ELTAVOLODAs ES ODATARTOzAs.

ELTAVOLODAs ES ODATARTOzAs.

A HORIZONTOSSZEOLVADAST6L A NYELVJATEK RICCEURI ALTERNATiv AJA!G

¹

JANIANNA

,,A

horizont nem csak a gadameri elsajatitas ertelmeben vett horizontok osszeolvadasat jelenti, hanem a horizontok elhomalyulasat, a tokeletlenseg~t is."2

P aul Ricreur gondolkodasanak az alapjai ketsegkiviil a nemet fenome- nol6giai-hermeneutikai hagyomany~an _keresend~, es _att61 nehezen elvalaszthat6k, mar-mar felvetve a kerdest, hogy m1 tesz1 ezt a gondol- kodast ezen tradici6n tulmenoen egyetemesse. Noha Ricreur osszesen ket helyen reflektal reszletesebben a gadameri hermeneutikai tradici6ra

3,

es mindket esetben az Igazsag es modszer ket alapveto problemakorehez kap- csol6dva kozeliti meg a sajat maga altal bejart, a szimb6lum hermeneutika- jab61 kiindul6 fenomenol6giai-hermeneutikai kozos m6dszertani kerdes- feltevest, eletmiive az 1970-es evekt61 kezdve a gadameri hermeneutikaval val6 orokervenyii dialektikaban mozog. Ez a dialektika azonban, mar csak a ricreuri hermeneutikab61 kiindulva sem lehet egyeb, mint a valamire iranyu- 16 dial6gus dialektikaja, azaz az elbeszelest konstitua.16 parbeszed, amely a gadameri hermeneutikat61 val6 eltavolodas es odatartozas viszonyaban a torteneti identitas egyetlen kozos narrativajanak feltarasara torekszik. Mi- kent is val6sul meg ez a gadameri hermeneutikat61 val6 odatartozas viszo- nyaban vett ricreuri eltavolodas, vagy meg inkabb, a torteneti athagyomanyo- z6das hermeneutikai tovabbgondolasanak milyen ujabb lehetosegei ragad- hat6k meg a jelen fenomenol6giai gondolkodas relevanciajanak tekinteteben - ez lenne a jelen tanulmany celkitiizese, a narrativ identitas kerdesenek alapveto fenomenol6giatorteneti elozmenyeire val6 tekintettel. Mint arra

1

A

tanulma.ny a 123883 szfunu projekt reszekent a Nemzeti Kutatasi Fejlesztesi es Innovaci6s Alapb61 biztositott tamogatassal, a PD_17 p6.lyazati program finanszi- rozasaban val6sult meg.

2

Paul Ricamr:

Memory, History, Forgetting,

Transl. by Kathleen Blarney and David Pellauer, University of Chicago Press, 2004. 413.

J

V.o. Paul Ricamr:

Az interpretaci6 problemaja,

es az

IdlJ es elbeszeles III.

448

. ey a Ricreur's

Accou nt of Tradition and the Gadamer-Hab

p1erc , , . er-

iobett ebate< cimfi ta~u\m/m?ab~n ,amutat, a nco,~,i ttadiei6 fogalman,k , ,.as D . _ habennas, oss,efiiggesben kimutatott kmtes P•riei6j, Ri<o,umek gadamen anyra i,anyu\6 t eflexi6ja altal ditekt vatas, a G, d, me,. R, benna, , ba&Y

0

;'et,Og n em re:. hozza,. ~o!"' Rka,un,ek • hagyoman,.,,, is fort!neti- ,it!t•: a yu\6 , eflexmJa nagy,abol egybees,k G•dame, Jga,,Qg e, ^M6ds,e,;.

,;gte " \enOsOVe\, CS az 1970-es OVekto\ kezdve Ricreu, tends,ecese, nel<

,n~gJ•

tOrt0neti5eg gadameri - habennasi 6sszefii ggisfae, legink, bb.,

~e~el:eszeles hanna~ik k6tet!he_n, a H.,,.m,_n'.utiku ,,_ a human ""1o- /do e ok-ban, es az Emlekezes, to,tenelem'. f eleJte'.ben. Mmdemellett ., is ,nGny 16 hogy a Gadamet·Habennas v,t,v,t Ricreu, nem kezd explicit nyilvOnv: ' hanem kort6rt0net i, episztemol6giai felvet!skent , megerte.s dia!Ogus \ , problematikajanak kfadiskO, ebe helyezi. A tovAbbiakb,n intertext~: Ricrem azon megk6zelit0sei,e szetetnek f6kusU\ni, •melyek egy eppen eze tt hermeneutikai osszefiiggesben a torteneti jelenval6saganak

1.gabban ve d · h · ·· l d, . '

t<1 • "abb terna1 al t ' VaJ· ava valnakeppen a ga amen onzontosszeo va asra ira- . . · 1· .. tk , 'b UJ nyulo ker es1e , , d' .: lvetes torteneti-ep1sztem10 ogia1 vona ozasa an.

A

MEGERTES KllNDUL6PONTJABAN:

PSZICHOANALiZIS

ES

FENOMENOL6GIA

Ricreur ertelmezeseben a pszichoanalitikus versus fenomenol6giai egy- mashoz val6 viszonya a freudi es husserli ertelemben vett tudattalan es ^tudatos

egymashoz val6 viszonya, ahol e ketto folyamatos konvergalasaban kepzodo narrativ identitas mindenkor valaminek a viszonyaban, azaz a horizontta meg nem valt tekinteteben identifikal6dik. Pszichoanalizis es fenomenol6gia a megertes ket eltero m6djakent iranyul a szimb6lumra, ahol az egyfel61 jelenteshordoz6kent, masfelol tiszta jelenteskent ertelmezodik, de a szimb6- lum jelentesessege mind a pszichoanalizis, mind a fenomenol6gia eseteben

az adott szituaci6 altal keriil betoltodesre. A nyelv altal kifejezesre ktliilo erzeki tapasztalat kettos szimbolikus vonatkozasban tarul fel szam~~a _a nyelvi realizaci6ban mint nyelvi szimb6lum egyfel61, es mmt e kifeJezes targyi osszefiiggesenek ertelmezendo volta, masfel61.

igy a szimb6lum egy kettos ertelmii nyelvi kifejezodes, amely m~_g- koveteli az ertelmezest, es az ertelmezes a mege:.s.:~~-m;!:!a~

amely a szimb6lum megfejteset celozza meg. A 1t1

I

ar

4

Piercey, Robert: Ricreur's Accaunt

of Tradition

and

the Gadamer - Habermas Debate

In.

Human Studies

27: 259-280. 2004.

449

. . t·kai kriteriumainak a kettos ertelem inten-

sz1mbohzmus szeman 1 ,

₁ ·

. , k , , . 'b valo kereses jogossagat, va ammt ennek a c10nalt stru turc1Ja an , ,

I ' , , , ,

k , , k 'rtelmezes kiemelt targyakent va o ervenyesseget stru turana az "

illeti.S

Ek ,, , b'" d' d'k hogy a fenomenol6giai versus pszichoanalitikus ettoss1::g

01

a o 1 , , , , , . d lk d,

^R'

t k' tete'ben szorosan veve ket reszre oszthato - a szim-

gon o o as 1cceur e ·m . , . , . ,

b6lum hermeneutikajara es a szoveg hermeneutikaJara_-: ahol az_egyikbo1 a masikba val6 atmenet pszichoanalizis es fenomenologia egymashoz val6 viszonyanak fejtegetesen keresztiil a megertes azon hermeneutikai tenden- ciajaban rogziil, amely mindenkor egy tultelitett jelentesre vonatkoz6an ki- van megertesre jutni.

⁶

A szimb6lum haromfele ertelmezeseben megmutatkoz6 filoz6fiai hipotezis mar A rossz szimbolikajat is meghataroz6 problemakorben rogziil.

⁷ A

harom megkozelitesi szint a pszichoanalitikus szimb6lumertelmezes harom, herme- neutikailag megragadhat6 kerdeskoret fogja at.

A

ha.ram kerdeskor ertelme- ben a szimb6lumok val6jaban nem masok, mint reflexi6k letetemenyesei.

A

szimb6lumnak ezen a szintjen a megertes arra iranyul, hogy a megragadott pillanatban mikent talal ertelmezesre a szimb6lum szemantikai, misztikus szintje.

"A

hermeneutikai problema ennel fogva nem a szimb6lum nelkiili reflexi6ra, hanem a szimb6lumot magaban foglal6 ertelmezes pillanatara ira- nyul, amelyben a szimb6lum implicit lete a szemantikai es misztikus szinten foglaltatik benne."

⁸ A

szimb6lum pre-narrativ, misztikus szintje, amely a megertes hermeneutikai megkozelitesenek elotereben egy pre-konstitutiv megkozelitest elofeltetelez, a kerdesfeltevest nem az interpretaci6 legitima- ci6jara, hanem arra iranyitja, hogy miert eppen ez az ertelmezes lep eletbe, es miert nem egy masik.

A

szimb6lum mitikus vonatkozasanak egyfel61 val- lasi - fenomenol6giai, masfe\61 pszichoanalitikus feltarasa ket egymassal teljesen eltero hermeneutikai megkozelitest von magaval: mig vallasi szinten a bunosseg fenomenjenek hermeneutikai interpretaci6ja a bunosseget a megvaltas fogalmaban remitologizalja, addig a buniisseg pszichoanalitikus ertelmezese demisztifikalja a bunrol val6 parbeszedet.

_A

Fr~ud~k~nyv tekinteteben Tengelyi Laszlo ramutat arra, hogy A rossz szrmbolzkaJa es a kesobbi

Az

interpretaci6 problemaja kiiziitti iisszefi.igges a

5 Rir:ur::reud

1

and Philosophy. 1n E~say on Interpretation,

Denis Savage (transl.),

6

•. ew

aven_ Lo~don, Yale_Umvemty Press,

_{1970, 9,}

V.o.

Seo~

DaV1dson. I~tersectional Hermeneutics, In.

Scott

Davidson - Marc-Antoine

~~:~~~~;e;:~ecsrlananddSPh~nomeno/ogy in Paul Ricreur. Between Text and

' , pnnger,

2016. 168

7 V.ii. Ricceur: Freud and Philosophy, XII. ·

8 Ricceur: Freud and Philosophy,

39,

450

eneutika, mint a "szimb6lumok altalanos el .

1

" .

perJllk demitologizalasan keresztiil vezet

N

me ~te a sz1mb6lum ertel-

'ne · em a sz1mb6l · ·

tile az, ami vitatott, hanem az ok-okozati iiss fii , , um, ~1szt1kus le- riYeJe szeudofiloz6fiai ertelmezodese.

₉ A

F 7.edk

gg __

ese es a gnoZJskent letre-

···vo P reu - onyv lenye · 'Ik· ,, ,

JO

megmutassa, a hermeneutikai interpreta . ,

1 , g, ce . 1tuzese, pogylo'giai vonatkozasanak azon logoszan kerescz1to··1a apvetoen a sz1mb6lum t11itO a.Ital meghatarozott. A sz1mb6Ium iranyado interp , . u vezet amely t: . , . _a szu ~e · b · k

tuJJl

b ,iektum onerte mezesen vagy onreflexi6jan ker

·· ,

I , , •· re ac101a mmdenkor a

tu·! .. . sZU '

' Jumhoz va o vonat ozasa an ertelmezodik. Ennek fil ' fi .. , . I' k , , b , esz , az onmaga sz1m- bO . ol6dasa Ricceur erte mezese szennt a gondolkoda k • , 1 , . ozo atorteneti be- b . . 1gaz

_{.i1 ,}

ssal valo azonosu asa an, az emberi letezes azon tetel 'b , 1, 'b sna az em en egz1sz-

1 , ll1la ely nem vet eto a a az 1gazsag ·teriumanak hanem egy ,, , h ,, 1, • , kri e en va osu meg 1 '

aJJl , . , . . , ,

szeruen 1gy van,

interpretac10 a pnon meghatarozottsaga.

A

Freud-konyv vi 'I 'd' az , . , , .

m.r

I'" . b'l . zsga o asa tehat ketua~yu. ~

¹

a szi_m

^O

~m s~emanttkai-pszichoanalitikus vonat- kozasainak osszefuggeseben kiemeh a sz1mb6lum kepzodmenyenek reflexivi- tasat, tehat hogy a biinr61 alkotott empirikus tapasztalat olyan szimb6Iumok- ba tiimiiriilve, mint a beszennyezettseg vagy folt, tanuskodik a biinosseg mi- voltar6l, masfel61 a rossz szimbolikajanak demitologizalasa a szimb6Iumra iranyul6 reflexion keresztiil vezet a biinhoz val6 eredendo, ontol6giai viszony feltarasahoz. Ezzel a demitologizalassal a szimb6lum azon eidoszahoz jutunk, amely a filoz6fiai iinreflexi6n keresztiil, a gondolkodva egzisztalasban tarul fel, es ennel fogva fenomenol6giai eredetu. Ricceur tezise szerint a filoz6fiai gondolkodas tapasztalati szinten a szimb6lumokra utalva halad elore, mas- felol ez a meglevo, a vilagi tapasztalatot konstitua.16 szimb6lumrendszer az onreflekta.16 egzisztalasban nyeri el logoszat.

A

fenomenol6giai kontra pszicho- analitikus eljaras megertesi aktusban vegbemeno kettossegere mutat ra Ricceur a husserli passziv szintezis freudi tudatalatti folyamataihoz val6 viszo- nyan keresztiil:

Mas szavakkal, amikor visszanyomozunk egy aktiv folyamatot, akkor a passziv genezisen keresztiil egy megelozo konstituci6ba futunk bele. Mi a passziv genezis? Husserl alig beszel errol, az esz- leles szintjet61 eltekintve; a passziv szintezis maga az eleve adott dolog, az eszlelve tanulas tapasztalatainak lerak6dasai a csecse- mokort61 fogva; az ilyen tapasztalatok egeszitik ki az egora 'gyako- rolt hatast', es a dolgot az eszlelesi mezonkon olyan dolognak tekintji.ik, mint amellyel mar j6 ismeretsegben vagyunk.

¹⁰

9

V.o. Tengelyi

Laszl6 -

Hans-Dieter Gondek:

Neue Phiinomeno/ogie in Frankreich,

Berlin, Suhrkamp,

2011. 435.

10

Ricreur:

Freud and Philosophy,

380-381.

451

-

Ezzel Ricceur ncm kevcsebbct mond, mint hogy a megerte_s h?rmcneu- tikaj{mak fenomenol6giai alapja, a vilag tapasztalat~ pre~co1~st1tu_t1:

_11100011

. b ' l kb ..

"I a

111c\yeknck a feloldasa a narrattv 1clenttt,1s alal

₁^J•a

sz1m o umo · an rogzu , , . . , , . . . , . , . Ha ugyanis a filozofalas alapvetoen az bnrcflex10n alapulo e~z1_sztalas, akkor k · ta'la'silak a ,•crbalis kifejezodese a tapasztalat1 elmenykonst·,

enne az egz1sz , ., , . . -

t , · ,

uc10 1 en ·d

t· I

t , k, zo eleme. ,,A fenomenologmban tehat, a genez1s az idobcli as ep ., . k .. k fol yam _ mult, jelen, es jovo - kiiliinbiizo dim_en~1oma .. o~sze apcsol6 muve- letere utal: 'Az ego iinmaga szamara, ugyszolvan a tortenelem egysegeben hozza Jetre iinmagat'."" A hermeneutika ennelfogva nem mas, mint a iueg- ertes azon Jogikai vonatkozasa, amely a megeites aktusaban kiilcsiinosen reflektal a megertes targyara es annak tudati vonatkozasara:

A hermeneutika igazolasanak egyetlen radikalis i'.1tjat a reflektiv gondolkodas val6di termeszeteben kell keresniink, a kettos ertel- mu logika elveben, egy osszetett, de nem esetleges logikaban, szi- goruan annak kifejezodeseben, de nem egy szimbolikus logika linearitasara lecsiikkentheto m6don. Ez a logika tiibbe mar nem formalis logika, hanem egy olyan transzcendentalis logika, amely a lehetosegek feltetelenek szintjen alapul; nem a termeszet objek- tivitasanak feltetelen, hanem a letezesre iranyu\6 vagyunk kizar6- lagos feltetelen. igy a kettos ertelmu logika, amely megfelel a hermeneutikanak, a transzcendentalis rend logikaja.

¹²

A rossz szimbolikajaban

Ricceur olyan szimb6lumokhoz es mitoszokhoz fordul, amelyeket a rossz interpretal, hoz letre. Ennelfogva a rossz szimb6- lumokon keresztiil tiirteno fenomenol6giai megertese a fenomen percepci6- jat61 val6 eltavolodason keresztiil megy vegbe.

A Biinosseg, etika, es val/as

cimu esszejeben Ricceur megkiiliinbozteti a biiniisseg episztemol6giai, etikai, es vallasi reteget, majd ramutat arra, hogy a harom hogyan kapcsol6dik iissze egymassal a buniisseg megvallasaban.

A

Rossz,

a filozofia

es

a teologia ki- hivasa

cimu 1985-iis esszejeben Ricceur azzal ervel, hogy a rossz a bun es a szenvedes kiiziis gyiikere, mikiizben a szenvedes a biintol val6 szenvedes mind fizikai, mind pedig mentalis iisszefiiggesere utal. Ez ertelmezese szerint a passzivitas egy furcsa tapasztalata, amelyben valaki a bun direkt vagy indi- rekt tapasztalatat61 szenved, masfe\61 a biiniisseg a rosszra val6 kepesseget fejezi ki.

A

rossz tapasztalatanak fenomenol6giaja a Rossz, etika, es

^val/as

cimu esszeben a nyelvi aktusban kifejezheto megbanas fogalmara reduka- 16dik. ,,E fenomenol6gia vazlataban az a feladatunk, hogy felkeltsiik magunk-

" Ricreur:

Freud and Philosophy, 380.

" Ricreur:

Freud and Philosophy, 48.

452

n a rossz megbanasat, azert, hogy

f

I .

bll ' gyanis a bun megba

,1 C

tarJuk a Celj 't

^{"1 ·}

szer1nt u , . , . n sa a rossz tudata a, .

J

R1c<l!ur allitasa

b

xnosseg trad1c1onahs narrativai egyfei"l . . nak kettosseget t' . ,

II

b ,, .. ' . d' .

u

sz1mbo11 dl)a ,e]· a azonban a. unos~e~ m. IV1dualis aspektusa he! .'. usan riigziiltek, masfeio1 l ~tezes egz1sztenc1ahs d1menzi6jaba Ab" .. Yez, a kollektiv bun" ,

to

b , , · unossegn k osseget a

tarja fel -~ meg anas tudat~na_k etikai dimenzi6jat e ez a kettos vonatkozasa

A

szoveg, amely megertesre szorul . ·

'k ',, k "l ' a sz1mbolu h

roblemati a Jan eresztu keriil eloterbe

AF ,

m ermeneutika'a k

p

R' .

b ' i . . reud es a.fit ,

J

na

irasaban icreur a sz1m o um Jelentesess, 'b . ozoJia cimu

1965-6

' · · 'd · 1 ' ege en a psz1ch · s

menolog1a1, maJ a Je entes megertesenek h 1 , ,, ermeneutika . ?anahtikus es feno- fel a figye met vegsosoron ramutatva a m , , 1 mozzanatara hivja

.. fii' , . A h egertes aktusanak t d . ,

talan ossze ggese1re. ermeneutika ez u ati es tudat-

1

'l

en gondolatm

szabalyok e me ete, amelyek a szimb6lumo

fii ,

enet menten azon ' k h '

gyf

I' ssze ggeseket egy'lt l'b letrehozza , te at e e ol konstitual6, masi

I "I k . , a a a an veve

amely ezen szimb6lumiisszefiiggesekre iranyu~ ,

⁰ 0 ~

st'.tualt az az elmelet, megertes hermeneutikatiirteneti hagyomanya

^O

me~e~esben realizal6dik.

E

ben vett riivid utja, amely mindvegig megmar:;eaglee'rtt es .. h

1~

1~egg_e~i ertelem-

, b ' I · ezo etere 1ranyul , ·

kerdezes en, es ame yet R1coour a letezes pre-ontolo iai eloi

1 , , ₀

r~- szitve a mindenkori megertes stadiumaba helyez g e t_et~le_vel ~ege- oriikos nyitottsagaban tart. ' azaz a megertes1 honzont

Egy olyan definici6n keresztiil, amely tu! hosszu es egy d fi , ..

k _{zt ..} 1 1 'k ,1 .. . , e mc10n

eres , a~e

Y1

tu roV1d, a szimb6lumhoz val6 kettos kiizeledes olyan kerdeshez vezet benniinket, amely a kiivetkezo tan _, , , ~' 'k M' , u many I , targyava

Vcu) : I

a megertes? Mar megpillantottuk a kerdesen beltili diszharm6niat. Barmilyen esemenyben, a szimb6lumok hermeneutikai megertesre val6 utalasa filoz6fiailag meghataroz6, ez az, amit az elso vizsgal6das vegere felszinre akarok hozni.

₁4

A

megertes riivid, heideggeri, es hosszu, husserli, utjanak lehetoseget Ricreur a nehany evvel kes6bbi Egzisztencia es hermeneutika cimii tanul- manyaban fejti ki, ahol a hermeneutika eredetekent egyfel61 annak a diltheyi iiriikseghez kapcsolhat6 tiirteneti-ontol6giai vonatkozasat emeli ki, masfelol Dilthey tiirtenetisegre iranyul6 hermeneutikaja a fenomenol6giai megertes- ben lesz teljesse. Ez a megkiizelites a heideggeri egzisztencialontol6giai ker- desfelvetest visszavezeti Husserl elso Logikai vizsga/6dasaban megfogalma- z6d6 kifejezes es jelentes kerdeskiirere, majd az itt megfogalmaz6d6 igazsag

13

Ricreur: Guilt, Ethics, and Religion, In.

The Conflict of Interpretation. Essays in

Hermeneutics, Katheleen McLaughlin (transl.), Northwestern University Press,

2007. 426.

14

Ricoour:

Freud and Philosophy, 18.

453

es m6dszer iisszefiiggest a Valsag-kiinyv tiirteneti tapasztalatszubjektivitas-

problemajaba helyezi.¹⁵ , .. , , .

Az ertelmezesnek ez a pontja kapcsolhato ossze a keso'bb1 Ido es el bes;,;,_

/esben kifejtesre keriilo id6r61 val6 m6dszertani fejtegetessel. Az Esenc~-- ember·ben ugyanis Ricceur a biiniisseg feltetelet az emberi vegesseggel hoz· ⁰ osszefiiggesbe, ahol a veges letezes realitasa es az id6 realitasa a mult fen ²~

menol6giai ertelmezeseben keriil egymassal iisszefiiggesbe. A biinre iranyu~- reflexi6 a megbanast a mult esemenyehez, a b~nos~~g,,a~tusahoz forditj:

mialatt a nyelvi kifejez6des ,,az aktust nekem tulaJdomtJa , es ,,a tett utan ti ertelmezem magamat, mint aki kepes Jett volna maskent is cselekedni"16_~

cselekves individualis szabadsagara iranyul6 reflexi6 alkotja a rnult, jelen e jov6re iranyul6 megertes identikus karakteret. ,,Az, aki el fogja viselni a sz·~

gyent, ugyanaz, mint az, aki cselekszik es cselekedett. [ ... ] Es a ket dirnenzi~

jiiv6 es mult, a jelenben kapcsol6dik ossze egyrnassal."¹⁷ A rnult fenomen

°~

16giai ertelmezeseben az, ami elrnult, az ernlekezeternhez tartozik, arnelyn~k cselekv~ ~z~bj:~urna en ~a~_an~ v~ltam. Ekke~t k?nst(tua\6dik az ipse mint temporahs md1viduum a bunosseg zdemben valo sz1rnbolurnjegyei a.Ital.

A JELENTES RETEGZ6DESE: HORIZONTOK TAL\LKOzASA

A ricceuri hermeneutika ket radikalisan elvalaszthat6 szakasza, a szim- b6lum hermeneutikaja es az elbeszeles herrneneutikaja, a szerz6 fenorneno- 16giara iranyul6 hermeneutikai reflexi6jan keresztiil kapcsol6dik ossze egy- massal. Ricceur munkassaganak hagyornanyos ertelmezese szerint az akarat

•s V.ii. Ricceur: Existence and Hermeneutics, In. uo. The Conflict of Interpretations.

Essays in Hermeneutics, 8.: ,,Amivel a visszavezet6 iiton elosziir talalkoztunk, az termeszetesen a kesei Husserl, a Va/sag Husserlje; el6sziir is benne kell keresniink ennek az ontol6gianak a fenomenol6giai megalapozasat. A hermeneutikahoz val6 hozzajarulasa kett6s. Egyfel61 a fenomenol6gia utols6 szakaszara tehet6, hogy az 'objektivizmus' kritikaja eleri a vegs6 kiivetkezmenyeit. Ez az objektivizmus-kritika nem csupan indirekt m6don tiirodik a hermeneutikai problemaval, mivel vitatja a termeszettudomanyok szellemtiirteneti jogosultsagat, hogy bizonyitsa a human- tudomanyok szamara az egyediil ervenyes m6dszertani modellt, hanem direkt m6- don is, mivel kerdesesse teszi a diltheyi kiserletet, hogy a szellemtu.dom{myok sza- mara olyan m6dszert bizonyitson, amely eppoly objektiv, mint a termeszettudoma- nyoke. Masfel61 Husserl vegs6 fenomenol6giaja pozitiv problemava egyesiti az objektivizmus-kritikajat, amely megtisztitja az utat a megertes ontol6giajanak ira- nyab,a. Ennek az ~j problem~tikanak a temajakent ad6dik a Lebenswelt, az 'elet- VJlag, a".lz a szubJektum-obJektum viszonyt megeloz6 tapasztalati szint, amely a neo-kantiamzmus kiiliinbiiz6 fajtainak kiizponti temajava valt."

•• Ricreur: Guilt, Ethics, and Religion, 432.

'' Uo. 432.

454

-~~.._ __

^.._

____ _

fiJoz6fiajanak korai, a doktori tezisre _ A- k ,

950) - visszavezethet6 ertelmezese n , .;

r

arat!agos es az akarattalan

( 1

1·mb6lumanak, rnasfelol a gonosz kezdyuttJ '" un~ulo?ontot a bun, biiniisseg sz ebez. Tengelyi Laszlo ertelmezese sze . e o, va!o tis h m 1 t 0 I • · , · , ogz_aJa_na ertelmeze-k ,

5 erc5 szimb6lumnak Ricreurne] harom nn ka ermeneut1ka1 megkozelitest ny . 'b , aspe tusa van-A ross · b /"k , ·, nak kozeppontJa an al16 els6 aspektus a kozmiku . · , . z szim o I aJ_a- amely vallasfenornenol6giai szempontbo] t . \~¹e_rofan1ku_s vo~atkozas, kozas "oneirikus", amely a pszichoanalizisb::tetm1zaat?~1l~-dAk mAahsodik vonat-

k··1 ,,. ,, , · iza o 1 armadrk as

Pektus a o tm, rnuvesz1 teremtesben teret ny ,, Az .: .. · , k··1 ·· b .. ,, , · ero. 1965-0s Freud-konyv a szimbolum u on ozo retegemek hermeneutik • .. ., h , ,

, 1 • . az ossze,er etetlensegere mu-

tat ra, mely a nye VJ strukturahzmus hatasan kereszt··i hh h

· b 'l h . u a oz vezet, ogy

Ricreur a sz1rn o urn ermeneutikajat mindinka"bb •· h . , . ,

. , , . .. a szoveg enneneutikaJa-

nak ir~~yaba to_!Ja el. Az -~9?,~·os Az e/6 metaforaban es az 1983-as Id6 es elbeszelesben R1creur a kolto1 metaforat a nyelvi analizis sz, , • It , h _

. 1 , .. fii" , k , ama ra ,e ar a tatlan J~ e~tesossze_ gges, ~nt -~utatja be. A szimb6Ium ilyen m6don vett barmad1k ertelrnezese nyuJt kimdul6pontot a hermeneutika feladatanak a megertesben es rnagyarazatban, sziivegelmelet es cselekveselmelet kiiziitti viszony tisztazasaban. ¹9

Az 1980-as evek kozepet61 Rica!ur gondo!kodasaban egy kevesbe latva- nyos, megis ujabb fordulat eszlelheto. Az 1986-ban megjelen6 Du texte

a

/'action: Essais d'ermeneutique II cimii esszegy(ijtemenye a hermeneutika- torteneti rnegkozelitest gyakorl6 narrativ identitas m6dszertani tisztazasanak tekinthet6. A Fenomenol6gia es hermeneutika cimii irasban Ricceur a her- rneneutika feladatat a fenomenol6giai eszleles henneneutikajava tagitja ki, es ez a.Ital a herrneneutika feladatat tiibbe mar nem a szorosan vett szoveg- ertelmezesre szoritja, hanem a fenomenol6giai tapasztalatban megrnutat- koz6 torteneti osszefi.iggesre iranyitja. A hermeneutikai ebben az ertelemben - es ez lesz az Onmaga, mint masik mozgat6 rug6ja - a tiirtenetiseg azon horizontjat tarja fel, arnely nem egyszeriien a szorosan vett sajat tortenetiseg- re iranyul, hanern a rnasik tiirtenetisegen keresztiil a sajat tiirtenetisege_ne~

tagabb hozzaferesere tesz szert. Dan Zahavi a 2?14-e~ Self and O'.h':': c1mu munkajaban a rnasik tortenetisegere iranyul6 ncceun fenome?ologiab~n a narrativ identitas kozosseghez kiitiitt es koziissegi eleten alapulo megvalosu- lasara mutat ra:

H ogy a onm h .. agamat az elettiirtenet terminusaban ertelmezem, ak-_ ,, I " d ok k or egyszerre v agyok az elbeszel6 es a foszerep o, e nem vagy , , ·

a· ·

^{al ki}

d ··1· ,, A saJ·at tortenetem kezdetet mar mm ig is v a egye u I szerzo.

18 Vo. Uszl6 Tengelyi - Hans-Dieter Gondek: Neue Phiinomeno/ogie in Frankreich, 435.

19Uo.437.

455

I

, , n6d ahogyan a tiirtenetem kita rul, , 't ttek el es az a I ' , d.. , . "I <

111:\sok kesz1 e .. ' ., alasztasaimt61 es ontese1mto . 1gy,

, b fiigg a saJat v h .. ..

csak resz en , k , ember nem le et onmaga onm aga

·nt tiibbsziir alhtottu ' az

m1 "tt 20

altal, csak masokkal egyu · . , ,

. , If a nern a sajat tiirtenet1segre szontkoz6 sajat A narrativ identitas enne ogv masikkal val6 kiiziis tapasztalatra alapo-

, , . , 1. · f · odese hanem a , ,

elmenyv1lag 'k .. .. ¹ eiez , . ,' E . rac10 ·zze I a 1110, dszertani megalapozottsaggal epiil fel z6d6 egy ·ozos nar .. , ·

1 ^fieleites cim(i 2000-ben megjelentetett mun-

R. Emlekezes tortene em, " ,, ,

,cceur , '. . "d '"-en lezartnak a Heideggertol atvett ertelmezese ka."a· Az elmultnak, mmt I ou , . ,

__ J · . 1--11 b a ricceuri gondolatmenetben, es R1cceur tcnylcgesen kozponll szerepet o e , , k ]' · ' b I ·

.. . . "ttl 't ·1agban-benne-letene ana 1z1se en, va anunt a

kovet1 He1deggert az l e vi , ,

1. ,

• , b l ' t k az ittlet Jetere vonatkozo fundamenta 1s, pre-ontolo-

v1lagban- enne- e ne . , ,

1, . . ,,

· · l"' lt ' t 1 . , ' ben de szamara a V1lagban-benne-let pre-onto ogia1 elsod-

giai e o,e e e ezese , , , .

1 egessege a , vilagr61 val6 tudas elsodlegessegeve tagul. Mmt azt az , .. ' b , . E Essays on ..

Biblical Interpretation cimii tanulmanykotete en iria: __ " gyenese~ a szoveg es az iras manifesztaci6jab61 akarok kiindulni"²¹• A szoveg egyfelol a szerzo szandekat tiikriizo auton6m fenomen, masfel61 ,,amit vegiil megertiink a szii- vegbol, az nem a szerzo vagy az 6 elozetes szandeka, nem is a sziiveg imma- nens strukturaja vagy strukturai, hanem a sziiveg miigiittes vilaga mi rrt refe- rencia. "22 A sziiveg megertesenek komplexitasa a val6sag azon kettos meg- nyilvanulasaban tarul fel, amely szerint a mult lezart esemenye a sziivegen keresztiil a jelenben ujra ertelmezesre keriil. Ricceur szamara nem az esemeny az, ami kerdeses, hanem az esemeny elbeszelese, amely megjeleniti a mult esemenyenek val6sagossagat. Az irott sziivegek ennel fogva nem csokkent- hetok le az .. elo beszed tisztan anyagi r6gzitesere"²3, hanem a szerz6i szandek es az eredeti hallgat6sag egyre inkabb eltavolodik a sziiveg auton6miajat61.

Felvetodik a kerdes, hogy hogyan tehetiink kiiliinbseget a mult realitasa es a fikci6 realitasa kiiziitt akkor, hogyha mind a fikci6, mind pedig a mult eseteben az elbeszeles kiilonbozo m6dozatai az emberi tapasztalat altalanos

~l~~ata kiire rendezodik? Az interpretaci6r61 cimii esszejeben Ric<Eur azt alhtJa, hogy mind a fikci6 mind pedig az elbeszelt mult eseteben a cselek- meny feladata, hogy kiizvetitsen az esemeny es a tortenet koziitt de ezt fikci6 es elbeszelt mult kiiliinbiizo m6dokon teszik. A fikci6 elbeszel~se mindig a

'° Zahavi, Dan: University Press, 2014, 55. Self and Other. Exploring subjectivity, empathy, and s/1ame, Oxford

" Ricreur: Toward a Hermeneutic of the Idea of Revelation, Ed. L. S. Mudge (ed.), Essays on Biblical Interpretation. Philadelphia, Fortress Press, 1985, 73-118, 98.

" Ricreur: Toward a Hermeneutic of the Idea of Revelation, 100.

"' Uo.100.

456

val6sagr6! alkotott ta~a~ztalat alternativ kifejezodese, sema ti kus alternati- vaja, ennel fo~a a valosag fi loz6fiai mcgcrtesenek kitetjcdt lehetosege.

Az ira,sna~ kiisziinhet6en a tarsalgas haromosztatu szemantikai autonomiat nyer: a beszelo szandekanak tekintcteben az eredeti hallga~6sag _eszlel~seben, es a letrejottenek gazdasagi, ~zocialis, es kulturahs korulmenyeiben. [ ... ] bnmagunk megertese, az a sziiveg- gel sz:mbe h,elyezkedo i:inmagunk megertese, es ebb61 az iinmaga azon allapo tanak megszerzese, amely mas, mint az, ami az olva- sast elkezdi.24

Ricreur gadameri recepci6ja ezen a ponton valik erdekesse a szamunkra.

Az 1980-as H er·menulika es a human tudomanyok a szoveg vi laganak meg- erteset iisszekapcsolja az Igazsag es m6dszer ,,horizontiisszeolvadas" fogalma- val, es ezt a folyamatot az eltavolodas es odatartozas dinamizmusaban itja le:

[ ... ] az elidegenito eltavolodas egyfelol az a hozzaallas, amely lehetove teszi a human tudomanyokban uralkod6 objektivaci6t;

masfel61 ez az eltavolodas, amely a tudomanyok tudomanyos sta- tuszanak a feltetele, bukas, mely lerombolja azt a lenyegi es elsod- leges viszonyt, amelyben odatartozunk es reszt vesziink abban a tiirteneti realitasban, amelyr61 azt allitjuk, hogy ugy epiil fel, mint a targy.25

Az eltavolodas es odatartozas dinamikajaban a jatek fogalma a beszelt nyelv es az irott szoveg megertesenek dichot6~iajaban le~ eletbe:_ Mig a, be:

szelt nyelv szamara a hallgat6sag mindenkor 1smert, az 1rott szoveg vegso soron az ismeretlen olvas6hoz fordul. Ebben a tekintetben Ricceur ertelme- zese szerint a gadameri jatek fogalma az irott sziiveg megertese eseteben a

elvi megertes magasabb szintjen miiki:idik. Itt ugyanis nem csupan a

~~szel6 _ hallgat6 osszefiiggeseben vett elbeszeles, hanem az e_lbeszelesnek _a mindenkori kozonseghez vett relaci6ja is szerepet kap: a szoveget ugyams valakinek szanjak.

I , · egyeztiik hogy az iras-olvasas viszonya nem Valaho mar megJ csak a besze o ' I" · nyainak terminusa1 an u on 021 a esze -VlSZO ' "b • k··1·· b .. "k b , k · ' d ·

, . , ' I h nem a hallgat6sag V1szonyana termmusa1- hallas viszonyato,jtii~ a hallgat6sag 'potencializalasar61', amely ban is. [ ... ] Besze ,

•• Ricreur: From Text to Action. Essays in Hermeneutics II., Northwestern Univ .

Press, 2007. 17. ers1ty

•s Ricreur· • Hermeneutics and the Human Sciences, Cambridge Univers·ty p 1 ress, 1981

131. .

..

n1 az az ismeretlen olvas6, 1 er hane

, , . n dial6guspar n , t .. bbe ma1 ne1 .. t 26

o a szovege . , .

·iki Ietrehozza ' , , gval6sulasa tarJa fel a gadaineri

' --r1en6 me .

k ·e't olvas6ban to lkot6 szi:iveg, olvas6 - d11nenzi6jat.

.. ,eg kon I I , as - a ,

A s~O\ "' rtelmezesenek iar_m,

a·

Jektikajaban val6sul meg a legau-

"' t 'k ncreun e harom 13 , , ,

Ja_ RJcreur e e ' rtelmezese szerint e, , ₂₀ szaza 1

'a·

hermeneutika m egertes es magyarazat . . tentikusabb m_od_on a , . epitett problemat1ka3a.

egymashoz valo V1szonyara . , . .

. . t retaci6 elmelete ep1sztemolog1a1

, t "mk az m erp .. k

Masodszor, ugy u , at elmeletevel. Osszevetve eze az

b ' JI a magyaraz . ,

szinten szem en a t g vitat keltettek Schle1ermacher es ellentetes e(~el~teket r:n~e ;omany szerint, amelyhez az ut6bbi Dilthey koratol ~ez:e. . ~erpetaci6nak szubjektiv konnotaci6ja szerz~ kap~olodnl ' ~ :egertesi folyamatanak eloidezese, es a van, ugy, m~nt _az vaso ··n-megertes ki:izi:itti ki:ilcsi:ini:isseg. Ez a szoveg megertese es az o b' 1ct· . , I .. •· , h eutikai ki:irb61 ismert; ez az o ~e 1V1tassa ki:ilcsonosseg a ermen , "d , · I " I

, ) " ti Jt 'telezessel val6 eles ellentetet I ez1 e o, ame Y a

es nem-e o e e , , . ,, dolgok tudomanyos magyarazatara Jellemzo. 27

M ' rt , , magyarazat ket, a hermeneutikai tradici6 altal vett ellentetes

ege es es , h , 'I ' b h I .

aktu , t Ricreur az alkot6 - szi:iveg - olvaso armas po usa a e yez1. A szov:; egyszerre esemeny es a megertes alapjaul szolgal6 jelentes, mely kettossegjatekba hozza a szi:iveg alkot6hoz es olvas6hoz val6 viszonyat.

A jelentes nem valami rejtett, hanem feltarult. Az, ami megertest eredmenyez, a szi:iveg nem konkret referenciain keresztiil egy lehetseges vilag fele mutat. A szi:ivegek lehetseges vilagokr61 es ezekben a vilagokban az iranyultsagok lehetseges utjair61 beszel- nek. Ily m6don a feltarulas azonos szerepet jatszik az irott szi:ive- gek szamara, mint a konkret referenda a beszelt nyelv szamara. A m'.:gertes a feltetelezett vilagok elsajatitasava valik, amelyek a

~zove~ nem_ konkret referenciain keresztiil tarulnak fel. [ ... ] Meg- ert~m ann}'lt tesz, mint ki:ivetni a mu dinamikajat, mozgasat att61, amit mond, ahhoz, amir61 beszel. Az olvas6i szituaci6mon tu! a szerzo szitufci6jan tul felkinalom magam a vilagban-benne-iet azon lehetsege ₅ 'd" k

mo Jana , amelyet a szi:iveg feltar es felnyit a

26

Ricreur: Hermeneutics and the Human Sciences, 182 .

.., Uo. 165.

458

sz{nnom ra., Ez a:' amit Gadamer a tiirteneti t~dasaban 'horizont- osszeolvadl'lsnak nevez.2a

A szi:i~egg~l val~ j_atek Problematikaja tehat. mindenkor annak a megerto oJvas6nak a !~len!ete?e~ _megy ~egbe, aki szamara a megertcs folya man a

--veg szerzoi szand

ekatol a szoveg magaban val6sagan kereszti.il ti:irtcnu

szo d ' , b , b

elid egen e ~s veg e megy,, e~ e_ hen az elidegenedesben a sziivegen kereszti.i I --runaga szoveghez tartozasat 1smeri fel. A megertes pillanata Ricreur ertel- o ezese szerint a heideggeri

Let es idoboz

kapcsol6dva a szituici6b<1n-lette~

:gg ossze., Eb~ol az elemzesb~i a ,,legfobb lehetoseg kiveti.iles~t" Ricreur •~

szoveg elmeletere alkalmazva kiemeli, hogy itt egy olyan feltetelezett vilaggal allunk szemben, amely tartalmazhatja, egyesi.ilhet a sajat vilagom Iegf6bb lehetosegeivel.²⁹ A sziiveg elsajatitasanak Igazs6.g es m6dszerre alapoz6d6 elmelet e ennelfogva a megertes egesz problematikajat atalakitja abban az ertelem ben, hogy a megertes tiibbe mar nem egy ki:iziis megertes interszub- jektiy viszony:akfnt all fen n, hanem a mu altal kiizvetitett ~_l~g !is a · sajat interszubjektiv vilag iisszefiiggesekent. ,,Hogyha a sziiveg mindenki szamara nyitott, aki tud olvasni, akkor ajelentes mindenkori id6'belisege az, amely M

ismeretlen olvas6 szamara feltarul; es az olvasas ti:irtenetisege ennek a spe- cifikus mindenkori id6belisegnek az ellenparja. "Jo Ebben az i:isszefilggesben a m u vilaganak idobeli strukturaja a mu megertesevel va16 horizonti:isszeolva- dasban valik a sajat vilag id6b eli strukturajava, azaz a szi:iveg mindenkor autentikus id6belisegen kereszti.il a megertes uj dimenzi6java, es ezen tul- menoen, az ett61 a dimenzi6t6l va16 eltavolodas horizontjava.

28 Uo. 177.

29 Vo. uo. 140.

3o Uo. 192.

459