S O M O Q Y MfcQYEI MV7ZEUMOK I Q A Z C A T Ó S A Q A
• v a v
V E Z E T Ő
a Somogy Megyei Muzeumok I g a z g a t ó s á g a J ó z s e f A t t i l a Emlékháza á l l a n d ó k i á l l í t á s á h o z
/ E h á z b a n é l t e u t o l s ó n a p j a i t a n a g y m a g y a r m u n k á s k ö l t ő , J ó z s e f A t t i l a / I 9 o 5 - I 9 3 7 / 1 9 3 7 . X L 5 . - t o l X I I . 3 . - i g . /
Somogy Megye Tanácsa l97o-ben v á s á r o l t a meg e z t a h á z a t , az e g y k o r i Magda- Penzió é p ü l e t é t és t o v á b b i messzemenő anyagi támogatásával lehetővé t e t t e , hogy a Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága e házban József A t t i l a Emlékmuzeu
mot r e n d e z h e t e t t be. A j e l e n l e g i u j á l l a n d ó k i á l l í t á s ünnepélyes megnyitására 1972. j ú l i u s 15.-én k e r ü l t s o r . A k i á l l í t á s anyagát a budapesti P e t ő f i I r o d a l mi Múzeum b o c s á t o t t a r e n d e l k e z é s r e . A k i á l l í t á s rendezését i s a P e t ő f i I r o d a l mi Múzeum tudományos f ő m u n k a t á r s a , Sára P é t e r ^ o e z f e . A k i á l l í t á s t e c h n i k a i
k i v i t e l e z ő j e a Budapesti Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársa, Dr. Boreczky L á s z l ó v o l t . A k i á l l í t á s é l é n k í t é s é h e z nagyban h o z z á j á r u l n a k Szabóky Z s o l t mű
v é s z i f o t ó m o n t á z s a i .
A szokásos ко Ito-emlékmuzeumoktól eltérően ebben az emlékházban nem a költő kegyelettel megőrzött személyes használati tárgyai, bútorai képezik a kiállí
tás anyagát, hiszen József Attila szegény proletárkölto volt és minden szemé
lyes tulajdona elfért egyetlen bőröndben, amelyben kéziratait is őrizte. Csak egy kopott levéltárcát és öreg töltőtollat állíthattuk ki az utolsó terem egyik vitrinjében. Annál gazdagabb volt a szellemi örökség, amelyet kb. 600 oldalt kitevő életmüvével ránk hagyott. Ezzel szeretnénk megismertetni a látó gatőt ezen kiállítás segítségével.
A költő halála 25. évfordulóján az emlékház bejáratánál elhelyezett táblán a költő művészi hitvallásának summázása fogadja a látogatót:
"Te j ó l t u d o d , a k ö l t ő s o s e l ó d i t ; A z i g a z a t m o n d d , n e c s a k a v a l ó d i t . "
/ T h o m a s M a n n ü d v ö z l é s e /
Amint az Emlékház eiső helyiségébe lépünk, az első vitrinben a költő verses
köteteinek és műfordításainak eiső kiadásait iátjuk, a második vitrin róla szóló életrajzi írásokat, életmüelemzéseket és ma élő költik /Juhász Ferenc, Szécsi Margit/ hozzá irt verseit tartalmazza, a harmadik vitrin pedig müveinek
idegen nyeivü kiadásaiból mutat be néhány példányt, nagy költők fordításában.
Itt íáthatjuk többek között Jean Cocteau és Paul Éluard egy-egy kéziratát,
2
valamint Thomas Man-nak.a magyar írókhoz intézett levelét a költő születésének 5o. évfordulója alkalmából. Szemközt a költő me II szobra /Nóti György alkotása/
és az "Ars poetica" cimü vers kézirata kinagyított fotókópiája a falon.
A másodi к terembe lépve megismerkedünk a költő gyermekkori környezetével: Az ajtótól jobbra József Äron képe, az apáé, aki a nyomor elől külföldre mene
kül, magára hagyva fiatal feleségét három kisgyermekével, akiket a szegény mosónő egyedül nevel fel. Itt láthatunk fényképeket a külvárosi házról, ahol a költő született, családi képet a gyermek József Attiláról anyja és nővérei körében és mindenekelőtt fényképeket anyjáról, aki a költő szemében - és ma már a mienkben is - a proletár asszony megtestesítője. Számos verse szól róla, köztük a halhatatlan "Mama", "Anyám" és a "Kései sirató", amelyek eredeti ké
zirata a vitrinekben látható. A terem falait többek közt Kondor Béla két gra
fikája diszití, amelyeket a "Mama" cimü vershez készített.
A harmadik teremben megismerkedünk József Attila tanulóéveivel a makói gimná
ziumban, ahol télen házi tanítóskodással, nyáron kukoricacsőszként tartotta fenn magát, valamint első egyetemi éveivel Szegeden, ahol a lapokban első ver
sei megjelentek.
A falakon és a vitrinekben láthatók: nővére, Jolán, D«~. Makai Ödön, sógora és gyámja, valamint első szerelme, Gere Márta fényképei, azután egy csoportképe a "nyugatosok" néhány szegedi tagjával, amely mozgalom legnagyobb alakjait, elsősorban Ady Endrét művészi példaképének tekintette.
3
Ebben a teremben többek között két hires verse, a "Tiszta szivve!" és a "Sze
gény ember balladája" kinagyított kéziratfotokópiája, valamint Harsányi Agnes és Bonus Zoltán üvegkompoziciója látható a falakon a "Medáliák" cimü vershez.
A negyedik teremben ismerkedünk meg bécsi és párizsi éveivel. Miután ugyanis a "Tiszta szívvel" cimü verse miatt kizárták a szegedi egyetemről, Bécsben
folytatta tanulmányait, miközben ujságárulásból és a Magyar Kollégium taka
rításáért kapott fillérekből élt. Bécsben került először kapcsolatba kommu
nistákkal és itt kezdett megismerkedni Lenin müveivel. Ettől kezdve erősödik verseiben a lázadás hangja. Versei egymás után jel lennek meg a szociáldemok
rata párt lapjában, a Népszavában és az Aktivista cimü folyóiratban. Egy éves bécsi tartózkodás után a magyar irodalmi mecénás, Hatvány Lajos támoga
tásával Párizsba megy és beiratkozik a Sorbonnera. A francia költészetből elsősorban Villon mesterkéletlen egyszerűsége és a szürrealisták merész új
szerűsége hat rá. Innen a távolból érti meg igazán a magyar dolgozó nép nyo
morúságos helyzetének okait. Hazatérése után, 1929-ben jelenik meg a "Nincsen apám, se anyám" cimü kötete, amelyben már érett, egyéni hangja szólal meg.
Ekkor már kialakult népi egyszerűsége, határozott szerkesztésmódja és több
rétű képalkotó módszere.
A terem falát többek közt Dési-Huber Istvánnak a "Magyar Alföld" cimü vers
hez készült illusztrációja és a "Proletárdal" kézirata kinagyított fotója díszíti.
Ötödik terem: Újra itthon. 1927-toI a budapesti egyetemet látogatja, azonban tanári diplomát nem kap forradalmi verseire való tekintettel, amelyek miatt n hányszor perbe is fogják. Ekkor már a szociáldemokrata párt tagja /lásd tag
sági igazolványát az egyik vitrinben/ és l93o-tól tagja az illegális KMP-nek is. Gyakran publikál a "Társadalmi Szemle" és a "Korunk" cimü folyóiratokban és brossurakat is i r a párt részére, például az itt is látható "Ki a faluba"
cimüt. A falakon iévo fényképeken látható a fiatal köito egy illegális talál
kozón; élettársával, Szántó Judittal; barátjával, Illyés Gyulával.
Erre a korszakára a szocialista tudatosságu, ódái szárnyalású oondolati ver
sei jellemzőek, mint például a "Favágó", a "Szocialisták", a "Lebukott" , a "Tömeg", a "Külvárosi é j " és "Ady emlékezete".
A terem falain Szabóky Zsolt müvészfotó it látjuk a külvárosi témájú versek
hez és egy táj fotót Szabadszállásról, amely a "Holt vidék" cimü versét ih
lette.
Költészete és a Zeneművészet kapcsolatát idézi fel Bartók Béla képe, akinek
"Medvetánc" cimü kompozíciója ihlette a hasonló cimü vers megírására, amelyet viszont Ránki György zenésített meg 1948-ban. /Lásd a hatodi к terembe veze-
*to ajtó mellett./
A harmincas évektől mind nyomasztóbban hat rá három tényező: személyes nyo
mora, a nép nyomorúsága és az emberiség sorsáért való aggodalom a fasizmus előretörése láttán.
Egyéni nyomora számunkra már szinte elképzelhetetlen.
5
"...Éhezünk...Mindenem zálogban van... Nem fűtünk... Nincs cipóm..." - irja Babits Mihálynak. Nyomorúságos helyzete elviseléséhez egyrészt a
szerelemből merit erőt /ekkor irja a magyar irodalom egyik legszebb szerel
mes versét az "Őda" címűt/, másrészt pedig az antifasiszta küzdelemből, amelyben tevékenyen részt vesz. Ekkoriban jelenik meg a "Szocializmus" cimü
folyóiratban Hitler-ellenes irata, az "Uj szellemi front", a "Levegőt!" cimü tiltakozó verse és "A Dunánál" cimü költemény, amelyben a dunamenti népek összefogásának szükségességét hirdeti.
E terem falát Ócsay Károlynak "д Dunánál" c- vershez készült fémdomborítása disziti.
1935-ban kerül először pszichoanaIitikai kezelésbe. Ekkor jelenik meg "Na
gyon fáj" cimü verseskötete.
Hetedi к terem: 1936-ban megalakul a "Szép Szó" cimü folyóirat antifasiszta programmal. Egyik szerkesztője József Attila. Ez a kör szervezi meg 1937.
januárjában Thomas Mann felolvasó estjét a budapesti Magyar Színházban, amely
re József Attila megírja "Thomas Mann üdvözlése" cimü versét, amelynek el6-, adását azonban nem engedélyezik. /A falon látható egy fényképen Thomas Mann József Attila társaságában./
1937-ben ujabb nagy antifasziszta verssorozata jelenik meg /"Hazám", "6s pat
kány terjeszt kórt közöttünk", stb./ amelyek illusztrációi a falakon látha
tók.
6
Egyre súlyosbodó h e l y z e t é b e n a k ö l t ő egy u j , nagy s z e r e l e m t o l remél megvál
t á s t . Ekkor j e l e n n e k meg nagyszerű F l ó r a - k ö l t e m é n y e i . A nyomor és a megnem- é r t é s k ö v e t k e z t é b e n azonban' ugy é r z i , hogy magára maradt. I d e g á l l a p o t a meg
r o m l i k . Egy i d e i g szanatóriumban k e z e l t e t i magát, majd B a l a t o n s z á r s z ó r a j ö n p i h e n n i 1937. november 4 . - é n . Nővére a Magda-Penzióban b é r e l neki s z o b á t . A " T a l á n e l t ű n ö k h i r t e l e n " , és a "Kész a l e l t á r " után i t t i r j a meg l e g u t o l s ó v e r s é t ; " I m e , hát megleltem hazámat". És innen i n d u l u t o l s ó e s t i s é t á j á r a
1937. december harmadikán, amikor egy t e h e r v o n a t k e r e k e i a l a t t f e j e z i be é l e t é t 32 éves k o r á b a n .
M i e l ő t t l á t o g a t ó i n k e l h a g y j á k a József A t t i l a emlékére l é t e s í t e t t muzeumot, búcsúzzunk a nagy k ö l t ő n e k a k i j á r a t m e l l e t i f a l o n l á t h a t ó s z a v a i v a l , amelyek t a l á n a legegyszerűbben m u t a t j á k , amire t ö r e k e d e t t és aminek m e g v a l ó s u l á s á t nem é r h e t t e meg:
"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magam és akkor derűs a szivem, ha munkámban j á t é k o t fedezek f ö l . Félek a j á t s z a n i nem tudó emberektől és mindig azon l e s z e k , hogy az emberek j á t é k o s kedve e l ne lankadjon, hogy azok a szűkös é l e t f e l t é t e l e k , amelyek a j á t é k kedvét és l e h e t ő s é g é t szegik, megszűnjenek..."
7
Kiadja a Somogy megyei Muzeumok Igazgatósága, Kaposvár.
