Kormánypolitika és építési költség

19.86

nélkül — ismerteti. a szakirodalomban _tel- lelhető, az energiahordozók; szükséglete

távlati tervezésével kapcsolatOs vélemé—-

nyeket, javasblt eljárásokat. A véleménye—

ket, javaslatokat, amelyek k'öZött több tita—

gyar szerzőé is szerepel, az előbb emlitett két módszer szerint csoportosítja.)

, Szerző befejezésként _az 'energiagazdae ság arányos fejlődése távlati tervezésének kérdéseit tárgyalja. *, ,, _

A könyvet, amely a ,,Volkswirtschafts-

planuzng" sorozatban jelent meg,,- és amely a szerző diploma dolgozata volt, több ábra, félszáz tábla és igen bő —— mintegy 150 for-*

rásművet tartalmazó —— irodalomjegyzék

egészíti ki. , _

— (Is—m.: Domokos Attila)

Kofmánypolitika, és építéSi költség

, (Govefnment; polieles and the, eostfof buli—' ding.) GeneVa. 1959. UN. 58, 80, 279:

1953-máiusában az ENSZ Európai Gaz— "

dasági Bizottságának Titkársága tanul- mánytkészitett _a_, házépítési költségekről.

A ta _lmány, azokat az intézkedéseket—tar- talmazta, amelyeket az egyesül—jóm kor—

mányök, alkalmaztak az :? , költségek

közvetett vagy közvetlenhe entései *cél-

jából. Több, Szej'pontot, miatt például a láköérellenőrzéstíes a finanszirozas, kij

hágy * belől _. Az" itt ismertetett tanul-

many; ,az' *eltílbbihék folytatásaképpeh, 'az

id 'özben nyert tagsagatalatok fellíaszná—

közmnti témaként. a: kémények

m _ elveivel foglalkoziklégkimerítőb;

be Vezérfonalként' 11, (Ki be * : __

3; nagyinati' építkezésíir atah gyipari

épitkezé en értvef '1'. a térhlelés folytonos:

ságát, amellyel az állandó igényeket elégí- tik_ki,_2.' a" termékek szabványosítá—sát', 3.

aZjegész építési eljárás különböZő ifbkozai

tainak integrálását, 4. a muxikáwma'gasá'

iokú megszü—vezésű; 5. a kezifer'ö helyette;

sítésetlíg'épesitéssel, ahol csak ? lehetseges; és végül 16, a' kutatástésla termeléssel szoms _ kapcsolatban vana "szervezett kísérletezés-t;

Min'déifugya'fl még nem jelenti feltétlenül azjelkészmt épület gyárSzerű Előállítása;

pagyrnértékű iköltségesökkentés azonban nerrifkép'zelliétő el '; 'hagyományos*iii—őd4

, _ szérekkel cigiguza épltaipai kététeiiltözött.

_ *AÁ vizsgálódás hárliias ;BÉosztáÉáíl _a költsége-kés árak irányzatát tárgyalja, át,- tekin-ti, _,aszkat__,ja tényezőket, amelyek a:;

m, ma és n , 5411"

teak désekhez. A'másoőik rész az európai

drszágoknak az ENSZ Európai Gazdasági

hatás l

s'rAnsz'mxA; moDALMI 339339

Bizottságához benyújtott jelentéseit tartal- mazza. A harmadik részben önálló tanul- hiányok szerepelnek;

A tanulmányhoz forrásul á kofmáhyok

jelentései és más hivatalos kiadványok is szolgáltak. A kidolgozást az EGB Titkár—

ságaíVégezte. '* — * , '

A tanulmany megállapítja, hogy gaz

egyes '* országok költségszintjét' nem lehet

közvetlenül összehasonlitani. A szokás—ea lakáskörülmények is orszagot-nként válto?

nak, különböző tényezőktől függnek, neni utolsósorban a nemzeti jövedelemtől'és az

elmúlt évek épitési'éredménYeitől; _ __

_Alakásiigyi kérdések gyökere csaknem minden orszagban a magas éöítési költsé-r gekhez nyúlik vissz'ayEgy/lakás előállítási

ára altalaban egy férfi munkaerő évi kerel—

seténelrfné'gyszei'ese; Ke'Vésbéí—l'iparosodo ,

országokpan:'8c——16_-sz*orosaislels t."—Ma _ — főpában "Jegy munkás '—lakása— *t be'í'k'erül;

_;százu elesénmzótaíjaxrul a misés—;; '

mmt

__ ,_ , _

ség " felszaeltség, nőtteklaímérete

_ _ abéreknél jobban eri'lelliedteli az

épitégi költségek, résteo amiatt,: hogy a!

építkezésf'termeiékenysége nem tartott ie-

pést a] ríjépgazdaSág más részében életén-'er—

melékehységgel. ' * * * ;

A*z'iépí't'őipar műszaki, fejlődésére ható,

tényezők:—*,az'ji'gények'é's'áz előállító terf— __

mékek*_természete, az építési eljárás tetü—

lete, kísérletek az eljárásbati résztvevok jobb összeíogására, az építőipari vállalatok xiag'ysága, az építőipar hagyományos jel- lege estejlődése a nagyüZemi épitkeZéeek iranyaban, a szabvanyósitás, ismetles és

, folyamatstá—g "jelentőságe az építőipari Le!?

járási—módú); és kiszölgálás: gépesítése, a

költségek meghatározásai és ismerete,—v "sz

'tes"tef've2ésíí'a termelékenység meg-w

ása; a munkafeltételek 'jaVitáSa, _a:

lakások'imiúőség'éúek" javításával és fenn-,;

tartásával kapcsolatosíkérdések; *—

A műszaki fejlődés irányzatát a külön—

bözö ÉÖijSZágokb'an *a következők jelzik:"a

lakásfefintartáSSal kabcsolatos követelnie;

tiyek,*"hagyománybs és nem hagyományos

építéSi eljárások,a műszaki dolgozók; két?

iettségenek- fokozása, a lakásépítés szer—

vezésének fejlesztése, ;: gépesítés; növelése;

a szabvanyosítá's és tipizálás előmozdítása, jobb lakásterezés, laz épitőarijiagfdk jobb minősége, az építési költségek helyes fel—

osztásaf-és a termelékeIiYSé'g fokozása; '

A_taniilmány a kutatással kabésolatbán azá építőipar "különleges területeivel _ (gél;

§ ri ,7 _ , , é

házépítés a maga—ismétlődései: —*

afáríyúlhivatalos ellenőrzésével. így alkal—

STATISZTIKAI IRODALDIII FIGYELÖ

1087

masnak látszik az operáció—kutatásra.

Minden nagyobb programot több ütemben hajtanak végre. Megfelelő statisztikai el—

lenőrzés mellett lehetőség nyílik arra, hogy tudományosan és pontosan összefoglalják

a nyert eredményeket. A gyakorlatban az a lényeges, hogy a lakásügyi hatóságok a statisztika útján értékes segítséget nyer—

hetnek. Fontos ehhez, hogy a művelet megindítása előtt a statisztikussal konzul—

táljanak. Szükséges ez az újabb adatfel- vételek megindítása előtt is, ellenkező esetben az összefüggés nélküli adathal- mazból pozitív következtetést nem lehet levonni.

A kormányzati és nemzetközi síkon foly—

tatandó tevékenységgel kapcsolatban a ta- nulmány megállapítja, hogy Európa leg—

több országában az építési tevékenység nagyrészt a kormányok ellenőrzése alatt áll. Tervgazdálkodást folytató országokban az állam a beruházó, a tervező és a kivi- telező is. Nyugat—Európában a kormányok pénzügyi támogatás útján befolyásolják az építkezést, ami közvetve, vagy közvetlenül a műszaki fejlesztésre is kihat.

Ezzel kapcsolatban szem előtt tartandók a következők:

1. A műszaki fejlesztés nagy részben függ a lakásigényektől. Az állandó, [folya—

matos igény kielégítése költségcsökkentés—

se] jár (például gépek és felszerelés amor—' tizációja). Tervgazdálkodásban élő orszá- goknál ez biztosítva van. Ugyancsak köny—

nyebb az építkezés gyárban és telepeken folyó részének megszervezése is. Szabad_

gazdálkodásmellett az új anyagok, új épí—

tési'módszerek, magasabb műszaki szintű tervezés és szervezés a könnyebb. A folya- matos építkezés elengedhetetlen.

2. Az építkezés összetett szabályok egész rendszerének van alávetve. A kermányzat, a helyi hatóságok stb. mind ellenőrzést gyakorolnak más—más területen és fokon.

Ez sokszor elkerülhetetlen. _de a műszaki, fejlesztés rovására, mehet. Egyszerűsitésre

§" racionahzálásr 'ííkell törekedni e téren

jlődésnek sokhelyüttaka-

Vés képzetta munkaerő

szabvanygk és, tipusa ,alkal-

_, , , szükség van.

5. Típus és modellterveket kell kifejlesz—

teni és alkalmazni.

, Irország,

asa'es én rvenyesul A modularis kp., "

6. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az építkezéseknél az állam a legnagyobb be—

ruházó. Egyszerűsíteni kell az adminiszt—

rációt.

7. Össze kell fogni és irányítani a kuta- tást. Ki kell építeni a kutatás kapcsolatát a gyakorlati élettel. Az adminisztráció e téren is csökkentésre szorul.

8. Fejleszteni kell a gépesítést, ha szük——

séges, pénzügyi segítséggel, hitelekkel is.

9. Sokat tehetnek végül még a kormá- nyok a jó statisztikai adatok begyűjtése és kiértékelése terén (szükségletmegállapítás, gazdaságosság és az ezeket befolyásoló té—

nyezők).

Nemzetközi tennivalók:

1. Nemzetközi egyezményt kell kötni az építkezés termelékenységi adatainak be- gyűjtésére és közzétételére vonatkozó eljá- rásra és próbavizsgálódásra, mind a ha—

gyományos, mind pedig a nem hagyomá—

nyos építési módok tekintetében.

2. Már a—tervezéssel, gépesítés fokozásá—

Val kapcsolatban ki kell fejleszteni a nem

kormányzati szervezetek nemzetközx együttműködését.

3. A szabványosítás, moduláris együtt—r működés lényeges és figyelmen kivül nem hagyható tényezők.

4. Tapasztalatcserét kell folytatni okta- tási, kiképzési volnalon is.

5. Közvetlen tapasztalatcseréről kell gon——

doskodni az egyes országok között ott, ahol bizonyos különleges problémák merülnek fel, például családiház építkezés.

6. Új anyagok alkalmazása és ezek súly-—

csökkentő hatása tekintetében igénybe kell venni a nemzetközi kutatóintézeteket. _

7. Nemzetközi fokön kellene kidolgozni, az építkezések szabályozásának és admi—

nisZtratív lebonyolításának eljárását is, így különösen az új muszaki eljárások, gyakorlati bevezetését.

A tanulmány második részében a titkár-*- ság 23 ország, jelentését adja közre Ezek:

Ausztria, Görögország, Románia, Belgium,, Magyarország, Spanyolország, , Bulgária, Svédország, Csehszlovákia, Olaszország, Szovjetúnió, Dánia,Hollandia,, Egyesült, Királyság, Német, Szovetsegi Köztársaság, Norvégia, Amerikai Egyes"ltj Államok, Finnország, Lengyelorszag Ja,—, goszlávia, Franciaország és, Portugália

Nem állt rendelkezésre megfelelő adat Al- ' bániáról, a Német Demokratikus Köztár—

Saságról, Izlandról, SvájcrólésTórákor— _*

gos fontossága [az építkezéseken elül; %, :

személyzet műszaki, képesítése,lakásépí—

1088

tési tevékenységek megszervezése, gépesí- tés, szabványosítás, új anyagok bevezetése, hagyományos anyagok terén elért fejlődés, az anyagok gazdaságosabb felhasználása.

A kötet 3. része önálló tanulmányokban az Angliában szokásos és általuk javasolt irányköltség megállapítási módszereket is- merteti, valamint a dániai téli építkezések- ről, a Szovjetunió nagyblokkos építkezései—

ről, és a Német Szövetségi Köztársaság kisérleti építkezéseiről számol be.

(Ism.: Szentes Vidor)

*

Bloch, Joseph 'W.——Malnak, Julian:

A fontosabb munkabesnüntetések méretei az Egyesült Államokban

(The dimensions of major work stoppages.)

—- Monthly Labor Review. 1961. 4. az. 383—

39]?—

A tanulmány azt a célt tűzte ki felada—

tául, hogy megvizsgálja az 1947—1959 kö- zött eltelt 13 év alatt az Amerikai Egye-

sült Allamokban lezajlott,, gém szerint

268, egyenként legalább '10 000' munkást közvetlenül érintő munkabeszüntetés mé—

reteit. ' '

A szerzőket az késztette cikkük megírá—

sára, hogy az Egyesült Államokban a leg—

utóbbi években sok szó esett a nagy sztráj—

kok hatásáról a gazdasági életre, a Taft—

Hartiey törvényről, valamint a kormány szerepéről a munkaviszályokban, és a téma ma is rendkivül aktuális Bár a sztráj- kokra vonatkozóan kevés statisztikai adat

áll rendelkezésre és ezek, is'koriátozmtabb

terjedeh'nükben' és sok tekinwtben önké—

nyes jellegűek, a cikk szerzői megkísérlik, hogy ezek alapján elemezzék ,a nagy sztrájkokat és kisérleti alapot szolgáltassa- nak az értékelések, illetve a javaslatok

számára., , _ , '

A tanulmány "fontosabb" munkal-leszün—

tetésnek —— pnsztán nagysága elápján —- el 10 000 vagy több munkást érintő, legalább egy teljes napig vagy műszakig tartó sztrájkot tekinti, függetlenül a munkahe—

sziinte'tés gazdasági kihatásától. A Man-

kaügyi Statisztikai Hivatal a sztrájkok

nagyságát traditionálisan a sztrájkokban közvetlenül résztvevő munkások számá-

ból állapitja meg. A sztrájkok kő—

vetkeztébe'n közvetett módon érintett

munkások számára vonatkozóan (P1— a

szolgáltatások hiánya miatt más vállala- toknál feleslegessé vált munkások) nem

végeznek statisztikgfi megfimiést Termé-

szetesen léhetl tettes sztráik a jával kelfef

sebb munkást érintő szítréjk'jis (néldául az

l'96i elejéní'lezajiott New York—*i'vontató4

hajós sztrájk), ha az nagy hatást gyakorol a gazadsági vagy politikai életre.

' bevezetésére irányuló intézkedéseket, el

STATISZTIKAI monALMt nemm-L

A továbbiakban szemük részletesen elemzik a vizsgált 13 éves időszak alatt az

Egyesült Államokban lezajlott nagy sztráj- kokat. A sztrájkok számán kívül vizsgál-

ják a kiesett munkanapok szál—nát, a nagy sztrájkok következtében kiesett munka—- időnek az összes munkaidőliöt való ará—

nyát, a sztrájkok kitörésének oké—it (bér—

viták, tiltakozó munkabeszüntetések stim azt,, hogy a 13 év alatt lezajlott nagy sztrájkok több vállalatot éi'intettekee, he—

gyan oszlottak meg a fontosabb munka-

beszüntetések az Amerikai Egyesint All—á—

mok egyes tagállamai között, illetve, hogy a sztrájkok egy államban merültek—e' fel vagy, több államra is átterjedtek, milyen

iparágban voltak elsösorban a munkahe-

szüntetés'ek, hogyan tagozódtak a sittre?—

kok időtartam szerint; valamint azt, hogy milyen eredménnyel (béremelés, nyugati—

omelés, munkabiztonság növelése stb.) vég—

ződtek. '

Az 1947—4959 közötti időszakban "ait

Amerikai Egyesült Államokban ;; legne—

gyobb sztrájkok a következők voltak:

Ev Sztrájk Munkankl?

1959 acélipari 11994 m

1952 acélipari , , 23 mio (m

1949 antracit— es köszénbányáez 21 660 009

1949 acéligari is 2410 000

1956 , acélipari , 11 900050

1947 távbeszélőforgalmi aolg'ozóki' m 109 m 191! . kőszenbenyáozan a nee nos

1950 Chrysler Corp. munkásai 6 1300 Lim)

1954 faipari rmnl—nisokM 3909 606 1948 húsfeldolgozó munkásait 3 ne m

* Ez a sztrájk még a Tah—Hártiey tőr—eseti?

életbelépése előtt volt.

_ " A sztrájk 5 államra terjedt ki.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Boltjauezk—ii, A.:

Az új inari technika statisztikai

mutatóinak kérdéseihez

(!; voproszu o pokazatelial'x sztatisztiki novo;

tehniki v fromiislennoszti.) —— Veszmtk szia;

tisztiki. 196 . 3. sz. 32—40. 1).

A gyors technikai fejlődéml egyidőben egyre növekszenek az új technikát tükröző

statisztikával szemben támasztott követel——

mények is. A szerző véleménye szerint a

jelenlegi vállalati _,beszámolojelentések

nem felelnek meg ennek a követelmény—

nek, egyfrészt' azert, mert Csépán az ipar néhány ágaZatát ölelik fel; másrésZt,mert nem adnak tiszta képet a vállalatok tech- nikai fejlődéséről a gépesítésés automati—

zálás tekintetében. A statisztikai beszamo—

lórendszernem tükrözi, tehát nem is se—

gíti elő, hogy a' vállalatok az ál seem

meglevő gépek tökéletesítése, a technoló—

giai folyamatok tipizálása útján valósítsák meg.