TANULMANYOK ER

1 •

, ,

ER TEKEZ:B~SEK

A MATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL.

KIADJA A MAGYAR TUD. AKADEMIA.

A III. 0 S Z TAL Y REN D E LET E B Ö L

SZERKESZTI

SZABO JOZ S EF

OSZTALYTIT."KAR.

XII. KÖTET. 8. SZAJ\I. 1885.

TANULMANYOK

AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA

TE REN.

GOTHARD JENÖTÖL.

I. RESZ.

EGY TABLAVAL.

(Betorjesztette a M. T. Akad. III. osztaly ülesen 1885. april 20-an Konkoly M. t. t.)

Ara 20 kr.

BUDAPEST.

KIADJA A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA.

1885 .

• „„„„„„.„„ ... „„„.„„.„„„„„„„.„„„„„ .. „„„„„.„„„„„„„„„.„„.„„„„„.„„„ •. „„„.„„„„.„„„„„„.„.„.„„„„„„„„„„„.„„„ ••. „.„.„„.„„.„„„„„ „„„.„„„„„„„„„„„„ .. „„.„ ... „„„„.„„.

. '

1

: 1

1~

Eddig külön megjelent

ERTEKEZESEK

a. mathematikai tudomanyok köreböl.

Elsö kötet.

Masodik kötet.

Harmadik kötet.

Negyedik kötet.

I. Schiblhof Lip6t. Az 1870. IV. sz. Üstökösj definitiv palyaszamitai>a 10 kr . .:... II. Schulhof Lip6t. Az 1871. II. sz. Üstökös definitiv palyaszamitasa.

10 kr. - III. Szily Kälmiin. A hö elmelet masodik fötetele, levezetve az elsöböl. 10 kr. - IV. Konkoly Mikl6s. Csillagaszati megfigyeleseim 1874 es 1875·ben. 50 kr. - V. Konkoly Mikli>s. Napfoltok meg:figyelese az 6-gyallai csillagdaban 40 kr. - VJ. Hunyady Jenö. A kupszeleten fekvö hat pont felteteli egyenletenek különbözö alakjair6l 20 kr. - Rethy M6r. A harom meretü homogen ter (u. n. nem euklidikus) ~iktan trigonometriaja 20 kr. - Rethy M6r. A propeller es peripeller felületek elmeletehez. 30 k.r. - IX. Fest Vilmos. Temes.i. Reitter Ferencz emleke 10 kr.

Ötödik kötet.

I. Kondor Gusztäv. Eml0kbeszed Nagy Karoly r. tag felett. 10 kr. - II. Kenessey Albert. Adatok foly6ink vizrajzi ismeretehez 20 kr. - Dr.

Hoitsy Pal. Csillag·eszleles a kelet-nyugot vonalban (egy szamtablaval).

30 kr. - IV. Hunyady Jenö. A kupszeleten fekvö hat pont felteteli egyen- letenek különbözö alakjair61. (Folytatas a IV. kötetben ugyane czim !!.latt meg- jelent ertekezesnek.) 10 kr. - V. Hunyady Jenö. Apollonius feladata a gömbfelületen 10 kr. - VI. Dr. Gr1lber Lajos. 2411 Cassiopeiae kettös csillag mozgasar61. 10 kr. - VII. Martin Lajos. - A valtoztatasi hianylat alkalma- zasa a propeller-fölület egyenletenek lefejtesere. 20 kr. - VIII. Konkol1f Mikl6s. A teljes holdfogyatkozas 1877. februar 27-en es az 1877. (Borelli) I.

szamu üstökös szinkepenek megfigyelese az 6-gyallai csillagdan. 10 kr. - IX.

Konkoly Mikl6B. A napfoltok s a nap felületenek kinezese 1876-ban (harom kßptavlaval.) 40 kr. - X. Konkoly Miklos. 160 all6 csillag szinkepe. Meg·

figyeltetett az 6·gyallai csillagdan 1876-ban 20 kr.

Ha.todik kötet.

I. Konkoly Mikl6s. Hull6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen I. resz. 1871-1873. Ara 20 kr. - II. Konkoly Miklos. Hull6 csil·

lagok megfigyelese a magyar korona területen. II. resz. 1874-1876. Ara 20 kr.

- III. Az 1874. V. (Borelly-fäle) Üstökös definitiv palyaszamitasa. Közlik dr . (J<ruber LajoB es Kurliinder Ignacz kir. observatorok. 10 k.r. - IV. Schenzl Guido. Lehajlas meghatarozasok Budapesten es Magyarorszag delkeleti resze·

ben. 20 kr. - V. Gruber Lajos. A november-havi hull6csillagokr61 20 kr. - VI. Konkoly Mikl6s. Hull6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen

· :ERTEKEZESEK

A MATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL.

KIADJA A MAGYAR TUD. AKADJbIIA.

A III. OSZTALY RENDELETEBÖL.

SZERKESZTI

SZABO JOZSEF

OSZTALYTITK.iR.

TANULMANYOK AZ EGITESTEK PHOTOG RAPHALASA 'rERE N.

Egy tablaval.

GoTHARD JENÖ-töl.

I. RESZ.

{Beterjesztette a III. osztalyülesen 1885. april 20-kan Konkoly M. tiszt. tag.)

Mi6ta Bond 1850- ben a Hold elsö daguerretyp-kepet elkeszitette, a photographianak gyors fejlödese oly rohamos elö- haladast tanusitott, hogy annak alkalmazasa a tudomany külön- bözö agaiban nemcsak fontos, de sok esetben nelkülözhetetlen segedeszközze valt. De La Rite, Ritthmfurd, n. ket Draper, Huggins s masok kezeben a csillagaszat teren is polgarjogot nyert a photographia, napr61 napra tert h6dit s tökelyesülese- vel elönyei is mind szembetünöbbek lesznek, s ha manap Faye inditvanyat, mely szerint a meridian-megfigyelesek a csillag s a szalkereszt kepenek együttes pillanatnyi felvetele altal volnanak b elyettesithetök, megval6sitani sok nehezsegbe ütköznek is, hasznavehetösege oly sok oldalu, hogy igenybevetele elöl sem a csillagasz, sem az astrophysikus el nem zark6zhatik többe.

Sokoldalu elfoglaltsagom eddig nem engedte meg, hogy az astrophotographiaval tüzetesebben foglalkozzam s eddigi felvete- leim inkabb csak az elözetes kisfa·let, mint a komoly tanulmany

M. T. AK. ßRT, A MA.TH. TOD. KöREBÖL. 1885. XII. K, 8, SZ.

, .

2 GOTHARD JENÖ.

jellegevel birnak. De a legszüksegesebb eszközökkel felszerelve ezutan több sulyt fektethetek a gyakorlati astrophysika ez agara is, s ha a kellö szellemi es anyagi tehetseg hianyaban, melyek- nek ilynemü kiserleteknel mindketteje nelkülözhetetlen, nem juthatok is ama magaslatra, melyet az angol es amerikai szak- färfiak e teren elertek, iparkodni fogok hazankban ez ideig teljesen parlagon heverö ezen csillagaszati agat is fontossaga- hoz melt6an, mennyire azt egy privat egyen nagyon szereny körülmenyei megengedik, felkarolni s kitartassal apolni.

Eddigi tanulmanyaim eredmenyet., mely leginkabb alkal- mas müszerek szerkesztesenek szolgalt alapul, ezen ertekezes- ben batorkodom a T. Akademianak beterjeszteni, remelve azt, hogy a nyari es öszi ejjelek eleg anyagot fognak szolgaltatni egy kesöbbi ertekezes szamara, mely a mostaninak folytatasa es kiegeszitese leend.

Ezen ertekezes az altalam hasznalni szokott photograph- technologiai elj aras rövid ismertetese utan 1. az egitestek photographalasahoz hasznalt müszereim s a velök eiert ered- meny, 2. a csillag spectrumok photographalasara szerkesztett astrospectrograph s a vele tett felvetelek leirasat tartalmazza.

)

<

1

1

)

I. A photographai eljaras.

A lemezek. Az egitestek photographalasahoz kivetel nelkül szaraz lemezeket hasznalok, melyek közül a közönseges, közep- erzekenysegüek bizonyultak legczelszerübbeknek. A pillanatnyi felvetelekhez keszitett nagyon erzekeny lemezek sokkal több .hatranynyal vannak összekötve, mintsem az erzekenyseg altal -okozott elöny azokat hatterbe szorithatna. Mindig legtöbb nebez- seggel jar a fenybebatas tartamanak megitelese, legtöbbször csak kiserlet utan lehet a legalkalmasabb id5tartamot megallapi- tani, mar pedig közep-erzekenysegü lapnal kis elteres nem oly Jenyeges, mint a moment-lemezeknel, s igy a felvetel sikere is .biztosabb. Tovabba sokszor kenytelen az ember alkony utan photographalni, ilyenkor a moment·lap könnyen elfätyolosul. Söt ugy talaltam, a detaiJok sem oly szepek nalok, mint a közön- segeseknel. Különbözö gyarosokt61 vett lemezek közül ugy j6sag a mint kenyelem szempontjab61 a legnagyobb elöszeretet-

tel Knebel Ferencz fenykepesz ur altitl Szombathelyen keszitett lemezeket hasznalom.

A chemiai eljartis. Közönseges lemezeket az elöhivas elött 1: 5000-szeres alkenecssavas natronoldatba helyezek par perczre, mi altal az elöhivas gyorsabban törtenik s a kepek sokkal inten- sivebbek lesznek.

Elöhivashoz az Eder-fäle oxalat-elöhiv6t hasznalom (4 resz hidegen concentralt oxalsavas kali es 1 resz ep ugy keszitett kensavas vasoxydul-oldat), melybe 24 ccm-re 2 csepp br6mkali- oldatot (1: 10) es 4-5csepp alkenecssavas natron-oldatot (1 : 100) cseppentek. Ez ut6bbinak mennyiseget különbözö körülmenyek- hez szoktam m6dositani.

Egyes esetekben, midön az exponalas idejet s a mellek- körülmenyeket ismerem, szivesen hasznalom a Oooper-fole pyrogallus-e1öhiv6t. Ezen elöhiv6 összetetele a következö :

1*

4 GOTHARD JENÖ.

I. Kenecssavas natron 100 gr., destillalt viz 500 gr., pyro- gallussav 14 gr.

II. Tiszta szensavas natron 50 gr., destillalt viz 500 gr.

Egyenlö terfogat veendö mindkettönel s a keverek higita- sara meg egy terfogat destillalt viz szolgal.

Ezen elöhiv6 föelönye, hogy a fänytöl nem erintett helyek viztisztak maradnak, fätyol vagy szinezes nem fordul elö ; hat- ranya, hogy nem lehet annyfra moderalni a különbözö körülme- nyekhez kepest, mint az Eder-fälet a bromkali s a natron hozza- adasa altal.

A kellöen elöhitt kepet alkenecssavas natron 1 : 10-szeres oldataban allandösitom.

Gyenge kepek megerösitesere a szokott ket oldatot hasz- nalom:

1. Higanychlorid-oldat, 1 : 200.

2. Ammoniak es viz kevereke, 1 : 5.

Szüksegtelen emlitenem, hogy a sze1·ek es oldatok tisztan·

tartasa s a lemez alapos megmosasa,minden bevegzett elöhivas.

es alland6sitas utan, a tökeletes kepek egyik föfeltetele.

II. Müszerek az egitestek közvetlen fölvetelere.

Az egitestek photographalasa különuözö czelok szerint különbözö müszerekkel törtenik. A legegyszerübb m6d a köz- vetlen felvetel a müszer optikai gyujt6 pontjaban, vagy gyujt6- sikjaban. A masik összetettebb eljaras, ha a gyujt6 pontbau elöallott kicsi kepet alkalmas projectio-keszülekkel megnagy itva vetitjük az erzekeny lemezre. E m6d igen termeszetesen csak ott alkalmazhat6, hol a nagyitand6 kep fonyerössege tetemes.

Igy kisebb müszereknel a Nap felvetelenel, mig nagyobbaknal a Holdnal, vagy a fenyesebb bolyg6knal, minök Venus s Jupiter.

A közvetlen felvetelre ujböl ket alosztalyt allithatunk fel, a felvetel czelja szerint: ha kicsi területet, pl. csillagcsopo rtJkat, ködfoltokat, kettös csillagokat vagy epen csak egyes bolygökat akarunk photographalni, kivalt ha a felveendö targyak apr6k s tenyszegenyek, ugy a nagy csillagaszati tavcsövekhez kell for- dulnunk, mig ellenben, ha több foknyi terület, egesz csillagkep, nagy üstökös stb. photograpbalasa czelunk, akkor egy j6 photo-

TANULMANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA TEREN. 5

gra ph-objektiv, minöt a fänykepeszek hasznalnak, melynek azon- ban lehetöleg hibatlannak kell lenni, tesz j6 szolgalatot. Eddig mind a harom m6dozatot kiserlet ala vettem s az eredmeny mindharomnal kielegitö.

a) Közvetlen felvetel nagy optikai meretü müszer gyujt6 pontjdban.

A Holdat, Jupitert, egyes csillagokat eddig majd mindig .az observatorium fömüszerevel, a Browning-fäle tükör telesk6p- pal photographaltam. A müszer fänyteljessege

J

=

(~)

^{2 keplet}

· t l b

o

^{·1- t F 't' t' lt · l . (260}

mm)

²

13z erm , me y en a ny1 as , a gyuJ o avo Je z1

1970 ⁼ 0·017 viszonyszam altal fejeztetik ki. E viszonyszam ismerete nagyon fontos, különösen ha több müszeren akarunk dolgozni, mivel altala a fänybehatas tartama, mely egy j6 kep elöallita- 13ahoz szükseges, igen megközelitöleg kiszamithat6, ha azt az

€gyik müszerre ismerjük. fgy pl. Konkoly Mikl6s baratom remek refractoranak viszonyszama

(~ 4 ^~m;)

^{= 0·003.}

^Egyse~ül

^{veve a}

reflector fänyteljesseget,

~:~~;

⁼ 0·18 erteket kapunk, azaz az 6-gyallai refractornal körülbelül 5-szörös exponalasi idö kivan- tatik, mint a herenyi re:flectornal - termeszetesen :figyelmen kivül hagyva az elnyelesi s visszaverödesi fänyvesztesegeket.*) Ipy mig nalam a Jupitemel körülbelül 0·5 masodpercz szükse- seges, addig ott közel 2-3 masodpercz kivantatik meg, csak- hogy azutan mig nalam a Jupiter-korong csak 0·6-0·7 mm.

atmeröjü, az addig ott 2·25-ször nagyobb,

~!;~

viszonynak megfelöleg.

A reflector mar termeszetenel fogva, mivel chemiai gyujt6 pontja nincsen, photograpbalasra nagyon alkalmas, de különö- sen czelszerü az altalam hasznalt müszer a nyilas s a gyüjt6 tavol között levö viszony kicsisege folytan 1 : 7·4, minek a nagy fäny- erö az eredmenye. E mellett kenyelmes is, nemcsak a kep helyes

*) De Char<lonnet

es

Cornu szeriut az ezüst tükör sok chemiai hatas\1 sugarat nyel el.

6 GOTHARD JENÖ.

beallitasanak egyszerüsege, hanem meybanikai tökelyetessege miatt is, mit kival6an emel a müszert hajt6 6ramü nagyon pon- tos müködese, mit szamtalan alkalmam volt megcsodalni.

A közönseges felvetelekhez hasznalt mellek-keszülek nagyon egyszerü: egy piczi photograph-kamara, melyre az objektiv helyere egy csövet csavarhatok, ezt pedig az okular·kihuz6ba tolom. A kamara teljesen hasonl6an van felszerelve, mint a photographusoke, t. i. beallit6 lemezzel es az erzekeny lapot rejtö zarkaval. A kis müszert meg evek elött Konkoly Mikl6s baratomt61 kaptam.

A mellekelt tablan az 1. es 2. abra tünteti föl a müszer keresztmetszetet. A az okular-kihuz6ba illö gyürü a megfelelö csövel, melybe egy masik csö, B tolhat6 be. E csöbe az egyik vegen egy harmadik csö 0 van beforrasztva, melybe a kesöbb leirand6 berendezesnel a negyedik csö D tolhat6 be különbözö optikai reszekkel; masik vege csavarral van ellatva s G-nel a kis kamaraval H összecsavarhat6. Miutan csillagaszati felvete- leknel a pontos beallitas az egyik fömomentum, nem lebet oly egyszerüen eljarni, mint a gyakorlati eletben a fenykepeszek szoktak s a szokasos homalyos üveg egeszen hasznavehetetlen, legfeljebb csak durva tajekozasra szolgalhat. Konkoly e czelra igen egyszerü, de elmes m6dot gondolt ki s alkalmazott: egy közönseges, körülbelül 15-20-szoros nagyitasu mikroskopot alkalmazott fel a kamarara, melyet elöször beallitott egy a zar- kaba tett atlatsz6 emulsi6s lemezre, ugy hogy a. gelatin reteg structuraja elfsen latszott, eltavolitvan a lemezt, a tavcsö oku- lar kihuz6jat addig csavarta, mig az egitest kepe is elesen tünt fel a mikroskopban, a mi csak akkor allhat be, ha a kep a getatin retegnek megfelelö sikban jö letre, azaz a photograph-gep helye- sen van beallitva.

A mikroskop eredeti foglalasan azonban tetemesen m6do- sitani kellett, nem volt eleg biztos, a mi sok kep elromlasat okozta, hibas beallitas folytan. E hiba megszüntetesere a mikroskopot kettös tamasz altal sokkal biztosabban helyeztem el, a nelkül, hogy szabad mozgasat tulsagosan korlatoltam volna.

A kamara mindket oldalara 5 mm. vastag rezlemezeket csavartam fel 1, melyekhez a mikroskopot tart6 lemez, 2. abra, K, ket reczezett fejü csavarral .111 hozzaszorithat6, a mikroskop

TANULMANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA TEREN. 7

L csöbe jön, s fel-le tologatas altal allitand6 be a gelatin lemez szövetere. Hogy nagyobb egi test különbözö belyeit lebessen megvizsgalni, vagy fälrebbesö csillagot stb. beallitani, a tart6 lemeznek ket iranyu mozgast biztositottam, elöször N kivagas iranyaban, masodszor 0-nal a keresztezö kimetszes altal ezf'n iranyra derekszög alatt is. E ket mozgas teljesen elegseges, csekely különbseget a tavcsö mozgatasa altal is lebet javitni s igy a photographaland6 targy könnyen a mikroskop lat6meze- jebe bozbat6 be.

Ezen müszernel a hasznalbat6 kepmezö közel 40 mm. at- meröjü. A lemezek nagysaga 45 x 65 nagyobb felvetelekben es 25 X 65 mm. egyes bolyg6 stb. felvetelere vagy kiserletekre.

A Hold kepenek atmeröje a közeptavolban a Földtöl 18 mm. Az exponalas ideje a Holdnal vagy Jupiternel a lehetö legrövidebb, mit pillanatnyi zar6keEZülek nelkül elerni lebet, csillagoknal igen különbözö, elsö-, masodnagysaguaknal eleg 1 masodpercz, mig 9-10-12 nagysaguak felvetelere 40-50 percz kivantatik.

Ezen osztalyb61 mintegy atmenetet kepez a következökbe amaz eljaras, midön a nagy objektiv gyujt6 tavolat egy közbe- csatolt acbromatikus concav-lencsevel, az ugynevezett Barlow·

lencsevel meghosszabbitjuk. Ez D csöbe F-nel rajzolt csavar- menetbe csavarand6 be s tetszes szerinti tavolba allitbat6 az erzekeny lemeztöl, mitöl a kep nagysaga függ, minel jobban eltavolitj uk, annal nagyobb lesz a kep. Igy a Hold egesz 50 mm.

atmeröig nagyitbat6 vele. Ily nagy kepbez a kis kamara ·mar elegtelen s ilyen esetben egy nagyobb, moment zar6val ellatott kamarat csavarok G gyürü be. Eme kamara John Browningt6l va16 Londonban s tulajdonkepen a Nap fonykepezesere van szanva.

Sajnos, bogy nem eleg szilard szerkezetü, hogy az erös razk6- das, mit a moment-zfil·6 müködese okoz, a kep elesseget ne vesze- lyeztetne, bar sikerült is vele több csinos Nap-kepet keszitenem, de altalanosan meg sem hasznalhat6.

Egyaltalaban szükseges volna valami aranyt a zar6 lemez s az egesz müszer sulya között szigoruan megtartani, egyaltalan a müszert lebetö sülyosra kesziteni, hogy tetlensegi nyomateka tetemes legyen a lehetö könnyü zar6-lemezeh-:iz kepest.

A nehez rezlemezt könnyü fekete karton-papirb61 keszitett lemezzel helyettesitettem s a Hold-felveteleknel kezzel val6 iga-

8 GOTHARD JENÖ.

zitas mellett igen kenyelmes, miutan a nyitast es zarast nem a tavcsö-nyilas Je es betakarasaval, mihez nagy karton lapot hasz- nalok, a nelkül, hogy a csöhö; hozza ernek - hanem a lemezke eltolasaval eszközlöm. (A Napnal azonban a papir meggyulad.) Termeszetesen ezen m6dositas az exponalas idejet teteme- sen, egesz 20-szorosig meghosszabbitja s igy csnk egeszen tiszta esteken alkalmazhat6, midön a kep nyugodt s folytonos rezgese nem csökkenti a kep elesseget.

b) Közvetlen felvetel közönseges photograph-obJektivvel.

Mi6ta Gill-nek sikerült az 1882. II. üstökösnek helyes fänykepet egy egesz közönseges arczkep-objektivvel felvennie, az astrophotographusok figyelme ezen iranyban is fel lön keltve.

Többen, igy Belopolsky, Common stb. tettek ez iranyLan kielegitö kiserleteket s bebizonyitottak, hogy ezen uton nagyobb felü- leteket egesz 50°-ig sikerül photographalni, mi a csillag-atlaszok elkesziteset igen pontossa ea könnyüve t&nne.

En eddigi kiserleteimet egy 15·8 mm. nyilasu, 95 mm.

gyujt6 tavolu Steinheil-fäle aplanattal tettem, melyet egy meg- felelö kihuz6 csövel a kis kamarara, H-ra G-nel csavartam fel, az egeszet azutan, kellöleg beallitva az optikai reszt, a re:flec·

torra erösitettern fel ugy, hogy optikai tengelye a nagy müsze- revel parallel alljon, mi a beallitast s az 6ramü jarasanak ellen·

örzeset igen megkönnyiti. Az eredmeny azonban nem teljesen kielegitö, mert a csillagkepek oly paranyiak, hogy csak mikro- skoppal lelhetök fel s megkülönböztetesök a photographiai reteg mas foltjait61 sok nehezseggel jar. Ketfele m6dot hasznaltam eddig: 1. vagy megallitom közben nehany marndperczre az 6rat, mi altal az összes csillagok egy iranyban tol6dnak el s igy felis- merhetök, vagy 2. ket lapot veszek fel ugyanazon beallitassal s mindkettön összeesö k epek a csillagok. Ez ut6 bbi identifikalas- hoz azonban ketseg kivül sok türelem szükseges, mi az astro- photographalasnal altalal1an nqgyon igenybe van veve minden alkalommal.

Jelenleg ket uj kamara van munkaban, melyekkel hasonl6 m6don iogok kiserleteket trnni. Az egyik egy 39 mm. nyilasu, 214 mm. gyujt6 tavolu Voigtländer-fele euriskop, a masik 39

TANULMANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA TEREN. 9

mm. nyilasu es gyujt6 tavolu Hermagis fäle arczkep objektiv szamara keszül.

Mivel ezen objektiveknel sokkal hosszabbfenybebatasszük- seges, az. idöjaras mostohasaga miatt ezen agban csak keves szamu kiserletet tehettem s azokat ia igazan kezdetlegeseknek kell tar- tanom.

c) Nagyit6 keszülek Jitpiter stb. felvetelekhez.

Jupiternek a közvetlen gyujt6 pontban vagy Barlow-lencse segelyevel val6 felvetele alkalmaval tett tapasztalatok a kep megnagyitasara s ezen nagyitott kep photographälasara batori- tottak fel. Sikerült is ezen m6don 2 mm.-nel nagyobb atmeröjii Jupiter· kepet elöallitani, melyen a gömb späroid-alakja, a jel-

lemzö savok szabad szemmel is igen j61 liithat6k, sajnos, hogy a kep erösebb nagyitast nem bir meg. Kedvezö, nyugodt levegö .mellett azonban ketseg kivül igen j6 kepek volnanak nyerhetök, melyeken kellö nagyitas mellett val6sziniileg apr6bb detaillokat is 1ehetne kivenni.

A keszülek ugyanaz, melyet a focusban val6 felvetelre hasznalok, 1. abra a mellekelt tablan. Az összeallitas teljesen a rajzon abrazoltnak felel meg. D csöbe egy ²/s" gyujt6 tavolu Steinheil-fäle aplanat-mikrometer-okulart csavarok be s azt az erzekeny lemeztöl körülbelül 12 cm. tavolra allitom. Az okular kihuz6t ezutan addig allitom, mig a tükör altal vetitett kep az

okularhoz viszonyitva oly helyzetbejö, hogy az erzekeny lemezre esö nagyitott kep elesen latszik, mit 1tt is a mikroskoppal kor..- statalok. A nagyitott kep nagysagat bizonyos hatarok között Yaltoztathatom az okular tavolitasa vagy közelitese altal az erze- keny laphoz, az elsö esetben a kep nagyobb, a masodik esetben kisebb lesz.

E m6dszer azonban csak Jupiterre vagy Venusra alkalmaz- .hat6, nagyobb atmeröjii egi testnek megfelelö sokkal nagyobb

atmeretii sugar kup az okular kicsisege folytan helyes keppe nem egyesülhet. E bajon csak egy nagy nyilasu positiv okular- Tal lehetne segiteni.

Magat61 erthet6, hogy a kep nagyitasa a fänyteljesseg rova- sam törtenik s igy a fönybehatas sokkal gyengebb leven, a be- hatas idejenek kell hosszabbnak lenni. Igy egy j6 Jupiter kep felvetelere 4s nem eleg, legalabb 10 masodpercz szükseges.

10 GOTHARD JENÖ.

III. Az egi testek közvetlen fölvetelenel elert eredmeny.

1. N

ap.

A nap felvetelenel a refiectoron a kivapt ered- menyt nem ertem el. Sikerült ugyan közben-közben egy-egy j6 kepet kesziteni, minök pl. az 1882. majus 16-iki napfogyatkozas kepei voltak, <le biztos sikert a moment-zar6 tökelytelen szer- kezete mellett varni nem lebet. J6 kepeket csak külön e czelra szerkesztett müszer adhat. Konkoly Mikl6s baratom szives volt photoheliographjat kiserletek czeljab61 nebany hetre atengedni, de kiserleteim megkezdeset a nyäri idöszakra halasztottam, midön a biztosabb idöjaras nem fog oly sok akadalyt az utba görditeni.

A sikerült Nap-kepeken a foltok reszletei kielegitöen lat- szanak, söt a napfelület szerencses szerkezete is eges:r.en j61 kivehetö, azonban a kepek kisebbek, hogy sem akar annyi resz- let volna lathat6, hogy az a Nap physikai ismereteit mozditana elö, akar a meresek a heliograph sokkal nagyobb kepen tett mereseket felülmulnak.

Nagyit6 eszközt a refiectorra alkalmazni constructio tekin- tetekböl lehetetlen. Azert fel is hagytam a Nap photographalasa- val, mig hozzaval6 eszköz birtokaba nem juthatok.

2. Hold. A Hold felvetelek sokkal halasabbak. Ugy a kicsi 18 mm. atmeröjü közvetlen kepek, mint a Barlow-lencsevel keszült nagyobb felvetelek meglehetös nagyitast birnak el, s kellö nyugodt levegö mellett igen apr6 reszletek is vehetök ki. A Hold- nak aranylag gyenge fänye eleg erövel bir, hogy rövid idö alatt is a kellö hatast megtegye, mielött meg a levegö rezgese s a Hold sajat mozgasa, mely miutan declinatio ertelmeben is törtenik, az 6ramüvel sehogy sem compenzalhat6, befolyasolhatna a kep

j6sagat. .

Eddig nem foglalkozva tüzetesen az astrophotographiaval, felveteleim sokkal csekelyebb szamuak, hogy sem selenogra- phiai ertekök volna, azonban a kesöbbi sikert ketsegtelenne teszik.

Az 1880 evi marczius 30-iki holdfogyatkozasr61 negy kepet keszitettem 7h 5m, 7h 10m, 7h 13m es 7h 15m h. k. i-ben. A kepek a Hold alant allasa s a nagyon vilagos szürkület miatt nem

•

TANUL1IANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHAL..\SA TEREN. 11 kifogastalanok, de a Föld arnyekanak elmos6dott körvonala erdekes tanulmany targyaul szolgalbat rajtok.

Sajatsagos, bogy tele Holdnal a kepek sobasem oly szepek, nemcsak a detaillok stb. hianya, hanem a kep sajatszerü fatyo- lossaga miatt is.

3. Jupiter. A Jupiterröl több szaz fölvetelt keszitettem, melyekböl azonban csak igen csekely szazalek sikerült. Nagy reszök a nagyit6 keszülek constructi6janak szolgalvan alap- tanulmanyul, nem is sikerülbetett, a többit leginkabb a tu.1- hosszu exponalas rontotta el. Közvetlen a gyujt6pontban keszült kep nagyon kicsi, közel O·S mm., de 10-15-szörös nagyitas mel- lett a jellemzö savok j61 latszanak rajta, reszlet azonban nem latszik s miutan a gelatinreteg szemcsei a reszleteket nagysag- ban ketsegkivül tulhaladjak, a kep nagyitasa elkerülhetetlen.

A legtöbb lemezre sok kepet veszek fel egymas mene.

A declinatio-kulcs segelyevel minden exponalas utan a csövet kisse elmozditom s ez altal a kepet felretolom. Szüksegtelen emliteni, hogy ezen mütet alatt a müszer nyilasa zarva van.

Ha vegig mentem az egesz lemezen. - mi körülbelül 1 ° nebany percznek feie! meg, mit a körön olvasok le, megallitom az 6rat 8-10 masodperczre s ez altal uj iranyt kezdek meg s folytatom a deklinatio valtoztatasat ellenkezö iranyban. Nevezetes, hogy az igy elkeszült lemezen 15 egesz 30 Jupiter-kep közül alig akad 2-3, melyeken a savok kielegitöen latszanak, minek oka ketsegkivül a legköri viszonyok folytonos valtozasabankeresendö.

Sajnos, bogy ugyanezen eljarast nem lebet a nagyitott kepnel alkalmazni, mivel itt a kep j6saganak egyik alapfel- tetele, hogy a kep az okular optikai tengelyeben jöjjön letre.

Itt a kamarat kellene elmozdithat6va kesziteni, egy ily szerkezet mar tervben is van, de mas czelokra is czelszerünek igfakezven, vegleg megszerkesztve s elkeszitve meg nincsen. Itt sokkal job- ban a szerencse dolga, ha a kep ugyanis oly idöben exponal- tatik, midön a levegö eleg nyugodt.

Azt hiszem a photograpbalas kellö gyakorlat mellett a Jupiter physikai ismeretet tetemesen gyarapitani fogja. Mibelyt sikerülni fog oly kepet kesziteni, melyen csak nemi detail latszik, a photograpbalas az ö objectivitasaval s hüsegevel a legjobb Jupiter-rajzzal fog vetekedni, mely soha sem szabadulhat meg

12 GOTHA.RD JENÖ.

a subjectiv felfogas jarma al61. Hogy az ily paranyi kepen minö pontos mereseket lebet eszközölni, azt dr. 0. Lohse mar kimutatta.*)

Ezen feltevesem mellett bizonyit az april 4-en keszült -nagyitott Jupiter-kep, mely a tökeletlensegnek meg eleg ala- -csony stadiumaban van ugyan, de eleg sikerült, hogy ajellemzö Jret fösav, a sötet egyenlitöi z6naval s a ket savot a sarkok felöl Jrörnyezö vilagos sav kivehetök legyenek, söt mintha mega deli

·sarkot borit6 gyenge homaly is eszrevehetö volna.

IL Äll6 csi"llagok. Az 11116 csillagok photographalasanak -csak kezd~ten vagyok s igy a felmutathat6 eredmeny igen cse-

kely. Legsikerültebb felvetelem a Nagymedve ismert kettös -csillaganak Mizar es Alcor-nak felvetele. A szabadszemmel 1athat6 kettöscsillag a pbotographian tetemes tavolban van, mig 3 Urs. mai. egesz j61 kettösnek latszik, a föcsillag nagyobb, mig a kiserö kicsi korong-alaku.

A csillag-photograpbian sok nehezseggel jar a csillag iden- tifikalasa. A pbotographia rendesen nem hasonlit a csillag- abroszboz, mert a cbemiai batas az optikait61 tetemesen külön- bözven, a csillagok nagysaga a lapon teljesen elüt az abroszon megj elölttöl.

A fäny bebatasanak tartama itt csak igen bajosan itelbetö meg bosszabb gyakorlat nelkül. Ugy latom egyes astropbotogra- pbusok is igen külömbözö ideig exponalnak, minek csak reszben lebet a különbözö chemiai eljaras az oka., mivel manap kizär6- lag br6m-ezüst· emulsi6t hasznalnak, melynek erzekenysegenel -0ly nagy különbseg meg sem fordulbat elö, miböl az expona·

lasi különbseget kimagyarazni ,lehetne.

Legczelszerübbnek latszik rövid exponalason kezdeni s iokozni annak tartamat, mig a kellö j6sagt1 kepet kapjuk. Ellen-

kezö esetben a dolog sajatszerü termeszeteböl kifoly61ag inkabb tülexponaljuk a kepeket az elsö kiserleteknel.

Az exponalas ideje nagyon valtoz6, igy a Siriust nem lebet -eleg gyorsan exponalni momentzar6 nelkül, Castort 1-töl 10 masodperczig vettem fel több kepben egy lapra különbözö fa.rtamü exponälassal, az 1 •-ig keszültek a legjobbak, bar a

*) Publ. des astrophys. Obs. iu Potsdam. Nr. 9. 53 1.

TANUL~ANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA. TEREN. 13.

lemezen a csillag alant allasa miatt a kettözes nem latszik, csak az egesz kep tojasdad alaku. 3 Ura. mai.·t 20 masodpercz alatt keszitettem el, mig az 1 perczig keszült kep elromlott. Igen kicsi 10-12-14·ed nagysagu csillagokhoz awnban ugy hiszem több- percz, 2 - 3 - 5 percz szükseges.

Nagyon czelszerü a felveendö területröl valami nagy lat6- mezejü okularral, melynek nagyitasa körülbelül a 100-t meg nem ha.ladja, elöször kis vazlatot rajzolni a csillagok helyzete- röl, mi a kesöbbi felismerest a lemezen igen megkönnyiti.

Hogy egy photographia csillagabrosz rendkivüli fontos volna, az ketsegtelen, de az val6szinii.leg csak photographiai czelokra volna alkalmas, a subjectiv megfigyeles szamara telje- sen at kellene dolgozni s a csillagok nagysagat mas uton meg- hatarozni s az abroszba rajzolni.

Legközelebbi tervem a kettös csillagok photographalasa s csak nagyobb szamu felvetel utjan alkothatok magamnak fogal- mat az eljaras czelszerüsegeröl a kettös csillagok megfigyelese- ben. De eddigi tapasztalataim utan ketsegesnek tartom, hogy valaha a subjectiv megfigyeles kiküszöbölhetö legyen, barmily magas fokm fejlödjek is a photographia, miutan mindkettönek oly szembeszökö elönyei, de e mellett eltagadhatatlan hatranyai vannak, hogy a ket eljaras csak egymast kiegesziteni, de nem kiszoritani van hivatva.

A photograph-objectivekkel val6 felvetel meg annyira embryonalis allapotban van, hogy eredmenyröl edrlig sz6 sem lebet, s összes kiserleteimet csak a szükseges müszerek szerkesz- tese czeljab61 tettem. Az eljarast61 azonban jogosan varom a. legszebb sikert.

IV. Az egitestek spectrumanak P.hotographalasa.

Elsö kiserleteimet a spectrumok photographalasaban egy Schrnidt es Haensch berlini optikusokt61 val6 zsebspectroskoppal tettem. A kis müszer alkalmas allvanyon ugy volt felerösitve,.

hogy a 15·8 mm. nyilasu Steinheil-fäle aplanatot csavarhsttam ra az okularnyilas helyett, az aplanattal a csillagok felvetelere szolgal6 kicsi kamara allott összeköttetesben. Kiserleteimet.

hosszasan tart6 kedvezötlen idö miatt femek szikra spectruman

14 GOTHARD JENÖ.

kelle tennem. Az eredmeny, bar a müszer constructiöja a cbemiai sugarak legna.gyobbreszet elvagta, ugy hogy a spectrum csak valamivel terjedt tul E vonalon, olyan kedvezö volt, hogy egy külön müszer szerkezetet elhataroztam.

:Evek ota birtokaban leven egy szep meszpat prizmanak, törö közegül ezt valasztottam s Konkoly baratom egykori mesz- pat prizmas epectroskopjat veve alapul,*) a mellekelt tablan 3. abra altal vazolt müezert szerkeeztettem.

Ares egeszen szabadon van, ugy hogy a Vogel-fele adap- teur (APons-Brooke üstökös spektroskopikuemegfigyelesel. tabla 3. abra) nyilasain igen jöl lathatö, s tetemesen elöbbre all AA sargarez korong lapjanal. AA korong a müszer felerösitesere szolgal s ezt vele akar az universal allvanyra, kabinet kiserletek- nel, akar a reflectorra felcsavarhatom harom reczezett fejü csa- var segelyevel. Ugy a szilard, B, mint az allithat6 reslemez C meg van ezüstözve, mig a többi reezek rez- es ezüstoxyd keve- rekevel feketitve vannak. Az allithat6

C

lemezt

D

igazit6 csa- varral tetszes szerint közelithetem B-hez. Ezen mozgas kiese sajatszerü constructiöt igenyelt, de azert kielegitö biztossaggal müködik, bar igen finom müszemel nem volna ajanlatos. Ares elött vekony sargarez lemezböl keszitett ketszer derekszög alatt hajlitott lemezke E van alkalmazva, mely a resnek csak felet hagyja nyitva, mig a masik felet elfödi. Ezen mütet a spectru- mok összehasonlitasara szükseges s nagyon könnyen vegbe·

vihetö

E

lemezkenek odabbtolasa altal. A Iemezke ugyanis a szilard reslap közepcsavarja körül fordithat6 s a szerint mint a. vagy a₁ a rugöt tart6 csavarba ütközik, majd a jobb, majd a bal resreszletet engedi szabadon.

A korong megfelelö nyilasaba F csö van igen pontosan beeresztve s csavarokkal beerösitve, ebben G csö mozgathat6 s a ket oldalcsavar segelyevel, melyek kellö beallitas utan a csö megrögzitesere is szolgalnak. G csöbe alul egy f6nyszorit6, felül pedig 26 mm. atmeröjü es 105 mm. gyujtötavolu quarc plan- convex lencse van becsavarva. F csö a prizmat rejtö hengerrel H-nal van összeerösitve s a harom e'zürit6 csavar hoeszas Iyu- kakban nemi mozgassal bir, hogy a res a prizma törö elevel

*) Ert. a math. tud. kör. VIII, 1. sz. 1881, 18. 1.

TANULMANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA TEREN. 15 parallel allithatö legyen.

H

összeköttetesnek megfelel6 resze

J

hengerrel szilard összeköttetesben all, mig a pbotographal6 kamara es a skala-szerkezet e henger körül, Konkoly construc- tiöjahoz hiven, központosan allithatök. J henger feneke kivülröl gyilrüalaku csatornaval van ellatva, melyben a megfelelö hen- ger szelvenyek, melyekre

M

es

S

csövek vannak felforrasztva, akadaly nelkül körülfordithatök. Ugyan ilyen a henger fedele is kellö beallitas utan, azonban a megfelelö csödarabok 4-.i csava.rral

J

hengerhez csavartatnak. A 60° meszpat prizma L, K asztalkan all s felülröl egy lemez s ket csavarral le van szoritva. Az asztalka kisse kupos tengelye be van csiszolva J henger fenekebe s alul nagy, reczezett fejü crnvarban vegzö- dik, melylyel az asztalka s vele L prizma forgathat6 s az elhaj- las minimumara beallithat6. A beallitas biztositasara kis oldal- csavar szolgal. E reszletek 5. abran vannak feltüntetve, mely J dobot hosszmetszetben abrazolja.

Mint emlitettem, a pbotograph-kamara, optikai szerkezete- vel, M csödarab segelyevel

J

henger körül központosan moz- gathat6 a minimumra val6 beallitas czeljab61. M csöbe mozdit- hatatlanul van megerösitve a uollimatorhoz teljesen hasonl6 masik quarc objectivet magaban foglal6 N csö, mely a spec- trum kepet az erzekeny lemezre vetiti.

Kivülröl pedig M-re

0

csö van kellö foglalataval ratolva s harom szorit6 csavaJ:ral megerösitve. Ez ismet P csöbe illik bele s e ket csö

0

es P ki- s betolasa teszi lehetöve a kamarn allitasat az objectivhez a kep elesre allitasa czeljab61. Kellö beallitas utan - mi egyszer mindenkorra ervenyes - az oldal- csavarok a tovabbi mozgast lehetetlenne teszik. Megjegyzendö, hogy az összes ilynemü oldalcsavarok anyacsavarja a belsö csöben van, mig a külsö hosszas lyukkal_ van ellatva, bizonyos korlatok közötti mozgas czeljab61.

A kamara ket darabb61 all,

Q

szilard összeköttetesben van P csövel, mig a masik

Q

közepen levö tengely körül kisse fer- dere allithat6, hogy a különbözö hullam hosszusagu vonalak is mind elesen egyesüljenek az erzekeny lapon. A beallitas biz- tositasära egy kellöleg kivagott köriv szolgäl, mig a

Q

es R között levö szabadon marad6 közt fekete keztyübörböl keszült fujtatöszerü takar6 zarja el a külsö vilagossag behatasa elöl.

16 GOTHARD JENÖ.

"\.

R ramaba tetszes szerint egy homalyos üveg mely azonhan crnk tajekozasul szolgal, a:::mak megitelesere, hogy ^a, spectmm kepe csakugyan kellö helyre esik-e (az opticai reszek beallitasat mikroskoppal s szamos kiserlet utan a Nap spectru- man lebet csak elerni), vagy az erzekeny lemez t rejtö zarka tol- hat6 be, minö kettö van 65X2C mm. meretü lemezek szamara.

A spectral-vonalak könnyebb felismeresere czelszerünek igerkezett valami skalanak n. spectrummal val6 egyidejü photo- grapbalasa. E czelra J dobra egy harmadik csövet alkalmaz- tam, mely a skala vetitesere szükseges opticai reszt tartalmazza.

S csö egyfelöl J körül forgathat6 csödarabra van forrasztva, *) masik vegen pedig egy rezkorongot tart, melyre egy masik T csöre forrasztott rezkorong illik. E ket korong altal S es T csö tengelye tetszes szerint allithat6 4 csavar altal, melyek közül kettö - a rajzban is lathat6 - huzasra, masik, ezekre 90° alatt all6, kettö pedig nyomasra vannak szerkesztve. Ezen mozgas a skala helyzetenek kellö beallitasara szo lgal a spectrumhoz viszonyitva. T-ben

u

^CBÖ allithat6 ket oldalcsavarral, mi altal a beleje csavart 55 mm. gyujt6 tavolu objectiv oly helyzetbe hozhat6, hogy a skala a spectrum vonalaival egyenlöen elesen vetittessek az erzekeny Iemezre. Szüksegtelen emlitenem, hogy a skala kepe a prisma elölapjar61 reflectal6dik a kamaraba.

T csö masik, tagasabb, vege V-nel a photographirozott skalat tartalmazza, mely Z kemeny kaucsuk lemezre erösitett kicsi izz6 lampa

w

^altal vilagittatik meg kellö mervben.

A müszer mechanikai resze az observatorium sajat mühe- lyeben keszült, mig az optikai resz SchmidJ; es Haensch berlini optikusokt61 val6. Csupan a skalat voltam kenytelen magam elkesziteni, miutan az optikai mereteknek teljesen megfelelöt csak igen bajosan s dragan kapni hosszu utanjaras utan. Mig n kellö photographiai gyakorlottsag s j6 müszerekkel alk,!llmas skalak el5allitasa sokkal könnyebb, mint magas aruk utan azt varni lehetne.

A müszer beallitasa a Napon törtent. A korong segelyevel az universal allvanyon ugy erösitettem meg, hogy

F

csö ten-

~

*) A fonasztasok H, M es S-nel meg egy galvanoplastikailag lerakott gyürü :iltal nyernek kellö megerösi test.

~·

TANUL111ANYOK AZ EGITESTEK PHOTOGRAPHALASA TEREN. 17 gelye vizszintesen allott s a napfenyt napallit6val vetitettem a resre. G csöben levö collimator lencse mar elözetesen kellöleg allitva leven, a kamarat tart6 csövet addig huztam ki vagy tol- tam be, mig a kep az ideiglenesen alkalmazott mikroskopban elesen latszott. Ezutan L prismat allitottam minimumra a H vonal hullamhosszusaganak megfelelöen, ennek megfelelöen kellett, termeszetesen, a kamara csövet stb. tart6 egesz rend- szert J körül allitani. Ez is meg leven, R ramat mozgattam addig, mig a spectrumnak minden törekenysegü vonala egyenlö elesen latszott, mi R allitasa s a kamara tavolitasa vagy közeli- tese altal a quarc lencsehez eleg könnyen megtörtenik. Ezutan par probat tettem a photograpbalassal a Napon s a müszer keszen volt a cs;llagok felvetelere.

A Nap spectrumanak felvetele csak momentzar6val sikerül, különben a vonalak eltünnek. E czelra igen egyszerü moment- zar6t szerkesztettem, melyet az universal allvany csövebe

w

objectiv helyett (Pons. Brooks üst. megf. I. Tab. 1. abra) tolha- tok be a nagy ernyöt tart6 csöbe. A res pillanatnyi megvilagi- tasa egy szabadon esö rezlemezen val6 nyilas pillanatnyi atütese altal törtenik. A kepek rendkivüli tisztak es elesek, 15-szörös nagyitast igen j61 kibirnak. A spectrum kiterjedese F es P vonalak között körülbelül 8 mm.

0

sötet, kisse elmos6dott vonala meg nagyon j61 latszik, p azonban mar gyenge, de meg azontul is lathat6 vonal, söt kisse jobban sikerült kepen meg

Q

is meg van. Sajatsagos, hogy nemely kep, mely ugyanazon m6don s szerekkel ugyanazon napon keszült, rendkivül eles, - mit leginkabb

L

csoport finom vonalain lehet megitelni - mig mas kepek sokkal elmos6dottabbak. Ennek oka val6- szinüleg abban rejlik, hogy a napsugar nem esett minden kep- nel pontosan az optikai tengelylyel össze, mi ugy az objectiv, mint subjectiv megfigyelesnel a legföbb kellek.

Csillagspectrumot eddig csak kcveset photographaltam, meglepö azonban a siker, mely färadozasomat koronazta.

fgy Sirius spectruma meglehetösen sikerült, bar a beallitas nem leven tökeletes, a kep sem kifogastalan. Az eddigi kedve- zötlen idöjaras a behat6 kiserletek utjat szegte. A csillag bealli- tasa igen egyszerüen megy. A rest a declinatio mozgasra merö- legesen allitom. Felkeresem az illetö csillagot a keresövel s

M. T. AK • .f:RT. A. MA.TH. TUJl. 1CÖR~'PÖL. 1885. X.Il, K. 8. SZ. 2

18 ^{GOTHARD JENÖ.}

megközelitöleg a resre allitom, ezutan a refiector nagy tükrebe nezek bele elülröl - ugy hogy lehetö keves fänysugarat takar- jak el - egy nagy nyilasu szinhazi latcsövel s igy latom a res kepet, mely egy kis izz6 lampa altftl gyengen meg van vilagitva s melyen a csillag mint kis fänypont latszik, - ha az a meg- ezüstözött lemezre esik - mert addig igazitom a fmom mozga- sokkal a csövet, mig a csillag a megfelelö helyre jön s vegül a declinatio-kulcscsal a resre hozom, mit a csillag eltünese jelez.

Igen megkönnyiti ezen eljarast, hogy a gyenge megvilagitas mellett csak a megezüstözött lemezek latszanak, mig a fekete mellekreszek nem zavarjak a mütetet. Termeszetesen ezen eljaras csak elsö-masodnagysagu csillagoknal lehetseges, a töb · biek fänye sokkal gyengebb, hogysem a kepet annyi viseza- verödes utan meglathatn6k.

Az exponalas ideje igen különbözö; Sirius spectruma mar 10-15 masodpercz utan meglehetösen elöjön, de j6 felvetelhez val6szinüleg 30• kell, fänytelenebb csillagoknak sokkal több idö szükseges, mig a kellö fänyhatas letesül, mit csak hosszas gyakorlat es sok pr6ba utau lebet kitanulni, mihez eddig alkal- mam nem volt. Remenylem, hogy az öszig szamos kiserletet tehetek astro-spectrographommal ⁸ ertekezesem masodik resze- ben mar egy kis gyüjtemeny csillagspectrum-photographiat lesz szerencsem bemutat.ni a T. Akademianak.

Jelenleg ket spectrograph van tervben, - az egyik reszben kesz is mar, - az egyik erös dispersi6val, de kicsi mechanikai meretekkel lesz szerkesztve, ugy hogy a 0·5 meter hosszusagot lehetöleg ne haladja meg s igy a refiektoron legyen alkalmaz- hat6 a Nap-spectral visZOll) ai tanulmanyozasara; a masik kabinet-müszer lesz, miutan nagy meretei a teleskopikus hasz- nalatot meg nem engedik. Ez ut6bbival szikra-spectrumokat fogok a Napeval összehasonlitani.

~

Gothard J. Tanulmanyok az egitestek photographalasa teren.

J w II 1 L

A A

G

0

4. abra. 5.ab ra.

0(,

„

1. ab ra. H

K L

F ^B CID

<D

^{J M}

c

2. ab ra. C . N-~

Q_____,K

Gothard J. del. _{M. T Ak. Ert. a} math.-tud. Köreböl 1885. XII. K. 8 sz.

1

1

r

1877-ik evbeu. 111. Resz.

Ara.

20 kr. - VII. Konkoly Miklos. A napfoltok es a napfelületenek kinezese 1877-ben. Ara 20 kr. - VIII. Konkoly Miklos.

Mercur atvonulas a nap elött. Meg:figyeltetett az 6-gyallai csillagdan 1878.

majus 6-an 10 kr.

Hetedik kötet.

I. Konkoly Miklos. Mars felületenek meg:figyelese az 6-gyallai csillag- dan az 1877-iki oppositi6 utan. Egy tablaval. 10 kr. - Konkoly Miklos. Au6 csillagok szinkepenek mappirozasa. 10 kr. - III. Konkoly MikliJs. Hull6csil- lagok meg:figyelese a magyar korona területen 1878-bau IV. 1·esz. Ara 10 kr.

- IV. Konkoly Miklos. A nap felületeuek megfigyelese 1878-ban 6-gyallai csillagdan. 10 kr. - VI. Hunyady Jenö. A Möbius-fäle kriteriumokr61 a kup- szeletek elmeleteben 10 kr. - VI. Konkoly Miklos. Spectroscopicus meg:figye- lesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n 10 kr. - VIII. Dr. Weinek Laszl6. Az instrumentB.lis fänyhajlas szerepe es V enus-8.tvouulas photographiai felvetelenel 20 kr. - IX. Suppan Vilmos. Kup- es hengerfelületek önB.116 ferde vetites- ben. (Ket titblaval.) 10 kr. - X. Dr. Konek Sandar. Emlekbeszed Weninger Vincze 1. t. fölött. 10 kr. - XI. Konkoly Mih'los. Hull6csillagok meg:figyelese a magyar korona területen 1879·ben. 10 kr. - XII. Konkoly Miklos. Hull6·

csillagok radiatio pontjai, levezetve a mngyar korona területen tett meg:figye·

lesekböl 1871-1878. vegeig 20 kr. - XLII. Konkoly Miklos. Napf0ltok meg·

figyelese az 6-gyallai csillagvizsg8.16n 1879-ben. (Egy tabla rajzzal.) 30 kr. - XIV. Konkoly Miklos. Adatok Jupiter es Mars physikajahoz, 1879. (Harom tabla rnjzzal.) 30 kr. - XV. Rethy Mor. A fäny töreae es visszaverese homo·

gen isotrop atlatsz6 testek hataran. Neumann m6dszerenek altalanositasaval es bövitesevel. (Szekf. ert.) 10 kr. - XVI. Rethy Mor. A sarkitott fänyrezges el!Jajlit6 racs altal val6 forgatasanak magyarazata, különös tekintettel Fröhlich eszleteire. 10 kr. - XVII. Szily Kalman. A telitett göz nyomasanak törve·

nyeröl. 10 kr. - XVIII. Hunyadi Jenö. Masodfoku görb0k es felületek meg·

hatarozasar61. 20 kr. - XIX. Hunyady Jenö. Tetelek azon determinansokr6l, melyek elemei adjungalt rendszerek elemeiböl vannak componalva. 20 kr. - XX. Dr. Frölich lzor. Az alland6 elektromos aramlasok elmeletehez. 20 kr.

XXI. Hwnyady Jenö. 'l'etelek a componalt deterrninansoknak egy különös nemeröl. 10 kr. - XXII. König Gyula. A raczionalis fuggvenyek altalanos elmeletehez. 10 kr. - XXIII. Silberstein Salamon. Vonalgeometriai tanul- manyok 20 kr. - XXIV. Hunyady Janos. A Steiner-fäle kriteriumr61 a kup- szeletek elmeleteben. 10 kr. - XXV. Hwn.yaay Jenö. A pontokb61 vagy erin- tökböl es a conjugalt haromszögböl meghataro2lott kupszelet nemenek eldön- Msere szolgal6 kriteriumok. 10 kr.

Nyolczadik kötet.

I. szam. Astropbysikai megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n 1880- ban. Konkoly Miklostol. Egy tabla rajzzal. - II. szam. Adatok Jupiter physi- kajahoz az 1880-ik evböl. Egy függelekkel. Kunkoly Miklostol. - III. szam.

A B6lyai-fäle algorithmus. Dr. Farkas Gyul<itol. - IV. szam. Napfoltok megfigyelese 1880-ban, es 1382 nnpfolt micrometricus m6r6be. Konkoly Mikl6stul. Ret tabla rajzzal. ....:.... V. szam. Hull6csillagok megfigyelese 1880-ban a magyar korona területen. V-ik resz. Konkoly MiklostOl. - VI. szam. Csil- lagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. Konkoly Miklustol. -

VII. szam. 102 hull6csillag kisugarzasi pont, levezetve 518 megfigyelesböl, melyek a magyar korona területen 1879. es 1880-ban tetettek. Konkoly Mik- lostol. - VIII. szam. Uj villarnzar6 vagy nyit6keszfil0k normal6ran, es a Jürgenssen-fäle 6raszerkezet. Konkoly Mikl6st6l. Egy keptablaval. - IX. szam.

Adatok Jupiter forgiisi elemeihez. Dr. Kobold .A.rmintol. - x. szam., A Ha- milton-fäle rendszerek es az elsörendü partialis differentialegyenletek altalanos elmelete. Szekfoglal6 ertekezes. König Gyiuat6l. - XL szam. A hadtudornany viszonya a többi tudomanyokhoz. Kripolnai Pa·uer Isivant6l. Szekfoglal6 erte- kezes. - XII. szam. Egy negy~drendü felületröl. Hunyady Jenötöl.

Kilenczedik kötet.

I. szam. Astrophisikai megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. (Ha- rom tablaval.) Konkoly Mikl6st6l. - II. szam. Az 6-gyallai csillagvizsgal6 földrajzi szelessege. Dr. Lakits Ferencztöl. - III. szam. A he1·enyi astrophi- sikai observatorium leirasa, es az abbau tett megfigyelesek 1881-ben. (Egy tablaval.) Gothard Jenötöl:- IV. szam. Na11foltok es a nap felületenek meg- figyelese 1881-ben. Konkoly Mikl6st6l. - V. szam. Csillagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. Konkoly Mikl6st6l. - VI. szam. Hull6csillagok lllegfigyelese 1881-ben. Konhly Mikl6st6l. - VII. szam. Adatok Jupiter 4s Mars physiki\.jahoz, az 1881.·evi megfigyelesekböl. (UI. resz. Harom tablival.) Konkoly Mikl6st6l. - VIII. szam. Az üstökösök vegytani alkotasa. Konkoly Mikl6st6l. - IX. szam. Az 1871-1880. evekben, Magyarorszagban megfigyelt hu116csillagok palyaelemei. Köve.~ligethy Rad6t6l. - X. szam. Nelrany deter- minans-egyenletröl. Hunyady Jenötöl. - XI. Perspectiv helyzetli alakzatok- r61 Dr. Klug Lip6tt6l. - XII. szam. Az elhaj\ott fäny intenzitasanak'-vizsga- lata. (A mftth. es termeszettudomanyi alla1~d6 bizottsag segehezesevel keszült dolgozat. Tizenket abraval a szöveg között.) Dr. Fröhlich Izort6l. - XIII.

szam. Az algebrai egyenletek elmeletehez. König Ü'!JidatiJl.

Tizedik kötet.

I. A nap felületenek megfigyelese 1882-ben. Konkoly Mikl6st6l. - II. Astrophysikai megfigyelesek 1882-ben. a) A W ells-üstökös szinkepe. b) A szep- temberi nagy üstökös szinkepe. c) 9 Meteor szinkepe. d) 115 all6csillag spec- truma. e) Coloremetricus roegfigyelesek. Konkoly Mikl6st6l. - III. Hull6- csillagok megfigyelese a roagyar korona területen. 1882. Konkoly Mikl6st6l. - IV. Egy uj reversio-spectroscop s annak hasznalata. (Egy til.blava\.) Konkoly Mikl6st6l. - V. Az 6-gyallai csillagvizsga16n eszközölt csillagaszati megfigye- lesek eredmenye. 1882. Konkoly Mikl6st6l. - VI. N ehany sz6 az üstökösök vegyt11ni alkoti\.sar61, össze\Jasonlitva a roeteoritekkel. Konkoly Mikl6st6l. - VII. Egy uj szerkezetü spectroscop. (Egy tablaval.) Konkoly Miklostol. - VIlI. Astropbysikai megfigyelesek a herenyi observatoriumon, 1882. (Egy tablaval.) Gothard Jenötöl. - IX. Adatok Jupiter es Mars bolyg6k physikä.- jahoz. (Harom tablaval.) Gothard Sandort6l. - X. Egy uj spectroscop. (Egy tablarajzzal.) Gothard Jenöiöl. - XL Astrophysikai megfigyel0sek 1883. (Egy tablaval.) I. resz. a) y Cassiopejae spectruma. b) a. Ursae roinoris spectrnma.

c) A Swift üstökös spectruma. d) A Brooks üstökös spectruma. e) Colori- metricus megfigyelese 65 all6csillagnak. Konkoly Mikl6stol.

FRANKLIN-TARSULAT NYOMOAJA.

4