Bloch, Joseph W. – Malak, Julian: A fontosabb munkabeszüntetések méretei az Egyesült Államokban

(1)

1088

tési tevékenységek megszervezése, gépesí- tés, szabványosítás, új anyagok bevezetése, hagyományos anyagok terén elért fejlődés, az anyagok gazdaságosabb felhasználása.

A kötet 3. része önálló tanulmányokban az Angliában szokásos és általuk javasolt irányköltség megállapítási módszereket is- merteti, valamint a dániai téli építkezések- ről, a Szovjetunió nagyblokkos építkezései—

ről, és a Német Szövetségi Köztársaság kisérleti építkezéseiről számol be.

(Ism.: Szentes Vidor)

*

Bloch, Joseph 'W.——Malnak, Julian:

A fontosabb munkabesnüntetések méretei az Egyesült Államokban

(The dimensions of major work stoppages.)

—- Monthly Labor Review. 1961. 4. az. 383—

39]?—

A tanulmány azt a célt tűzte ki felada—

tául, hogy megvizsgálja az 1947—1959 kö- zött eltelt 13 év alatt az Amerikai Egye-

sült Allamokban lezajlott,, gém szerint

268, egyenként legalább '10 000' munkást közvetlenül érintő munkabeszüntetés mé—

reteit. ' '

A szerzőket az késztette cikkük megírá—

sára, hogy az Egyesült Államokban a leg—

utóbbi években sok szó esett a nagy sztráj—

kok hatásáról a gazdasági életre, a Taft—

Hartiey törvényről, valamint a kormány szerepéről a munkaviszályokban, és a téma ma is rendkivül aktuális Bár a sztráj- kokra vonatkozóan kevés statisztikai adat

áll rendelkezésre és ezek, is'koriátozmtabb

terjedeh'nükben' és sok tekinwtben önké—

nyes jellegűek, a cikk szerzői megkísérlik, hogy ezek alapján elemezzék ,a nagy sztrájkokat és kisérleti alapot szolgáltassa- nak az értékelések, illetve a javaslatok

számára., , _ , '

A tanulmány "fontosabb" munkal-leszün—

tetésnek —— pnsztán nagysága elápján —- el 10 000 vagy több munkást érintő, legalább egy teljes napig vagy műszakig tartó sztrájkot tekinti, függetlenül a munkahe—

sziinte'tés gazdasági kihatásától. A Man-

kaügyi Statisztikai Hivatal a sztrájkok

nagyságát traditionálisan a sztrájkokban közvetlenül résztvevő munkások számá-

ból állapitja meg. A sztrájkok kő—

vetkeztébe'n közvetett módon érintett

munkások számára vonatkozóan (P1— a

szolgáltatások hiánya miatt más vállala- toknál feleslegessé vált munkások) nem

végeznek statisztikgfi megfimiést Termé-

szetesen léhetl tettes sztráik a jával kelfef

sebb munkást érintő szítréjk'jis (néldául az

l'96i elejéní'lezajiott New York—*i'vontató4

hajós sztrájk), ha az nagy hatást gyakorol a gazadsági vagy politikai életre.

' bevezetésére irányuló intézkedéseket, el

STATISZTIKAI monALMt nemm-L

A továbbiakban szemük részletesen elemzik a vizsgált 13 éves időszak alatt az

Egyesült Államokban lezajlott nagy sztráj- kokat. A sztrájkok számán kívül vizsgál-

ják a kiesett munkanapok szál—nát, a nagy sztrájkok következtében kiesett munka—- időnek az összes munkaidőliöt való ará—

nyát, a sztrájkok kitörésének oké—it (bér—

viták, tiltakozó munkabeszüntetések stim azt,, hogy a 13 év alatt lezajlott nagy sztrájkok több vállalatot éi'intettekee, he—

gyan oszlottak meg a fontosabb munka-

beszüntetések az Amerikai Egyesint All—á—

mok egyes tagállamai között, illetve, hogy a sztrájkok egy államban merültek—e' fel vagy, több államra is átterjedtek, milyen

iparágban voltak elsösorban a munkahe-

szüntetés'ek, hogyan tagozódtak a sittre?—

kok időtartam szerint; valamint azt, hogy milyen eredménnyel (béremelés, nyugati—

omelés, munkabiztonság növelése stb.) vég—

ződtek. '

Az 1947—4959 közötti időszakban "ait

Amerikai Egyesült Államokban ;; legne—

gyobb sztrájkok a következők voltak:

Ev Sztrájk Munkankl?

1959 acélipari 11994 m

1952 acélipari , , 23 mio (m

1949 antracit— es köszénbányáez 21 660 009

1949 acéligari is 2410 000

1956 , acélipari , 11 900050

1947 távbeszélőforgalmi aolg'ozóki' m 109 m 191! . kőszenbenyáozan a nee nos

1950 Chrysler Corp. munkásai 6 1300 Lim)

1954 faipari rmnl—nisokM 3909 606 1948 húsfeldolgozó munkásait 3 ne m

* Ez a sztrájk még a Tah—Hártiey tőr—eseti?

életbelépése előtt volt.

_ " A sztrájk 5 államra terjedt ki.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Boltjauezk—ii, A.:

Az új inari technika statisztikai

mutatóinak kérdéseihez

(!; voproszu o pokazatelial'x sztatisztiki novo;

tehniki v fromiislennoszti.) —— Veszmtk szia;

tisztiki. 196 . 3. sz. 32—40. 1).

A gyors technikai fejlődéml egyidőben egyre növekszenek az új technikát tükröző

statisztikával szemben támasztott követel——

mények is. A szerző véleménye szerint a

jelenlegi vállalati _,beszámolojelentések

nem felelnek meg ennek a követelmény—

nek, egyfrészt' azert, mert Csépán az ipar néhány ágaZatát ölelik fel; másrésZt,mert nem adnak tiszta képet a vállalatok technikai fejlődéséről a gépesítésés automati—

zálás tekintetében. A statisztikai beszamo—

lórendszernem tükrözi, tehát nem is se—

gíti elő, hogy a' vállalatok az ál seem

meglevő gépek tökéletesítése, a technoló—

giai folyamatok tipizálása útján valósítsák meg.