002/477/
A CSEHSZLOVÁK INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ANNAK TOVÁBBFEJLŐDÉSE
Jaroslav Volny-Miroslav Guth
Prága
A népgazdaság u j irányítási rendszerében mind az alkotómunka, mind az irányítás és a döntések valamennyi szintjén nélkülöznetétlen eszközzé lépnek elő a tudományos, műszaki és gazdasági informácliík.
I l y mádon a tájékoztatási munka h e l y e t kap az állam műszaki politiká
jának eszköztárában, és a tudomány, a t e c h n i k a , a tudományos irányí
tás és tervezés megoldandó" f e l a d a t a i n a k integráns részévé válik.
A világ valamennyi f e j l e t t országában sürgető szükségletként lép f e l annak a kérdéskomplexumnak a megoldása, amely a tudományos, műsza k i és gazdasági információáramlás l e g a l k a l m a s a b b s z e r v e z e t i formáinak keresésével, célszerű r e n d s z e r e i n e k , irányításának, gépesítésének és automatizálásának kutatásával, a közlési eszközökkel, az információs szakemberek képzésével, a tudományos és irányító dolgozók információ- fogyasztásra való felkészítésével k a p c s o l a t o s . Világszerte határozott törekvések figyelhetők meg a széles körű nemzetközi együttműködés k i építésére és nemzetközi információé r e n d s z e r e k létrehozására. Ennek a Eónban előfeltétele, hogy jól működő nemzeti információs r e n d s z e r e k a l a k u l j a n a k k i .
Csehszlovákiának, m i n t hagyományosan f e j l e t t i p a r i országnak, a tudományos és műszaki világszintről tájékoztató információk nagy ré
szét külföldi forrásokból k e l l merítenie.
Ez megköveteli, hogy az állam a tudományos és műszaki információ közlésnek az egész országot átfogó, t e l j e s e n kiépült rendszerét hozza létre. Azaz o l y a n állapot elérése a cél, amelyben az információs rend ezer a szükséges időbeli előtartással biztosítja a népgazdaság igé
n y e l t e külföldi ée h a z a i információkat, egyaránt értve ez a l a t t a t u dományos fejlődés és műszaki fejlesztés alkotó munkájának, v a l a m i n t az operatív döntéseknek és irányitásnak a szükségleteit.
Az UVTEI / U s t f e d i védeckych, t e c h n i c k y c h a ekonomickích informací Tudományos, üüszaki és Gazdasági Tájékoztatási Központ/ Igazgatója
VOLNÍ, J . - GÜTH, M.s A csehszlovák információs rendszer
Ennek elérésére, a kormány már az 1959. évi 606.ez. Határozatá
v a l l e r a k t a az a l a p j a i t a szakmák s z e r i n t specializálódó tájékoztatá
s i központok országos rendszerének. Ezen az a l a p o n jött létre ezután a döntő tudomány- és iparágak információs szükségleteit kielégítő szakmai központok hálózata.
E z z e l párhuzamosan az 1959* évi 53. Sb. számú könyvtári törvény s z e r v e z e t i a l a p o t a d o t t a tudományon, a műszaki és egyéb könyvtárakat, v a l a m i n t a közművelődési könyvtárakat egyaránt magába foglaló könyv
tári rendszernek.
Fokozatosan nyilvánvalóvá vált azonban a szakmai tájékoztatási központok szakmai léhatároltsága. E k e r e t e k b e n nem l e h e t e t t kielégí
tően biztosítani a szakmaközi igényeket. Ezenkívül szükségessé vált, hogy meghatározott információs szolgáltatásokat központilag, több a¬
zonos ágazatba tartozó szakmai központ számára lehessen megszervezni.
Ezért újból megkezdódött a nagy ágazati tájékoztatási központok k i a l a kítása i s / p l . mezőgazdasági, egészségügyi és egyebek/. Ehhez a s z e r v e z e t i a l a p o t a Statní komise pro r o z v o j a k o o r d i n a c i védj a t e c h n l k y /a Tudomány és'Technika Fejlesztésének es Koordinálásának Állami B i zottsága/ 1964. évi irányelvei teremtették meg. A tudományos, műsza
k i és gazdasági információs rendszer 1967-ben k i d o l g o z o t t koncepció
j a ugyancsak h i t e t t e t t az ágazati információs központok létrehozásá
nak célszerűsége és hálózatuk további szélesítése m e l l e t t . Ezzel az ágazati e l v j u t o t t érvényre, amelynek értelmében az ágazati Jelentő
ségű információs tevékenység biztosításáról való gondoskodás és az á¬
g a z a t , v a l a m i n t a hozzá tartozó szakmák információs tevékenységének koordinálása az ágazati központok hatáskörébe került át.
így számos és a l e g f o n t o s a b b a k közé tartozó iparágban, p l . az é- pitőiparban, a v e g y i p a r b a n , több fogyasztói iparágban, a kohóiparban ágazati tájékoztatási központ Jött létre. A f o l y a m a t lényegében 1968- ban a gépipari tájékoztatási központ léteeitésével be l a fejeződött.
Ez az ágazati e l v s z e r i n t , az adminisztratív szervezettől és a m i nisztériumok számától függetlenül megszervezett információs tevékeny
ség relatívon s t a b i l a l a p o k a t t e r e m t e t t az információs rendszer szá
mára. Nagyjából ez v o l t a h e l y z e t 1968 végén az állam szövetségi át
alakítása előtt, mely az országos információs rendszer s z e r v e z e t i f e l építésének egyféle, az egységes állam feltételei közepette végbement fejlődési szakaszának lezárását képviseli.
Uég az állam szövetségi átalakítását megelőzően szó v o l t a k i a l a k u l t információs r e n d s z e r tökéletesítésére és továbbfejlődésére v o n a t kozó Intézkedésekről. Ezek az információk feldolgozásának és az i n f o r mációs kiadványok publikálásának ésszerűtlen átfedéseit l e t t e k v o l n a h i v a t v a szűkíteni ée kiküszöbölni, azaz pontosabbá t e n n i a szakmai és az ágazati központok tevékenységének az elhatárolását. Perspektíva
ként s z e r e p e l t a tudományos éa műszaki információk tárolásával, r e n desésével, feldolgozásával, válogatásával és kiadásával k a p c s o l a t o s különféle munkafázisok f o k o z a t o s gépesítése, i l l e t v e a problémák f o kozatos megoldásának utján a számitáetechnika alkalmazási feltételei
nek megteremtése az információs tevékenységben.
A tudományos, műszaki és gazdasági információk terén a nemzetkö-
TMT 17.évf. 6.szám i g 7 0 . J u i i l u a
z i együttműködés szervezése mindenekelőtt a EBST, főként annak egyes ágazati bizottságai keretében f o l y t . A KOST Tudományos és Műszaki Ku
tatásokat Koordináló Bizottsága tevékenységét elsősorban az informá
ciós munka módszertanával k a p c s o l a t o s kutatásokra koncentrálta, bár az információs anyagok cseréjének szervezése és a tájékoztatási köz
pontok közvetlen együttműködése mindmáig nem érte e l a hatékonyság magasabb fokát.
Lényeges problémák k e l e t k e z n e k a tájékoztatási központok r e n d szerének áa a könyvtárak rendszerének egyidejű fennállása következté
ben. A tudományos, műszaki és egyéb szakkönyvtárak o l y a n információs forrás-állománnyal r e n d e l k e z n e k , amelyek a l a p j a i t képezik a további információs feldolgozásnak. A két r e n d s z e r j e l e n l e g nagymértékű átfe
déssel működik. A tájékoztatási központok nagy könyvtárakat hoznak létre a maguk számára, s e z z e l szemben - amint e z t a gazdaságilag f e j l e t t országok nagykönyvtárainak példájából látni - a nagy tudományos és műszaki könyvtárak nagy tájékoztatási központokká a l a k u l n a k át.
Ez f e l v e t i a két r e n d s z e r célszerű egyssitéaének, v a l a m i n t a tudomá
nyos és műszaki információk r e n d s z e r e o l y kialakításának a problémá
ját, amely magába f o g l a l j a a tudományos és műszaki könyvtárak tevé
kenységét, szervezettsége biztosítja, hogy mindkét e d d i g i r e n d s z e r e¬
lőnyei kihasználhatók, és e z z e l párhuzamosan az ésszsrűtlen átfedé
sek kiküszöbölhetők legyenek, i l l e t v e az egész egyesített r e n d s z e r racionálisan működjék.
Az információs tevékenység külön problémákkal küzd a vállalati szférában, a h o l l s gyakran még nem ugy értelmezik e z t a munkát, m i n t a vállalati fejlódés e g y i k előfeltételét, az u j i s m e r s t e k és műszaki
t a p a s z t a l a t o k szerzésének ée tsrjesztésének az eszközét.
Az országos szintű információs tovékenység támogatásában nagy s z e r e p e t játszottak a tudományos és műszaki a l a p dotációi. Ezeket a dotációkat meghatározott, az egész társadalom szempontjából jelentős, főként az ágazati jelentőséget meghaladó információs tevékenységekre l e h e t e t t e l n y e r n i .
Mindmáig n y i t o t t kérdés a tájékoztatási szakemberek r e n d s z e r e s szakmai képzése i s . Az i s k o l a i képzés hiányosságai m i a t t e d d i g külön
féle t a n f o l y a m o k a t s z e r v e z t e k . Az oktatási intézményekben a képzés n a p j a i n k i g túlsúlyban könyvtárosi irányú. A felsőoktatási intézmények
ben csupán a legutóbbi időkben i n d u l t a k meg a posztgraduális és ráfe
jelő t a n f o l y a m o k a tudományos és miiszaki információs képzési igénvek kielégítése érdekében. A tájékoztatási szakemberek szakmai képzésének növelésével párhuzamosan természetszerűen felmerül a megfelelő beso
rolás kérdése I s .
Továbbmenve) a tudományos és műszaki információk területén a d o t t ság, hogy a s t a t i s z t i k a i nyilvántartás eszközeivel l e h e t f i g y e l e m m e l kísérni az információs r e n d s z e r személyi ellátottságát. E célból meg k e l l s z e r v e z n i a r e n d s z e r e s adatszolgáltatást, k i k e l l értékelni e- redményelt és következtetéseket k e l l l e v o n n i az információs r e n d s z e r fejlődése érdekében teendő intézkedésekre.
Meg k e l l o l d a n i a tudományos-BŰezaki propaganda eszközeivel f o -
YOLKÍ, J . - OUTH, 1.1 A csehszlovák információs rendszer
lyó információs tevékenység eredményei hasznosításának a problémáját, e tevékenység koordinálását a társadalmi s z e r v e z e t e k k e l és az állami propagandaeszközök rájuk g y a k o r o l t befolyásának kérdéssit. Eközben különös f i g y e l m e t k e l l e n e fordítani az információs anyagokból kiválo
g a t o t t u j tudományos-műszaki i s m e r e t e k és progresszív termelési-műsza
k i t a p a s z t a l a t o k propagálására, hogy azokat i g y a lohstó legszélssebb körben g y a k o r l a t i l a g hasznoeitaák.
1969-oen az állam szövetségi átalatitésa folytán természetszerű
en u j problémák k e l e t k e z t e k az információs r e n d s z e r működésének b i z tosítása, s z e r v e z e t e és irányítása tekintetében. A oeeb és a szlovák nemzeti köztáreaeág létrejöttével munkamegosztás a l a k u l k i a szövet
ségi és a nemzeti szervek között az országos információs rendszer 1 - rányltását illetően. Fontos, hogy megőrizzék a két nemzsti részre osz
l o t t információs rendszer országonként való értelmezését. Ez gyakor
l a t i l a g abban nyilvánul meg, hogy a tudományos, műszaki és gazdasági információk ágazati központjai továbbra i s országos hatáskörrel működ nek, azaz az ágazatokat mindkét nemzeti köztársaságban ellátják i n f o r máciős ezolgáltatásokkal. Az ágazati központok u l . továbbra 1B fő épi
tőkövei maradnak az országoe információs rendszernek.
Az információk áramlását, információs állományokban való gyűjté
sét áe operatív hozzáférhetőségük biztosítását racionálisan, azaz ugy k e l l msgszsrvezni, hogy a munka i g e n hatékony, gazdaságos, gyors és az i n d o k o l a t l a n átfedésektől mentes l e g y e n . E célból az információnak egyfelől egységes, országos a l a p s l v e k e n k e l l működnie, másfelől v a l a mennyi irányítási s z i n t e n az állami és gazdasági szervek gondoskodá
sát k e l l élveznie, minthogy az információk azok szükségleteit elégí
t i k k i .
Hogy az információs rendszer elláthassa az állami műszaki p o l i t i k a e g y i k eszközének funkcióját, szükségképpen az alábbi a l a p e l v e k s n k e l l továbbfejlődnie:
a népgazdaság / t e c h n i k a , technológia/ érdemi /ágazati/ problema
tikájának a l a p e l v e n és a tudományágak problematikájára való t e k i n t e t ¬ t e l ;
az információ komplex voltának alapelvén;
a tudományos módszerek alkalmazásának alapelvén, amennyiben sa
ját szakmai funkcionálásáról van szó;
a központi és a nemzeti Irányitán célszerű, a rendszer operatív működését és fejlődését biztosító megoszlása alapján.
Ezzel egyidejűleg a rendszernek az alábbiakra k e l l orientálód
n i a !
a gazdaság t r e n d j e i n e k az információ eszközeivel történő megál
lapítására, i l l e t v e a r r a , hogy a tudomány és a t e c h n i k a hoaasntávu fejlesztési koncepcióiban ezek az irányok miképpen a l a k u l n a k ;
a tudományos és műszaki fejlesztési t e r v e k kéezitésével, a k u t a -
TMT 17.évf. 6.szám 1970.június
tási, fejlesztési, tervezési ós a termelést megelőzi realizálási f e l a d a t o k k a l k a p c s o l a t o s szükségletek kielégítésére;
a gazdasági irányításhoz szükséges alapok biztosítására;
t e k i n t e t t e l a dokumentációs munka tömegessé válására, a célszerű centralizálásra;
a feltaláló és ujitó mozgalom, a dolgozók továbbképzése és a mű
s z a k i propaganda szükségleteinek kielégítésére;
valamennyi lrányitásl és döntési s z i n t e n - a faktográfiaí adatok használatát i s feltételezve - az Ínformációk maximális hasznosításá
r a ;
a világ tudományos, műszaki és gazdasági problematikájának ará
nyos Információs lefedezésére annak érdekében, hogy tájékozódni l e h e s sen azokban az ágazatokban i s , amelyek Csehszlovákiában J e l e n l e g n i n csenek képviselve.
A népgazdasági /szakmai és ágazati/ p r o b l e m a t i k a érdemi követése lehetőséget ad az információs tevékenység o l y a n irányítására, hogy az ágazatok, nem p e d i g a s z s r v e z e t i /nevezetesen: a tárca/ k a p c s o l a t o k határai szabják meg a tematikát.
A tudományos módszereknek az információs munkában való felhaszná lása a z t j e l e n t i , hogy a l k a l m a z n i k e l l a korszerű módszertani, szerve zési és műszaki eljárásokat a ma túlsúlyban lévő konvencionális munka módszerek színvonalának emelése érdekében.
Az információs munka tudományos szervezete o l y a n , n a p j a i n k t u d o mányos és műszaki eredményeire a l a p o z o t t intézkedési r e n d s z e r t j e l e n t amely alkalmas a felhasználók operatív és számukra / t a r t a l m u k b a n és lehetőségeikben/ szükséges információkkal való optimális ellátására.
Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy mind az alkotók, mind az Információs szakemberek munkájában e l lehessen érni a maximális haté
konyságot és termelékenységet.
Az információs munka tudományos szervezetét mindenekelőtt a kö
vetkező fő irányokból k e l l megközelíteni:
általános elméleti alapok kidolgozása az információs szakemberek tudományos munkaszervezéséhez;
az információs munka szervezetének az információk szelekciója és sokszorosítása utján való tökéletesítése, a kooperáció és a munkameg
osztás racionális formáinak kidolgozása és bevezetése, az Információé munka produktivitásának emeléséhez szükséges előfeltételek megteremté
se valamennyi munkahelyen;
az információs szakemberek által végzett munkák körének és t a r talmának szabályozása, v a l a m i n t a műszaki megoldások magasfokú t u d o mányos-műszaki színvonalának biztosítása érdekében a szükséges I n f o r mációk meghatározott terjedelmének /mennyiségének/ indoklása;
T'LHY, J. - iUTH, M. ; A csehszlovák I r . i ' j : ^ : ; -i rendszer
az Információs szakembereit munkájára vonatkozó alapfogalmak meg
határozása / u l . az Információs munka elméleti kérdéseinek megoldásá
hoz az egyes tudományágak és a t e c h n i k a nagyfokú fejlődésének és spe
cializálódásának, v a l a m i n t a tudományos információk e z t követő gyors mennyiségi növekedésének körülményei között I g e n nagv g y a k o r l a t i ér
dek fűződik/;
az információs szakemberek által végzett munkák tartalmának és jellegének meghatározása, e munkák jellegének f i g y e l e m m e l kisérése és az egyee munkaféleségek minősítése;
az információs munka hatékonyságának ée termelékenységének méré
sére szolgáló módszerek kidolgozása.
Eközben különös Jelentőségre t e s z s z e r t az információs folyama
tok ésszerű gépesitése és automatizálása.
Az információs f o l y a m a t o k automatizálásának a dinamikusan fejlő
dő társadalmi struktúrák szükségletei s z e r i n t és a népgazdaság v a l a mennyi ágazatának f o k o z a t o s automatizálásához kapcsolódóan k e l l l e h e tővé t e n n i e a hatékony információs rendszer kiépítését.
Az automatizálás hosszutávu megvalósításához a népgazdaság v a l a mennyi ágazatában hozzákezdtek, s ez a f o l y a m a t természetszerűen k i t e r j e d a tudományos, műszaki és gazdasági Információkra, m i n t az a l k o tó és termelési f o l y a m a t o k integráns részére i s .
£ körülmények Közepette az információ érvényesülésének az alábbi feltételei vannak:
az elméleti diszciplínák fejlődése,
az információs f o l y a m a t o k módszertanának ée technikájának megvál
tozása,
a t e c h n i k a i eszközök alkalmazása és fejlesztése,
a káderképzés és az elengedhetetlenül szükséges speciallzációk megteremtése.
Az egyes tudományágak kölcsönhatásai a fokozódó differenciálódás és specializálódás körülményei között játszódnak l e . J e l e n l e g v a l a mennyi tudományágban s o k k a l gyorsabban halmozódnak f e l az i s l e r e t e k , m i n t amennyit az egyén e l t u d belőlük sajátítani. Ezért az alkotók kényszerűen koncentrálnak ennek vagy annak a tudományágnak i g e n szük területeire, ami azután a szóban forgó tudomány további ágazatokra való bomlásához v e z e t . E f o l y a m a t d i a l e k t i k u s ellentéte: szükség van a különböző r o k o n - és határterületek ezintézisben való megismerésére i s . Az információk mennyiségének növekedésére való t e k i n t e t t e l , e z t a szintézist jelentő k a p c s o l a t o t a jövőben csupán a gépesített informá
cióé szolgálat b i z t o s i t h a t j a . És ez J e l e n t i társadalmi szerepének lé
nyegét.
Ahhoz, hogy ésszerűsíteni lehessen a tudományoe, műszaki ée gaz-
M I 17.évf. 6.szám 197Q.;unius
dasági információ'tat, egy s o r elméleti éa kísérleti problémát k e l i megoldani. Ezek a problémák főként a következők: az egységes, i n t e g rált információs rendezer modelljének megtervezése, a célszerű gépe
sítés ée automatizálás megvalósítása, a KGST-országok Információs r e n d s z e r e i v e l és a nemzetközi tájékoztatási központokkal való kapcso
l a t megteremtése s t b . Ezeket a problémákat f o g a l m a z t a meg és f o g t a egybe az állami müezaki és tudományfejleeztési t e r v e g y i k komplex f e l a d a t a . E komplex f e l a d a t h a t fő f e l a d a t r a /a tudományos lnfomáci- ők elmélete, a tudományos éa szakkönyvtárak rendszere és specializá
lódása, az információk rendezése, az információfeldolgozás módszerta
na, az információtárolás, visszakeresés és szétsugárzás gépesített r e n d s z e r e i n e k kutatása, a káderképzés és nevelés/ és több. m i n t har
minc részfeladatra tagolódik, megoldásukban az OVIÉI-n /űstredi vé- deck^ch, t e c h n l c k ^ c h a ekonomlckych informací • Tudományos, Műszaki és Gazdasági Tájékoztatási Központ/ kivül számos tájékoztatási és felsőoktatási intézmény, tudományos könyvtár, a Státni knihovna /Ál
l a m i Könyvtár/, a Ceskoslovenska akademie ved /Csehszlovák Tudomá
nyos Akadémia/ vesz részt.
A komplsx f e l a d a t tehát o l y a n megfogalmazást n y e r t , amely - a tudományoe és szakkönyvtári hálózatokkal való szoros k a p c s o l a t b a n - biztosítja az elméleti és s z e r v e z e t i előfeltételeket a tudományos, műszaki és gazdasági információk integrált országos hálózatának k i alakításához, kivánatoB működéséhez és a világ progresszív informá
ciótermeléséhez való csatlakoztatásához,
A véglsges célkitűzés a következőképpen fogalmazódott meg: o l y a n rendszer létrejötte, amely nemcsak mennyiségi változásokat hoz a f e l d o l g o z o t t információk mennyieégét és gyorsaségát illetően, hanem mi
nőségi változásokat i s , azaz, amely lehetóvé t e s z i a k l a s s z i k u s mód
s z e r e k k e l m e g o l d h a t a t l a n problémák megoldását, és közvetlenül járul hozzá az i s m e r e t e k ágazatok közötti átvitelével s t b . k a p c s o l a t o s t u dományos és elméleti problémák legyőzéséhez. E z t elvárva világosan k e l l látni, hogy a gépesítés és az automatizálás nem öncél, hanem az információs rendszer integrálásának, koncentrálásának és racionalizá
lásának e g y i k l e g f o n t o s a b b eszköze.
A szóban forgó komplex probléma megoldásának munkálatai 197C-ben túljutnak első szakaszukon. A megoldás e d d i g i menete feljogosít annak a kijelentésére, hogy értékéé lépést elkerült előre t e n n i . K v a l i f i kált szakember-munkacsoportokkal működő kutatóhely létesült, B o l y a n eredmények születtek, amelyek a csehszlovák informatikának világvi
s z o n y l a t b a n i s p r o g r s s s z l v h e l y e t b i z t o s i t a n a k . E z z e l párhuzamosan lehetővé vált az egyes f e l a d a t o k f o k o z a t o s elmélyítése ée pontosabbá tétele, o l y a n megközelítése és k a p c s o l a t b a hozása, amely s u g a l l j a a kövstkező kutatási szakaszok megfogalmazását, majd a kutatási eredmé
nyek f o k o z a t o s realizálását. Kost készül az állam Információs p o l i t i kájára, azaz a r r a vonatkozó j a v a s l a t , hogy miképpen i l l e s s z s be az állam az információt a tudományos-műszaki fejlesztésbe. Ezen belül kap h e l y e t a további kutatási-fejlesztési f e l a d a t o k programja, v a l a m i n t a kutatási eredmények realizálásával k a p c s o l a t o s elképzelés.
Az információs p o l i t i k a Így az állam műszaki politikájának i n tegráns részévé válik, és t e l j e s mértékben bekapcsolódik a tudomány, a t e c h n i k a , az egéaz népgazdaság további fejlődésébe.
VOLNY, J . - SUTH, M.: A csehszlovák információs rendszer
VOLHY, J . - &UTH, M.: The CzechoBlovak i n f o r m a t i o n s v s t e a and i t s f u r t h e r developaent
S c i e n t i f i c , t e c h n i c a l and economic i n f o r m a t i o n systems have be- come t h e o r g a n i c p a r t o f economic p l a n n i n g and mans^-cment i n every h i g h l y developed c o u n t r y . C r e a t i v e work cannot make p r o g r e s s w i t h o u t adequate i n f o r m a t i o n ,
With t h e i n t r o d u c t i o n o f t h e new system o f economic management, the s i g n i f i c a n c e o f t h e i n f o r m a t i o n system has f u r t h e r i n c r e a s e d . The f o u n d a t i o n o f t h e e z i s t i n g system T.-QS l a i d by t h e govarnment decree Bo.606 o f 1959. F i r s t a netiíork o f s p e c i a l i z e d i n f o r m a t i o n c e n t r e s was b u i l t up. By t h e m i d - s i x t i e s i t had becone c l e a r t h a t these c e n t r e s could n o t c e e t t h e nseds o f t h e i n d i v i d u a l branches and t h a t t h e r e were c e r t a i n o v e r l a p p i n g s i n t h e i r a c t i v i t i e s . Por t h i s r e a s o n - as a second step - i n t e r s e c t o r a l i n f o r m a t i o n c e n t r e s were o r g a n i z e d . T h i s prooess was ccmpleted i n I 9 6 8 .
The r e - o r g a n i z a t i o n o f t h a s t a t e i n t o f e d e r a l r e p u b l i c s d i d n o t i m p l y t h e e l i m i n a t i o n o f the f o r m e r l y u n i f o r m 3ystera! branch c e n t r e s w i l l c o n t i n u e f u n c t i o n i n g as n a t i o n a l agencies althou£h t h i s f a c t
should n a t u r a l l y be t a k e n i n t o c o n s i d e r a t i o n i n t h e f u r t h e r develop- ment and improvement o f t h e new system and i n s o l v i n g t h e s t i l l ex- i s t i n g probléma.
The i n f o r m a t i o n system i s expected t o h e l p i d e n t i f y i n g t h e main t r e n d s o f economy, e l a b o r a t i n g l o n g - t e r m s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l p l a n s , and t o supply i n f o r m a t i o n necessary t o s c i e n t i f i c r e s e a r c h , economic g u i d a n c e , management and d e o i s i o n - m a k i n g .
The sequence o f t a s k s / t h e o r y o f s c i e n t i f i c i n f o r m a t i o n , t h e s y s - tem and s p e c i a l i z a t i o n o f s c i e n t i f i c and s p e c i a l l i b r a r i e s , a r r a n g e - ment o f i n f o r m a t i o n , methodology o f i n f o r m a t i o n p r o c e s s i n g , researches i n t o t h e mechanized methods o f I n f o r m a t i o n s t o r a g e , r e t r i e v a l and d i f f u s i o n , t r a i n i n g o f i n f o r m a t i o n s p e c i a l i s t s / , as i t appears i n t h e n a t i o n a l r e s e a r c h p l a n under t h e oooplex heading o f i n f o r m a t i o n ,
c l e a r l y shows t h e problems o f t h e system t h a t a r e s t i l l t o be solved and, a t t h e same t i m e , i n d i c a t e s t h e d e s i r a b l e t r e n d i n development.
Once t h e i n t e g r a t e d i n f o r m a t i o n system i s b u i l t up, I t should be b r o u g h t i n t o c o n n e c t i o n , step by s t e p , w i t h t h e i n f o r m a t i o n systems of the c o u n t r i e s oi' the G o u n c i l i o r L.utual Üconocic ; i s s i s t a n c e end w i t h i n t s r n a t i o n a l i n f o r m aL i o a c e n t r e s .
I n 1970, t h e r e s e a r c h problems o f t h e complex t a s k had.gone beyond t h e f i r s t phase. The achievements i n t h i s f i e l d r a i s e a j u s t i f - i a b l e o p t i m i s m . A r e s e a r c h u n i t has been s e t up t o handlé t h e problem.
11 AH nn
M I 17.évf. 6.szám 1970.Június
B03K3. ft. - r T T . M. : q e x o c J i O B a u x a a B H ? o p ^ a a a o n n a f l c a o T e w a n ee p a a a ^ T i i e
Bo B C S X pa3BRTwx cTpanax u i i p a Hayvaaa, T e x H H i e c K a j ; a a x o H o u a - l e c K a s HKÍopuamíOHHas c a c r ű y a űTaHoaaTca H S O T' b e M a e w o ' ' n a Q T b » n a a - HapoaaHan H y n p a B a e m i f ! Hapoa^nv X O S H S O T S O U. T s o p v e c K a ? Tpyn r o ^ e
*e MOxer paaaaaaT&cíi 3ea amtop«amia.
E J i a r o j a p H a s a i e n w i ) H O B O ? C Z C T S « H y n p a B . T e ' t a s X O S Í T S C T B O U B " • Í S Í C -
o x o i a n r a yBe.uniuaocb t H a i t r a s a w j o p y a u a o v i o f t cacTenH. 3 o o t o s y S T C '
O V O r f i m X O X B T O J I noora«OBJisMze n p a a n T e a b C T a a B 6 0 6 O T 1959 roaa.
nperzje a c e r o co3aa>m oeTb O T p a c j i e a u x att.papsiau30Hmix U S H T P O B. Ho Y.
capsiHHe ó o - a x rocos a r a t ó HCXKÍI, <ÍTO o r - p a c a e a a e U S H T P M H S sior.yr
y a o a a e v a o p s T i i u a . v o T p a c a e a í j e noTpeöHOoTa, a x a e s T a a f a a o c T b ao wKoro.",
ayö. i i r p y e T C f i . n o a r o u y n p a c T y i m a a x o p r a H a a a U B H a e x o T p a c a e a H X U Ö H T -
p o B . 3T O T n p o n a c o a a x o m m a c a B 1968 r o n y .
P a a a e a e t f a e r c c y a a p o T B a na C O B 3 H H S pecnyőaaxH Ha Q S H a w a B T , I J T C
DpvnMJl e j n s a s c a c T e s i a n e p e e T a j i a cyaecTaoaaTb; oTpacaesiia Ejsnrpu
I v a y T 7 a a a a i s e fx & u t e v l o T B O B a T S a n p e a e a a x r o c y a a p c T B a , X O T H n p n p a 3 B a r a a v s a n o c r p o a t t H o f c a c r e u t i , n p a p e n e H a a e a e o y s e o T a y i o a H X npoőjieu 3 T H í a x r o p M e o T a c T B a a n o c a e a y e T mteTk B a a a y .
ZnliopsíamiOBH8(! C B C T a u a a o a*Ha npatjaiiaTb y n a c T a e , n p e t i e a o a r o . a on pajtában H U H a n p a a j e^ H ^ n a p o a n o r o xoanflcTaa, B pa3paÖ0Txs a o a r o - c p o v a u x Hayiinax H TexKiiisűKax n a a n o a a oűaonelciTb a y a H y n Kn$optta-
UHio a.Ta H o c ^ e a o a a H H H , p a 3 B H T H u , njiaaapoBaHHfl, x o 3 a f l c T a e H H o r o y n p a 3 - jiSHafl a p e a e s a f l .
BH,7Tp«^!»ae p a o n p e a e j a n a e itounjiexoHofl s a a a v a , cBH3aimofl c n i -
íopaauHeí* r o c y a a p c T B e^ H o r o r: a a s a a c c j r e a o a a v i ! * (Teopwti Fiayvfoa : "Í - í o p a a u B H , o a o T e u a a cn9UHajiH3a'jBjr nayvHHX » cnsuaaJtbHbrx ö a ö a a c T e x , yTJopaaoueHae B H í o p a a u a a , M e t o i a x a oöpaÖOTKB aHíopiiauBH, BaynaHt-e u e x a a i! 3 B p o a a^ a L i x c a c r e i i x p a M e s a a , noacxa a p a c n p o c T p a n a i B B Rn$op-
uausr*, oöpaaoBaHne xaapoB) Bep^o oTpaxaeT panaeMKe npofl.iei o i C R C T S -
uu, a r a x x e HanpaBaeHBji Hawepe^Horo paaBaraa.
CípeMBTOB nooTenOHHO O B a a u a a TE> ooaaaHHyii B H T e r p a p o a a K ^ y x i B H -
$opsiauaoHHy» o n o T s i i y 0 HHipopsiauBOHHWiia OHOT«uaMH c T p a n - v i S H O B C'óB a c u e s a y n a p o a n u i i a aHÍopwanHOHHiíua u e a r p a M B .
B 197o r o a y 3axoHiaaca nepBufl a r á n nayvsHaa xounaexaHOfl a a a a - P a a y j i b T a T t i s a n T npaBo a a o n T B M a a u . C nsaBm Baytjesaa apoOaeMu I n a c o a a a " a c c a e a o B a T e a b c x a ü H H O T B T y r .
- - 0 —
VOLHY, J . - GtJTH, l l. i A csehszlovák információs rendszer
VOLMY. J . - GDTH. M. : Daa tschechoslowaklscae I n f o r m a t i o n a s y a t e s i und dessen W e l t e r e n t w i c k l u n g
Das w l s s e n s c h a f t l i c h e , t e c h n i a c t e und w l r t s c h a f t l i c h e I n f o r a a - t i o n s s y s t e m w i r d i n eámtlichen e n t w i c k e l t e n Lándern der ffelt zum i n - t e g r i e r t e n T e i l der v o l k s w i r t s c h a f t l i c h e n Planung und L e i t u n g . Auch d i e schöpferische A r b e i t kann ohne I n f o r m a t i o n e n n i c h t e n t w i c k e l t werden.
I n f o l g e der U m s t e l l u n g auf daa neue System der W i r t s c h a f t s l e i - tung h a t s l c h i n der Tsehechoslowakel d i e Bedeutung des I n f o r m a t i o n s - systems noch erhölxt. Die Gründe zu dlesem System wurden i n der Regie- rungsverordnung Sr.606 vom Jahre 1959 a n g e l e g t . Carauf f o l g t e zu- e r s t der Ausbau einee Setzes der F a c h i n f o r m a t l o n s z e n t r e n . B i s z u r M i t - t e der 60-er Jahre h a t es s i c h aber erwiesen, dass d i e Pachzentren die f a c h l i c h e n Aneprüche n i c h t erfüllen können und i n i h r e r T a t i g k e i t v i e l e Überdeckungen vorkommen. So kam es a l s z w e i t e r S c h r i t t z u r Orga- n i s i e r u n g von i n t e r d i s z i p l i n a r i s c h e n I n f o r m a t i o n s z e n t r e n . Dieser Vor- gang endete im Jahre 1969.
Die A u f t e i l u n g des Staates i n föderative B e p u b l i k e n bedeutet k e i neswegs d i e Aufhebung des f r f i h e r e n e i n h e i t l i c h e n Systemst d i e Zweigs- z e n t r e n f u n k t i o n i e r e n auch w e i t e r h i n m i t n a t i o n a l e m Wirkungsbereich, zwar i a t diese Tatsache b e i der W e i t e r e n t w i c k l u n g des aufgebauten Systems und b e i der Lösung noch immer bestehender Probleme s e l b s t v e r - s t a n d l i c h zu beachten.
Das I n f o r m a t i o n s s y s t e m s o l l v o r allém an der P e s t s t e l l u n g der w i c h t i g s t e n ffirtschaftsrichtungen, f e r n e r an der B e a r b e i t u n g der w i s - s e n s c h a f t l i c h e n und t e c h n i s c h e n E e r s p e k t i v p l a n e t e i l n e h m e n , bew. d i e gewünechten I n f o r m a t i o n e n für Porachung, E n t w i c k l u n g , Planung, W i r t - s c h a f t s l s i t u n g und Sntscheidungen e i c h e r n .
Die i n n e r e A u f t e i l u n g des m i t I n f o r m a t i o n e n verbundenen komple- xen Bereiohes des s t a a t l i c h e n Porschungsplans / T h e o r i e der wissen- s c h a f t l i c h e n I n f o r m a t i o n ; System und S p e z i a l i s i e r u n g der w l s s e n s c h a f t - l i c h e n und F a c h b i b l i o t h e k e n ; Ordnen von I n f o r m a t i o n e n ; Methodik der I n f o r m a t i o n s b e a r b e i t u n g ; Porechung der raechanischen Systeme für I n f o r mationsspeioherung, W i e d e r a u f f i n d u n g und V e r b r e i t u n g ; K a d e r b i l d u n g und E r z i e h u n g / w i d e r s p i e g e l t verlásslich d i e zu löeenden Probleme des
Systems und w e i s t g l e i c h z e i t i g auch a u f d i e Richtung der geplanten E n t w i c k l u n g h i n .
Kar, wtoBcht, das b e r e i t s ausgebaute i n t e g r i e r t e I n f o r m a t i o n s s y s - tem etufenweiee m i t den Informationasystemen der M i t g l i e d s t a a t e n des RGW, b«w. m i t i n t e r n a t i o n a l e n I n f o r m a t i o n s z e n t r e n i n Verbindung zu
bringán.
D l * Porschung der komplexen Aufgabe i s t i n 1970 über d i e e r s t e Etappe b e r e i t s hinweggekommen. Die e r z i e l t e n Ergebnisse b e r e c h t i g e n unseren Optimismue. Zur P f l e g e des Problems wurde auch eín Porschungs i n s t i t u t e r r i c h t e t .
! !
