Néhány feljegyzés az 5.000-10.000 lakosú községek népességi fejlődéséről

III.-"lllllilCIII-'llllllllllillliIll-Ill-llIIIll.ll.llllllllIICIII-l'iolbuuoiilII-Il-lIII-'I'I'I

TERÚLET És NÉPESSÉG e _

Néhány feljegyzés az 5.000—10.000 lakosú községek népességi fejlődéséről.

(Juelgues renseígnements sur l'aecroissement de la population des communes honyroises de 5.000 a 10.000 habitants.

Résume', La Hongrie avait en 1930 161 agglo- mérations de 5.000 a 10.000 habitants (157 com—

munes et 4 villes départementales), dont la popu- lation totale (1,072.039 times) représentait prés diun huitiéme (12'3%) de celle du pays entier. Dans les 157 communes appartenant (! cette catégorie, et gui avaient ensemble en 1930 1,040.130 habitants, la population avail augmente' de 89'7% en 1869——

1930 et de 11'9% en 1920—1930. Pendant cette der—

niére période, Faccroissement nature! de la popu- lation y représentait 12'3% et la diffe'rence de mi- grations, ——0'4%. Tous ces nombres proportionnels, sui-tout ceux relatifs a 1920 1930, étaient plus lavorables aue les moyennes générales correspon—

dantes. Si I'on examine (tableau 1), par groupes compte-noni chacun mille habitants, ces villes et eommunes ayant ensemble plus d,un million d'ha- bitants, el si on les diuíse, au point de vue des professions y earercées, en trois principales catégories (tableau 2), on trouve plusieurs traits caracte'risant

leur développement: évolution rapide des agglome—

rations índuslrielles diun caractére nettement ur—

bain; accroissement naturel particulier des commu—

nes oü les agriculteurs représenteni au moins 50%

de la population, etc. En mettant ensemble lesdites loealités, les communes de plus de 10.000 habitants, ainsi (Iue toutes les villes (tant autonomes gue dé—

partementales), on constate ce fait, caractéristigue pour le développement de la Hongrie dlapréS-guerre entre 1920 et 1930, gue parmi les agglome'rations de plus de 5.000 habitants,,dans celles a earactére industriel (d,une population agricole de moins de 2076), liaccroissement effectif a représente' 13'9%, Paccroissement nature! 2'5%, la difference de mi- grations, —l— "%%, taudís aue dans les agglome'ra- tíons () caraclére mixte (ou la population agricole est de 20 d 50%), ces nombres proportionnels étaient

11'9%, 6'5% et "i" 5'4%, et dans les agglomérations

agricoles (comptant plus de 50% d'agriculteurs),

6'1, 11'4 et —— 5'3%. Par contre, dans la catégorie des eommunes de moins de 5.000 habitants, tres nombreuses en Hongrie, l'accroissement e/i'ectif a, pendant la méme période, représenlé 6'7%, Paccroís—

sement naturel 12'8%, la difference de migrations

———6'1% (dans le pays entier, 8'7%, 9'6% et ——0'9%).

*

Hazánk mai népességének csaknem egynyolcada:

12'3%—a, vagyis 1,072.039 lélek halmozódott fel 1930—

ban a normális városi és nagyközségi települések

lélekszámának mintegy határán álló 161 5.000——10.000 lakosú városi és községi tömörülésben. Az ebbe a határcsoportba tartozó négy tízezren aluli megyei város nélkül pedig az ötezernél nagyobb, de tizezer- nél kisebb községek tiszta lélekszámereje leg- utolsó népszámlálásunk előzetes eredményei szerint 1,040.13O fő, tehát mintegy 35.000—rel több, mint amennyi a kínai falként Budapest köré húzott köz- igazgatási határok között él. Millió ember demo—

graiiai, gazdasági és szociális sorsa már önmagában véve is országos súlyú probléma. Népességi tekin—

tetben főleg azért, mert a 161 városi és községi település népességében olyan embertömegről van szó, mely —— mint arra a Szemlében már utaltunkl)

—— az 1920. óta elszállt tíz év alatt a természetes és tényleges szaporodás meglepően egyenlő hánya- dosait produkálta, még pedig elismerésreme'ltón ma- gas szinten. Ezért és mert a mai Magyarország ösz- szes városainak, valamint 10.000-nél népesebb óriás- községeinek 1920—1930. évi lélekszámváltozásairól a Szemlében már részletesebben beszámolhattunk,

az akkor csak mellesleg érintett 5.000—10.000 la- kosú községkategória demológiai életmegnyilvánu—

lásai mellett sem szabad szó nélkül elsiklani?) A nagyobb városok és községek viszonyainak vizsgálatához hasonlóan az 5.000—10000 lakosú tömörüléseknek szintén elsőbb hat évtizedes népes- ségi fejlődését, majd az elmult tíz év alatti tényle.

ges és természetes szaporulatát, valamint vándor- lási egyenlegét érdemes —- hacsak futóbb pillantás- sal is —— szemügyre venni. Azután a nagyobb nép—

lömörülések fejlődési sajátosságaival való egybe—

vetés céljából _ a népesség foglalkozási össze- tétele szerint osztályozva az ötezres és tizezres határ- vonal köze' ékelődő lakóhelyeket —— az ipari jellegű, a foglalkozásilag vegyes és a kifejezetten őstermelő községtelepülések népesedési jelzőszámait sorakoz- tathatjuk még fel. Minthogy a Szemle mult évfolya—

mában a városias települések fejlődési jellegzetes- ségeinek kihámozásán volt a hangsúly, ott a 10.000 főnél kisebb négy megyei város adatait általában 1) V. 6. Thirríng Lajos dr.: Népgyarapodás és néptömörülés Magyarorszag mai területén. M. Stat.

Szemle 1931. évf. 454—474. ].

'*') Schneller Károly dr. időközben publikált ,,Né—

pességi problémáink az 1930-as népszámlálás tük- rében" c., igen becses tanulmányában. (Különlenyo- mat a Kenéz Béla Emlékkönyvből) a 2.000-es lélek- számhatárig leszállva rajzolt, a valóságot még job—

ban megközelítő képet a városias és falusias tele- pülések fejlődési mozzanatairől.

41

7. szám.

1. Az 1930-ban 5.000—10.000 lakosú községek lélekszáma és népszapomdása 1869—1930.

—560——— 19321

Nombre et accroissement de la population dans les communes ayant en 1930 de 5.000 á 10.000 habitants, 1869—1930.

1 Az 1930-ban az ill. kategóriába tartozó községek

; Communes mtmnt en 1930 dans les catégories mvísagées:

§ Én fjfícggmLm-l vándorlási , ténylegejs'

K a t e g 0 l' l a %; nepessegenek szama ággá? ! ezt'giiíües (ki;?lglíifííetje "333333?

Cate'gories ;? § nombre d habttanfs ÉÉÉÉZÉÉÉÉÉ; migratíons ; egágtgarlilíán

Egé? 1920—1930 1) neee—19301)

ILS-§ 1869 1920 19801) szám § e [ szám ., szám 0 szám ; 0

[m nombres 7" membres !" lnomljrjes /0 nombrc's /0

!

5.000—6.000 63 203014 306289 342.112 35.823 11"? 37 673 123 ——1 850 -— 06 139098 68'5 6.000—7.000 40 127011 229 160 258.602 29.442 1219 81'288 13"? ——14846 — ' 131691 1036 7.000—8.000 273106340 184331 201.053 16.122 8'7L 22 090 11'9 —5.968 —— 3" 94.613 889 84000—9000 17 61.310 122 989 142.342 19353 15'73 13.337 108 4—6016 4;— 4'9E 81.032 1322

9 ooo—10 000 10 50.505 85.756 96.021 10.265 120! 9.854 11-514— 411 4— 0—55 45.516 901

5.000 ——10.000 lakosú köz- ; §:

ségek együtt —— En- ,; !

semble des communes de '4

5.000 a' 10.000 habztants [57 548280 929125 Lil—10.130 [11.005 11.57114242 12-3 ——3.237 — 0-4 ;491.850 89'7

5.0tl0—10.0001ak0sú köz- ]

ségek és városok együtt?) ;

Ensemble des communes ;;

e! villa de 5.000 d 10.000 .;

habitants ') ... . 16! 565237 956557 1,072.039 115482 121 116.388 real — 906 — 0-1 506802 8397

1) Előzetes eredmények. — Chz'ffres provisoíres. —— *) A községek Magyaróvár, Kőszeg, Komárom és Szentendre m. városokkal együtt. — Lesdites communes avec les m'lks départementales de Magyaróvár, Kőszeg, Komárom et Szentendre.

beleolvasztottuk a városok és tízezernél népesebb községek gyüjtökategóriájába; ezúttal tehát csupán a 157 5.000—10.000 lakosú község adatait szükséges a fentiek értelmében részletezni. Teljesség okából azonban a lélekszámra idetartozó négy megyei vá—

rossal együtt kiszámított adatokat is felemlithetjük.

A 157 ötezernél népesebb, de tízezernél kisebb község 1869., 1920. és 1930. évi lélekszámadatait és népszaporodását ezres lélekszámkategóriák szerint az 1. sz. tábla szemlélteti.

Túlságosan nagy jelentőséget az lees lélekszám- csoportoknak nem tulajdoníthatunk, tekintettel arra, hogy az 1930-as népszámlálás előzetes adatai alap- ján képeztük őket (a népszaporodási adatok is csak előzetesek). Bizonyos mértékig tehát a véletlen eredménye lehetett, hogy a legutolsó népességi in—

ventárium alkalmával milyen jellegű községek (pl.

Budapest elővárosai, túlnyomóan iparforgalmi népes—

ségű, városias, avagy kifejezetten falusias színezetű lakóhelyek stb.) kerültek össze egy—egy ezres kategó- riában. Ugyanilyen része lehet az egyes községcso- portok eltérő fejlődésében annak is, hogy az 1930.

évi népszámlálás pillanatt'elve'telekor az illető kategó—

riában milyen topográfiai elhelyezkedésű községek torlódtak össze, hiszen a keleti országszélen nagy—mb természetes szaporodásra támaszkodó községek fej—

lődési alapjait éppen a jelentékenyebb természetes

népességi többlet egészen másképen határozza meg,

_maiptíxpl. a Dunántúl egykés vidékein. A milliós, lélek-

számú . községcsoport ilyen V mesterséges részekre osz- 3-5

tása után ennek ellenére találunk valóban felemlí- tésre méltó adatokat, pl. azt, hogy a 8.000——9.000 lakosú kategória mutatja hatévtizedes és mult év- tizedbeli — egyaránt kimagasló népnövekedési arányszámával, némileg kisebb természetes szaporu- latával, de még inkább feltűnően kimelkedö ván- dorlási nyereségével a legvárosl'asabb jellemvonáso—

kat. Amiben több fővároskörüli, külvárosias telepü- lés és Mezőhegyes ide tartozásának van döntő sze- repe. Az is szembeszökő, hogy az 1869—1930. évi lélekszámeltolódások számsorából a 73'2%-os or- szágos átlag alatt maradó kedvezőtlen népgyarapo- dási hányadosával (68'5%) a legkisebb —- az 5000—es

— lélekszámkategória ütközik ki. Viszont a Trianon éve után lepergett tíz év alatt az idesorozott 63 község népességi fejlődése távolról sem ilyen le—

hangoló, amennyiben tényleges gyarapodásuk 117

%-os arányszáma messze az országos átlag felett áll. Egyébként egészséges fejlődés jele, hogy az or- szág népesedésében komoly szerepet játszó (5.000—

10.000 főnyi községcsoport egész tényleges lélek- számtöbblete — a mai Magyarország gyarapodásí százalékával pontosan egybeeső lélekszámemelke- dést mutató 1000—es kategória 27 tömörülési egy- ségét kivéve —— nemcsak az országos átlagot ha—

ladja meg lényegesen, hanem a tj. és megyei városi

átlagok fölé is emelkedik. Az l. sz. táblázat nyuj-

totta kép kedvező vonásaihoz számíthatjuk a ter- mészetes szaporulatnaki kb. az egész vonalon kí- elégítő szintjét, valamint az élveszületések és halá-

51932

lozások különbözetének csak jelentéktelenebb el—

porlódasat az évtizedes vándormozgalmak mérlegén.

A természetes szaporodás, adatsora ugyan az idegen (esetek zavaró tényezője miatt nem tökéletes érték—

érő, kórházzal bíró község azonban csupan el- enyészően kevés van a 157 közötti), és így az idegen népmozgalmi esetek tehertétele nem nagyon rontja le a végeredményben kimutatott természetes gyara- podasi százalékokat, a másutt előforduló népmoz—

galmi esetek (föleg halálozások) hiánya pedig alig—

hanem hasonlóképen, lényegtelenül módositja (csök—

kenti) csak a tablazatunklmn szereplö eredményeket.

Mindent egybevetve, a he'kee'vtized idevágó adataival való összehasonlítás nélkül is igazat adhatunk Schnellemek, aki jegyzetben idézett munkájában a vidéki népesség viszonylag legalább kielégítő fejlö- dését, részben a földhirtokreform népességmegtartó hatásával magyarázza; adatainkból kitünőleg az 5000—es és 6000-es lélekszámkategóriák jelentékeny természe—tes embertöhbletének csaknem teljes meg—

tartása alighanem elsösorban erre vezethető vissza.

1) V. 6. M. Stat. Szemle 1931. évf. 844. 1.

—561-—

Tanulsagosabb és tartalmasabb a fejlődési sajá- tosságokról kialakuló kép, hogyha az 1920-as nép számlálás foglalkozási adatlára alapján három :—

mesterséges valaszvonalai ellenére is eléggé jelleg—

zetes —— községcsoportra osztjuk szét az 5.000—

10.000-es népességű településeket: a túlnyomóan ipari jellegű tömörülésekre, amelyekben a népesség- nek aránylag kis hányada, legfeljebb 20%-a tartozik az őstermelés körébe, a foglalkozásilag vegyes köz—

ségek csoportjára, amelyekben az őstermeléssel fog- lalkozók arányszáma a 20%—ot meghaladja ugyan, de az 50% alatt marad és végül az őstermelő színe- zetű településekre, ahol a népesség abszolút többsége a mezőgazdaságban helyezkedett el. 2. sz. összeállí—

tásunk ebben a hármas csoportosításban foglalja össsze a lélekszám- és szaporodási adatokat.

Kétségtelen, hogy az egyes csoportok eltérőhb népességi súlya is részes abban, hogy a foglalkozási alapon készült összeállítás az 1. sz. táblázatnal jó- val változatosabb adatokat tár elő. S az is érthető, hogy az aránylag keskenyebb népréteget felölelő ipari tömörülések kisebb lélekszáma következtében körükben hamarább adódik szélsőségesebb, kima- 2. Az 1930-ban 5.000—10.000 lakosú községek és városok lélekszáma és népszaporodása a népesség

foglalkozása alapján megállapított kategóriák szerint, 1869—1930.

—N0mbre et accroissement de la population dans les communes et villes ayant en 1930 de 5000 a 10.000 habitanls, par catégories établies dlaprés les professions y ewercőrs, 1869—1930.

Az 1980-ban az ill. kategóriába tartozó községek és városok Communes et villes mivan! en 1930 dans les catégories indíguées

§§ ——,— accroissement vándorlási tényleg-es nép,

K a t e g 6 1- i ;; "§; népességének száma mág/31355 tEZZÉZf/Zies különbözete asz—Égigggíifu , , § E nombre d'habítants népszapotodása diák"??? de ejtetif 11; la

Categorzes , 8 de ,a populauon ngm "ms populahon

§ § razo—19301; mee—1930!)

% e ( 1920 19301 .— r ' ' ' '

("Ha 186) ) nofnigzl'es 0/0 "333135 0/0 i "ággá? 0/0 "221335 0/0

:; r

a) Csak a községek Seulement les communes Ipari jellegű — Zi carac- %

tére industriel . . _g 10 15.828 56.887 70.583 13.696 241 7.556 133 4.- 6.140 4108 55.255 3605 _, Foglalkozásilag vegyes E

:; caractére mm'te. . 5 36118.436209.403 247.585 38.182 182 18.066 86 4—201164—9'6 129149 109'0'!

stemelő -— ci carac— §

tére agrícole . (*l1114l4.516662.835; 721.962 59.127; 89; 88.620 BAH-29.493—4'5§g307.446 74'2

Összesen — Total. 157ais.280929.1251,040.130 11100511-9 114242 w; — 3.237 —o.4J491.sao 897

b) A községek és városok együtt 2)

Communes et villes : l

i jellegü —- ü carac— (% ;

industriel Jg; 12 23.582 71.342 86.689 15.347 215 8.67712'24— 6.670—l—9'3 63.107 267'6

lkozásilag vegyes E 3

ere miaz-te :É 38 1271394222380 263388 41.00818'4 19.091 8'6 4—21'9174—9'8 186249 107'2

elö —— d came- § §

ricole .. . . ** 111414.516662.835 721.962 59.127 89 88.62013'4—29AS3—4'5 307446 74'2 öészesen — Total . [61 565237 956557 l,072.039 [lő.—h? 12'1 116388 12-2 —

Kőszeg, Komárom et Szentendre.

] ' ) Előzetes eredmények. —— Chiffres provisoires. —— ') A községek Magyaróvár, Kőszeg, Komárom és üzentendi'e m. városokkal együtt. — Lesdites cammunes avec les vállas départementales de Magyaróvár,

41*

7. szám.

—562— 1932

gaslóbb népgyarapodási hányados, mint a túlnyo- móan őstermelők által lakott községek hétszázezres létszámú csoportjában, A nemzet életereje, az or- szág demológiai fejlődése szempontjából persze az utóbbi kategória árnyalatilag kedvezőbb vagy ked- vezőtlenebb lélekszám-hullámzásának sokszorosan döntőbb a szava, a nem egészen egynyolcadrésznyi (87.000 lakost egybetömörltő) tipikus kisvárosias te- lepülésekénél.

Táblázatunknak csupán a 157 községre vonat- kozó felső részét tekintve át, szemünkbe vág, hogy a városias, az átmeneti és a falusias nagyközségek népesedésére mennyire jellegzetesek az első magyar népszámlálás (1869) óta eltelt két emberöltőről be- számoló népnövekedési számok. Az 5.000—10000 lakosú kifejezetten városias, iparforgalmi tömörü—

lések névszerinti felsorolása önmagában is megadja messze kiugró szaporodási hány—adosuk titkának nyitját, amennyiben az itt sorakozó külvárosias nép—

tömörülések, valóban fejlődésképes bányászati és ipari telephelyek s forgalmi központok (ú. m. So- roksárpéteri, Rákoscsaba, Dombóvár, Ózd, Nagy- tétény, Tatabánya, Celldömölk, Hejőcsaba és Dorog nagyméretű demográfiai előreszökkenését) az igen szerényen megnőtt Tóváros idetartozása csak egé- szen lényegtelenül mérsékelheti. A lakosság foglal- kozási megoszlása alapján készült csoportosításból elég jól kiütközik továbbá a hat évtizedes és az elmult tíz év alatti népgyarapodási viszonyok elté- rősége: a túlnyomóan ipari jellegű községek 1920—- 1930. évi lélekszámtöbblete ugyan változatlanul elég nagy előnnyel áll az első helyen, az 1930—ban mint- egy negyedmillió főt számláló, tehát lényegesen nagyobb súllyal bíró kevertne'pességű tömörülések fejlődési hányadosa azonban az egész időszak (hatvanegy év) gyarapodási arányszámához képest feltünően megnőtt, aminek mindenesetre a fokról- fokra városiasodó vagy külvárosiasodó —— ezidő- szerint még a középső kategóriában helyet foglaló ——

Budapestkörnyéki helységek, valamint Bánhida, Mátészalka és Sajóvárkony népességi előretörése a magyarázata. Örvendetes, hogy a legutolsó évtized adat—tükrében még a határozottan falusias népességű települések tényleges népszaporodási arányszáma sem látszik kedvezőtlennek, valamivel az országos átlag felett marad. Hogy az elmult tíz év alatt a természetes szaporulat a kimondottan ipari és a ki- fejezetten őstermelő lakóhelyek kategóriáiban szinte teljesen egy szinten állt, ez az idegen népmozgalmi eseteknek az első csoportban, valamivel erőteljeseb- ben észlelhető zavaró befolyásán kivül (Ózd 32'2%-os természetes szaporulata pl. a nem helybeli népmoz- galmi esetek kiküszöbölése után 16'6—re száll le) jórészben a fiatalabb, házasodó korú munkás és kistisztviselő elem tömegesebb beáramlásának lehet eredménye. Az ilyenmodon rohamosan népesülő köz- ségeknek, köztük a Budapest körzetében fekvő, sok-

::

gyermekes családok által is előszeretettel lakóhelyül választott településeknek közismert régi sajátossága a magas természetes szaporulat.

2. sz. táblázatunknak az 1920—1930. évi népszapo- rodási viszonyokra fényt derítő adatsomit a mai Magyarország városainak és tízezernél népesebb köz- ségeinek ugyancsak foglalkozási bázison nyugvó hasonló eredményeivel szintén érdekesnek látszik szembesíteni. A városok és a tízezer főt meghaladó községek 3") milliós népességének, főleg pedig a köztük helyet foglaló valóban városias települések 1'86 milliónyi lakosságának fejlődési arányszámai azonban számos okból (gondoljunk csak Budapest különleges, zavaró szerepére) csak megfelelő kauté—

lakkal állíthatók párhuzamba az 5.000——10.000 la—

kosú községkategóriák bemutatott adataival:

Vándorlási Tényleges Természet.

különbözet szaporodás szaporodás

1920—1930, oIo

É § '3 3 O

:: ;" § :"

s? o- 23 - s? 8-

xgn— xone x%.o ?

a e ' ao—e' 8-5 '

o€m§aoem§a 09"! §§

udv ,os—Gw o udv o

s ame—s else—e elm

*WÉ tud,—%% NN ?g? Nt$

ev evi—'s a'" s: s'"

kozsegekben

Ipari jellegü tömö- rülések . . Foglalkozásilag

vegyes tömörülések 9'9 18'2 5'8 őstermelő tömörü-

lések . . . 4'4 8'9 10'2 13'4_ 5'8_ 4'5

Együtt. . . 9-9 11-9 5-4 12-3Jr 4—5_ 0—4 13-6 241 2-1 13-3 lni-5 _p10'8 86 a 4-1 Jr 9'6

" "

Az összeállításból leszurodő tanulságok közül elég külön is felemlíteni, hogy főőleg ami a foglal—

,3 az; -— ;;

H 111

E §; es s s

?; a) 23 $ ÉS E' '2

x ;; a. g a 'v :o

2 c s ,, s s s

3 § * 53 m ; *

19301)! 1920— 19301)

a) Szám szerint : 1

ipari jellegű tömörü- !

lések. . 1,928.742 235.531 41.920 —i—193.611 5000— foglalkozásilag ve-

,' , gyes tömörülések 991.421 105.479 57.314—1— 48.165 nel ne— őstermelő tömörü—

pesebb lések. . 1,841.681 106014 198566 —— 92.552 városok és községek

együtt . . 4,761.844 447.024 297.800 —l—l49.224 5. OOO—nél kisebb községek.

Mai Magyarország összesen:

. 3,92l.896 241647 470.350 ——222.703 8,683.740 694671 768150 — 78.479

b) Százalékban

ipari jellegű tömörü-

lések. . . . —— 13'9 25 —l— 11'4

5000_ foglalkozásilag ve-

,' , Ögyes tömörülések — 11-9 65 -l- 54 nel ne stermeló tömörü- (

pesebb lések. . . . . —— 6'1 11'4 —— 5'3 városok és községek

együtt . . —— 104 6'9 4- 36

5. 000—nél kisebb községek. —- 6 ? 12'8 —— 61

Mar Magyarorszag összesen: -— 8'7 9'6 — O'?

1) Előzetes eredmények.

7. szám.

kozásílag kevert és a túlnyomóan őstermelő színe-

zeti'i kategóriákat illeti, az amo—10.000 lakosú

községeket összefoglaló csoport számsora árulja el a lényegbevágóan kedvezőbb fejlődési vonásokat.

Erre mutat magasabb tényleges szaporodási hánya—

dosuk és még inkább 'az a körülmény, hogy a je- lentékenyen nagyobb természetes szaporulathoz a 20—50%—nyi mezőgazdasági népességgel bíró cso- portban még közel 10%—os vándorlási aktívum já- rult hozzá, az 5.000—10.000 lakosú őstermelési szí—

nezetű községkategória imponáló természetes sza- porulatának konzerválása pedig lényegesen jobban sikerült, mint a foglalkozásilag agrár jellegű váro- sok és mammutközse'gek körében. Ide csatlakozóan megkisérelhetjiik a három foglalkozási kategória

szerint összevonni az 5.000—10.000 lakosú községek, 'alamint a városok s 10.000-nél népesebb községek adatait és az így egyesített szaporodási számokat összemérni az 5.000—nél kisebb településekével. (L.

562. oldalon.) ,

Kétségtelen, hogy az ötezres mesgye nem töké- letes választóvonal a nagyobb és kisebb települések között, a városiasság megítélésénél pedig talán be- lyesebben a nemzetközileg elfogadottabb kétezres szintig kellene leereszkedni, miként azt legutóbb Schneller tette. Az alapjában eltérő fejlődési szabály- szerűségeket azonban táblázatunk további és rész- letesebb analizis nélkül mai formájában is meg- ragadó erővel szemlélteti.

Tlrírring ,Lajos dr.

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

Halálos kimenetelű balesetek 1931-ben.

Accidents mor—tels de la circulation en Hongrie (1931).

Re'sume'. Suioant los statíslitjues officielles, il y eut en 1931 2.038 accidents mortels en Hongrie (305 dans les villes et 1.733 á la cumpngne). Parmz' (es oictimes, dont la plupnrt (78'6%) étaient des hom—

mes, les personnes de moins de 20 ans íiguraz'ent pour un nombre eonsidérable (824). D'aprés le tableau el'—(lessons, indiguant la profession des acci—

dentés, il y ent un nombre particulir'rrement grund d'accidents mortels (654) entre les agrículteurs,

Dans une grande partie (40'900) des accidents mortels, il y cut confusion ou frncture; 25'4'70 des victimes ont été (isphyxiés; 12'0% hrúlés.

A halálos kimenetelű balesetek statisztikai adat—

gyűjtésének első esztendejében, 1930—ban 1.828 eset- ről számoltunk be, 1931-ben pedig 2.038 halálos balesetről vannak adataink.

Nem jelenti ez a számbeli emelkedés azt, mintha 1931—ben 210-zel több halálos baleset tör- tént volna mint 19301ban, mert amint első közlé—

sünkben (M. St. Sz. 1931. évi 7. sz.) jeleztük, az 1930. évi [adatgyüjtés még nem volt teljes, ezért a7 1931—es adatoknak az 1930—es adatokkal való egybe vetésére nem is terjeszkedünk ki.

A népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés során készült haláloki kimutatásban 1931-ben 2.366 eset- ben baleset szerepel a halál oka gyanánt. Ez a szám- adat nem egyezik az itt tárgyalt adatgyüjtés ered—

mény'eivel, mindig több annál, mert a népmozgalmi adatgyüjtésnél a halálozási statisztikai lapot a halál- eset hatósági megállapítása alkalmával töltik ki.

amikor sok esetben valóban balesetre engednek

következtetni a haláleset beálltának körülményei s csak a későbbi vizsgálatok során derül ki. hogy a halál oka nem baleset, hanem öngyilkosság vagy gyilkosság volt. Az itt tárgyalt adatgyüjtésünkbe ezzel szemben csupán a végérvényesen megállapított halálos baleseti adatok kerülnek bele. A közúti for—

galmi baleseti adatokat gyűjtő statisztika eredmé- nyeivel szintén nem egyeznek ennek az adatgyüjtés—

nek a forgalmi halálos balesetekre vonatkozó ered—

ményei, mert előbbi csupán a közúti forgalomban előfordult baleseteket taglalja, míg az utóbbi adat gyüjtésünkben a forgalmi eszközök által előidézett összes halálos balesetek adatai bennfoglaltatnak. Az ipari üzemi baleseti statisztika adatgyüjtésével sem vagnak az itt közölt eredmények, mert ott csak azok a halálos kimenetelű balesetek vannak ki- emelve, melyeknél a sérült azonnal meghalt a bal—

eset színhelyén.

A különleges szempontok szerint folyó adat—

gyüjtésekkel szemben mutatkozó eltérések termé- szetszerűleg teljesen ki nem küszöbölhetők. Az egy- séges elvek alapján végzett baleseti statisztikára főleg azért van szükség, hogy az évről-évre begyűjtött ily adatokból bizonyos szabályszerűségeket megállapit- hassunk és különösen rámutathassunk egyes olyan kirívó jelenségekre, bajokra, hiányokra, melyek is—

merete az ellenük indítandó felvilágosító propa—

ganda vagy egyéb intézkedések helyes keresztül- viteléhez föltétlenül szükséges.

Áttérve mármost az 1931. évi 2038 halalos ki—

menetelű baleset adatainak részleges vizsgálatára, elsősorban az tűnik fel, hogy vidéken nemcsak