T u d o m á n y o s é s IVlűszaki
27. évf. 5. sz. 1980. május
Tájékoztatás
A Z N T M I R É S H A Z A I I N F O R M Á C I Ó S K Ö R N Y E Z E T É
Csűry István
a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának főigazgatója
A szerző egyfajta informatikai bizonytalanság veszé
lyével szemben kíván szót emelni. Amiatt aggódik, hogy Magyarország KGST, következésképp NTMIR (Nemzet
közi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer) el
kötelezettsége és a magyar NTMIR nemzeti szervek - mint olyanok — mérvadó tevékenysége egyelőre nem érvényesül elég határozottan a hazai információs rend
szer épülése közben. Nem mintha lebecsülné azokat az elvi, politikai jelentőségű erőfeszítéseket, amelyeket az NTMIR fejlesztése érdekében kormányzati szinten ki
fejtenek, vagy a szocialista állampolgári és a hivatásbeli etosz egymást erősítő megnyilvánulásait az NTMIR nemzeti szervek szakértőinek munkájában. Csupán az integrálódást nem érzi megfelelően teljesnek egyfelől az információ nemzetközi távvezetékének ' fölfogott NTMIR, másfelöl a belföldi szükségletekhez tapadó
„hétköznapi" információs tevékenység alakulása és gya
korlata között.
Az NTMIR elkötelezettségű szerző látja jól, hogy az NTMIR idealizálásával vagy kizárólagosságának hirdeté
sével többet ártana az ügynek, mint amennyit használna.
Pl. nem kívánja véka alá rejteni az NTMIR programok kibontakozásának viszonylagos nehézkességét, a nemzet
közi kooperációs partnerek egyenlőtlen hozzáállását és felkészültségét. Ugyanakkor azonban nem hallgathatja el
az e jelenségek mögött meghúzódó nagy-nagy pozitívu
mot sem: az ügyvitel következetes demokratizmusát és a tagországok érdekeinek, az információs stratégiára is kiterjedő szuverenitásának messzemenő tiszteletben tar
tását.
Információs rendszerünk fontos előrelépéseként üd
vözli, hogy végre megnyíltak a fenntartói pénztárcák a nyugati gépi indexek beszerzésére. Az olyasféle nyugati
szalagok kiaknázására épülő szolgáltatásokat, mint ami
lyen a C A (Veszprémi Vegyipari Egyetem Könyvtárai, az ISI (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára), a MEDLARS (Országos Orvostudományi Könyvtár}, a METADEX (Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Könyvtára), vagy az OSZK (Országos Széchényi Könyv
tárj bekapcsolódását az LC által kezdeményezett MARC programba, úgy értékeli, mint megannyi sikeres lépést információellátási elmaradásaink behozása terén. Hálával nyugtázza a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye
tem (KLTE) vezetőinek fáradozását az OCLC egy szak
emberének meghívására is, akinek információi talán hoz
zájárulhatnak a rövidesen kiépülő nagy teljesítményű KLTE számítóközpont bevonásához a könyvtári-infor
mációs adatkezelésbe.
Csupán attól az illúziótót óv, mintha a hazai kutatás és fejlesztés információellátását egyszerűen eme szolgál
tatásokra lehetne hagyni. Hogy az ottani információs szolgálatok jobbadán a nyugati nyelveken megjelent, ezen belül is az angol nyelvű irodalomra szorítkoznak, s készítőik-forgalmazóik érdekei miatt gyakorta élnek szűrőkkel, közhelyként ismert. Mindez cáfolhatatlan érv a NTMIR által már jelenleg is kínált és a közeli jövőben megalapozottan ígért előnyök kiaknázásának, illetve az előnyök létrehozásában való közreműködésnek siettetése mellett. Tehát mindenképpen megalapozott követel
ményül nemzetközi információellátásra szolgáló erőfor
rások zömét az NTMIR fejlesztésének és igénybevételé
nek meggyorsítására kell fordítanunk.
Ezekhez az erőforrásokhoz a szerző az NTMIR és az országos információs rendszer viszonyát illető gondola
tokkal kíván hozzájárulni.
Az NTMIR néhány idöoerű strukturális problémájáról
Bál az NTMIR számítógépei ma még nem működnek on-line üzemmódban, a Rendszer máris versenyre kel a korszerű interaktív hálózatokkal abból a szempontból, hogy a mennyiségi teljesség, a prezentálás színvonala, az anyag megtalálási tagoltsága, a felhasználói szükségletek legszélesebb skálájára való ráhangoltsága nem csupán valamely tartalmi ágazatra szakosodott alrendszer köz
pontjában, illetve valamely dokumentumtípus alrendsze
rének bázisszervében áll rendelkezésre, hanem az alrend
szerek, bázis- és nemzeti szervek egymás közt is minden irányban kommunikálnak. (Ma a központi gyűjtemények közvetlen és mikrohordozókon közvetített használata, a hagyományos formájú, publikált információs orgánu
mok, holnap a gépi adattárak tartalma, gyarapodása mágnesszalagon, holnapután az adattárakhoz való on-line hozzáférés az elsődleges téma.)
Elvileg világosan felismert, a hagyományos működés fokán nagyrészt gyakorlatilag is megoldott, a számító
gépes szinten pedig a megoldásokhoz lépésről-lépésre közeledő a NÁTMIR-NSIR bázisszervek kölcsönös kap
csolatainak, illetve az alrendszereken belül a bázisszerv és a nemzeti szervek közt végbemenő interaktív folyama
toknak a problémacsomója. Ebben a viszonylatban minden nemzeti szerv többé-kevésbé világosan látja saját feladatait, a bázisszerv információs potenciáljához való
hozzájárulást, valamint azon információs termékeket és szolgáltatásokat, amelyekhez a bázisszerv révén jut hoz
zá, illetve amelyeket saját megrendelőihez közvetíthet.
Kevésbé tisztázott az egyazon alrendszer különböző országokban működő nemzeti szerveinek az együtt
működése, de a megindult tapasztalatcserék, kiadvány
cserék, tanácskozások, kétoldalú szerződéses kapcsola
tok ebben a metszetben is az integrálódás előnyomulá
sa ml tanúskodnak.
Még kevesebbet tudunk a NÁTMIR és az NSIR szervek egy országon belüli együttműködéséről; ami hazánkban e téren eddig történt, alig több a tájékozódás
nál, az együttműködési szándék kinyilvánításánál. Érde
mes tehát megvizsgálni, mi a sajátossága a megvalósítan
dó kapcsolatrendszemek, s ha megvalósul, mely vonat
kozásokban viszi előbbre a belföldi NTMIR szervek munkáját.
Az egy országon belüli NÁTMIR és NSIR szervek kapcsolata, pontosabban: az NSIR-ek gyűjteményének, információs termékeinek és szolgáltatásainak, esetleg
„bedolgozó" együttműködésének a NÁTMIR szervek által történő módszeres felhasználása
mentesítheti a NÁTMIR szerveket a határokon belül létrejött dokumentumok megfelelő kategóriáinak meg
szerzésétől, egyben biztosítja ellenőrzésük teljességét;
az adott dokumentumcsoport viszonylatában lehető teljességgel ellenőrizheti a NÁTMIR szerv a szocialista
országokban (s hovatovább a világszerte) termelődő dokumentumokat;
mindkét fokozatban szükségletének megfelelően és minimális átfutási idővel rendelhet másolatokat az ere
deti dokumentumokról;
az összrendszer szintjén átlagosan 3-12 hónapig terjedő átfutási idővel szemben 1 —2 hónapra csökkent
heti az információs termékek átfutási idejét az országon belül termelt dokumentumokra vonatkozólag, továbbá
ugyané kategórián belül részben vagy teljesen meg
takaríthatja az információs feldolgozás munkáját, fel
használva az NSIR szervnél készült (elvileg rendszer
kompatibilis) munkalapokat, rekordokat.
Bár e lehetőségek még nem minden NSIR-ben bonta
koztak ki teljes mértékben, gazdasági jelentőségük már ma is megérdemli a kölcsönös figyelmet. Még inkább megérdemli a fejlődésnek azon a meglehetősen közeli szintjén, amikor az egyes NSIR szervek alrendszerük szalagjait futtatni fogják.
Az NTMIR és a hazai információs rendszer szerkezeti analógiája
Az NTMIR számítógépes szintjére, adatbázisainak belföldi kiaknázására való utalás nyomán a kérdések egész sora tolakszik elő a hazai információs rendszer szerkezetére, fejlődési irányára, számítógépi bázisaira vonatkozólag A Magyarországon is előbb-utóbb meg
valósuló könyvtári-információs számítógépes interaktív hálózat körvonalai ma még túlságosan is bizonytalanok ahhoz, hogy válaszaink az egyedi és konkrét kérdéseket is kielégíthetnék
Annyi azonban köztudott, hogy a hatodik ötéves tervben megszűnik a számítógép beszerzésre szánt pénz
alapok elaprózása. Kevesebb, de főként nagy teljesít
ményű számítógép beszerzésére lehet számítani. így az Oktatási Minisztérium ennek megfelelően tervezi a KL TE számitóközpontjának (amely az IK NSIR NSZ részére térítésmentesen vagy kedvezményesen dolgozik) nagy regionális központtá való kifejlesztését. E tendenciából természetesen következik, hogy a szervek számára meg
nyílik a terminálok útján való kapcsolódás lehetősége, ugyanakkor tovább csökken a számítógépes önellátásra berendezkedés ésszerűsége, gazdaságossága.
Néhány információs szervünk — mint ismeretes — már ma is rendelkezik számitógéppel, illetve számítógép igénybevételének lehetőségével. Ez azonban - mind
addig, míg egy országos koncepció a megvalósulás útjára nem lép - inkább kedvez a szerencsés helyzetű szervek autarkikus törekvéseinek, semmint a hálózattá integráló
dás, vagy a lazább társulási formák kialakulásának. Pl. a CA szalagok párhuzamos (Veszprémi Vegyipari Egyetem
TMT. 27. évf. 1980/6.
Könyvtára - gyógyszeripar) beszerzésének analógiájára joggal tételezhető fel, hogy egyes „gazdag" szervek saját használatukra beszerzik a megfelelő NTMIR szalagokat, holott azok futtatását gazdaságosan egy központban lehetne megoldani az ország valamennyi felhasználója számára.
Bár a távlati tervek módosulhatnak, realizálásuk csúszhat, nem irreális prognózis, hogy néhány éven belül on-line kapcsolat létesül az NTMIR nemzeti szervek és bázisszervek között. E tényező - amellett, hogy per
spektivikusan megerősíti a nemzeti szervek együtt
működésének ésszerűségét - információs rendszerünk számítógépes hálózati tervének kialakításában messze
menő figyelmet érdemel. A nemzetközi adattárak egész sorával az ingyenes vagy kedvezményes párbeszéd lehető
sége minőségi ugrást ígér országunk információellátásá
ban.
Prognosztikai szempontból valamivel markánsabbak azok a körvonalak, amelyeket - a számítógépes hálózat
tól mint lényeges szerkezeti elemtől továbblépve - magáról az információs rendszerről, annak egészéről vázolhatunk. Igaz, Magyarországon a szó szigorú értel
mében nincs információs rendszer, sőt a hatósági felség
területek szerint széttagolt könyvtári-információs intéz
mények ilyen igényű rendszerré szervezése - az integrá
cióhoz nélkülözhetetlen gazdasági és jogi emelők hiányá
ban — már a koncepció készítés szintjén 1 eb írhatatl annak tűnő nehézségekbe ütközik.
Mi azonban — a helyzet pozitív vonásait hangsúlyozva
— megkockáztatjuk az állítást, hogy a rendszer lényeges elemei (teljesítőképes és egymásra tekintettel szakoso
dott információs intézmények, képzett, hivatástudatos szakembergárda, szakképzés, „bejáratott" információs orgánumok, szolgáltatások, országos sztenderdek, szak
mai társadalmi szervek stb.) megvannak, s mindezen elemek bizonyos szintű rendszerként is működnek. Bár ezt a szintet - amely a profilok megosztásán, az önkéntes együttműködés különböző formáin, az infor
mációs szakemberek társadalmi összefogásán stb. alap
szik — talán legtalálóbban a (gazdaságossági, hatékony
sági minősítést involváló) „hagyományos" jelzővel jelle
mezhetnénk, egy optimalizált rendszer tervezésénél eb
ből a meglévőből kell kiindulni. A fejleszthető adottsá
gok mellett a hiányok és a problémák számbavétele a legelső lépése e kiindulásnak. Ehhez szeretnénk a követ
kező észrevételekkel hozzájárulni.
1. Az információs rendszer potenciális kulcsintézmé
nyei vagy történeti fejlődésünk valamely korábbi szint
jén létrejött s a tervgazdaság jelen viszonyai közt kevéssé módosult spontán képződmények, vagy olyan modem szervezetek, amelyeket egy-egy főhatóság illetékességi területének megfelelően, államigazgatási szempontokat érvényesítve hozott létre. Emiatt tökéletlen a megfelelés a gyűjtési-információs profilok és az irodalom, illetve az irodalomszükséglet diszciplináris és iparági természetes
tagozódása közt: többszörösen ellátott foltok váltakoz
nak gyengén ellátottakkal és ellátatlanokkal. Amennyire bölcs és gazdaságos az öröklött vagy spontán létrejött intézményeket beépíteni egy optimalizált rendszerbe, annyira szűk látókörű és pazarló a reformeri bátortalan
ság, amely sem a meglevő intézmények mélyreható átalakítására, sem újak létrehozására nem vállalkozik. Ez okozta, hogy hazánkban nem működik átfogó alap
könyvtár sem a természettudományok, sem a társada
lomtudományok területén, hogy csak a legégetőbb hiá
nyokról essék emlités. És emiatt van, hogy a racionálisan tagolt NTMIR alrendszerek és a megfelelő nemzeti szervek közt elégtelen mérvű a profilbeli egyezés.
2. Információs szerveink irányítási rendszere, gazda
sági mechanizmusa inkább gátolja mint ösztönzi a kooperativitást, a népgazdasági szinten is előnyös meg
oldások keresését. E mechanizmus az autarkikus állás
pontnak, a hatósági falak közé zárkózásnak, az öncélú fejlesztés törekvéseinek kedvez. És megfordítva: a taka
rékossági rendszabályok is külön-külön rontják az egyes szervezetek működési feltételeit, anélkül, hogy az - oly sokszor hangoztatott - ésszerűség jegyében akár csak kísérlet is történnék pl. összevonásokra, vagy a kevesebb pénzből többet megvalósító szervezési megoldásokra.
A könyvtár- és információügy jogi, gazdasági emelői, normatívái, irányelvei stb. csak magukon az intézménye
ken belül hatékonyak, de nem kötelezik s alig is orientálják a fenntartókat. Az a magában véve helyes elv, hogy az információs intézmény illetékességi területe jó ellátásával vívja ki a fenntartó megbecsülését, saját ellentétébe csap át: „beernyőzi" közönsége előtt a más forrásból szerezhető információt, kirakatprodukciókra ösztönöz. Más kérdés, hogy az információs munkások hivatásétosza, korszerű szemlélete az előremutató moz
gásoknak kedvez. Erre az emberi tényezőre a NTMIR kooperáció szervezése is építkezhet.
3. A nagy nemzetközi tőkés szervezetek korszerű információs termékeinek, szolgáltatásainak felhasználása terén — mint rámutattunk — megtettük az első fontos lépéseket. Az előbb említett autarkikus tendenciák, a felhasználók elégtelen információs iskolázottsága és érde
keltsége következtében azonban ezek kiaknázása ma még alacsony. Az pedig, hogy milyen tárgyú, eredetű, mély
ségű, prezentációjú információtípust milyen forrásból célszerű beszerezni, hol előállítani, koncepcionális szin
ten is kevéssé tisztázott.
Intézményeink még mindig több olyan információ
típust kínálnak, amelyek létrehozásához elégtelenek a feltételeik, vagy többet és mást nyújtanak, mint ami felhasználóik céljainak objektíve megfelelne. Mindez helyenként az NTMIR lehetőségek figyelmen kívül ha
gyásához, vagy az NTMIR feladatok háttérbe szorításá
hoz vezet. Amikor tehát az optimalizált rendszeren belüli munkamegosztást tervezzük, a nyugati információ- importot elegendő a szükségletek és az irodalom hézag-
talán lefedezése szempontjából mérlegelni, az NTMIR szolgáltatások beépítése viszont az önálló információ
termeléssel benső összefüggésben, és az információ- export megtérüléseként kell hogy történjék.
4. Annak ellenére, hogy a tőkés partnerekkel szem
bem fenntartásainkat az utóbbi hónapok fejleményei megerősítették, hangsúllyal kell szólnunk a könyvtári- információs tevékenységek nemzetközi (tehát a KGST-n kívüli országokat is átfogó vagy éppen ezek által domi
nált) rendszerében való részvétel objektív szükségéről, s arról, hogy ez a szükséglet nagyban előmozdítja az Unesco, az IFLA és a FID által támogatott korszerű rendszermodellek hazai megvalósulását. Azokra az egy
mással szervesen összefüggő koncepciókra gondolunk, amelyeket a szakirodalom a NATIS (National Informa
tion Systems), a DLA (Documentation, Libraries, Arch- ives) és az STI (Scientifíc and Technícal Information) betűszó alatt tart számon. Kétségtelen, hogy a gyakorlati eredményeket, szervezett formákat tekintve nálunk e hármas egység NATIS szárnya messze megelőzi a többit.
A számitógépes kísérleteit végző, a nemzetközi MARC programba való bekapcsolódásán, bibliográfiai, katalógus- és egyéb szolgáltatásainak korszerűsítésén fáradozó OSZK jó úton halad abban az irányban, hogy betöltse a rá háramló NATIS funkciót. Bár mindez még csak bizonyos kezdemények és feltételek fokán involvál
ja a rendszer határainkon belüli oldalát, meggyőződé
síink szerint az a körülmény, hogy majd szolgáltatni tudja az ország irodalmának gépi visszakeresését, szelek
tív információs szétsugárzását stb., hogy majd futtatni tudja a külföldi nemzeti irodalmak MARC szalagjait, már a megfelelő jogi szabályozást megelőzően elindítja azo
kat a folyamatokat, amelyek végül is a NATIS, DLA, STI rendszerek tényleges kiképződéséhez s az ennek megfelelő szervezeti keretek megteremtéséhez vezetnek.
A jelen összefüggésben mindez amiatt az analógia miatt érdekes, amely egyfelől a NATIS és a DLA/STI, másfelől az NSIR és a NÁTMIR típusú NTMIR alrend
szerek között fennáll. A két utóbbi típust mint doku
mentumorientált, illetve mint témaorientált alrendszert szoktuk emlegetni, de ha az információt mint koordinált intézmények rendszerében végbemenő folyamatot szem
léljük, az NSIR (nemkülönben a NATIS) hangsúlyos karakterísztikumaként az irodalmi termelésbe csatlakozó transzmissziós funkciót emelhetjük ki, a NÁTMIR-ral (a DLA-val, STI-vel) kapcsolatban pedig az érdemi társadal
mi funkcióhoz, a felhasználóhoz való közelséget, az információnak a kutatásba és a termelésbe való be
építését. (Anélkül persze, hogy az első típusban a
közvetlen szolgálatot, a másodikban pedig az irodalom ellenőrzésének funkcióját nemlétezőnek nyilvánít
hatnánk.)
Ha az optimalizált magyarországi információs rend
szer tervezői az adottságok, elégtelenségek és megfelelé
sek fenti számbavételét figyelemre méltatják, természe
tesen nem fognak megállni az NTMIR-nek mint eleve meghatározott adottságnak vizsgálatánál, hanem töre
kedni fognak annak a hazai rendszer szükségletei szerinti befolyásolására. Ez a lehetőség részint éppen a magyar NTMIR szervek rendszerbeli aktivitása miatt van nyitva.
De ennek a fordítottja is igaz: a magyar NTMIR szervek eredményei tárgyi garanciái annak, hogy a saját országos rendszer kifejlesztésében az NTMIR vonal ne járulékos, hanem alkotó elemként vegyen részt. E két tétel ugyanannyi állásfoglalást rejt a magyarországi informá
ciós rendszer koncepciójára vonatkozólag. Az egyik, hogy gyakorlati lépések hivatalosan meghirdetett koncepció nélkül is, ma is lehetségesek, természetesen a hazai és nemzetközi adottságok, tendenciák figyelembevételével.
A másik, hogy a koncepció ebből a valóságból, ezekből a tendenciákból fog kifejleni, éspedig nem a tiszta ész
operációk síkján, hanem harcok, érdekütközések köze
pette.
A rövidítések feloldása
CA Chemical Abstracts
IK NSIR NSZ Ipari Katalógusok Nemzetközi Specializált Információs Rendszer Nemzeli Szerv ISI Institute for Scientifíc Information
(Tudományos Tájékoztatási Intézet) LC Library of Congress, Washington MARC Machine Readable Calaloging
HEDLARS Medical Literature Analysis and Retrieval System (Országos Szakirodalomelemző és Információ
kereső Rendszer) METADEX Metals and Alloys Index
NÁTMIR Nemzetközi Ágazati Tudományos-Műszaki Információs Rendszer
NSIR Nemzetközi Specializált Információs Rendszer OCLC Ohio College Library Center
(Ohioi Egyetemi Könyvtárak Központja)
TMT. 27. évf. 198076.
CSŰR Y István: Az NTMIR és hazai információs környezete
A szerző sürgeti az NTMIR és a hazai információs rendszer integrálásának teljesebbé tételét, illetve az ebből származó előnyök tudatosabb hasznosítását. Különösen az egyazon alrendszer különböző országokban működő nemzeti szerveinek fokozott kooperációjában, valamint az egy országon belül működő NÁTMIR és NSIR szervek kapcsolatának elmélyítésében rejlenek olyan tartalékok, amelyek könnyen és gazdaságosan használhatók fel a hazai információellátás megjavítására. Mindennek azon
ban az az előfeltétele, hogy a hazai információs rendszer fejlesztése és fejlesztésének irányítása határozottabbá váljék.
* • *
CSŰR Y, /.; The ISTIS and the national informatíon system of Hungary
The promoton of the integration of the International Scientifíc and Technical Information System (ISTIS) and the national information system of Hungary, as well as a more purposeful utilization of this co-operation are suggested. In order to improve the information provision in Hungary, the co-operation shuld be increased 1/
among the national institutions of the same subsystems in different countries, 21 among the organizations of the International Sectoral Scientifíc and Technical Informa
tion Systems (ISSTIS) and the International Specialized Information Systems (ISIS) in the same country. The prerequisite of these goals, however, is a more decisive managemcnt policy for the development of the national information system.
* * *
lH O P I i , H-: M C H T H H CHcr-eina HayqHO-iexHinec-
XOH PTHCpOpMaitHil BHP
A n x o p yKa3bmaer Ha HeoöxoAHMOcrb aoc-raacc- HHH Hanőo;iee nojmoií HHTerpamiH Meifuty HAUHO*
na;i[»uoii cHcreMoS H T H BHP H M C H T H , a xaioKe M a K c H MajibHoro ncno/nytoHannH BbiTeKaioniHx H3 3Toro npeHMyiuecTB. BOJMOJKHOCTH yjryqrueHHH HH- d^opMaunoHHoro oöecneienHs B crpaHe itpoioTCfi npeacae Bcero B y B e j i m e m a i Koonepanjm yiexay B h U i ' . K ' H ü H M n nauHOna ihHi.i.Mii oprana.HH CTpan- qjieiiOB B Kaaíjroií H3 noflCHCreM M C H T H H B yicpe- ruieHHH CBH3eií Mescjiy BbraejieHHbiMH HariHona/ib HbiMH opraHaMH M O C H T H H M C H C B npeaejiax o/mon crpaKbi. OaHaKO HeoöxomiMMM ycnoBneM ocymecTBvieHHs axoro HB^HCTCH ycoBepiueHCTBo- Banne cHcreMbi H T H B BHP H öoJiee peiiiHTejifcHoe nposeaeune 3Toro ycoBCpmeHCTBO BSHHSI.
* * «
CSÖRY, /.: Das ISWTI unddas ungarische Informattonssystem
Die Integration des ungarischen Informationssystems mit dem Internationales System für Wissenschaftliche und Technische Information (ISWTI) und eine bewuss- tere Ausnutzung der daraus folgenden Vorteile wird betont. Es sind im besonderen in der engeren Koopera- tion der in den einzelnen Landern tatigen nationalen Organe der verschiedenen Subsysteme sowie in der Vertiefung der Beziehungen zwischen den in demselben Land funktionierenden Organe der Intemationalen Zweiginformationssysteme (IZIS) und der Intematio
nalen Ouellenorientíerten Informationssysteme (1QIS) des ISWTI beachtliche Reserven vorhanden, die leicht und auf wirtschaftliche Weise zur Verbesserung der Informations Versorgung der einheimischen Benutzer verwendet werden können. Die Voraussetzung für all dies ist jedoch, dass die Entwicklung des ungarischen Informationssystems und die Lenkung dieser Entwick
lung ausdrückhcher sein soll.
