Az NTMIR mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere-formátumáról megtekintése

A Z NTMIR M Á G N E S S Z A L A G O S B I B L I O G R Á F I A I A D A T C S E R E - F O R M Á T U M Á R Ó L *

Gerő Péter-Skripkin, V. A.

Országos Széchényi Könyvtár—Nemiét közi Tudományos ás Műszaki Információs Központ

Bevezetés

Az információs rendszer közvetítő szerepet tölt be az emberi tevékenység dokumentumokban rögzített ered­

ményei és ezek felhasználói között. Elsődleges feladata annak biztosítása, hogy a felhasználók a lehető legracio­

nálisabb módon választhassák ki a nekik szükséges dokumentumokat, és hogy e dokumentumokat megkap­

hassák.

Az információs rendszer hagyományosan a dokumen­

tum leírásával tájékoztatja a felhasználókat a dokumen­

tumokról és kiválasztásuk lehetőségeiről.

A leírás a dokumentum modellje, amelyet meghatá­

rozott szabályok szerint kell létrehozni. Az a célja, hogy a felhasználó dönthessen a dokumentum használhatósá­

gáról, megtalálhassa és megkaphassa azt.

Egy dokumentum leírására viszonylag kis szellemi munkát kell fordítani, de e munka jelentős méreteket ölt, ha e műveletet a dokumentumok millióira és — a különböző országok nagyszámú információs rendszerei­

ben - többszörösen végezzük el.

Ez a „tisztán" gazdaságossági tényező, valamint a felhasználói szükségletek mind teljesebb kielégítésére való törekvés magyarázzák azt a tényt, hogy a dokumen­

tumok egységesített leírásának problémája már több éve áll a különböző szintű információs rendszerek és a dokumentációs tevékenység kérdéseivel foglalkozó nem­

zetközi szervezetek figyelmének központjában.

Általánosságban elmondható, hogy a leírás különböző területein a szabványosításnak figyelembe kell vennie a különböző dokumentumokat felhasználó csoportok sajá­

tosságait, valamint a dokumentációs szolgáltatásoknál felhasznált szoftver és hardver lehetőségeit [ 1 ].

Az információcsere {és következésképpen a leírás egységesítése) az olyan rendszerek között lehet a leghaté­

konyabb, amelyek hasonló dokumentumgyűjtemények­

kel, hasonló leírási szabályokkal rendelkeznek, és közel

* A cikk megállapításai a szerzőknek az NTMIK-ben végzett közös munkája eredményeit tükrözik.

azonos felhasználói csoportokat szolgálnak ki. Azonos szabályok kidolgozása révén a dokumentum adatainak tükrözése egységesíthető a leírásban. E szabályokat a rendszeren belül és a rendszerek között be kel! tartani.

A számítógépek alkalmazása az információs tevékeny­

ség ésszerűsítésére és a tájékoztatási szolgáltatások köré­

nek bővítésére új szempontokat vetett fel a dokumen­

tumleírás területén, mivel a géppel olvasható dokumen¬

tumleírással szemben szigorúbbak a követelmények.

1. A csereformátum elemei

Az / . ábrán egy folyóiratcikk referáló folyóiratban közölt hagyományos leírása látható.

1 0 0 7 . 5 2 2 00155GS84-B1 3 J e l l e m z ő k m e g h a t á r o z á s a s z á ­

mit ó q é p p e l m u n k a d a r a b - n s r k o l á k t e r v e z é s é h e z , 4 R e c h n e r u n t e r s t ü z t e E r m l t t l u n g von K e n g r ó s s e n

z u r A u s l e g u n g von W e r k s t ü c k g r e i f e r n / M i c h a - e l i s , D. . j

K o n s t r u k t i o n 3 5 , k . 6 , s z , 1 9 8 3 . p . 2 2 9 - 2 3 7 . á . 1 0 t . l h . 2 5

5 A z i p e r l r o b o t o k e g y i k l é n y e g e s r é s z e a b e ­ f o g á s t m e g v a l ó s í t ó e g y s é g . E z e k működését a u t o m a t i k u s a n o l d j á k meg. e l ő z ő l e g b e t á p ­ l á l t programoknak m e g f e l e l ő e n . K i s s z é r i á s t e r m e l é s b e n a l k a l m a z o t t m e g o l d á s o k k a l f o g ­ l a l k o z i k . I s m e r t e t i a s z e r k e s z t é s t l e h e t ő v é t e v ő és megkönnyítő s z á m i t S s i munkát, m e l y e t g é p i uton v é g e z n e k e l . Megadja a f i g y e l e m b e veendő p a r a m é t e r e k e t . S z á m í t á s b a v e s z i a f e l l é p ő e r ő k e t , d e f o r m á c i ó k a t I s .

6 d . i p a r i r o b o t , m e g f o g ó s z e r k e z e t , s z á m i ­ t ó g é p e s t e r v e z é s

7. ábra Folyóiratcikk leírása

1 - ETO-jelzet 4 - bibliográfiai leírás 2 - tételszám 5 - referátum 3 - a cikk elmének fordítása 6 - keresőkép

TMT 31. évf. 1984/5.

A géppel olvasható (például: mágnesszalagos) doku­

mentumleírás rekordot, pontosabban bibliográfiai rekor­

dot alkot, amelyet

szerkezete, vagyis a rekord logikai szervezése,

a rekord tényleges tartalmát képező adatelemek értéke (vagyis maguk az adatok) és az adatelemek azonosítója, valamint

a gépi reprezentáció jellemez.

A formátum fogalma nem más, mint ezeknek a jellemzőknek a meghatározása.

Mivel a mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere eseté­

ben az egységesítés kiemelkedő fontosságú, helyénvaló, ha a mágnesszalagos csereformátumról beszélve a rekord szerkezetével, a leírás adatelemeinek körével, tartalmával és közlésmódjával, valamint kódolásukkal kapcsolatos, különböző szinten (nemzeti, nemzetközi) elért egyezmé­

nyeket értjük ez alatt.

2. Rekordszerkezet

A mágnesszalagos bibliográfiai rekordok különböző szerkezetűek lehetnek. Közös vonásuk, hogy a leírás elemeit minden rekordszerkezetben egyértelműen azono- sí'ani lehet.

A bibliográfiai rekord alapját az adatmezők (data fields) képezik, amelyek a leírás különböző elemeinek értékeit tartalmazzák. Az adatmezők meghatározott helyet foglalhatnak el a rekordon belül, elejüket és végüket előre megadott pozíciók határozzák meg. Az ilyen (pozíciós) adatmezőkbe olyan adatelemek (data element) kerülnek, amelyek hossza állandó.

Az adatelemek a leírás legkisebb logikai egységei, többségük változó hosszúságú, és így nem lehetnek pozíciós elhelyezésűek. Az ilyen adatelemek helyét a rekordban az őket tartalmazó adatmező kezdő pozíciója határozza meg.

Ahhoz, hogy a leírás különböző elemeit (cím, szerző stb.) tartalmazó adatmezőket meg lehessen különböz­

tetni, az adatmezőket azonosítóval (content designator) látják el.

Egy adatmezőben a leírás egy vagy több különböző elemének értéke helyezhető el, attól függően, hogy a rekordon belül lineáris vagy hierarchikus az adatelem­

szervezés. A rekordszervezés módja, valamint a pozíciós adatmezők alkalmazása a feladattól — meghatározott adatelemek szerinti keresés, sorbarendezés, válogatás stb. — függ.

A bibliográfiai rekord összetevői a következők:

- a rekord egészét jellemző adatokat tartalmazza az ún.

rekordfej (record label),

- a leírás elemeit tartalmazó adatmezők (data fields), - az adatmezők elhelyezkedését azonosító mező, az ún.

mutató (directory).

A 2. ábra a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszerben (NTMIR) elfogadott két re­

kordszerkezetet mutatja be. Egyikük (a) teljesen meg­

felel a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (Inter­

national Organization for Standardization, ISO) által elfogadott szerkezetnek, a másikat (b) a Csehszlovák Tudományos, Műszaki és Gazdasági Információs Köz­

pont (UVTEI) dolgozta ki a Chemical Abstracts Service (CAS) által alkalmazott szerkezet alapján. A két szerkeze­

tet az NTMIR normatív—műszaki dokumentumai szabá­

lyozzák: az NTP MCNT1 1-82 [2] és az NTP MCNTI 2-74 [3].

A két szerkezet összehasonlítása azt mutatja, hogy megengedik egymás bizonyos sajátosságainak figyelem­

bevételét, éppen azokat, amelyeket előnyként szokás felhozni a másik szerkezettel szemben. Például, az NTP MCNTI 1-82 szerinti szerkezet mutatótételében (di­

rectory entry) található „alkalmazáskor meghatározandó rész" (implementation defined part) felhasználható az adott adatelem kódolási módjának vagy akár az adatelem tartalmának közlésére is közvetlenül a mutatótételben.

Ha nem alkalmazzuk az indikátorokat és almező-azonosi- tókat, akkor lineáris adatelem-szervezésre térünk át. Az NTP MCNTI 2-74 szerinti szerkezetnek az NTP MCNTI 1-82 szerinti szerkezetben történő ábrázolására mutat egy lehetőséget a 3. ábra. Az NTP MCNTI 1 - 8 2 szerinti szerkezetben szintén megengedhető a rekordfej és a mutató fixpontos bináris ábrázolása.

Hasonlóképpen, az NTP MCNTI 2-74 mutatójának tartalék-mezőit felhasználhatjuk az indikátorok és al- mezö-azonosítók hosszának meghatározására, és így le­

hetségessé válik az adatelemek hierarchikus szervezése a rekordon belül. A mutatótételben a mezőre vonatkozó kiegészítő információ megadásához felhasználható a hívójel (tag) egy része, melyet az NTP MCNTI 2-74 három bájt hosszúságúnak határoz meg, vagy minden mutató tételhez csatlakoztatható egy „alkalmazáskor meghatározandó rész", melynek hossza 8 bájt vagy ennek többszöröse. Az NTP MCNTI 1-82 szerinti szerkezet sajátosságainak az NTP MCNTI 2-74 szerinti szerkezetben történő ábrázolását lásd a 4. ábrán.

A bemutatott példák illusztrálják, hogy az NTMIR- ben elfogadott rekordszerkezetek bizonyos változtatá­

sokkal különböző rekordszervezési változatokká alakit­

hatók át. Következésképpen valamelyik szerkezet előny­

ben részesítésének kérdése csak akkor lényeges, ha a csereformátum szerkezete és az információs rendszer programcsomagjai által meghatározott ún. „belső" for­

mátum szerkezete - a gazdaságossági szempontokat is szem előtt tartva - egybeesik, vagy az átalakítások szempontjából minimális az eltérés.

Ha ez a szempont nem döntő, akkor a szerkezet megválasztásánál a következő szempontokat célszerű mérlegelni:

GerS P.-Skripkin, V. A.: Az NTMIR mágnesszalagos .

— mennyire felel meg az adott szerkezet a nemzetközi kompatibilitás követelményeinek;

— mennyire terjedt el az adott szerkezet a különböző információs rendszerek és szolgáltatások közötti bib­

liográfiai adatcserében;

— melyik szerkezetet tartják előnyösebbnek a biblio­

gráfiai információt géppel olvasható formában elő­

állító és terjesztő intézmények.

Jelenleg az NTMIR számára inkább az NTP MCNTI J-82-ben meghatározott rekordszerkezet felel meg.

Bár a rekordszerkezet megválasztása fontos a biblio­

gráfiai adatcserénél, mégis a csere lehetőségét és raciona­

litását a csereformátum tartalma és adatainak közlés­

módja (a csereformátum szemantikája) határozza meg.

0 - 4 5 6 - f l

l b 11 1 3 - 1 6

17

ia-i»

20

I I '

72 ,

M

A fcarflkltiett t i i r m : 3

H(vO|il: M l

Hltfójíf: 0 0 ?- D O S É IO OB- O OÍ

A ' i k o n rírjüfn A rekord fr^luJa AlkfllrnBJBi l - M o . A j inrjikítnr foaia

Aj AiQnodhtű h o n t * A i Hítímk b i i n c f n i t

, . A í t d i i m r f í j h o n n " h o s i a

Eqvti hívfrifinfc

..A V í n f l . T . i . i F r D « i C i D | «r r hűMia

A k t z d O k k i k i f i EIC,-,. IC|Í

InlQfrt^k'Ol H i t

lAPCjrmAriAl M J l f l k

Merö^rí*l*r|*l

Adat Dk

.RÍkord h a : * ' ; e l

• f k t p e

H l b f t r d l I a n Q i i r O

f " n i , . . | < i ' i r-,pz*.

A r j e l - n í t ö k

fl:r. M- 5'..M H t r c j k

un

0 - 1

z-s

4

6 - J 8 - 1 1 1 2 - 1 3 1 * - 1 6

J 0 - 3 Dir

0 - 3 t>..

4 bit S - 7 C r

6 - ;

KOdoJbr mOd

A ffmiatO'vndtltp mOdja A rroiaiO h c m r a

A o u r ' o o i i r - j i í i c ^ l u ader n a f ű * a o r o i * o « i r i

A l o - i d H I M K 4 I H o t i r a A rDvid i d a r a l í ™ r , i * » r

A d - i l f l r - " kOdolHi r r - V

A h o u j ú a l i i r ü o m n o u z i A h o t a i u a d a i m a i a knrdo o o r i c i d j a

MkoidMI

Poiitíoa mulat

H M i í u a d a i m a i f l k

Rövid

• d H H M rnulBTOttltT

H E B U Q

• s a t e l a m a i m u t a i o t í t t l

a} NTP MCNTI 1-82 b) NTP MCNTI 2 - 7 4

2. ábra Rekordszerkezetek

3. A rekordok tartalma és köz lésmódja

A leírás a dokumentumot jellemző adatelem-értékek összessége.

A rekordban minden adatelem mind értékével, mind azonosítójával szerepel. A különböző dokumentumok leírása különböző adatelemeket tartalmazhat. E különb­

ségeket a dokumentumok eltérő fizikai formája (folyó­

irat, cikkgyűjtemény stb), a dokumentumok eltérő fajtái (szabadalmi vagy normatív-műszaki dokumentum stb.)

vagy más jellemzők okozzák. Ezeket meg kell különböz­

tetni ahhoz, hogy a leírás biztosíthassa a dokumentum visszakeresését (a bibliográfiai adatok alapján) és a felhasználók tájékoztatását a dokumentum tartalmáról (a keresőkép, a referátum alapján stb.).

Következésképpen a bibliográfiai rekord tartalma szorosan Összefügg a dokumentumok osztályozásával, mivel minden osztálynak meghatározott adatelemcso­

port felel meg.

TMT 31. évf. 19B1/5.

ríe'akier p o z í c i ó

B - S 10 11 1 3- 1 6 I T 16 I S J a 21

•21-11 Karakterek izflma' 3

Karakterek t a i m e : 3 Karakterek i z e m é . 1 K e r e t trrek tzBrne: S

Karakterek i z i m a1 3

Kerakterrlk i z e m é . 3 Karakterek n j f l k j : 1 Karakterek I z l m e : S A j BdBfűk b a z r u l r m H.vűiP 0 0 1 C O 0

Hlvópel: OmOOi .

HlvűiBl: 003000-003 OÍÖ f i OCBOOO-DOlOOtJ

-<l>ójalek: 0 1 0 0 0 0 - 9 9 9 9 9 9

* l O a B a » - z z z z z z

A rekord h m i z a A r r . O ' C ItatulB A l k a l m a z h i l í d o k

Az adatok b a z i i c l i t v K c d o l H i m o d A m u t a i ö rendé r h i m o d i a

A z . . e d z l m e z ó h o n z e " h o n z e A „kezdOk erek tar p o z í c i ó j a " h o n r a A z elkelmezzekor rrregheterozandO

< h l " h a l t t á

A z adatmező h o n w

A hívójel f o l y T a l i u A d a t e l e m kOűolfci mOd Rövid adatelem e r t í k e

M. vjip:

A z a d e t m o z a h o z n a A kezdők ar,v.tet pozicíOje

i n t zglv-.it*>

A d a t e l e m t í d o t e j i mod

M i z S - h a i a í j B l Re kord azon cafto MezA hazi-jal

Pnrrpői K i í r o k MeztVh>ilrjel F e n n t a r t ó n mezők

HzzO'hatarpal

M e z o - h a i * , * H a k o n S - h a i l d «

fiakordtej

A m u t e t ó ttvkope

•JeTeramai fnuTetcV l í r a i

H o n z u edereleeran mutetó- tatai

! bi.osilfi.

mezi*

3. ábra Az NTMIK NME 2-74 szerkezetének tükrözése az NTMIK NME 1-82 szerkeztében

3.1 Dokumentum fajták

A bibliográfiai rekordok használhatósága jelentős mértékben függ attól, hogy a rekordok milyen teljesség­

gel tartalmazzák a dokumentum azon jellemzőit, ame­

lyekre a felhasználóknak szükségük van.

A szellemi és anyagi ráfordítások csökkentése céljából a dokumentumokat a különböző intézményeknél egyez­

tetett szabályok szerint kell leírni. Altalánosságban a leírás a dokumentum jellemzőinek (adatelemeinek) érté­

keit tartalmazza, amelyek a következő csoportokba sorolhatók [4]:

- a dokumentum általános jellemzőit (dokumentum­

fajta, fizikai forma stb.) tartalmazó adatelemek;

- bibliográfiai azonosítást szolgáló adatelemek (cím, szerző stb.);

- a dokumentum tartalmára vonatkozó adatelemek (keresőkép, referátum stb.);

- a dokumentum beszerzésére és tárolására vonatkozó adatok (tárolási hely, raktári jelzet stb.).

Ahhoz, hogy a bibliográfiai leírást megfelelően alkal­

mazhassuk, tartalmaznia kell a minimálisan szükséges adatelem-készletét. Természetes, hogy a „minimálisan szükséges" adatelem-készlet fogalma szorosan függ a mindenkori feladatoktól.

A dokumentumot jellemző összes adat felsorolása igen terjedelmes. A leírás feldolgozásának és közlésének jobb szervezése érdekében a dokumentumok halmazát osztályokra bontjuk. Minden osztálynak megfelel az adatelemek egy bizonyos készlete, amelyet az adott osztályba tartozó dokumentumok leírására használunk.

A dokumentumok osztályba sorolásánál (jelenleg ez egyezség kérdése) a különböző dokumentumok feltételes ekvivalencia-csoportba kerülnek.

M i t

0 - 1

I

3 J 5 6-1 9 - 1 1 1 1 - 1 3

H - 1 5

0 - 3 0 - 3 M l

• Dil S - 7 bit

« - 7 B - 1 S

0 - 9 a bii 5 - 7 bit

S-T

A r e k o r d h a n z a A i i n d i k a t o . h o n z a A z aztyitatító h o n z a K ó d o I S * mód A fThjtstótandaiez! mfldja A mutBfú Zioazza

A porfeioa trr-jiM ea h o n z ü adat­

mezők h o n z a A p o i i c i a a terület h o n z a P o z í c i ó i adatok

P o z í c i ó i adat Dk

H , k a r d f e j

O a d c i ó i terüret

H a n z ú a ű i i r r a z c

M o n z ú adatmező

h ' k * f l

A d a t e l e m k O d o l K r m a d

A rövid adatelem hcaize A . ó v d ada telem é n e k e

kor meratialfrozarido r e s j

HrrÓjW

Ad etetem k o d o l a i i mod

A rirrjszú adatelem h o n z a A h o n z U adatelem k e z d ő pozí­

ciója

A l k e l r r u c z a i k c imrrhxlérozando rzflj

H o w ú ademvezok

L -

^ g f c t n m j l í r

Róvxi rTXJIenAltTlI

H r m t U

LVaRVBnH

4, ábra Az NTMIK NME 1 - 8 2 szerkezetének tükröződése az NTMIK NMÉ 2-74 szerkezetében

GerŐ P.-Sktipkin, V. A.: Az NTMIR mágnesszalagos .

Az egy feltételes ekvivalencia-csoportba tartozó doku­

mentumok egyikének megnevezését választjuk a csoport nevének.

A MEKOF-1 (az NTMIR keretében mágnesszalagon az NTP MCNTI 1-82 által meghatározott rekordszerke­

zetű bibliográfiai adatok cseréjére szolgáló nemzetközi csereformátum) a következő dokumentumfajtákat kü­

lönbözteti meg:

a) eseti kiadványok (könyvek), ha azok nem sorolhatók a c-g pontokban megjelölt dokumentumfajtákhoz (EK);

b) időszaki kiadványok, ha azok nem sorolhatók a c—g pontokban megjelölt dokumentumfajtákhoz (1K);

c) kutatási és fejlesztési jelentések (KJ);

d) disszertációk (Dl);

e) szabadalmi dokumentumok (SZ);

f) normativ-műszaki dokumentumok (ND);

g) gyártmányismertetők—vállalati irodalom (GY);

h) cikkek (Cl)*.

A felsorolt dokumentumfajtáknak a leírásukhoz szük­

séges meghatározott körű adatelem-halmazok felelnek meg.

Ugyanakkor az egy dokumentumfajtán belült doku­

mentumok adatelemei között mégis csak lehet kü­

lönbség, aszerint, hogy egy dokumentum egy vagy több fizikai egységből áll. Az esetek többségében bizonyos fajtájú dokumentumok azonosítása lehetetlen anélkül, hogy ne közöljünk adatokat arról a dokumentumról, amelynek része a leírandó dokumentum (a leírás tárgya).

A más dokumentumok fizikai részét képező doku­

mentumok és az önálló dokumentumok vagy dokumen­

tumcsoportok megkülönböztetésére hagyományosan a leírás bibliográfiai szintjének fogalmát használjuk.

Az 1. táblázatban ismertetjük a MEKOF-1 formá­

tumban elfogadott leírási szinteket, alkalmazási terüle­

teik meghatározásával.

A dokumentumfajták és a bibliográfiai szintek kombi­

nációjával (a továbbiakban: dokumentum-alfaj)egyértel­

műen meghatározott adatelemkészletek állapíthatók meg.

A dokumentumok leírásánál gyakran kerülünk szembe azzal a problémával, hogy a leírás tárgya kapcso­

latban áll más dokumentumokkal, amelyek maguk is lehetnek a leírás tárgyai, és amelyek egyes adatait meg kell adni a leírásban. Például egy rész címmel nem rendelkező időszaki kiadványban közölt cikk leírásánál a rekordban a cikk adatain kívül nemcsak az időszaki kiadvány adott kötetének vagy füzetének adatait, hanem az időszaki kiadvány egészének néhány adatát is meg kell adni. Ha egy recenziót írunk le, amely egy eseti kiadványról (könyvről) készült és egy időszaki kiadvány valamely füzetében jelent meg, akkor a recenzió, az

* Az EK és IK azon részei, amelyeit nem sorolhatók a KJ, Dl, SZ, ND vagy G Y fajtákhoz.

időszaki kiadvány adott füzete és az időszaki kiadvány egeszének adatain kívül megadhatók bizonyos adatok az ismertetett eseti kiadványról is.

1. táblázat A MEKOF—1 formátumban elfogadott leírási szintek

Kód A leírás bibliográfiai

szintje Alkal mazás

e Időszaki Egymást követő részekben megjelenő, rendszerint sorszá­

mozott vagy időrend szerint megjelölt és előre nem megha­

tározott ideig kiadásra kerülő dokumentumok leírására i Többkötetes-monogra¬

fikus

Meghatározott számú (egynél több) fizikai egységben megje­

lent vagy megjelenő dokumen­

tum leírására 2 Egy kötetes-monogra­

fikus

Egyetlen fizikai egységben megjelent dokumentum {bele­

értve a többkötetes kiadványok egyes kötetét) leírására 3 Analitikus Olyan dokumentum leírására,

amely bibliográfiai azonosítá­

sához hivatkozni kell egy má­

sik, e dokumentumot fizikai részként tartalmazó dokumen­

tumra

Az 5. ábra a dokumentum-alfajok feltételes meg­

nevezéseit, valamint a különböző alfajokhoz tartozó dokumentumok közötti leggyakoribb kapcsolatokat ábrázolja.

Az e problémakörhöz tartozó kérdéseket a MEKOF-I csereformátum alrekordok (logikai adat­

elem-csoportok) kialakításával oldja meg. Egy alrekord

— az elsődleges — tartalmazza a leírás tárgyának adatait, más - másodlagos — alrekordok a leírás tárgyához kap­

csolódó dokumentumok adatait.

A MEKOF—1 csereformátumban az adatelemeknek meghatározott alrekordokhoz tartozását a mutatótétel

„alkalmazáskor meghatározandó részének" első karak­

tere jelzi. A pozíció (J) értéke azt jelzi, hogy az adatelem az elsődleges alrekordhoz — a leírás tárgyához - tarto­

zik. Az 1-8 értékek csak a 2. táblázatban közölt másodlagos alrekord-típusokhoz használhatóak. E táblá­

zat megmutatja, hogy mely másodlagos alrekordok közlése kötelező a rekordban annak függvényében, hogy milyen dokumentum-alfajhoz tartozik a leírás tárgya.

A bibliográfiai leíráshoz nem tartozó (ilyenek a dokumentum tartalmát tükröző, a .hozzáférési adatokat tartalmazó stb.) adatelem-csoportok elsősorban a leírást végző információs rendszer konkrét feladatával kapcsola­

tosak. A dokumentumról közölhetők olyan adatok is,

TMT 31-ívf- 1984/5-

EK IK

Többk ót etet eteti kiadványok

Sorozarba nem Tartói Ik

Sorozatba tartozik

Tót*kö*et«

KJ. D L G Y

Egyköielet eteii v ^ h kötetet ewti kiadvány kötete, ríircfme. ••!•••.:.1 kiadvány kötete, füaefe

Tód b kötetei

v ..nv körete kiadvány

i.|rijr.,i- kiad viViy kötete,

füzeié

IdOifaki kiadvány, u-rozat. idö- .laki kialvány röbb köleTe. füzete

EK rtaze IK k öleién* k. fifr-rtenek rtat

K J , 01. G Y , ND, SZ, C l . mint Mfti kiadvíny vagy idfozaki kiadvány kötetének,' . L

nftzcim nélküli idötzaki kiadvány kötete, füzete

Tobbköfef«

K J , D l . G Y körete

Egy köreret K J , EH, G Y , N D . S Z

Egykötetes KJ. üt, G Y , ND. SZ vagv löbbköTe.ei K J , D i . G Y kötele

KJ.OI.GV.NO. SZ.CI

5. ábra A dokumentum-alfajték feltételes megnevezései és 3 dokumentumok közötti főbb kapcsolatok

amelyek a dokumentum fizikai formájára, tárolási felté­

teleire vonatkoznak.

A dokumentum leírása tartalmazhatja a dokumentum referátumát vagy annotációját, valamirít keresőképét az információs rendszerben alkalmazott információkereső nyelven.

A felsorolt csoportokhoz tartozó adatelemek azono­

sak a különböző alfajokhoz tartozó dokumentumok esetében, és felhasznált készletüket a rekordot létrehozó információs rendszer határozza meg.

3.2 Az adatelemek státusa

A leírás és így a géppel olvasható rekord adatelem­

készlete egyértelműen kapcsolódik a dokumentum alfa­

jához, de még ez esetben is nagy az egyes dokumentum­

alfajok adatelem-készlete.

A dokumentum azonosítása vagy tartalmának közlése külön-külön megvalósítható a megfelelő alfajta nem teljes adatelem-készletéből is. A különböző információs rendszerekben egy és ugyanazon dokumentum-alfajok leírásához a lehetséges adatelem-halmaz különböző rész­

halmazai kerülhetnek felhasználásra.

E tényt a csereformátumban úgy veszik figyelembe, hogy az egyes dokumentum-alfajoknál alkalmazható adatelemeket két csoportra - a kötelező és a nem kötelező státusú adatelemekre - tagolják.

A kötelező adatelemek - a feldolgozott dokumen­

tumból vagy más forrásból kapott - értékeit a rekord­

ban mindig meg kell adni. Egy információs rendszerben azok az adatelemek kötelezőek, amelyek a rendszer legfontosabb feladatainak elvégzését biztosítják.

Az adatelemek kötelezőségéröl a kidolgozandó csere­

formátumot felhasználó információs intézmények dönte­

nek előzetes megállapodások alapján.

Egy és ugyanazon alfajhoz tartozó dokumentumok esetében az egyes kötelező adatelemekből nem kötelező adatelemek válhatnak, ha az adott dokumentumot nem a leírás tárgyaként, hanem a leírás tárgyához kapcsolódó dokumentumként írjuk le.

A nem kötelező adatelemeket is egységesíteni kell a csereformátumban, mind tartalmuk, mind közlésmódjuk szerint.

A csereformátum nem kötelező adatelemei egyes információs rendszerekben (például az NTMIR valamely alrendszerében) kötelezővé tehetők. Az olyan adatele­

mek, amelyek csak a rekordot készítő információs rendszer részére szükségesek, a csereformátumban nem közölhetők.

3.3 Az adatelemek azonosítója és csoportosítása

Az adatelemek értékének azonosításához nem meg­

nevezéseket, hanem azonosítókat (content designator) alkalmazunk.

Az - általában - alfanumerikus karakterekből álló adatelem-azonosítót a hívójel, az indikátor és az almező- azonosító együttese [4] vagy csak a hívójel [5] képezi.

Az adatelem-azonosít ót alkotó karaktereknek értel­

mezést tulajdonítva az adatelemek logikai csoportjai hozhatók létre, amelyek felhasználhatók az egyes adat­

elemek, illetve adatelem-csoportok visszakeresésére vagy

Gorfl P.-Skripkin. V. A.: A i NTMIR mágnesszalagos •

2. táblázat

A M E K O F — 1 csereformátumban használatos alrekord-típusok

A leírás tárgya

A leírás tárgyához kap­

csolódó dokumentum, amely adatait a másodlagos al re kord okban közölni kell

Az alrekord kódja

Egy kötetes eseti kiadvány vagy rész­

címes időszaki ki­

advány számának Ikötetének) része (Cl, KJ, Dl, SZ, NO, GY)

Egykötetes eseti kiadvány vagy részcímes időszaki

kiadvány száma (kötete) 1

Nem részcímes idő­

szaki kiadvány szá­

mának (kötetének) része (Cl, K J , Dl, SZ, ND, GY)

Nem részcímes időszaki ki­

advány száma (kötete) Időszaki kiadvány

2

3

Többkötetes kiad­

vány kötetének része (Cl, KJ, Dl, SZ, ND, GY)

Többkötetes kiadvány kötete

Többkötetes kiadvány

4

S Többkötetes kiad­

vány (EK, K J , Dl, GY) önálló kötete

Többkötetes kiadvány 6

Sorozatba tartozó

eseti kiadvány Sorozat (időszaki

kiadvány) 7

Nem részcímes idő­

szaki kiadvány (IK) száma (kötete)

Időszaki kiadvány 3

Többkötetes kiad­

vány (EK, K J , Dl, GY)

Többkötetes kiadvány

önálló kötetei 8

azonosítására. A 3. táblázatban a MEKOF—1 és MEKOF-2 csereformátumok hívójelei segítségével kép­

zett adatelem-csoportok megnevezéseit közöljük.

A rekord adatelemeinek fizikai csoportosítása azzal érhető el, hogy egy adatmezőn belül közöljük őket. Az adatmezőkön belül az adatelemeket az indikátorok és almező-azonosítók értékei különböztetik meg, és a meg­

felelő határjelek (separator) választják el.

A csereformátumokban alkalmazott adatelemek és státusuk felsorolására a táblázatos ábrázolási mód a legáttekinthetöbb. A MEKOF-1 csereformátum ilyen táblázatának részletét ismerteti a 4. táblázat.

3. táblázat

A M E K O F - 1 és M E K O F - 2 csereformátumok hívójelei segítségével képzett adatelem-csoportok megnevezései

M E K O F - 1 MEKOF- 2

A feltételes adat­ A hívójel A feltételes adat­ A hívójel elem-csoport meg­ első pozl elem-csoport meg­ második

nevezése ciójának nevezése pozíciójá­

értéke nak értéke

Azonosító adatok 0 Rendszeradatok 0 Kódolt Információ 1 Általános adatok 1 Bibliográfiai leírás 2 Egyéni szerző 2

Megjegyzések 3 Testületi szerző 3

Kapcsolat 4 Fenntartva 4

Egyéb címadat 5 Címek s

Tartalmi adatok 6 Fenntartva 6

Szellemi felelősség 7 Egyéb bibliográ­ 7

Fenntartva e fiai adatelemek

Beszerzési és táro­ 9 Fenntartva 8

lási adatok Osz tál yzó rend­ 9

szerek

Deszkriptoros in­ A formációkereső

nyelvek

Te r misre tes e nyelvű tartalmi

közlés

Fenntartva c

Beszerzési adatok D Tárol áii adatok E

Szabadon fel­ F

használható

34 Az adatelemek közlésmódja

A leírás tartalmának egyöntetű közlését a rekord összeállítói úgy biztosítják, hogy egységes szabályok alapján határozzák meg és közlik az adatelemek értékéL E szabályok képezhetik a csereformátum részét, vagy készülhetnek külön normatív—műszaki dokumentum­

ként, amelyet a csereformátummal azonos vagy széle­

sebb körben alkalmaznak.

A csereformátum rendeltetésszerű használatához min­

den adatelemhez rögzíteni kell:

— az .adatelem azonosítóját (hívójel—indikátor—almező azonosító, vagy hívójel),¹

— az adatelem megnevezését;

- az adatelem (maximális) hosszát;

- az adatelem meghatározását;

— az adatelem forrását (a leírt dokumentum mely részéből vagy milyen más forrásból vehető az adat­

elem értéke, például a címoldal) vagy előállításának módját (például: meghatározott szerkezet - képlet - szerint); .

- az adatelem közlésmódját (például: az egyéni szerző családi és utónevének közlési sorrendjét, a latin és cirill írásmódtól eltérő írásrendszerű dokumentumok

TMT 31. évf. 1934/5.

4, táblázat Adatelem-specifikáció

H M JII Mi-

H u A l m e r G

•nno-

i l l ó

h f f l é l r l h H & ' g D o k u n r n t u m ' a j l * é l * IcJrlt

^--^^^ blbliog'ifiji i i i n l j *

Ai t d a l e l e m n i r g n c r r t t K ^ ^ ^ ^ ^

E K I K E K rrjr ' K r t u t K J D l sz G V

H M JII Mi-

H u A l m e r G

•nno-

i l l ó M i t un fi ben

Alr>.

Votüban

D o k u n r n t u m ' a j l * é l * IcJrlt

^--^^^ blbliog'ifiji i i i n l j *

Ai t d a l e l e m n i r g n c r r t t K ^ ^ ^ ^ ^ 1 z a 1

]

1 I 1 ' 1 1 z 1 2 H M JII Mi-

H u A l m e r G

•nno-

i l l ó M i t un fi ben

Alr>.

Votüban

D o k u n r n t u m ' a j l * é l * IcJrlt

^--^^^ blbliog'ifiji i i i n l j *

Ai t d a l e l e m n i r g n c r r t t K ^ ^ ^ ^ ^ 1 z a 1 a ^{K J D l} u N D G V 1 I 1 ' 1 1 z 1 2

701 a a 1 K.-.y-'b, másodlagos azellonii H H N H H 1 N I I N R- f e l e l o s s é g s t v i s e l ő s z e ­

mélyek

710 0 a T e s t ü l e t i s z e r z ő K X H K K R " K K

b + A t e s t ü l e t i s z e r z ő r ö v i d t - N M 1 H 1 • I r I R t e t t nova

e + A t e s t ü l e t i azarzó párhu­ N II N H N R H • R H

zamos nevs

d •f A t e s t ü l e t i s z e r z ő helye - N K N N N ^{V H} H N H város

a + A t e s t ü l e t i s z e r z ő helye - N K N H H U N R R N ország

f * A t e s t ü l e t i s z e r z ő helye I M 1 N R I I N ^:i

p o s t a i c i n

1 a t A k u t a t á s t végző s z e r v e z e t K K K

b * A k u t a t á s t végző s z e r v e z e t N

»

r ö v i d í t e t t nava

d * A k u t a t á s t végző s z e r v e z e t • R N

helye - vároa

a ^+• A k u t a t á s t végző s z e r v e z e t N N N

helye - orazáE

2 a + Közreadó s z e r v e z e t N N E N N N

d + A közreadó s z e r v e z e t helye N N N R N H

- vároe

e ^t A közreadó s z e r v e z e t h e ­ 1 IJ 1 R H N

lye - ország

7 U t a + A találmány t e s t ü l e t i b e ­ K K

j e l e n t ő j e

e •f A találmány t e a t ü l e t i b e ­ H H

j e l e n t ő Jenek helye - v i r o s H

Jelmagyarázat:

K - az adalelem közlése kötelező N - az adatelem közlése nem kötelező

adatelemeinek átírási szabályait, az adatelemek rövidí- tési és kódolási szabályait stb.);

- az adatelem leírásának módját (például: hány szóközt kell tenni az adatelem értékének egyes részei közé, hogyan kell helyettesíteni az adott adatelemnél alkal­

mazott karakter-készletből hiányzó karaktereket stb.);

- különféle megjegyzéseket, amelyek segítik az adatele­

mek egyértelmű felfogását.

A 6. ábra a MEKOF-1 csereformátum adatelemeinek közlésmódjára hoz példát.

Az adatelemek tartalmának és közlésmódjának meg­

határozása a csereformátumban szoros kapcsolatban áll - a dokumentumok bibliográfiai leírásának szabályaival;

- az osztályozó rendszerek alkalmazási szabályaival;

- a dokumentumok keresőképének (az alkalmazott információkereső nyelv felhasználásán alapuló) össze­

állítási szabályaival; •

- a referátum vagy annotáció elkészítési szabályaival.

190 í c A R E K O R D Ö S S Z E Á L L Í T Á S Á N A K K E L T E 6 MEGHATÁROZÁS: Az eredeti rekord összeállításának vagy az NTMIR szempontjából külső rendszertől (szolgálattól) átvett rekord átalakításának éve, hónapja és napja.

A LEtRÁSMÓDJA: Az adatelemet a következő szerkezetben kell megadni:

GGMMDD

ahol G G - az év utolsó két számjegye, MM - hónap,

DD - nap.

A keltezés tetszőleges pozíciójába a „-" (kötőjel) jelet kell tenni, ha a pozíció értéke ismeretlen.

PÉLDA: A rekordot 1980. november hó 10-én állították össze.

A leírás módja: 8()111(1

MEGJEGYZÉS: A rekordot összeállító szervezet: az a szerve­

zet, amely az NTMIR megfelelő alrendszerében érvényes szabá­

lyok szerint a rekordot összeállította.

6. ábra Az adatelem köz lés módjának meghatározása a MEKOF-1 csereformátumban

Gerö P.-Skripkin, V. A.: Az NTMIR mágn ossza logns .

Mivel a jelenleg érvényes bibliográfiai leírási szabályok a nyomtatott kiadványokban, könyvtári katalógusokban történő egységesítés céljából készültek, a csereformátu­

mokban e szabályokat oly mértékben kell figyelembe venni, hogy a géppel olvasható rekord alapján közvetle­

nül vagy algoritmikus átalakítással a megfelelő szabályo­

kat kielégítő bibliográfiai leírást állíthassunk elő.

E követelmény érvényes a dokumentumok keresőké­

pének a csereformátumokban történő közlésére is.

Véleményünk szerint a referátumok és annotációk összeállítási szabályaiban a gépi feldolgozás követel­

ményeinek fokozottabb figyelembevétele pozitívan hatna a géppel olvasható bibliográfiai adatcsere és visszakeresés hatékonyságára. Ez elsősorban meghatáro­

zott karakterkészlet használatára és formalizáltabb infor­

mációkereső eljárások felhasználására alkalmas referátu­

mok kialakítására vonatkozik.

35 Kapcsolatkialakítás a csereformátumban

A leírásban a leírás tárgyának adatain kívül a kapcso­

lódó dokumentumok adatai is szerepelhetnek, megha­

tározott esetekben pedig szerepelnek. A kapcsolódó dokumentumok (a leírt cikket tartalmazó eseti kiadvány, a leírt dokumentum egy másik kiadása, a lefordított dokumentum eredetije stb.) adatait logikai csoportba szervezve közöljük, amely rendszerint a leírás tárgyáva]

áll kapcsolatban. A rekord tartalmazhat olyan - kap­

csolódó - dokumentumleírást is, amely nem a leírás tárgyához, hanem valamely, a leírás tárgyához kapcso­

lódó dokumentummal áll kapcsolatban.

A rekordon belüli logikai csoportok és kapcsolataik kialakítására különböző módszerek (például alrekordok szervezése) ismeretesek.

Vizsgáljuk meg a MEKOF-1 és MEKOF-2 cserefor­

mátumokban alkalmazott kapcsolatkialakítási mód­

szereket

a) a különböző rekordok közötti,

b) egy rekord alrekordjai közötti, valairünt

c) egy alrekord (különböző adatmezőiben elhelyezkedő) adatelemek közötti

kapcsolatok szempontjából.

Egy adott rekordot más rekorddal (dokumentummal) a kapcsolatot létesítő adatelem azonosítóját (kódját), a kapcsolatot létesítő adatelem értékét, és

a kapcsolat jellegét

tartalmazó adatelemek kapcsolhatnak össze.

A különböző rekordok összekapcsolására tetszőleges, a dokumentumot egyértelműen azonosító adatelem vagy adatelem-csoport alkalmazható. Használható e célra a rekordazonosító, az ISBN, az ISSN, illetve egyéb biblio­

gráfiai adatelem (például meghatározott szerzők és művek címe).

A MEKOF-1 és MEKOF-2 csereformátumokban a leírt dokumentum és más dokumentumok közötti kap­

csolat jellegét tartalmazó adatelem kódolt értéket vehet fel és jelezheti, hogy az adott dokumentum

tartalmazza a leírt dokumentumot, a leírt dokumentum folytatása, a leírt dokumentum korábbi kiadása, a leírt dokumentum más nyelvű kiadása stb.

Az alrekordok kapcsolásához a MEKOF-1 cserefor­

mátum két adatelemet használ fel:

- a kapcsolt alrekord kódját és

— az alrekordok közötti kapcsolat jellegét.

Az alrekordok közötti kapcsolat jellege ugyanolyan (lehet), mint a rekordok közötti kapcsolaté, ezért értékeik is megegyeznek a rekordok közötti kapcsolat jellegének értékeivel.

A MEKOF—1 csereformátumban speciális adatelemek teszik lehetővé az egy alrekordon belüli adatelemek kapcsolását. Ezek egyértelműen meghatározzák a kap­

csolódó adatelemeket (azonosítójuk alapján) és a kapcso­

lat jellegét. így például kapcsolat létesíthető a referátum és a referátum nyelve között, a keresőképbe tartozó egyes lexikai egységek között stb.

3.6 A csereformátumban felhasznált karakterkészletek A csereformátum adatelemeit meghatározott mód­

szerrel megadott (lásd a 3.4 fejezetet) karakterlánconként (string) rögzítik.

Géppel olvasható formában ezeket a karakterláncokat különféle kódkészletekkel ábrázolhatjuk [ 6 - 8 ] . A kód­

készleteket rendszerint táblázatos formában közlik (5.

táblázat).

A csereformátumok a közismert és az esetek többsé­

gében szabványosított kód táblázatokon kívül felhasznál­

hatják az ún. tetszőleges bit-láncokat, vagyis a rekordot készítő információs intézmény által kidolgozott, illetve felhasznált kódokat is^;

A rekordban alkalmazott kódkészletet a rekordfejben határozzuk meg. A csereformátumok szerkezete lehetővé teheti (MEKOF-2), hogy egyes adatelemekhez más kódkészletet alkalmazzunk, amelyet az adott adatelem­

hez tartozó mutatótételben határozhatunk meg.

Az a körülmény, hogy egy rekordon belül több kódkészletet lehet alkalmazni, és hogy az adatcsere a saját „belső" formátumokban különböző kódkészletet alkalmazó információs rendszerek között folyik, szüksé­

gessé teszi a rekordok átkódolását, ezért célszerűnek látszik egy információs rendszeren belül egy kódkészlet megválasztása. Az egységes kódkészlet kiválasztását a rendszerben részt vevő információs intézmények techni­

kai eszközei és az adott rendszerben használt karakter­

készletek határozzák meg.

A kódkészleteket a rekordokban leggyakrabban fel­

használt karakterek készletének megfelelően dolgozzák ki, és így az adatelemek értékeinek karakterláncaiban előfor­

dulhatnak olyan karakterek, amelyeknek nincs megfelelő

TMT 31.évf. 1984Í5.

5. táblázat

D K O I kódtáblázat

A helyi énékek námai

0 1 2 3 4 5 6 7 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 1 0 1 0 0 0 1 r> 1 0 1 1 0 0 1 i 1 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 0 1 1 0 1 1 1 1 0 1 1 I 1

0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 t ^{1 1} I

0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 1 t 1 1

0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1

0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1

0 1 2 3 4 5 6 7 B 9 A B c 0 E F

0 NUL DLE DS SP & n, a h

{ 3 \

1 50 H DC1 SOS

= _/

2 STX DC2 FOS SYN b k * 3 B K S 2

3 ETX DC3 c 1 t m C L T 3

4 PF RES BYP PN d m u 3 D M U 4

5 HT NL LF RST

•

6 LC BS ETB UC 10 1 0 w i F 0 w 6

7 DEL IL ESC EOT a B P ^X T> G P X 7

8 CAN C h q y K3 H Q Y 8

9 EM I r z A 1 R z 9

A SMM CC SM [ ^{] 1 < K} p E X H T 3

B VT CU1 CU2 CU3 • H # e JI C U H 0 y m

C FF FS STOP

< • *

D CR GS ENQ NAK t 1

-

E s o n s ACK

+

> ⁼

F Sl US BEL SUB 1 7 M n B r M c H

—

kódjuk az adott kódkészletben. Az ilyen különleges karakterek kódolásához a karakter- és kódkészleteket bővítő módszerek alkalmazhatók.

A jelenleg legismertebb két eljárás használható együt­

tesen és egymástól függetlenül is. Az első módszer a megfelelő kóddal nem rendelkező karaktereket egy-egy karakterlánccal helyettesíti. A helyettesítő karakterlánc elejét és végét speciális kód váltás-karakterek határozzák meg [9]. A ST SÉV 358-76 szerint nyolcbites K O I - 8 kódtáblázat alapján dolgozták ki a helyettesítő karakter­

láncok táblázatát, amelynek egy részletét a 6. táblázat mutatja be.

A másik, karakterkészletet bővítő módszer a külön­

böző kódkészletek egy karakterláncon belüli együttes alkalmazását teszi lehetővé. A kódkészletek váltását

speciális kődkiterjesztő-karakterek valósítják meg [10, 11]. (A kód ki terjesztő-kar akterek a karakterlánc szem­

pontjából fő kódkészletnek megfelelően vannak kó­

dolva.) Ehhez a rekordot cserélő információs intézmé­

nyeknek előzetesen meg kell állapodniuk a kiegészítőlég használt karakter- és kódkészletben.

4. A mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere formátumainak helyzete és perspektívái az NTMIR keretében folyó információcserében

Az NTMIR-ben jelenleg a mágnesszalagos bibliográfiai adatcserére két rekordszerkezet használatos:

Gerö P.-Skripkin, V. A.: Az NTMIR mágnesszalagos

6. táblázat

Helyettesítő karakterláncok táblázata

Helyette' Grafikus

karaktét

A karakter megnevez ése

sltő ka­

rakter­

lánc

Kód

t

< Középső pont ^• 2E

Kettős aposztróf ^tr 22

f Egyedülálló idézőjel f 27

rl Kettős záró idézőjel ^ft 22

>

#

MH 33'

- NTP MCNTI 1-82* Rekordszerkezet mágnesszalagos bibliográfiai adatcseréhez (megfelel az ISO 2709-nek és az MSZ 193/1—83-nak) [12, 13],

- NTMIK NME 2-74 Mágnesszalagos adatrekord csere­

formátuma.

Ezeknek a formátum szemantikáját meghatározó két dokumentum felei meg:

- NTMIK NME 30-82 Bibliográfiai információk tar­

talma és közlésmódja a mágnesszalagos információ­

cserére szánt rekordokban (MEKOF-1 - Nemzetközi Csereformátum),**

- NTMIK NME 19-82 Adatok tartalma és közlésmódja a mágnesszalagos információcserére szánt rekordok­

ban és adatelem specifikáció (MEKOF-2 - Nemzet­

közi Csereformátum).

A két formátum létének okai részben történetiek.

Lényegében egyidőben fogadták el a bibliográfiai adat­

cserére szolgáló, eltérő rekordszerkezetet előíró két normatív-műszaki dokumentumot. Az NTP MCNTI 1—74 elfogadásának elvi okai közül a legfontosabb az, hogy tartalmában azonos volt a nemzetközi szabvány (ISO 2709) akkori változatával, így az NTMIR és más információs rendszerek között tervezett csere céljaira ez a szerkezet volt alkalmas.

A másik rekordszerkezetet előíró normatív-műszaki dokumentum, az NTP MCNTI 2-74 elfogadása mellett szóló érvek közül a leglényegesebbek az alábbiak voltak:

- ez a szerkezet közelebb állt a „belső" formátumok­

hoz, tehát kisebb konverziós időt és költséget igé­

nyelt;

* A normatív-műszaki dokumentumok - kisebb, a tartalmat nem érintő átdolgozás után - a KGST S2EÁB (Szabványosí­

tási Együttműködési Állandó Bizottság) KGST-szabványként jóváhagyta. A dokumentum jelzete: ST S É V 4269-83. - A

szerk.

" Jelenleg KGST-szabvány tervezet; jóváhagyásiról a K G S T - S Z E A B 1984. májust ülésén dönt. - A szerk.

az NTP MCNTI 1-74-nek (és az ISO 2709 akkori változatának) olyan hibái voltak, amelyeket ez a rekordszerkezet ki tudott küszöbölni;

- ez a rekordszerkezet „egyszerűbb" volt, mint a másik.

Az NTP MCNTI 2—74 szerinti rekordszerkezet elfoga­

dásának volt egy másik, el nem hanyagolható - gyakor­

lati - oka is, hogy t i . ehhez a rekordszerkezethez a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban már elkészítették és alkalmazták a formátum szemantikai részét, amely alapul szolgálhatott az NTMIR teljes formátumának kidolgozásához.

Mindezek alapján a kezdeti időszakban az NTP MCNTI 2-74 jobban megfelelt az NTMIR-en belül legnagyobb tömegben előforduló dokumentum fajták le­

írásának közlésére és cseréjére.

Miközben az NTMIR-ben az NTmTk NME 2-74 szerinti rekordszerkezetet alkalmazták, az ISO 46-os számú Technikai Bizottsága (TC 46) felülvizsgálta és tökéletesítette az ISO 2709-et, mindenekelőtt a rekord mutatóját illetően, amely javította az adattartalom-szer­

vezést, elsősorban az alrekordok alkalmazása tekinte­

tében. Az ISO által elfogadott, a lehetőségeket kibővítő változtatások alapján módosításra került a megfelelő NTMIK normatív—műszaki előírás is. Ezeket figyelembe véve készült a megfelelő magyar szabvány is.

A csereformátum szemantikai kérdéseit az NTMIR- ben először a MEKOF-2 oldotta meg. A MEKOF-2 csereformátumot a Csehszlovák UVTEI dolgozta ki, 1977-ben került elfogadásra, és a legutóbbi időkig az egyetlen dokumentum volt, amely meghatározta az NTMIR csereformátumának szemantikáját.

A MEKOF—2 csereformátum szolgált alapanyagként az NTMIK tagországok által folytatott csere formátum­

fejlesztési munkákban. E munka eredménye az 1982-ben elfogadott MEKOF-1 csereformátum.

A MEKOF—1 csereformátum kidolgozói az adat­

elemek hierarchikus szervezésére koncentrálva pontosí­

tották az adatelemek körét, és ennek megfelelően átdolgozták az adatelemek készletét és státusát.

A MEKOF-1 csereformátumban korszerűbbé vált a kapcsolódó dokumentumok leírásának közlésmódja.

A MEKOF-1 csereformátum szemantikájának kidol­

gozásakor figyelembe vették az Unesco munkacsoportjá­

nak a Common Communication Formát (CCF) létreho­

zására irányuló tevékenységét [14], illetve a munkacso­

port dokumentumait.

A MEKOF—1 csereformátum tartalmazza az NTMIR tagországok szakértőinek a szemantika korszerűsítésére irányuló tevékenységét. A jelenleg érvényes csereformá­

tumok szemantikája azonos, azaz az NTMIR-en belül egységes szemantikát alkalmazó két rekordszerkezet érvényes. Nem állíthatjuk, hogy ez a helyzet a leg­

ésszerűbb és a leggazdaságosabb, bár csökkent a mágnes­

szalagos bibliográfiai adatcsere megvalósításához szüksé­

ges konverterek száma, de mennyiségük még mindig