• Nem Talált Eredményt

A Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a rendszerváltozás B Á

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a rendszerváltozás B Á"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

11. Szekció 2019. november 28. 16.00–18.00

Demokrácia és ellenzéki mozgalmak 2. terem

__________

81

B

ARTHA

Á

KOS

A Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a rendszerváltozás

A Bajcsy-Zsilinszky Társaság 1986 májusában alakult meg a Hazafias Népfront kebelében, Barcs Sándor elnökletével. Az időzítést egyrészt az 1944-ben kivégzett politikus születésének centenáriuma, másrészt a kései Kádár-rendszer megélénkülő társadalmi élete magyarázza. Bár tehát a BZST- nek eredendően mintegy bázisa volt az államhatalom, a rendszer erjedésével párhuzamosan a társaság belső erőviszonyai is átalakultak.

Ekképp a társaság története összefonódott a szintén baráti összejö- vetelekből újraformálódó – s az állambiztonság által mélyen behálózott – Kisgazdapárt reaktiválásával is. Végül mégsem Bajcsy-Zsilinszky utolsó pártjának örökösei, hanem Morvay László és a mártírpolitikus kultuszát ekkor már évtizedek óta építő Vigh Károly történész vette át a társaság vezetését 1987 végén. Irányításuk alatt Bajcsy-Zsilinszky emlékezete az évtizedekig hangoztatott kommunista társutas narratívából hónapok alatt eljutott (pontosabban visszakerült) a függetlenségi hagyományba, miközben a párt és az állambiztonság egyre gyanakvóbban tekintett az egyre nyíltabb politikai aspirációkra.

Előadásomban a kurrens szakirodalom mellett nagyszámú levéltári (ÁBTL, BFL, MNL OL, OHA, RETÖRKI Archívum stb.) dokumentációra, illetve sajtóforrásokra alapozva vázolom fel ezt a sajátos metamorfózist, mely 1988 őszére a Magyar Demokrata Fórumhoz vezette el a társaságot. A BZST ekkor már az 1930 és 1936 közt működő Nemzeti Radikális Párt szellemi örököseinek tartotta magát. Vigh Károly alakulata jelentékeny szerepet játszott az emlék- és vitaestekből egyre inkább a hangos tüntetésük felé mozduló közhangulat alakításban is. Ennek következtében a korabeli sajtó rendszeresen beszámolt állásfoglalásaikról, 1989-ben pedig részt vehettek az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. Az 1990-es választásokon a BZST az MDF-et támogatta, melynek elnöke, Antall József maga is társaság tagja volt.

Hozzá hasonlóan Göncz Árpád is a szervezet sorait erősítette.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

roly: Életrajz) 95 SZEKÉR ENDRE: Beke György erdélyi gondjai 99. PECZE FERENC: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély

Hadzijahió szemelgette ki okleve- lekből, hogy a bosnyákot a magyar után, de a bolgár és szerb előtt szedték uralkodói jogcím sorrendbe.. A belgrádi egyetemen, majd a

Tudom, hogy nem bántó éllel mondtad, hiszen egész leveled nekem jóleső baráti szeretetet és elvi bizalmat sugároz — hogy én is elbújtam —, de mégis azt mondom Neked

„Volt pillanat, nem is egy, amikor Zsilinszky volt a magyarság, úgy jelké- pileg, hogy mégis valóságosan." Az egész élet minden sikertelenségének keserű

A memorandum augusztus elején már Bárdossy kezében volt és saját szemével olvashatta, hogy egy magyar politikus kiáll a Szovjet- unió mellett, elítéli az

hogyan van az, hogy a magyar kiegyezési kormányok, jogosan vagy jogosulatlanul, de visel- ték a „soviniszta politika" ódiumát a külföld előtt nemzetiségi vonatkozásban

Bajcsy-Zsilinszky a harmincas években számtalanszor kifejezést adott annak a szilárd meggyőződésének, hogy Magyarország létérdeke a már régen időszerű tár- sadalmi

A „Lengyelország új dunai külpolitikája" címet viselő cikkben arról olvashatunk, hogy Trianonban, Magyarország szétdarabolásában szerepet kapott hatalmak