Blalse Cronin
Universlty of Strathclyde. Glasgow
Az információmenedzsment alapjai
A verseny és a hírszerzés egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Az Információnak a piaci ver
senyben látszott szerepéből adódik, hogy az Információ a vállalatok lényeges erőforrásai közé tar
tozik. Az Információs tevékenység nem egy sor funkció, hanem a vagyon- és eszközállomány menedzselését felenti. Mit értünk az Információs rendszerek átlátszósága és a totális minőség követelményéből fakadó totális Információn? Az Információs Ipar szakemberszükségletének elemzéséből az is kiderül, hogy milyen típusú Információs szakemberekre lesz a jövőben a leg
nagyobb szükség.
Verseny és hírszerzés
Háborúban a hírszerzés befolyásolja a hadművele
teket, s a megtudott vagy tudni vélt Információk ha
tározzák meg, hogyan mobilizálják é s vetik be a csa
patokat. T e r m é s z e t e s e n van kivétel e szabály alól. Ha a hírszerzés jobban működött volna, a könnyűlo
vasság v é r e s e n összeomlott támadása a krími háborúban vagy Custer tábornok csapatának felmor
zsolása az indiánok földjén nem került volna be a történelemkönyvekbe. A hírszerzés az üzleti döntése
ket is befolyásolja: ha jobban működött volna az ISC- technológlákra vonatkozó hírszerzése, a Ferranti In- ternationalnek nem kellett volna leírnia 350 millió dolláros veszteséget, 8 nem kellett volna átadnia radarérdekeltségét a GEC-nek 1990 elején.
A szervezetek e g y m á s közti v e r s e n y é n e k az az alapja, hogy különböznek egymástól az alábbi dimen
ziók egyike-másika mentén;
• termékválaszték,
• Innovációs készség,
• minőság,
• a vásárlók igényelnek kielégítése,
• szabadalmazott (kizárólagos) tudás,
• működési terület é s fókusza,
• költségek,
• imázs.
A piaci versenyben tudnod kell. hogy v e r s e n y t á r said képesek-e, hogyan é s miben konkurálni veled.
É r t e s ü l é s e k r e van s z ü k s é g e d erős é s gyenge olda
laikról, stratégiai célkitűzéseikről. Különbséget kell tenned a nyilvánosságnak szánt pózaik é s valós szándékaik között. Ismerned kell a piac hangulatát is; mire van fogyasztóidnak s z ü k s é g e , mit óhajtanak, mit engedhetnek meg maguknak.
Hogy v e r s e n y t á r s a i d előtt járj, tudnod kell, ml lehetséges, c s a k ú g y mint azt, mi a valós helyzet (mennyire reális veszély egy lappangó új v e r s e n y z ő belépése, egy meglévőt kiváltó új termék vagy szolgáltatás f e l b u k k a n á s a ) : ml történhet még azon túlmenően, ami máris történőben van (ez s z ü k s é g e s s é teszi a termékek nyomon követését vagy a m a k r o k ö r n y e z e t áttekintését). Mindehhez a kulcs a
s z é l e s e n értelmezett, sok forrásból táplálkozó é s in
tegráltan kezelt értesülés: az Információmenedzs
ment rugalmas rendszere alapján lehet kiépíteni a szervezeten belül a totális értesülés képességét [1].
A szabályok újrafogalmazása
Az üzleti életben Innováció az, hogy a dolgokat valaki képes m á s k é p p csinálni: jobban vagy ötlete
sebben. Nem csak egyszer, hanem Ismételten. A sikeres cégek alkalmazkodó szervezetek, amelyek lankadatlan Innovációra képesek. S az innovációt az információ táplálja.
Az üzlet játék, játákosokkal, akiknek stratégiájuk, haditervük van. Vannak játékszabályok (társulási törvény, szellemi tulajdonosi jogok, s z a b v á n y o k stb.), játékvezetők (számvizsgálók, s z a b á l y o z ó testületek, kereskedelmi e g y e z m é n y e k ) , kockázatok (politikai és p é n z ü g y i változások: a forgalombahozatal feltéte
lei). A játékosok ugyan néha megszegik vagy meg
kerülik a szabályokat, de ez nem ajánlatos.
Az okos játékosok azonban a szabályok m e g v á l toztatását érik el. Jelentős innovációk (amelyek gyak
ran az információs technológia újszerű alkalmazásá
val járnak együtt) ténylegesen átírják a j á t é k s z a b á lyokat (gondoljunk csak a számitógépes helyfoglalási rendszerekre a légi közlekedésben, a távrendelésre a gyógyszerellátásban vagy a k ö n y v k e r e s k e d e l e m b e n , az ATM-ekre a bankéletben). Ezek e g é s z e g y s z e r ű e n megváltoztatják az üzletmenetet.
Az okos vállalat
A korszerű vállalatnál az értéknövelés elsődleges forrása az információ:
"Ahogyan a hagyományos értelemben vett munka a legtöbb iparágból kiszivárog, ás a tőke világszerte megvásárolható áruvá lesz, az információs technoló-
Cronln, B.: A i Információmén ed zamanl alapjai gla a szervezel versenyképessége megteremtésének
eszközévé vilik, ami a versenyszellemet ösztönzi - a menedzsmentbe fektetett beruházásokkal egyetem
ben. Ezt a trendet már tükrözi a számítógépipar, ahol az eladott termékek árának csak mintegy 3%-a a köz
vetlen munkaráfordítás" [2],
Az Információs tőke é s források (Információs tech
nológia é s rendszerek, Információs szakemberek, he
lyileg előállított é s kívülről beszerzett információs javak ás szolgáltatások) hatékony m e n e d z s e l é s e e r e d m é n y é n e k tekinthető a helyzeti előnyből fakadó befolyásolás. Az információs menedzser szerepe az, hogy optimalizálja ezen erőforrások összetételét é s kihasználását; hogy a szervezeten belül, amennyire csak lehetséges, megteremtse azokat a feltételeket, amelyek a kreativitást táplálják; hogy a maximumra növelje az előállított értéket. Ez egyaránt é r v é n y e s a nyilvános é s magánszektorra, habar a célok, a felada
tok, a minőségi mércék é s a teljesítménymutatók természetszerűleg eltérőek.
Vagyonmenedzsment
A könyvelési terminus technikusok szerint egy szervezet vagyona behajtható követelésekbőt, eszmei aktívákból (pl. vevőkör, szabadalmi jog), forgótőkéből é s állóeszközökből áll (1. ábra). Például a raktári készlet mobilizálható forgótőkének minősül ( k é s z p é n z r e váltható át), míg a c é g épületei é s mun
kagépei állóeszközöknek, megfogható vagyontár
gyaknak tekintendők. A c é g Jó híre (védjegy, márka- Jelzés, alapítási é v stb.) viszont fontos eszmei aktíva, megfoghatatlan valami, ami azonban n é h a meghalad
hatja a könyvelési értéket.
Megfogható Megfoghatatlan
Változó
Készpénz Kintlevőségek
Árukésztet Személyzet
Ingatlan Berendezés,
Állandó felszerelés Eszmei aktíva (goodwill)
L á b r a Vagyon
Miből áll egy szervezet Információs vagyona?
V e g y ü n k például egy egyetemet (2. ábra). A mobilizál
ható forgótőkéhez sorolhatók a kiadványok (amelye
ket a kutatóhelyek, tudósok, intézetek, az egyetemi nyomda állít elő) é s az oktatási segédletek (pl. a nyi
tott vagy levelező oktatási formákban használt tananyagok). Az állóeszközök közé tartozik többek között a könyvtári rendszer é s a campuara kiterjedő hálózat. Az eszmei aktívákra példaként (Információs értelemben) az egyetemi személyzet konzultációs kapacitása é s gyakorlata hozható fel.
Megfogható Megfoghatatlan
Változó
Speciális ismeretek anyagai
Kutatási publiká
ciók
Oktatási segédle
tek
Szakértői tudásbázisok Konzultáció, ta
nácsadó kapa
citás
Laboratóriumok Könyvtárak Számítóközpont Számítógépes és
hírközlési háló
zatok
Jó hír, tekintély
2. ábra Az egyetemi campus Információs vagyona A következőkben v e g y ü k egy könyvtár vagy doku
mentációs központ információs vagyonát (3. ábra). A forgótőkére a legkézenfekvőbb példa a könyvállo
mány, míg a személyzet szakmai felkészültsége é s gyakorlata (a bibliográfiai munkán kezdve a rendszer-
Megfogható Megfoghatatlan
Változó
Könyvállomány Különgyűjtemények
A szolgálat mi
nősége
A személyzet fel
készültsége
Könyvtári helyisé Kötelespéldány-
gek jog
Állandó Berendezés, fel
szerelés
3. ábra Könyvtári vagyon
TMT 38. évf. 1991.5— 0. « .
t e r v e z é s e n át az információelemzésig) kulcsje
lentőségű az eszmei aktívák között. S mint minden szervezetnél, e helyiségek é s a b e r e n d e z é s e k az állóeszközök kategóriájába tartoznak. Mondjuk egy nemzeti k ö n y v t á r b a n a köteles példányokhoz való jog a javak jelentős összetevője (ugyanis alapja egy meg
lehetősen széles é s mély terméksornak, amelyet egyébként nem lehetne előállítani).
Egy új paradigma
Történetileg az információs tevékenységet mind a tantervekben, mind pedig a gyakorlatban ú g y ha
tározták meg. mint egy sor funkció (a beszerzéstől a visszakeresésig) menedzselését (4. ábra). E megrög
zött gondolkodás k ö v e t k e z m é n y e néha az lehet, hogy eltolódnak a célok. M á s szóval: elmosódhat egy-egy speciális funkció értelme, tisztázatlanná válik a más funkciókhoz, sőt ez információs stratégia e g é s z é h e z való viszonya.
Funkciók menedzselése
Gyarapítás
Feldolgozás
Raktározás
A vagyon menedzselése
Szakmai tudás
E probléma leküzdésének egyik módja az, ha (elis
merjük, hogy az információs t e v é k e n y s é g alapvetően egy vagyonállomány menedzselését jelenti. Az In
formációs t e v é k e n y s é g g e l kapcsolatban a javakat hat kategóriába soroltuk, de nem mindegyik jelentke
zik valamennyi esetben. A v a g y o n t á r g y a k csak akkor sorolhatók a javak közé, ha az információs központ maga rendelkezik helyiségeivel, bútorzatával é s fel
szerelésével. A kulturális örökség tételei inkább egy archivális vagy t u d o m á n y o s könyvtárral ö s s z e f ü g g é s b e n merülnek fel, s nem egy olajvállalat műszaki információs központjában.
Az IT/IS (Information Technology/Information Sys
tems) kategóriájába sorolható javak jelentősege ugyancsak változó: ahol sokat ruháztak be a számító
gépes é s telekommunikációs rendszerekbe, nagy a lehetősége annak, hogy olyasmikkel foglalkozzanak, mint a berendezések menedzsmentje, lízingelése, hátózatosítás, IT-ismeretek é s k é s z s é g e k oktatása stb.
L é n y e g e s , de gyakran alábecsült vagyon az In
formációs munkaerő szakmai é s technikai felkészült
sége. Az Információs menedzsernek azon kell lennie, hogy ezek az ismeretek é s k é s z s é g e k teljes mérték
ben kifejlődjenek, é s hatékonyan legyenek bevetve.
Egy élenjáró információs szolgálat stratégiai szerepe az, hogy tanáccsal, képzéssel é s e g y é b támogatással segítse az anyaszervezet más részlegelt vagy a külső piacokat, s ezáltal szilárdítsa meg saját tekintélyét é s helyzetét.
Az 1. táblázat mátrixa az információs javak mene
d z s e l é s é n e k különböző lehetőségeit mutatja be. Az egymást kölcsönösen kl nem záró alternatívák sora az azonnali eladástól a k o n c e s s z i ó k o n (engedélyt adni harmadik félnek például kormányzati adatál
lományok piacra vitelére) át a külsőkkel kötött s z e r z ő désekig (pl. kereskedelmi ellátótól megvásárolni egyes specializált Információs szolgáltatásokat) terjed.
Visszakeresés
Tájékoztatás
Jó hír, tekintély (goodwill]
Információtechnológia, információrendszerek
IIT/IS)
Kulturális örökség
4. ábra Kél perspektíva
Átlátszóság és átlátszatlanság
A javaknak rejtett értékük Is lehet. Az Információs menedzser egyik feladata, hogy aktivizálja a rejtett értéket. Ami a legtöbb szervezetben valóban számít, az a használati érték. Különböző okok gátolhatják az érték felismerését: nem jön létre kapcsolat egy e s e m é n y é s egy bizonyos Információköteg között (a kirakós játék utolsó darabja hiányzik); a meglévő adatok tömege (vagy nem megfelelő tálalása) eltakar
ja a fontos tényezőket é s ö s s z e f ü g g é s e k e t (Ismere
tekkel való túlterhelés). Egyes esetekben a strukturá
latlanság okozhat problémát, másokban a túlszerve- zettség e r e d m é n y e z h e t i a rövidlátást vagy az alkalom elszalasztását. (Swanson irta le a logikailag ö s s z e függő, de e g y m á s s a l ö s s z e nem kötött publikációk halmazalt (3j.)
Cronln, B : Az lnformáclómen«dr«ment alapfal 1. táblázat
Az Információi vagyon menedzselésének mátrixa
Opctó Állomány Tulajdon Szakmai tudás J ó hir IT/IS Kulturális
(ingatlan) alap örökség Eladás
Lízingelés Koncessziók Külsőkkel kötött
szerződések Újraértékelés Hasznosítás
Hogyan lehet csökkenteni az órtékek e l v e s z t é s é ből adódó kárt? Feltehetően azzal, hogy a meglévő In
formációs rendszerek é s szolgáltatások fokozott igénybevételére ösztönzünk, hogy a k ö z r e m ű k ö d é s arányát növeljük, A társadalmi é s a mechanikus rend
szerek használata lehet elbűvölően e g y s z e r ű vagy ei- kedvetlenítően bonyolult. Ez alól az információs rend
szerek sem kivételek. A használatot hátrányosan befolyásolja a szakzsargon (parancsnyelv), a bonyo
lult szerkezet (gondoljunk csak az osztályozási táblá
zatokra, az egyetemi könyvtárak rendjére), a jogo
sultság m e g s z e r z é s é n e k ceremóniája (ki kaphat é s kl nem Jelszót egy rendszer használatához), a bürokrá
cia (kormányzati levéltárakhoz vagy adatállományok
hoz való hozzáférés), az á r k é p z é s (az onllne adatbázi
sok területén), a s z a b v á n y o k hiánya (a katalogizálás
ban, a Jelzetelésben, a d o k u m e n t u m c s e r é b e n ) . Az átlátszó á s átlátszatlan rendszerek elsődleges és másodlagos jellemzőit, valamint működési feltéte
leit é s következményeit a 2. é s 3. táblázat mutatja. E két táblázatot e g y s z e r ű , de hasznos diagnosztikai e s z k ö z k é n t lehet alkalmazni. A nyitott (átlátszó) rend-
3. táblázat
Átlátszatlan rendszerek
2. táblázat
Átlátszó rendszerek
Nyitottság ElsödlegeaJellegzetesaég Szabványok
Egyenlő hozzáférés Másodlagos jellegzetességek Közzététel
világos szerkezet
Kevés szabály Működési feltételek Kevés átfedés
a feldolgozásben Elszámoltathatóság
Tényleges kölcsönhatás Következmények A kezelés könnyű Következmények
elsajátítása
Széles körű elfogadás
Zártság
Helyi kifejezések használata Elltlzmus Titkolódzás A világos szerkezet
hiánya Túlezebályozás Többszörös feldolgozás Mellébeszélés
Evlckélés A kezelés nehéz
elsajátítása
Korlátozott elfogadottság
Elsődleges Jellegzetesség
Másodlagos Jellegzetességek
Működési feltélelek
Következmények
szernek legyen világos felépítése, kevés szabálya, é s ne tegye s z ü k s é g e s s é a többszöri feldolgozást. Meg
felel az adott rendszer ezeknek a k ö v e t e l m é n y e k n e k ? Mi a v é g e r e d m é n y e Összevetésének más, hasonló rendszerekkel? Másfelől az átlátszatlan (zárt) rend
szereket a világos felépítés hiánya (nehéz bennük a tájékozódás), a túlszabályozottság é s a többszörös feldolgozás (ugyanannak az Információnak több módon, formában vagy hordozón történő feldolgozá
sa) jellemzi.
Totális minőség - totális Információ
Mind az Iparban, mind a szolgáltatásban széles körben foglalkoztak a totális minőség fogalmával, amelyet a következőképpen lehet meghatározni:
'Az a vállalat, amely a minőségre koncentrál, köze
lebb kerül vásárlóihoz, és felismeri, miben kell /avul
nia. Az eredmény az, hogy a vásárlók azt kapják, amit valóban óhajtanak, s nem azt, amit az eladó hite sze-
TMT 38. évf. 1991.5- 6. K.
rlnt kapnlok kellene... A totális minőság annak a kul
turális forradalomnak az eszköze, amely mindenkivel megérteti, hogy végső soron nincs mentség semmi
féle hibára az adott termékben vagy szolgáltatásban' (4).
Mór vannak jelel annak, hogy az Információs szakma, ha bizonytalanul Is, de tudatában van ennek a fogalomnak. Mégis, mindmáig Inkább az tűnt fel, hogy a totális minőség fogalma hiányzik mind a szak
mai irodalomból, mind pedig a szakmai gyakorlatból.
A költségvetési szigorítások, az elszámolási kötele
zettság követelményei é s az intormációs szolgáltatá
sok nyújtásának növekvő költségei különös hang
súlyt helyeztek a minőség kérdéseire. Mérhető-e a minőség? Milyen eljárások é s mutatók vannak ehhez? Mit jelent a minőségi garancia az információ
menedzsment viszonylatában? Hogyan lehet figye
lemmel kisérni a fogyasztói elégedettség mértékét?
S z á m o s tanulmány bizonyította a közpénzekből fenntartott, a nyilvános szektorhoz tartozó Informá
ciós é s tájékoztató szolgálat nem kielégítő voltát, a s z a k m á v á válás fokozódása ellenére. Az onllne szolgáltatások eladóinak még nem sikerült behatolni a laikus piacra; az onllne keresések többségét még mindig az információs papság tagjai közvetítik. Az elektronikus információs ipar a szolgáltatásellenes kultúra klasszikus vonásalt hordja: a rendszerekből hiányzik a "vendégszeretet", Inkább e g y s é g e s menüt adnak, semmint a la carte kiszolgálást.
Megrőgzőttség é s arrogancia a tervezők é s az eladók oldaláról, pénzügyi megszorítások é s szerzett jogok - mindezek együttesen lassítják az innováció ütemét. Az e r e d m é n y ? Elégedetlen használók é s az értékes Információs javak optimálistól elmaradó hasznosítása.
A totális minőség a totális Információtól függ: a kockázatra, a kötelezettségekre, a megszorításokra, a magatartásokra, a helyzetek változékonyságára, a természeti é s társadalmi struktúrákra, az anyagokra, a szolgáltatásokra é s az emberekre vonatkozó In
formációktól. Ez u g y a n ú g y é r v é n y e s egy tengeri olajfúró torony megépítésére, egy laboratóriumi kísérlet lefolytatására, egy orvosi diagnózis felál
lítására, mint egy kurrens tájékoztató szolgáltatásra.
Totális é s releváns Információt kívánnak a használók.
Nem számit, milyen forrásból ered, mikor é s hogyan válogatják é s teszik tisztába. Ami számit: aktuális, é r v é n y e s é s odaillő legyen. A ma Információs mene
dzsere a minőségi garanciát az egyik legfőbb gondjá
nak tekinti
Információmenedzsment és a minőség garantálása
A n é p e s s é g e g é s z s é g e (amelyet a morbiditás é s a halandóság aránya tükröz) az élet minőségének egyik kulcsmutatója. Napjainkban az e g é s z s é g minősége (tágabban az élet minősége) fokozódó mér
tékben függ az információmenedzsment minőségétől.
A National Health Service (NHS = O r s z á g o s E g é s z s é g ü g y i Szolgálat) Angliában egy komplex, több milliárd fontot forgalmazó "üzletág". Egyben N y u g a t - E u r ó p a legnagyobb munkáltatója. Az e g é s z s é g ü g y nemcsak betegségekkel, orvosságokkal é s kórházi ágyakkal foglalkozik; beletartozik az Informá
ciómenedzsment Is (a páciensekre v o n a t k o z ó in
formációk, a kórházi t e v é k e n y s é g elemzései, Járvány
ügyi adatok, műszaki újdonságok, klinikai vizsgálati adatok, költségtényezők, gyógyulási arányok stb.).
A növekvő igénybevétel é s az emelkedő kezelési költségek következtében óriási jelentősége van a hatékony, hatásos és gazdaságos menedzsmentnek.
"Az NHS információintenzlv szervezet, mivel a kezelés szempontjából a páciensekre vonatkozó és a
klinikai információktól, hatékony működtetésének megszervezése szempontjából pedig a szervezeti ós vezetési Információktól függ" 15].
Az NHS javasolt á t s z e r v e z é s é n e k e r e d m é n y e k é p pen minden szinten hivatalosan is elismerték az In
formációmenedzsment fontosságát [6). V e g y ü k csak tekintetbe az alábbi négy területet.
• Az anyagi erőforrások menedzsmentje: ö s s z e h a sonlító Információk az orvosok számára, akiknek a kezelésre vonatkozó döntései meglehetős p é n z k i adásokkal járnak (ml a legjobb, legköltséghaté- konyabb kezelés egy adott esetben?). Az e g é s z ségügyi hatóságoknak összesített információkra van s z ü k s é g ü k ahhoz, hogy megállapíthassák a helyi e g é s z s é g ü g y i követelményeket, s ö s s z e h a sonlíthassák a kórházak teljesítményét.
• Orvosi felülvizsgálatok: jobb információra van s z ü k s é g a különböző kezelések eredményeiről, hogy az orvosok Összevethessék é s kiértékel
hessék döntéseiket.
p> K ö r z e t i orvosi szolgálat: a körzeti orvosok (közösségi orvosok) gyorsabb é s pontosabb in
formációt igényelnek, hogy megjavíthassák bete
geik ellátását (az orvosi feljegyzések számitógép
be vitele; a járóbetegek bejelentkezési rendszerei;
információs kártyák bevezetése; hordozható számítógép használata).
• Kereskedelmi Információ: a javasolt á t s z e r v e z é s szerint az e g é s z s é g ü g y i hatóságok é s a körzeti or
vosok nagyobb csoportjai önálló költségvetéssel fognak rendelkezni a helyi lakosság (általában 250 000 fő) e g é s z s é g v é d e l m i szükségletelnek kielégítésére, s e költségvetésük keretei között fognak s z e r z ő d é s e k e t kötni az orvosi szolgáltatá
sokat nyújtó kórházakkal. Ezért jobb költséggaz
dálkodási, figyelemmel kisérd é s előrejelző e s z k ö zökre lesz s z ü k s é g ü k ; más szóval jobb vezetési In
formációs és döntés-előkészítő rendszerekre.
A felismerést tettek követték: az NHS oktatási résziege egy ambiciózus országos programot Indított az információmenedzsment é s -technológia terén, hogy tudatosítsa az orvoal, ápolói, vezetői é s admi
nisztrátor s z e m é l y z e t b e n a korszerű gondolkodást é s gyakorlatot.
Cronln, B.: A l Információmenedzsment alapjai
Közigazgatás ás Információmenedzsment
Az Információmenedzsment fontosságának felis
merése nem korlátozódik az e g é s z s é g ü g y i szektorra.
1984 óta a Pénzügyminisztérium állt annak a kez
d e m é n y e z é s n e k az élére, amelynek célja megállapí
tani, ml módon lehetne térítésért értékesebb szolgál
tatásokat kapni a kormányzati Információs torrásoktól [7). Azóta egy sor vizsgálódást bonyolítottak le e területen, s az eddigi e r e d m é n y e k biztatóak. Az In
formációmenedzsmentnek a Pénzügyminisztérium ál
tal megfogalmazott fő célkitűzéseit a 4. táblázat tartalmazza.
4. táblázat
A l Információmenedzsment céljai
•
•
•
Az információs ipar
Kiterjedt é s egyre növekvő az Információs felké
szültség iránti kereslet. Az angliai Információs ipar a bruttó belföldi termék durván 7,5%-át állítja elő.
N ö v e k v ő Iparágról van s z ó , amelyben viszonylag kevés multinacionális vállalat működik, de amelyen a kis, specializált cégek özöne jelentkezik. Az angol In
formációs ipar legfrissebb áttekintése alapján az 5.
táblázat sorolja tel néhány nagyobb vállalkozás In
formációs leányvállalatát [8]. A financiálisán erős anyavállalatoknak igen fontos szerepük van egy olyan szektorban, ahol a nyereségességet nem lehet máról holnapra elérni.
T e r m é s z e t e s e n e terület nem minden alkalmazottja l n formációs azakember, de az 1995-re vonatkozó elő
rejelzések azt mondják, hogy az Információs Iparon belül több mint 4,6 millió lesz az információs munka
helyek s z á m a [9] (lásd 6. táblázat). Ez e s z á m az in
formációs munka Igen tág értelmezésén alapszik. Ha klasszikus értelemben Információs dolgozókként csak a felsőfokú Információs szakképzettséget szer
zetteket (vagy a különféle szakmai testületek tagságát) v e s s z ü k figyelembe, a s z á m sokkal kisebb lesz, mintegy 27 000-től 1 6 4 - 328 000-ig [10].
Hol lesznek ezek az állások? Valamilyen fogalmat lehet alkotni a 7. táblázat adataiból, amelyek az in
formációs Ipar különféle szektorainak a hozzáférhető legutóbbi é v e s forgalmát mutatják. Ez a könyvtári
Ebből semmi sem jelent újdonságot: az Informá
ciós erőforrások menedzsmentje az E g y e s ü l t Államok szövetségi kormányának idevágó politikájá
ból nőtt ki az 1970-es évek közepén, s a vállalati szektor az 1980-as évek elején, a felsőoktatás pedig az 1980-as évek közepén hangolódott rá. É r d e m e s felfigyelni arra. hogy az Információ fontosságának tudatosodása befolyásolja a munkaerőpiacot Is: a nyilvános, a magán- é s az alapítványi szektor részéről igen élénk kereslet nyilvánul meg az informá
ciós szakemberek é s információs menedzserek iránt.
Ez viszont a kínálat oldalára van kihatással: milyen oktatási programokkal é s tantervekkel lehet e keres
letet kielégíteni?
automatizáció 23 milliójától a vállalati é s tőzsdei in
formáció (a Reuters forgalmával együtt) több mint egymilliárd fontjáig terjed. Ezt az iparágat n e h é z akár
csak megközelítő pontossággal Is számszakilag leírni; alig lehet pontos adatokat kapni kiterjedésére:
szakképzettségi é s szakmai hátterét tekintve a végte
lenségig heterogén az általa alkalmazott munkaerő.
Mégis, egyre növekvő s z á m b a n veszi föl az Informá
ciómenedzsment programok végzettjeit, é s minden valószínűség szerint a jövőben e szakma egyik leg
nagyobb munkáltatója lesz. Am a képző intézmények
nek hozzá kell Igazítanlok programjalkat é s kiképzett szakembereiket e munkaerőpiac különleges igényei
hez.
A British Ltbrary egyik 1989. évi vizsgálati Jelentéséből (Az információtudományi tantervek fej
lődése az 1990-es évek Információs Ipari s z ü k s é g l e telnek kielégítésére) vett alábbi idézet rámutat a kívá
natos változtatásokra:
"A Strathclyde-I Egyetem üzleti-kereskedelmi Inté
zetének Információtudományi részlege dinamikus és folyamatban tévő vállalkozásba kezdett képzési cél
jainak ás tanterveinek népszerűsítésére azzal a szándékkal, hogy emelje a felvételt kérők számát és minőségét. A kibővített választék nagyobb lehetősé
get nyújt olyan személyek kiválogatáséra, akik a meg
felelő személyiségjegyek és lelkesedés birtokában képesek elsajátítani azt az Ismeretanyagot, ami szük
séges az Információs Iparban való tevékenykedés- B nos,tan . hogy a szervezet meghatározza információs követelményeinek lei|ességét. és hogy folysmatosan felülvizsgálja e következményeket, módosítva őket a változó körülmények fényében.
Biztosítani, hogy a szervezetnek naprakéaz képe legyen a rendelkezésre álló Információról és azokról a szervezeten kívüli forrásokról, amelyekből információ nyerhető.
Biztosítani, hogy a szervezetnek megfelelő mechanizmusa legyen arra, hogy Információs állományát folyamatosan össze
vethesse követelményelvet, s - ha kell - megszabaduljon attól az Információtól, amelyre nincs már szüksége
Biztosítani, hogy a szervezet tudatában legyen e külső Információs forrásoknak, amelyekből megszerezheti azokat az In
formációkat, amelyek házon belül nincsenek meg.
Biztosítani, hogy meglegyenek a megfelelő tárolási, visszakereső és kommunikációs mechanizmusok arra, hogy a leg- költséghatékonyabben lehessen az információt forrásától a használat pontjára eljuttatni.
Biztosítani, hogy a szervezet tudatában legyen információs erőforrásai szélesebb körben való hesznosíthatóságának. és éljen Is ezzel az előnyös lehetőséggel.
TMT 38. W . 1 M 1 . 5 - B . s x . 8. táblázat
A forgalom összehasonlítása
(1988-as adatok: ha nem, a tárgyév (eleivé)
Anyavállalat Leányvállalat Forgalom
D I B Group (FC) nincs adat
Oetastream 33 947
Dun & Bradstreet (87) 36 370
ACNIelsen (87) 20 459
United Newspapers PLC (87) 716 5B1
Extel Group PLC 85 361 (12)
Benn Brothers PLC (87) 51 169 (7)
Extel Financial 29 860 (4)
Fraser Williams Group 21 175
Fraser Williams Sclentlflc 450 (2)
Great Universal Stores (87) 2 366 100
CCN Systems 29 479 (1)
Lasmo ITNS) HoldingsLtd n.a.
Oerwent 27 339
Research Publicatlona Ltd (87) 2 742
Maxwell Communlcatlon Corporation PLC (891* 1 390 500
Pergamon Orbit Infollne Ltd (86)' 2 454
Global Analysle Systems (87)* 205
Pearson PLC (87) 952 200
The Financial Times Ltd 108 862 (11)
FT Business Information Ltd 24 441 (3)
F T Information Onllne Líd 3 299
FINTEL Ltd 975
McCarthy Information Ltd 1 580
Longman Group (UK) Ltd 69 399 (7)
Reed International PLC (89) 1 554 500
R R Bowker UK Lld 188) 4 065
Reed Information Services 23 096 (1)
Reed Telepublishlng Ltd 44 062 (3)
Reed Business Publlshlng 114 599 (7)
Butterworth S Co (Publlshers) Ltd 49 874 (3)
Butterworth (Telepublishlng) 1 500
Reuters Holdings PLC 1 003 000
Flnsbury Data Systems (87) 5 232
IP Sharp Associates (87) 4 066
THORN EMI (86) 3 290 600
Datasolve" 28 629 (1)
Teleorderlng (89) 810
Wm Dawaon (Holdings) PLC 53 935
Dawaon Techology 191
Alan Armstrong (87) 4 093 (6)
* Nem anya- és leányvállalatok; adatalkat csak az összehasonlítás kedvéárt közüljük.
" Már nem működik.
6. táblázat
Az Információs Iparok és foglalkozások munkaerő-szOkságiét* 1990-ben és 1995-ben*
(Medián előrejelzés)
Százalékos Foglalkoztatót lek
megoszlás (millióban)
1990 1995 1990 1995
Információs foglalkozások az Információs iparokban 18.20 19,39 4 380 4 867 Információs foglalkozások a nem Információs Iparokben 20.53 19,39 4918 4 657 Nem információs foglalkozások az információs Iparokban 11,38 11,55 2 726 2 774 Nem információs togtalkozáaok e nem intormáclóa Iparokban 49,89 47.52 11 955 11412
Információs foglalkozások Összesen 38.73 40.93 9 279 9 830
Információs Iparok Összesen 29,58 30,94 7 086 7 431
Információs dolgozók Összesen 50,11 52,46 12 005 12 604
* Az összes foglalkoztatás 1971-1981 közöli) növekedésére és átlagos szektorközi megoszláséra alapozva.
Cronln, •.: Az Informácíómansdziment alapjai 7. tibiázat
Az egy aa Információi izek torok teljeeftmény*
Szektor Összesített forgalom Összesített adózás Adózás előtti
a leg utol tó évben előtti profit/vesz profit /veszte • ég (millió font) teség a forgatom fölött
(millió font) (Vban)
K ö n y v t á r i automatizálás 23 0,27 1
Bibliográfiai ügynökségek 10 2,42 24
Kisebb adatbázis-előállítók 35 4.77 14
Speciális szoftvercégek atb. 14 -0,32
-
Adatbázisgazdák 9 <-0.30 —
'Kapuőrök" (gatewaya), v AN-ok 94 7,84 8
Piackutatás 230 11.62 5
Hírek 36 0,15 0
Hiteljelentések 80 17.38 22
Vállalatok és tőzsde (a Reuters nélkül) 124 23,54 19
Vállalatok ás tőzsde (a Reutersszel) 1103 237.95 22
Üzleti statisztikák stb. 64 9.99 18
Konferenciaszervezők atb. 7 0.34 5
Speciális CD-ROM cégek 3 -0.16
-
haz. A Strathclyde-ban megvalósuló kapcsolat az üzleti világ és ez Információtudomány ás -menedzsment kőzött, valamint az a határozottság, amellyel elszánták magukat arra, hogy megfelelő munkaerőt képezzenek ki az Információs Ipar számára, kihívást felent az ország valamennyi könyvtári és Információs képző Intézete számára.
Már nem lehet azt állítani, hogy jók ugyan ezek az elképzelések, de nem kivitelezhetők" [11].
Szerepek és feladatok
Az 1990-es é v e k b e n az Információs szakma három fő csoportból fog állni: fejlesztők, rendszer
s z e r v e z ő k , mesteremberek (lásd 8. táblázat). A foj lesztők lesznek felelősek az adott szervezet egészére kiterjedő információmenedzsmentért é s az IS/IT stratégia előmozdításáért. Ezek a személyek "hibrid"
Információs menedzserek lesznek, akik kombinálják magukban az üzleti Ismereteket é s tapasztalatokat az alapos Információtechnológiai tudással (12]. Egyesek a meglévő oktatási programokban való részvétellel szerezhetik meg az alapvető Ismereteket é s k é s z s é geket, de a többség a munka során fejleszti kl képességeit, amit kiegészít a magas színvonalú,
stratégiai információmenedzsment tanfolyamok láto
gatása. E tanfolyamokat kereskedelmi oktatási szer
vezetek (pl. nagyobb konzultációs vállalatok) vagy az egyetemi üzleti-kereskedelmi Iskolák szervezik (vonzók lehetnek a részidős, igényekhez szabott, specializált tanfolyamok). Egy minapi tanulmány 1995-re Angliában 10000 'hibridre" prognosztizálta az igényt [13].
Eggyel alábbi szinten állnak a rendszerszervezők, akiknek az a feladata, hogy a stratégiai víziókat lefordítsák a realitás nyelvére. Ezeknek a s z e m é l y e k nek olyan alapos technikai Ismeretük é s jártasságuk van, ami a s z ü k s é g e s funkcionalitású rendszer é s környezete megteremtéséhez nélkülözhetetlen.
K ü l ö n ö s e n Illetékesek a hálózattervezés é s -menedzsment területén. A meglévő Információme
nedzsment egyetemi programok némelyike (neve
zetesen Lencasterben, Strathclyde-ban é s Sheffield- ben) máris rendszerszervezőket képez ki, akik majd továbbfejlődhetnek fejlesztőkké.
A harmadik szint a mesterembereké, akik az in
formációmenedzsment tanfolyamok h a g y o m á n y o s végzősei. A mesteremberek felelősek ezért, hogy a tégla é s a habarcs a helyére kerüljön, biztosítva ezzel, hogy a fejlesztők é s a r e n d s z e r s z e r v e z ő k által megtervezett é s kivitelezett rendszerek é s szolgál
tatások ténylegesen előállítsák a kívánt Javakat. Moa-
8. táblázat
Szerepek és feladatok Fejlesztők Rendszerszervezők
Mesteremberek
Nagyvonalú tervezés Építkezés Az elemek összeállítása
IS/IT stratégia Hálózatszervezés I nformációszolg ál tatás
Vízió Szerkezet
Szolgálat
TMT 38. é v f . 1 9 9 1 . 8 - 8. u .
tanáig tőként ezen a területen alkalmazták az In
formációmenedzsment programokat végzett szakem
bereket, de holnap már sokkal változatosabb és szé
lesebben körülhatárolt lesz a felvevő piac.
(Megjegyzés; Ez az írás részben az UNESCO által Cara- casban 1990. március 5 - 9 - é n szervezett, az Információs szakemberképzés tan terv élnek fejlesztésével foglalkozó latin-amerikai szemináriumon tartolt előadáson alapul.)
Irodalom
(1) CRONIN, B - OAVENPORT, E.: Elements ol Information management. New Jersey, Scarecrow, 1990.
(2) WILMOT, R. W.: Organisatlonal Issues and I.T.A management brieflng prepared (rom a presentation to IBM CUA conference. 21 Aprll 1988. London, Oeals, 1986.
[3] SWANSON, D. R.; A second example of mutually isolat- ed medlcal llteralures related by Implicit, unnotlced connections. - Journal of the American Soclety for In
formation Science. 40. köt. 6. sz. 1989. p. 432- 435.
Lásd még: SWANSON, 0. R.: Online search for log Ica Ily -related non Interactive medlcal literatures: a systematic trial-and-error strategy. = Journal of the American Society for Information Science, 40. köt. 5.
sz. 1989. p. 356-358.
(4) Totál quallty: achievlng competitfve advantage. Mldd- leabrough, Price Waterhouse, 1988.
[5) SCRIVENS, E.: Pollcy, power and Information technolo¬
gy in the National Health Service. Bath Universtty, Centre for the Analyals of Soclal Pollcy, 1985.
[6] Aslib proceedinga
17] SANQWAY, D.: Government approach to Information management. - Aslib Proceedlngs, 41. köt. 5. sz.
1989-P.179-187.
[8] The UK Information Industry, a financlal survey.
London, Jordáné, 1989.
[9) ANOELL, C: Information, new technology and man¬
power. London, British Llbrary, 1987.
[10] CAWKELL, A. E.: Job Identification and education for the new Information profesalon. - BRITTAIN, M. (ed ):
Curriculum development in Information science to meet the needs of the Information Industries In the 1990s. London, British Llbrary, 1989. p. 16- 22.
[11] ORMEROO.P.: Meeting manpower needs for marketing onllne business databasea. - BRITTAIN, M. (ed.): Cur
riculum development in Information sclenca to meet the needs of the Information Industries In the 19908.
London, British Library, 1969. p. 2 3 - 30
[12] Management's newest atar: meet the chlef Information offlcer. - Business Week. 1988. okt. 13. p. 8 4 - 88., 91-92. Lásd még: SYNNOTT, W. R.: The emerglng chlef Information offlcer. = Information Management Revlew, 3. köt. 1. sz. 1987. p. 21 - 35.
[13] Why more "hybrid" managers must be propagated. - Financlal Times. 14. sz. 1990. Jan. 26. Lásd még: Why hybrlds must bloom In the IT garden. - The Sunday Timea. 1990. febr. 4. p. F20.
Fordította: Papp István
Az információ szabadsága nélkül nincs demokrácia
Nyilatkozatot adott ki az egyesült államokbeli In
formation Industry Assoclation (US = Információs intézmények és cégek szövetsége) az információ sza
badságáról. Ebben többek kőzött megállapítja: "Ha el
lenőrizhetetlenül maradnak, az információhoz való hozzáférés kormányzati korlátozásai olyan útra vihe
tik népünket, amely szétzúzza az állampolgárok képességét arra, hogy gyakorolják az Önkormányzat
hoz való jogukat. ...Az ilyen korlátozások az Informá
ciós forrásoknak azt a - kormányzati ellenőrzéstől független - sokféleségét la fenyegetik, amely alap
vető fontosságú az eszméknek a demokrácia számára nélkülözhetetlen szabad áramláséhoz.
Végül az Információra kirótt alkalmatlan kormányzati korlátozások elbátortalanítják e magánszektor beruházásalt, megfosztva ezzel az állampolgárokat a munkalehetőségektől és attól a gazdasági növeke
déstől, amelyet csak az egészséges magánszektor nyújthat."
/Information Hotllne, 22, köt. 8. az. 1990. p. 1./
(V.
QyJTermészettudományi és műszaki könyvtár a Kongresszusi
Könyvtárban?
A Kongresszusi Könyvtár (Llbrary of Congress, USA) projektirodája munkacsoportot állított fel ezzel a feladattal, hogy vizsgálja meg egy Országos Termé
szettudományi és Műszaki Könyvtár létrehozásának lehetőségét. A munkacsoportnak számba kell vennie, milyen segítséget nyújthatnak a Kongresszusi Könyvtár gyűjteményei ehhez a vállalkozáshoz, milyen anyagi és személyi feltételekre lenne szükség, és milyen szolgáltatások iránt mutatkozik igény az üzleti, felsőoktatási, kutatási, oktatási és kormányzati területek részéről. Az USA ezzel követné az Egyesült Királyság példáját, ahol a British Llbrary keretében a Science Reterence and Information Ser
vice, valamint a National Llbrary of Scotland szerve
zetében a Scottlsh Science Library működik.
/Cablls.1990. 21. II. B. Í V
(P. U
