• Nem Talált Eredményt

Információs központok és hatásuk az üzleti életben megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Információs központok és hatásuk az üzleti életben megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 20.évf. 9,szám 1973.szeptember

Információs központok és hatásuk az üzleti életben

A F i n a n c i a l Times 1973. május 25-én Londonban f e n t i címmel kon­

ferenciát r e n d e z e t t . K i v e l a konferencián e l h a n g z o t t a k a t olvasóink számára i s érdekesnek t a r t j u k , alábbiakban közöljük d r . SATTLER Ta­

másnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara l o n d o n i kiküldöttjének h i v a t a ­ l o s jelentésót a konferenciáról.

George HENDERSON elnökölt a konferencián. HENDERSON az ASLIB e l ­ nöke és a CBD Research L t d . ügyvezető igazgatója. /A CBD kiadóválla­

l a t , információs központok számára j e l e n t e t meg útmutatókat, kéziköny v e k e t . /

Köszöntőjében a r r a m u t a t o t t rá, hogy még a legnagyobb vállalat sem l e h e t Önellátó üzleti információk terén, mert ez gazdasági öngyil kosságot j e l e n t e n e . Információ nélkül nem képzelhető e l s i k e r e s üzlet p o l i t i k a .

Derek H. CLARKÉ, a B r i t i s h L i b r a r y o f P o l i t i c a l and Economic Science /London School o f Economics/ könyvtárosa t a r t o t t a az első előadást Könyvtárak és k e r e s k e d e l m i tájékoztatás címen. Bevezetőül a könyvtár létrejötterői és fejlődéséről beszélt. Ma az intézmény v i ­ lágszerte i s m e r t ée valószínűleg a szakma legnagyobb s z e r v e z e t e .

Létrehozásakor az alapvető cél az üzleti világ információs igé­

n y e i n e k kielégítése v o l t , és ezért a hosszutávu s t a t i s z t i k a i adatok gyűjtéséből i n d u l t a k k i : alapos üzleti döntéseket többnyire csak hosz- szutávu analízis alapján l e h e t h o z n i . Ma sok világstatisztikai a d a t o t gyűjtenek, beleértve a demográfia, az oktatás s t b . témáit, mert a tár­

sadalomtudományok fogalmát szélesen értelmezik.

A könyvtár r e n d s z e r e s tájékoztatást t u d a d n i arról, hogy az o r ­ szágban h o l található meg egy kivánt információ. Ezért együttműködik a kormányzati könyvtárakkal, p l . a DTI /Department f o r Trade and I n - d u s t r y / könyvtárával, m e l y e t az egyes üzletemberek közvetlenül nem használhatnak. A könyvtár eligazítást t u d a d n i N a g y - B r i t a n n i a i g e n

e l t e r j e d t , specializált könyvtárainak gyűjtési köréről és természete­

sen az összes ASLIB B i r e c t o r y i a megtalálható állományában.

F e l t e t t kérdésre az előadó közölte, hogy az LSE könyvtára d i j t a - l a n u l használható.

A vitában megemlitették, hogy az üzleti élet h a j s z o l t és papír­

r a l túlterhelt managerei hajlamosak a tájékozódásra szánt időt csök­

k e n t e n i . Van-e az e r r e fordítandó időnek optimuma? E z z e l k a p c s o l a t ­ ban felvetették, hogy h e l y e s v o l n a a könyvtár használatáról akár szú­

rópróbaszerűen, akár reprezentatív mintavétel alapján felmérést ké­

szíteni. Ez az ASLIB f e l a d a t a l e h e t n e . A vállalatoknak általában az információk nem nagyobb szabású kutatási témák megalapozásához k e l -

(2)

Beszámoldk, szemlék, közlemények

l e n e k , hanem válaszokat keresnek n a p i , konkrét kérdésekre. Például egy a d o t t vállalat fejlődésének szakszerű és történelmi leírására,egy vállalat bonitására s t b . A vezetők részére adandó információkat szűr­

n i k e l l , ami megint csak sok problémát v e t f e l . K i f o g j a a szűrést végezni és az a k i csinálja, i s m e r i - e eléggé az információt felhaszná­

ló igényeit s t b .

Ilyenformán szóba került a tudományos kutatás és a g y a k o r l a t i élet igényeinek egy könyvtár keretén belül való egyeztetése. Az üzle­

t i életben f o n t o s a frisseség, aktualitás. CLARKÉ s z e r i n t a két igény között n i n c s ellentét. Az LSE könyvtár a f r i s s anyagot külön, a könyvtár legkönnyebben hozzáférhető helyén tárolja, szabadpolcokon ée ugy r e n d s z e r e z v e , hogy a szükséges müvet percek a l a t t meg l e h e t t a ­ lálni, most f o g l a l k o z n a k külön s t a t i s z t i k a i olvasóterem létesítésével.

Az információrobbanás következtében u j jelenség k e z d i felütni fejét, melyet az előadó " i n f o r m a t i o n r e s i s t a n c e " - n a k /információ e l ­ lenállás/ n e v e z e t t . Ez a maghatározás azonban nem pontos, mert az üz­

letemberek i g e n i s megkívánják a f e l d o l g o z o t t információkat.

líaurice LINE, a H a t i o n a l C e n t r a l L i b r a r y könyvtárosa arról be­

szélt, hogy a NCL más könyvtárakkal összeolvadva megváltoztatja a l a p ­ vető funkcióját,pő f e l a d a t a a dokumentáció-nyújtás l e s z . Ehhez átgon­

d o l t katalógus r e n d s z e r r e van szükség és ez általában helyigényes.

Most f o l y i k a gépesítés, ami lehetővé t e s z i mind a szerzők, mind a tárgykörök s z e r i n t i rendezést országos s z i n t e n ; a számítógépek a kórt i r o d a l m a t , a tároló könyvtárat i s megjelölve fogják megadni. A régi könyvek katalogizálása és ennek számitógépre való v i t e l e nagy f e l a d a ­ t o t j e l e n t , j e l e n l e g azonban már világméretekben megoldották, hogy minden a n g o l nyelvterületen megjelenő könyv kiadósakor megkapja a nemzetközi katalógusszámot. Ez óriási előny, de ugyanakkor gondot o¬

koz, hogy a könyvtárak csak egy-egy részterületet gyűjtenek. Ezt k i - vánja megoldani az adatoknak számítógépes központi feldolgozása.

A katalógusok térigényét ma már áthidalják a m i k r o f i l m e k és a katalógusok szabványosítása lehetővé t e s z i ezeknek országos, sőt v i ­ lágméretekben való összevonását. A számítógép kéthavonta m i k r o f i l m r e v e h e t i a katalógust, ez tehát m i n d i g naprakész l e h e t .

felvázolta egy elméletileg lehetséges jövőbeni r e n d s z e r körvona­

l a i t . Az információt kereső szakember kulcsszó alapján igényli a szá­

mitógéptől az i r o d a l m a t . Az üzleti élet k u l c s s z a v a i nyilván a n n y i r a konkrétek l e s z n e k , hogy azokra válaszul legfőképpen folyóiratcikkek, tanulmányok szolgálhatnak felvilágosítással, könyvekben általában csak egy-egy f e j e z e t erejéig lehetséges ez. Példaképpen a "gumifo­

gyasztás U3-Zélandban kulcsszót e m i i t e t t e . Gépi leolvasás alapján a kívánt kulcsszóra egy képernyőn jelennének meg a hivatkozások. A ka­

talógus alapjón megállapítja a z t i s , hogy a szóban forgó i r o d a l o m m i l y e n könyvtárakban áll rendelkezésre. A folyóiratok cikkeiből f o ­ tókópiák készülnek, a könyveket megküldik az igénylőnek. Műszaki ne­

hézséget j e l e n t az, hogy az e r e d e t i dokumentumok számitógépi olvasá­

sa, tárolása általában ma még nem realizálható; ezen részben s e g i t a f a k s z i m i l e átvitele, ez azonban elég drága. Egy o l d a l átvitelének költsége kb. 1 f o n t , és a könyvtárak még n i n c s e n e k az átvitelre szük­

séges vezetékekkel összekötve.

(3)

TMT 20.évi. 9.szám 1973.szeptember

Megkérdezték, van-e már b r i t folyóirat-katalógus. LIHB s z e r i n t van és géppel olvasható formájú. A B r i t i s h Museum könyvtára 4-5 éven belül m e g o l d j a ennek központi kezelését és utána b e v o n j a a hálózatba a l e g f o n t o s a b b szakkönyvtárakat, a társadalomtudományok területén p l . a LSE könyvtárát. Megjegyezte, hogy a gépesités e g y i k t e c h n i k a i p r o b ­ lémája az, hogy nehéz a szerzőket meggyőzni arról, hogy tanulmányaik és c i k k e i k cime jól f e d j e a t a r t a l m a t , de ne l e g y e n redundáns. A problémát e s e t l e g v a l a m i kulcsszám-rendszerrel l e h e t n e áthidalni és ezt a c i k k e k cime fölé n y o m t a t n i . Egyes országok egyes szakterülete­

ken már megoldották a gépi leolvasást: p l . az American Chemical So- c i e t y minden folyóiratát gépi olvasásra alkalmas formában állítják elő.

Ronald CLARKÉ a Rank Xerox munkatársa Információtovábbítás c i m - aiel a d o t t elő. Megítélése s z e r i n t az információk gyors továbbítására a jövő a telecopieré. Elemezve a különböző módszereket, beszélt a p o s t a , a t e l e f o n és a t e l e z előnyeiről, korlátairól. A t e l e c o p i e r nemcsak h a t s z o r gyorsabb, m i n t a t e l e x , de felhasználható r a j z o k o r ­ szágok közötti továbbítására i s . Ma már ez a fakszimile-átvitel lé­

nyegében csak bizonyos c o p y r i g h t problémák megoldását igényli. iia i s az a h e l y z e t , ami régen v o l t ! a kommunikáció elmarad a v e l e szemben támasztott igények mögött. Egy léglökéses repülőgép r a j z a i többet nyomnak, m i n t maga a repülőgép; a második világháború után több o r v o ­ s i szakmü j e l e n t meg, m i n t azelőtt összesen. A gépesített kommuniká­

cióról következő, tetszéssel f o g a d o t t példát említette: egy vállalat vevői folyószámláit számitógépre v i t t e o l y módon, hogy t a r t o z i k egyen­

l e g esetén a gép következő szövegű l e v e l e t postáz: "Az ön folyószám­

láinak a d a t a i t nyilvántartó számítógép vagyok. Megállapítottam, hogy Ön ... Összeggel t a r t o z i k . Ugy programoztak be, hogy amennyiben két héten belül nem e g y e n l i t i k i tartozását, e z t j e l e n t e n e m k e l l az i l l e ­ tékes számviteli vezetőnek. Ugy-e, egyetért velem abban, hogy kár v o l ­ na e z z e l a nagyon e l f o g l a l t managert terhelnünk?"

Angliában 1974-75 körül f o g megnyílni a t e l e c o p i e r r e l működő adatszolgáltató központ. Az előadd s z e r i n t ez hasonlóan f o n t o s ese­

mény l e s z , mint annak idején az első telefonközpont megnyitása v o l t . A j e l e n l e g i repülőgép helyfoglalásos r e n d s z e r h e z hasonlóan f o g működ­

n i .

Sürgős esetekben f a k s z i m i l e továbbítás i s lehetséges l e s z . így p l . egy vállalati központ a hálózat utján összes vidéki leányválla­

latának elküldheti postáját, célszerűen éjszakai továbbítással.Köny- nyen l e h e t , hogy a jövőben ez csökkenti a közlekedés problémáit és költségeit i s . Lehetővé válik, hogy sok manager a lakásán dolgozzék, kevesebb értekezletre l e s z szükség.

Alan ARMSTROWG, a K e l l o g I n t e r n a t i o n a l könyvtárosa Company I n ­ f o r m a t i o n Centres címen t a r t o t t előadást. I s m e r t e t t e saját munkáját.

A vállalat Könyvtárát nem könyvraktárnak t e k i n t i , hanem információs központnak. Szoros k a p c s o l a t r a v a n sz-"ikség a vezető és a vállalati könyvtáros között, mert a vezetőknek nem könyvekre és p r o s p e k t u s o k ­ r a van szükségük, hanem f e l d o l g o z o t t információkra. Ezek forrásai­

ként statisztikákat, a k o n k u r i e n s e k és vevők információt, p i a c i j e ­ lentéseket, kormányzati t e r v e k e t , trend-jelentéseket s o r o l t f e l . Kü­

lönösen hasznosaknak t a r t j a az I n d u s t r i a l A i d L t d . piacjelentéseit,

(4)

TÜI 20.évf. 9.szám 1973.szeptember

a Research Index t r e n d jelentéseit és a F i n a n c i a l Times információé szolgálatát.

Hegkérdezték, mennyit költ az előadó vállalata információk be­

szerzésére és feldolgozására. ARKSTRONG a l o n d o n i székhelyű vállalat költségkeretét mintegy 15-20 000 f o n t b a n a d t a meg, hozzátéve, hogy ezeknek a költségeknek az eredményességét számszerűen k i m u t a t n i s z i n ­ t e l e h e t e t l e n . A könyvtárnak f o l y a m a t o s tájékoztatást k e l l k a p n i a a r ­ ról, hogy a vállalatvezetést m i l y e n témák foglalkoztatják és termé­

szetesen készen k e l l l e n n i e a r r a i s , hogy esetenként felmerülő kérdé­

sekre reagáljon.

B e r n a r d C. PAREKDEK a ETI gépesített e x p o r t tájékoztató szolgá­

latát i s m e r t e t t e . Azoknak a vállalatoknak, melyek a gépesített szolgá­

l a t r a előfizetnek, három kérdésre k e l l válaszolniuk!

a/ M i l y e n i n , jrmációkra v a n szükségük?

Az információkat jellegük s z e r i n t 16 c s o p o r t b a osztották /vám­

változások, k e r e s k e d e l m i szerződések, kooperáciÓB lehetőségek, t r e n ­ dek s t b . / . A c s o p o r t o k közül 1 3 - r a elő k e l l f i z e t n i , 3 c s o p o r t a d a t a ­ i t díjtalanul szolgáltatják. Ezek: nemzetközi vásárok ismertetése két sv előrejelzéssel, t e r v e z e t t b r i t "hetek" és negyedévi h i r e k k b . 100 különböző országból.

b / M i l y e n országgal k a p c s o l a t b a n kér információkat?

c/ Melyek a vállalat k i v i t e l i c i k k e i ?

A vállalatok e x p o r t árulistáját brüsszeli nomenklatúra alapján tartják számon. Ehhez járulnak a szolgáltatások, továbbá a k o m p l e t t üzemek k i v i t e l e és a különféle fejlesztési programok, m i n t a m i l y e n p l . a környezetvédelem, a felsőoktatás fejlesztése s t b .

Évi átlagban k b . n a p i 200-250 információ jön be a b r i t k e r e s k e ­ d e l m i kirendeltségektől. A DTI-be való beérkezés után legkésőbb 72 órával a c i m z e t t megkapja az információt.

A rendszer most harmadik éve működik, világviszonylatban úttörő v o l t , már sok külföldi s z e r v tanulmányozta. J e l e n l e g 5600 előfizetője van és ezáltal az angol e x p o r t kb. 75-80j5-ával k a p c s o l a t o s a n szolgál­

t a t a d a t o k a t . A r e n d B z e r propagálására ebben az évben három hónapos próbaidőre bármely vállalat díjtalanul igénybeveheti a szolgáltatást.

983 vállalat élt a lehetőséggel.

A szolgáltatásról e d d i g beérkezett birálatok kifogásolták a szö­

vegek nem elég pontos voltát és a z t , hogy a termékek osztályozása nem eléggé részletes. T e k i n t e t b e k e l l v e n n i , hogy az előfizetők kí­

vánságai természetesen változnak p i a c o k és c i k k e k s z e r i n t .

Az e x p o r t ügynökségeknek ez a szolgéltatás nem f e l e l meg, mert érdeklődési körűk szélesebb, ők évi 100 fontért előfizethetnek a ÜTI D a i l y Gazette cimü kiadványára.

A DTI haszna a rendszerből az, hogy ezáltal s z i n t e a t e l j e s i p a r e x p o r t érdeklődését gyűjti be, és ennek alapján i s tájékoztatja a külszolgálatot teljesítő k e r e s k e d e l m i tanácsosokat.

(5)

TMT 20.évf. 9.szám 1973.szeptember

A r r a a kérdésre, hogy van-e visszajelentés, az előadd igenlően válaszolt: főleg a r o s s z információkat kifogásolják. A r e n d s z e r hasz­

nát kérdőives közvéleménykutatással igyekeznek felmérni.

B a r r y BATEMAN, egy a n g o l beruházási piackutatási vállalat i g a z ­ gatója Gépesített beruházási tájékoztatás cimen t a r t o t t előadást.

Arról beszélt, hogy n y u g d i j a l a p o k n a k és egyéb U n i t Irust-öknek m i l y e n beruházási információkra v a n szükségük. /Részvény árfolyamok és azok mozgása, ezek v i s z o n y a az összmozgáshoz, vállalatok profitjának a l a ­ kulása, vállalatok összehasonlítása más szakmabeli vállalatokkal,fiz kamatozású értékpapírok árának alakulása s t b . / Az előadó vállalatánál egy IBM számitdgép d o l g o z z a f e l az a d a t o k a t és az előfizetők F e r r a n t i adatvégállomással, p o s t a i kábeleket felhasználva, gombnyomásra képer­

nyőn kaphatják a szükséges informácidkat. J e l e n l e g 150 i l y e n adatvég- állomáe működik az Egyesült Királyságban. Az adatbank az adatok n y i l ­ vánosságra h o z a t a l a után félárával már tárolja a z o k a t .

Központilag tárolnak továbbá K a g y - B r i t a n n i a gazdaságára v o n a t k o ­ zó ökonometrikus m o d e l l e k e t , a jövőben gondolnak külföldi modellek tárolására i s .

A modellről magárdl nem mondott bővebbet, a z t e m i i t e t t e , hogy ez brosúrákból megismerhető. A szolgáltatás áráról sem a d o t t felvilágo­

sítást, csak a z t közölte, hogy csökkenő tendenciájú. Az a d a t o k a t köz­

vetlenül a tőzsdéről s z e r z i k be.

C h r i s t o p h s r JOHBSOK, a F i n a n c i a l Times üzleti vállalkozásainak igazgatója t a r t o t t a a befejező előadást "Egy k e r e s k e d e l m i információs szolgáltatás működése" cimen.

A F i n a n c i a l Timee 1971-ben h o z t a létre egyéb üzleti vállalkozá­

s a i t , melyek közül ezen a konferencián két vállalkozás j e l e n i k meg, az e g y i k a k o n f e r e n c i a rendezés, a mánik az SVP / s ' i l vous p i a i t / i n ­ formációs szolgálat.

Az információs központokat több szempont alapján l e h e t c s o p o r t o ­ sítani: általános vagy s p e c i f i k u s információkat n y u j t a n a k - e ; rövid időszakra vagy több évre visszamenően képesek-e a d a t o k a t szolgáltat­

n i ; saját forrásokkal r e n d e l k e z n e k - e vagy az adatok nagy részét k i - vülről k e l l - e beszerezniük; m i l y e n gyorsan képesek a f e l t e t t kérdé­

sekre válaszolni /a tudományos kutatásban a gyorsaság kevésbé f o n t o s , az üzleti életben nagy jelentőségű/; automatizált vagy munkaigényes-e az információ; m i l y e n mértékben nyújt kész, f e l d o l g o z o t t tájékozta­

tást, ahogyan p l . a DTI i s m e r t e t e t t rendszere "ready-made" informáci­

ót nyújt s t b .

F e n t i szempontok s z e r i n t i s m e r t e t t e a F i n a n c i a l Times szolgálta­

tásait, melyek az SVP nemzetközi információs hálózat részét képezik.

Az SVP Franciaországból i n d u l t k i , a benne való részvételért a F i n a n ­ c i a l Times járadékot f i z e t .

A F i n a n c i a l Times átfogó információt ad, kevésbé s p e c i f i k u s t . Nagyon f r i s s adatok állnak rendelkezésre, történelmiek kevésbé. Az adatok nagy részét, amennyire csak megoldható, házon belül tárolják.

575

(6)

Beszámolók, szemlék, közlemények

Abból a célból, hogy " t e s t h e z - s z a b o t t " felvilágosításókat t u d j a n a k a d n i , nem az a u t o m a t i k u s , hanem a munkaigényes u t a t választották; a kérdésekre gyorsan, t e l e f o n o n i s válaszolnak.

; i a ^ előny, hogy a szolgálat egy n a p i l a p h o z kapcsolódik, melynek csau a agy-Britanniában magában n a p i 750 000 olvasója v a n . legelőször t e L . i t magát a n a p i l a p o t dolgozzák f e l , n a p o n t a kb. 1000 lapkivágásban,

„zekét országonként, ezen belül témánként tárolják. Van ezen kivül t e ­ matikus felosztás i s , tárolnak életrajzi és vállalati a d a t o k a t . Fran­

ciaországban az SVP szolgálatnak j e l e n l e g k b . 12 000 előfizetője v a n , Angliában még csak 4-500.

A r r a a kérdésre, hogy t e l e x e n i s l e h e t - e információt kérni, JOHNSON igenlően válaszolt, de hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a kérdést nagyon szabatosan k e l l megfogalmazni.

Az egész napc; konferencián k b . 100 fő v e t t részt.

A kommunikáció néhány problémájáról

Köztudott és természetesnek ható tény, hogy a tudomány ős t e c h ­ n i k a fejlődése szükségessé, egyszersmind p e d i g lehetővé i s t e t t e a legszélesebb körű kommunikációt. Kevésbé i s m e r t azonban az a körül­

mény, hogy gyakran éppen ez a fejlődés egyben kerékkötője i s a haté­

kony kommunikációnak. /Amikor kommunikációról beszélünk, i t t most e l ­ tekintünk annak általános és kulturális vonatkozásaitól, és csupán csak e g y i k - de a fejlődés szempontjából l e g f o n t o s a b b - funkciójával, az elért eredményekről szóló i s m e r e t e k , információk közvetitésével, i l l e t v e befogadásával f o g l a l k o z u n k . /

A KOkMJNIKÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE

A kommunikáció szükségességéhez nem fér kétség. Az i s m e r e t e k be­

fogadása iránti készség, az érdeklődés a világ d o l g a i iránt ma, na­

gyobb, mint az emberiség fejlődésének e d d i g bármelyik szakaszában v o l t . Az egyéni igényeknél, érdeklődésnél azonban meg erősebb a tár­

sadalom szükséglete. A kutatás, a termelés szakembere semmiképpen nem l e h e t meg kommunikáció nélkül, akár csak részleges kommunikációs elszigeteltságének a társadalom vallaná kárát. A fejléces lényegében

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A nevek tehát attól függően lehetnek elsőd- legesen azonosító elsődleges adatok vagy másodlagosan azonosító metaadatok, hogy milyen szerepben használatosak: a

Ahogy szinte gondolkodás nélkül vagyunk képesek bet ű ket pa- pírra vetni, és számtani alapm ű veleteket elvégez- ni, úgy az információs társadalom

Az információs menedzser szerepe az, hogy optimalizálja ezen erőforrások összetételét é s kihasználását; hogy a szervezeten belül, amennyire csak lehetséges,

vakban kialakított központok a modern információs technika segítségével lehetővé teszik a lakosság számára az információs technika helyi hasznosítását, de

Mint ismeretes, az ipari társadalomban a tőke a legfontosabb stratégiai erőforrás. Ha az információs társadalomra, ül. az információs gazdaság dinamikus

Nem valószínű, hogy a fogyasztók vásárlási szokásai megváltoznának, ha információs gépek vagy információs szolgáltatások beszerzésére keriil sor.. Mielőtt erre

Ha a képzés fejlesztését a kérdeznj-tudás, az elemzési készség és a személyek közötti kommunikáció kulcsfogalmaira építjük, a tananyag talán nem az lesz -Margaret Mead

De ennek a fordítottja is igaz: a magyar NTMIR szervek eredményei tárgyi garanciái annak, hogy a saját országos rendszer kifejlesztésében az NTMIR vonal ne járulékos,