Petho Zsoltne Nemeth Erika
S I R O K ES T E M E T O K S Z E N T E N D R E N
(Kr. e. 5500 - Kr. u. 2012)
Petho Zsoltne Nemeth Erika
SIROK ES T E M E T O K S Z E N T E N D R E N
(Kr. e. 5500 - Kr. u. 2012)
Szentendre, 2013
Kesziilt a Nemzeti Emlekhely es Kegyeleti Bizottsag, a H M Tarsadalmi Kapcsolatok Hadisirgondozo Hivatal, Harum Iiivestment Zrt,
a Szentendrei Romai Katolikus Egyhazkozseg, a Szentendrei Reformatus Egyhazkozseg, a Szerb Ortodox Egyhazkozseg,
az Izbegi Romai Katolikus Egyhazkozseg tamogatasaval.
Kezirat lezarva: 2012. aprilis Lektoralta: Toth Antal, Toth Vilmos
© Petho Zsoltne Nemeth Erika Nevmutato: Biczak Peter
Foto: Petho Zsoltne Nemeth Erika Tipografia: Bereznai Peter
Nyomdai elokeszites: dr. Debreczenine Hajas Ildiko
ISBN 978-963-7521-79-9 Kiadja: D'sign Kft.
www.digitalisnyomda.net
A konyv kiadasat segitette:
Pest Megyei Konyvtar Szentendre, Patriarka u. 7.
TARTALOM:
Dr. Dietz Ferenc: Ajanlas 7
Bevezeto 9 Romai temetok 17
A nepek orszagiitjan 21 Katolikus temetok 25 Hegyi, vagy Dalmat temeto 31
Also temeto 53 Romai Katolikus Kalvaria 61
Protestans temetok 67 A szerbek Magyarorszagon es Szentendren 85
Zsido temeto 107 Koztemeto 117 Izbegi temetok 143 Sirfeliratok 151 Melleklet:
A z 1. vilaghaboru halottai 165
Orszagzaszlo 173 Holokauszt 176 A I I . vilaghaboru halottai 180
1956 halottai 192 Jegyzetek 194 Irodalom 202 Szemelynev mutato 210
A J A N L A S
Sirunk es temetiink...
Ez az Elet rendje. Konnyezve gyaszolunk, megrendiilten biicsuzunk, elar- vultan elengediink.
A z evek szaladnak, a fajdalmak enyhiilnek, es az emlekek halvanyulnak.
Lehet nagy marvanymauzoleum, apro-rozoga kereszt, sziv alakii tomb vagy faragott kopjafa: a temetok, es benne a sirok megmaradnak orok memento- nak, figyelmeztetni a let torekenysegere, az elet mulandosagara, az Orokke- valo eljovetelere.
Szentendren sokat sirtunk es sokat temettiink... Nemetet, szerbet, zsidot, dalmatot, gorogot es magyart. A m i egykoron konny, megrendiiles es elarvu- las volt, az ma emlekezes es biiszkeseg. Megelt elet a varosert, a magyar- sagert, a kultiiraert, a csaladert, egy jobb jovoert folytatott allando kiizdelem.
Evszazadokkal ezelott a temetoink a varos hatarara epiiltek. Azonban az ido miilasaval, ahogy a telepiileseink tortenete gazdagodott nemcsak az iij hazak fontak korbe a temetok kofalait, hanem a varosunk jelentos szeme- lyeinek sirkoveivel is gyarapodtak e sirkertek. Tobb mint 1000 eves Szent- endren melto nyughelyet talalt Avakumovics Avakum, Dumtsa Jeno, Petzelt Jozsef, Steger Xaver Ferenc, Probstner Zsofia, a lilaruhas no, Szinnyei Merse Pal modellje, Hamvas Bela, Vujicsics Tihamer...
Kozossegiink, tortenelmiink, kultiirank fontos jelkepei a temetoink. G y a - szos emlekeink, temetesi szokasaink, sirfelirataink, biicsiiimaink lehetnek kiilonbozoek, temetonk lehet tobb, de Szentendre csak egy van. Vigyazzunk ra, hogy mindig legyenek, akik emlekeznek ra. Mert egyiitt sirunk, egyiitt nevetiink, es egyiitt emlekeziink.
dr. Dietz Ferenc polgarmester
B E V E Z E T O
„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsiih meg a multjat, nezd meg a temetojet."
(Szechenyi Istvan) Egy varos, egy telepiiles tortenetenek, miiltjanak, eletenek megismeresehez az elsargult leveltari foliansok, a kutatok altal irt konyvek mellett hitelesebb, minden nap lathato, es mindenki altal atelheto forrasai a temetok. E temeto- kertek kozteri dokumentumok. Hirt adnak az ott megtelepedettekrol, nem- zetisegiikrol, hitvilagukrol, az egyiittelesiikrol. A sirkertek elhelyezese reven kepet kapunk a telepiiles egykori szerkezeterol, nagysagarol. Emellett az ed- dig fel nem tart temetok kincsei, a temetkezesi szokasok rogzitese, a szakralis (egyhazi) neprajz jo kiegeszitoi lehetnek a helytorteneti ismereteknek. A va- rosban e teren eddig kutatasokat meg senki sem vegzett. Konjrviink megpro- balja ezt a hianyossagot potolni.
Mindezen tiil minden temeto a nemzeti kincs resze is. Kiilonosen Raday Mihaly, a Budapesti Varosvedo Egyesiilet elnoke hivta fel erre a figyelmemet.
Jo par evvel ezelott levelben 6 kereste fel a varosi onkormanyzat hivatalat, hogy a rendszervaltas utan alapult Nemzeti Panteon Alapitvany szamara se- gitseget kerjen. A z alapitvany tervbe vette egy olyan kiadvany osszeallitasat, amelyben szeretne egybegyiijteni es kozreadni az egesz orszagban a kiilon- bozo temetokben nyugvo, orszagosan is ismert jeles szemelyek sirhelyet.
Korabban a Szovjet Nagykovetseg kerte a varostol az itt meghalt es eltemetett szovjet katonak nevet, adatait. 2003-ban a Nemzeti Emlekhely es Kegyeleti Bizottsag fordult a varos onkormanyzatahoz, hogy kiildje el annak a negy szentendrei polgarnak a temetkezesi helyet, akiket szeretnenek bevenni a Nemzeti Sirkert halottainak soraba. Ekkor a bizottsag egy szentendrei sirt sorolt a Nemzeti Sirkertbe, majd 2009-ben mellejiik meg negyet. 2011-ben iijabb szentendrei polgarok adataira volt sziikseg ugyanebbol a celbol. A z on- kormanyzat a munkak elvegzesere engem kert fel. A felkeresnek talan az adta az alapjat, hogy korabbi munkaim segitseget jelenthettek a feladat megolda- sahoz. Szentendrere keriilve az 1970-es evekben, hogy jobban megismerjem a varost, bebarangoltam valamennyi utcajat, es kesobb megirtam az utcanevek tortenetet. Ennek soran megismerhettem sok-sok olyan szemelyt, akikrol ut- cat neveztek el, es akik nagy resze itt is pihen valamelyik temetonkben. Mint egykori magyar szakos tanar erdeklodni kezdtem a varoshoz kotodo irok es koltok utan. Koziiliik is tobben nyugszanak vegleg itt Szentendren. Temeto- latogatasaimhoz kesobb szivesen csatlakoztak a gyermekkonyvtarba jaro kis olvasoim is. KoUeganom, Szeredi Maria szerint mi lettiink a Temetobogarak
Titkos Tarsasaga. Munkankat komolyan vettiik. A regen nem latogatott sirok- ra tettiink egy szal viragot, a jelesebb sirok koziil tobbnek a gondozasat vallal- tuk, es komolyan vegeztiik is. Azota sajnos mar kolleganom is kint pihen a varos egyik temetojeben.
Igy amikor nekilattam e konyv irasanak, mar volt nemi anyag a birto- komban. Ezek utan komolyabban nekilattam a lexikonok, szakkon3rvek, iratok atolvasasanak, es meghallgattam szamtalan, a varoshoz kotodo, regota itt elo varoslakot. A fo forrast termeszetesen a Pest Megyei Leveltar iratai, es a va- rosban jelen levo vallasi felekezetek halotti anyakonyvei jelentettek. A kutato munkamban vegig segitett - a varoshoz tobb szaz eve erosen kotodo, tobb nemzetiseget (nemet, szerb, szlovak, magyar) atfogo, nagy rokonsaggal es helytorteneti ismeretekkel rendelkezo csalad restauratorkent a muveszettel is foglalkozo tagja - Czweiber Ferenc. Rajta kiviil informaciokkal szolgalt meg a munkaban a varoshoz ugyancsak tobb szaz eve kotodo Dietz csalad egyik tagja, id. Dietz Ferenc, valamint az itt megtelepedett szerbek tortenetet, eletet jol ismero, ugyancsak tobb szaz eve itt elo Stefanovics csalad tagja Dimitrije Stefanovics, a Szerb Tudomanyos es Muveszeti Akademia munkatarsa. Ez- liton koszonom meg nekik, es rajtuk kiviil Blanckenstein Gyorgy romai katolikus plebanos lirnak, dr. P. Toth Bela reformatus lelkesz nagytiszteletu iirnak, valamint az azota sajnos szinten elhunyt Novacsek Vojnics Kornelnak, a Szerb Orszagos Onkormanyzat konyvtarosanak a segitseget. A Koztemeto anyagat Havass Imre lir ellenorizte.
Kiilon koszonetet mondok Biczak Peternek, a Pest Megyei Konyvtar volt igazgatojanak, aki a kezdetektol tamogatta a konyv kiadasat es gondozta an- nak keziratat.
A fovaros es az orszag tobb temetojenek szep konyvben valo bemutatasara vegiil a Nemzeti Emlekhely es Kegyeleti Bizottsag vallalkozott. Koszonom, hogy Toth Vilmos tortenesz, a temakor kutatoja vallalta e konyv lektoralasat.
Erto szavai sokat segitettek. Rajta kiviil koszonetet mondok meg a korabban Szentendren elo, a Pest Megyei Miizeumok Igazgatosagan, kesobb a Magyar Nemzeti Galeriaban miiveszettdrteneszkent dolgozo Toth Antalnak. Elsokent 6 hivta fel a figyelmet a szentendrei temetok jelentosegere.' Ugyano figyel- meztetett a sirkertek pusztulasara is. Ugy erzem, Szentendre, a festok varosa e konyv reven iijabb ismeretekkel, emlekekkel gazdagodhat. A z eddigi kony- vek csupan arrol Irtak, kik es mikor eltek, alkottak itt, de hogy a magyar kultiirtortenet altal is szamon tartott festok, miiveszek koziil kik azok, akik itt is pihentek meg vegleg, eddig nem esett szo.
Sajnos az evszazadok, evtizedek soran a varosban tobb sirkert eltiint.
A tortenelem es a varosrendezes, tovabba az anyagi erdekeltsegii racionalis gazdalkodas nagy karokat okozott e teren. Hazak, intezmenyek sora epiilt a re- gi temetokre, illetve egyes sirok lettek az utobbi evek soran vandalizmus al- dozatava. A miiemlekvedelem, a varosvedelem sajnos a temetokre ritkan ter- jed ki, Igy egyre kopnak, fogynak ezek a miiltunkat orzo, lelkiinket elteto ap- ro emlekek. Most meg megvannak itt-ott, kutathato a sirok tortenete, de felo.
hogy lassan ezek is az enyeszet reszei lesznek. Nines aki gondozza oket, nines aki torodjon veliik. Talan e konyv segit, hogy nagyobb figyelem jusson rajuk, jobban vedjiik, ovjuk oket. Hozza jarulhat ahhoz is, hogy a varostortenet ezen kis szeglete reven meg alaposabban megismerjiik Szentendret, illetve hogy megmaradjon a varos multjanak egy darabja.
Roviden a konyv szerkezeterol. Elsokent attekintest adok az elmult idok es a kiilonbozo nepek halottkultuszairol, majd felsorolom az itt, a telepiiles he- lyen korabban megtelepedett kiilonbozo nepcsoportok kisebb sirhelyeit. Ezu- tan idorendben es felekezeti bontasban bemutatom a kiilonbozo temetoket.
A z egyes temetokben, a helyi viszonyok attekintese utan, kiilon temak szerint kiemelem azon szemelyeket, akik esetleg az orszagos listaba is bekeriil- hetnek, illetve kiemelten irok azokrol is, akik reszei a varos helytortenetenek.
A mellekletben rogzitettem azon halottak nevet es elettortenetet, akiknek tobbsege ugyan valamelyik tortenelmi esemeny (vilaghaboru, holokauszt) kovetkezteben tavol a varostol vesztette eletet, de itthon emlektabla orzi a nevet. Akadtak koziiliik nehanyan, akik ha seriilten is, de hazajottek es vala- melyik temetoben helyezhettek oket orok nyugalomba.
A z evtizedek soran az orszagban szamtalan helyen jelent mar meg konyv a telepiilesek temetoirol. Budapesten tobb konyv is. Ott kiilon-kiilon ismertet- tek a kiilonbozo teriileti, hitfelekezeti sirkerteket. A konyvek mellett ezen tiil lijabban az internet segitsegevel is vegigsetalhat egy-egy temeton az erdek- lodo. A fovarosban a jeles, ma is miikodo tizenhat sirkert mellett huszonnegy lezart temetot tartanak szamon. Sot, fent vannak az interneten a kisebb telepiilesek temetoi is. Pest megyebol peldaul Mogyorod, Monor, Nagykoros, Siilysap, Szob, Tahitotfalu temetojenek kepe es tortenete is. Szentendret nem talaltam ott. A mi temetoink bemutatasaval e konyv igy valoban hianyt potolhat. Remeljiik, hogy tovabb gyarapitja a varosiak helytorteneti ismere- tet, illetve iijabb erdeklodoket vonz a varosba. S talan hozzajarulhat ahhoz is, hogy a jeles halottakat megismerve a kiilonbozo temetok fenntartoi vedette nyilvanitsak azok sirhantjait.
E V E Z R E D E K H A L O T T K U L T U S Z A I
A Fold elolenyei koziil az ember az egyetlen leny, amely gondoskodik elhalt egyedei elhantolasarol. E celbol evezredek ota mind a negy elemet: fold, viz, tiiz, levego felhasznalta ahhoz, hogy halottainak megadja a vegso tisztesse- get. A kegyelet es a halottaktol valo felelem egyarant hozzajarultak ahhoz, hogy a kiilonbozo nepek kozott az evezredek soran a halottkultusz hihetetlen gazdagsaga alakult ki es maradt fenn napjainkig.
A z emberi elet egyik legfontosabb sorsforduloja az elmiilas, a halal. A tor- teneti nepek kiilonbozo modon hisznek a tiilvilagi eletben, ezert termesze- tesen az oda valo eljutas eszkozenek tartott temetessel kapcsolatban is igen valtozatos modokat alakitottak k i . A halalhoz, temeteshez fiizodo hiedel-
mek, hagyomanyok, szokasok a neprajztudomany egyik legkutatottabb te- riilete.
A tortenelem elotti idok primitiv nepei meg a szabad egen, az erdok ala, vagy a gallyak koze tettek k i halottaikat. Hitiik szerint igy a lelkek gyor- sabban jutottak el a tiilvilagba. A z Igy kitett holtak testet aztan a hollok, ke- selyiik, sakalok, hienak takaritottak el. Indiaban az ilyen halottas fakat a
„hallgatas tornyanak" neveztek. Egyes afrikai torzsek a falu melle, a foldre fektettek halottaikat, amelyre az arra jarok egy-egy kovet tettek.
Voltak nepek, mint az okori Egyiptom lakoi, akik rettegtek az elmulastol.
Mivel erosen hittek a magikus erokben, olyan temetkezesi kultuszt fejlesztettek ki, amely hitiik szerint vegleg megorizte oket az orokkevalosag szamara.
Hogy az elhunyt ne tiinjon el, orokre koztiik maradjon, tetemet bebalzsamoz- tak. A bonyolult miiveletekkel tartositott testet vegiil vaszon polyaba bugyo- laltak es a „szep hazba" vittek. A z igy eltemetett test aztan valoban orok elettive lett. A regeszek egyes, a forangiiaknak emelt piramisokban 6t ezer eves miimiakat tartak fel az orvostudomany es a kultiirtortenet ordmere.
Egyiptom mellett bebalzsamoztak halottaikat Ausztralia oslakoi is. De ok a miimiakat magukkal vittek vandorlasaik soran. Unnepeiken a tabortiiznel maguk melle iiltettek a halottaikat is.
A z evezredek soran a leginkabb alkalmazott kegyeleti megoldas azonban megis az elfoldeles, a foldbe zaras volt. Kezdetben a halottakat felhiizott karral, oldalt fektettek a foldbe. A kesobbi idokbol ismertebb a zsugoritott temetes, amikor iilve temettek el az elhunytat. Egyes honfoglalas kori pogany oseink is ilyen sirban pihennek. Oket orzik az orszagban tobb helyen lathato kurganok, kunhalmok.
Nyugat-Europa elso civilizalt nepe, az etruszkok (Kr. e. VIII-III. sz.) ha- lottaikat iigy tettek a foldbe, hogy a sirokat vulkani kozetbe, tufaba vajtak, majd folddel betemettek. A sir belsejeben - amint az asatasok bizonyitjak - a ha- lal utani eletben valo hit jegyeben a halott melle mindenfele targyat helyeztek el: edenyt a kozossegnek, a ferfiaknak fegyvert, a noknek disz- es piperetar- gyakat, a gyermekeknek jatekot. A gorogok is, akik meg szamtalan istenben hittek, a halottak birodalmat a fold alatt kepzeltek el. A pogany hagyomany szerint mindenkit tetszes szerinti helyen es modon lehetett eltemetni. A z egyik ilyen sir belsejebol rank maradt falkeprol leolvashato a halotti szer- tartasuk is. Eszerint a halottat a hazaban ravataloztak fel, labbal az ajto fele fektetve, hogy a lelke biztosan eltavozzek. Homlokara koszoriit helyeztek.
A gyaszolok feketebe oltoztek, a nok levagtak a hajukat, egy fiirtot a halott melle tettek, az arcukat veresre karmoltak. A keresztenyseg felvetele, Krisztus utan a harmadik szazadtol azonban a holttesteket a falvak, varosok hatarain kiviil kellett elhelyezni. Ez termeszetesen nem vonatkozott a csaszarra, az elokelo csaladokra, valamint a romai Vesta templom orok tiizet orzo, szii- zesseget fogado nokre, a veszta sziizekre. Nem vonatkozott a vagyonosabb polgarokra sem, akik a maguk birtokan, vagy nepes orszagutak menten epithettek csaladi sirboltot, amely kizarolag a csalad tulajdona volt. A sirt a
legregibb idok ota a fold felszineri megjeloltek. SIrhalmot raktak ra, illetve egy fekvo vagy alio kolapot. Rajta allhatott egy szobraszati disz, de ott volt mindig a halott neve is.
Mint korabban emlitettiik, az elokelo halottak fole tobb helyen is kiilonbozo epitmenyeket emeltek (piramis, mauzoleum, panteon), ezeket az emberi kultiira maig kiemelkedo alkotasainak tartjak. A z egyiptomi faraok ismert piramisai mellett azonban van egy kozember fole emelt sirepitmeny is, amely megerdemelte a kutatok es a ma elok kiilon figyelmet. Indiaban ma is all a 17.
szazadban Agraban epitett Tadzs Mahal, a halhatatlan szerelem szimboluma.
Szandzsahan nagymogul emeltette azt szeretett felesege, Mumtaz Mahal em- lekere. A z epiileten, amely az uralkodo kifinomult izleset dicseri, huszonket evig huszonketezer ember dolgozott. Aranya tokeletes.
A halott elegetese, a hamvasztas elso nyomai a kokorbol ismertek. A leletek szerint lapos kovalyiikban, krematoriumokban egettek el a tetemet. A ham- vasztas igen elterjedt volt az oskeresztenyek kozott is. A z iildozesnek kitett keresztenyek kezdetben fold alatti katakombakban gyiiltek ossze. Kis urnak- ban itt feltiines nelkiil helyezhettek el az elhamvasztott halottaikat is. A z ur- nara csak egy keresztet vestek, nevet nem irtak ra, igy nem keltett feltiinest.
Kesobb a vallassa kiepiilt keresztenysegben megkerdojeleztek ezt a temetesi modot. A z lij hit szerint a csontozatnak egyben kellett maradni, hogy a fel- tamadas utan jutalomban vagy biintetesben reszesiilhessenek. A modern biiniildozes sem tamogatta a temetes hamvasztasos modjat. Szerintiik az egetessel biinjelek tiinhettek el. Szivesen hamvasztottak el halottaikat a go- rogok es a hinduk is, akik a hamvaikat nem a foldbe, vagy urnaba tettek, hanem a Gangesz hullamaira, a vizre biztak, hogy az vigye el azokat a tiil- vilagi istenek ele.
H u n oseink Kozep-Azsiaban egykor egyiitt eltek az avarokkal, szkitakkal es mas kaukazusi nepekkel, akiknek kiilonbozo volt a temetkezesi szokasa is.
Tudjuk, hogy az ott elok a hamvasztas mellett ismertek es alkalmaztak a fold- be valo temetkezesi is. A regeszek altal feltart foldslrok kozott igen gyakori a gerenda szerkezetii favazas sir. Nem ritka koztiik a tomeg, altalaban csaladi sir. (felnott, gyerek).
A Karpat-medenceben megtelepedo honfoglalo magyarjaink is egy ideig meg ezt a szabad temetkezesi kovettek. A z 6 hamvaikat orzik a tobb helyen is lathato halomsirok (kunhalom). Majd Geza nagyfejedelem, hogy lij haza- jaban megszilardltsa nepe helyzetet, a magyarokkal is felvetette a romai katolikus vallast. Kesobb pedig az egyhazi rendet kialaklto fia, Szent Istvan (977-1038) kiraly egyik parancsara - tiz falu emeljen egy templomot - meg- valtozott a honfoglalo magyarsag temetkezesi szokasa is. Ekkortol a „hivek megvalt testeit, melyek egykor a Szent leleknek voltak templomai" csak meg- hatarozott helyen lehetett eltemetni. Eloszor a templomok melletti coeme- teriumban (cinterem, alvok helye, nyugvo hely). A z elokelobbek, papok es kegyurak tetemeit azonban a templomban beliil helyeztek orok nyugalomba.
A 14-16. szazadban Europaban megjeleno pestisjarvany azonban megvaltoz-
tatta a szokasokat. A jarvany szinte megtizedelte a lakossagot. A betegsegtol valo felelem miatt ettol kezdve a halottakat csak a telepiiles szelen lehetett elfoldelni. Igy alakult k i a koztemeto intezmenye. A romai katolikus egy- haz mellett a 16. szazadban Magyarorszagon is megjelentek a protestans egyhazak: reformatus, evangelikus, unitarius. Kezdetben a kiilonbozo valla- sii emberek ugyanazon temetobe vittek halottaikat, kesobb ez azonban meg- valtozott. A z egyes vallasok hivei kiilon temetot nyitottak. Kiilonbozokepp alakult a temetok formaja, az itt emelt sirjelek, ko- es fakeresztek alakja is. K i i - lonbozo szokasok kapcsolodnak a temeteshez, a halottak biicsuztatasahoz is.^
A Z E L S O H A L O T T A K
A z Irasbeliseg elotti idok megismeresere a torteneszek szamara az egyet- len forras a regeszeti asatas. A foldbol elokeriilt maradvanyok ket reszre oszlanak: epiilet- es sirleletekre. Ezek reven szerencsere sokat megtudha- tunk az itt eltek nemzetsegerol, szokasairol es hitvilagukrol. A varosban a Duna, a patakok: Dera patak, Biikkos patak menten, a hegyek: Buban, K o - hegy, Pismany oldalan, a kiilso varosreszen: Pannonia dulo es a belso terii- leteken vegeztek rendszeres asatasokat. Hozzajarultak meg e leletekhez a csatornazasok: H E V allomas (iij posta), a hazalapozasok reven elokeriilt maradvanyok is. A varos tortenetenek legkorabbi idoszakarol, a korai temet- kezesi szokasokrol a legtobbet a varosban sziiletett neves regesztol, Soproni Sandortol tudjuk.^
tJjkSkor (neolitikum, K r . e. 5500 k6riil-3400)
A telepiiles elso regeszeti leletei e korhoz kothetok. A z ekkor itt elo - fel- tetelezhetoen - meg vandorlo nepek nevet nem ismerjiik, de azt tudjuk, hogy akik itt megalltak, foldbe vajt lakogodrokben eltek es halottaikat is a foldbe tettek a telepek kiilso reszen. E korai nepek - a kutatok szerint - hittek a tiil- vilagi eletben. Hogy szeretteiknek ott se kelljen semmiben hianyt szenvedni, az itt maradtak kiilonbozo targyakat tettek a sirba mellejiik. A ferfiaknak ko-, csont- majd rez, bronz es vas eszkozoket, fegyvert, a noknek agyagedenyeket es ekszert. A z elso gazdag kokori leletet a varosban a dr. Nagy Lajos utca vonalaban talaltak."
R ^ z k o r ( K r . e. 3400-1900)
A kokorszakot koveto femkorszakra jellemzo volt, hogy az ekkor mar a foldmiivelesre es allattartasra berendezkedo nepek hosszabb idore is letelepedtek egy-egy teriileten. Nalunk is itt maradtak egy ideig. A kesobbi romai tabor helyen (Romai varkert u.) talalt csontvazas sirban levo halott nyakan hat darab hengeres kagylogyongy volt, combja mellett egy koeszkoz.
Koriilotte agyagedenyek. A Pannonia-telepi halott nyakan is volt tobb lapos, atfiirt kagylogyongy. A Papszigeten es a Piispokmajorban talalt - e korhoz kotheto - leletekben mar csak edenytoredekeket talaltak a regeszek.^
Bronzkor (Kr. e. 1900-800)
A vandorlo, allattarto emberek ekkor tertek at az allando letelepedesre. E korbol a regeszek a varos teriileten - Dera patak, H E V allomas, Duna-part, Ulcisia koz, Romai sane utca, Attila es Kossuth Lajos utca, Vasuti villasor, Pannonia-telep, Dozsa Gyorgy lit (Iroszergyar), Skanzen teriileten - tobb lako- es hulladekgodrot, illetve temetot tartak fol. E kort a leletek kozott orszagszerte talalt harang alakii edenyek miatt harangedenyes kultiira neven ismerik. A legnagyobb bronzkori temetot Budapest kornyeken tartak fel. A Be- kasmegyernel levo sirokban a csontvazas es hamvasztasos temetes egyarant elofordult. De az uralkodo szokas ekkor az urnas temetkezes volt. A nalunk feltart sirok is a hamvasztasos temetesrol taniiskodnak. A regeszek a Panno- nia-telepen talalt leleteket urnafeszekkent nevezik meg.'' Ezzel a temetke- zessel a halottak elhelyezese igen kis teret igenyelt. Eleg volt egy negylabu edeny. Ezt kiviil-beliil vorosre festettek, majd bele tettek az elegetett halott hamvait, es altalaban melle raktak nehany aprobb (harang alakii) fiiles bogret.
Vaskor (Kr. e. 800. - i. sz. kezdete)
A torteneszektol, regeszektol tudjuk, hogy Krisztus elott a Duna menten kiilonbozo nepek eltek: szkitak, illirek, es a kelta eredetii eraviszkuszok. A kor embere fedezte fel eszkozeinek keszitesehez a vasat. A keltakrol ismert, hogy mar penzt vertek, es ismertek az iivegkeszitest is. E korbol a szamtalan rege- szeti feltaras kozott akadt egy kelta sir is, amely arrol taniiskodik, hogy meg mindig a hamvasztasos temetes a szokas, de mar nemcsak urnaba teszik a halottat, hanem a foldbe is. A z egyik halottat illokepp bocsatottak a mas- vilagra. Melle tettek a keteM vas kardjat is, amelyet hiivelyben tartottak.^
R O M A I T E M E T O K
Kr. u. I. - V. szazad
A z els6 n^v szerint ismert halottak
A romaiak Augustus (Kr.e. 27. - Kr. u. 14.) es Tiberius (Kr. u . 14.-27.) csa- szarsaga alatt vilaghodlto litjuk soran eljutottak egesz a Kozep-Duna vonalaig. A z itt talalt illir pannon torzs alapjan iij tartomanyukat Pannoni- anak neveztek el. A birodalom szamara a legnagyobb ellenseg a hataron tiil elo barbar nepek voltak. Ezert az elleniik valo vedekezesiil a Duna menten taborok sorat epitettek fel. Igy epiilt tabor a mai Szentendre teriileten is. A ta- bor szamara a legalkalmasabb helyet a Biikkos-patak melletti dombhaton talaltak meg. A kezdetben foldbol, fabol emelt Ulcisia Castra neven ismert pa- lanktabor mintegy ezer szir ijasz otthona lett. A tabor letet az utobbi idoben feltart emlekek mellett maig tobb utcanev is orzi: Romai tabor koz, Romai sane utca, Romai temeto utca, Romai varkert utca, Ulcisia koz, stb. A z itt meghaltakat a romaiak a negy evszazad alatt - amig itt eltek - tobb te- metoben temettek el. Egy XIX. szazad elejen, latinul jegyzett terkepen harom romai temeto (coemeterium) rajzat is rogzitettek. A regeszek a varos teriileten tobb helyen talaltak szarkofagokat, temetoreszleteket. A kutatoktol tudjuk, hogy a romaiak a temetesre felhasznaltak a koladakat, de a teglasirokat es a foldsirokat is talaltak. Gyakori volt az egymasra temetes, az utantemetkezes.
Elofordul, hogy az egykor a regeszek altal feltart es elemzett temetok utan meg napjainkban is keriilnek elo a fold alol sirok. 2009-ben, epp e konyv irasakor a Pannonia telepen egy epitkezest megelozo regeszeti feltaras soran astak ki iijabb romai kori sirokat.
A z itt talalt oslakosokat (illirek, keltak, illetve a keltak egy csoportja az era- viszkuszok) szerencsere a romaiak nem pusztitottak el. Azok, ha beolvadtak az itt szolgalo katonak, vagy az oket kiszolgalo iparosok, kereskedok koze, illetve hazassag reven romai polgarjogot kaptak, tovabbra is itt elhettek. Hogy ezt megtettek, es valoban itt maradtak, azt tobb sirlelet is bizonyitja. A szent- endrei romai tabor es keso romai temeto feltarasat megkezdo regesz, Nagy Lajos, a Fovarosi Muzeum regesze az 1920-1930-as evekben vegzett asataso- kat Aquincum es Szentendre teriileten. A z akkor talalt koveket eloszor a va- roshaza foldszintjen kialakitott kis lapidariumban allitottak ki. Soproni San- dor regesz keso romai temetot tart fel a Hunka-dombon. A varosban talalt sirkoveket kesobb osszegyiijtve a Romai Kotarban (a 11-es miiut menten) he- lyeztek el. A varos korai torteneterol, az itt letelepedettek eleterol, hitvilagarol iratok hijan a legtobbet ezekrol a sirkovekrol tudhatunk meg.
A legkorabbi, Kr. u. I-II. szazad fordulojarol szarmazo sirkoveken diszites alig talalhato, mindossze a hitvilagukra jellemzo asztralis szimbdlumokat:
napkorong, felhold, csillagok vestek a kovekre. Talaltak kocsi jelenetes sirko- veket is. A z elhunyt kepmasa, es a feliratos mezok kozotti reszen a halottakat szallito lovas kocsi a hitvilaguk jellegzetes megnyilvanulasat, a halottak tiilvilagra valo utazasat jelkepezi. Nagy Lajos szerint kiilonos ertek az egyik sirkovon lathato asszony alakja, aki kelta viseletben all ott. A fejet borito fa- tyol, a rajta levo sodrott nyakperec, vallan a tipikus nagy, fatylas ruhakapocs es a gerezdes karperec szepen kimunkalt volt. Emlitesre melto meg a nyolc- van eves Claudius Trophimus sirkove, rajta koszoriiba foglalt szolofiirtok. Es Titus Havius Felico sirkove. Felico a csaszarkultusz fopapja volt es sirkove pontosan tajekoztatott a bonyolult csaladi viszonyairol. Egy kilenc eves kis- lany sirkovenek feliratabol megtudhattuk, hogy egykor Retdimara, Atalo leanya nyugodott alatta.**
A romaiak temetkezesenek legjelentosebb emlekei a szarkofagos sirok.
A katonak es a jelentosebb csaladok itt is (mint Romaban a Via Appian) az utak menten temetkeztek. A z itteni fovaros, Aquincum fele vezeto lit, a mai Dozsa Gyorgy lit es Vasuti villasor menten hosszii sorban alltak a szarko- fagok, sirladak. A ladak feliratukkal az lit fele fordultak. Elofordult, hogy egy-egy szarkofag egy egesz csaladnak szolgalt nyughelyiil. A jol lathato sirok azon- ban - mar akkor is - gyakran estek aldozatul sirrabloknak, ezert kesobb a ta- borhoz kozelebb temetkeztek. Itt egyszeriibben teglasirokba, vagy csak a foldbe raktak halottaikat. Keso romai sirokat talaltak 1966-ban a F6 teren a Bla- govestenszka (Gorog) templom elott is. Kinn a Pismany hegyen, ma a lakoe- piiletekkel beepitett Hunka-dombon talalt sir az ott kiepiilt kiserodhoz tar- tozott. A legtobb sirt a regeszek erthetoen a romai tabor koriil talaltak. Van egy utcank, amely ma is az itteni halottakra emlekeztet: Romai temeto utca.**
A sirkoveknek a I I . szazad kozepso szakaszabol szarmazo harmadik cso- portja formailag mar a jellegzetes diszltest koveti. A bennsziilott jellegre csak a meg megjeleno kocsi abrazolasa es a nevek utalnak. A ferfiak viselete mar
Marcus Aurelius Domitianus sirladaja
(Ferenczy Muzeum, Szentendre)
jellegzetesen romai. Ezek a sirkovek atmenetet mutatnak. A kelta, eravisz- kusz vonasok megorzese mellett az emlekek mar valoban romaiak. A Szent- endrerol szarmazo sirkoveken az oslakossaghoz kotheto nyolcvan, tulnyomo reszt osi, kelta eredetii szemelynev talalhato. Peldaul: Ava, Blastaiu, Casu, Comatumarus, Flao, Magimarus, Masclus, Masuia, Namio, Retdimara, Risi- marus, Ritimarus, Satimara, Siliduna, Sisiu, Tacattu, Teraniscio, Velideatus, Verodubena, Vindelio, Vironianus stb. A jellegzetes kelta nevek mellett gya- kori volt a romai nevadas is. Elsosorban a latin szamnevekkel kepzett sze- melynevekre gondolunk, mint peldaul a Tertius (harmadik) vagy Quintus (otodik), melyeket a sziiletett gyermekek szamanak megfeleloen adtak. A z elromaisodas folyamatat mutatjak az eraviszkusz kornyezetben megjeleno romai szemelynek, mint Crispus, Firmus, Lucius, Sevems, Speratus, Ursus, stb.
A sirokban a halottak szamara a tdlvilagi elethez itt is szamtalan targyat helyeztek el. Agyagedenyeket: korso, csupor, bogre, tal, iivegedenyeket, csont vagy bronz hajtiiket, csontfesiit. Praktikusan tobb helyen penzt is tettek a halott melle, de elofordult a targyak kozott dobokocka is.'"
Egy romai sirkohoz kapcsolodik a varos elso irodalmi emleke is. Nagy Lajos az obudai Daru utcaban talalt egy szep szarkofagot, amelyen egy tiz soros vers felirata allt. A szarkofagot ugyan feltortek, a versrol is hianyzott par betii, de a regeszt annyira izgatta a szep szarkofag, hogy amit csak le- hetett, kinyomozott rola. Szerinte a sirban egy katona nyugodott valamikor, meg pedig fiatal katona. A z ismeretlen nevii vitez szir ijasz volt, es itt nalunk, Szentendren a szir ijaszok ezres csapataban szolgalt. Igaz, mindossze negy evig, es hiisz eves koraban hunyt el. A siremleket anyja, Aelia Marcia es hiiga Aelia Apollonia alllttatta. A csaladrol a regesz tudta, hogy az Aquincumban elt." A sirko es a vers kesobb Revay Jozsef iro, filologus fantaziajat is meg- mozgatta. Konyvet es cikket is Irt rola: Setak a romai Magyarorszagon (1943), es Lupus az aquincumi kolto (1944) cimmel, ez utobbit az Archeologiai Erte- sitoben (1943. 144-146. o.). Eloszor a halott nevet probalta megfejteni. A to- redekes sirladan a nevre utalo harom betii talalhato: Q A A . A z elso betii szerinte csak azt jelentheti, hogy Quintus. A fiatalembernek pedig ugyanabba a torzsbe kellett tartoznia, amelyben anyja sziiletett, tehat feltetleniil Aelius volt a masodik neve. Vegiil a harmadik nev nem lehetett mas, mint hiiganak neve, ferfinev alakjaban, tehat Apollonius. Igy a halott kilepett az evszazadok ejszakajabol. Neve Quintus Aelius Apollonius lehetett. Es hogy keriilt a hosszii vers a feliratra? Tudjuk, hogy Aquincumban miikodott egy sirko- farago muhely, ahol a sirfeliratokat rendelesre kiilonbozo irodeakok irtak.
A m Revay Jozsef szerint ezt a szep, epikureista verset nem ok irtak, hanem valaki mas itt helyben. Most a filologus kutatasat kovetve mi is megfejthetjiik a rejtelyt. A m elobb olvassuk el a verset, amely egyaltalan nem beszel a halottrol, sot ligy tiinik, mintha a halott beszelne, es megszlvlelendo intelmeket intezne az elokhoz. A z egykor meg a gimnaziumban latint tanuloknak nem okozna gondot az ertelmezes. A maiak szamara azonban kozoljiik a vers Revay altal keszitett magyar valtozatat is:
Lubrica quassa levis fragilis bona vel mala fallax Vita data est homini non certo limite cretae Per varios casus tenuato stamine pendes Vivito mortalis dune dant tibi tempora Parcae Seu te ruracolens urbes seu castra vel aequor Floresama Veneris Cereris bona munera carpe Et Nysyi largae et pinquia dona Minervae Candidam vitam cole iustissima mente serenus lam puer et iuvenis vir et fessus ab annis Talis eris tumulo superumque oblatis honore.
Ingatag, omlatag es keseredes, ropke, torekeny Jaj, csalafinta az emberi elet, a vege homalyos, Hany-vet a sors es hajszalon himbalnak a Parkak.
Elvezd ember az eleted, mig futja idodbol, Barmi a sorsod. A fold, a varos, a tabor, a tenger!
Venusnak kedveld a viragait, es Ceres aldott Termeset elvezd s Pallas sok diis adomanyat.
Tiszta legyen lelked, sziveden josag mosolyogjon, Gyermekiil, ifjan, ferfikorodban s gyenge oregkent:
Boldogan igy nyugszol s nem bant mar foldi dicsoseg.
A filologus vegiil megtalalta a vers irojat is. Szerinte a vers elso betiiit osszeolvasva azt Lupus csinalta (Lupus fecit). De k i volt ez a Lupus? Kesobb ezt is megtudhatjuk. Mivel a fiatalember Ulcisia Castraban szolgalt, Revay Jozsef termeszetesnek tartotta, hogy a csaladnak valamelyik itteni baratja, vagy talan rokona keszithette a sirfeliratot. Nagy Lajos talalt is itt a helyi sirok kozott egyet, amelyen szerepel a Lupus nev. Egy kilenc eves kisfiii sirjan olvashato az Aelius Lupus nev. Tehat 6 is az Aelius torzsbe tartozott, Igy nem lehetetlen, hogy rokona volt a koltonek es az elhunyt katonanak. A verset azonban biztosan nem a kisfiii irta, inkabb annak apja. Egy masik sirfeliraton olvashato is Lupus decurio (tanacsnok) neve, aki a miiveltebb emberek koze tartozhatott es nem lehetetlen, hogy olvasta a latin epikureista, a nyugodt, deriis, magas rangii szellemi eletet hirdeto koltok, Lucretius es Horatius verseit es ezekbol faraghatta a sirverset. „ Talalkoztam az elso kdltovel, akit Pannonia foldjerol ismeriink - irja lelkesen Revay - Ime, elt itt valamikor egy ember, aki ritmusokkal es metrumokkal jatszadozott, aki versbe foglalta az oromet es fajdalmat, aki elet es halal titkain elmelkedett zengo sorokban."
S ez a kolto a varosunkban elt es dolgozott. Revay Jozsef ligy kepzelte, hogy az ismeretlen katona az ulcisiai ezredben szolgalt, fiatalon megbetegedett, emiatt hazament Aquincumba, es ott meghalt. Anyja es leanya a csaladi sir- kertben temette el.'^
Kovetve a romai sirkovek sorsat, tudjuk, hogy az idoben legkesobbi romai sirban levo bronz ladika szerint mar itt is megjelentek az okeresztenyek.'''
A N E P E K O R S Z A G U T J A N
„Csak torpe nep felejthet 6s nagysagot.
Csak elfajult kor hos eloddket.
A lelkes eljar osei sirlakahoz.
S gyujt regi fenynel uj szdvetneket."
(Garay Janos)
Longobardok Gangob^dok)
A z Azsiabol, a sztyepperol elindult hunok Krisztus utan az V. szazadban ertek el a romai birodalmat, es hamarosan el is uztek innen a majd negyszaz evig itt elo romaiakat. A hunokat kovetoen 450 koriil a Skandinaviaban elo german longobardok erkeztek Europaba, akik hamarosan elertek a Duna vonalat, sot eljutottak Szentendre teriiletere is. Soproni Sandor a Pannonia telepen a P E V D l (Pest Megyei Vegyi es Divatcikkipari Vallalat) koriil talalta meg nyomukat. Ott mintegy szaz sir orizte az itt elhunytak hamvait. A regesz altal feltart temeto maig Magyarorszag legnagyobb longobard temetoje.
Avarok
A Belso- es Kozep-Azsiabol szarmazo, feltehetoen torok nyelvet beszelo, a hunokhoz hasonlo nomad lovas nep a Karpat medenceben Krisztus utan a V I . szazadban telepedett le. Nagy Karolytol 791-ben donto, de nem vegleges vereseget szenvedtek, majd lassan beolvadtak a frank birodalomba. Kisebb gocaik azonban szetszortan tobb helyen is megmaradtak. A honfoglalo ma- gyarok meg talaltak itt levo avarokat. A z avarok a Duna menten fokent a fo kozlekedesi atkelohelyek kozeleben telepedtek meg. Szentendre a kozeli nagy fontossagii megyeri (Bekasmegyer) rev miatt lehetett fontos szamukra.
A regeszek Szentendre teriileten az Orban keresztkent ismert kereszt kor- nyeken (Ady Endre u. 9-11.sz. elott) es a katonai laktanya epitesekor (Dozsa Gyorgy u.) is talaltak avar sirokat. Soproni Sandor szerint a Nemzeti Miize- umnak atadott gazdag eziistleletek arrol taniiskodnak, hogy itt egykor egy fejedelmi kozpont volt.'* A z avar birodalom megsztinte utan a szlavok tele- pedtek meg a videken. A z avarok ittletere ma csak az Avar utca emlekeztet.
Egy nemreg megjelent konyv alapjan szerencsere reszletes kepet kapha- tunk nemcsak az avarok torteneterol, de a temetkezesi szokasaikrol is. Esze- rint most mi is reszesei lehetiink egy, a korai tortenelmiinkkel kapcsolatos nep halotti szokasainak. „A holttestet a hozzatartozok nemez satorban ravata- loztak fel. A halott fiai, unokai es minden nembeli rokonai lovakat es birkat olnek le, majd a sator bejarata elott kessel vagasokat ejtenek az arcukon es
sirnak: omlik a ver es a konny. Mindezt hetszer egymas utan elvegzik. Ezutan egy elore megbeszelt napon a halott lovat, melyben lovagolt elovezetik es felaldozzak, majd a holmijait, melyeket hasznalt, a holttesttel egyiitt elegetik.
Az dsszegydjtdtt hamvakat az ev meghatarozott napjan eltemetik - tobbnyire osszel, amikor az elsargult levelek leh ullanak, vagy ta vasszal, amikor nyilnak a viragok. Feltehetoen igy zajlott le egykor a temetesi szertartas a nalunk talalt avar halottak mellett is.
A temetes utan, eppen ugy, mint a halalozas napjan, a rokonok aldozatot mutatnak be, lovaikon vagtatnak, es meghasogatjak az arcukat. A felaldozott lovak boret eg fele meredo poznakra akasztjak. Ezen a napon a ferfiak es nok diszes ruhakban mennek a temetore. Ha akkor valamelyik ferfinak meg- tetszik egylany, es az visszaterven, elkiildi a keroit, a sziilok ritkan utasitjak el. Az apa, meg a nagybacsi es az idosebb fiutestver halala eseten felesegeiket elveszik a megfelelo rokonok."^"^ Ezen tul, a magas rangii halottak melle - mint az itteni sirban is lattuk - nagyobb ertekeket is tettek.
Magyarok es szerbek
A honfoglalo magyarok egy resze Pest felett, a megyeri revnel kelt at a Dunan. A kornyekbeli telepiilesek koziil tobb maig orzi a honfoglalo magyar torzsek nevet. Peldaul Budayend, BudaA:eszi, Bekasmegyer, Pocsmegyer.
Szentendre kornyeket Kurszan fejedelem leszarmazottai, a Kartal nemzetseg tagjai kaptak. A z itt megtelepedett magyarok igen megfelelonek talaltak a jo legelojii, a Fills erdeivel koriilvett, illetve a Duna vedelmi vonalaval megerositett helyet, es maradtak. Aztan temetkezniiik is kellett. A Duna-parti lit epitkezese soran 1951-ben a korabban emlitett Orban kereszt mellett meg is talaltak a temetojiiket."' Majd 1526 utan jottek a torokok, es akkor a ma- gyarok szazotven evre itthagytak a telepiilest. Igaz a torokok kitakarodasa utan a megmaradtak visszajottek, es 1690-t61 a nagy bevandorlas (seoba) ide- jen a Delvidekrol ide erkezo nagyszamii szerb lakossal sikeriilt lijra bene- pesiteni az elhagyott teriiletet.
A telepiiles lelekszamarol, egyhaz felekezeti megoszlasarol dr. Katona Gyulane Szentendrey Katalin gyujtese alapjan az alabbiakat tudhatjuk meg.'^
Szentendre 1766-ig az obudai uradalomhoz tartozott, de onnan egy ideig kimaradt, mert az itt elok megtagadtak az adoszolgaltatast. A z 1770-es or- szagos es megyei osszeirasba is csak a katolikusok keriiltek be. A pravoszla- vok tovabbra is megtagadtak az adoszolgaltatast. Ekkor meg csaladok szerint irtak be a lakossagot az adolajstromba. Eszerint 1715-ben 225, 1735-ben 323 csalad elt itt. A katolikus egyhaz iratai pontosabbak. A canonica visitatiobol (egyhazlatogatas) tudjuk, hogy 1756-ban a pravoszlavok (szerbek) kive- televel a lakossag szama 1722 fo. A katolikusok mellett van 2 kalvinista es 3 luteranus. Eloszor az 1767-es osszeirasban talalkozunk a pravoszlav ada- tokkal is. Ekkor a lakossag szama 3629 fo. Ebbol katolikus 1497, pravoszlav 2132. Ez idoben csatoltak a varoshoz az addig kiilon elo Izbeg nevii kis te-
lepiilest. Ezutan kozosen, osszesitve talaljuk a ket telepiiles adatait az osszei- rasokban, statisztikakban.
1773-ban a lelekszam igy alakult:
S Z E N T E N D R E I Z B E G O S S Z E S E N
katolikus 1782 154 1936 pravoszlav 1783 253 2036 osszesen: 3565 407 3972 Majd lassan megkezdodott a szerb pravoszlavok szamanak csokkenese.
Egyreszt visszakoltoztek az ohazaba, masreszt a hazassagok reven asszimi- lalodtak. Ettol kezdve viszont a katolikusoktol kiilon szamba vettek a refor- matusokat is. 1855-ig azonban csak Szentendrerol vannak adataink:
1811 1822 1846 katolikusok 2030 2150 2300 pravoszlav 1681 1295 800 agostai evangehkus 10 97 30 helvet 5 6 25 osszesen: 3726 3548 3155
1855-t61 lijra vannak adataink az izbegi lakossagrol is.
S Z E N T E N D R E I Z B E G O S S Z E S E N
katolikus 2101 295 2396 pravoszlav 683 234 917 reformatus 127 21 148 evangelikus 30 5 35 zsido 57 8 65 osszesen: 2998 563 3561
1900-ban osszefoglaloan regisztraljak Szentendret es Izbeget:
katolikus 3622
gorog katolikus 9
pravoszlav 613
reformatus 226
evangelikus 127
unitarius 4
zsido 221
osszlakoss^g: 4822
1945-ben kiilon is van adat.
S Z E N T E N D R E I Z B E G O S S Z E S E N
katolikus 6056 1456 7512
reformatus 823 419 1242
evangelikus 248 46 294
pravoszlav 178 58 236
gorog katolikus 102 7 109
unitarius 13
-
13zsido 32 7 39
egyeb 10
-
10osszesen: 7462 1993 9455
Ez volt az utolso statisztika, amikor meg megkiilonboztetik a szemelyek vallasi hovatartozasat is. A I I . vilaghaboru utan az iij rendszerben ezt mar nem tartjak fontosnak, csupan a lakossag lelekszamat rogzitik. A z emlitett konyvben ugyan talalunk meg kesobbi adatokat a katolikusokra vonatko- zoan:
S Z E N T E N D R E I Z B E G
osszlakossag katolikus 1970 13 008 8000 1440 1991 20 265 12000 3500 A felekezeti megoszlas ismerete utan erthetobb a kiilonbozo temetok torte- nete, sorsanak alakulasa is.
K A T O L I K U S T E M E T O K
C I N T E R E M - B E L O T E M E T O
,Jdjjetek enhozzam mind, akik megfaradtatok"
(Mate 11,28) Gyorffy Gyorgy tortenesztol tudjuk, hogy a honfoglalo magyarok itt nalunk a Dunaba 6ml6 kis patak, az Apurig = Apor-iigy (Apor vize), ma Biikkos- patak mentet iiltek meg. A z ekkor meg nevtelen kis telepiilest, a falut a Duna folott - villam unum sitam super Danubium - 1009-ben Szent Istvan egy- hazkormanyzatilag a veszpremi piispoknek ajandekozta."^ A telepiiles ke- sobb az egyhazi kozigazgatas kozpontjava valt, a piispok udvarhazat epitett itt ki. A telepiiles foesperesi szekhely, oklevelek kiallitasara jogosult „hiteles hely" lett.
Hogy templomot mikor emeltek itt, arrol pontos adatot meg nem ismeriink.
A telepiiles belso reszen levo Vardombkent vagy Templomdombkent (ma Templom ter) ismert reszen ma is alio legregibb templomunk, a plebania- templom epitesenek idejet a kutatok a XIII. szazadba tettek. A helyi regesz- nek, dr. Tettamanti Saroltanak az 1970-es evekben vegzett kutatasai azonban ennel regebbi idokrol taniiskodnak. O a mara tobbszor atepitett templom alatt ratalalt egy kisebb templom maradvanyaira is. Szerinte ez lehetett a va- ros elso temploma. A kis templom koriil egy tizenot meter hosszii keritesfal nyomai is elotuntek. A regesz szerint ez valosziniileg az itt kialakitott temeto, a cinterem fala volt. Szerinte - egy bolygatott sirmaradvanybol elokeriilt szep ruhadlsz alapjan - a XI. szazadtol a XIX. szazadig temetkeztek ide.''
A Karpat medenceben a Duna es a Tisza menten megtelepedett honfoglalo magyarok meg sokaig - osi szokas szerint - kiilon temethettek el halottaikat.
Miutan azonban Istvan kiraly korabban emlitett parancsara sorra emelkedtek a templomok, megvaltozott a temetkezesi szokas is. Eloszor (Szent) Laszlo (1040-1095), majd (Konyves) Kalman (1070-1116) arra adott k i rendeletet, hogy a halottakat a templom mellett temessek el. Ezutan sorra alakultak ki a cintermek. A latin eredetu szo: coemeterium alvohelyet, nyughelyet jelent.
A ket epitmeny: templom es cinterem szerves egyseg, es egyben magikus, kultikus hely is volt. A z elok es holtak, a vilagi es egyhazi elet kozotti kap- csolatot, egyseget jeleztek. Emellett a cinterem kozossegi helykent is szolgalt.
A kozepkorban gyiileseknek, biraskodasnak, sot a piacnak is helyet adott.
Haborii eseten pedig vedelmet nyiijtott, menedekhely lett, ahol tilos volt a verontas. A cinteremben a halottakat ligy temettek el, hogy arccal a Nap ja- rasahoz igazodtak. Ez meg osi szokas volt, de ezzel egybe esik a mar keresz- tenyi felfogas is, miszerint Krisztus, mint „az igazsag napja" is keletrol fog jonni. Ot kell Igy varni. A masik felfogas szerint a halottnak a fooltarra, az itt
elhelyezett martirokra kell „latnia." Ha pap keriilt ide, 6t riyugatra nezve temettek, hogy mint jo pasztor, halala utan is a nyajat lassa.
A cinterem letet iratokkal dr. Katona Gyulane Szentendrey Katalin tamasz- totta ala. 6 a halotti anyakonj^ekben a temeto nevet is megtalalta coemete- rium inferior (belso temeto) Sot azt is, hogy a papokat es donatorokat (a templomnak adomanyokat nyiijtokat) temettek el itt. Nev szerint a cinterem- ben nyugodott fotisztelendo Marcus Rupcsics (1704-1755), aki 25 evig volt helyben plebanos, es itt helyeztek orok nyugalomba az 1752-ben elhunyt Sambati Gyorgy, helybeli polgart is. Akkor a halalra meg kesziiltek az em- berek. Hitiik szerint az evilagi es tiilvilagi elet kozott szoros volt a kapocs.
Hogy Krisztus elott biintetleniil jelenhessenek meg, halaluk kozeledtevel sza- mot vetettek az eletiikkel, es elrendeztek dolgaikat. A nevezett helyi polgar vegrendeleteben a kovetkezoket Irta: „En Sambati Gyorgy kovacs, leven nagy es siilyos betegsegben, akarvan bizonyos dispositiot tennem, ha az Ur Isten az arnyek vilagbol kiszolitana, legeloszdr is az lelkem az Ur Istennek eo szent fdlsegenek es az gyarlo testemet az fdldnek poranak ajanlom, ha halalom tortenik, templomba temessek az testem, melyre is hagyok tizenket forintot.
A halalra kesziilo a csalad mellett nem feledkezett meg azokrol sem, akiket megbantott, vagy akiknek adosa maradt. Lelke megbekiileseert ok is helyet kaptak a vegrendeleteben. A kiralyi rendelkezes szerint a cinterembe 1777-ig temetkezhettek. Azon tiil az itt arvan maradt temeto kesobb egy kis gondot is okozott. 1855-ben, amikor megkezdtek a templom feliijitasat, a lakosoktol az ak- kori plebanosra a kovetkezo panasz erkezett: „a templom kdriili fdldet 4 lab melyen elhuzatta, mely alkalommal azok sirjait, kik hajdan jotevoi voltak a templomnak, szethanyatvan, a fundatorok koponyajan, allkapcsan kdzbotranyra setater alakittatott."^ Az itt ekkor kiasott sirokat az egyhazkozseg benn a templomban a sekrestye alatt kialakitott ossariumban (csontkamra) helyezte el.
A kesobbi asatasok soran meg kilenc csontvaz keriilt innen elo, es egy teglakripta is, amelyben ket tetem fekiidt. A z ossariumba keriiltek ezek a csontok is.
K i J L S O T E M E T O
A canonica visitatiobol (egyhazlatogatas) tudjuk, hogy a belso temeto mel- lett a telepiilesnek volt egy Kiilso temetoje is (coemeterium exterior). A z kij- jebb a Biikkos-patak menten, az akkor Szent Gyorgy hegynek nevezett dom- bon^^ (ma Kalvaria ter) allt, ahol a vasarokat is tartottak egykor.^" Ide hoztak halottaikat az 1766-ig kiilon telepiileskent (ma csak varosreszkent) szamon tartott Izbeg lakoi is. A temetot 1782-ben azonban lezartak. Erre a helyre kesobb egy, a temetesre ugyancsak hasznalt Kalvariat epitettek fel.^^
S Z E L I M P A S A N Y O M A I
A korabban emlitett, a teriiletiinkon miikodo egyhazi kozpont, a foesperes- seg 1323-ban megsziint.^'' Ezutan a falu elte a kozepkori mezovarosok eletet.
Majd Buda eleste (1541) utan a torokok ide is betortek, es feldultak a Pilist.
Nyomukban falvak, varosok tiintek el. Szentendre meg szerencses volt. A z ide a budai pasa altal kirendelt haracsot (adot) szedo defterdar altal a szam- viteli konyvbe 1559-ben meg 38 haz keriilt be. Kaldy-Nagy Gyulatol tudjuk, hogy Szentendre a visegradi nahijehez (kozigazgatasi teriilet) tartozott. A k u - tato azt is megtalalta, hogy a telepiiles foldesiiri haszonelvezoje ekkor H u - szein Isztrafcsa volt.^^ Egy kesobbi forras nyoman megismerkedhettiink egy masik torokkel is. A z 1970-es lakotelepi epitkezesek soran a foldbol ket torok vorosrez edeny keriilt elo. A felirat szerint a bogracsot Szahib A l l szandzsak begnek ajanlottak.
Evlija Cselebi (1611-1681) torok utazo konyvebol tudjuk, hogy a torokok igen szerettek a fiirdesre alkalmas patakokat es a gazdagon termo foldet.
A gyiimolcsosoket is igen kedveltek, meg a szolot. Takats Sandor szerint a Szent-Koran ugyan tiltotta szamukra a borivast, de hat a profeta akkor meg nem sejthette, hogy az oszmanok egyszer majd eljutnak a gazdag bortermelo Magyarorszagra is. „Itt pedig csak az nem ivott bort, akinek nem volt/'Az igaz hitii muzulmanoktol sem lehetett azt kivanni, hogy egeszsegiiket a posvanyos vizzel rontsak. S miutan nalunk a Pismany hegykent ismert reszen volt egy szep, magasbol lefolyo patakunk (Szelim, Sztelin patak), es a teriilet is kivalo gyiimolcstermo resz volt, egyertelmii, hogy itt is megjelentek a torokok. Azt a torok szultan is tudta, hogy a „ Tuna" (Duna) melletti „ Visagi- rat (Visegrad) az orszag egyik legfontosabb varosa, es hogy a „feslett ele- tueknek" (hitetleneknek) a regi korbol maradt egy „korona" neven ismert, arannyal es dragakovekkel diszltett fejeke, amely „a magyar kiralyok tiiii biisz- kesege^' volt. Talan azert, hogy 6 is kozel legyen ehhez a kincshez, szerzett itt maguknak foldet. A szultan eppiigy, mint a mi kiralyaink, szivesen jutal- mazta meg az 6t kivaloan szolgalo alattvaloit. Sikeres vezereinek, kedvelt hivatalnokainak gyakran adomanyozott huberbirtokot. Itt nalunk, ezt a szep, jol termo foldet Szelim pasa kaphatta meg. Mindezt a foldrajzi nevek ta- masztjak ala. A nyelveszek szerint a szerte az orszagban elofordulo torok elo- nevii nevek (Torokugrato, Torokkoppany stb.) az ott megjeleno torokokhoz kotheto. A mi Pismany hegyiinkon levo egyik reszt Torokvolgynek is ne- veztek. A z ott levo patakunkat pedig ma is Sztelin-pataknak hivjak, bar azt a szazadelon meg Szelim neven talaljuk. Feltehetoen egy ilyen nevii pasa ka- pott itt birtokot. A Szelim nev, eppiigy mint a Szulejman gyakori volt a torokok kozott. 1566-ban Szigetvaron is az ott elesett Szulejman szultant egy Szelim nevu szultan kovette (1566-1574). A torokok ittletere utalhat meg egy foldrajzi nev. A tavolabb, Izbegen levo egy idoben kobanyanak hasznalt kis hegynyiilvanyt egykor Demir kapunak (vaskapu) hivtak. Ilyen foldrajzi ne- vet talalunk Pecsen is. Ma a Demir kaput Domor kapukent ismerjiik.^*
A z itt megtelepedett torokok epitkezni nem kezdtek el ligy, mint mashol:
Eger, Erd, Pecs, de hogy eleg sokaig maradtak nalunk, azt tobb forrasbol is tudjuk. A z itt eltemetett halottaiknak nyoma maradt. 1863-ban kinn a hegyen egy godorasas kozben Dumtsa Viktoria egy sirban torok akcset, eziist penzt
talalt, amelyet be is szolgaltatott a Magyar Nemzeti Muzeumnak.^' A penz mellett egy titokzatos terkeprol es kardrol is szol a fama. Varga Sandor arra emlekezett, hogy a szazadelon ugyanitt ugyancsak godorasas kozben egy varosi polgar egy torok katona sirjara talalt. Benne egy arany veretu gorbe kard es egy szines pergamen terkep volt, ami szerinte az elrejtett kincsek helyet mutatta. Tampontul benne foleg fak voltak megadva, amelyek a szazadok soran termeszetesen mar kiszaradhattak. Igy a terkep a megtala- lonak nem ert semmit. Aztan meg azt el is loptak tole a karddal egyiitt, amikor a kocsmaban dicsekedett veliik. Gavrilovits Ferenc is tudott az eset- rol. 6 arra emlekezett, hogy az 1930-as evekben az egyik orszagos napilapban izgalmas cikk jelent meg arrol, hogy a Sztelin volgybe torok urak erkeztek gepkocsival es egy rejtelyes terkeppel. Talan hozzajuk keriilt az ellopott terkep, vagy ez egy masik, altaluk ismert terkep volt. A cikk szerint a torokok a kozeli orlovacsi barangbol „rejtelyes tartalmii" ladakat hoztak fel, majd gyorsan tavoztak.^" Hogy valoban kellett itt kinn a hegyen lenni siroknak, azt egy 18. szazadi, ma mar nem hasznalt foldrajzi nev is megerositi. A z egykori terkepen van egy Torokhanyas nev, amely ezzel a varosresszel azonoslthato.
A halom, hanyas szo mogott a nyelveszek egyertelmiien a sirhalmot ertik.
Erdekes, hogy a kepviselo-testiilet meg 1990-ben is itt kinn, a Sztelin-patak diiloben „az ingatlanok kozott levo foldhanyas" iigyeben intezkedett.
A P E S T I S J A R V A N Y H A L O T T A I
Europaban a kozepkor legfelelmetesebb betegsege a bubo- es tiidopestis, a fekete halalkent is ismert fertozo betegseg volt. A jarvany mintegy hiisz millio aldozatot kovetelt. A pestis termeszetesen nem keriilte el Szentendret sem.
Ide 1739-ben ert el. A hagyomanyok sokaig iigy tartottak, az litikonyvek is ligy Irtak, hogy a Fo teren alio szep nagy kokereszt alatt fejjel lefele temettek el az itt elhunyt harom halottat. A keresztet pestis keresztkent is emlegettek.
Holott azt az 1690 utan itt otthont talalt, es a varos kozpontjaban elo szerb kereskedok emeltek. Hivatalosabb neven ezert a keresztet inkabb kalmar keresztnek neveztek.
A pestistol valo felelemnek azonban valoban van egy ma is lathato szakralis (egyhazi jellegil) emleke a varosban. dr. Katona Gyulane Szentendrey Katalin kutatasaibol tudjuk, a mai Kossuth Lajos utca es a Romai sane utca sarkan alio kis kapolnat eredetileg a pestis ellen is vedo szentek (Szent Rokus, Szent Rozalia es Sebestyen) tiszteletere emelte a romai katolikus egyhaz: „Hoc sacellum erectum est coUecta a communitatepecunia A' 7739." A betegsegtol egykor annyira feltek az emberek, hogy mindent, ami a pestissel kapcsolatos - halottat temetni, keresztet emelni - csak a telepiilesen kiviil lehetett. A hely, ahol a kis kapolna all akkor meg valoban a varos szele volt, hazak sem alltak ott. A kis felkorives kapolnat egyertelmiien nem egyhazi szertartasok veg- zesere, hanem a szentek tiszteletere, partfogasa elnyeresere kepeztek ki. A ka-
polnaban csak a vedoszentek iinnepen volt szertartas. Kesobb, a jarvany el- multaval mas veszely ellen kellett vedelmet keresnie a varosnak. A z 1800-as evek elejen sorra egtek le a haztetok, tuzvesz pusztitott Szentendren. Most ez ellen kellett a szentek segitsege. Ezert ISll-ben a kapolnanak iij vedoszentje lett, Szent Horian. A tuz ellen vedo szent tisztelete fokent Bajororszagban es Ausztriaban viragzott. Kesobb a kapolnaban elhelyeztek a szent 70 cm magas fabol faragott festett szobrat is. A kapolnat 1959-ben miiemlek jellegiive nyilvanitottak.^'
Egy kutatasbol tudjuk, megiscsak voltak aldozatai a jarvanynak a varosban is. Megpedig a romai katolikus egyhaz anyakonyve szerint hatan. Oket azonban - felve a rettenetes kortol - nem helyezhettek el meg halo poraikban sem a varosi polgarok koze. Szamukra kiilon helyet kellett keresni. Azt meg is talaltak a szemben levo ma Szentendrei szigetkent ismert sziget Buda fele nezo reszen. De mintha meg az Anyakonyvben is feltek volna toliik, neviiket nem a jelzett, 1739-es ev adatai koze irtak be, hanem a konyv utolso lapjara kiilon: „Mortui sequentes Tempore pestis - Anno 1739. Mense Oktobri et Novembri Sepultui sunt in Insula infra oppidum versus Budam."^^
H E G Y I - V A G Y - D A L M A T T E M E T O
F E L S O T E M E T O
„Faradj, mig ez mulando eletben vagy, holtod utan bizony eleget nyugodhatsz."
(Apaczai Csere Janos) Ugy tunik, a plebania templom mellett kialakitott cinterem idokozben betelt, es a halottak szamara iij temetot kellett kialakltani. Felve a jarvanyoktol az egeszsegiigyi rendeletek a temetok szamara a kezdetektol a telepiilesek szelet jeloltek ki. Figyelembe kellett meg venni, hogy a viz lefolyjon a foldbol. Ahogy a regiek mondtak „Az elo el tud menekiilni, ha jon a viz, a halott nem." De a kegyeleti okok is fontosak voltak. A viz miatt a halott teste elfoszlott volna.
Meg egy szempontot figyelembe vettek egykor a temetok kialakitoi. Jonak veltek, ha az dombon allt, mert „onnan vigyazzak az oregek (elhunytak), hogy utodaik megtartjak-e a regi torvenyeket." Vegiil a helyiek uj temeto celjara legalkalmasabbnak a Szamarhegyet talaltak, amely akkor meg valoban a varos vege volt. A z iratok ezt igy rogzitik: „A temeto a varos vegen az ugyne-
vezett Szamar-hegyen az osszes hazon tiil van, eleg szeles es mely arokkal kdriilveve."^^ Hogy pontosan mikor nyitottak meg a temetot, arra nezve ada- tunk meg nines. Azt azonban tudjuk, hogy az egyhaz az elso Halotti Anya- konyvei 1739-ben nyitotta meg.^* Mint korabban lattuk, egy kiralyi rendelet szerint a templom melletti cinterembe csak 1777-ig temetkezhettek. 1782-ben a korabban ismertetett Kiilso temetot is megsziintettek. Igy ez lett a varos iij, nagy temetoje. Ezutan evszazadokon at ide hoztak halottaikat a csaladok.
A Szent-Endrei romai katolikus plebania Halotti Anyakonyve-be az adatokat az 1800-as-evek elejeig csak latin nyelven jegyeztek be. Sokaig csak harom temeto nevet olvashatjuk benne: inferior (belso) superior (felso) es izbegi.
Majd bekeriil ide az also temeto is. A latin utan kesobb aztan sorra magyarul jegyzik be az adatokat, amelyek igen sokrettiek. Megtudhato belole az el- hunyt lakcime, sziilei neve, az elhalalozas oka es ideje, reszesiilt-e a halottak szentsegeben, vegiil pedig az elhantolas helye, a temeto neve. Ennek a teme- tonek a neve azonban nem a fent jegyzett Hegyi temeto volt. Ez csak a lakok altal hasznalt koznev. Hivatalosan ennek a temetonek a neve Felso temeto volt. A Halotti Anyakonyv szerint sok szentendrei talalt itt vegso nyugalmat.
1899-ben 43 halottat temettek el itt, 1930-ban 98-at.
A z 1960-as evek temetojerol Szanto Piroska (1913-1998) festomiivesz ad hiteles es szep kepet. Ok Vas Istvan (1910-1991) kolto ferjevel ugyanis ekkor koltoztek a varosba a mar korabban itt, a temeto kozeleben vett telkiikre epitett kis hazba. A tovabbiakban 6t idezziik: „Gydnydrii regi temeto kozott
lapul a bazunk Szentendren. Amikor epitettiik joforman ez volt az egyetlen hely, ahova nem hallatszott el a „szirenas haz"-nak nevezett szep, regi epiiletbe rakott, egig bombolo hangszoro, ami abban az idoben foleg selyemszovesre biztatta az emberiseget, s a begyHjtes eredmenyeit orditotta vilagga. Szoval az orrom elott volt a temeto: „ide meg gyaszkocsi sem kell, akar labon is athajtjak az embert" - jegyezte meg egyik pesszimista szom- szedunk. De a sxiril fas, rengeteg virag is igazan kellemes hely volt, sokaig nem tudtam boldogamulatnelkiilszemlelni a helybeliek azon szokasat, hogy eppen csak kavefozot nem vittek magukkal, kiildnben Ugy iilddgeltek, joizHen beszelgettek egy-egy sirhely melletti kispadon, akar a presszoban.
Cseresznyet eszegettek, egymas viragait nezegettek, csereltek is tdveket, buj- tasokat, ott helyben etelekrol, menyekrol, vokrol, anyosokrol beszelgettek - minden szo athallatszott hozzank.
A kis kapa meg a locsolo s palantas kosar mellett veliik szaladt a kutya is, a kutyak aztan kiilon csoportban elveztek egymas tarsasagat, az exkluziv macskak viszont ejjel jartak a temetobe diszkozni - az is szepen athallatszott.
Kora hajnalban meg a madarak tartottak driasi eloadasokat, amit idonkent iszonytian kinevetett a zold kiillo. Az a kedves olajzold harkaly, aki a legvaratlanabb idokben sikitva elneveti magat, gyakran a mi haztetonkon is, 6 tudja, miert.
.. .Abban a temetoben ot eve mar, hogy nem temetnek. Csinaltak egy szep, lij, marvanykoves, soderes iitu roppant elegans temetot, kint Sztaravoda fele (u] Koztemeto). Mar csak az dregasszonyokpresszoznak valtozatlanul ebben a mi temetonkben es az dreg kutyak. Csak a macskak es madarak elvezik valtozatlanul, korhatar nelkiil, s vilagit Halottak napjan a sok-sok kis gyertya a sirokon. "^^
A temeto megihlette a kolto ferjet is. Vas Istvan verset irt rola:
Mikor a rozsak nyllni kezdtek Emlekszel? Mikor a rozsak nyilni kezdtek.
Mar nem voltunk fiatalok -
Hazunk koriil viragzo sirkeresztek, Sziviinkben sok friss halott
Tudtuk, hogy a boldogsag lopott joszag, Akkor is, ha ferj-feleseg
Nezi, hogy bomlanak bokron a babarozsak, S fogjak egymas kezet.^*
Szanto Piroska azonban nemcsak irt a temetorol, de szivesen rajzolgatott is roluk. Errol egy kesobbi, a miivesznot bemutato katalogusban a kovetkezot olvashatjuk: „Abban az idoben, 1957-ben isten tudja miert, de temetoket fes- tettem." A miivesznot kiilonosen Topolanszky Aladar, a regi allatorvos sirja ragadta meg.^^
Vegiil Szanto Piroska nem ide, ebbe a szep temetobe „gyalogolt at". Halala utan hamvait a fovarosban a Farkasreti temetoben helyeztek orok nyugalom- ba a ferje melle.
Inkabb erd6, mint temetS
A z egykor kinn, a hatarban emelt temetok meg szabadon alltak. Csak az allatok zavartak oket. A benn a varosban kialakitott sirhelyeket azonban a kezdetektol koriilkeritettek, tobbnyire drottal. Csak a nagyobb varosok epitettek betonfalat a temetoiknek. A drotkeritesek melle aztan a biztonsag es az esztetikum miatt sorra fakat, bokrokat, elosovenyt iiltettek. Drotkeritest raktak egykor a mi Hegyi temetonk kore is, amit idonkent megjavitottak.
Utoljara 1995-ben lijitottak fel. Varnai Peter kaplantol a helyi egyhazi lijsag egyik cikke reven megtudhattuk hogy mindez „a kozosseg dsszefogasaval"
tortent. A legnagyobb segitseget Drobilisch Gabor lakatos mester munkaja jelentette. A z 6 csaladjanak tobb tagja is itt nyugszik a temetoben. Mellette azonban tobb vallalkozo es hivo is reszt vett a munkaban.^**
A regi hagyomany szerint a holtak csendes varosaba a gyaszolo emlekezo vendegkent megy be. A temeto bejaratanal egy kiepitett kapu varja, amely egyreszt tiikrozi az egyhazkozseg helyzetet, masreszt a helyi iparosok tudasat. Itt a Dodola utcarol nyilo kapu is a helyiek alkotasa. A temetokbe mindig felallitottak a fo keresztet is, a „h6ttak keresztjet." A kereszt a Krisz- tus korpusszal a romai katolikusokat arra emlekezteti, hogy Krisztus hala- laval megvaltotta oket es altala megis lesz feltamadas. Emellett a nephit szerint a Kereszt tavol tartja a temetotol, a halottaktol az arto szandekot.
A varosban felallltott keresztekrol dr. Katona Gyulane Szentendrey Katalin egyhaztortenesz irt bovebben. A Historia Domusba (az egyhazkozseg torte- netet rogzito konyvben) eloszor 1761-ben tesznek emlitest a keresztekrol.
Eszerint minden temetoben allt egy-egy fakereszt, amit vorosre festettek.
Rajta az Udvozito vaslemezbol kivagott alakja, ez is szinesre festve. Ezek a fakeresztek azonban az evtizedek folyaman tonkrementek, bar tudjuk, hogy rendszeresen feliijitottak, vagy kicsereltek azokat. Mara azonban mind a foldre doltek. Szerencsere egy megis megmaradt ezekbol a regi szakralis emlekekbol. Itt a temeto kozepen egy nagy fa arnyekaban most is ott all egy vorosre festett fakereszt rajta egy „pleh Krisztus." A bejaratnal most alio, csak feher keresztkent ismert kokeresztrol a kutato a kovetkezoket Irta. A Szent Gyorgy hegyen (ma Kalvaria ter es lit) az ott levo kis temetoben felallltott ke- reszt tonkremenven, hely ette 1874-ben lijat allitottak. Kesobb itt sorra epiiltek a hazak, majd a plebania szoloinek allamositasa (1948) utan az itt Smolni- cakent ismert reszen megindult egy nagy lakotelep epitese is. (Piispokmajor lakotelep) Ekkor ezt az itt alio keresztet az egyhazkozseg meltobb helyre, ide, a Hegyi temetobe hozta at.'^' Kesobb ezen a vedett helyen, a kereszt mellett allitotta fel a varos az 1956-os forradalom es szabadsagharc emlekere keszitett kopjafat is.
A kisebb temetokben nines eloirt rend, azt minden egyhaz maga alakitja ki.
Itt, a Hegyi temetoben egy nagy ut vezet a ket kapu kozott. A z altalanos szokas szerint ezen lit menten a tehetosebb csaladok temetkeztek. A masik kapu (Temeto utca) az egykor a temeto masik vegeben kialakitott es keritessel elvalasztott evangelikus, illetve reformatus reszre nyilt. Errol a reszrol boveb- ben a Reformatus temetoknel irunk. Jelentosebb kisebb litnak tuno szabalyos vonalak a keritesek mellett alakultak ki. A sirok kozott csak a sok jaras soran kitaposott kis utak vannak. Kiit epitese nem volt eloirva. Ezeket foleg a XIX.
szazad fordulojan helyeztek el a temetokben, amikor kialakult a viragkultusz.
A z idok soran itt is kiepitettek egy kutat a foiit menten. A z egykor ide iiltetett fak, bokrok az evek soran kis erdove nottek. Nehol, ahol a sirok is teljesen a foldbe siippedtek, nem is latszik, hogy temetoben jar az ide erkezo. A z embe- rek a lelek es az elo fa kozott evezredek felfogasa ota mitologikus kapcsolatot sejtenek. A fak iilteteset azert is szorgalmaztak meg, mert azok segitettek a halottak bomlasat.
Egykor a halottakat csak egy hanttal fedtek be. De miutan iigy veltek, hogy a sir „a halott haza," azon igyekeztek, hogy az szep legyen. Ezert kesobb fokozatosan sirjeleket allitottak a halott fole. Ennek szerepe egyreszt a halott orzese volt, masreszt a tisztelet, az emlekezes jele. A sirjelek allitasa, formaja a temetokultiira fontos resze.
Majd a sirjelek koriil lassan megkezdtek a viragok iilteteset. Ezek gondo- zasa, mint otthon a kerteke, fokent az asszonyokra harult. A temeto egyseges, nines benne kiilon a gyermekek, az aprok reszere kijelolt hely. A Hegyi te- meto osszkepe inkabb a falusi temetokre emlekeztet, ahol nagy a csend, az
Temeto belso
osszhang, az egyetertes, amelybol az egyenloseg arad. Nemcsak a halal nem tesz kiilonbseget az emberek kozott, de a sirok sem. A temeto puritan, nincse- nek benne egymast eltakarni akaro nagy sirjelek
A temetoben a legarchaikusabb sirjelek a keresztek. Ezek altalaban a helyi acsok, iparosok munkai. A fa-, vas- es kokeresztek bekesen allnak egymas mellett. A fabol kesziilt „fiit61 valo fa" kozott van egy torzsbol faragott, illetve egyszeriien ket egymasra giizsolt, attett „k6dis kereszt." De akadnak dom- boriian faragottak gomb, vagy turbanos alakiiak is. A fa fejfakat a kutatok meg a keresztenyseg elotti idokbol eredeztetik. A vaskeresztek altalaban on- tottvasbol kesziiltek.
A polgarosodas nyoman ezek mellett aztan egyre inkabb elterjedtek a ko- keresztek. Ezek formal: nyerges, tetejes, kalapos. Erre altalaban a kornyeken banyaszott termeskovet hasznaltak fel. A kovon kialakithato nagyobb feliilet mar lehetoseget adott az egyhazi szimbolumok (+ = megvaltas, csontvaz = halal, rozsa, szomorii fiiz, Krisztus fej) es tobb szoveg elhelyezesere. A na- gyobb csaladok nagyobb keresztet allitottak, de ezek sem hivalkodok, csupan azt jelzik, hogy tobben nyugszanak alatta. A regi sirkovek melle csak rate- meteskor, illetve a keves iij sir nyitasakor keriilnek iij sirkovek. A z egyseges, szakralis miiltat orzo sirkovek formajan tiil az is emlitest erdemel, hogy a sirkoveken tobb helyen is olvashatok az egykor ugyancsak a falusi temetok hangulatahoz tartozo sirfeliratok. A szovegek olvashatok kesobb a Sirfelira- toknal! A keresztek mellett es utan aztan jott a ko sirhalom. A sirhantok fole siremleket, sirepitmenyt emeltek, es egyre nagyobbat, hogy egy csalad is ala ferjen. Ma mar a keresztek szamat joval feliilmiilja a kis csaladi kriptak sza- ma.
A temeto ugyan az egyhaz tulajdonaban volt es van, de a temetoi szolgal- tatast, temetest maganvallalkozok bonyolitottak le. A Szent-Endre es Videke cimii lapban az 1900-as evek elejen tobbszor talalkozunk a vallalkozok neve- vel. Ok az akkor a Rakoczi Ferenc utca 425. helyrajzi szamii hazban miikodo Feher testverek, Jozsef es Lajos voltak. Egyik hirdetesiikben a „ tisztelt kdzdn- seg"-et „van szerencsejiik" arrol ertesiteni, hogy „A szomoru kdtelesseg tel- jesitesekor ajanlott szolgaltatas, a teljes temetes ara 60 koronatol 600 es 1000 koronaig terjed. Sot azon feliil is lehetseges. A videkre torteno megrendeles- ben azonnalintezkedes tortenik."Mmdezi a szolgaltatast azert is ajanlhatjak, mert sajat nagy raktarukban „ kemeny-, puhafa es erckoporso" nagy szamban varja a megrendeloket.*"
De ahhoz, hogy a testverek temetkezhessenek, a sirt meg is kellett asni.
A varos legismertebb, irokat es koltoket is megihleto sirasoja Killar Ferenc (? - 2001. dec. 6.) volt. A mindig vidam, minden mesterseghez erto, az asa- tasokkor a muzeum regeszeinek is segito, am a hegy level is nagyon szereto mester alakjat Szeberenyi Lehel a Tibike Tartaroszban cimii (1969) regenye- ben eleveniti fel. Tornay Mari pedig meleg hangii versben biicsiizik Szentend- re sokszinii, mar-mar legendas alakjatol. Gyakran 6 „61toz6tt" Dodolanak, a dalmatok esovarazslojanak. Erre utal a vers cime is:
Dodola
ki hiszi befalazott az urna oroklet leirtak pajtas
torzshelyed immar egy vilagvegi csapszek hoi se zarora se badogpulton azo penzdarab se toporgas se kiszakadt zsebek
olykor fintorogsz a mela faszentekre gesztikulalsz rekedten rikoltozol"'
Killar Ferencriek nines sajat sirhantja a temetoben. Hamvait vagy a Killar csalad feliratii kriptaban helyeztek orok nyugalomba, vagy a Killar testverek feliratii sirhant alatt alussza orok almat. A masik siraso Csincsovits Agoston volt, aki ha kellett, a halottat k i is fuvarozta az Also temetobe a halottas hazba. Rola egy kedves tortenetet meselt el Czweiber Ferenc. Emlekszik, hogy ha gyerekkoraban valami rosszasagon torte a fejet es nem enge- delmeskedett a sziileinek, azzal fegyelmeztek, hogy azt mondtak: ha nem viselkedsz jol, odaadunk es elvisz a Csincso. A ket siraso alakjat tobb helyi anekdota orokitette meg. A nepes Csincsovits csalad hamvait a Koz- temetoben orzi egy nagy csaladi kripta. Rajta csak egy a felirat: Csincsovits csalad. Koztiik nyugszik az egykori siraso is.
Szokasok
A halottas szokasok Szentendren is, mint szerte az orszagban, evszazadok hagyomanyait kovettek. Amig nem volt orvos a varosban, addig itt is a halottkemnek, vagy halottlatonak nevezett idosebb ember konstatalta a halal bealltat, majd jelentette az egyhaznak. Miutan 1738-t61 Szentendre a Zichy- ektol visszakeriilt a telepiiles tulajdonaba, megindult az urberrendezes, a varos hataranak, teriiletenek megallapitasa es a kozigazgatas kialakitasa. Egy 1786-os osszeirasbol tudjuk, hogy a varos tiszti karaban mar szerepel egy orvos es egy baba. Sot meg is hataroztak az orvos feladatat. „A kejholgyek vizsgalata mellett feladata a halotti kemleles feletti feliigyelet."*^ Ezen tiil az egyhazi bejelentes mellett a halott nevet belrtak az onkormanyzat irataiba is.
A halott egy darabig itt is benn maradt a hazban. Mellette osszeiiltek, vir- rasztottak a rokonok es megtartottak a halotti tort. Majd a halottat itt is a haznal tettek a koporsoba es innen vittek ki a temetobe. Kesobb az Also temetoben levo egyetlen Halottas hazba keriilt az elhunyt, ott ravataloztak fel. Tudjuk, hogy emellett itt vegeztek el az idegenek, a szerencsetleniil jartak boncolasat is. Vegiil, miutan a koporsoba tettek a halottat, vagy ott helyben, az Also temetoben helyeztek orok nyugalomba, vagy ha a Felso temetoben szerettek volna eltemetni, a gyaszmenet megindult oda. Id. Czweiber Fe-
rencne visszaemlekezese szerint a Hegyi temetobe meno gyaszmenet, rokonok, baratok a halottas kocsi utan menve vegig vonult a fo utcan. A te- metes egykor kormenet is volt. A gyaszolok az liton vegig enekeltek, imad- koztak. Hitiik szerint igy tartottak a kapcsolatot Istennel. A z idegenek, akik nem mentek el a temetesre a menet kozeledtevel lehiiztak az ablakon a spa- lettat, az utcan levok keresztet vetettek. A temetobe erve korbe alltak a k i - hantolt sirhelyet. A „koriilallasnak" rendje volt. Rokonok, ismerosok, erdek- lodok. Miutan a pap elbiicsiiztatta az elhunytat, szentelt vizzel beszentelte a koporsot, kovetkezett az elfoldeles. Koteleken leeresztettek a koporsot a sirba, amelyben a hozzatartozok egy rogot dobtak. Hitiik szerint Igy konnyebben felejtik majd el a megboldogultat.
A temetoben kicsisege ellenere benne van a nagy tortenelem. A z itt elte- metett halottak reven vegigkovethetjiik Magyarorszag eletet az 1848/1849-es forradalom es szabadsagharctol az 1950-es evekig.
Szazadosbol hajostiszt Schwarzenbrunner Janos
(Eszek, 1822. - Szentendre, 1911. szept. 2.)
Kossuth Lajos kapitanya, alszazados, hajostiszt. 1988-ban jelent meg Bona Gabor Kossuth Lajos kapitanyai cimu konyve, benne leveltari es csaladi k u - tatasok visszaemlekezesek nyoman igyekszik vegig kovetni a honvedseg sza- zadosi rendfokozatban szolgalo tisztjeit. A konyvben sok olyan erdekes ada- tot talalunk, amelyek korabban nem keriiltek be a tortenelemkonyvekbe, es az erdeklodok tudataba. A konyvbol megtudtam, hogy Schwarzenbrunner Janos a 44. gyalogezredben szolgalt, 1845-t61 tizedes a 3. Ferdinand gyalog- ezredben, 1848 nyaran a Delvideken harcolt, 1849. januar 9-en fohadnagy, marciustol alszazados. A szabadsagharc bukasa utan besoroztak az osztrak hadseregbe, 1884-ben hajostiszt volt a Duna-Gozhajozasi Tarsasagnal. De hogy
Tortenelem
