sajátosságokkal rendelkező vállalatok reprezentációs szintje 40 százalék volt. A reprezentáció hibáját a vállalati bruttó termelési adatok segitségével számí- tották ki (összehasonlították a reprezentatív és a számviteli adatokat).
A reprezentatív módszert elterjedten alkal—
mazzák az ipari és a mezőgazdasági statisz- tikában. Több KGST-országban reprezentatív
úton gyűjtenek információt a munkások és alkalmazottak szakmánkénti béréről. Bulgá—
riában reprezentatív felvétellel szereznek in- formációt a gépipari vállalatoknál az álló—
alapok kihasználási szintjéről. A megfigyelést véletlen időközönként bonyolítják le.
Lengyelországban a tehenek tejhozamát.
és az egyéni parasztgazdaságokban termelt tej realizálását figyelik meg reprezentatív módszerrel. Kétlépcsős kiválasztást alkalmaz- nak: az első lépcsőben a tanácsokat. a má—
sodikban (] porasztgazdaságokat választják ki. Ez az adatfelvétel mintegy 30000 paraszt—
gazdasógra terjedt ki,
A KGST—országokban a reprezentatív mód- szert oz információszerzés teljességének el- lenőrzésére használják a teljes körű állat- összeírásoknál. a vetésterület és a mezőgaz- dasági növények terméshozamának összeírá—
sánál. Emellett Bulgáriában reprezentatív megfigyeléssel helyettesítik a vetésterület és az évelő növények teljes körű összeírását.
A fentieken kívül széles körűen alkalmaz- zák a reprezentatív adatgyűjtési módszert a lakásviszonyok. a háztartási gépekkel való ellátottság. a szolgáltatások igénybevételé- vel kapcsolatban és a kereskedelemmel ösz—
szefüggő különböző kérdések kutatásánál.
Főleg az utóbbi években fokozódott a rep- rezentatív adatgyűjtések szerepe a szocioló- giai kutatásokban is. lgy például nagy sze- repe van a reprezentatív módszernek a la- kossági időmérlegek vizsgálatában. 1965-—
1966-ban a Szovjetunió és Magyarország statisztikai szervei részt vettek az UNESCO Európai Központja által a világ tíz országá—
ban szervezett, a lakossági időmérlegre vo—
natkozó megfigyelésben.
A szemináriumon helyet kaptak a repre- zentatív megfigyelések elméleti problémái is.
(ism.: Csahók István)
DEMOGRÁFIA
BRANICKA, Z. — FRACZEK. O,:
AZ 1967. ÉVI ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁGI SZINT 198546 TUR'TÉNÖ FENNTARTÁSÁNAK LEHETÖSEGE
LENGYELORSZÁGBAN
(Mozliwosc utrzymania de 1985 r. poziomu umieral—
nosci ogólnej w Polsce z 1967 r.) -— Studia Demog- raficzne. 1972. 28. sz. 3—19. p.
Lengyelország 1967. évi 7,8 ezrelékes ha—
landósági szintje egyike a legalacsonyab- baknak Európában. E mutató azonban nem tökéletes, mivel csak egy átlagot fejez ki; a halandósági szint nagymértékben függ a la- kosság korstruktúrájától. Az ismertetett elem- zés a Minisztertanács mellett működő Ter—
vezési Bizottság nem és korcsoport szerinti.
1985-ig terjedő népességi prognózisára tá—
maszkodik. E prognózis szerint Lengyelország lakossága 1985—ben 37 millió lesz, amelynek 14 százaléka 60 évnél idősebbekből fog állni.
(E korosztály 1967—ben 11,9 százalékot, 1969—
ben 12.ó százalékot tett ki.) Az elöregedés ellenére — amely tudvalevőleg kedvezőtle- nebb halálozási szintet eredményez — mégis mindkét nem alacsony halandósági szintje 1985-ig fenntartható. sőt csökkenthető. A szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy ez hogyan lehetséges.
A csecsemőhalandóság 1950-ben 1000 él- veszületésre 1112 volt, és ez 1969—re 34.4-re
csökkent. Ha ez a tendencia továbbra is ér- vényesül, akkor Lengyelország 1977-re fogja azt a csecsemőhalandósági szintet elérni,
696 STATlSZTlKAl lRODALMl FlGVELÖ
amely Hollandiára és Finnországra már 1968—1969—ben jellemző volt. A lengyel 34,4 ezrelékes csecsemőhalandóságból 15 ezrelék volt endogén, 19,4 ezrelék pedig exogén eredetű. Szerzők ezután a nemzetközi halál—
oki osztályozás szerint bemutatják a 100000 élveszületésre jutó csecsemő- és a 100000 főre jutó 75 év feletti női és férfi halálozá- sokat, összevetve Svédország. Dánia és Hol—
landia megfelelő adataival, A 0 évesek ha—
lálozásának elemzéséből kiderül. hogy míg Lengyelországban 1967-ben az exogén ha- lálozás 100000 élveszületettre 1581,1. addig Svédországban 95,6, az endogén halálozás—
nál pedig a lengyel—svéd arány 18412:
1067.1.
Külön elemzik ezután az egyes fontosabb endogén és exogén halálokok szerint a 0 éves. 1—4 éves, 5—24 éves, valamint a 25 év feletti korcsoportokat, Bizonyos, elsősorban exogén okoknál jelentős -— néha 10—30-szo- ros - különbség mutatkozik Lengyelország és az említett országok között; 0 éves korban igen nagy a különbség Lengyelország kárára a tüdőgyulladás, az emésztőrendszeri ba-
jok, a fertőzések miatti. 1—4 éves korban ugyanezen okok, valamint a baleset, a mér- gezés. az erőszak következtében történő ha- lálozásokban.
Elsősorban az exogén csecsemő- és gyer—
mekhalálozás jelentős mérvű csökkentésével szállítható lejjebb a halálozások általános szintje. 25—44 éves kor között az említett or—
szágokban a halálozások 80—90 százaléka kü- lönböző szívbetegségek miatt következik be.
ezeknek aránya Lengyelországban csak 35—50 százalékos. Nagyon magas viszont a ..különböző tünetek, öregség és pontosan meg nem határozott okok" miatt bekövetke—
zett elhalálozás. különösen a 75 évnél idő—
sebb korosztályokban. A 25 évnél idősebb korosztályok halálozási szintje különösen a tüdőbaj, a baleset. az erőszak miatt bekö—
vetkezett halálozások visszaszorításával csökkenthető. Mindez előreláthatólag reális lehetőséget nyújt 1985-ig a lengyel halandó- ság 7.8 ezrelékről 7.3 ezrelékre való csökken- tésére.
(Ism.: Faragó Tamás)
GAZ DASÁGSTATISZTI KA
CHENERV, H. B.:
NUVEKEDÉS ÉS STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS
(Growth and structurol change.) — Finance and Development. 1971. 3. sz. 16—28. p.
A növekedési politika szempontjából rend- kívül fontos annak megértése. hogy milyen kapcsolat van a gazdasági növekedés és a strukturális változások, átalakulások között. A szerző cikkében számos ökonometriai tanul—
mány eredményét összegezi, és megkísérli azoknak a legfontosabb növekedési straté- giáknak az azonosítását, amelyek az egyes országok gyors gazdasági növekedéséhez ve- zettek.
Bár a bruttó nemzeti termék (GNP) növe- kedése és a strukturális változások közötti kapcsolat igen komplex jellegű. mégis ez a két jelenség a gazdasági növekedés szoro- san összefüggő tényezője. Ezértafejlesztési elképzeléseknek, stratégiáknak egyaránt ki kell terjedniök az erőforrások mobilizálásá- ra, valamint azok új felhasználási területeken A strukturális változások elemzése a növe- kedési folyamat függvényében történik.
amelynek során egy fejletlen ország (ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék nem éri el a 100 dollárt) fejlett országgá válik (az egy főre jutó nemzeti termék eléri, sőt meg is haladhatja az 1000 dollárt). Ezt a folyama- tot célszerű két fázisra bontani: a fejlődés korai szakaszára (50 és 300 dollár) és ké- sőbbi szakaszára (300 és 1000 dollár).
A növekedési elméletekben igen nagy hangsúlyt kap a tőke és a szaktudás akku- mulációjának folyamata. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az országon- kénti bruttó megtakarítás aránya, a tőkeak- kumuláció forrása arányosan nő az egy főre jutó bruttó nemzeti termék, azaz a gazdasági fejlettség színvonalával. A számítások szerint, míg az egy főre jutó GNP 100 dollárról 1000-re nő. a megtakarítási hányad meg- kétszereződik, nem egészen 10 százalékról 20 százalék fölé emelkedik. A beruházási há—
nyad ehhez nagyon hasonló növekedést mu- tat. bár a beruházási hányad abszolút szín—
vonala általában 2 és 2.5 százalékkal meg—
haladja a megtakarítási hányadét, aminek az a magyarázata. hogy az országok jelen- tős része fejlesztési erőforrásai között kül- földi tőkét is felhasznál.
Nem kevésbé fontos az ember szerepe a növekedésben, hiszen a szakismeretek meg—
szerzése, felhasználása. a reóltőke felhalmo- zásához hasonlóan, elengedhetetlen feltéte—
le a gyors fejlődésnek. Ennek megfelelően a fejlettségi színvonal emelkedésével kiszélese- dik és teljessé válik az iskolai oktatás. és el- tűnik az analfabétizmus. Ez utóbbi folyama- tot nagymértékben megkönnyíti az a tény.
hogy a fejlettségi színvonal emelkedésével a megtakarításoknál gyorsabb ütemben nőnek az állami adóbevételek, amelyek lehetővé te- szik az oktatás és a szakképzés bővítését. fej-
lesztését.
