A TÁRSADALMI ELET

Teljes szövegt

(1)A MAGYAR. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-VÁLLALATA.. A TÁRSADALMI ELET TÖK VÉNYSZERŰSÉGE.. STATISZTIKAI. TANULMÁNYOK. ÍRTA. Dl M A Y R G Y Ö R G Y .. BUDAPEST.. 1881..

(2) A TÁRSADALMI ÉLET TÖRVÉNYSZERŰSÉGE ÍRTA. Dl M A Y R. GYÖRGY..

(3) A TÁRSADALMI ELET TÖRVENYSZEIIUSEGE.. STATISZTIKAI. TANULMÁNYOK. ÍRTA. D i: M A Y R G Y Ö R G Y államtitkár az elsass-lothringiai minisztériumban.. A. MAGYAR. VISZONYOK. FIGYELEMRE. VÉTELÉVEL,. NÉMETBŐL FORDÍTVA.. B U D A PEST, 1881. A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az Akadémia épületében.).

(4) • W»AM4T. WdlZUAMH TCSTvtlUK '6 ntvntC»0ÍJ*.

(5) A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló mívelése és emelése mellett azoknak t e r j e s z t é s é r e is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy az részint a külföldi tudo mányos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A Magyar Tudományos Akadémia ezen k ö n y v k i a d ó b i z o t t s á g a föladatának megfelelni kíván ván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyel mét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennélfogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kéziköny vek szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak szá mos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Ekkép a bizottság eszközlése, részint a Magyar Tudományos Akadémia, részint egyes vál-.

(6) VI. lalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos ere deti műveknek és fordításoknak sorozata fog meg jelenni ; hivatva a külföld tudományos munkássá gának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Megjegyzendő azonban, hogy a bizottság mi dőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók meg választása által — az utóbbiaktól, hol szükséges nek vélte, mutatványt is kivánva — már eleve is gondoskodni igyekezett a munkálat sikere felől, utólagos bírálatát nem terjeszthette ki a beadott munkák soronkénti kijavításáig, s így a szerzőkről vagy fordítókról minden felelősséget a részletekben magára nem vesz. Budapesten, 1873. február havában.. A M. T. Akadémia könyvkiadó bizottsága..

(7) E L Ő S Z Ő .. A z itt közrebocsájtott statisztikai tanulm ányok távolról sem tarta n ak igényt arra, bogy az em ber társadalm i életében m utatkozó törvényszerűségeket teljes ségükben előadja. Az olvasó a könyv áttekintésénél tapasztalni fogja, hogy a statisztika kezdetben úgy tűnik föl, m int a társadalm i életben uralkodó törvényszerűség felism erésére szolgáló eszköz, és hogy aztán e törvényszerűség létezése, többé-kevésbbé erkölcsstatisztikai jel léggel bíró statisztikai adatok segélyével, bebizonyíttatik. Nem volna -sem nehéz, de talán hálátlan vállalat sem, az erkölcsstatisztikai tanulm ányokat kibővíteni és a statisztikának még egyéb ágait is hasonló szempontokból tárgyalni. Különös érdekkel bírna ily kisérlet a gaz dasági, politikai és a műveltségi statisztika terén. H a e szándéktól — bár e téren, és különösen a műveltségi statisztika terén, némi előm unkálatokat tettem — mégis elállók és nem tágítom ki e könyv terjedelm ét ily nagy m értékben, úgy e tekintetben kiválólag azon kívánság vezet, hogy azon fogadtatásból, m elyben ezen népszerű.

(8) vin statisztik ai m u n k án ak jelen kötete részesülend, m eggyő ződést szerezhessek az irá n t, vájjon annak érintett kibővítése szám íthat-e olvasókörének némi tetszésére. A m ennyiben olvasóim ezen hozzájuk intézett kérdésre igenlőleg válaszolnának, valódi örömömre fogna szolgálni, a társadalm i élet körében m utatkozó törvényszerűségek tárgyalását az em beri lét és az em beri m űködés még egyéb tereire is kiterjeszteni. D r. M a y r Gy..

(9) F O R D Í T Ó ELŐSZAVA. A n n ak eldöntésénél, mely újabb m üvet kellene a m agyar olvasóközönségnek bem utatni, bogy abból a statisztikai m unkálkodás tudom ányos értékű eredm ényeit rövid átpillantásban megismerhesse, azon m unkák sora, m elyek közt a választás megejtendő, nem m ondható valam i nagynak. Quételet úttörő m unkája (»Physique sociale«) ma, nem iránya és szelleme de félszázaddal ezelőtt összegyűjtött adatai tekintetében, m ár elavult. U gyanez áll W appäusnek népesedési statisztikájáról, míg u g y an azon szerzőnek újabb m unkája (»Einleitung in die S ta tistik«) a statisztika lényegének és feladatának m egítélé sében oly álláspontra helyezkedik, m elynek m a-holnap talán m ár nem is akad képviselője. Az újabb m un kák közül B lo ck, Gabaglio és M a y r művei közt kellene v á lasztanunk. Block kitűnő m unkája (»T raité de S tatis tique«) a technikai és történeti részre fekteti a fősúlyt; az észlelő statisztika eredm ényei azonban könyvének csak kisebb részét teszik. Gabaglio (Teoria e storia della sta tistica) ez utóbbiakkal épen nem foglalkozik. M ayr ellenben csak bevezetésképen tárgyalja a statisztika theo-.

(10) X. riáját, míg m u nkájának legnagyobb része a statisztikai észleletek m egism ertetésének és az azokban rejlő társadalm i törvényszerűségek fejtegetésének van szentelve. Midőn így m indhárom m unkának egyaránt meg van a m aga érdem e, a fenforgó czél elérése tekintetében mégis az an yagnak afféle felosztását kellett legm egfelelőbbnek találni, minő a Mayr-féle m unkában kinálkozik. A választott m unka a ném et közönség szám ára Íratván, an n ak szerzője pedig — azon időben midőn e m u n k át közrebocsátá — a bajorországi statisztikai hiva tal igazgatója lévén, az abban fölhasznált statisztikai ad ato k jobbára Ném etországra, sőt nagyrészt csak B ajor országra vonatkoznak. A számok az általános tételek ós a társadalm i törvények m agyarázataként szerepelvén, term észetes, hogy szerző inkább oly példákat választott, m elyek m unkaköréhez és közönségéhez legközelebb állottak. Ám de épen ezen szempontból, remélem, term é szetesnek fog találtatni az is, ha a m agyar kiadásban, az eredeti m u nkának N ém etországra vonatkozó ad a ta it sok helyütt a h azánkra vonatkozókkal egészítém ki. A hol e pótlás jeg y ze t alakjában történt, ott ez utóbbi, — hogy a szerző jegyzeteitől m egkülönböztessék — , F / betűvel van ellátva. Több helyütt pedig, különösen ott, hol szerző kizárólag saját hazája viszonyaival és annak oly kisebb kerületeivel fo g lalk o zik , m elyeket a m agyar olvasó még hallomásból sem ismer, kénytelen voltam ily része ket egészen kihagyni, vagy pedig hazai adatokkal h e lyettesíteni. így különösen a foglalkozási statisztikával foglalkozó fejezet egy része egészen önállóan van szer kesztve. Fölem lítendő továbbá, hogy a k ét térkép is ere deti. A mi különösen az em beriségnek az óvilágon való.

(11) xr elterjedését feltüntető térképet illeti, úgy ez az ere deti kiadásban ugyan tá rg y a lta ik , de ahhoz m ellékelve nincsen. Ú gy hiszem, az olvasó szívesen fogja venni, hogy a m agyar kiadás ezen érdekes térkép m elléklésével m eggazdagíttatott. Az eredeti m unka m integy öt évvel ezelőtt je le n t meg. E z idő alatt a statisztika tudom ánya ismét előre haladt és így több helyen nyílt alkalom , szerző nézeteit az újabb eredm ények és néhány újabb theoriák felem lí tésével kibővíteni. Nehogy azonban ezen m egjegyzések által szerző gondolatm enetét m egakaszszam , illőnek t a r tottam azokat a fejezetek végére helyezni. Budapest, 1881. julius havában. A fo rd ító ..

(12)

(13) T A R T A L O M . BEVEZETÉS. . ................................. .......................................... 1. ELSŐ SZAKASZ. A statisztik a m int eszköz a társadalm i életb en uralkodó törvényszerűségek felism erésére. Lényege, föladata, mód szere és előadási eszközei.. [. FEJEZET: A s t a t i s z t i k a f o g a l m a é s m ó d s z e r e . A számszerinti módszer és a statisztikai tudomány. — A statisz tika és a természettudományok észlelési módszere. — A statisz tika vonatkozása az államhoz . . . . ; ..................., . 1 3 [I. FEJEZET : A n a g y s z á m o k t ö r v é n y e . — A s t a t i s z t i k a i e r e d m é n y e k t é r - és i d ő s z e r i n t i o s z t á l y o z á s a .......................................................................... .. . 23 [II. FEJEZET: A s t a t i s z t i k a i m ű v e l e t e k f ő c s o p o r t j a i : I. A t ö m e g e s é s z l e l é s e k . \ . statisztikai észlelés határai. — Ily észlelésekre indító alkal mak. — Az észlelés teljessége és szabatossága. — A statisztika czéljainak félreismerése. — Fölvételi hibák. — A statisztikai ész lelések technikája. — Fölvételi minták, lajstromok, számláló lapok .........................................................................................28 [V. FEJEZET: A s t a t i s z t i k a i m ű v e l e t e k f ő c s o p o r t j a i : II. Az ő s a n y a g c s o p o r t o s í t á s a é s s z á m s z e rinti feldolgozása. á statisztikai tábla és annak felosztása. — A statisztikai ősanyag kiaknázásánk technikája. — A technikai működés központos!-.

(14) XIV. tása. — Számmüvei etek. — Átlagok és azok értéke. — Ingado zási számok, maximum és minimum. — Arányszámok . . 42 Y. FEJEZET: A s t a t i s z t i k a i m ű v e l e t e k f ő c s o p o r t j a i : III. A s t a t i s z t i k a i t ö r v é n y e k k i p u h a t o l á s a. A tömeges jelenségekben mutatkozó törvényszerűség. — Az átla gos ember. — Állapotmagyarázó, fejlődési és oksági törvé nyek .................................................................................................. t>2 YI. FEJEZET: A s t a t i s z t i k a i e l ő a d á s e s z k ö z e i . Diagrammok : Yonalos, sik és test-diagrammok. — Kartogrammok és statisztikai térképek .........................................................69 YII. FEJEZET : A hivatalos statisztika szervezete és a statisz. tikai kongreszszusok ......................................................................91 J e g y z e t e k az e l s ő s z a k a s z h o z .. 95. MÁSODIK SZAKASZ. A. népesség. állapota.. I. FEJEZET : A n é p s z á m l á l á s o k . A népesség fogalmának különböző magyarázatai. — Tényleges és jogi népesség, rendés lakosság. — A népszámláláskor fölvett egyéni adatok. — Az eíféle fölvételek határai. — A népszámlá lási művelet szervezete. — A népszámlálás ideje és tartama 99 II. FEJEZET : A f ö l d ö s s z l a k o s s á g a é s a n é p e s s é g i sűrűség.. . — . A világrészeknek és különösen Európának népességi sűrűsége. — A föld egyenlőtlen lakosságának természeti és társadalmi okai. — A népesség csoportosulása. — Eloszlása város és vidék szerint ........................................................................... .... 119 III. FEJEZET : A n e m e k e g y m á s h o z v a l ó a r á n y a . A nőnem rendszerint túlsúlyban. — A férfiak életerejének gyor sabb fogyasztása, -r- A nemi arány kiegyenlítése . i . . . ,13,4 IV. FEJEZET : A n é p e s s é g k o r v i s z o n y a i . Az egész népesség által átélt évek összegéről. — Az élők átlag-.

(15) XV. kora. — A népesség korcsoportok szerint. — Különböző nemze tek különböző korviszonyai. — A gyermekhalandóság és a -kivándorlás befolyása. — A városi és a vidéki népesség kor viszonyai közt létező különbség. — Összefüggés a korviszonyok . és a büntettesség közt. — Kor, egyes korévek szerint. — A százévesekről . . . . . .................................................... 143 V FEJEZET : C s a 1 á d i á 11 a p o t. “ Összefüggés kor és családi állapot közt. — A családi állapot változása a kor haladásával. — Nőtlen illetve hajadon személyek arányszáma, különösen a magasabb korosztályokban. — A há zasságban élők számaránya ........................................................ 167 VI. FEJEZET : H i t f e l e k e z e t . Változások a hitfelekezetek számerejében. — A hitfelekezetek v e g y ü lé se ...................................................................... ...... . IS O VII. FEJEZET : Á l l á s é s f o g l a l k o z á s . A foglalkozási statisztika nehézségei. — Az e tekintetben észlel hető szabályszerűségek. —- Magyarország népessége, foglalko zásának főcsoportjai szerint. — A foglalkozási viszony : önállók és alkalmazottak............................................................. . . 186 VIII. FEJEZET : S z á r m a z á s .............................................. 197 IX FEJEZET : S z e l l e m i és t e s t i h i á n y o k . Ÿakok. — Süketnémák. — Hülyék — Elmebetegek, . . . 203 X. FEJEZET: ' S o m a t o l o g i a !. adatok. . . . .. 213. J e g y z e t e k a m á s o d i k s z a k a s z h o z ........................... 219. HARMADIK SZAKASZ. A. n é p e s e d é s i. mozgalom.. I F E JE Z E T : A n é p e s e d é s i m o z g a l o m s t a t i s z t i k á j á n a k f e l a d a t a és m ó d s z e r e . A népesedési statisztika tartalm a. — Süssmilch munkája. — A népesedési statisztika forrásai és módszerei . . . . . . 235.

(16) XVI. II. FEJEZET : A s z ü l e t é s e k . A születések száma. — Ingadozásuk különféle időszakokban és ennek okai. — Születések és gabnaárak közti összefüggés. — A törvényhozás befolyása. — A háboi-ú befolyása. — A szüle tések ingadozása az év egyes szakaszaiban. — Születési koëfficziens kiszámítása. — Halvaszülöttek. — Fiszületések túlsúlya és ennek magyarázata. — Törvényes és törvénytelen születések. — Ez utóbbiak erkölcsstatisztikai jelentősége. — Többes szü lések ......................................................................................... 245 III. FEJEZET : A z e s k e t é s e k . A házasságkötések és a szabadakarat. — Házasulási koëfficziens — A házasságok termékenysége. — A házasulok családi álla pota és kora. — A vőlegények és a menyasszonyok átlagkora. — Vegyes házasságok . . ................................................ 271 IV. FEJEZET : A h a l á l e s e t e k . A halandósági észlelések idő- és térbeli határai. — A halálesetek számának ingadozásai. — Évszakok befolyása. — Halandóság hónapok szerint. — Általános halandósági koëfficziens és annak jelentősége. — Halandóság kor szerint. — Elhalálozási rend. — Halandósági táblák és azok kiszámítási módja. — A két nem halandósága. — Egyes korcsoportok halandósága. — A gyerme kek halandósága. — Valóságos és átlagos élettartam. — Halál okok ..............................................................................................285 Jeg yz et ek a harmadik. s z a k a s z h o z ...................... 821. FÜGGELÉK : E r k ö l c s s t a t i s z t i k a i a d a t o k Jegyzetek a függelékhez. . 325. ................................. 347.

(17) A M. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA. H arm adik cyklus, 1881—83.. E lső sorozat. Történelem. Goldziher Ignácz : Az iszlám. (Eredeti.) E gy kötet. R anke Leopold : Die rovi. Päpste, ihre Kirche und ihr Staat im X V I. und X V II. Jahrhundert. (A róm ai pápák, egyházuk és állam uk a X V I. és X V II. században). F ordítja L e h r A l b e r t . H árom kötet. Symonds : Renaissance in Italy. (A renaissance Olaszországban.) F o r dítja P u l s z k y K á r o l y . H árom kötet. Thierry Am édée : Tableau de VEmpire ro?nain depuis la fondation. de Ro?ne jusqu' à la fin du gouvernement impérial en Occident. (A róm ai birodalom története R ó m a alapításától a nyugot-róm ai császárság végéig.) F o rd ítja C s i k y K á l m á n . E gy kötet.. M á so d ik sorozat. Irodalom . A lexander B ernât : Kant. (E redeti.) K é t kötet. Beöthy Z solt : A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. (A K isfaludy-T ársaság pályázatán jutalm at nyert m unka.) E gy kötet. G yulai P á l : Petőfi életrajza. (E redeti.) E gy kötet. Szász Károly : A világirodalom épószai. (E redeti.) K é t kötet. Taine H. A. : Az angol irodalom története. F o rd ítja C s i k y G e r g e l y . N égy kötet. H a rm a d ik sorozat. Jog- és állam tudom ány. L aveleye Em ile : Les formes du gouvernement dans les sociétés mo dernes. (A korm ányzás form ái a m odern társadalom ban.) F ordítja T ó t h L ő r i n c z. E gy kötet. Mayr Georg : Die Gesetzmässigkeit im Gesellschaftsleben. (Törvényszerű ség a társadalm i életben.) E gy kötet. T aine H. A. : L es origines de la France contemporaine. (A jelen k o ri Francziaország alakulása.) F o rd ítja dr. T o 1 d y L á s z l ó . K é t kötet. Cliffe L eslie, B agehot, Giffen m unkáiból : Angol közgazdasági és pénzügyi tanulmányok F o rd ítjá k G y ö r g y E n d r e és F ö l d e s B é l a . E gy kötet. Az új , mívelt államok alkotmányainak ismertetése. (E redeti.) E gy kötet. A könyvkiadó vállalat első sorozatából évenként nyolczvan ív, a m ásodikból hatvan ív, a harm adikból szintén hatvan ív, angol dísz kötésben fog 20 —80 íves kötetekben m egjelenni A z első sorozat egy évfolyam ának ára négy, a m ásodik és h a r m adiké három-három forint. E zen kívül az angol vászonkötésért k ö te ten k én t 40 krajczár szám íttatik E gy-egy évfolyam aláírási ára vagy előre bérm entve küldendő, vagy m inden évfolyam első kötetének átvételekor postai utánvéttel fizetendő. Az aláirás egy sorozatra is elfogadtatik, de három évre kőtelező.. A jelen, harmadik cyklus pártolói az előbbi két cyklusban meg jelent minden munkát egyenként az eredeti előfizetési áron (kötetenként 1 fr t 90 kron) szerezhetik meg; ezek a következők :. T örténelm i sorozat : M acaulay: Anglia története II. Ja k a b trónralépte óta. A ngolból for d íto tta C s e n g e r y A n t a l és Z i c h y A n t a l . M ásodik átné zett kiadás. H a t kötetben. (Teljes.) D íszkötésben..

(18) C arlyle T. A franczia forradalom. A ngolból fordította B a r á t h F e r e n c z H árom kötetben. (T eljes.) D íszkötésben. Curtins E. A görögök története. N ém etből fo rd íto tták többen H a t kötetben. (Teljes.) D íszkötésben. H unfalvy P . Magyarország ethnografiája. E gy köt. (Teljes.) D ísz kötésben.. Iro d a lm i sorozat: Göthe lyrai költeményei. F o rd íto tta S z á s z K á r o l y . K é t kötet egybekötve. (T eljes.) E lfogyott. N isard D. Tanulmányok a renaissance és a reformátió kordból. F o r díto tta V a j d a J á n o s . E gy kötet. (Teljes.) E lfogyott. M üller M. Újabb felolvasásai a nyelvtudoynányról. N ém etből fo rd í totta dr. S i m o n y i Z s ig m o n d. E gy kötet. (Teljes.) D íszkötésbenB o issie r : Cicero és barátjai F ran cziáb ó l ford íto tta dr. C s i k y K á l m á n. E gy kötet. D íszkötésben (Teljes.) L ew es : A philo sophia Története Thaïestöl Comteig. A n golból fordította dr. B á n ó c z i J ó z s e f . H árom kötetben. D íszkötésben (Teljes.) N isard : A franczia irodalom története. F ran cziáb ó l ford. S z á s z K á r o l y . N égy k ö tetben D íszkötésben (Teljes.) A rany János prózai dolgozatai. E gy kötet. D íszkötésben. (T eljes.). Jo g - és álla m tu d o m á n yi so ro za t: B lu n tsc h li J . C. Az általános államjog és a politika története a tizen hatodik század óta a jelenkorig. N ém etből fordította dr A c s á d y I g n á c z K é t k ötetben (T eljes ) E lfogyott. A II. kötet külön m ég kapható. G n eist R. A jo g i állam. N ém etből fo rd íto tta dr. T a k á c s L a j o s E gy k ö tet D íszkötésben. (Teljes.) M aine Sum ner H. A jo g őskora, összeköttetése a társadalom alaku lásának történetével s viszonya az újkori eszmékhez A ngolból fordí to tta dr. P u l s z k y Á g o s t o n . E gy kötet. D íszkötésben (Teljes.) Todd : Az angol parliamenti kormányrendszer fejlődése és állása. A ngolból fordította dr. D a p s y L á s z l ó . H árom k ötetben. D íszkötésben (Teljes.) C arrara : A büntetőjog tudományos programmja. O laszból fordította B e k s i c s G u s z t á v . K é t kötetben. D íszkötésben (T eljes.) P a u le r T ivadar : Adalékok a magyar jogtudomány történetéhez. Egy kötet. D íszkötésben. (Teljes.) E eroy>Beaulieu : Pénzügytan. F ran cziáb ó l fordította dr. L á n g L a j o s . N égy k ötetben. D íszkötésben. (T eljes.). A pártoló tagok kedvezm ényi áron m egszerezhetik : B ánóczi J. Révai Miklós élete és munkái. Jutalm azott pályam ű. E g y kötet. D iszkötésben. (T eljes.) 1 frt 80 kr. P a u ler Gy. Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése. 1664— 1671. K é t kötetben. D iszkötésben (T eljes.) 3 frt 50 kr. K á lla y B. A szerbek története. I-ső kötet D íszkötésben. 1 frt 40 kr, L ew es G. H. Goethe élete. F o rd íto tta S z á s z K á r o l y . K é t k ö te t ben. D íszkötésben. 3 frt 80 k r. A z A kadém ia, m időn jelen v állalatára a hazai közönség figyel m ét ism ét felhivja, teljes bizalom m al rem éli, hogy az a nem zeti m ívelődés érd ek éb en , m éltánylás és pártolással fog találkozni..

(19)

(20)

(21) Mérték. 1:80,000,000 .. B e h m és. Hahnemann. térképéből. tl.B äm es'W acfner ,H e B evölkerung der E rcL e ." ).

(22)

(23) BEVEZETÉS. Ama sajátságos jelenségek, m elyeket az em ber társa dalm i élete előidéz, lényegileg külöm böznek a term észet tünem ényeitől. Ez állítás helyességének tám ogatására alig lesz szükség számos példára hivatkozni. Az indo kok, a m elyeknek tulajdonítandó, hogy valam ely állam létezik és m agát fentartja, sem m ikép sem hasonlíthatók össze azokkal, a m elyek a forró vagy a jeges főidőv ha tára it előidézik. A bűntettek gyarapodása vagy apadása egészen más törvényeknek engedő egy tünem ény, mint például a hő és fagy, vagy a napfény és az eső váltakozása. Mi sem látszik tehát helyesebbnek, mint a term észetet és a társadalm at egymással ellentétesen szembe állítani. Ily éles elválasztás azonban mégis közelebbi indokolást igényel. M indenekelőtt annyi m áris szembeötlő, m iszerint h a tározottan téves dolog, ha — m int ez gyakran történik — az em bert a term észettel ellentétbe helyezik. Az em ber, m int olyan, ezer szállal függ a term észeten ; ő sem nem a szellem, sem a művészet, hanem a term észet teremtése. É letm űködésének nagy része tisztán term észeti törvények től függ, a m elyek hatalm ukat kím életlenül érvényesí tik, jo b b ára a nélkül, hogy ak aratán ak befolyást engedMayi. Törvényszerűség.. 1.

(24) ri ének. V alam int az életbe való belépés az újszülöttre nézve tisztán term észeti folyam at, úgy a halálban is a term észetnek rójjuk le adónkat. Még az öngyilkos is, nem épen öngyilkossági szándékának, hanem azon te r mészeti folyam atnak esik áldozatul, a m elyet m éreg vagy tör által előidézett volt. Az em ber ép ezért joggal ké pezi a term észettudom ányi bu v árlat legfontosabb tárgyai n ak egyikét. E tekintetben nem csak az állatokkal és a növényekkel, de még a szervetlen alkatokkal is egy szín vonalon áll. Az em ber boncztana és élettana, nem csak hogy más megfelelő szerves alkatokkal ellentétben nem áll, hanem épen ellenkezőleg, csakis ezen vizsgálódásokkal való összevetésben lelheti fejlődésének alapföltételeit. M indazonáltal sok olyant találunk az em beri csele k ed etekben és az azokból kifolyó állandó intézm ények ben, a mi nem tekinthető tisztán term észeti folyam atnak. Közelebbről tekintvén a dolgot, úgy találjuk, hogy ily esetekben m indig oly sajátságos alkotásokkal állunk szem ben, a m elyek az em bernek társadalm i szövetkezé séből erednek. A szellem fejlődési képessége m egvan ugyan a term észetalkotta em berben is, de a kifejlés m aga csakis a társadalom ban éretik el. E bben ébred a vallásos és erkölcsös érzület, ebben képződik a jogérzet. M aga a nyelv, a m ívelődésnek e pótolhatlan alapja és terjesztője, teljesen társadalm i jellegű. Azon nagy és sa játságos jelenségek tömege, mely eredetét az em ber tá r sadalm i életének köszöni, a term észeti tünetektől éle sen elválasztott oly egészet képez, mely teljes m értékben érdem es arra, hogy m egfigyeltessék és elem eire fölbontassék. E gyoldalú felfogás volna ugyan a társadalm i életet.

(25) 3 csakis az embernél föltételezni. E rre czélzó törekvés a term észet minden osztályában föltalálható. Még az ásványországban is, a jegeczek bizonyos c-oportosúlásait úgy te kinthetnők m int a társulás első m egderm edt kezdetét. E vonzódás világosabb jelét tapasztaljuk a növényország életteljes alkataiban. Nem is elszigetelten, hanem való ságos társas állapotban küzdik az egyes növényfajok létérti küzdelm üket. Az erdő, a rét maga, mi egyéb az, mint apró növények társas, tömeges föllépése? Az á lla tok társadalm i összetartását még kevésbbé kell bizonyít gatn i: tudvalevő, hogy számos alacsonyabb és m agasabb állatfaj jellem ző tulajdonságát épen az együttlét és össze tartás hatalm asan kifejlett ösztöne képezi. Ámde az efféle és az em beri társadalm i állapotok összehasonlításánál, mégis azonnal lényeges külöm bséget veszünk észre. Az em beri társadalom képes arra, hogy folyton fejlődjék ; van története, még pedig napról-napra újból gazdagodó története. A term észetben létező összes egyéb társadalm i alkatok történetnélküliek; lefolyásuk ma is olyan, minő vaia az évezredekkel ezelőtt, a k á r le párolgó félbenjegeczedö sóoldatról van szó, ak á r h e r nyók vagy bivalynyájak életéről. Es ha az állatok vagy növények term észeti együttlétében itt-ott mégis valami nyom át találnék a történelm i fejlődésnek, úgy ez határo zottan emberi befolyásra vezethető vissza. így például tagadhatlan, hogy azon sajátságos módja az együttlétnek, m elyet a réteinket ellepő hasznos növényeknél, valam int háziállatainknál tapasztalunk, igenis m utatja jelét a tör ténelmi fejlődésnek. De e történetet nem az állatok és a növények csinálták, hanem az ember, a ki őket szol gálatjába vévé..

(26) 4 A szerves lények azon úgynevezett fejlődéstörténeti m ozzanatai, m elyeket a darw inism us hypothezisek gyanánt felállít, sehogy sem hasonlíthatók össze az em beri fajnak m integy nyugpontot nem ismerő és folytonhaladó történe tével. E vvel szem b en az előbb em lített jelenségek, még az esetre is, ha nagyobb-kisebb valószínűségekből tudom á nyos bizonyosságokká válnának, még sem volnának egyéb nek tekinthetők oly puszta term észeti folyam atoknál, minők például a csillagvilágban évezredek folyam ában véghezmenő változások. Az em beri társadalm at e szerint joggal úgy tekinthetjük, m int sajátságos állapotok és jelenségek önálló ténycsoportját — csakhogy e fölfogás nem gátolhat annak elism erésé ben, hogy a term észet és a társadalom közt számos köl csönhatás létezik. Az em beri társadalom m indenekelőtt erősen áll a term észet befolyása alatt. Az égalj, a mely alatt élünk és a faj vére, mely ereinkben kering, döntő befolyással h atn ak tulajdonságainkra. Viszont azonban az em beri tá r sadalom a term észet irányában is érvényesíti átalakító b e folyását, m int ezt elfogulatlan szemm el könnyen fölis m erhetni. H asonlítsuk csak össze azon talajt, melyen m a L ondon városa elterül annak azon, elképzelhető, álla potával, m elyet az em beri társadalom által történt lefog lalása előtt felm utathatott. E p oly meggyőzőleg bizonyítja a társadalom átalakító erejét, ha például Német- vagy F ran cziao rszág n ak valam ely jól m űvelt vidékét egy am e rik a i őserdővel ak arnók összehasonlítani. A ki valaha azon bájos hegytetőkről, m elyek Roveredo m ellett az E tschvölgyéből kiem elkednek, letekintett am a kies völgybe, festőileg elszórt falvaira és nyári lakainak százaira, és a.

(27) 5 ki e mellett talán visszaem lékezett azon erdei pusztasá gokra, m elyek Oroszország bensejében léteznek, az fogja érezni és belátni, m ennyire képes az em beri társadalom a term észet alkotásaira is rányom ni bélyegét. És ép e kölcsönhatás a term észet és a társadalom közt az, mely az utóbbinak tág mezején folytatandó k u tatásoknak oly különös érdeket kölcsönöz. Ha valam iről, úgy a társadalm i életről áll, hogy minden a mi létezik, érdem es arra, hogy helyesen fölismertessék. K érdezzük tehát m indenekelőtt, melyek azon utak, m elyek a társa dalom tanulm ányozására előttünk nyitva állnak ? K örültekintvén a tudom ányok körében, úgy tapasz talju k , hogy az ember, mint társadalm i lény, m ár régen és a legkülönfélébb m ódozatokban képezte a tudósok leg buzgóbb vizsgálódásainak tárgyát. Sőt m ondhatni, hogy e minőségben kifejtett tulajdonságai.és cselekedetei jóval előbb és behatóbban foglalkoztatták a legkülönfélébb nem zetek gondolkozó főit, m int a tisztán term észettudom ányi tények és tünetek. M intha az ókorban az em beri szel lem nek term észetesebbnek látszott volna önm agával, mintsem a k ü ltárg y ak kal foglalkozni. ím e m indenekelőtt a bölcsészet, mely az elvont em beri szellemet ak arja felism erni és elemezni. De e m ellett csalódásnak engedi át m agát. A mit keres, azt nem ta lálhatja; m ert ez elvont szellem nem is létezik. A szel lemi élet csakis a társadalom ban fejlődik. A ki tehát ennek titk a it kutatja, ak ár az inductio fárasztó de m eg bízható ösvényén, ak ár a deductio veszélyesebb utján, az nem az elvont em bert vizsgálja — a minő nem is lé tezik — hanem csakis a társadalm i embert. A társadalom tanulm ányozása még nagyobb mérv-.

(28) 6. ben jellem zi azon tudom ányokat, a m elyek a társadalm i eg y ü ttlét egyes eredm ényeinek tudom ányos elem zésére hivatvák. Mi egyebet ny ú jth at a theologia valóságos tudo m ánya, az, m ely az egyes hitdogm ák puszta gyűjtem é nyén túl m egy, m int gyűjtem ényét azon sajátságos nézeteknek, a m elyeket a társadalom ban megizmosodott közös vallásos érzület különféle helyeken és különféle időben előidézett? Az em ber életében erős vonzalm at tapasztalunk a m ysztikus titokszerüség iránt, m ely von zalom általános kielégítést, úgy látszik, csakis hitfelekezetek b en való egyesülésben talál. Ezen egyesületek, vaia m int azon vallásos fogalm ak összege, a m elyeken azok ala p ulnak, kétségkívül az em beri társadalom nak term ékei. A ki ezekkel foglalkozik, az a társadalm i életnek egyik fontos, az em beriség művelődése tekintetében igen je l lemző részét veszi tárgyalás alá. H a a hitfelekezetek alakulására leginkább belső, lelki állapotok vezettek, úgy a jogállapot és az állam k e letkezése kiválólag külső szükségleteknek és pedig különö sen a személy- és vagyonbiztonság szükségének kö szöni keletkezését. A társadalm on kívül képzelt em ber nem ism erheti a jog és a törvény fogalmait. Am int az em berek egym ással társadalm i érintkezésbe lépnek, kell, hogy az egyesek hatalom körének h atár szabassék. E bben pedig meg van adva a jogi fejlődésnek alapja. Innen, egészen koru n k czikkelygazdag törvénykönyveihez, nem egy merész ugrással érünk el, hanem a társadalm i élet lassan kifejlő haladása utján. E szerint tehát a jo g tu dom ány is a társadalm i élet vizsgálatának nagy fel adatában m űködik. A m ennyiben pedig a törvényhozást is befolyásolja, képesítve van arra is, hogy gyakorlati s.

(29) 7 közvetlen befolyást nyerjen ezen társadalm i élet szabá lyozására. V alam int a jogélet, úgy a gazdasági élet is valósá gos társadalm i jellegű. K evesen fognak annak tudatával bírni, hogy még a m indennapi szükségletek kielégítésé ben is mily nagy m érvben veszik igénybe a társadalom nak legszélesebb tám ogatását. M agasan fejlődött k u ltú rá nál, például egy világvárosban, elenyésző kivétel lesz az oly eset, hogy azon százezrek közül, kik napról-napra m unkálkodnak és terem tenek, csak egyetlenegy is saját szükségleteinek kielégítésére használhatná fel az általa terem tett jav ak at. M ajdnem m indazt am it term el, a tá r sadalom nak adja át, és majdnem m indazt, a m ire szük sége van, azt a társadalom tól veszi m egint át más ja v a k alakjában. É s ezen egész, ezerfelé elágazó csere, m ely nek hatalm as tám ogatói a pénz és a hitel, rendszerint símán és zajtalanúl m egy végbe és pedig nem hatósági szabályzatok szerint, sem nem sentim entalis em berszere tettől igazgatva, hanem m ajdnem kizárólag a jól szá mitó önzés hatalm as nyom ása alatt. Az em beri társad a lom a gazdasági életben éri el legm agasabb vívm ányait. Itt oly nagyszerűnak m utatkozik az, hogy evvel szemben az izolált em ber léte tiszta tehetetlenségnek tűnik fel. A társadalom tám ogatása nélkül tehetetlen m arad a legerő sebb s a legkiválóbb tehetségekkel m egáldott em ber is ; a társadalom ban, még a legszegényebb is, lehető legkisebb erőmegfeszítéssel rendelkezik szám talan em beri és ter mészeti erővel. Vájjon azon falusi em ber, ki néhány krajczár árán M agyarországból Ném etországba levelet küldhet, meggondolja-e, a tőkének és m unkának mily meg m érhetetlen m unkája volt szükséges — kezdve a levél-.

(30) 8. hordó m unkájától egészen azon m érnökök m unkájáig, a k ik a hegyeket keresztül tú rták és a vasutakat le ra k ták — hogy k ív án ságának oly olcsón megfelelni lehes sen? A világpósta-szerződés elfogadásában pedig a tá r sadalom oly nagyszerű példát n yújt az em berek gaz dasági szükségleteinek tám ogatásáról, hogy ennél nagyobbszerüt alig képzelhetni. A nem zetgazdaság tehát szin tén a társadalm i m űködés egyes ágaira fordítja egész erejét. B árm ily nagyszerű eredm ényeket értünk is el a jo g rend m egalapításával és a gazdasági élet fejlődésével, ez még m indig nem elégíti ki az em beri társadalom igé nyeit. íg y például azt kivánja. hogy az állam , vagy a község, ótalm a alá vegyen m ég más különleges állapoto k at is, ak á r az ak adályok elhárítása, ak á r positiv tám o gatása által. E m űködés ossz fogalm át a politika ne vével lehet jelezni. E tudom ány is a társadalm i élet ben g y ö k erezik , és így ez is azon szakok közé szám í tandó, m elyek a társadalm i élet vizsgálásával foglalkoznak. Még a történetről is meg kell em lékeznünk. T u d ju k , hogy ez az em beri társadalom nak időbeni fejlődé sével és nem zetek szerinti eloszlásával foglalkozik és pedig leginkább a nép és állam i élet legkiválóbb je lenségeivel. Nem választhatja el az általa szemlélendő tények k ö rét oly szigorúan, m int például a jogtudom ány vagy a nem zetgazdaság, hanem m ajd ezen, m ajd azon fontos jelenséggel foglalkozik, legyen az vallásos vagy jogi, gazdasági vagy politikai jellegű. E zért helyesen j e gy ezték meg, hogy a történetírás föl van arra h atal mazva, hogy nagyobb-kisebb joggal és tapintattal elő ránthasson egyes ty p ik u s egyéneket és tényeket, és.

(31) 9 ez utón jellem ezzen egész korszakokat, nem zeteket és n é peket, bár világos, hogy némi ellentm ondás fekszik abban, hogy ép az tekintessék typikusnak, ami kiválasztatott. Az eddig felsorolt tudom ányszakok igen nevezetes szolgálatot teljesítenek a társadalm i élet egyes részeinek m egvilágításában ; azonban még sem nyú jtják m agának az em beri társadalom nak és az ebben m integy elrejtve létező szabályosságok és törvényszerűségek tudom ányos elem zését. — M agának a társadalom nak ezen tudom ányos felism erhetése, csak az újabb időben fedeztetett fel. Ezen felismerés csakis úgy válik lehetővé, ha a társadalm i élet tényei tömeges és ex ak t m egfigyeléseknek vettetnek alá. Az ily ex ak t észleletek azonban csakis a téiunészettudom ányoknak újabb fejlődésével tettek szert általános elismerésre. Az exakt társadalm i tömeges észle letek rendszerére alapított b u v á rla t csak oly korszak ban keletkezhetett, mely az exakt term észebuvárlatra érett vaia. H ogy pedig a társadalm i élet felismerésénél sokkal nagyobb fontosságú a »tömegek« rendszeres észlelése, m int a term észettudom ányoknál, sőt, hogy a társadalm i tudom ány tisztán csak ezekre fektethető, azt nem nehéz belátni. A társadalom m aga nem egyéb tömeges jelensé geknél, törvényei e szerint csakis tömeges észlelet utján lesznek kitalálhatók. Míg a legfontosabb term észettudo mányi tulajdonságok az egyes em beren is a legbizto sabban észlelhetők, addig az egyes em ber, bár töredéke a társadalom nak, azért még épenséggel nem typikus képviselője a társadalm i egységnek. Ezen typus csakis ezer és millió egyes esetek észlelete után mint ab stra kt átlag állapítható m eg , de nem található fel.

(32) 10. eg y egyes, tényleg létező, egyénben. És valam int a tá r sadalm i em berről, úgy áll ez annak cselekvéseiről is, valam int cselekvéseinek észletet alá vehető eredm é nyeiről. A quantitativ, tömeges észlelések ezen rendszere ké pezi azon m odern tudom ányág lényegét és feladatát, m elyet statisztikának nevezünk. A statisztika e szerint azon tudom ányos eszköz, mely által az em beri társad a lom tulajdonságait, az abban rejlő törvényszerűséget, szám- és m érték szerinti alakban m egállapíthatjuk. E m unka czéljául tűzte ki előadni, m ennyiben felel meg a statisztika m ár jelenleg is feladatának és mit várhatni még annak további fejlődésétől. M indenekelőtt azonban tanácsosnak látszik, hogy m egism erkedjünk azon fegyverrel, m elynek segélyével e tudom ány uj területét elfoglaltuk és mely által még to v áb bi foglalásokat is véghez ak aru n k vinni. A statisz tik ai vizsgálódások sajátságos term észetébe való behato lás igen fontosnak tű n ik fel előttem. K evesebbet ér, sze rintem , ha az olvasóval a társadalm i életről összegyűj tö tt gazdag statisztikai anyagot m egism ertetem , m int ha azt elérem , hogy őt a statisztikai vizsgálódások iránt általában érdekeltessem . De ép ezért szükséges, hogy előbb pillantást vessünk a statisztika lényegére és annak m ód szerére..

(33) ELSŐ SZAKASZ A statisztik a m int eszköz a társadalm i életben uralkodó törvényszerűségek felism erésére. Lényege, fölad ata, mód szere és előad ási eszközei..

(34)

(35) I. FEJEZET.. A statisztika fogalm a és módszere. A számszerinti módszer és a statisztikai tudomány. — A statisz tika és a természettudományok észlelési módszere. — A statisztika vonatkozása az államhoz.. Alig van tudom ány, mely oly számos és oly k ü lö n féle definitiókkal bírna, m int a statisztika, b ár ez a tu dom ányok fiatalabbjai közé tartozik. — Nem jól illenék e könyv keretébe, bogy az olvasó előtt felsoroljam és vele együtt m egbíráljam a száznál nagyobb szám m al létező különféle definitiókat. Csak néhány átalános ész revételt koczkáztatok tehát ezen definitiók túlnagy száma tekintetében. E sajátságos tünem ény m agyarázatául szolgálhat azon tény, hogy létezett sok m indennem ű statisztikai vizs gálat, m ár régen a »statisztika« elnevezésének m egte rem tése előtt is. Achenwall göttingai tan ár volt az, ki a m últ század közepe táján első Ízben használta a »sta tisztik a« elnevezést, az úgynevezett »állami sajátságossá gok« (S ta a tsm erkivü rd igkeiten) megnevezésére. Az Achenwall-féle statisztikában azonban csak igen szerény tért foglaltak el a tömeges észlelések, és az alig tartalm azott eg y eb et, m int adatgyűjtem ényt valam ely állam vagy.

(36) 14 nép állapotáról, affélét, m inőt mai napság a földrajzi tan könyvekben vagy az átalános lexikonokban találunk. E llenben léteztek m ár Achenwall előtt i s , különösen pedig A ngliában, ex ak t észleletek egyik-m ásik népes ségi tünem ényről, különösen pedig a halandóságról, ré szint tudom ányos érdekből, részint pedig a biztosítási ügy g y ak o rlati szem pontjából. Ily észleleteknek első tu dom ányos és nagy jelentőségű összefoglalása N ém etország ban 1741-ben jelen t meg, Süssm ilch azon classicus m un k ájáb a n , m elynek jellem ző czíme a következő v a ia : »Die G öttliche O rdnung in den V eränderungen des m enschlichen G eschlechts, aus der G eburt, dem Tode und der F ortpflanzung desselben erwiesen. « (Az em beri ség v áltozásában uralkodó isteni rend, k im u tatv a annak születési, halálozási és szaporasági adataiból.) Az efféle vizsgálódások, m elyeket a m últ században nem tek in tet tek statisztikának, hanem a politikai arithm etikába so roztak, sokkal közelebb állanak a m odern statisztikához, m int A chenw all eredeti m unkái. A statisztika tudom ányos jelentősége e szerint történeti átváltozáson m ent át, a mi aztán a róla felállított definitiók sokaságát részben m ár is m egm agyarázza. H ozzájárul ehhez még, hogy, a k á r m ai napság is, m ajd szükebb, majd tágabb értelem ben beszélünk a sta tisztikáról. Az utó b bi történik, ha csak átalában tudo m ányos vizsgálódások statisztikai módszeréről van szó, az előbbi pedig ha a statisztikának, m int önálló tu d o m ánynak, szükebb köréről beszélünk. A »statisztikai módszer« alkalm azása nem csak a társadalm i életre szo rítk o zik , hanem tisztán term észettudom ányi tények ész lelésénél is alkalm azható. S tatisztika alatt, bővebb é rte .

(37) 15 lemben, azaz statisztikai módszer alatt, érthetjük m ind azon tények csoportosítását, melyek quantitativ tömeges észleleteken alapulnak. íg y például m indazon jól re n dezett és szabatos feljegyzések, m elyekkel a hőmérsék, az időjárás, a levegő ózontartalm ának stb. változásairól bírunk és a m e ly e k a meteorologiai intézetekből erednek, ép úgy köszönhetők a statisztikai m ódszernek, m int pl. a születések, esketések. halálozások, árak, büntettek stb. változásaira vonatkozó folytatólagos följegyzések. A statisztikáról táplált fogalmak világosságát p er sze nem emeli azon körülm ény, hogy széliében csak úgy átalánosságban szoktak statisztikáról és statisztikai mód szerről beszélni ; m iért is joggal ajánlották, hogy sta tisztikai módszer helyett inkább szám szerinti m ódszer ről (num erische Methode) beszéljenek. Azonban aligha sikerülne, hogy m agunkat az uralkodó szokással ellentétbe helyezzük ; még soká fognak statisztikai módszerről oly ér telem ben beszélni, a mely épenséggel nem vonatkozik a statisztikának önálló, tudom ányos fogalmára. Az önálló statisztikai tudom ány m űködési köréből ki van zárva a tisztán term észettudom ányi és a tá r sadalmi élettel összefüggésben nem álló tények m eg figyelése. Mig tehát a statisztikai, vagy helyesebben m ondva a számszerinti módszer, ott m indenütt uralko dik, a hol a tények quantitativ és tömeges észleletek alapján m egállapíttatnak és csoportosíttatnak, addig a statisztika tudom ánya szorítkozik az emberi társadalm i életnek csakis tömeges észlelet utján lehető vizsgálataira. E z okból úgy definiálnám a statisztika tudom ányát, hogy az quantitativ, tömeges észleletekre alapított t á r gyalása az em beri társadalm i életben m utatkozó tényeknek és az azokból eredő törvényeknek..

(38) 16. Első pillantásra feltűnhetnék, hogy a társadalm i élet quan titativ és tömeges észlelése önálló tudom ányszakot képezze, m ig a term észetnek tömeges észleléseit külön álló tu d o m ánynak el nem ism erik. K érdezhetnék, vájjon mi joggal beszélhetni a tömeges észleletek egyik csoport ján ál önálló tudom ányról, míg a m ásik csoportnál csak m ódszerről ? A bevezetésben m ár is érin tettü n k egyet-m ást, a mi e r/e válaszul szolgálhat. A kérdés m aga azonban, a m ennyiben az a statisztika létjogát illeti, elég fontos arra, hogy vele e helyen bővebben foglalkozzunk. A quantitativ-töm eges észleletek csoportosítását és feldolgozását, a nem -társadalm i tudom ányok terén nem tek in tik uj tu d o m án y n ak , hanem az illető természettudom ányi ág m ódszerének. A term észettudom ányokban g y ak ran kötik össze a quantitativ tömeges észleletet a qualitativ és quantitativ egyes észleletekkel. Döntő azonban azon különbség, hogy a term észettudom ányok, az utóbb em lített és a statisztikával ép ellentétes m ódszernek köszönik feladatuk legnagyobb részének megoldását, míg a quanti tativ tömeges észlelés sem nem kizárólagos, sem nem első rendű része a vizsgálódásnak, hanem annak csak egyik kiegészítő eleme. A kísérletnek rendkívüli haszna épen az egyes észleleteknek tetszés szerinti ism étlésében áll. M ás k én t áll a dolog a társadalm i tények észlelésénél. Itt az uralkodó törvények nem ism erhetők fel minőségi és m ennyiségi egyes észleletek által, hanem csakis m ennyi ségi töm eges észleletek segélyével. A társadalom ugyanis nem képez egy egyes, az egyes észleletnek alá vethető egyént, hanem az egyének összességét. A ki ez összes ség tulajdonságait tudom ányosan fel a k a rja ism erni, az.

(39) 17 kénytelen észlelését az egyének összességére vagy leg alább azok nagy részére kiterjeszteni. Elm életben tehát az összes létező tények észlelése képezné a leghelyesebb vizsgálati módszert. Az emberi tökéletlenség azonban nem engedi, hogy a statisztika feladatául az összes em beriség észlelése kitüzessék. E llen kezőleg m ajd mindig le kell m ondanunk ez összészlelésről és be kell érnünk kisebb töm egek vizsgálásával. Még a legegyszerűbb társadalm i viszonyokat is, sem most, sem évszázadok múlva, nem állapíthatni meg a földet lakó összes emberiségről. A statisztikai szemlélés eszménye azonban annyiban mégis érvényesül, hogy tömeges ész leletek annyival jobb statisztikát nyújtanak, az összeség m entül nagyobb részét karolják föl azok. Azon társadalm i tények összesége, m elyeknek tá r sadalm i jelentősége csakis m ennyiségi, tömeges észleletek által állapítható meg, egy külön tudom ány tárgyát k é pezi, m elyet mi statisztikának nevezünk. Az ezen tu d o m ányban és a term észettudom ányokban alkalm azott észle lési m ódszer közt a különbség oly nagy, hogy azt még a következő m egjegyzések által törekszem m egvilágítani. A rra, hogy valam ely növényfaj lényeges term észeti tulajdonságai m egállapíttassanak, elegendő, ha e fajnak egyetlenegy teljes példányát, fejlődésének különféle fo kain át, szemléljük. E szemlélés részben minőségi lesz, a m ennyiben az a tulajdonságok átalános kipuhatolására és megjelölésére van irányítva, részben mennyiségi, m int pél dául a portartók szám ának vagy az egyes elem ek százalékarán y án ak m egállapításában. A vizsgálat azonban m indig a szemlélt egyénre szorítkozó, és e jellegét nem változtatja meg az esetre sem, ha az észlelés helyességének ellenőrzéMayr. Törvényszerűség.. 2.

(40) 18 sére az illető fajn ak egyetlenegy példánya helyett több pél dán y t vizsgálunk meg. Minőségileg tömeges észlelésről csak ak k o r lehetne ném ileg szó, ha például a növénynek geographiai elterjedése, tehát társas fellépésének állapota volna kipuhatolandó. De ily vizsgálat, m inden érd ek es sége mellett, mégis csak alárendelt fontosságú volna ; legalább nem állíthatná senkisem , hogy az illető nö vény, földrajzi elterjedésének ism erése nélkül, természettudom ányi szempontból kim erítően nem tárgy altathatnék. A boncztan és az élettan az em bert szintén m int egyént veszi tudom ányos vizsgálat a lá ; de azért senki sem fogja követelni, hogy az egész em beriséget, vagy ak ár csak millió em bert kellene felbonczolni, mig az emberi csontvázról vélem ényt m ondhassunk és mig m agunknak erről tudom ányos ism ereteket szerezhessünk. H a azonban az em ber m int társadalm i egyén véte tik tudom ányos vizsgálat alá, ak k o r beáll a statisztikai töm eges észlelés szüksége. Hogy kitu d ju k , m ily nagy, valam ely társadalm i csoportban, az átlagos élettartam , a házasulási vagy a lopás iránti hajlam , erre nem ele gendő egy bizonyos egyént halála perczéig észlelni, h a nem szükséges, hogy az ezen csoportba tartozó összes egyének a statisztik a által folytonos, tömeges észlelésnek legyenek alávetve. H a ily társadalm i vizsgálatot tényleg csak egy egyénre ak arn ák szorítani, gyorsan kitalálnák, m ily kevéssé tekinthető ez az illető csoport typikus k ép viselőjének : az illető egyén ugyan meg fog halni, de valószínűleg más korban, mint az átlagos életkorban ; valam int lehet, hogy meg fog nősülni, de nem az az á t lagos nősülési korban. Ahol tehát a társadalm i élet törvényeit kutatjuk,.

(41) 19 ott a mennyiségi, tömeges észlelés nem m ásodrendű, hoz zájáruló módszer, hanem az egyetlen lehetséges vizsgá lati mód. E z oka' annak, m iért képez a társadalm i té nyeknek m ennyiségi s tömeges észlelése egy önálló, elh a tárolt és gazdag tudom ányágat. 1) A statisztika fenttartalm azott detinitiójában az ál lam ról nem volt szó. Ez egyik-m ásik olvasónak talán feltünhetik ; m ert még az újabb tudom ányos statisztika m egalapítója is, Quételet, ki inkább mint elődjeinek akárm elyiké, úgy tekinté a statisztikát, m int exakt tá r sadalmi tudom ányt, még Quételet is annak feladata gyanánt azt állította oda, hogy valam ely állam nak bizo nyos időben való hű leírását nyújtsa. E kifejezésben még ráism erni, egyrészt az elavult Achcnwall-féle felfogásra, m ely szerint a statisztika az állam nevezetességeinek g y ű j tem énye, m ásrészt tökéletlen fölfogására a társadalm i tu dom ányok összterületének, a m elyekből az állam tudo m ányok csak egy részt képviselnek. A kkoriban még nem b írtak tiszta nézettel a társadalom fogalmáról, lényegéről és annak különféle jelenségeiről ; m iért is a statisztikát annak csakis egyik — bár igen fontos, de épenséggel nem az egészet képviselő — része, t. i. az áh lam tudom ányok szolgálatára valónak tartották. A tudom ányok mai állapota szerint a statisztika fo galm ának efféle megszorítása, valam ely állam állapotának leírására, elavultnak és tarthatatlanak jelezhető. Mind azonáltal tagadhatatlan, hogy a statisztika és az állam közt benső összefüggés igenis létezik. Ily összefüggés m indenekelőtt abból ered, hogy az állam maga, m int em lítők, a társadalom nak egyik, még pedig legfontosabb és legkézzelfoghatóbb nyilvánulási 2*.