A napenergia felhasználása : bibliográfia

"

BUDAPESTI MUSZAKI EGYETEM KÖZPONTI KÖNYVTÁRA

TUDOMÁNYOS MŰSZAKI BIBLIOGRAFIÁK

17. szám

FONYÖ ISTVÁNNÉ - KORÉNYI ZOLTÁN A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁSA

BIBLIOGRAFIA

Budapest

1983

135034

A sorozatot szerkeszti:

Dr. Héberger Károly

Az elméleti összefoglalót Korényi Zoltán okl. gépészmérnök irta, a bibliográfiai részt Fonyó Istvánné okl. könyvtáros állitotta

·össze.

ISBN 421 419 J ISSN 0521 - 436X

Felelős kiadó: Dr. Héberger Károly.könyvtárigazgató

Készült a BArn Sokszorositó Uzemében 500 példányban, terjedelme 152 p.

Engedélyszám: 50844 F.v.: Miszori Sándor

E l Ó s z Ó

Korunkban az élet minden területén egyre fontosabbá,sót szinte meghatározóvá váltak az energiaköltségek. Általánosan ismert az olajárak robbanásszerü emelkedése, ami arra készteti az egyes kor- mányokat, hogy más energiaforrásokat használjanak fel. Észlelhetó tendencia a szénbázisu energiaforrásokhoz való visszatérés,valamint az atomenergia fokozott hasznositása. Ezek alkalmazása azonban nem problémamentes. Az előbbi környezetszennyező hatásu, az utóbbi be- vezetése ellen sok országban társadalmi mozgalom alakult. Mindezek miatt az egyéb energiaforrások alkalmazása felé fordult a szakembe- rek figyelme. A vizenergia, a bioenergia, a szélenergia stb.

hasznositása mellett, a korábban kellő fontosságot nem kapott nap- energia hasznositása előtérbe került. Ez utóbbi müszaki m~goldáa

saira és jelentóségére irányit juk az érdeklódést bibliográfiai soro- zatunk jelen kötetével.

Ezuton is kérjük a kiadvánnyal kapcsolatban a felhasználók észrevételeit, tanácsait, javaslatait.

Budapest, 1982. december hó

Dr. Héberger KárOly könyvtárigazgató

Bevezető

liA napenergia felhasználása" c. bibliográfia a napsugárzás

különböző hasznositási formáival /fütés, hütés, villamos energia

előállitás stb./ foglalkozik, és ennek megfelelően változatos té- máju szakirodalmi dokumentumokat ölel fel. A tételek tulnyomó ré- sze folyóirat cikk , ezek gyűjtésekor az utolsó 4 év terméséből vá- logattunk. A könyvek esetében hosszabb időszakra tekintettünk visz- sza, az 1975 után megjelent anyagból adunk gyűjtést.

A bibliográfia anyagát nyelvi korlátozás nélkül állitottuk össze, de tulnyomó részben európai szakirodalmat kerestünk. Az idegen nyelvü dokumentumok cimei nem szó szerinti forditások,

gyakran bővebbek annál és utaln~~ a kifejtett téma főbb jellemzőire.

A folyóiratcikkeknél minden esetben megadjuk az ábrák, bibliográ- fiai hivatkozások és táblázatok számát, amelyek igen fontos infor- mációk. A könyveknél, könyvjellegü dokumentumoknál feltüntettük a könyvtári lelőhelyeket. A bibliográfia használatát név-,tárgy- és folyóiratmutató könnyiti meg.

2

A N";'PE18RG lA HASZIW3lT.~SA Bevezetés

Az 1973-ban kirobbant energiaválság nyomán vészjósló prognó- zisok jelentek meg Földünk kiaknázható energiakészleteiről. Ezek szerint a jelenleg megbecsülhető energiaforrások belátható időn

belül kimerülnek. Ennek hatására a világ energetikusai elkezdtek intenziven foglalkozni a megujuló és egyéb energiaforrásokkal. Ma már komoly anyagi erőket fektetnek be a napenergia, a szélenergia, a tengerek hullámzási energiája, a tengerek mélységszerinti hőmér­

sékletkülönbségéből nyerhető energia, a geotermikus energia és egy sor hulladékenergia hasznositásának kutatásába.

A napenergia hasznositása nem ujkeletü. Azon tul, hogy az ősi

egyiptomi, indiai, japán, görög, római, inka vallásban kiemelkedő

szerepe van a Nap tiszteletének, már az ókorban is épitettek olyan házakat, amelyek mai szóhasználattal "szolárháznak" nevezhetők. A história a legérdekesebb szolártechnikai történetet egy háboru kap- csán irja le. Marcellus római hadvezér hajóival megszállta Sziraku- 'zát, Szicilia fővárosát. Arkhimédesz /i.e. 287-212/ a nagy görög

matematikus és fizikus tükrök segitségével felgyujtotta Marcellus haj ói t. SOk-sOk. apró tükÖ:~.f~~d?lY~.h;~~~:Fé~en kon~:ntráló ,nap- kollektort alak~tott ki, amelynekgSUJtopontJa ahaJok testere esett.

Gyujtótükrök tüzfellobbantásra való használatáról több f~l­

jegyzés maradt meg az arabokkal, mezopotámiaiakkal, rómaiakkal kap- csolatban.

Európában a napsugárzás hasznositása attól kezdve mutatható ki, ahogy Galilei /1564-1642/ fel találta a lencsét.

Tudósok, feltalálók ezután sok olyan gépet szerkesztettek, amelyeket a legkülönfélébb célokra használtak. Vannak ezek között mechanikus mozgató szerkezetek, tengerviz desztilláló, vizszivattyÚ, ujságnyomtató, gőztermelő, napkemence .fémolvasztásra, vizmelegitő

és épületfütési megoldások.

Ezen egyedi kisérleti berendez·ések z,Qme századunk első felé- ben készült el.

A második világháboru után megindUlt ipari fejlődés.a napener- giakutatásnak is lendületet adott. Elsősorban USA egyetemei és kutatóintézetei jártak ebben élen.

Számos más országban, Szovjetunióban, Japánban, Franciaország-

ban, Ausztráliában, Izraelben, Cipruson, Dél-Afrikában is behatóan kezdtek el foglalkozni a napenergia alkalmazásával. Vizmelegitők, fütő és klimatizáló berendezések, naperőmüvek, olvasztóberendezé- sek léptek üzembe. 1945 és 1960 között épültek azok a ma már klasszikusnak számító szolárházak, amelyekre sok irodalmi forrás hivatkozik.

A közvetlenül villamos energiát előállitó első napelemekeJ a Bell Telephone Laboratories mttnkatársai fejlesztették ki 1950-ben Chapin, Fuller és Pearson félvezető sziliciumból készitett e az

első napelemeket, fu~elyeket kezdetben csak a v~lágLcrbe küldött szatellitákon használtak.

Lla is fő alkalmazási területe az ürha,j ólc, mesterséges bolye;ók áramellátása, Ezenki "iiI olyfu'l la2.cott területektől távoleső obj ek tu- moknál használják, mint a távközlő rendszerek át játszó állomásai, bójavilágitás tavakon és tengereken, vésztelefonok autópályák men- tén, nemzeti parkok és ter,nészetvédelmi területek,

Napjainkbe.n már igen sok országba.'1 kutatj""' a napenergj.ahasz- nositás különböző'módjait, sorozatgyártásu termékeket lehet kapni a piacon. f,:a már nem CS2Jí: a forró országok foglr;lkoznal: ko- molyan e témával, hanem olyan észa.k-i fekvésü álla'TJlok is II mint pl.:;

a ska.'1dináv országok.

Hazánkban is van mEU' néhány éves mult ja a napenergiahaszno- si tásnal!:.: Először ^8, Bude.pesti Müsze..ki Egyetemen /ÉpületBépészeti Tanszék II" Hő- és Rendszerteclmiksi Intézet, Kalorikus Gépek Ta.'1székj végeztek kisérleteket sik- és koncentráló kollektorokkal.

Az Épi téstudományi Intézet sikkollektoroklcal kezdte ,,~zsgálni IE.

hazai napsugár'zási viszonyok mellett kinyerhető energiát o Hame..:ro- san ipari gyártásbe.n is megjelentek az első ne.pkollektoroko

1980-ban a Budapesti Nen;z'2tközi Vás2.ron a Barcsi Épi tóipari Szö- vetkezeti Közös Vállalat és a Vill&"110Senerés"'iaipari Krttetó Intézet saját gyártáe:u. sik-kollekto:c'okat állitott kj. ~

1ia má:r több meg7alósult és tervezet-t; objekt"L1.1111",ól tud1l.:.-~~

amelyeknél hazai és im.port ne~:pkol1ektorokat éritenek bec

A ne.penergiát közvetlenül villamos energiává áte..lakitó nap=

elemek hazai kutatása is több éves mul t~L:'a ~~e}:illt ViS3ZBQ A Villa- mosipari Kutató Intézet ma rná:c napelem:22 autcT.l6m áramfo:crást gyáJ:'t, sl:'.ely napelemek mellett aJrj;:um1J~átor és ;szabályozó eg-sséget is tart al.u1.8.z c

Altalában elmondható. hogy o. napkollektoJ.'ok és napelemek je-

l _I

I

¹

lenleg viszonyJ:ag drágák. A fejlesztések legfontosabb célja minél olcsóbb és minél jobb hatásfoku napenerGiahasznositó egységek létre- hozása.

l. Napsugárzás jellemzői

A Nap egy olyan forró gázokból álló, közel gömb alaku energia- forrás, amelyben állandóan fuziós magreakciók játszódnak le.

Átmérője 1,39 • 109 m la Földé 1,27 , 107 ml, hőmérséklete a

belső magrészben 8-40 millió K-re becsülhető, a külső felületén kb. 6000 K. /I;Iéréssel és s zámi tással meghatározott un, effekti v

naphőmér3éklet 5762 K. Ez esetben a napot abszolut fekete testnek tekintjük.1 A kisugárzott energia intenzitáae a nap felületén kb.

80 MVilm², A nap és Föld közötti átlagos távolság: 1,5. 1011 m, A Föld felszinérőla Nap 32'-es szög alatt látszik,

Alapfogalmak:

Az egyik legfontosabb jellemző a nanállandó /Jol. A napálle..r ... dó az az átlagos energiamennyiség, amelyegységnyi idő alatt, a }[ap- -Föld távolság napsugarakra merőlegesen elhelyezett felezősikjproak

eg-Jségnyi felületén áthalad. Ennek nef!1?et~özi szinten jelelüeg ál- talában. elfogadott értéke:

J

o

=

1353~M/ID'::. A napállandó l1ullám- hossz szerinti megoszlását az lia ábra mutatja

A görbe alatti terület adja

J

o ⁼ 1353 W/m2 él,téket, J"ellegzetes

hull~~ossz sávokra osztva a spektrumot a sugárzás intenzitása az alábbiak szerL~t alakul:

"

- ultraibolya tartomány ';\ < O,3il}Jm') 95 W/mt:.j

- látható fény tartománya (0,38jJtYi -< " -< 0,78~", : 640 Vllm²; - infravörös Ihősugarakl tartomány (" .:::-.. O, 78 ~tYi '): 618 W

1m

²; Ezen sugárzási adatok természetesen átlagértékek, nagysá,suk évszakok szerint változik.

A napsugárzás intenzi táse., lniután ~h<3.1adt a csökken. Tehát a hasznositható érték kisebb lesz, mutatja az

'Jn

=

f( 'rl)

görbe.

Föld légkörén, mint

J

_o• 3zt

Közve'Glen .Ldirektj sugárzás: a Hapból közvetlenül érkezó, közelitó- :eg párhuzamos sugarakat jelenti.

Intenzi tása:

J

_K,

j

jO!l

[W/mjJm

l

2200

2000

1800 J 1600 1400 1200 l

1000 j

800 600 400 200 ~

a)

Napsugárzás spektrális intenzitása a Föld légkörén kívül

és

a Föld felszínén

°O.l= ~~--~1---=~;:::::-~======':;-3 ~ ~

^[jlflll

100 j tr/ol

75

50

25

o

~---~---~--~---~--~~--

o ^{1 2} 3

b)

Üveg spektrális áteresztőképessége

1. ábra

153. Sharing the sun. Solar technology in the seventies /A/

joint conference.

fA

napenergia felhasználása. Szolár-tech- nológia a 70-es években. Közös konferencia./ Winnipeg,

15-20. Aug. 1976. 1-10. Vol. Ed. ~óer Karl W. Gape Ganaveral, FIa. 1976. 10 db

Bibliogr. az egyes tanulmányok végén OMIKK 30485/1976-1-10

-l. Vol.: International and U.S. programs. /Nemzetközi prog- ramok.// X •• 388 p.'

154. -2. Vol.: Solar collectors. /Napkollektorok./ 2, X, 387 p.

l55.-3.Vol.: Solar heating and cooling of buildings. /Épületek

~ napenergiával történő fütése és hütése./ 2, X, 405 p.

156. -4.Vol.: Solar systems, simulation. design. /Szoláris rendszerek, tervezés./ 2, X, 424 p.

157. -5. Vol.: Solar thermal and ocean thermal. /A napenergia és az óceán, minthőforrás./ 2, X. 548 p.

158. -6. Vol.: Photovoltaics and materials. /Fotoelektromos folya- matok./ 2,X, 348 p.

159. -7.Vol.: Agriculture, D~omass, wind, new developments.

/Mezőgazdaság, biomassza, szél, uj fejlesztések./ 2, X, 391 p.

160. -8. Vol.: Storage, water heater, data communication, educa- tion. /Tárolás, vizmelegités, adatszolgáltatás./ X, 371 p.

161. -9. Vol.: Socio-economics and cultural./ Társadalmi-gazda- ságosság és kultura./ 322 p.

162. -lO.Vol.: Business ^$ commercial, poster session, mis- cellanuou,s. /Üzlet, kereskedelem, különlegességek./ 2. X, 269 p.

163. Solar energy. !Napenergia átalakitása és hasznositása - kcnferencia./ World Heteorological Organization, Genéve

!SwitzerlandR. 1977. 709 p.

OMIKK MG 51221

164. Solar energi. 17. International science school for high school students. Sydney, 26. A1Ag. - 6. Sept. 1974.

~ course of contributed lectures. /Napenergia. 17. főisko­

lai tudar~yos ülésszak. Egy kurzus előadásanyaga./

62

Ed. Messal, Harry, Butler, Stuart Thomae. /Corr. reprint./

Oxford, Pergamon Pr. 1975. 340 p.

Bibliogr. egyes cikkek végén.

OMIKK 16032

Ui5. Solar energy and conserva tion. Technology, commercializa- tion, utilization. Proeeedings of the - - o /Napenergia és tárolása. Technológia, kereskedelem. energiafelhasználás./

Symposium, Miami Beach, 1978. Ed •. by Turhan Nejat Veziroglu.

l-3. vol. New York,. Pergamon Press, 1980. 3 db. Soks-z.

Bibliogro az egyes tanulmányok végén.

BME BÉ 14

166. Solar energy: chemical conversion and storage. /Napenergia:

kémiai átalakitás és tárolás./ Proceedings of the Chemical Conversion and Storage of Solar Energy. Savannah, Ga. 1978.

Ed. by Richard R. Hautala, R. Bruee King and Charles Kutal.

Clifton, N.J. Humana Press, 1979. X, 419 p. /Contemporary issues in science and society./ Soksz.

Bibliogr. az egyes tanulmányok végén.

BMEKK 256.907

167. Solar energy conference, final report. /Napenergia haszno- sitása és alkalmazásai-konferencia./ Michigan Univ., Ann Arbor, Inst. of Science and Technology. 1977. 73 p.

OMIKK 52778

168. Solar radiation considerations in building planning and design. /A napsugárzás figyelembevétele az épülettervezés- ben./ A working conference. Washington. Apr. 1975.

Proceedings. Washington, 1976. XI, 179 p.

Bibliogr. egyes cikkek végén.

OMIKK B 29953

169. Solar tecp~ology for building. /Napenergia technológia az épitészetben./ Proceedings of the l. international

conference on

--o

London, 25-29. Jul. 1977. Ed. Stambolis, Costis. l-2. vol. London, RIBA, 1978. 2 db /United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation./ Horth Eest London Polytechnico /

Cikkel, részben EL'lgol, részben francia nyelven.

Bibliogr. egyes cikkek végén.

l. vol. 1-4.sess. 339 p. 2. vol. 5-9.sess. 6, 408-846. p.

OMIKK B 31114/1977-1-2

-

170. Sonnenenergie. /Napenergia./ Seminar und Statusbericht Sonnenenergie. Hamburg, 1980. Hrsg.: International Solar Energy. Society u. Bundesministerium für Forschung und Techno10gie. Bonn. l-2. Düsseldorf, VDI-Verl. 1980. 2 db.

Soksz.

Bibliogr. az egyes tanulmányok végén.

BMEKK 272.237/1-2

171. Storage in solar energy systems. 15. conference. London, May 1978. Proceedings. /Energiatárolás a napenergia átala- kitó rendszerekben./ London, 1978. 2, 75 p. /International Solar Energy Society, United Kingdom UK Section./

Bibliogr. egyes tanulmányok végén.

OMIKK B 31036/1978

172. Statusbericht Sonnenenergie. /Jelentés a napenergiáról./

Seminar u. --o Hamburg, 24-27. Jun. 1980. l-2. Bd.

Düsseldorf, VDI-Verl. 1980. /Verein Deutscher Ingenieure.f Bibliogr. cikkenként.

1.Bd. 8, 667 p.

2.Bd. 8, 669-1283. p.

OMIKK V 19219/1~2

173. Sun. Mankind's future source of ener~-. Proceedings of the International Solar Energy Society Congress. New Delhi, 1978. /A nap, az emberiség jövőbeni energiaforrása./

Ed. by Francis de Winter and Michael Cox. l-3. vol.

New York, Pergamon Press, 1978. 3 db.

BMEKK 410.415/1~3

OMIKK B 30635/1978-1-3

174. Survey of energy resources. /Energiaforrások áttekintése./

Enquete sur les resources energetiques. /Az energiaforrá- sokkal foglalkozó ankét anyaga./ Publ. by ':lorld Energy Conference. London, 1978. XI, 294-367. p. Soksz.

BME BG 22

175. Szolnecsnaja énergetika. Electricite solaire. Colloque international. Toulouse, l-5. Mars 1976. /N"apenergia.

Villamosenergia előálli tása napenergiából./ Red. Malevszkij , Ju.I1í.; Koltun, M.M. Moszkva, Mir, 1979. 390, 2 p.

Bibliogr. cikkenként OMIKK C 112948/1976

176. Veszprém megyei Energiagazdálkodási Konferencia. Alsóőrs,

1980. Összeáll.: Mózes Gyula és Kovács István. Veszprém, 1981. 128 p. Soksz.

BMEKK 339!715

177. Workshop manual on technical, economic and legal considera- tions for evaluating solar heated buildings for lenders, appraisers, insurers, and tex consultants. /Müszaki, gaz- dasági és jogi kérdések napenergiával fütött épületekkel kapcsolatban./ Department of Energy, Washington, DC.

Office of Conversation and Solar Applications. 1979. 253 po OMIKK 54637

178. World energy resources. 1985-2020. Proceedings of the Executive Summaries of Reports on Resources, Conservation and Demand to the Conservation. /A világ energiaforrásai, 1985-2020. Az energiaforrásokat, energiatárolást és az ezzel kapcsolatos igényeket tárgyaló előadások hivatalos összefoglalása./ Istambul, 1977. New York, IPC Science and Technology Press, 1978. xiI, 249 p.

Bibliogr. az egyes tanulmányok végén.

BME BG 22 V. DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK

179. GOBRECHT. J ens: Energieumwandlung und Korros:l...Qll;sprozesse in elektrochemischen Solarzellen mit Ralbleiterelektroden.

/Energiaátalakitás és korróziós folyamatok az elektrokémiai napcellákban félvezető elektródákkal./ Diss. Berlin, 1979.

V, 125 p. ^Soksz~

Bibliogr. 115-123. p.

BMEKK 253.902

180. KUCZERA, Manfred: Zylinderparabolische Kollektoren für thermische Sonnenkraftwerke. /Zi1inderparabolikus kollekto- rok termikus naperőmüvek részére. / Diss. Karlsruhe. ·1978.

IX, 138 p. Soksz.' Bibliogr. 135-138. po BMEKK 253.756

181. LIEBELT. Christian Joham!.eEH Leuchtdichte- und Strahl- dichteverteilung des Himmels. /Az égbolt fénysÜTÜsége és a sugárzás eloszlása./ Diss. Karlsruhe. 1978. IV, 316 p.

Bibliogr. 299-308. p.

liÍ BMEKK 251 .. 662

182. MOHAMED, Mansour Awad: Natural convection from tube- -corrugated p1ates/facing downward./ /Természetes konvek- ció lemezbordás csövekr61./ Kandid~tusi értekezés. Bp. 1980.

II. 121 p. Soksz.

Bibliogr. 114-121. p.

BMEKK K-3328

183. RÉTFALVI I\látyás: Energiaga.zdá1kodási modell az épitóipari vállalatok esetében. Müszaki doktori értekezés. Bp. 1980.

100 p. Soksz.

Bib1iogr. 99-100. p.

BMEKK K-3401

VI. DIPLOllIATERVEK! TUDOl.lÁlFOS DL!i.YJ(ÖRI DOLGOZATOK J!:

184. GYÖRÖG gálata

Tibor: Napenergia-hasznositás lehetőségeinek vizs- a Balaton üdülőkörzetében. Diplo~aterv. Bp. 1980.

104 p.

Er.TE BG 22

185. KELLER Péter - PIHTZ György: Napenergia hasznositása hazai viszonyok között. TDK dolg. Bp. 1979. 42 p.

BME BG 32

186. KELLER Péter: Napenergia hasznositása a hütéstechnikában.

Diplomaterv. Bp. 1980. 115 p.

miTE BG 32

187. KELLER Péter - PINTZ György: Napkollektorok kisérleti vizsgálata és hütéstechnikai alkalmazása. TDK dolg. Bp.

1980. 82 p.

B1;E BG 32

188. PINTZ György: Napkollektorok hőtechnikai vizsgálata. Dip- lomaterv. Bp. 1980. 126 p.

BME BG 32

189. TELEK László: Napenergia tárolása jégakkumulációval. Diplo- materv. Bp. 1981. 109 p.

BME BG 32

lE .Gi111omatervek te.lé.l!latók me~: Buda,?e:::ti ~·,~ti;::;zaki r.;:r-"'etem rr5- és

'?endszertech."tJ.ikai Intp.zet, ÉpülE'tg9,;>ószeti Tem'z~k I. - II.

se

VII. KIÁLLITÁSOK

190. ADLER,R.: Bericht über das 1t3. Internationale Sonnenforum^{l t} und die Ausstellung "Solartechnik '80". IBeszámoló El "3 ..

Nemzetközi Nap-fórumrólⁿ és a "Napsugárzási technika' 80"

elnevezésü kiálli tásról. I

=

Rauste.chnische Rundschau, 79.k.

10. sz. 1980. 512-516. p. á:ll

191. Im Mittelpunkt der Solartechnik '80: Kollektoren, Warme- pumpen und Elektronik. IKollektorok, hoszivattyuk és az elektronika a Napenergetika '80 kiál1itás középpontjában.

=

Industrie-Anzeiger, 102.k. 74. sz. 1980. szept. 12.

22-27. p. á:17

192. ROCHE,l".: Le salon de l' énergie solaire et des energies nouvelles. INapenergia és uj energiák kiál1itás hlarseil1e- ben.1

=

Journal Revue Pratique de Froid, 1980. 493. sz.

szept. l. l-7. p. á:4

193. Solartechnik '80 Internationa1e Ausstellung, Hamburg.

/Solartechnik '80 Nemzetközi Kiá1litás Hamburgban.

=

Kalte Klimatechnik, 33.k. 9. sz. 1980. 362-364. p. á: 3 VIII. TÖMÖRITVEHYEK

194. BESSLER,W.F.: Napenergiahasznositó hőszivattyu rendszerek lakóépületek számára.

=

D,lGT. 23.évf. 1981. 7. sz. 27-28. p.

E: Ashrae Journal, l'i.Y. 1980. 22.k. 9. sz. 59-63. p.

195. A biomassza - a zöld energia.

75-76. p.

D,iGT. 22.évf. 1980. 5. sz.

E: Urbanisme, Paris, 1979. 172. sz. 62-63. p.

196. BOUI110lT,H. - JEliSCH,K.: Energiamegta.1l:aritási lehetőségek

üvegházaknál.

=

ÉI.lGT. 22.évf. ll. sz. 1980. 31-32. p.

E: Heiz~~g Lüftung Klimatechnik, Haustec~~ik, 1980. 6. sz.

Düsseldorf. 207-209. p.

'" Itt adjuk meg a"í0kat az eredetileg idegen nye1vü folyóirat cikke- ket, melyeket az Epitésügyi Müszaki és Gazdasági Tájékoztató c. re- ferá1ólap /Ei;:GT / magyar nyel vü tömöritvény formájában közreadott, mert ezek a publikációk az esetek tulnyomó többségében pótolják az eredeti folyóiratcikket, melynek adatait természetesen közöljük.

66

197. CARDONELL,C.: Bioklimatikus napfütés.

=

ÉMGT. 21.évf.

1979. 7. sz. 48-49. p.

E: Chaud-Froid-Plomberie, Párizs, 33.k. 391. sz. 1979.

53-62. p.

198. DALHOFF,W.t Lapostetóre szerelt napkollektorok.

=

Ér.1GT.

" 1978. 20. évf. 8. sz. 44-45. p.

//~ E: Kunststoffe im Bau, München, 13.k. l. sz. 1978. l-5. p.

199. DALHOFF,W. - DOHSE,G. - KNIPPERTZ,H.J.: Lapostetókre al- kalmazható napkollektorok.

=

Ei,;GT. 1978. 20. évf. 2. sz.

41-42. p.

E: Sanitar + Heizungstechnik, Düsseldorf, 42.k. 9. sz.

1977. 678-682. p.

200. Egy energiatakarékos városépitészeti modell - üvegtetós utca Svédországban.

=

Él\íGT. 22.évf. 5.sz.1980. l p.

201. FOIDL ,N.: A napenergia hasznosi tása Ausztriában.

=

ÉIJGT.

21.évf. 7. sz. 1979. 46-47. p.

E: Gas Wasser Warme, Bécs, 1979. 2. sz. 47-54. p.

202. GRALLERT,H.K.H.: Napenergia hasznositása a hütéstechniká- ban.

=

E1;GT. 21. évf • 8. sz. 1979. 50-51. p.

E: Sanitar und Heizungstechnik, Düsseldorf, 1979. 3. sz.

293-297. p.

203. Használati melegviz készitése napenergiával.

=

:SEGT. 1978.

20.évf. 2. sz. 42-43. p.

E: Building Research Establishment Digest, Chatam, 1977.

205. sz. 1-4. p.

204. JEFFERS,P.E.: Családiházak energiatakarékos fütése és melegvizellátása az USA-ban.

=

Éí:'GT. 23.év-f. 1981. 2.

38. p.

sz.

E: Brick and Clay Record, Chicagc, 1980. 5. sz. 16-18. p.

205. JOH.Aj~SSON,':'.3. - STEE1'f,P.: Svédország önálló energiaellá- tásiLllak távlatai.

=

ÉI.:GT. 1978. 20.évf. 7. sz. 38-39. p.

:2:: Tidskrift för 'NS-Kyl-:2:1-och j,:iljötelLrük, Stocki1olm, 1978. 2. sz. 41-48. po

68

206. KONSZTAHTINOVSZKIJ ,Ju.A. - KORJAGI;;,N".r. stb.: l;apenergiát és hagyományos tüze1óanyagot felhasználó vegyestüze1ésü kazánberendezések alkalmazása. = ÚIGT. 23. évf. 1981. 1.sz.

46-47. p.

E: Zsi1iscsnoe i Kornmuna1'noe Hozjajsztvo, lJoszkva, 1980.

9. sz. 22-24. p.

207. KORBEE,H. - SUOLDERS,B. - STOFBERG,F.: Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok egy városrendezési tervben Hollandiában. = ÉI\iGT. 22.évf. 1980. 4. sz. 1-3. p.

E: Bouw, Rotterdam, 34.k. 22. sz. 1979. 39-42. p.

208. Napenergiát hasznositó családiház. = ÉILGT. 23. évf. 1981.

47-4.8. p.

E: Progressive Architecture, Stanford, 1980. 12. sz.

86-91. p. á:9, f:14

209. Napenergiát hasznositó tetófedés müanyag tetócserepekke1.

=áíGT. 23.évf. 1981. 7. sz. 30. p.

E: Kunststoffe im Bau, I.Iünchen, 1981. 1. sz. 44. p. á:l f:2

210. OULDTATA,K.: Napfütésü szári tóa1agut terve. = Ú:GT. 22.évf.

9. sz. 1980. 74-75. ~.

E: L'Industrie

c

érami

que ,

Párizs, 1980. 737. sz. 188-191. p.

211. POEL,B.: Napenergiafütésü lakóházak vizsgálata városrende- zési szempontból. = ÉI,IGT. 23. évi'. 1981. 4.sz. 1-2. p.

E: B ou\'! , Rotterdam, 35.k. 23. sz. 1980. 27-29. p.

212. SAGER,E. - STEIUCKE,H. - l.illRPh"Y,N.: Energiatakarékossági intézkedések Nyugat-Európában. = áíGT. 22.évf. 11. sz. 1980.

65. p.

E: Bouw, Rotterdam, 1980. 10. sz. 81-87. p.

213. SPRENGER,E.: Napenergia a fütés- és klimatechnikában.

= ÉI:.lGT. 21. évf. 1979. 7. sz. 45-46. p.

E: Gesundheits-Ingenieur, München, 1979. 3. sz. 73-76. p.

214. A svéd épitésügyi kiá11itás energiatakarékossági ujdonságai.

= É'dIGT. 23.évf. 1981. 1. sz. 48-49. p.

E: Prospektusok: ytjordvarme, Arvika, 1980. 8 p.; Sunterm, Stockholm, 1980. 8 p.; Autoterm Verme system AB, Örebro, 1980. 12 p.

215. SZP~Ó Gyula: A nap energia hazai hasznositása.

= ÉJ.íGT. 22.évf. 1980. 7. sz. 99-100. p.

216. Többlakásos ház korszerüsitése nap energia fütéssel.

=Él~GT. 23.évf. 1981. 6. sz. 41-42. p.

E:Schweizer Ingenieur l.md Architekt, Zürich, 1981. 3. sz.

31-34. p. á:4, t:l

217. URBPJiEK,A.: Egyszerű kollektorrendszer szabadtéri uszó- medencéhez. = É),;GT. 21.évf. 1979. l. sz. 42-43. p.

E: Sanitar + Heizungstech~ik, Düsseldorf, 43.k. 7. sz.

1978. 527-529. p.

IX. FOLYÓIRATCIKKEK

218. ABHAT,A.: Short term thermal energy storage. /Rövid távu energiatárolás napenergia-hasznositásnál./ =

Buildings, 3.k. l. sz. 1981. máj. 49-76. p.

b:22

Energy and á:50, t:9, 219. Absorber-Dacher. /Abszorber tetők./ = SBZ Sanitar und

Heizungstechnik, 35.k. 6. sz. 1980. márc. 567. p.

220. ADHOT,J. - GICQUEL,R. stb.: Étude de comportement dynamique des boucles de captation de l'énergie solaire régulées par tout-outrien. IKi-bekapcsoló szabályozás sal ellátott nap energia fütőrendszerek./ = Revue Générale de Thermique, 18.k. 216. sz. 1979. dec. 761-778. p. á:13, t:2, b:14 221. AGOSTINI,G. - BOTTAZZIO,P. stb.: Un impianto sperimentale

per riscaldamento d,ambiente con collettori solari. /Hap-

sugárgyüjtős kisérleti lakásfütő-berendezés./ = Nuovo Cantiere, 13.k. 2. sz. 1979. 34-35. p, á:6

222. AI-0MRAl~ ,rJ.B.: Solar energy efficient power source. /A napenergia jól hasznositható energiaforrás./ = Arab Oil, 2.k. l. sz. 1979. 19. p. á:l

223. A11i.A offers industrial guide to conservation, /J... napsugár- zást hasznositó légkolldiciónáló rendszer./ Electric Light and Power, 57.k. 5. sz, 1979. 46, p. á:l

70

224. AUillROSONE,G. - ANDRETTA,A.: Solar system optimisation.

-I--- /Nnpenergiarendszer optimálása. /

=

Applied Energy" 7 .k.

1/3. sz. 1980. nov. 5-18. p. á:4, t:4, b:7

225, MTDRYCZYK,R. - FOLDES,P.: Solar power satellite ground stations. /A nap energiát hasznositó műhold-erőmű földi állomásai./

=

IEEE Spectrum, 16.k. 1979. 51-55. p. á:4, t:4 226. APPELBAUM,J. - BANY,J.: Performance analysis of D.C.

motorphotovoltaic conveFter system. /Napenergiával müköd- tetett fényelektromos rendszer egyenfeszűltségű villamos motorral./

=

Solar Energy, 22.k. 5. sz. 1979. 439-445. p.

á:9, b:5

227. ARANOVITCH,E. - HARDY,M. - DET,iii.: Performance of a solar heating system combined vath a he at pump and a long-term heat storage device. /Uapenergiával fütő rendszer hő­

szivattyuval és hosszu idejü hőtároló egységgel./

=

^AIChE

Symposium Series Fundamentals and Applications of Solar Energy, 76.k. 198. sz. 1980. 97-106. p. á:6, t:4, b:7 228. ARENDT,C.: Solartechnik. /Uaptechnika./

=

Deutsche Bau-

zeitung, 1979. 7. sz. 56-67. p.

229 • ./l..rizona PS wants to build 60-1íW solar power plan t • /Egy 60 liIW-os naperőmü terve./

=

Electric Light and Power, 57.k. 7. sz. 1979. 25. p. áll

230. A..ll.ONSOI~ ,R.B.: Europe researches for the sun. /Európai nap- energetikai kutatásúk./

=

l.:achine Design, 52.k. 5. sz. 1980.

márc. 6. 48-54. p. állO

231. AROlTSOH ,R.B.: Solar boi1ers get hot. /i\íelegtermelés nap- energiával./

=

!.íachine Design, 51.k. 16. sz. 1979. jul. 12.

20-25. p. á:13

232. Arsmöte i SE AS med studiebesök pg, KTH, bygDladsteknik.

/A nap energia épületgépészeti hasznositásának ismertetése az évi konferencián. / = VVS. Tidsl,rift tör TvS-Kyl-El och Liiljöteknik, 50.k. 12. sz. 1979. 17-18. p.

233. AS'::RAlTJ,L. - :ULLSTROi,:,C.G.: Solvarmesystem i Lyckebo tör boo lügenhetero /Hapenergetikai fijtörendszer 500lakásos telep szá.lclára. /

=

'I-VS. Tidskrift tör ',"iS KJ'1-31 och ).:Ujöteknik, 50.k. 6. sz. 1979. 38-44. p. á:), t:l

234. Augen auf Almeria. In Spanien wurde das grösste Sonnen- kraftwerk der Welt in Betrieb genommem. /A figyelem Almeriára irányul. Üzembehelyezték Spanyolországban a világ legnagyobb naperómüvét./

=

Energie, Bd. 33. 1981.

No. 10. 340-341. p. á:4, t:l

235. Australian solar industry on the move. /A napenergia-ipar fejlódése Ausztráliában./

=

Energy International, 17.k.

9. sz. 1980. 12-13. p.

236. Australian solar project using aIT~onia. /~%~óniás rendszer a nap energia felhasználására, Ausztráliában./

=

Energy Report, 6.k. 10. sz. 1979. 6. p.

237. AYYASH,S.: An assessment of the feasibility of solar absorption and vapor compression cooling systems. /::ap- energiával üzemeltetett abszorpciós valamint gózkompresz- sziós hütórendszerek összeegyeztethetósége./

=

Energy Conversion Ma.TJ.agement, 21.k. 2. sz. 1981. 163-169. p.

á:2, b:8

238. 3EF..ADORI ,M.H.: Conceptual development of a solar tovm in Iran. /Nap-város létesitésének koncepciói Iránban./

=

Solar Energy, 23.k. l. sz. 1979. 17-36. p. á:21, t:6, b:25

239. BALAK,R.: Vyuziti slunecrri ener;;ie k ohrevu vody.

/1..

nar:- enerfia hasznositása vizmelegitésre./

Praha, 34.k. 4. sz. 1979. 92-94. p. á:4

ElektrotecrJ1.ik, 240. B~1WEROT,R.B. - LAURENCE,C.L.: A design method for

optimizing collector systems for amall solar central reseives. /Kis naperómü kollektorrendszerének optimális tervezése./ = Tra.TJ.sactions of the ASlLE Journal of Solar Energy EnGineering, 102.k. 4. sz. 1980. nov. 240-247. p.

á:6, t:2, b:12

241. BAi':S.A..L,P.K. - KAUS:iIK,lJ.D.: Therr.Jal analysis of constant flovl partitoned solar pond. /I,;élységben kettéosztott mes- terséges tó mint napenergiagyüjtó./

=

Energy Conversion Management, 21.k. 2. sz. 1981. 141-156. p. á:17, t:5, b:5

72

242. BP~BET,Ph.: Pour une nouvelle approache économique de l ' énercie solaire. I A napenergia gazdaságos felhasználá-

sa.1 =

P~~orama de l'Énergie, 1980. 20. sz. 33-43. p.

á:5, t:2

243. BARKER,A.S. - POVlER,H.J.: Photovoltaic solar cell array used for supplementar power generation. IFényvillamos nap energia-cella kiegészitó villamosenergia ellátáshoz.1

=

Solar Ener6f, 25.k. 5. sz. 1979. 427-434. p. á:5, t:2 b:6

244. BA..B.R.<\.,O.A. - CONSTAHTINI, T.: Un prototipo di sistema passio aparametri modulabili per la climatizzazione solare degli ambienti.

lA

passziv napenergiafütési ház különféle jellemzőkkel.1

=

Termotecnica, 33.k. 8. sz.

1979. 456-463. p. á:7, t:l, b:13

245. BARRA,O.A. - COHSTANTINI,T.: Sistema integrato Barra- -Constantini per la climatizzazione di embiente mediante energia solare.

lA

Barra-Constantini egyesit ett rendszer a környezet klimatizálására napenergia segitségével.1

=

Condizionamento dell'Aria, 25.k. l. sz. 1981.

49-58. p. á:13, t:2, b:9

246. BASZIIf ,G.L.: Szisztemü teplosznabzsenija zsilüh zdanij sz szolnecsnümi kollektorami./Napfénykollektorokkal ellá- tott épületek hóellátási rendszerei.1

=

Vodosznabzsenie i Szanitarnija Tehnika, 1980. ll. sz. 27-29. p. á:8 247. BAZ~~,P.: Principales caractéristiques architecturales

et thermiques des maisons solaires. INapenergia-házak épitészeti és hőtechnikai jellemzői.1

=

Chauffage

Ventillation Conditionnement, 56.k. 12. sz. 1980. 26-29.

p. á:7, t:l 248. BEARZI,G.

-piac.1 t:2.3C

BEP~ZI.V.: Il mercato del sole.

lA

napenergia- Termotecnica, 34.k. 5. sz. 1980. 263-271. p.

249. BEDI::GER,Albert F.G.: On solar system performance. !11ap- energia-r:mdszerek kapaci tása. I

=

ASHRAE Journal. Vol. 22.

Ho. 2. 1980. February, 44-45. p. á:2, t:l, b:4

250. BELL,R.: Nutzung der Sonnenenergie in der Bundesrepublik Deutschland. /lfapenergia alkalmazása a Német Szövetségi Köztársaságban./

=

TAB. Technik am Bau, 1980. 3. sz • 193-195. p. á:3, t:l, b:6

...L--

251. BENEDITTINI,C. - &illSTACCHI,C. - VAGLIERA,V.: A new

heating and cooling passive solar system: the Silvestrini bell /S.B./ JUj, napenergiás hütó-fütő rendszer: a

Silvestrini-harang./

=

Solar Energy, 27.k. 4. sz. 1981.

301-305. p. á:7, b:3

252. Berndorf-Energiesysteme. /Berndorf-tipusu energiarendsze- rek./

=

Maschinen und Stahlbau Austria. 22.k. 1/2. sz.

1980. 13-16. p. á:10, t:l

253. RESANT,R.W. - DUMONT,R.S. stb.: The saskatchewan conserva- tion house: some preliminary performance results. /Néhány

előzetes teljesitmény - eredmény az energiatakarékos háznál./

=

Energy and Buildings, 2.k. 2. sz. 1979. ápr.

163-174. p. á:9, t:9, b:4

254. BIELIKOFF,S.: Elf et l'énergie solaire. /Két olajipari nagyvállalat tevékenysége a napenergia-hasznositás terüle- tén./

=

L'Industrie du Petrole, 1979. 504. sz. márc.

23-30. p. á:4

255. BIELIKOFF,S.: Energie solaire. /A napenergia./

=

Pétrole et Techniques, 1978. 252. sz. ápr. 47-53. p. á:l, t:10 256. BIGA,A.J. - ROSA,R.: Estimating solar irradiation sums

from sunshine and cloudiness observations. /A teljes nap- sugárzás meghatározása a napsütéses és borus

órák

száma alapján./

=

Solar Energy, 25.k. 3. sz. 1980. 265-272. p.

á:9, t:l, b:5

257. BIRKE,M.: Luft-Wasser-Warmepumpe und Solaranlage für Einfamilienhaus südöstlich von Hildesheim. /Levegő-viz­

-hőszivattyu és napenergia-hasznositó berendezés egy Hildesheim melletti családiházban./

=

Elektrowarme

International, 37.k. A2. sz. 1979. márc. A99-A10l, p. á:8

73

74

258. BIRKE,M.: Warmepumpen- und Solaranlagen für ein Wohnhaus.

/Lakóház hószivattyus és napenergiaberendezése./

=

Installation, 99.k. 6. sz. 1979. márc. 20. 144-149. p.

á:ll

259. BISSET,J. - I:'ONAGHAlT,P.: Design study: Solar system for commercial buildings. /Tervtanulmány: Napsugárenergia felhasználásán alapuló melegitó rendszer épületek részére./

=

ASHRAE Journal, 21.k. 5. sz. 1979. 37-42. p. állO b:20 260. BLASIN,K.: Sonnenkollektoranlage zur Duschwasserwarmung.

/Napkollektor berendezés tusolóviz felmelegitéséhez./

=

TAB. Technik am Bau, 12.k. 10. sz. 1981. 839-946. p.

á:26, t:7, b:3

261. BOAGA,G.: Applicazione dell'energia solare all'edilizia esistente. /A nap energia alkalmazása a meglévó épülete- ken./

=

Ingegnere, 19⁰80. 1/2. sz. 13-23. p.

262. BÖBEL,A.: Nutzung der Warme aus der Umwelt durch Solar- systeme. /A környezet hÓjének felhasználása napenergiás rendszerekkel./

=

Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 28.k. 9/10. sz. 1978. 585-590. p. á:ll

263. BÖBEL,A.: Optimale Nutzung von Sonnenenergie für die

Warmeversor~~g im Haus. /A nap energia optimális haszno- sitása a háztartási hóellátáshoz./ = VDI-Berichte, 1978.

306. sz. 33-38. p. á:17

264. BOeK,W. - DOHSE,G. stb.: Leistungsverhalten von Sonnen- kollektoren. /napkollektorok telj esi tményviszonyai. /

=

TAB. TeCD~im am Bau, 1979. 10. sz. 817-821. p. á:13 b:13

265. BODOR T. - j,íESZLÉI';YI Z.: Napenergiaboasznosi tó berendezések

szá~itógépes szimulációjának lehetóségei.

=

Energiagazdál- kodás, 23.k. l. sz. 1982. 19-21. p. á:ll

266. BOGD.A1TSKI,F.: Vier Jahre Heizenenergie vom Dach. /Eő­

szivattyu energiatetóvel történő kombinációja./

=

Oe1- und Gasfeuerung, 24.k. 9. sz. 1979. 542-548. p. á:6 267. BOFF,3.: Das Sonnenhaus der Energieversorgung "S chwaben"

J:'~oGo lA Schwaben Energiaellátó Rt. napházao/ = Elektro- meister und Deutsches Elektrohandwerk, 54.k. 20. sz. 1979.

okt. 1563-1566. p. á:3

268. BORODIN,A.: Napenergetika: divat vagy szükségszerüség?

' /

/' =

Fizikai Szemle, 31.évf. 1981. 8. sz. 318-320. p.

269. BOSCHNAKOW,I.: Solar-Wohnsied1ung Halle-Mötzlich - erste Ergebnisse und Erfahrungen. /Napenergia-1akóte1ep Ha11e- -Mötzlich - első eredmények és tapasztalatok./

=

Stadt- und Gebaudetechnik, 35.k. 4. sz. 1981. 120-123. p. á:9, t:l, b:2

270. BofujJAKOVIé,F.: Zur Thermodynamik des Solarko11ektors.

lA

napkollektor termodinaikájához.1

=

BreIL~stoff-Warme­

-Kraft, 33.k. 1981. 10. sz. 425-426. p.

271. BOY-MP.RCOTTE,J.L.: Les centra1es solaires de moyep~e

puissance a co11ecteurs distribues 100 a 1000 kV/e.

IKözepes teljesitményü naperőmüvek 100 ••• 1000 kW-os csatlakozási te1jesitménnye1.1

=

Entropie, 14.k. 82. sz.

1978. 19-25. p. á:8, t:2, b:3

272. BOYAUX,P.: L'insta11ation expérimenta1e de production co11ective d'ean chaude sanitaire par énergie solaire.

IHaszná1ati me1egviz központi e1őá11itása nap energiával egy nagyobb 1akóépü1etben.1

=

Chauffage, Venti1ation et Conditionnement d'le Air, 55.k. 1979. 4. sz. 5-12. p.

á:11, t:l

273. BÖCHER,K.: Sonnenenergienutzung und E1ektrizitiit in der Bundesrepublik Deutsch1imd. IHapenergia-hasznosi tás és

vi11amosenergia-e1őá11i tás az nSZK-ban.1

=

E1el,trizi tats- verwertung, 55. k. 1/2. sz. 1980. 24-30. p. á:18

274. BREGi\i.AN,S.E.: So1ar energy comes of aEe. lA napenergia hasznositása az USA-ban .• 1

=

EnviJ'orunent, 20.k. 5. sz.

1978. jun. 25-31. p. á:5, t:2, 0:6

275. BREN:~ECK~,Jo - ~l/AGHER,?o: ::Jer Gewirm ist rec1:t 3escheiden.

276.

So1are Brauchwasserwarmung a.11 der TU Braunschweig.

/Napsugárzással müJcödó használati melegvizet készí t6 be- rendezés.j= SS-Yli tar- tL· .... l':1 Heizungstec~1r.ik, 46.ko 10 sz.

1981. 45-49. p. á:6, t:1, b:9

3REUER,Ko : Einsatz von Absorber-Jachern zur ~nerEieein­

spar1ll1g. / Abszorber_ tetők alkal!7'~azása energiatttkarékosság céljából./ = S3Z. Seniibir-, ~Ieizu..flgs- un·: Klimatec.;1nik, 35.k. 17. sz. 1980. szept. 1451-1456. p.

277. BROSCHK,J.: Solarhaus Essen - Ergebnisse und Erfahrungen.

/Esseni napenergiaház - Eredmények és tapasztalatok./

= TAB. Technik am Bau, 12.k. 3. sz. 1981. 213-219. p.

á:17, t:2, b:12

278. BROSCHK,J.: Systeme und Anlagen zur Solaren Brauchwasser- bereitung. /Napenergiával müködó vizmelegitó rendszerek és berendezések./

=

VDI-Berichte, 1979. 337. sz. 75-79. p.

á:ll

279. BROWN,A.: A comparison of some alternative domestic energy systems. /Különféle lakás-hóellátó rendszerek összehasonlitása./ = Applied Energy, 4.k. 2. sz. 1978.

ápr. 127-144. P,. á:l, t:14, b:12

280. BROWN,K.C.: How to determine the cost-effectiveness of solar-energy projects. /Napenergia-hasznositó berendezések és programok gazdasági hatékonyságának meghatározása./

= Power, 125.k. 3. sz. 1981. 72-75. p. á:4, t:l

281. BROWN,K.C.: Industry moves ahead with sun power. /Az ipar foglalkozik a napenergiával./ = lAodern Industrial Energy, 61.k. 7. sz. 1981. 16-19. p. t:4

282. BROWn,W.c.: Solar power satellites: microwaves deliver the power. /li1ü.1-lo1das napenergia-erómüvek: mikrohullámon sugározzák le a teljesitményüket./ = IEEE Spectrum, 16.k.

6. sz. 1979. junG 36-42. p. á:6, t:2

283. BRUMRALKAR,C.M. - WILLIAl,íS,J. - SLEl.JilONS,A.: The impact of a conceptual solar thermal conversion plant on regional meteorogical conditions: a numerical study. /Napenergiá- val müködő vill~mos erómü és a meteorológiai viszonyok./

= Solar Energy, 23.k. 5. sz. 1979. 393-403. p. á:9, t:2, b:6

284. BRUNE,F.: Energie solaire réalisations et perspectives.

/1. partie./ /A napenergiahasznositás helyzete és távla- tai. 1.r./=Pétrole Techniques, 1980. 270. sz. ápr.

17-22. p. á:26, t:2

285. BÜHLER,J.: Die aktive Nutzung der Sonnenenergie beginnt.

/A napenergia aktiv hasznositása./ = Bau Rundschau, 15.k.

12. sz. 1979. 5-7. p. á:l

286. Byggfasen inledd IEAS solkraftprojekt. /A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség napenergiahasznositási kutatásai./

=

VVS, Tidskrift för V-VS Kyl-El-och l,iiljöteknik, 50.k.

10. sz. 1979. szept. 17-18. p. á:2

287. CADE AL1ADER,P.S.: Airport terminal uses solar energy.

/Energiamegtakaritás napenergia közvetlen hasznositásá- val egy repülőtéren./

=

Heating/Piping/Air Conditioning, 51.k. 7. sz. 1979. 49-52. p. á:8

288. CAVASENI,V.: Industry warms up to solar energy use.

/Az ipar érdeklődik a napenergia hasznositása iránt./

=

Chemical Engineering, 85.k. 20. sz. 1978. szept. 114- 116. p. t:l

289. CHATEL,B.: Some solar energy programmes in the United Nations system. /Az Egyesült Nemzetek néhány fontosabb napenergiaprogramja./

=

Solar Energy, 23.k. 3. sz. 1979.

263-269. p. b:16

290. 1e chauffe eau: Q~e application privilégiée de l'énergie solaire. /Vizmelegités napenergiával./

=

Haut-Parleur, 54.k. 1647. sz. 1979. aug. 48. p. áll, b:10

291. CIALDEA,D.: Studio sull' utilizazione dell'energia solare con possibilita citta. /A napenergia hasznositás~~~~ le-

hetőségei egy adott városnegyedben./

=

Autostrade, 21.k.

ll. sz. 1979. 20-26. p. á:5, t:l, b:ll

292. ClHE1KA,J.: Moznost technického vyuziti energie slunecniho

~ záreni v CSSR. /A napenergia müszaki hasznositási lehető­

ségei Csehsz1ovákiáb~~./

=

Pozerr~i Stavby, 27.k. 6. sz.

1979. 273-279. p. á:6, t:4

293. ClHE1KA,J.: Vytápeni budov a chriváni uzitkové vody energii slunecniho záreni. /Épületfütés és melegvizkészités nap- energiávaL/

=

Zdravotni Technika, 24.k. 2. sz. 1981, 65-78. p. á:5, t:~, b:5

294. C01ALEMl,Lb_.P. - OZIONO,M.: Impiante ad energia solare per la Ferrosud a matera. /Napenergia fe1használása./

=

A11u~inio, 48. k. 4. sz. 1979. 153-160. p~ á:9, t:2, b:5 295. C011INS,T.: Solar energy: four sites demonstrete potential.

!Napenergia: négy berendezés szemlélteti a lehetőségeket./

=

IEEE Spectrum, 16.k. 4. sz. 1979. 60-65. p. á:5, t:l

78

296. COMETTA,E.: Collettori soleri: nouve prospettive d'impiego.

!Hapenergia-ko11ektorok.1

=

E1ettrificazione, 1980. 5. sz.

224-227. p. á:4

297. CONIGLIO,hl.: Risca1damento degli edifici con energia solare. ILakóházak fütése napenergiáva1.1

=

Tarmotechnica, 1980. 3. sz. 153-161. p. á:8

298. Consultant visua1izes upcoming solar boom.

lA

nap energia felhasználásának növekedése.1

=

E1ectrica1 World, 193.k.

6. sz. 1980. márc. 15. 33-34. p.

299. Contracte for lEA solar power project. lAz lEA napenergia- -létesitmények épitése.1

=

Energy International, 17.k. 2.

sz. 1980. 6. p.

300. Contracts awarded for solar electric power project. INap- energiás ára~fejlesztó müvek.1

=

Energy Report, 6.k. 12.

sz. 1979. 3. p.

301. COOPER,P.I. - LACEY,J.C.: Evaluation of a household solar water heating system rating procedure using a reference system for performance comparison. ~iapener8iával mQ~öd­

tetett háztartási szabványos vizmelegitó rendszer.1

=

Solar Energy, 26.k. 3. sz. 1981. 213-222. p. á:5, t:6, b:6

302. Copper home blends active, passive solar systems. IRéz felhasználásával készült, nap energiát hasznositó lakóház.1

=

j,íodern liletals, 36.k. 10. sz. 1980. nov. 42-46. p. á:4 303. COSAR,P. - ETIEV..AJ'TT,C. - POUGET,A.X.: Le centrale

électrosolaire THE!,:rS. I A Thernis naperómü. I = Revue Générale de Ther:nique, 17.k. 200-201, 1978. aug/szept.

627-638. p. á:7, t:2, b:4

304. CSÓKA E. - FK~~iESr L.: A nap energia felhasználása. Kisér- let Gödöllőn.

=

!'\üszaki Élet, 37.k. 1. sz. 1982. 8. p. á:l 305. DAELBERG,R.: Sonnenenergie als globales Energiekonzept.

IÁ

napenergia felhasználásao /

=

Elekt~onik, 29oko 240 SZo

1980. nov. 27. 49-56. p. á:4, t:6

306. D;I1;TRATH, J. - ZAB3LTITZ, Ch.: Gewachshausheizl.LYlg mi t Solar- energie. Versuchsanlage Hannover. 11,íelegház fütése nap- e:lerciáva1. EW .. noveri kisérleti berendezés.1 = ELE, Heizung,

Lüftung, Klimatechnik, HaustecPJlik, 31.k. 7. sz. 1980.

251-254. p. á:9

307. Dansk Fou-program for solvarme. /A dán napenergia-hasz- nositási kutatási program./

=

VVS Tidskrift för Varme-, Ventilations- Sanitets - och Kylteknik, 50.k. 3. sz. 1979.

21-23. p.

308. DAVI DS OlI ,N. - WEAVER,L.E.: Energy education in the twentyfirst century. /Az energiával kapcsolatos oktatás a 21. században./

=

Engineering Education, 1979. nov.

198-200. p.

309. DELC.P.J,lBRE,B.: Stockage intersaison nier d'énergie solaire dans des réservoirs d'ean enterrés. /liapenergia évszakon- kénti tárolása földfelszin alatti viztárolókban./

=

Chauffage 'lentilation Conditionnement, 57. k. 10. sz.

1981. 19-21. p. á:l, t:3

310. DeLEON, P. - BRO'.~m ,K. C.: Solar tecr.nology applications to enhanced oil recovery. /A napenert;ia felhasználása az olajtermelés növelésére./

=

Energy Sources, 6.k. 1/2, sz.

1982. 85-125. p. t:l0, b:44

311. DeMEO,E.A. - BOS,P.B.: Perspectives on utility central station photovoltaic applications. /Napelemes erőmüvek

létesitésének távlatai./

=

Solar Energy, 21.k. 3. sz.

1978. 177-192. p. á:8, t:5, b:27

312. DE1,:ICHELIS ,F. - IHNETTI-i,iEZZETTI ,E.: Concentrator for solar air heater. /Napsugárzást hasznositó levegómelegitó koncentrátora./

=

Applied Physics, 19.k. 3. sz. 1979.

jul. 265-268. p. á:2, b:6

313. DEiTNIS,G.: Arcosanti. A new drearn ou+; on the desert.

/ITapenergiával mü."ödő város terve. / = Tecp.nology Review, 81.k. 8. sz, 1979. aug/szept. 16-21. p. á:14

314. Desert solar station. /Naperómü épi tése a Szovjetunióba'1./

, /

;!

=

Electrical Review, 206.k. 5. sz. 1980. febr. l. 7. p.

315. Design and operation o: the Honeywell General offices solar heating an.d air conditioning system. /Irodaépület

hőellátása nap energia közvetlen hasznositásával./

=

Building Systems Design, 76.k. 3. sz. 1973. ápr/máj.

3-10. p. á:5

79

so

316. Detroit Edison launch solar programms. /A Detroit Edison cég napenergia programja./

=

Energy International, 15.k.

6. sz. 1978. jun. 42-44. p.

317. DEVIN,B.: Réalisation et perspectives de l'énergie solaire a basse température. /Alacsonyhómérsékletü nap energia alkalmazása és perspektivái./ = 8ntropie, 14.k. 82. sz.

1978. 26-31. p. á:8, tIl, b:3

318. Di BLASI,F.: Sistemi di accumulo dell'energie solare.

Parte l. /Napenergia gyüjtórendszerek. l.r./

=

Ingegnere, 55.k. 9. sz. 1980. 369-386. p. á:25, t:2, b:6

319. DIETRICH,B.: Direkte und indirekt e Hutzung von Sonnen- energie mit Solarkollektoren und Warmeabsorbern. /A nap- sugárzás energiájának sugárzás-gyüjtókkel és hóabszorbe- rekkel való közvetlen és közvetett hasznositása./

=

Haustechnische Rundschau, 80.k. 6. sz. 1981. 413-424. p.

á:21, b:9

320. DIETRICH,B.: SolaranIagen zur Nutzung von Sonnenstrahlung und Umweltwarme für die Raumheizung. /Berendezések a nap-

sugárzás és a környezeti hő fütésre való hasznositására./

=

Elektrowarme International, 38.k. A3. sz. 1980. máj.

A157-A160. p. á:4

321. District heating plus solar power equals low energy houses. /Távfütés és a napenergia hasznositása gazdaságos megoldást biztosit a lakóházak energiaellátásához./

=

ElectricaI Review, 206.k. 4. sz. 1980. jan. 25. 9. p.

322. DITTRICH,A.: Wirtschaftlichkeitsfragen der solaren Warmwasserbereitung. /A napenergiával készitett melegviz gazdaságossági kérdései./ = VDI-Berichte, 1979. 337. sz.

81-83. p. bIll

323. DORNIER: Beispielhafte Installationsplane für Solar- kollektor - AnIagen. Arapsugárzást gyüjtó berendezések példaszerü létesitési tervei./

=

SBZ, Sanitar und Heizungstechnik, 45.k. 3. sz. 1980. 250-253. p. á:3 324. DRIESllif, Horst - KRAUSllir, Erhard: Einsatz solaFer Strom-

versorgungsystem in Rwanda und Indonesien. /Szoláris . áramellátórendszerek elhelyezése Ruandában és Indonéziá- ban./

=

Elektrotechnische Zeitschrift, Bd. 102. Hft. 8.

1981. April, 419-422. p. á:6, b:4, t:2

Szórt tdiffuz[ sugárzás: ~ napsugarak egy része a légkörben a mikrorészecskék miatt irányt változtat. Az ilyen rendezetlen irány szerint érkező sugárzás intenzitása:

Js

Teljes /totál!' sugárzás: egy adott felületre érkező közvetlen és szórt sugárzás összege. Sokszor globál sugárzásnak ia nevezik.

J

_T

= J

_K +

Js

Magyarországon, déltájban. vizszintes felületen, évazaktól függően:

A teljes sugárzás Budapesten:

J

_T= 200 - 950 W/m2• évi átlagösazege

1220 kWh/m2 , év. Ebból a szórt sugárzás:

740 kWh/m2, év. A szórt és a teljea sugárzás aránya az év folyamán 45 % és 80 % között változik. Az

Js

aránya legkisebb augusztusban és legnagyobb decemberben.

Napfény tartam: a napsütésea órák száma egy adott időszak alatt.

Budapesten: 1990 óra/év. Mérésére elterjedten alkalmazzák a Campbell-Stokes féle napfénytartammérót. Ennek lényege, hogy egy 96 mm átmérőjü üveggömb a napsugarakat skálázott papirra fókuszál-

ja. A papiron égetett csik marad, amely jelzi a napsütéses órák számát.

A napsugárzás geometriája /2. ábra/

Z eni tszög (

ez l : ^Sz=

^{00 .;. 900}

,

(

^\

Földrajzi szélesség ~) /Budapesten

0

= 47,8^0/

~

= _

900..;.. + 900

Deklináció

l ef)

a földi ponttól a Naphoz huzott.egyenes és az egyenlitő sikja által bezárt szög

cr= -

^{23,440 .;. + 23,440}

Kollektor dÓlésszöge(fo) a vizszintea sik és a kollektor felülete közötti szög.

ft =

O .;. 180⁰

A Nap azimut szöge

(1)5)

a napsugár vizszintes ,vetülete és a déli irány által bezárt szög.

8

2. ábra

Napsugárzás geometriai viszonyai

A kollektor azimut szöge

(11)

a kollektor felületére állitott normális vizszintes vetülete és a déli irány által bezárt szög.

A nap óraszöge

(VJ)

Beesési szög ~

8 'J

- 180⁰ :::: rfj

=:

180° /l'lyugat felé pozitiv, kelet felé negativ/

a föld forgásából származó szögelfor- dulás. Értéke 15° óránként.

Délben 0°, délelőtt negativ, délután pozitiv.

a kollektor felületi normálisa és az

érkező napsugár által bezárt szög.

Dőlt és vizszintes felületen mérhető kösvetlen sugárzás aránya:

R =

^{J~6 := cc;}

e

K JK Ccs

ez

~: az a szám, amely megmutatja, _{h0 6}J a föld felszine a

ráeső teljes sugárzás hány százalékát veri vissza.

2. A napsugárzás hasznositható hányada a Földön 2.1 Atmoszféra hatása

Földünk légköréhez ^érkező napsugárzás intenzitása

J

_o

=

1353 W/m 2 • Ezeknek a közel párhuza- mos sugaraknak részben szórással módosul az iránya, részben ab- szorpcióval változik az intenzitása,

13.

ábral

al

Szórás. A napsugarak az atmoszférában lévő levegő és viz-

gőzmolekulákon, valamint por és egyéb részecskéken megtörnek és rendezetlen irány szerint haladnak tovább. Igy a légtér minden

részéből kaphatunk szórt ldiffuzl sugárzást.

-- ---..

. abszorpció (melegíti a leveg~t~

3. ábra

A földi atmoszféra hatása a napsugárzásra

CC

'~

l<-.

ty v) c)

<:-

I-....

"<

bl Abszorpció. A legjelentősebb elnyelő komponensek az 6zon lultraibo1ya tartományban/ és a vizgőz Iini'ravörös tartományban/.

Ezenkivül még az 02' 04' CO2 és CH4 emlithetők meg, mint jelenték- telen abszorbeál6 gázok.

Levegőréteg optikai befolyása:

A sz6rás és abszorpci6 miatt gyengülő sugárzás intenzitása nagymértékben függ az atmoszférában megtett optikai ut hosszát61.

Ezt egy un. re1ativ optikai kitevővel

Imi

vesszük figyelembe.

Az optikai ut akkor a legrövidebb, ha a zenitszög

(ez)

^zérus.

Ekkor m = 1. 1

m

=---

cos

ez

Ez az összefüggés a tengerszinten és érvényes.

2.2 NapSugárzás mérése:

al

Közvetlen sugárzás mérésére szolgál 6 mérőeszközöket ~­

méternek vagy pirhe1iométernek nevezzük. Ez olyan detektor, amely- nek 1át6szöge alig haladja meg a Nap méretét.

bl Közvetlen és sz6rt sugárzás együttes mérésére szolgál a solariméter vagy piranométer. Ez a féltérből érkező teljes sugár- zást érzékeli. Ha az érzékelő felületét egy gyül~ve1 vagy tárcsá- val leárnyéko1juk, akkor csak a sz6rt sugárzást méri.

, cl

Napsütéses órák számának meghatározására az egyik elterjedt módszer a már emlitett Campbe11-Stokes féle üveggömbös regisztráló.

Egy másik szé1eskörüen alkalmazott regisztráló fő alkotórésze az a két fotoelektromos cella, amelyek közül az egyik a teljes sugárzást, a másik csak a szórt sugárzást érzékeli. Ha a két cella azonos ér- téket mér, nincs napsütés.

A napsugárzás különböző jellemzőit ált aláb en " a meteorológiai állomások mérik. A mérendő paramétereket folyamatosan regisztrálják, kiértékelik, feldOlgozzák és kiadványokban teszik közzé. Ezek a kiadványok sokéves mért adathalmaz alapján tartalmazzák a napsugár- zás Földünkön hasznositható hányadát is. ami alapvető fontosságu a szolártechnikai tervezéshez.

Hazánkban ezzel a tevékenységgel az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében a SugárzáSi Osztály foglalkozik.

Ha ismert a Földre érkező napsugárzás intenzitása, akkor az

10

abb61 kinyerhető hasznos hőenergia, vagy elektromos energia aránya most már a napkollektorokt61 ill. a napelemektől függ. A következők­

ben ezekkel foglalkozunk.

3. Termikus napkollektorok

A napkollektor olyan berendezés, amely a beeső napsugárzás energiáját hőenergiává alakit ja. Ezt a hőt leggyakrabban folyadék vagy gáz hőhordoz6 közeggel szállitjuk el a kollektorb61. Lényegé- ben olyan speciális hócserélőről van sz6, amelynek két fő tipusát kU1önböztetjUk meg: a sik és a koncentrál6 kollektorokat.

3.1 Sik kollektorok

Elvi felépitése és mUködése a 4. ábrán követhető.

Koovekciós veszteség

Absz Reflexió

Hoszigetelés

\Vezetési veszteség

4. ábra Sík kollektor mú'ködési elve

Az elektromágneses hullámok formájában érkező napenergia át- hatol a kollektort lefedő 2 üvegrétegen, majd a feketére festett abszorber lemezen átalakul hőenergiává. Ezt a hőt veszi fel a le- mez alatt áramló folyadék vagy levegő. Az üvegeket és az abszorber lemezt megfelelő keretben rögzi tik és az alsó részét hőszigetel-és­

sel látják el.

Az üveghez érkező

J

T intenzitásu teljes sugárzás egy része

visszaverődik, másik részét elnyeli az üveg, harmadik része pedig áthalad rajta. Vagyis irható:

Ahol:

~+oC+T=l reflexió s tényező ef. abszorpciós tényező

~ : transzmissziós tényező

Az llb ábrát összevetve az lia ábrával megállapitható, hogy ha megfelelő transzmissziós tényezőjü

ér)

üveggel rendelkezünk, akkor a beeső napsugarak csaknem teljes spektrumban és 10

%

alatti veszteséggel haladhatnak rajta át.

Az üvegnek egyébként az a szerepe, hogy jelentős mértékben csökkentse az abszorber lemezen már befogott hőenergia konvekció és sugárzás utján a környezetbe történő visszaáramlását.

Egyik legfontosabb feladat tehát a hőveszteségek csökkentése.

A hő mind a három lehetséges hőközlési móddal igyekszik visszake- rü1ni a környezetbe, az alábbi ismert törvényszerűségek szerint:

'~ ,

al vezetéssel:

Qv = 7 Fv-(tfb-tfk) ; lwJ

bl

konvekcióval:

cl

sugárzással:

Ahol:

Os

?. [\t/il1K]

12

ef Lh1]

fv [,Yl]

tfb

lee]

ttk

loe]

O<k [\;(//,'0',2 v]

Fa Lm2]

hővezetési tényező

lW]

L\I;]

fal Iszigetelésl vastagsága vezetési felület

a fal belső hőmérséklete

a fal külső hőmérséklete hőátadási tényező

burkolófelület

tk ~lJ

környezeti hőmérséklet

ewissziós tényező

€

l- J

G'::Si6t VvhV1

²

V'"

Stefan-Boltzmru1n féle állandó

F

_s

lfY':]

T

_fk

lhJ

T

_e9

U<J

1;

~cl

F- F

: sugárzó felület

a sugárzó felület hőmérséklete

az égbolt /atmoszféra/ egyenértékü

hőmérséklete. S~~nbe.11k /1963/ szerint:

Tég 0,0552 Tkl ,5;

/Érvényes derült égbolt esetén és kb.

25

%

páratartalomnál/

az abszorber felület átlagos hőmérsék­

lete

hőhordozó közeg belépő hőmérséklete hőhordozó közeg kilépő hőmérséklete

A fenti három összefüggést itt ternészetesen általánosan ér- telmezve irtuk fel. Adott esetben a kollektor különböző határoló szerkezeteire értelemszerüen kell alkalmazni.

A napkollektor hőmérlege:

Érkező hőára.m: Ó

_be J_T A ; Abszorbeált

hőára.m:

Összes hővesz­

teség:

Hasznos hőára.m: Qh

=m

C

(t2

tI

J

Qh

o.

_a

_cl

veszt

A napkollektor hatásfoka:

T c< -

JI

A - k ,- A (t

^{F -}

tk) JT-A

w

w

w

w

VI