A z i n f o r m á c i ó s g a z d a s á g s z e r k e z e t e é s j ö v ő j e
A közgazdászok szerint az USA gazdasági é l e t i n e k a szerkezete az elmúlt száz évben úgy változott meg, hogy az egykor j o b b á r a mezőgazdasági t e r m é k e k e t előállító gazdaságban ma az információs t e r m é k e k és információs szolgáltatások d o m i n á l n a k . A cikk célja a szerkezeli változáson belül annak t a n u l m á n y o z á s a , hogy a szolgál
tatásokra alapozott népgazdaság vajon információs gaz
dasággá vált-e, továbbá hogy szükséges-e az USA Nem
zeti Bevételi Számlákat (U.S. National Income Accounts) m ó d o s í t a n i e változás t ü k r ö z t e t é s e céljából.
Szerkezeti változások az USA gazdaságában
Az USA-ban minden szervezetet aszerint osztályoz
nak, hogy milyen típusú termékei g y á r t , vagy milyen típusú szolgáltatást nyújt. A kategorizálás a Szabványos Ipari Osztályozási k ó d (Standard Industria! Classification - SIC) szerint t ö r t é n i k . A fő csoportok: mezőgazdaság, b á n y á s z a t , építés, gyáripar, közlekedés és szállítás, hír
közlés, k ö z m ü v e k , nagy- és kiskereskedelem, pénzügy, biztosítás és ingatlan, szolgáltatások, közigazgatás. A cikk céljára a kategóriákat négy csoportba v o n t á k össze:
mezőgazdaság, ipar (bányászat, építés, köziekedés-szállí tás. hírközlés, k ö z m ű v e k ) szolgáltatások (nagy- és kiske
reskedelem, p é n z ü g y , biztosítás és ingatlan .szolgáltatá
sok), közigazgatás (szövetségi k o r m á n y z a t i , állami és helyi) később a cikk bevezet egy Ötödiket, az informá
ciót is.
Kezdetben a mezőgazdaság és a bányászat voltak a fő ágazatok, majd a gyáripar előretörésével a mezőgazdaság jelentősége h á t i é r b e szorult. A második világháború után újabb változás, a szolgáltató szektor előretörése követke
zett be.
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csök
kent, az iparban m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , a szolgáltató ipar
ban pedig m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . 1929 ó t a a négy ágazat k ö z ö t t az alkalmazottak aránya is megváltozott, azonban 1967 ó t a ezek alig m ó d o s u l t a k . 1967-1979 k ö z ö t t a m u n k a e r ő 1 9 - 2 0 ^ á t a közigazgatásban, 2%-át a mező
gazdaságban, 3 5 - 4 3 / f - á t az iparban és a szolgáltatások
ban foglalkoztatják.
A gazdasági élet információs szektora
A kérdés az, hogy az USA gazdaságában az említett változásokon túl van-e további eltolódás a szolgáltatások
tól az információs ipar felé. I t t számos probléma merül fel, nem utolsósorban az, m i k é p p e n lehet a gazdasági étet információs szektorát m e g h a t á r o z n i . A z USA Kereske
delmi Minisztériumának Gazdasági Elemzési Hivatala
(U.S. Department of Commerce's Bureau o f E c o n o m i c Analysis) nem határozza meg az információs ipart, - következésképpen többféle értelmezés és elnevezés használatos: a tudás ipara (knowledge industry), infor
mációs gazdaság (information economy), információs ipar (information industry), információs társadalom (in
formation society), post-indusztriális társadalom fpost- industrial society).
Machlup volt az e l s ő , aki klasszikus művében [1]
kifejtette az információs gazdaság k o n c e p c i ó j á t , és a gazdasági élet ezen új s z e k t o r á t így definiálta: „ . . . a létesítmények egy olyan csoportja - vállalatok, intézmé
nyek, szervezetek, m i n i s z t é r i u m o k , vagy mindezeken belüli csoportok, de e s e t e n k é n t egyének is és h á z t a r t á s o k is - , amely ismereteket, tájékoztatási szolgáltatásokat vagy t e r m é k e k e t állít e l ő saját vagy mások használatára".
Az információs gazdaság másik meghatározása Porát m u n k á i b a n t a l á l h a t ó , mégpedig i n k á b b a tevékenység, semmint a gazdaság felöli megközelítésben: „A tájékoz
tatás megszervezett és t o v á b b í t o t t adatok e g y ü t t e s e . Az információs tevékenység magában foglalja mindazokat a forrásokat, melyeket az információs t e r m é k e k és szolgál
tatások előállításában, feldolgozásában és terjesztésében felhasználnak [ 2 ] " .
A nemzeti jövedelem könyvelése (National Income Accounting)
Machlup és Porát m u n k á i n a k elemzéséhez szükséges az USA nemzeti jövedelmi könyvelési rendszerének (továbbiakban NJK) rövid ismertetése. Az NJK begyűjti a pontosan nyomon k ö v e t e t t piaci tranzakciók jövedelmi és termékforgalmi adatait. Nyilvántartják a t e r m e l t j a " "1: és szolgáltatások piaci é r t é k é t és ezek alapján számítják k i a b r u t t ó nemzeti jövedelmet, a GNP-t. Az N J K legfontosabb alapvelve, hogy csak a piaci tranzakciókat veszi figyelembe.
Az NJK kategóriáiban háromféle szervezeti egység ( 1 . részvénytársaságok, kereskedelmi társaságok, egy-egy személy tulajdonában álló cégek, 2. h á z t a r t á s o k és nem nyereséges i n t é z m é n y e k , 3. állami vállalkozások) és négyféle művelet (müveletek, amelyek 1. a termelési javakat és szolgáltatásokat, 2. a j ö v e d e l m e t , 3. az
importot, illetőleg exportot, 4 . a megtakarítást vagy beruházást érintik) szerepel.
Magukat a műveleteket ötféle számlán tartják nyilván:
1. a nemzeti jövedelem és termék számláján, 2. a személyi jövedelem és kiadás számláján, 3. az állami bevétel és kiadás számláján, 4 . a külföldi be- és kifizeté
sek számláján, S. a felhalmozás és beruházás számláján.
Az NJK többféle célt szolgál, m i n d e n e k e l ő t t a gazdasági rendszer elemzését, a műveletek k ö z ö t t i összefüggések t ü k r ö z t e t é s é t stb. A nyilvántartás szerkezete és az összefüggése k ö n n y e n é r t h e t ő : a 2—5 számlákon a
gazdaság egy bizonyos szektorát összegezik, ezek é r t é k é t az 1. számlára viszik, s így számítják k i a nemzeti jövedelmet és a GNP-t.
Machlup és a t u d á s ipara
Machlup hivatkozott müvében elsőként h a t á r o z t a meg a „tudás iparának" körét, belefoglalván az o k t a t á s t , k u t a t á s t és fejlesztést, k o m m u n i k á c i ó t , a tájékoztatás gépeit ( p l . n y o m d a g é p e k , s z á m i t ó g é p e k , telefonhálózat stb.) és szolgáltatásait, s a „tudás" és „információ"
fogúimát kívánta megvilágitani. Egyebek k ö z ö t t szembe kellett néznie azzal a nehézséggel, hogy t ö b b információs szektorban hiányzik a fizikailag megfogható teljesít
m é n y , a piaci műveletek és k ö v e t k e z é s k é p p e n egyes információs tevékenységek piaci á r a . E p r o b l é m á k ellené
re Machlupnak sikerült eljutnia egy fontos fogalomhoz, a tudás iparához, amelynek m é r e t é t mennyiségileg is meg
h a t á r o z t a . Pl. a k u t a t á s és fejlesztés, a tájékoztatási gépek és szolgáltatások esetében Machlup módszere meglehetősen összhangban van azokkal az eljárásokkal, amelyeket az N J K alkalmaz az egyes népgazdasági ágak felmérésére. Az / . táblázat Összegezi Machlup becslési e r e d m é n y e i t .
I. táblázat A t u d á s iparának m é r e t e Machlup 1958. évre v o n a t k o z ó becslése szerint (milliárd dollárban)
Iparágak Össz-énék %-os meg
oszlás
A GNP
%-ában
Oktatás 60 194 44,1 12,6
Kutatás és fejles? tés 10 990 B,1 2,3 Kommunikációs
közeg 38 369 28,1 Bfi
Információs gépek 8 922 6,5 ' . 9
Információs
szolgál falások 17 961 t3,2 3,8
A teljes tudás-ipar termelése GNP 1958
136436 47B 900
100.0 28.5 [11
Porát információs gazdasága
Machlup é r d e m e az információs gazdaság megfogal
mazása, továbbá annak a k i m u t a t á s a , hogy az milyen m é r t é k b e n hatja át az egész gazdasági életet. P o r á t j e l e n t ő s m é r t é k b e n hozzájárult a fogalom finomításához.
és egy olyan átfogó m ó d s z e r t a n kifejlesztéséhez, amely kiterjedésének elemzésére szolgál. P o r á t — szemben Machlup átfogó megközelítésével - a nemzeti bevételi számlák keretében maradt. A tájékoztatási tevékenységet elsődleges és másodlagos információs szektorra osztotta.
Az elsődleges információs s z e k t o r , , . . . magába foglalja a piaci viszonyok k ö z ö t t gazdát cseréld információs java
kat és szolgáltatásokat előállító c é g e k e t . " A másodlagos információs szektorba P o r á t „kvazi-cégeket" sorol, vagyis olyan, egy-egy szervezeten belüli csoportokat, melyek szolgáitatásai nem kerülnek az információs piacra, hanem csak az anyaszervezeten belül használják fel ő k e t . Porát részletes jegyzéket állított össze SlC-szá- mok szerint azokról a népgazdasági cégekről, amelyek teljes egészükben vagy egyes részleteikben az elsődleges információs szektorhoz tartozhatnak.
A másodlagos információs szektor felmérésénél Porát két mércét alkalmaz a termelt érték megközelítésére: 1. a nem-információs iparágakban az információs alkalma
zottaknak kifizetett összegek, 2. a tájékoztatási gépek értékcsökkenése a nem-információs iparágakban. S z á m o s adatforrásból dolgozott. Először is j e g y z é k b e foglalta a nem-infornwciós cégek által kifejtett információs tevé
kenységet: adatfeldolgozás, h i r d e t é s , levélírás, k u t a t á s és fejlesztés, könyvelés, könyvtári szolgálat. Elkészítette az információs alkalmazottak listáját: a t u d á s előállítói ( p l . k u t a t ó , m é r n ö k , számítógép-programozó stb.), a t u d á s terjesztői ( p l . o k t a t ó , k ö n y v t á r o s , k o m m u n i k á c i ó s szak
ember): piaci és k o o r d i n á c i ó s szakemberek ( p l . ellenőr, k ö z v e t í t ő , k e r e s k e d ő ) , információfeldolgozók ( p l . titkár, a d m i n i s z t á t o r ) . információs gépek mellett dolgozók ( p l . gépíró, n y o m d á s z o k , telefonkezelő stb.). Végül felsorol
ta az információs gépeket és az ezeket előállító iparága
kat.
Az adatokat input-output m á t r i x o k , jobban mondva input-output folyamatábrák — nagyjából az ö t nemzeti bevételi számlához h a s o n l ó a n , de más formában - t a r t a l m a z z á k . Ezek m e g m u t a t j á k a k ü l ö n b ö z ő cégek k ö z ö t t v é g b e m e n ő piaci müveteteket csakúgy, mint a cégek által előállított t e r m é k e k forgalmazását (egyének
nek, b e r u h á z ó k n a k , k ü l f ö l d i e k n e k , állami vállalatoknak).
Ezenkívül azt is f e l t ü n t e t i k , hogy a termelt javak egyes típusai oiilyen é r t e k e t képviselnek ( a m ú g y is az alkalma
zottak fizetése, a nyereség, a k ö z v e t e t t vállalati a d ó Összegei).
Porát becslése szerint az elsődleges információs szek
tor 1967-ben a GNP 21,9%-át tette k i . Ez a részesedési arány 2 5 , l " - r a n ő m á s viszonyítási alap használatával fid. 2 táblázat). Az információs gazdasági tevékenység a GNP-ben tehát 2 2 - 2 5 % k ö z ö t t mozog. Rubin és Taylor 1971-ben 24.87r-os részesedést a r á n y t talált [ 3 ] .
59
2. táblázat A népgazdaság által előállított teljes és információs érték 1967-ben
(millió dollárban)
Teljes érték Információs érték A teljes értékből az infor
mációs érték %-ban
Bruttó nemzeti jövedelem fGNPI 795 388 200 025 25,1
Mezőgazdaság 26 733 0 0
Bányászat 13 886 0 0
Építőipar 36 102 8 527 23,6
Gváripar 223 729 32 691 14,6
Nem iartós javak 90 595 11 762 13,0
Papíripar és csatolt iparok 8 005 1 539 19,2
Nyomdaipar és kiadási tevékenység 10718 10 223 95,4
Egyéb 71 872 0 0
Tartós javak 133 134 20 929 15,7
Bútoripar 3 380 528 15,6
Gépgyártás 23 980 3 198 13,3
Villamos gépek 19 959 12 123 60,7
Műszeripar 5 606 4 309 76,9
Vegyes iparágak 3 305 771 23,3
Egyéb 76 904 0 0
Közlekedés 32 040 0 0
Hírközlés 17 632 17 609 •
Közmüvek 18 429 0 0
Nagy- és kiskereskedelem 129 863 16 053 12,4
Nagykereskedelem 51 802 8 584 16,6
Kiskereskedelem 78 061 7 469 9.6
Pénzügy, biztosítás és ingatlan 10B 840 41 425 38,1
Szolgáltatások 86 992 43 021 49,4
Személyi és vegyes javító szolgáltatás 9 751 853 8,7
Vegyes javító szolgáltatások 11 919 10 703 89,8
Filmipar 1 690 1 525
Szórakoztató és rekreációs szolg. 3 607 485 13,4
Orvosi és egyéb egészségügyi szolg. 21 392 5 754 26,9
Vegyes szakmai szolgáltatások 12 738 12 181 95,6
Oktatással összefüggő szolgáltatások 5 446 5 170 *
Nem nyereséges, tagságra épüiö
szervezetek 7 527 6 348 84,3
Egyéb 12 922 0 0
Közigazgatás és állami vállalatok 95 827 40 699 42,5
Szövetségi kormányzat 40 559 15 771 38,9
Közigazgatásáitalában 35 865 10 232 28,5
Állami váltalatok 4 694 3 539 75,4
Szövetségi állami és helyi 55 268 26 928 48,7
Közigazgatás általában 49 222 26 928 54,7
Állami vállalatok 6 046 0 0
Egyéb 4 510 0 0
Statisztikai korrekció 802
Machlup és P o r á t összehasonlítása
Mindketten ugyanazzal a témakörrel foglalkoztak, de eltérű megközelítésben. Machlup fő célja az információs gazdaság meghatározása volt, Porát pedig az információs gazdaság kiterjedésének felmérését végezte el az NJK alapján. Míg Machlup az információs ipart ö t szektorra osztotta, addig P o r á t bevezette az információs tevékeny
ség fogalmát, amit elsődleges és másodlagos szektorra bontott a piaci műveletek függvényében. A legfontosabb különbség k ö z ö t t ü k , hogy Machlup olyan tételeknek is értéket tulajdonít, melyeknél nem megy végbe piaci művelet. (Pl. azok a bérek, a m e l y e k r ő l az a n y á k a gyereknevelés kedvéért lemondanak). A megközelítésből s z á r m a z ó különbségek kiderülnek Porát összehasonlításá
ból, melynek során az információs gazdaság m é r e t é r e v o n a t k o z ó é r t é k e k e t Machlup 1958. évi adataival veti egybe ( l d . . í . táblázat).
3. táblázat Az információs ipar elemzésének összehasonlítása
(millió dollárban)
Iparág Mach 1 up
számítása
Porát számítása Elsődleges informá
ciós szektor
Oktatás 60 194 21 232
Kutatás ás fejlesztés 10 900 7 330
Kommunikáció 37 563 18 994
Információs gépek 8 922 8 732
Információs
szolgáltatások 15 542 15 567
Teljes „tudástermelés" 133 211 71 855
GNP százalékban 29% 16%
A k é t százalékos a r á n y k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g főleg a b b ó l a d ó d i k , hogy Porát csak az elsődleges információs szektort veszi figyelembe. F e l t e h e t ő e n a másodlagos szektor is kitenne legalább 16%-ot.
Az információs gazdaság jövője
Az előző fejezetekből k i t ű n t , hogy az információs t e r m é k e k és szolgáltatások, csakúgy mint az információs alkalmazottak az egész gazdaságban m i n d e n ü t t jelen vannak.
P o r á t k i s z á m í t o t t a , hogy az információs szektor a teljes nemzeti jövedelem mekkora h á n y a d á t állította elő 1928-1972 k ö z ö t t f i d . a < és 5. táblázatot).
A t á b l á z a t o k adatai kurrens (inflációhoz nem igazí
t o t t ) dollárral szerepelnek.
1948 és 1972 k ö z ö t t a nemzeti jövedelem kiegyensú
lyozottan évente 23%-kal n ő t t , az éves n ö v e k e d é s az információs szektorban a legnagyobb (24%), u t á n a a közigazgatás (22,9%), majd a szolgáltatás (12,7%) követ
kezik.
1948 és 1972 k ö z ö t t a konstans dollárban kifejezett GNP átlagosan 5.6%-kal. a szolgáltatások 6,5%-kal, a közigazgatási szektor 5%-kal, az ipar 5,4%-kal n ő t t évente. A konstans dollárban s z á m í t o t t n ö v e k e d é s az információs szektorra vetítve évente 6 - 1 0 % .
A GNP-ben vagy a nemzeti j ö v e d e l e m b e n a különféle szektorok részesedési aránya 1972 és 1980 k ö z ö t t alig változik: ipar 40%, szolgáltatások 43%. Az információs szektor i n k á b b egy szintre b e á l l ó , semmint további e m e l k e d ő h á n y a d á t alkotja a nemzeti j ö v e d e l e m n e k .
Porát 1972. évi becslésének 1980-ra való extrapolálá
sa azt sugallja, hogy az információs gazdaság nem olyan
4. táblázat A népgazdasági ágak nemzeti jövedelme (milliárd dollárban)
Év Teljes nemzeti
jövedelem Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Közigazgatás In formáció
1929 86.8 8.5 33.4 25.4 2.9 15.8
1933 40.3 3.9 12.3 11.6 3.0 92
1939 72.6 S.0 26.3 20.7 5.2 14.1
1948 225.9 22.3 92.3 60.1 13.1 38.0
1954 305.3 17.1 122.5 78.4 22.5 62.9
1958 370.8 18.6 139.5 97.5 30.0 8 4 9
1963 484.0 18.5 180.3 125.8 36.9 118.9
1967 655.G 20.7 235.6 167.8 52.9 173.9
1972 956.7 30.6 320.2 251.3 81.3 266.3
fii
5. táblázat A népgazdasági ágak százalékos a r á n y a a nemzeti jövedelemben
Év Mezőgazdaság |p ,• Szolgáltatások Közigazgatás Információ
1929 9.8% 18.5% 29.3% 3.3% 18.2%
1933 9.7 30.5 28.8 7.4 22.8
1939 8.3 36.2 28.5 7 5 19.4
1948 9.9 40.9 26.6 5.4 16.8
1954 5.6 40.1 25.7 7.4 20.6
1958 5.0 37.6 26.3 3.1 22.9
1963 3.8 37.3 26.0 7.6 24.6
1967 3.2 35.5 26.3 8.B 27.8
növekvő szektor, mint amilyennek g o n d o l t á k . M i ennek a magyarázata? E kérdés elemzéséhez célszerű az infor
mációs gazdaságot először az információs t e r m é k e k és szolgáltatások, majd az információt előállítók, fogyasz
t ó k és az állami felhasználók szempontjából megvizsgál
ni.
A gazdasági életben a termelt javakat és szolgáltatáso
kat rendes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k ö z b e n s ő és végtermé
kekre osztják. Valamely szervezet l é t r e h o z egy k ö z b e n s ő t e r m é k e t vagy szolgáltatást a z é r t , hogy egy másik fel
használhassa egy végtermék előállításához. A z informá
ciós szektor, Machlup és P o r á t kategorizálása szerint, olyan szervezeteket ölel fel, melyek mind információs t e r m é k e k e t , mind pedig szolgáltatásokat állítanak elő.
Valószínű, hogy a t e r m é k e k és a szolgáltatások növeke
dési modellje egymástól radikálisan k ü l ö n b ö z n i fog. Egy adott tevékenység (szolgáltatás) kifejtésénél vagy egy termék előállításánál m u n k a e r ő és t ő k e együttesen van jelen. A m u n k a e r ő költségeinek növekedésével a ter
melő és fogyasztó előtt t ö b b választási lehetőség van. A t e r m e l ő a költséget a fogyasztóra hárítja a t e r m é k eladási árának növelésével vagy gépeket alkalmaz m u n k a e r ő helyett a termelési költség csökkentésére. A fogyasztó
nak módjában áll elfogadni vagy elvetni a megemelt á r u t e r m é k e t és szolgáltatást, s így jelezni, mi az az áru, amit még hajlandó megfizetni. Az információs szektor viszonylag m u n k a e r ő i g é n y e s , és amíg a m u n k a e r ő - k ö l t s é gek feltehetően emelkednek, az információs gépek ára k o r á n t s e m . T e h á t az információs gazdaságban valószí
n ű b b a növekedés a k ö z b e n s ő és végtermékek, semmint a szolgáltatások t e r ü l e t é n , feltehetően az információs szak
emberek gépekkel való felváltása miatt.
A második megközelítés a szolgáltatásgazdagságból indul k i . Nem valószínű, hogy a fogyasztók vásárlási szokásai megváltoznának, ha információs gépek vagy információs szolgáltatások beszerzésére keriil sor. A választás a hozzáférhetőségen, a viszonylagos á r o n , az időn múlik. Ha a felhasználó ideje kevés és drága, hajlamos i n k á b b megvenni egy k ö n y v e t , mint arra várni,
hogy megkapja a k ö n y v t á r t ó l , azaz a t e r m é k e t e l ő n y b e n részesíti a szolgáltatással szemben. így k o n k r é t bizonyí
t é k o k nélkül is feltételezhető, hogy a m u n k a e r ő t igye
keznek gépekkel felváltani az információs iparban.
Az állami szektor információs t e r m é k e i n e k és szolgál
tatásainak jövőbeni növekedését az állami kiadások csökkenésének összefüggésében kell vizsgálni. A lakos
ság, elsősorban a városi lakosság s z á m á n a k a növekedése tette szükségessé azoknak az o k t a t á s i , egészségügyi stb.
szolgáltatásoknak állami t á m o g a t á s á t , melyeket a privát szektor nem tudott nyújtani. A lakosság s z á m á n a k a csökkenésével a szövetségi, az állami és a helyi szolgálta
tások korábbi trendje nem f o l y t a t ó d i k . Hasonlóan az o k t a t á s h o z , k u t a t á s h o z és fejlesztéshez az információs t e r m é k e k és szolgáltatások is c s ö k k e n ő támogatásban részesülnek. Másfelől a szolgáltatások racionalizálása az információs gépeknek - mint a m u n k a e r ő helyettesítői
nek — j u t t a t h a n g s ú l y o z o t t a b b szerepet.
Az információs gazdaság jövőjének vizsgálatakoi a termelékenység növekedésének h a t á s á t is figyelembe kell venni. A szolgáltatási szektorban a termelékenység növe
kedése okozta nyereség elmarad a nem-szolgáltatási tevékenységek terén m u t a t k o z ó t ó l . Valószínűleg h a s o n t ó folyamat megy végbe az információs t e r m é k e k javára az információs szolgáltatásokkal szemben.
Az. információs ipar j ö v ő b e n i fejlődése az információs t e r m é k e k k ö r é b e n megy végbe. A fogyasztók, a terme
l ő k , az állami szektor jelzései az információs gépek e l ő n y é t sugallják, szemben az információs szolgáltatások
kal.
A nemzeti bevételi számlák megváltoztatása
A kérdés az, szükség van-e az N J K szisztémájának olyan átrendezésére, melyben az információs szektor a szolgáltatási vagy a mezőgazdasági szektorhoz hasonlóan t ü k r ö z ő d n e . Mielőtt erre választ lehetne adni, a követke
ző kérdéseket kell megválaszolni:
• K i használja ezeket az adatokat?
• Mire használja?
• M i a felhasználó előnye az ilyen átszerkesztésből?
Az információs szektort k ü l ö n szerepeltető NJK az információs gazdaságban érdekelt k u t a t ó k n a k például értékes adatokkal szolgálhatna, á m mások számára kétsé
ges haszonnal j á r n a . M i t érne az üzleti viszonyok e l e m z ő j é n e k , vagy a politikai élet irányítójának annak az ismerete, hogy egy gépet információ előállítására, vagy más célra alkalmaztak? Vagy m i a k ü l ö n b s é g az informá
ció szolgáltatása és m á s szolgáltatás k ö z ö t t ? Nem i n k á b b az iparban alkalmazottak foglalkoztatási szintje, a gépek előállítása és a különféle szolgáltatások nyújtása a lényeges kérdés? Azt tudni, hogy minden szervezetnek vannak információs funkciói is, keveset segít az üzleti viszonyok j o b b megértésében. Azt tudni, hogy az infor
mációs tevékenység c s ö k k e n n i fog-e a j ö v ő b e n , érdekte
len ahhoz k é p e s t , hogy m i k é p p e n alakul a foglalkozta
t o t t s á g egyes iparágakban. E s z e m p o n t b ó l tekintve igen keveset lehetne nyerni a N J K átstrukturálásával.
Végkövetkeztetés
A jelenlegi iparágak teljesítményeinek nyilvántartásá
val, átrendezéséve! lehetséges egy új, az információs ipart
Hivatkozások
1, MACHLUP, R : The Production and DMribution ofKnow- ledge in llic United States. Princcton, N. J.. Princcton University Prc«, 1962.
2. PORÁT, M. U.: The Information Economy: Definilion and Mcasiircmcnt U.S. Dcpaitmenl °f Commcrce. Washington, D. C , U.S. Government Printing Office, 1977.
felölelő kategória kialakítása. Az információs ipar telje
sítményeinek egy része azonban új, a korábbi években nem létező termék, másik része azonban régi termék, új csoportosításban nyilvántartva. Nem világos, hogy a szolgál tatásgazdaságból eltolódás történt-e az informá
ciós gazdaságba, vagy inkább csak a meglevő szolgáltatá
sok és termékek új elnevezéséről van s z ó .
Az információs gazdaság termékre és szolgáltatásokra osztható, s az adatok tanúsága szerint a jövőben növeke
dés az információs szektor termékoldalán következik be.
Ebből a felismerésből a könyvtárakra nézve az követke
zik, hogy nem várható a szolgáltatások iránti igény növekedése pusztán azért, mert beléptünk az információ korszakába. Az információs gazdaság koncepciójának
sokféle értelmezése van, és csak egy töredékük vonatko
zik a tradicionális könyvtári szolgáltatásokra. ,4 könyvtá
rosi tanulmányok során nyert szakismeretek feltehetően használhatók a széles értelemben vett információs gazda
ságban is, e szakismereteket azonban el is kell tudni adni.
Az idő nem érett meg a nemzeti bevételi számlák rendszerének átrendezésére csupán azért, hogy tükrözze az információs szektor tevékenységét. A számlák hasz
nálóinak többsége számára egy ilyen átcsoportosítás nem járna haszonnal.
3. RUBIN, M. K . - T A Y L O R , E . : The U.S. information sector and GNP; an input-output study • Inform. Proc. Manage
ment, 17. köt. 4. » . p. 163-194.
/COOPER, Michael D.: The structure and future of tbe information economy = Information Pro
cessing and Management, 19. köt. 1. sz. 1983. p.
9-26./
(Dáczer Éva)
A n e m h a s z o n r a i r á n y u l ó m a r k e t i n g l e n n e a k ö n y v t á r a k j ö v ő j e ?
Miért szükséges a marketing?
A k ö n y v t á r a k a társadalom ú n . ..harmadik s z e k t o r ába tartoznak, csakúgy mint a d i á k o t t h o n o k , k ó r h á z a k , m ú z e u m o k , vagy más „ n e m hasznot h a j t ó " intézmé
nyek. Mindezek nehéz helyzetben vannak, mivel első
ként érzik meg a támogatások c s ö k k e n é s é t . , A szociális szektor i n t é z m é n y e i ( k ö z t ü k a könyvtárak is) minden hozzájuk forduló személyt kiszolgálnak. A legutóbbi évtizedben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az alkalmazott m ó d s z e r e k nem felelnek meg az ügyfelek elvárásainak. A felhasználók igényeihez való gyors alkal
m a z k o d á s pedig pénz k é r d é s e . A h a s o n l ó szolgáltatá
sokat pénzért n y ú j t ó i n t é z m é n y e k j o b b a l k a l m a z k o d ó k é pességük és egyenrangú teljesítményeik révén elvonják a felhasználókat a szociális s z e k t o r t ó l . K é z e n f e k v ő , hogy e szektornak fontolóra kell vennie: milyen eszközöket alkalmazhatna a haszonért dolgozó i n t é z m é n y e k haté
kony fegyvertáraiból.
Az egyik ilyen eszköz é p p e n a marketing, amelyet még napjainkban is egyesek túl agresszívnek, szinte erkölcstelennek vélnek, és úgy gondolják, nincs helye a nem haszonért d o l g o z ó szektorban. Azzal érvelnek, hogy a k ö n y v t á r a k fenntartása k ö z é r d e k , és miként a m ú l t b a n , a jövőben is m ű k ö d n i fognak k ü l ö n ö s e b b erőfeszítések nélkül. Ha a k ö n y v t á r o s o k továbbra is fenntartják ezt az
63
