и U L '
A MAGYAR BIRODALOMBÓL EDDIG ISMERT ÁLLATOK RENDSZERES LAJSTROMA.
M A G Y A R O R S Z Á G E Z E R É V E S F E N N Á L L Á S Á N A K E M L É K É R E
KIADTA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
A MAGYAR BIRODALOM ÁLLATVILÁGA.
FAUNA REGNI HUN GARDE.
ANIMALIUM HUNGARIAN
RUCUSQUE COGNITORUM ENUMERATIO SYSTEMATICA.
IN MEMORIAM R EG N I H UNG A R L E M IL L E A B H IN G A N N IS CONSTITUTI
EDIDIT
REGIA SOCIETAS SCIENTIARUM NATURALIUM HUNGARICA.
BUDAPEST.
1899
.D I P T E U A.
A MAGYAR BIRODALOM ÁLLATVILÁGA.
A MAGYAR BIRODALOMBÓL EDDIG ISMERT ÁLLATOK RENDSZERES LAJSTROMA.
M A G Y A R O R S Z Á G E Z E R É V E S F E N N Á L L Á S Á N A K E M L É K É R E
KIADTA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
FAUNA REGNI HUNGARLE.
ANIMALIUM HUNGARLE
HUCUSQUE COGNITORUM ENUMERATIO SYSTEMATICA.
IN MEMOIUAM 1SEGNT IIU N G A Ill.H MII, 1.1, A B H IN C A N N IS CONSTITUTI EDIDIT
REGIA SOCIETAS SCIENTIARUM NATURALIUM HUNGARICA.
BUDAPEST.
1899
.K Ö N Y V T Á R A ;
E D I T I O S E P A R A T A .
III.
ARTHROPODA.
(INSECTA. DI PTE RA.)
G i*
O rdo. D J P T E R A .
Auctore Joanne Ti-iali-iammer.
(Familia Cecidomyidarum a V. Szigligeti; familia Pulicidurum a R. Kohaut.)
Magyarország légyfaunája a hazai és külföldi irodalomban még mindig eléggé ismeretlen, mert Magyarországon, Kowarz Ferdinand-oI kivéve, a legújabb időkig specialis művelőjök nem volt.
Egyes adatokat azonban már a múlt század végén találunk hazánkból följegyezve. így Scopoli
leírja a fíombylius minim us-1 Körmöczbánya vidé
kéről. Sciiönbauer a kártékony Simulia columba- tzensis-1, Koy Tóbiás pedig gyűjteményének betű
rendes jegyzékében 95 fajt említ föl Budapest környékéről; egyes elszórt adatokat még másutt is találunk.
Fabricius, Schrankés Gmelin ismeri a Simulia columbatzensis-l. Meigen jeles művében tizen
három fajt sorol föl Magyarországból, de a pótló füzetekben kettőt visszavon, mint a melyek hazája Észak-Amerika, úgy hogy csak I I faj marad meg, nevezetesen: Simulia columbatzensis Sciiönb., Pangonia maculata F., Tabanus ater Mg., Lomatia Belzebul F., fíombylius ater Scoi>., Dasypogon tristisMg., Dasypogon elongatusMg., Asilus maculatus F., Asilus pictusMg., Clitellaria villosa F., Platystoma umbrarum F. Megjegyzi azonban Lokvv, hogy az Asilus pictus Mg. valószínű
leg csak tévedésből került ebbe az cnumeratióba.
(Nachträge zu d e r . .. Beschreibung d. europ. Asili- den p. 412.)
Frivaldszkv János, 1851-ben a nemzeti múzeum
hoz jutva, az összes rovarrendeket s igy a Dipterákat is gyűjtötte s azokat a nemzeti múzeumnak aján
dékozván. alapját vetette meg a nemzeti múzeum ilynemű gyűjteményének, a melyekhez járultak később ama példányok, melyeket Frivaldszkv Imre
gyűjtői Kis-Azsiából és Bulgáriából küldöttek volt s melyek Frivaldszkv Imre gyűjteményeivel együtt vétel útján a nemzet tulajdonába kerültek.
Fauna Hungáriáé Dipterorum ad htec usque tempora tum apud patrios tum apud exteros aucto
res satis incognita permansit, quia, si Ferdinandum Kowarz excipias, vix fuit, qui hanc disciplinam profiteretur.
Verum quidem est jam steculo praeterito ad finem vergente et primis hujus saeculi annis pauca quaedam indicia ad faunam patriam pertinentia inveniri. Sic Scopolidescripsit Bombylium m ini
mum ex regione Körmöcziensi, Schönbauer famo
sam Simuliam columbatzensem. Tobias denique Kov in indice collectionis suae, quam dicimus, alphabetico 93 species commemorat ex pomoerio budapestinensi; alia quaedam indicia sparsim apud alios inveniuntur.
Fabricius, Schranket GmelinSimuliam colum- batzensem comminiscuntur. Meigen in celebri opere, quod de dipteris europaeis composuit, tredecim species dipterorum enumerat Hungáriáé incolas; in supplemento vero duas earum delendas censet, utpote quae Americana septentrionalem in
colant, ita ut undecim tantum species hungaricae maneant, scilicet: Simulia columbatzensisSciiönb., Pangonia maculata F., Tabanus aterMg., Lomatia Belzebul F., fíombylius ater Scop., Dasypogon tristisMg., Dasypogon elongatus Mg., Asilus ma
culatus F., Asilus pictusMeg., Clitellaria villosa F., Platystoma umbrarum F. Verumtamen, ut jam Hermannus Loew in supplemento descriptioni Asili- darum Europae adjecto notavit, non sine veritatis specie ipiis affirmaverit, Asilum pictum nonnisi per errorem in his locum habere potuisse.
Ioannes Frivaldszkv, cum anno 1831. ad res mustei nat. hung, tractandas accederet, omnium ordinum insecta colligebat, ideoque etiam dipteris dabat operam. Qute musteo nationali donando initium fecit thesaurorum musaei 'dipterologicorum. His adde exemplaria ab iis, qui pro Emerico Frivaldszkv
in Bulgaria et Asia minora insecta collegerant,
Frivaldszky Jánosfőleg Budapest környékén, de Marmaros, Temes és Krassó-Szörény megyében is kutatott. A talált dipterák jegyzékét közölte is a Magyar tudom, akadémia Math, és természettudom, közleményeiben, valamint a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűléseinek munkálataiban.
Két uj dipterát irt le, a Nemotelus signatus-1 és a Dioctria Kowarzi-i.
Debreczen és környékének dipteráiból Török József közölt 83 fajt.
Mocsárt Sándor jeles hymenopterologusunk is sokat tett a magyar légyfauna ismertetése czéljából.
Kutatott Zemplén, Ung, Bihar, Hajdú, Zólyom és Liptó megyében. Adatait a Magyar tud. Akadémia mathematikai és természettudományi közleményei
ben publikálta.
Madarassy László a 70-es évek végén és a 80-as évek elején behatóan foglalkozott Magyar- ország legyeivel, le is írt nehány új fajt. Kár, hogy a Therevidák terjedelmes monographiáját, melynek kézirata a magyar nemzeti Muzeum állattári szak- könyvtárában van, be nem fejezhette. Tekintélyes gyűjteménye azért is igen érdekes, mert állatait nagy részben Kowarz határozta meg, kivel csere- összeköttetésben és élénk levelezésben állott,
A korán elhunyt Tömösvári Ödönleírta a Thalas- somyia congregata-t az alsó Dunáról.
A Szt-Benedekrendi soproni katholikus főgym- nasium egyik tanára 1878-ban névtelenül közölte Sopron vidékének és a Fertő-tó környékének légy
faunáját nagy szorgalommal szerkesztett és elég bő katalógusban.
Geyer Gyula rozsnyói tanár is foglalkozott dipterákkal. Phamologiai észleleteit közzétette a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlései
nek munkálataiban. Ugyanő szolgáltatta a rozsnyói adatokat, mely ek Fritsch Károly«Jährliche Periode»
czímű művében találhatók.
Trencsén környékén gyűjtött dr. Brancsik Károly
megyei főorvos, a Szitnya hegyen pedig Petricskó Jenő beszterczebányai tanár, Erdélyben Bálint Sán dor, a ki gyűjtésének eredményét közölte is. Hasonló
képen gyűjtött Czekelius dr. és Kimakovicz Mór, de gyűjtéseik eredményét csak legújabb időben ismer
tették.
Van ugyan még néhány kisebb közlemény, mely
transmissa, qme cum reliquis ipsius thesauris ento- mologicis emptione in jus potestatemque rei pu
blicae venerunt.
Ad regiones quod attinet, Joannes Frivaldszky
perlustravit praecipue regionem Budapestinensem, non tamen ita, ut non etiam in alias excurreret.
Data opera insecta collegit in comitatibus Marmaros, Temes et Krassó-Szörény. Dipterorum, quae invenit indicem publici juris fecit in fasciculis ab Academia hungarica editis: «Mathemat. és természettudományi közlemények» sicut etiam in actis conventus medi
corum et rerum naturae investigatorum. Dipterorum novas species descripsit d u a s: Nemotelum signa
tum et Dioctriam Kowarzi.
Dr. Josephus Török faunam debreczeniensem recensens dipterorum 83 species enumeravit.
Alexander Mocsárt, nomen inter Hymenopte- rologos celebre, multum contulit ad dipterologiam hungaricam illustrandam. Perlustravit Comitatus Zemplén, Ung, Bihar, Hajdú et Zólyom. Quae col
legerat, typis evulgavit in fasciculis Academiae supra memoratis. Circa annum 1880. Ladislaus Mada rassy accuratius tractavit diptera hungarica, de
scripsit etiam aliquot novas species, attamen monographiam Therevidarum, quam inceperat, cujusque autographum in bibliotheca zoologica Musaei Nalionalis visitur, absolvere non potuit.
Satis ampla collectio, quam dicimus, eo praecipue nomine consideratione digna est, quia dipterorum magnam partem Ferdinandus Kowarz suis nomi
nibus insignivit, quocum dipterorum et literarum commercio conjunctus erat.
Edmundus Tömösváry, quem praematura mors e vivis eripuit, descripsit novam Chironomidarum speciem regionem inferioris Danubii incolentem.
Anonymus quidam professor gymnasii Soproniensis Ord. Sti. Benedicti anno 1878. indicem texuit di
pterorum in finibus Soproniensibus et ad lacum Fertő collectorum.
Julius Geyer, professor rosnaviensis ex parte saltem dipteris operam dedit. Observationes phae- nologicas in Actis medicorum et rerum natura1 in
vestigatorum publici juris fecit. Quae in opere Dr. Caroli Fritsch «Jährliche Insectenperiode» de fauna rosnaviensi inveniuntur, magna ex parte, ab ipso subministrata sunt.
Dr. Carolus Brancsik Trencsinii diptera collegit Eugenius Petricskó, professor neosoliensis in monte Szitnya, Alexander Bálintin terra Siculorum. Quae legerat, typis vulgavit. Pariter in Transsylvania col
legerunt diptera Dr. Czekelius et Mauritius de Kimakovicz, quae nuperrime publici juris facta sunt.
Habentur ecquidem nonnullae aliae pagellae,
DI СТЕКА. 7
Dipterákra vonatkozik, de alig foglalnak magukban mást, mint a legközönségesebb fajokat.
Kowarz Nándor igen sok dipteral gyűjtött Magyarországban és pedig Losonczon és Mehádia környékén. A losoncziak közid csak a Dolichopodi- dákat tette közzé a «Verhandlungen der К. К. zool.
botan. Gesellschaft in Wien» czímíí kiadványok
ban 1869-ben. A meliádiaiakat ugyanott közölte 1873-ban. Azon kívül tőle bírunk egy enum eratiót, mely azokat a kétszárnyúakat foglalja magában, melyeket dr. Chvzer Kornél Zemplén megyében gyűjtött. Ezen enumeratio 754 fajt tartalmaz, me
lyek 100 génuszban oszlanak meg. Dr. Ciiyzer Kornél ugyanis fáradtságot nem ismerő szorgalom
mal kutatta Zemplénmegye faunáját, de a szomszéd Abauj és Sáros megyére is kiterjesztette figyelmét.
Kár, hogy az enumeratióban az utóbbi megyékben, főleg a ránki és bárt fai dipterák nincsenek fölvéve.
Igen tekintélyes gyűjteményt hozott össze Bíró Lajos, mely jelenleg a Nemzeti Muzeum tulajdona.
E gyűjtemény annál érdekesebb, mert a benne levő dipterák Magyarországnak igen különböző vidékeiről valók. Végre Pável János múzeumi gyűjtő is sok érdekes fajt szerzett Magyarországból, melyek szin
tén a Muzeum gyűjteményében vannak.
Legújabb időben dr. Kertész Kálmán múzeumi segédőr kiváló szorgalom m al foglalkozik a magyar dipterologiával.
Itt vissza kell térnem KowARz-hoz, kinek számos közleményében igen sok magyar dipterafajra aka
dunk s kiről joggal mondhatni, hogy a magyar dipterafauna ismertetésének szorgalmas előmoz
dítója volt. Igen sok uj állatot, melyet többnyire Kowarzfedezett föl Magyarországon, irt le dr. Loew Hermann.
A magyar dipterologia terén igen szép műkö
dést fejtett ki Strobl(j á r ő r, admonti benczés tanár, kinek műveiben, főleg pedig «Dipteren Steiermarks»
czímű dolgozatának 1. és 2. füzetében számos magyar eredetű dipteron fordul elő. Többi közle
ményeiben is nem ritkán találkozunk uj magyar fajok leírásával. Különös említést érdemel «Beiträge zur Dipterenfauna des oesterr. Litorale» és «Sieben- bürgische Zweiflügler» czímű dolgozata. Az előbbi, mely a «Wiener entomologische Zeitung»-ban jelent meg, a magyar tengermellék légy faunájára vonat
kozó becses adatokat foglal magában. Az utóbbi Erdély, illetőleg a Cibinhegység dipteráiból *27 csalá-
quae ad diptera pertinent enumeranda, quae tamen praeter species ubique divulgatas vi\ quidquam certi continent.
Dominus Ferdinandus Kowarz plurima in Hun
gária collegit diptera in agro Losoncziensi et apud Mehadiam et thermas Herculis. Losoncziensia e \ parte tantum enumeravit in actis Societatis zoolo- gico-batanicae Viennensis nonnisi Dolichopodidas complexus; mehadiensium index copiosior, utpote qui continet plus quam septingentas species, inter quas plurimae novae inveniuntur. Prodiit in lucem in iisdem actis anno 1873.
Idem auctor enumeravit diptera, quae in thesauris Dris Cornelii Ciiyzerhabentur, ex comitatu Zemple- niensi orta. Elenchus iste septingentas quinquaginta quatuor species continet inter centum genera divisas.
Dr. quippe Cornelius Ciiyzer diligentia eximia et studio nunquam languenti operam dedit faunae comitatus Zempléniensis explorandae imo etiam ad proximos abaujensem et sárosiensem studia sua et investigationes extendit. Dolendum certe in elencho supra memorato desiderari horum comitatuum diptera, quae praecipue ex Ránk et Bártfa memoratu dignissima in thesauris iisdem habentur.
Amplam satis collectionem paravit LudovicusBiró quae nunc Musaei Nationalis est eaque eo praecipue nomine commemorari digna, quia diptera quibus constat, ex omnibus patriae regionibus sunt collecta.
Joannes Pavel, in Musaeo Nationali colligendis in
sectis destinatus eidem musaeo multa intulit diptera.
Novissime Dr. Colomannus Kertész, custodi musaei adjunctus, magno studio hanc disciplinam profiteri ccepit.
Redeundum mihi Incest ad Kowarzium, cujus in elucubrationibus diptera hungarica plurima occur
runt, cuique jure in illustranda dipterologia hungarica maximas partes deferendas esse nemo negaverit.
Utilissimam paritur operam in explicanda fauna Hungáriái dipterologica posuit P. Gabriel Strobl, 0. S. В. Abbatiae Admontensis. In opere cui titulum fecit «Dipteren Steiermarks», tomo primo et se
cundo, diptera sat multa hungaricae originis comme
morat. In aliis ejusdem auctoris elucubrationibus non raro novarum specierum, quae ad faunam patriam pertinent, descriptiones invenias. Praeceteris commemoranda sunt: «Beiträge zur Dipterenfauna des oesterr. Litorale» et «Siebenbürgische Zwei
flügler». Prior, quae in pagellis «Wiener entomol.
Zeitung» typis excusa est, abundat indiciis ad faunam regionis adriaticae pertinentibus ; posterior faunam Transsylvaniae, praecipue vero montium Cibiniensium illustrat, enumeratis fere octingentis speciebus in ducenta nonaginta novem genera et
dot, összesen 291) génusszal, 799 fajjal és 58 faj vál
tozattal sorol föl. Két új faj Dynatosoma inaequale és Sphegina Kimakoviczi, leírásán kívül számos kritikai és synonymikai adatokkal bővelkedik.
Végül nem szabad említés nélkül hagyni dr. Sr.niM.n RuDOLF-nak 18(54— 06-ig megjelent
«Fauna austriaca, Diptera» czímű művét, melyben számos Magyarország légyfaunájára vonatkozó adat fordul elő.
A mi saját gyűjtésemet illeti, behatóbban kutat
tam ki Kalocsa környékét. Gyűjtő területem határai éjszak felé Duna-Pataj és Akasztó, keletre Vadkert, délfelé Nádudvar, nyugatfelé a Duna. Ezen entomo- logiai tekintetben igen szerencsés terület legérde
kesebb része a kelet és délkelet felé terjedő, szikes foltokkal és mocsarakkal tarkázott homokbuczkás síkság, a melyen az Apolysis eremophila Lw. tur- kesztáni, és Melanostolus nigrocilius Lw. fajt gyűjtöttem. Ugyanott ól az Eutropha Thalhammeri Stroblmagyarországi faj.
A szomszéd Tolna vármegyében gyűjtöttem Dunaföldvárott, Pakson, Szegzárdon és Szálkán.
Az utóbbi helyen birtokomba került Sapromyza helvola Beck., mely Becker tanúsága szerint csak Oroszországból ismeretes. Hozzá tehetem, hogy az állatot Kariatidából is bírom, hol a Lavant egyik mellékvölgyében gyűjtöttem. Baranyamegyében ke
veset gyűjtöttem Mohácson és Német-Bolyon, Zala- megyében Nagy-Kapornakon, Pozsony megyében Pozsonyban és Felső-Dióson, Veszprómmegyében Somlyó-Vásárhelyen, és Sümegen, Liptómegyében Rózsahegyen; azonkívül Eszéken is.
A mi Dunaföldvár dipterafaunáját illeti, nagy segítségemre volt kedves tanítványom, Berry József, ki nagy szorgalommal gyűjtötte szülővárosának di- pteráit s készséggel rendelkezésemre bocsátotta.
Saját, körülbelül 3000 fajt tartalmazó gyűjte
ményemen kívül használtam Madarassy László és Bíró Lajos gyűjteményét, valamint a Nemzeti Muzeum gazdag gyüjteménykatalogusát is. Mada rassygyűjteménye Kecskemét és vidékének faunáját tárja fel előttünk, Bíró gyűjteményének főképpen érdekes azon része, mely Horvátországra és Fiúméra vonatkozik. Az ő fáradozása következtében tudtam fölvenni Pungür Gyulatanár Szilágymegyére vonat
kozó adatait is. Trencsén megye faunájának ismeretét nagy részben dr. Brancsik Károly szívességének köszönöm, ki összes dipleráit nekem adta ajándékul.
viginti septem familias divisis. Describuntur duae species novae, Dynatosoma inaequale et Sphegina Kimakoviczi, accedunt notie criticae et synonymicae non infrequentes.
Denique silentio praetereundus non est Ru-
dolphus Schiner, (|ui in opere «Fauna austriaca, Diptera» sat multa indicia accumulavit ad faunain Hungáriáé pertinentia.
Quod ad proprias collectiones attinet, accuratius perscrutatus sum regionem Kalocsaensem, quatenus ad occasum Danubio, ad septentrionem agro Duna- Patajensi, ad orientem Vadkertensi, ad meridiem vero Nádudvariensi agro circumscribitur. Regio plane abundantissima, quod ad thesauros cnto- mologicos attinet; consideratione quam maxima digna est ea pars, quae inter pagos Akasztó, Vad- kert, Keczel et Hajós ad austrum protenditur sabulosa, locis palustribus lacubusque salsuginosis distincta. Praeter alias species eximias Apolysis eremophila Lw. (det. Becker) species turkestanica, Melanostolus nigrocilius Lw. (det. Strobl) species caucasica, et Eutropha Thalhammeri Strobl
species hungarica ibidem occurrunt.
In proximo comitatu Tolnensi insecta legi apud Dunaföldvár, Paks, Szegzárd et Szálka, ubi inveni Sapromyzam helvolam Beck., quie teste Reckf.ro
praeterea tantummodo ex Russia nota est. Adden
dum tamen, eandem etiam in Carinthia inveniri, ubi eam in remoto vallis Lavantime angulo apud arcem Tlmrn inveni. In comitatu Baranya collegi diptera apud Német-Boly et Mohács, in comitatu Zala apud Nagy-Kapornak, in comitatu Pozsony apud urbem Pozsony et Felső-Diós, in comitatu Veszpró- miensi apud Somló-Vásárhely, in Liptoviensi apud Rózsahegy, denique apud Eszék.
Ad faunam Dunaföldvariensem quod attinet, magno mihi auxilio fuit carissimus discipulus Josephus Berky, qui diptera agri patrii summa cum diligentia colligens mihi libentissime in usum tradidit.
Praeter collectionem gymnasii Kalocsaensis fere ter mille species complectentem in hoc catalogo con
scribendo usus sum collectione quondam Ladisi.ai Madarassy et Ludomci Biró atque catalogo sat amplo Musaei Nationalis. Collectio Madarassy ana faunam Keeskeqiétiensem exhibet, Biroiana prie- primis in iis eximia est, quae ad Croatian! et regio
nem adriaticam pertinent. Opera Ludomci Biró
etiam iis uti potui, quie Julius Pungur de fauna dipterologica comitatus Szilágyiensis annotavit.
Faunam trencséniensem videre licuit saltem e \ parte opera Dr. Caroli Brancsik, qui eximia comitate diptera a se collecta mihi dono dedit.
Hálás köszönettel kell megemlítenem azon dipte- rologusok nevét, kik törekvéseimben segítségemre voltak. Ezek: Handlirscii Ádám, dr. Brauer Frigyes, 1\ Stein, Kowarz Ferdinand, Strobl Gábor és Becker Tivadar, Girschner Ernő. De nem szabad említés nélkül hagynom dr. Kertész Kálmán urat sem, ki a Nemzeti Muzeum kincseinek átkutatásá
ban kiváló szívességgel segédkezett és a felfedezte Himantostoma hungarica Tiialh., uj dipteront nekem átengedte. Fogadja érte e helyen is hálás köszönetéin kifejezését.
DIPTERA.
Grati animi causa illorum virorum commemorare nomina, qui conatus meos adjuvarunl, offici mei duxi, ut Adamem Handlirscii, Ferdinandum Kowarz, P. Stein, Ernestum Girschner, Fridericem Braeer, Gábrielem Strobl, Theodorum Becker. Nec tacendus est Dr. Colomannus Kertész, qui pro ea, qua pollet, benignitate in explorandis thesauris Musaei Natio- nalis hungarici mihi auxilio fuit et ab ipso inventam speciem, nomine Himantostoma hungaricum lite
ratúrai insertam mihi concessit. Cui etiam hoc loco gratias agendas esse duxi.
!)
L IT T E R A T U R A . 4. Adatok Sopron légyfaunájához. (A pannonhalmi szent-
Benedekrend soproni katli. főgymnasiuma értesítője az 1897/98. tanévben.)
2. Bálint Sándor. Jelentés az 1888. év nyarán a Székely- földön tett rovartani kirándulás eredm ényéről. (Orvos, term észettud. ért. 4 4. évf. 1881).).
3. Becker Theodor. Revison der Gattung Gliilosia Mg. (Nova Acta d. Kais. Leop.-Carol. Deutschen Akad. d. N atur
forscher. Halle 4894.) 4. — Dipterologische Studien.
I. Scatomyzidic 4894.
II. Sapromyzidae 4895.
III. Lonclueida.' 4893.
IV. Ephydridaj 4896.
V. Pipunculidae 4897. (Berliner entom ologische Zeit
schrift.)
5. BezziM \rio. Eine neue europäische Stratiom yia-A rt mit zum Thcil roth gefärben Fühlern. (W iener ent. Zeitung 1896.) 6. Bíró La jo s. A Keleti K árpátok vidékének jellemző rovarai. (A M agyarországi K árpát-egyesület évkönvvei.
42. évf. 4883.)
7. Bracer F. el v. Bergenstamm. Die Zweiflügler des Kais.
Museums zu W ien. (D enkschriften d. Kais. Akademie d.
W issenschaften in W ien 4880— 4896.)
8. — V orarbeiten zu einer M onographie der Muscaria schizom etopa (excl. Anlhom yidie.). (Verhandlungen d.
kk. zool.-bot. Gesellschaft in W ien 4893.).
9. Bi nyitavVTncze. Nagyvárad term észetrajza. Budapest 4890.
10. Csernv Bé l a. Gyulafehérvár környékének faunája. (Az alsó-fehérm egyei tört., régészeti és term észettudom ányi egylet évkönyvei. I.— IV. 1888/9.)
11. Egger dr. Jon. Neue Zweiflügler d. oesterr. Fauna nebst anderen dipter. Beobachtungen. (Verhandlungen d. kk.
zool.-bot. Gesellschaft in W ien 4834.)
12. Fried enfels E. W eitere Beobachtungen über A rtem ia salina u. die Salzburger Soolenteiche. (Verhandlungen und M ittheilungen d. siebenbürgischen V ereins f. N atur
w issenschaften in H erm annstadt, 33. Jalirg. 4883.) 13. Fritsch Ka rl. Jährliche Periode der Insectenfauna von
Ö sterreich-U ngarn. I. D iptera. (Denkschriften d. kais.
Akadem ie d. W issenschaften in W ien. 34. В. I. Abth.) 4 4 . Frivaldszky János. Adatok a m agyarországi kétröpűek (D iptera) faunájához. A rablólegyck (Asilidae). (A magy.
orvosok és term észetvizsgálók 43. nagygyűlésének m unkálatai 1870.)
1 3 .— Állattani kirándulásaim Orsóvá, Mehádia és Kornia- reva vidékein. (A magyar orvosok és term észetvizsgálók 46. nagygyűlésének m unkálatai 4873.)
16. — Adatok M arm aros várm egye faunájához. (A magyar tudom ányos Akadémia ma them, és term észettudom , közlem ényei. 9. kötet. 1873.) Cum notis m an u scrip ts auctoris.
17. Frivaldszky Jáno s. Adatok Tem es- és Krassó megyék faunájához. (A m agyar tudom ányos akadém ia m athem.
és term észettudom ányi közlem ényei. 13. kötet 1876.) 18. Fuss Károly. Notizen und Beiträge zur Inscctenfauna
Siebenbürgens. (V erhandlungen und M ittheilungen des siebenbürgischen Vereins für N aturw issenschaften in H erm anstadt. 1874.)
49. Geyer Gy u la. Adatok Rozsnyó vidékének faunájához phaenologiai észleletekkel. (A m agyar orvosok és ler- m észetvizsgálók 43. nagygyűlésének m unkálatai 1869.) 20. Herman Ot t ó. A m ezőség. II. A m ező-záh-tóháti, továbbá m éhesi, háldi és m ező-sályi tósorozat term észet
rajzi, jelesen állattani szem pontból tárgyalva. (Erdélyi m uzeum egylet évkönyvei 4871— 73.)
21. — Á llattani közlem ények. (Erdélyi m uzeum egylet közle
ményei. V. 1867.)
22. оHonismertető» czim ű m unka a bécsi 1873. közkiállitás m agyar C atalogusának bevezető részében Frivaldszky János felsorolja M agyarország faunáját jellem ző fajokat, kártékony és hasznos állatokat.
23. Horváth Géza. Jelen tés az 4883. évben M agyarország területén fellépett kártékony rovarokról. Budapest 1884.
24. Jaen.nicke F. Beiträge zur K enntniss der Tabánidén Europa’s. (B erliner entom . Zeitschrift 1866.)
23. Kardos Ká ro ly. M arm aros várm egye egyetem es leírása Budapest 4876.
26. Kertész Kálmándr. Über die D ipterengattung Pelecocera Mg. (W iener entom . Zeitung. 1897.)
27. — D iplocenlra anus Mg. (Term észetrajzi füzetek 1898).
28. — Asphondylia Rübsaam eni n. sp. (Term észetrajzi füzetek 4898.)
29. Ko w a r z Ferdinand. Die D ipterengattung Lasiops Mr,, ар.
Rndi. (M ittheilungen des M ünchener entom . V ereins 1880.)
30. — Notizen zu den europäischen A rten d er Gattung Gonia Mg. (W iener entom . Zeitung 1888.)
31. — Die europäischen A rten der D ipterengattung Sympycnus Lw. (W iener entom . Z eitung 1889.)
32. — Adatok Zem plénm egyének term észetrajzi ism eretéhez.
(Dr. Ciiyzer Kornél g y ű jte m é n y e .)
3 3 . — Die europäischen A rten d er Gattung Lispc La tr. (W iener entom Zeitung 1892.)
3 4 . — Die europäischen A rten der D ipterengatlung Eustalom yia m. (W iener ent. Zeitung 1891.)
33. — Beilrag zur Dipterenfauna Ungarns. Verzeichniss der in der Umgebung von Losoncz gesam m elten D ipteren.
Dolichopoden. (Verhandlungen der kk. zool.-bot. Gesell
schaft in W ien 1869.)
36. — Beitrag zur Dipterenfauna Ungarns. Verzeichniss der in der Umgebung von Herkulesbad und Orsova gesam melten D ipteren. (Verhandlungen der kk. zool.-bot.
Gesellschaft in W ien 1873.) Fauna Regui Hungáriáé.
,37. Ko w a r z Ferdinand. Die D ipterengattung A rgyra Macq. und Leucostola Löw. (Verhandlungen der kk. zool.-bot.
Gesellschaft in W ien. 1878.)
38. — Die D ipterengattung Argyra. (Verbandlungen der kk.
zool.-botan. Gesellschaft in W ien. 1870.)
30. — D ipterologische Notizen. (Verhandlungen der kk.
zool.-botan. Gesellschaft in W ien. 1868.)
4 0 . — D ie D ipterengattung M edeterus Fisch. (Verhandlungen d er kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1877.) 41. — Die D ipterengattung Chrysotus. (V erhandlungen der
kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1874.)
42. — Die Coenosien mit unverkürzter sechster Längsader.
(W in er entom . Zeitung 1803.)
43. — Beschreibung sechs neuer D ipterenarten. (V erhand
lungen der kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1867.) 44. ■— Calliophrys, novum genus Coenosiarum. (W iener
entom . Zeitung 1893.)
45. Koy Tobias. A lphabetisches Verzeichniss m einer Insecten- sam m lung. Ofen 1800.
46. Lo e w Hermann. Die deutschen A rten der Gattung Azelia R.-D.
47. Lo e w Hermann. Über die europäischen Arten der Gattung Idia. (S tettiner ent. Zeitung 1844.)
48. — Zur Kenntniss der O cyptera-A rten. (Stettiner ent.
Z eitung 1844.)
40. — Noch einige Bem erkungen über die Gattung Ocyptera.
(S tettiner ent. Zeitung. 1845.)
50. — Eine neue europäische Art der Gattung Metopia.
(Stettiner entom . Zeitung 1848.)
51. — K ritische U ntersuchungen der europäischen A rten des Genus Trypeta Mg. (G erm ars Zeitschrift f. Entom ologie V.
1844.). Lo e w Hermann. Nachträge. (Stett. entom . Zeitung 1845.)
52. — Über die europäischen Raubfliegen (D iptera asilica).
(Linnaea entom ologica. 11., HL, IV.)
53. — B eschreibung europäischer D ipteren I., II., III. Halle 1860— 73.
54. — D iptera nova in Pannonia inferiore et in confinibus Daciae regionibus a Ferdinando Kow artzio capta.
(Berliner ent. Zeitschrift 1873.)
5 5 . —- D ipterologische M ittheilungen. (W iener entom . M onalschrift 1857.)
56. — Die europäischen A rten d er Gattung Stenopogon.
(W iener ent. M onatschrift 1861.).
57. •— Zehn neue D ipteren. (W iener entom ol. Monatschrift 1858.).
58. — Über die bisher in Schlesien aufgefundenen A rten d e r Gattung Chlorops Macq.
59. Madarassy Lá szló. Uj légyfajok. D iptera nova ex Hungária. (Term észetrajzi füzetek 1881.)
60. Margó Tiv ad a r. Budapest és k ö rn y é k e , le r m é s z e lr a jz i, orvosi és közm űvelődési leírása. Budapest 1870. In prim a operis parte aves et insecta enum eravit Joannes Fr iva ldszk y.
61. Mir Jo seph. D ipterologische Beiträge zur «Fauna austriaca». (Verhandlungen d er kk. zool.-botan. Gesell
schaft in W ien 1867.)
62. — Beschreibungen neuer D ipteren. (Verhandlungen der kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1881.).
63. — D ipterologische Miscellen. (W iener entom . Zeitung 1886, 1887, 1894, 1895.)
64. — Die D ipterengattung Pcecilobothrus Mir. (W iener ent.
Zeitung 1883.)
6 5 . Über die D ipterengattung Pachystylum Macq. (W iener entom . Zeitung 1891.)
66. — Bem erkungen zu den D ipterengattungen Pelecocera Mg. und Rhopalomera Wie d. (W iener entom . Zeitung 1895.) 6 7 . — Einige dipterologische Bem erkungen. (Verhandlungen
d e r kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1885.) 68. Mocsäry Sándor. Adatok Zemplén és Ung m egyék fauná
jához. (A magy. tudom . Akadémia m athem . és term észet
tudom ányi közlem ényei. 1877.)
69. Mocsári Sándor. Adatok Biharm egye faunájához. (A magy.
tudom . Akadémia mathem. és term észettud. közleményei 1875.)
70. — Bihar és Hajdú megyék hártya-, kél-, reezés-, egyenes- és félröpűi. (A m agyar tudom. Akadém ia mathem. és term észettudom , közlem ényei. 1877.)
71. — Adatok Zólyom és Liptó megyék faunájához. (A magyar tudom . Akadém ia mathem. és term észettud. közleményei 1878.)
72. Mine Manó. H erkulesfürdő és környéke 1872. Animalia in confinibus therm arum Herculis inventa recensuit Joannes Friva ldszry.
73. No w ic r i Ma xdr. B eschreibung neuer D ipteren. (V erhand
lungen der kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1867.) 74. —- B eschreibung neuer D ipteren. Brünn 1868.
75. Petkogalli Ar th u r. Kirándulás Trencsén közvetlen körn yé- kére. (Trencsénm egyei term észettudom , egyesület év
könyve. 1890.)
76. Pororny Emmanuel. Eine neue Drosophila. (Mittheilungen des naturw . V ereins in T roppau 1896.)
7 7 . Schnabl Jo seph. C ontributions á la fau n é diptérologiqne.
(Ног® societ, entom ol. rossic® 1887.)
7 8 . — C ontributions á la fauné dipterologique. (Hor® societ.
entom . rossic® 1888.)
79. Schiner Rudolfdr. D iptera austriaca 1. II. (Verhandlungen der kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien. 1854. 1855.) 80. — Fauna austriaca. Diptera. I. II. Th. 1862— 66.
81. Schönbauer J. Geschichte der schädlichen Kolum batzer- Mücken im Banat als ein Beitrag zur Naturgeschichte von Ungarn. W ien 1795.
82. ScopoliJ. A. Annus quintus historico-naturalis. Observa
tiones Zoologie®. Lipsi® 1792.
83. Strobl P. Ga briel, 0 . S. B. D ipteren von Steierm ark I. Th. (Mittheilungen des naturw issenschaftlichen Vereins für S teierm ark. Í892.)
84. — Beiträge zur D ipterenfauna des oesterr. Litorale.
(W iener entom . Zeitung 1893.)
85. — Interessante oesterr. Dolichopoden. (W iener entom . Z eitung 1892.)
86. — Zur K enntniss und V erbreitung der Phoriden O ester
reichs. (W iener entom . Zeitung 1892.)
87. — Hilara longicornis n. sp. (W ien eren to m . Zeitung 1894.) 88. — Neue oesterr. Muscid® acalypter®. (W iener entom .
Z eitung 1893.)
8 9 . — Die oesterr. A rten der Gattung Hilara Mg. (V erhand
lungen der kk. zool.-botan. Gesellschaft in W ien 1892.) 9 0 . — Siebenbürgische Zweiflügler. (Verhandlungen und
M ittheilungen des siebenbürgischen V ereins für N atu r
wissenschaften in H erm annstadt 1896.)
9 1 . Sz a l e a y. Adatok D élm agyarország állatvilágához. (A dél
m agyarországi term észettudom , társulat közlönye VI. köt.
3. fűz. 1882.)
92. Tiivlhammer János S. J. Him antostom a hungaricum , dipteron nóvum ex Hungária. (Term észetrajzi füzetek 1897.)
93. — Elachiptera pubescens n. sp. dipterorum . (Term észet
rajzi füzetek 1898.)
94. TömÖsv áry Ödön. Thalassom yia congregata species dipterorum nova e familia Chironom idarum . (T erm észet
rajzi füzetek 1883.)
95. — Délm agyarország állattani tekintetben. A dipterákat összeállította Mocsáry Sándor. (A m agyar orvosok és term észetvizsgálók Buziás-Tem esvárott tarto tt 23. ván
dorgyűlésének m unkálatai 1886. Diptera enum eravit Alexander Mocsáry.)
96. Törör József dr. Debreczen faunájának ism ertetése.
(A m agyar orvosok és term észetvizsgálók 14. nagy
gyűlésének m unkálatai. 1870.)
97. Wachtl Fr. Analytische Ü bersicht der europäischen G attungen aus dem V erw andtschaftskreise von Echino- myia Dumerii. nebst B eschreibung einer neuen Eudora.
(W iener entom . Zeitung 1894.)
O rdo. D I P T E R A.
Zygoneura Meig.
X.sciarina Mg. — IV. S.-A.-Ujhely, Sárospatak, Toles va.
Sciara
Meig.2. Thomae L. Iu omnibus regionibus communis.
3. humeralisZett. — VI. Mehádia.
4. proxim a Winn. — V. In monte Bucsecs.
5. obscura Winn. — V. In montibus Götzenberg et Negoi, Nagyszeben.
6. annulata Meig. -— V. In montibus Götzenberg ei Schuler.
7. rufiventris Mcq. — VI. Mehádia.
S. analis Egg. — II. Sopron. VII. Montes Karst.
VIII. Bnccari.
9. carbonaria Mc. ? — VI. Mehádia.
10. M annii Winn. — VI. Mehádia.
I I. arm ata Winn. — VIII. Buccari.
12. nocticolorWinn. — VI. Mehádia.
13. brunnipes Mg. — VI. Mehádia.
14. insignisWinn. — VI. Mehádia.
15. alpicolaWinn. — VI. Mehádia.
16. lugubrisWinn. — V. Götzenberg. VI. Mehádia.
17. strigulaStaeg. — V. Bucsecs.
18. quinquelineata Mcq. —- IV.» S.-A.-Ujhely. V.
Nagyszeben, Peleszarvad, montes Schuler.
I!). pauperata Winn. — VI. Mehádia. VII. Karst (Visevica).
2 0 . praecox Mg. v. macilentaWinn. — V. Vörös
torony, Götzenberg, Nagyszeben, Brassó.
21. silvatica Mg. — II. Sopron. V. Mons Bucsecs.
22. strenua W inn. — V. Montes Schuler.
23. velox Winn. — V. Montes Schuler.
24. pulicaria Mg. — II. Sopron.
25. flavipes Pz. — V. Mons Bucsecs.
2 6. monticola Winn. — V. In montibus Götzenberg et Orlát.
27. umbratica Zett. — V II. Montes Karst.
28.triseriata Winn. — I. Budapest.
29. nitidicoUis Mg. — II. Sopron.
30. m ilitaris Now. — III. Montes Tátra. IV. Bukócz.
3\. dispar Winn. — III. Montes Tálra (Nowicki).
F á m . M Y C E T O P H IL I DAE. 32. saltuum WTnn. — III. Montes Tátra (Nowicki).
33. unicolor Winn. — III. Montes Tátra (Nowicki).
34. moerens Winn. — III. Montes Tátra (Nowicki).
35. brevipalpis WTnn.— III. Montes Tátra (Nowicki).
Zygomyia
Winn.36. pictipennis Staeg. — V. Montes Bucsecs, Götzen berg.
37. valida Winn. — V. Montes Schuler.
38. vara Staeg. -— V. Götzenberg.
Sceptonia
Winn.39. nigra Mg. — V. Götzenberg.
Cordyla
Mg.40. crassicornis Mg. — V. Montes Schuler.
41. vitiosa Winn. — V. Götzenberg.
Dynatosoma
Winn.42. fuscicorne Mg. — IV. Mons Vihorlat. V. Montes Bucsecs, Götzen berg. VII. Brusane.
43. nobile Lw. — V. Götzenberg. VI. Alpes Ker- necska-Csóka (Com. Krassó-Szöróny).
44. cochleare Strobl. — V. Montes Schuler.
45. inaequale Strobl. -— V. Götzenberg.
Mycetophila
Mg.№. punctata Mg. — I. Budapest. III. Rozsnyó. IV.
Tolcsva. V. Götzenberg, Nagyszeben, Tasnád.
VI. Herkulesfürdő.
v. unicolor Mg. — V. Götzenberg.
47. lineola Mg. — V. Montes Bucsecs, Götzenberg, Montes Schuler, Nagyszeben,
v. ruficollis Mg. — V. Götzenberg.
48. adumbrata Mik. — V. Montes Schuler.
49. vittipes Zett. — V. Bucsecs, Götzenberg, mon
tes Schuler.
50. nebulosa Stann. (?) — V. Bucsecs.
51. bimaculala F. — V. Monies Bucsecs, Götzen
berg, Schuler.
32. xantliopgga Winn. — V. Götzenberg.
53. rufescens Zett. — V. Monies Schuler. VI.
Herkulesfürdő.
2 *
bk. signata Mr,. — IV. S.-A.-Ujhely. V. Götzenberg, Gyulafehérvár, montes Schuler. VI. Resicza.
55. marginata Winn. — V. Bucsecs, Götzenberg.
50. lunata Mg. — V. Bucsecs, Gyulafehérvár.
57. fraternaWinn. — V. Bucsecs, montes Schuler.
58. pumila Winn. — IV. Tolcsva.
59. biusta Mg. — V. Bucsecs. VI. Herkulesfürdő.
60. gratiosa Winn. — V. Montes Bucsecs, Götzen
berg, Schuler.
01. luctuosa Mg. — V. Bucsecs.
02. hamata Winn. — V. Götzenberg.
03. tarsata Winn. — V. Bucsecs.
Epicypta
Winn.04. scatophoraPerris. — IV. S.-A.-Ujhely.
Exechia
Winn.05. fungorum Deg. — I. Kalocsa IV. Alsó-Bereczki.
V. Nagyszeben.
00. lateralisMg. — V. Nagyszeben.
07. interrupta Winn. — V. Nagyszeben.
08. pallida Winn. — IV. Tolcsva. V. Götzenberg.
09. maculipennisStann. — V. Nagyszeben.
Phronia
Winn.70. austriaca Winn. — VII. Brusane.
71. signata Winn. — V. Götzenberg. VI. Herkules-
• fürdő.
72. annulataWinn. — V. Bucsecs, Götzenberg.
73. tenuis Winn. — V. Montes Bucsecs, Götzenberg, Schuler.
74. nitidiventris Welp. — V. Bucsecs.
75. rustica Wenn. — V. Bucsecs, montes Schuler.
70. humeralis Winn. — V. Bucsecs. VI. Herkules- fürdő.
Trichonta
Winn.77. melanuro Staeg. — V. Bucsecs, Götzen berg.
78. hamata Mik. — V. Bucsecs, Götzenberg.
Bracliycampta
Winn. 79. alternansZett. — V. Götzenberg.SO. amoena Winn. — VI. Herkulesfürdő.
81. griseicollis Staeg. — V. Götzenberg. VI. Her
kulesfürdő.
Allodia
Winn.82. crassicornis Stann. — V. Götzenberg, montes Schuler. VI. Herkulesfürdő.
83. punctipesStaeg. — V. Montes Schuler.
84. harbipes Winn. — V. Bucsecs.
85. ornaticollis Mg. — V. Nagyszeben. VI. Herkules
fürdő. VII. Brusane, Karst, Krizisce.
var. grata Mg. — V. Bucsecs, montes Schuler.
Rymosia
Winn. 80. signatipes Wulp. -— VII. Karst.87. cristata Staeg. — V. Bucsecs.
88. fenestralis Mg. — I. Antrum Pestere.
89. domestica Mg. — V. Götzenberg.
Acnemia
Winn. 90. amoenaWinn. — VI. Herkulesfürdő.Docosia
Winn.91 .valida Winn. — V. Bucsecs, monies Schuler.
VI. Herkulesfürdő.
Brachypeza
Wínn. 92. bisignata Winn. — VI. Resicza.Coelosia
Winn. 93. flava Staeg. — V. Bucsecs.Glaphyroptera
Winn.94. fascipennis Mg. — IV. Kis-Azar, H.-Rokitó.
VI. Herkulesfürdő.
95. unicolor Winn. — IV. Imreg, S.-A.-l j hely.
90. fasciola Mg. — V. Bucsecs, montes Schuler.
97. sub fasciata Mg. — V. Götzenberg. \ 11. Brusane.
98. alternansWinn. — V. Peleszarvad.
99. bilineata Winn. — IV. Tolcsva.
100. WinthemiLehm. var. — V? Bucsecs.
101. bimaculata Mg. — IV. S.-A.-Ujhely.
102. borealis Winn. — VI. Herkulesfürdő.
Phthinia
Winn.103. humilis Winn. — V. Götzenberg.
Boletina
Staeg.104. sciarina Staeg. — IV. Sátoraija-l jhely. \ . Götzenberg, montes Schuler, Tasnád. \ l Her
kulesfürdő. VII. Karst.
105. dispar Winn. — VII. Karst.
Leptomorphus
Certis.100. Walkeri Cert. — IV. Vízakna. V. Montes Schuler.
Diadocidia
Rutiie. 107. ferruginosa Mg. — V. Götzenberg.Empalia
Winn. 108. vitripennis Mg. — V. Montes Schuler.Lasiosoma
Winn.\ 09. pilosa Mg. — VI. Herkulesfürdő.
110.ru fa Mg. — VI. Herkulesfürdő.
BIBÍONIDAE. 13
Polylepta
Winn.111. splendida Winn. — VI. Herkulesfürdő.
Empheria
Win n. 112. lineola Mg. — VI. Herkulesfürdő.Sciophila
Mg.113.inanis Winn. var. cinerascens Mcq. — V.
Bucsecs.
114. limbata Winn. — V. Götzenberg, Nagyszeben.
VI. Herkulesfürdő, Resicza.
I lő. ornata Mg. — V. Bucsecs, Montes Schuler.
116. tamida Winn. — II. Sopron.
117. fraterna Winn. — V. Götzenberg.
118. nigriceps Lw. — VI. Herkulesfürdő.
1 Vi), pallens Lw. — VI. Alpes Kernecska-Csóka.
Monoclona
Mi k.120. halterata Staeg. — V. Götzenberg.
Bolitophila
Mg.121. cinerea Mg. — V. Montes Bucsecs, Götzen
berg, Schuler. VI. Herkulesfürdő. VII. Brusane.
122. bimaculata Ze it. — V. Götzenberg.
Macrocera
Mg.123. fasciata Mg. — II. Sopron. V. Götzenberg.
VI. Herkulesfürdő.
124. lutea Mg. — VI. Herkulesfürdő.
125. vitiata Mg. — VII. Karst.
126. centralis Mg. — II. Sopron.
127. angulata Mg. — 1. Kalocsa.
128. stigma Curt. — V. Götzenberg. VI. Herkules
fürdő.
129. crassicornis Winn. — 1V. S.-A.-l jhely.
Plesiastina
Winn.130. annulata Mg. — I. Bánlaka. III. Losonc/.
131. apicalis Winn. — III. Losonc/.
Ditomyia
Winn.132. fasciata Mg. — V. Bucsecs, Götzenberg, Nagy
szeben. VI. Herkulesfürdő.
Platyura
Mg. 133. marginata Mg. — II. Csurgó.134. ocliracea Mg. — VI. Resicza.
135. fasciata Latig— VI. Herkulesfürdő.
136. basalisWinn. — II. Sopron.
137. dorsalis Staeg. — VI. Herkulesfürdő.
Ceroplatas
Bőse.138. lineatus F. — II. Sopron. V. Bucsecs, Tusnád.
139. tipidoides Bőse. — VI. Vallis Cserna.
140. sesioides Wiii.bg. — V. Zilab.
141. testaceus Dalm. — V. Bucsecs.
F ám . В I l i i О N I ПАЕ.
Scatopse
Geoi-fr.1. pulicaria Lw. — II. Sopron. V. Nagyszeben.
2. notata Linn. — I. Kalocsa, Kecskemét. II. Sop
ron. IV. S.-A.-Ujhely, Tolcsva. V. Peer, Tasnád, Zilab.
3. recurva Lw. — VI. Mehádia.
Dilophus
Mg.4. vulgaris Mg.— I. Debreczen, Kalocsa, Nagyvárad, Péczel. II. Sopron. IV. S.-A.-Ujhely. V. Nagy
szeben, Tasnád-Szántó. VI. Mehádia.
b. albipennis Mg. — I. Budapest.
6. humeralis Zett. — IV. Turcsek. VII. Fuzine.
Bibio
Geoffr.l.pom onae F. — I. Kalocsa. Rézbánya. 11. Duna- Földvár, Sopron. III. Koritnicza, Mons Szitnya, Montes Tátra, Trencsén. IV. Mons Prasiva, Rabaskala. V. Bucsecs, Monies Cibinienses, Montes Schuler. VII. Vukovár.
8. marci L. — Communis.
9. hortulanus L. — Uti prior ubique occurrit.
10. siculus Lw. — L Kalocsa.
11. venosus Mg. — II. Sopron. IV. S.-A.-Ujhely, S.-Patak, Tokaj. VI. Mehádia.
12. reticulatus Lw. — I. Budapest, Péczel. II. Sop
ron. V. Nagyszeben, Peér. VI. Mehádia.
13. nigriventris Hal. — IV. \ i borlat. VII. Fuzine.
14. hybridus Hal. — IV. S.-A.-Ujhely.
, 15.Johannis L. — I. Budapest, Kalocsa. 11. Sopron.
III. Trencsén. IV. S.-A.-Ujhely. V. Tasnád. VII.
Zágráb.
I 16. varipes Mg. — I. Budapest. II. Sopron. IV.
Sárospatak. V. Nagyszeben. VIII. Crkvenica.
' 17. clavipes Mg. — 1. Kalocsa. II. Sopron. VI.
Csernagora, Csornakleva. ’ 18. laniger Mg. — II. Sopron.
19. globuliceps Lw. — 1. Budapest.
20. macer Lw. — VI. Börza (Com. Krassó-Szörény), Orsóvá.
Penthetria
Mg.21. holosericea Mg. — I. Budapest, Kecskemét. III.
Rozsnyó.
Hesperinus
Lw.22. imbecillus Lw. — VI. Mehádia.
CeratopogonMg.
4. regulus Winn. — V. Peleszarvad, Tasnád.
2. bipunctatus L. — I. Kecskemét. У. Peleszarvad.
VI. Deliblat. VIII. Crkvenica.
3. piceus Winn. — I. Kecskemét.
4. crassipes Winn. — I. Kecskemét. V. Tasnád.
o. brevipennisMcy. — IV. Tolcsva.
0. lucorum Mg. — I. Kecskemét. V. Peleszarvad.
7. rostratus Winn.—V. Görgény, Götzenberg, Peer, Peleszarvad, Sződemeter. VIII. Fiume
8. flavolinealus Strobl. —V. Götzenberg, montes Schuler. VIII. Fiume.
9. fascipennis Staeg. — I. Budapest, Kecskemét.
40. pictipennisStaeg. — IV. K.-Máj tény. V. Tasnád.
41. arcuatus Winn. — V. Tasnád.
42. pulicarisL. — IV. Tolcsva. V. Peér, Tasnád.
13. forcipatus Winn. — IV. Imreg.
44. ochraceus Winn. — I. Budapest, Kecskemét.
45. albicans Winn. — I. Kecskemét.
46. niveipennis Mg. — I. Budapest, Kecskemét.
V. Tasnád.
47. nitidus Winn. — I. Kecskemét. IV. Tolcsva.
VI. Deliblat, Temes-Kubin.
48. femoratus F. — II. Sopron. IV. Vihorlat. V.
Tasnád, Tasnád-Szántó.
19. variegatus Winn. — I. Kóly. V. Peleszarvad, Tasnád.
20. flavipes Mg. — IV. Imreg. V. Montes Cibinienses.
Peleszarvad.
21. tibialis Mg. — IV. Imreg, Szomotor. V. Pele
szarvad, Zilah.
22. fasciatus Mg. — I. Kóly. IV. Erdőbénye, S.-A.- Ujhely.
23. lineatusMg. — IV. Imreg, Nagy-Károly.
24. lateralisMg. — V. Götzenberg.
25. venustusMg. — VI. Deliblat.
26. pictus Mg. — I. Nagyvárad. VI. Deliblat. VII.
Gospic.
27. solstitialis Winn. — I. Budapest.
28. ornatusMg. — I. Kecskemét.
29. praeustusLw. — VI. Herkulesfürdő.
30. gracilipes Winn. — IV. S.-A.-Ujhely.
31 .formosus Lw. — Auctore teste Hungáriám incolit.
Thalassom yia Sciiin:
32. congregataTömösváry. — VI. Kazánszoros, Szt- Helena.
Chironomus Mg. 33. pusioMg. — V. Nagyszeben.
34.plumosus L. —- In omnibus regionibus com-
F ám . CH I R O N О MI DAE. 35. ferrugineovittatus Zett. —- I. Budapest, Ka
locsa, Kecskemét. IV. Homonna, Imreg, S.-A.- Ujhely. V. Tasnád. VI. Herkulesfürdő.
36. ciprilinusMg. — V. Peér, Tasnád.
37. barbipes Staeg. — I. Kecskemét. IV. Imreg.
38. annularis Mg. — I. Kecskemét. IV. Imreg. V.
Tasnád.
39*riparius Mg. — I. Kalocsa, Kecskemét. II. Sop
ron. IV. Királyhelmecz. V. Nagyszeben, Tasnád.
VI. Herkulesfürdő.
40. tentans F. — VII. Gospic.
41. disparMg. — II. Fertő, Sopron.
42 tendensF. — I. Kecskemét. II. Sopron. IV. Imreg.
V. Tasnád.
43. psittacinusMg. — II. Csurgó. IV. Alsó-Bereczki.
V. Tasnád, Zilah. VII. Zimony.
44. viridis Mg. — I. Kecskemét. II. Sopron. IV.
Imreg. V. Peér, Tasnád, Zilah.
45. pedellus Deg. — I. Budapest, Kecskemét. II.
Sopron. IV. Imreg. V. Tasnád.
46. brevitibialisZett. — IV. Imreg, Tokaj. V. Nagy- Ajta. Peleszarvad. VI. Deliblat, Kazánszoros.
VII. Gospic, Pétervárad.
ki. pusillus L. — I. Budapest, Kecskemét. V.
Zilah.
48. viridulus L. — I. Kecskemét. V. Tasnád. \ II.
Gospié.
49. virescens Mg. — IV. Nagy-Károly. V. Peér.
VII. Gospic.
50. flexilis L. — I. Budapest. IV. Tolcsva. V. Zilah.
54. seal aenus Schrk. — VI. Herkulesfürdő.
52. histrio F. — VII. Gospic.
53. pictulus Mg. — I. Budapest, Kecskemét. I\ . Imreg. V. Tasnád.
54. nubecidosus Mg. — I. Budapest. \ . Tasnád. \ 1.
Herkulesfürdő.
55. vernusMg. — IV. Imreg.
56. latusStaeg. -— V. Tasnád.
57. quaclrimaculatus Mg.— IY. Kis-Azar.Y. Tasnád.
58. maculipennis Mg. — I. Budapest, Kecskemét.
V. Peér.
59. intermedius Staeg. — I. Budapest, Kecskemét.
IV. Kis-Majtény. V. Tasnád.
60. venustusStaeg. — II. Sopron. 1\. Imreg, S.-A.- Ljhely, Szerencs. V. Tasnád. M. Deliblat, Herkulesfürdő.
64. opacus Mg. — V. Nagyszeben, Negoi.
62. minutusZett. — V. Negoi. VII. Gospic.
63. coracinus Zett. — IV. Nagymihály.
64. atomarius Zett. — VIII. Buccari, Crkvenica.
65. ephippium Zett. — I. Kecskemét. II. Visegrád.
IV. Imreg. V. Peér.
66. tremulus L. — I. Kecskemét. V. Peleszarvad.
mums.
