A PROJEKTFINANSZÍROZÁS,
MINT A PROJEKTEK ELŐKÉSZÍ
TÉSÉNEK FONTOS LÉPÉSE
A projektfinanszírozás fogalmának értelmezése után a szerző megadja annak helyét a banki hitelezési ügyle
tekben. Ismerteti a megvalósítás menetét, a pénzügyi tervezést, valamint a projektfinanszírozás kockázatait és lehetséges kezelésüket.
A projektfinanszírozás kifejezést létezésének rövid tör
ténete során a projektek legkülönfélébb finanszírozási típusaira és fajtáira egyaránt használták, az utóbbi évek
ben viszont a kifejezés tartalma, értelmezése szűkült, pontosodon. Egyik legkifejezőbb definíciója ma talán a következő:
„ E g y a d o t t g a z d a s á g i e g y s é g f i n a n s z í r o z á s a , m e l y r e a h i t e l e z ő ú g y t e k i n t , h o g y e l s ő s o r b a n a n n a k p é n z á r a m l á s a é s j ö v e d e l m e s z o l g á l a k ö l c s ö n v i s s z a f i z e t é s é n e k f o r r á s á u l , v a g y o n t á r g y a i p e d i g a k ö l c s ö n b i z t o s í t é k á u l . "
(Peter K. N evitt-Frank Fabozz)
A projektfinanszírozás a stabil jövőbeli cash-flow
„term elésére” alkalm as projekteknél alkalmazható. A projektet a projektszponzorok (tulajdonosok, részvénye
sek) kezdem ényezik, akik kifejthetik tevékenységüket egy vagy több társaságban (vállalatban), utóbbi esetben:
- tulajdonosként már megalakult projekt társaságban, - jövőbeni tulajdonosként konzorciumi formában.
A projektszponzorok tehát kezdeményezik a projek
tet, de nem mindig csak ők alkotják a későbbi tulajdonosi kört. A projektszponzor mint befektető lehet szakmai vagy pénzügyi, esetenként mindkét irányultságú.
■ A p r o j e k t e k f i n a n s z í r o z á s á n a k á l t a l á n o s j e l l e m z ő i :
- nagy tőkekoncentráció, magas hiteligény,
- a hitel részaránya általában nagyobb, mint a saját tő
ke. de m axim um 80-20% ,
- a projekt jövőbeni pénzforgalm a (cash-flow) dominál,
- általában a b i z t o s í t é k maga a projekt és az ahhoz kap
csolódó eszközök, szerződések, bár kisebb garanciák lehetségesek.
- a m egvalósult projekt általában nem részenként, ha
nem komplett egészként hasznosítható, ezért hagyo
mányos reorganizációra nincs lehetőség,
- a részletes szerződéses rendszer a projektszerződések többségének aláírása megelőzi a hitelszerződés aláírá
sát,
- a kockázatok kezelése a szerződéses kapcsolatokon keresztül történik,
- külső szakértők (műszaki, jogi. pénzügyi) alkalm azása elengedhetetlen,
- a m é r l e g e n k í v ü l i f i n a n s z í r o z á s új társaság létrehozá
sával vagy meglévő társaság elkülönített projektjeként történik.
- a korlátozott garanciák, hosszabb m egtérülési, illetve futamidő miatt nagyobb kockázattal kell számolni.
- munkaigényesebb a finanszírozás ( előkészítés és m o
nitoring),
- költségesebb a finanszírozás (szakértők és banki költ
ségek).
■ M e l y t e r ü l e t e k e n a l k a l m a z z á k a p r o j e k t f i n a n s z í r o z á s i ü g y l e t e k e t ?
E n e r g i a s z e k t o r :
• erőműfejlesztés, új blokkok építése, régiek felújítása, kapcsolódó beruházások.
VEZETÉSTUDOMÁNY
12 XXXII. é v f 2001 05. s z á m
• kőolajjal és földgázzal kapcsolatos beruházások (kiter
melés, vezetékrendszer, feldolgozás)
K ö z l e k e d é s i i n f r a s t r u k t ú r a :
• autópályák, hidak, alagutak,
• vasúthálózat korszerűsítés, repülőtér építése,
• kikötők és logisztikai központok létrehozása
T á v k ö z l é s :
• telefonhálózat fejlesztése (vezetékes és mobil),
• alternatív távközlés,
• m űhold projektek stb.
I n g a t l a n s z e k t o r é s s p e c i á l i s l é t e s í t m é n y e k :
• szállodák, idegenforgalmi projektek,
• kereskedelm i létesítmények,
• ipari parkok stb.
Á l l a m i , ö n k o r m á n y z a t i f e l a d a t o k h o z k a p c s o l ó d ó p r o j e k t e k ,
• közm űvesítés,
• környezetvédelem stb.
A fenti területeken adódó projektek esetében külön
böző projektfinaszírozási technikák alkalmazhatók.
Nem célszerű finanszírozni azokat a projekteket, am e
lyeknél tőkehiányosak a projektszponzorok, valamint azokat, amelyek nincsenek kellően előkészítve.
Egyelőre nem alkalm azzák a projektfinanszírozási technikát az innovációs és fejlesztési projekteknél sem, mert azok rendszerint kockázati tőkét igényelnek.
A p r o j e k t f i n a n s z í r o z á s h e l y e a b a n k i h i t e l e z é s i ü g y l e t e k b e n
A piacgazdaságban a kereskedelmi bankok szükség
szerűen versenyben állnak egymással. A gyorsan változó környezeti feltételek folyamatos alkalmazkodást kívánnak meg a bankoktól, de a gazdasági élet más szereplőitől is.
Tehát a bankok számára is követelmény, hogy rugalmasan reagáljanak a felmerülő új piaci igényekre, termékeiket fejlesszék, szolgáltatásaik minőségét folyamatosan javít
sák, mivel csak így lehet a piacgazdaság elvárásai mellett sikereket elérni.
A mai értelemben vett projektfinanszírozásnak nincs hagyománya a magyarországi bankok gyakorlatában, de az elmúlt .években egyre több pénzintézet igyekszik meg
felelni a fenti követelményeknek és így létrehoztak, létre
hoznak projektfinanszírozási szervezeti egységeket.
A rendszerváltás után megindult a külföldi tőke vi
szonylag nagyarányú beáramlása, valamint a vállalati
j szektor fejlődése és megerősödése, amely fokozódó finan- I szírozási igénnyel lép fel. A széles értelemben vett hazai i piac letisztulóban van, a működőképes cégek megerősöd- I nek. a nagy külföldi cégek magyarországi vállalatainak I hitelezési kockázata felvállalható lett a bankok számára, I így a kihelyezett hitelek összege növekedett. A rövid lejá-
! ratú finanszírozás mellett egyre nagyobb számban jelent- I kezik igény a középtávú finanszírozásra is. (A projektek i megvalósulása több évet is igénybe vehet, ezenkívül a „be- j üzemelés’' időszaka alatt is szükség lehet finanszírozásra.)
A hitelező bankok biztonsága szem pontjából nem i mellékes, hogy stabilizálódik a hazai gazdasági helyzet, j kedvezően alakulnak az ország pénzügyi mutatói.
A közelmúltban privatizált nagybankok befejezték : struktúraátalakító projektjeiket és ezen belül nagy össze- I geket fordítottak szám ítástechnikai, infrastrukturális j megoldásokra, amelyek lehetővé teszik szám ukra szol- í gáltatási színvonaluk javítását, beleértve a projektfinan-
; szírozást is.
A hitelező jogosan számít úgy a projekt pénzáram- I lásaira, mint a kölcsön visszafizetésének a forrására, de i ez nem jelent teljes biztosítékot számára, érdekelt abban, i hogy a kölcsönt a legrosszabb esetben is visszafizessék.
I Ehhez harmadik felek kezességvállalására, illetve köz- i vetlen vagy közvetett garanciavállalásra is szükség lehet.
Az adós számára akkor igazán vonzó a projektfinan- i szírozás gyakorlata, ha az nincs hatással mérlegére vagy
! hitelképességére. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a j tranzakcióhoz egy harmadik fél nyújt kölcsönt vagy a köl- i csont a projektre külön létrehozott társaság (cég) veszi fel.
I A projektet ritkán finanszírozzák csupán a projekt saját ér- I tékei alapján, ezért szükség van olyan befektetők hitelnyúj- I tására, akik harmadik félként maguk is érdekeltek valami- í lyen módon a projektben. Előbbiek alapján a projektfinan- I szírozást mérlegen kívüli finanszírozásnak is nevezik.
Két évvel ezelőtt M agyarországon kb. öt m eghatározó í bank foglalkozott projektfinanszírozással. (CIB, OTP,
! Külker. Bank, Kereskedelmi és Hitelbank, HYPO-Bank) j Azóta nyilván más bankok is felvették a gyakorlatukba, I így például a Raiffeisen Bank. Term észetesen a bankok j projektfinanszírozási gyakorlatának bővítése, fejlesztése I szerves összefüggésben van az ország gazdasági fejlődé- j sével, a jelentős projektek számának növekedésével.
i A f i n a n s z í r o z á s i ü g y l e t m e g v a l ó s í t á s á n a k m e n e t e
A finanszírozási ügylet m egvalósításához több köz- : reműködő aktív részvétele, munkája szükséges. A meg-
; határozó közreműködőről, a projektszponzorról már esett í szó. További jellegzetes közrem űködő(k) a h i t e l e z ő ( k ) ,
VEZETÉSTUDOMÁNY XXXII ÉVF 200I 05. SZÁM
\
13
akik a befektetővel együtt b iz to sítjá k ) a projekt pénzügyi ; forrását.
Nagyobb projektek esetén általában több hitelezőről i beszélhetünk, akik a projekt előkészítése során vagy utá- j na kerülnek kapcsolatba a projektszponzorral vagy a már i megalapított projekttársasággal.
Közrem űködőként em líthetjük a k ü l s ő s z a k é r t ő k e t - I projektje válogatja, hogy milyen szakértőket vonnak be. j Feltétlen szükséges:
• jogi tanácsadó,
• műszaki szakértő.
Nem mindig szükséges, de hasznos lehet:
• pénzügyi tanácsadó.
• könyvvizsgáló,
• biztosítási tanácsadó,
• modell auditor. j
A projektfinanszírozási ügylet elindításához, első lé- j pésként szükséges b e f e k t e t ő i e lö n té s a m e g v a l ó s í t á s r ó l , j amely döntést rendszerint tervezés, előzetes megvalósít- i hatósági tanulm ány alapján hoz meg a befektető.
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt követi a ;
r é s z l e t e s m e g v a l ó s í t h a t ó s á g i t a n u lm á n y , amely a műszaki, j pénzügyi, gazdaságossági m egvalósíthatóságot vizsgálja.
Következő lépés a b a n k ( o k ) k i v á l a s z t á s a a hitelnyúj- j táshoz. Ö sszefoglalóan azt m ondhatjuk erről, hogy a hi- j telfelvevőnek biztosnak kell lennie'a hitelező (bank) ru- j galmas. pozitív m egoldást kereső hozzáállásában, ha me- j netközben a szerződéssel kapcsolatban problémák me- j rülnének fel.
A hitelfelvevő érdeke és egyúttal a bank kiválasztásé- i nak szem pontja is a befektetői hozam alakulása, amely j függ többek között a szerződött:
• törlesztési ütemtől,
• a saját és kölcsön erő arányától,
• a pénzkivételi lehetőségtől.
Figyelem be kell még venni a bank szakmai felké- i szükségét és elérhetőségét, a munkakapcsolat minőségét, j A bank kiválasztása után következhet a p r o j e k t b e - j
v i z s g á l á s a a b a n k á l t a l v á l a s z t o t t k ü l s ő s z a k é r t ő k r é s z - ;
v é t e l é v e l , é s a p é n z ü g y i m o d e l l v é g l e g e s í t é s e .
Ehhez a következők szükségesek:
• jogi tanácsadó kiválasztása,
• műszaki tanácsadó (független mérnök) kiválasztása, j
• a befektetők bevételeire vonatkozó tanulm ányok elké- i szíttetése, így például forgalmi és piaci tanulmány,
• pénzügyi modell készítése (ez a hitelszerződés mellék- j letel).
Mivel a projektfinanszírozási ügyletek j e l e n t ő s k o c k á z a t o k k a l b í r n a k a h i t e l e z ő s z á m á r a , e z é r t f e l k e l ! t á r n i a k o c k á z a t o k a t é s m e g t e r v e z n i a z o k k e z e l é s é t .
A fenti lépések, tevékenységek m egvalósítása után történhet meg a h i t e l s z e r z ő d é s e k é s e g y é b p r o j e k t s z e r z ő d é s e k m e g k ö t é s e . A szerződések nagyobb jelentőséggel bírnak a projektfinanszírozási ügyletekben, mint más jel
legű hitelezéseknél, mert a speciális kockázatok miatt mindenre kiterjedő, a felek számára egyértelm ű jogi do
kumentumot kell készíteni.
■ A p é n z ü g y i t e r v e z é s
A projektfinanszírozási ügyletben a tervezett pénz
áramlás (cash-flow) rendkívüli jelentőségű, mivel ez a forrása a hitel visszafizetésének. Itt fontos, hogy a projekt m űködéséből származó bevételek m egbízhatóan növe
kedjenek, a fajlagos költségek és a jövedelm ezőség is sta
bil legyen. Természetesen az előzőek elsősorban a hite
lező szempontjából lényegesek, de a jövőbeli értékelésre, nyereségre, pénzáram lásra vonatkozó előrejelzések fon
tosak a hitelfelvevő számára is.
Az előrejelzések készítésekor figyelem be vett feltéte
lezések éppen olyan fontosak, mint maguk a számok. A hitelezőnek éppen ezért kritikus szemmel kell vizsgálnia az előrejelzéseket, ellenőriznie kell a feltételezések érvé
nyességét.
A hitelezőnek és hitelfelvevőnek is jó szolgálatot tesz egy olyan p é n z ü g y i m o d e l l , amely:
• áttekinthető,
• kellően részletes,
• a hitel teljes futamidejére szóló és a projekt szerződé
sekben rögzített értékekre, feltételezésekre szorítkozik.
• nemcsak devizában, hanem forintban is rendelkezésre áll.
A pénzügyi modellt nem csak a hitelező bankok, ha
nem a befektetők, illetve a nekik dolgozó pénzügyi szak
értők is készíthetik. A bankok készíthetnek saját modellt, de ezt a hitelfelvevőnek is el kell fogadnia, mert például a modell m egfelelősége hitelszerződési feltételként je lentkezik.
A pénzügyi modell úgynevezett a l a p é s h á t t é r t á b l á z a t o k b ó l épül fel.
A z a l a p t á b l á z a t o k t a r t a l m a :
• cash-flow terv,
• eredm énykim utatás,
• mérlegterv,
• pénzügyi mutatók számítása.
VEZETÉSTUDOMÁNY Yl
M,
14 XXXII é v f 2001. 05. s z á m
A h á t t é r t á b l á z a t o k t a r t a l m a :
• m akrogazdálkodási előrejelzések (infláció, deviza árfolyam ok),
• költségkalkuláció, költségnem enként részletezve.
• bevételi terv, bevételi / m űszaki egységre vetítve.
• a hitel lehívásával, törlesztésével, kamatfizetésével kapcsolatos külön táblázat.
• am ortizáció számítása.
A pénzügyi m odellt a projekt megvalósítása alatt havi bontásban, az üzem eltetés periódusára éves (féléves) ki
mutatással kell általában elkészíteni.
A tulajdonosi saját erőnek rendszerint rendelkezésre kell állnia a hitel lehívása előtt, mert általában lehívási feltétel a saját erő elköltése. Kivétel a projekt m egvaló
sítás alatt keletkező úgynevezett szabad cash-flow. Ha a saját erőt később biztosítják, akkor erre a projekttulajdo
nosok garanciát adnak.
K i f e j e z e t t e n m a g a s h i t e l l s a j á t e r ő a r á n y n á l a h i te l - s z e r z ő d é s b e n a z t i s k i l e h e t k ö t n i , h o g y a h i t e l e z ő b a n k o k t o v á b b i s a j á t e r ő b i z t o s í t á s t í r j a n a k e l ő a r r a a z e s e tr e , h a a p r o j e k t a d o t t p é n z ü g y i p a r a m é t e r e k n e k n e m f e l e l m e g .
(KK-PRO Bt.; Projektfinanszírozás tanfolyam)
A hitel / saját erő arány függ az ágazattól, illetve a pro
jektszerződésektől. Felmerülő problém ák esetén átstruk
turálják a projektet és első sorban a saját erő növelését szorgalm azzák.
A projekt, a projekttulajdonosok adósságszolgálati ké
pességéről adnak tájékoztatást a p é n z ü g y i m u t a t ó k egy adott évben vagy a hitel futam ideje alatt.
A hitelszerződésben általában két-három pénzügyi mutató szükségességének kim utatását rögzítik és a m uta
tókra határértékeket állapítanak meg. amelyeket a hitel- felvevőnek teljesítenie kell.
Az alkalm azott pénzügyi m utatók m egnevezését és jelleg zetesség et em lítem csak meg, részletesebb ism ertetésük m egtalálható a vonatkozó szakirodalomban.
Ö s s z h i t e l / E B I T D A : A hitel terhét mutatja egy adott évre, a projekttársaság jövedelem term elő képességére vetítve.
K a m a t f e d e z e t i m u t a t ó : Kifejezi azt. hogy a projekttársa- ság éves üzemi eredm énye az adott évi kamatköltség hányszorosát fedezi.
E v e s a d ó s s á g s z o l g á l a t i f e d e z e t i m u t a t ó ( A D S C R ) : Alap- értelm ezésben úgy szám ítják, hogy az összhitel és az adósságszolgálat hányadosát képezik. Ez a legfontosabb projektfinanszírozási pénzügyi mutató.
A pénzügyi modell é r z é k e n y s é g v i z s g á l a t á t is célszerű elvégezni, ami m egm utatja egyes kockázati tényezők súlyát, a projektre gyakorolt hatását és egyben felhívja a
VEZETÉSTUDOMÁNY
befektetők és hitelezők figyelmét a legveszélyesebb hatá
sokra, melyek megfelelő kezelése szükséges.
Az érzékenységvizsgálat módszere bizonyos kockáza
ti tényezők módosító hatását egyenként, néhány tényező módosító hatását egyidejűleg vizsgálja. A vizsgálat alkal
mával pénzügyi mutatókat is m eghatároznak, ezek, illet
ve a befektetés nettó jelenértéke adnak információt az adott kockázati tényező hatásáról.
Az érzékenységvizsgálatot felhasználhatják annak m egállapítására is, hogy az á r b e v é t e l m i l y e n m é r t é k ű c s ö k k e n é s e e s e t é n k é p e s m é g a p r o j e k t a z a d ó s s á g s z o l g á l a t o t t e l j e s ít e n i .
A projektfinanszírozás kockázatai és azok kezelése A projektm enedzsmentben feltárják egy adott projekt kockázati tényezőit és vizsgálják azok kezelésének lehetőségeit. Csaknem minden, ami az adott projektnél kockázatot jelent, gyakorlatilag jelentkezik a projektfi
nanszírozás kockázataként is. Általában jól kezelhetők a kockázatok a megfelelő projektszerződésekkel, de foko
zottan kell figyelni az árbevételekkel kapcsolatos kocká
zatokra, mert leginkább ezek okozhatják a projekt pénz
ügyi csődjét.
A következő „területeken" keletkezhetnek kockázatok:
G a z d a s á g ( p é n z ü g y ) :
• árfolyamváltozás,
• infláció,
• kamatok változása.
É p ít é s :
• rendezetlen tulajdonviszonyok, talajviszonyok,
• késés az ütemtervhez képest,
• tervezett költségek túllépése,
• minőségi hibák,
• környezetvédelmi előírásoknak való m egfelelés.
Ü z e m e l t e t é s :
• üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges anyagok, be
rendezések költségének emelkedése,
• a tervezés hiányosságai miatt bekövetkező többletkölt
ségek,
• az üzem vezetésének színvonala.
P ia c :
• rossz bevételi, forgalmi előrejelzések,
• a termék árának csökkenése,
• új technológia.
XXXII. évf2001.05. szám 15
p o l i t i k a k o c k á z a t ( á l l a m o s í t á s,
k o n c e s s z i ó s s z e r z ő d é s m e g s z e g é s e s t b .)
J o g ( s z a b á l y o z á s ) :
• számviteli előírások, vám, adó, illeték változása,
• biztosítékok érvényesíthetősége, vitás kérdések rende
zése.
k ö z r e m ű k ö d ő k :
• a tulajdonosok saját erejének mértéke,
• a tulajdonosok együttm űködési készsége stb.
Például a g a z d a s á g i ( p é n z ü g y i ) k o c k á z a t o k kezelése érdekében a következők a teendők:
• a pénzügyi struktúra, pénznem helyes megválasztása, jó indexelés,
• forward és future ügyletek,
• kamatokra vonatkozó ügyletek,
• ésszerű hitel/saját erő arány választása,
• az árbevétel hitelhez kapcsolása.
Felhasznált szakirodalom:
Peter K. Nevitt-Frank Fabozz: Projektfinanszírozás. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Bp. 1997
Hasty István: Beruházási kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Bp.. 1999
KK-PRO, Gazdasági, Projektfinanszírozási és Műszaki Szol
gáltató Bt.: Projektfinanszírozás, tanfolyami vázlat, Bp., 2000
Takács László: Projektmenedzsment. SZIF-Universitas Kft., Győr. 2000
S zakkönyvkiadók ú jd o nsá g a i
Biztosítási Oktatási Intézet
Phillips, Jack J.
A képzési célú befektetések nyeresége:
a tudáshatékonyság fejlesztésének valódi haszna.
Bp.: BŐI, 2 0 0 0 . - 24 4 p. Fűzött: 9 9 0 0 ,-Ft
Szeretné Ón egyértelm űen kim utatni az oktatásba befektetett pénzösszegek m egtérülését, hozam át? A piac valam ennyi szereplője egyetért abban, hogy a szakértelem , a tudás és annak m egfelelő kezelése versenyelőnnyé válhat. A képzés a legtöbb vállalatnál stratégiai kérdés, a prioritások között szerepel, de a m enedzsm entnek és a tém a szakem bereinek nagy kihívást jelent az oktatásra, a szem élyzetfejlesztésre elköltött pénzeszközök eredm ényességének, a teljesítm ények növekedésére gyakorolt hatásának megism erése, számszerűsítése.
Ez a világszerte nagy sikert aratott könyv ezekre a kérdésekre ad választ azzal, hogy lépésről lépésre, számos példán keresztül m utatja be, hogy az oktatásra szánt források m ilyen nyereséget hoznak az adott vállalat szám ára, és hogy ez a nyereség m iként szám szerűsíthető.
Az eddig m egism ert és alkalm azott m ódszerek egyike sem tette lehetővé a tervezés és az értékelés során a m egtérülések kiszám ít-ható- ságát, am ely pedig a pénzügyi döntések m eghozatalánál alapvető kérdés.
A R 0I (Return on Investm ent) eljárás m ár kom oly nem zetközi sikereket ér el és több m int 2 0 éves fejlesztési, kísérletezési és tökéletesítési folyam aton m ent át. Ebből adódón ez a könyv m ár kipróbált m űködő m odelleket m utat be.
A hum ántőke jelentőségének felértékelődése, a gazdasági növekedésben, a versenyben játszott szerepének általános felism erése késztette a biztosítási szakm ai oktatásban fontos szerepet játszó Biztosítási Oktatási Intézetet a könyv hazai m egjelentetésére.
A könyv szám ítási m ódszereivel, példáival cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a tudás alapú társadalom m egvalósulása előtt állunk, s aki korábban ébred és a lkalm azza a legkorszerűbb m ódszereket, az végzi a legjobb befektetést.
KJK-KERSZÖV Kiadói Kft.
VEZETÉSTUDOMÁNY
16 XXXII. évf2001.05. szám
