7. szám
-——524——
zetszerű, értékes forrásutalásokkal és * összefog—
laló, táblákkal is tarkított magyarázata. Ez a szöveg nem teljes adat-interpretáció, de az elvi eltérésekre, a lakásviszonyok terén tényleg fenn- álló különbségekre, a statisztika, sőt a lakás—
politika problémáira igen gondosan utaló fejtege- tések nélkülözhetetlenek az anyag felhasználá-
sánál.
A kiadvány Budapest székesfőváros Statisz- tikai Hivatalának adatszolgáltatása alapján közli a fővárosunkra vonatkozó adatokat. Örvendetes, hogy Budapest minden táblán szerepel; ez termé—
szetesen számunkra nem meglepő, ' tekintettel a székesfőváros idevonatkozóan sok tekintetben egyedülálló részletezésr'i feldolgozási rendszerére;
csupán elvétve van olyan rovat, amelybe a -—
rendszerint más szerkezetű —— budapesti anyag csak összevontan kerülhetett be. Mint a beveze—
tőből kitűnik, a budapesti anyag itt—ott a nemzet—
közi kiadvány számára most meghatározott fogal- maktól eltérő alapokon nyugszik; ezt a budapesti statisztika hosszabb multja, esetleg valamivel más irányban történt kiépítése magyarázza. így a
pesti statisztika régtől fogva -—- a nemzetközi kiad- ványban csupán most meghatározott fogalomtól kissé eltérően — következetesen a beépített telek fogalmából indul ki!) Meg kell azonban jegyez—
nünk, hogy ez az eltérés a nemzetközi egybevetés szempontjából alig számbajövő.
A nemzetközi kiadvány természetszerűen nem lehetett túlságosan részletes. Ennek ellenére egy újabb kiadás előkészítésénél érdemes volna a
1) Az országos épület— és lakásstatisztika lak-'- házfogalma nagyban-egészben a nemzetközi meg—
határozásnak megfelelő s az egy telken álló külön épületeket egy-egy önálló lakóháznak mutatja ki.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dü'ntérét international ou de théorie générale.) -—- Annuaire international de legislation agrícole, 1940. Institut international
d'agriculture. Rome. '
International whalíng statistics, 1938/9. Com—
mittee for whaling statistics. Oslo.
Külpolitikai adatok az 1939. évről.
m. kir. kűliigyminisztérium. Budapest.
Liindustrie charbonniére dans le monde. I. köt.
Condítions économigues. ll. köt. Ouestions sociales.
Bureau international du travail. Geneve. 1938.
(Études et documents. Bl3l.) '
Kiadja a lakóház fogalmának meghatározásánál a buda-*
"helyiség" fogalmán alapuló osszeallitásokat a ,,szoba' fogalmán alapuló rovatokkal —— esetleg megfelelő kombinációban is —- kibővíteni, a most összevont kategóriákat részleteikr—e felbontani, %a tényleges laksűrűség adatainak kimutatását Vis,
megkísérelni stb. Minderre Budapest székesfőváros '
Statisztikai Hivatalának közleményeihen a kiad? ' vány szerkesztője bő útmutatást találhat. Terme—r _ szetesen a most dúló háború befejezése után számos különleges probléma (lakóházkárok, újjá—
építések) statisztikai feltárása is felettébb tanul- * ságos lehet.
Ludwig Tamás —— Thomas Ludwig: Ungar-a in Walacho—Rumánien.
Mitteilungen über Ungarn.
Budapest, 1940. 28 l. —— p.
A magyarság és a románság történeti kifejlődé—
sét legjobban az a különbség jellemzi, amely kul—
turális problémáik megoldásában szemlélhető. A
magyarság a nyugati latin-germán, a románság
ellenben a keleti görög-szláv kultúrközösségbe lé-
pett. Szerző megállapítása szerint a románságot a latin nyugattal—pusztán a nyelvrokonság köti: össze.
E nép a nyelvébe jutott latin elemet osak' azaltal
tudta megtartani, hogy pásztoréletet élt. Ugyanis a szláv olvasztókemencébe csak azok a néptöredékek nem kerültek bele, amelyek az év nagyobb részén a hegyekben zárt pásztorközösségben éltek. Erről az oláh pásztornépről először Kedrenos ad hírt a X. század második felében. Ekkor még Kastoriában és a Prespa tó körül éltek.
A dolgozat a magyar kultúrát a román állapo- tokkal koronkint állítja szembe. Az első határozott
ösztönzést a nemzeti művelődésre a románság Erdély földjén nyerte. A füzet végén bibliografiát is
talál az olvasó. Gy F. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvragesarn'vés ?: la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Beate, László: Darstellung und Kritilc der Grenznutzenschule. Dissertation. 30 ]. Wien. 1932.
Dékány István dr.: A gazdasági élet fokai és az ,,élettér-gazdasáy". 37 1. Budapest. 1940. (Kiny- a Közgazdasági szemle 1940, évi 9. számából.)
Funk, Walter: Wirtschaftsordnung im neuen Europa. 30 l. Wien. 1941. (Sehriften der Südost—
europa-Gesellschaft.)
Huizínga, J.: Patriotizmus, nacionalizmus. 76 1.
Budapest. (Vita nova. l.)
Kemény Sándor: A pénzérték szerepe az élet- biztosításban. (Biztosítási politika.) Részletek dok—- tori értekezésből. 29 l.. Budapest. 1941.
