IV. A Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ké nek rendeletei

(1)

Bu da pest,

2009. feb ru ár 14., szombat

18. szám

Ára: 585,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

4/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank jegy ki bo - csá tá sá ról . . . . 4386 5/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi ele mek kel el lá tott 1000 fo rin tos cím le tû bank jegy

kibocsátásáról . . . . 4388 6/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 2000 fo rin tos cím le tû bank jegy ki bo -

csá tá sá ról . . . . 4390 7/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 5000 fo rin tos cím le tû bank jegy ki bo -

csá tá sá ról . . . . 4393 8/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 20 000 fo rin tos cím le tû bank jegy

kibocsátásáról . . . . 4397 2/2009. (II. 14.) MeHVM ren de let A Mi nisz ter el nök ség fe je zet nél a ha zai nem ze ti és et ni kai ki sebb sé -

gek, va la mint a ha tá ron túli ma gya rok tá mo ga tá sá val kap cso la tos fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok felhasználásának szabályairól . . 4402

(2)

IV. A Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ké nek rendeletei

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 4/2009. (II. 14.) MNB

rendelete

új biztonsági elemmel ellátott 500 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról

A Ma gyar Nem ze ti Bank ról szó ló 2001. évi LVIII. tör - vény (a to váb bi ak ban: Mnbtv.) 60. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján fenn ál ló jog kö röm ben el jár va a kö vet ke - zõ ket ren de lem el:

1. §

(1) A Ma gyar Nem ze ti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) be - kez dé sén ala pu ló jog kö ré ben új biz ton sá gi elem mel el lá - tott 500 fo rin tos cím le tû bank je gyet bo csát ki.

(2) A ki bo csá tás idõ pont ja: 2009. áp ri lis 15.

2. §

(1) A fe hér szí nû bank jegy pa pír ra nyom ta tott bank jegy hossza 154 mm, szé les sé ge 70 mm. A pa pír anya gá ban a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san futó biz ton - sá gi szál ta lál ha tó, ame lyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” fel irat ol vas ha tó.

(2) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vö rös. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül sár - ga és vö rös, a szö veg tü kör kö rül kék és sár gás vö rös, a bank jegy jobb ol da lán sár ga és kék szín ha tá sú ak. A víz jel - me zõ alap nyo ma tá ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze gé lyé - nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „ÖTSZÁZ FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ részén az át né zõ jel elõ ol da li eleme ta lál ha tó.

(3) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben II. Rá kó czi Fe ren cet áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép nyo - mat része a víz jel me zõ fö lött lévõ, op ti ka i lag vál to zó tu laj - don sá gú fes ték kel (OVI) nyom ta tott, ta golt for má jú ro zet - ta, amely ben az „MNB” fel irat lát ha tó. A ro zet ta és a fel - irat a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en arany vagy zöld szí nû.

(4) A szö veg tü kör ben az

„500 ÖTSZÁZ FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Si mor

Kar va lits Ki rály Jú lia név alá írá sok, a

„BUDAPEST 2008”

fel irat, va la mint a bank jegy ha mi sí tá sért való bün te tõ jo gi fe le lõs ség re vo nat ko zó zá ra dék szö ve ge:

„A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!”

ol vas ha tó.

(5) A szö veg tü kör tõl bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz tár sa - ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i nek szí ne lilásvörös.

(6) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén II. Rá kó czi Fe renc arc ké pe, bal ra fö löt te a „II. RÁKÓCZI FERENC” fel irat, jobb ra alat ta az „500” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo mat ele me i nek szí ne bar nás vö rös.

(7) A bank jegy pi ros szí nû sor szá ma két he lyen – a bal ol da lon a víz jel me zõ alatt víz szin te sen, va la mint a jobb oldalon az arc kép mel lett füg gõ le ge sen el he lyez ve – ta lál - ha tó. A sor szám két be tû bõl és hét szám jegy bõl áll.

A bank jegy elõ ol da lá nak ké pét e ren de let 1. mel lék le te tar - tal maz za.

(8) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és több szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vö rö ses bar na. Az írissze rû en nyom - ta tott alap nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül li lás vö rös, kö zé pen zöl des kék és vö rös, a bal ol da lon kék és sár ga szín ha tá sú ak. A víz jel me zõ alap nyo ma tá ban, va la mint a kép nyo mat jobb ol dal a mel let ti alap nyo mat ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök lát ha tók.

(9) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul - lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „ÖTSZÁZ FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

(10) A kép nyo mat ré sze a bank jegy fel sõ szé lén és a víz - jel me zõ alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge „MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let felismer hetõségét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne vörösesbarna.

(11) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a Sá ros pa ta ki vá rat ábrázoló – múlt szá za di réz karc alap ján ké szült – met szet.

A kép nyo mat fe lett az „500” ér ték jel zés, a kép nyo mat alatt bal ra az „ÖTSZÁZ FORINT” fel irat lát ha tó. A met szet tõl jobb ra fent „A SÁROSPATAKI VÁR” fel irat, jobb ra lent ro zet tá ban az „500” ér ték jel zés ol vas ha tó. E raj zo la tok szí ne bar nás vö rös. A bank jegy hát ol da lá nak ké pét e ren de - let 2. mel lék le te tar tal maz za.

(12) A bank jegy gra fi kai ter vét és elõ ol da lá nak met sze - tét – Má nyo ki Ádám fest mé nye alap ján – Va gyócz ky Károly gra fi kus mû vész ké szí tet te. A bank jegy hát ol da lán lát ha tó met sze tet – a gra fi kai terv alap ján – Pá lin kás György gra fi kus mû vész ké szí tet te.

(3)

(13) A (4) be kez dés sze rin ti szö veg tü kör ben ol vas ha tó év szám és név alá írá sok vál toz hat nak.

3. §

Ez a ren de let 2009. áp ri lis 15-én lép ha tály ba. E ren de let nem érin ti az 1956-os ma gyar for ra da lom és sza bad ság -

harc 50. év for du ló ja al kal má ból 500 fo rin tos cím le tû bank jegy ki bo csá tá sá ról szó ló 18/2006. (X. 16.) MNB ren - de let tel ki bo csá tott, va la mint az an nak 4. §-a (2) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott 500 fo rin tos cím le tû bank je gye ket.

Si mor And rás s. k.,

a Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ke

1. melléklet a 4/2009. (II. 14.) MNB rendelethez

Az új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank jegy elõ ol da lá nak képe:

Az új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank jegy hát ol da lá nak képe:

(4)

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 5/2009. (II. 14.) MNB

rendelete

új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról

1. §

(1) A Ma gyar Nem ze ti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) be - kez dé sén ala pu ló jog kö ré ben új biz ton sá gi ele mek kel el lá - tott 1000 fo rin tos cím le tû bank je gyet bo csát ki.

2. §

(1) A fe hér szí nû bank jegy pa pír ra nyom ta tott bank jegy hossza 154 mm, szé les sé ge 70 mm. A pa pír anya gá ban a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san futó biz ton - sá gi szál ta lál ha tó, ame lyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” fel irat ol vas ha tó. A bank jegy kö ze pén a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san, a szö veg tü kör fe lü le - tén, a rá te kin tés szögétõl füg gõ en meg je le nõ gyöngy ház szí nû iri zá ló sáv ban az „1000” ér ték jel zés lát ha tó.

(2) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa kék. Az írissze rû en nyom ta tott alap - nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül kék és vi lá gos kék, a szö veg tü kör kö rül kék és sár ga, a bank jegy jobb ol da lán kék szín ha tá sú ak. A víz jel me zõ alap nyo ma - tá ban 1 mm átmérõjû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók.

A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze gé lyé nek hul lám - vo na las min tá i ban mikroírással az „EZER FORINT”

ismétlõdõ fel irat, kö zé pen egy Cor vi na kó dex lap já nak díszítõ ele mei, szö veg ré szei és Má tyás ki rály cí me re lát - ható. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át né zõ jel elõ ol - da li ele me ta lál ha tó.

(3) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben Má tyás királyt áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fö lött lévõ, op ti ka i lag vál to zó tu laj don - sá gú fes ték kel (OVI) nyom ta tott, ta golt for má jú ro zet ta, amely ben az „MNB” fel irat lát ha tó. A ro zet ta és a fel irat a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en lila vagy arany szí nû.

„1000 EZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Simor

Karvalits Király Júlia név alá írá sok, a

„BUDAPEST 2009”

ol vas ha tó.

(5) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i - nek szí ne sö tét zöld.

(6) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén Má tyás ki rály arc - ké pe, bal ra fö löt te a „MÁTYÁS KIRÁLY” fel irat, jobb ra alat ta az „1000” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo mat ele me i - nek szí ne sö tét kék.

(7) A bank jegy fe ke te szí nû sor szá ma két he lyen – a bal ol da lon a víz jel me zõ alatt víz szin te sen, va la mint a jobb oldalon az arc kép mel lett füg gõ le ge sen el he lyez ve – ta lál - ha tó. A sor szám két be tû bõl és hét szám jegy bõl áll.

(8) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san hul lám vo nal pro fi lú, ezüst szí nû, ho log ram ha tá sú fém csík ta lál ha tó. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem - ként a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re, az „MNB” fel irat vagy az „1000” ér ték jel zés lát ha tó. A fé mes fe lü le tet meg sza kí - tó ívelt sá vok ban az „1000” ér ték jel zés lát ha tó. A fém csík bal ol da lán egy so ros le vél min tá zat, va la mint az egy más - hoz ké pest 180 fo kos elforgatással is mét lõ dõ „1000”

értékjelzés ta lál ha tó. A fém csík jobb ol da lán egy so ros le - vél min tá zat lát ha tó. A bank jegy elõ ol da lá nak ké pét e ren - de let 1. mel lék le te tar tal maz za.

(9) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és két szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa kék. Az írissze rû en nyom ta tott alap - nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül vi lá - gos kék, kö zé pen sár ga, bal ol da lon kék szín ha tá sú ak.

A víz jel me zõ alap nyo ma tá ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók.

(10) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „EZER FORINT” fel irat is mét lõ dik, kö zé pen egy Cor vi na kó dex lap já nak dí szí tõ ele mei és szö veg ré szei lát ha tó ak. Az alap - nyo mat bal fel sõ ré szén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál - ha tó.

(11) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge „EZER FORINT”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes - sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he tõ sé gét elõ se gí tõ jel található, amely nek szí ne sö tét kék.

(12) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a vi seg rá di ki rá lyi pa lo - tá ban ta lál ha tó re ne szánsz kút alap ján ké szült met szet, va - la mint egy Cor vi na kó dex ini ci á lé ja. A kép nyo mat bal fel - sõ ré szén és az ini ci á lé fe lett az „1000” ér ték jel zés lát ha tó.

(5)

A kút áb rá zo lá sá tól jobb ra a „HERCULES KÚT” és ki - sebb be tûk kel a „VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA”, alat - ta pe dig az „EZER FORINT” fel ira tok ol vas ha tók. E raj - zo la tok szí ne sö tét kék. A bank jegy hát ol da lá nak ké pét e ren de let 2. mel lék le te tar tal maz za.

(13) A bank jegy gra fi kai terv e és elõ ol da lá nak met sze te Va gyócz ky Ká roly gra fi kus mû vész al ko tá sa. A bank jegy hát ol da lán lát ha tó met sze tet a gra fi kai terv alap ján Len - gyel György gra fi kus mû vész ké szí tet te.

3. §

Ez a ren de let 2009. áp ri lis 15-én lép ha tály ba. E ren de let nem érin ti az új biz ton sá gi ele mek kel el lá tott 1000 fo rin tos cím le tû bank jegy ki bo csá tá sá ról szó ló 5/2006. (III. 23.) MNB ren de let tel ki bo csá tott 1000 fo rin tos cím letû bank je - gyet.

1. melléklet az 5/2009. (II. 14.) MNB rendelethez

Az új biz ton sá gi ele mek kel el lá tott 1000 fo rin tos cím le tû bank jegy elõ ol da lá nak képe:

2. melléklet az 5/2009. (II. 14.) MNB rendelethez

Az új biz ton sá gi ele mek kel el lá tott 1000 fo rin tos cím le tû bank jegy hát ol da lá nak képe:

(6)

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/2009. (II. 14.) MNB

rendelete

1. §

2. §

(2) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa bar na. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül sötét és vi lá gos ok ker sár ga, a szö veg tü kör kö rül kék és világosbarna, a bank jegy jobb ol da lán sár ga és vi lá gos bar - na szín ha tá sú ak. A víz jel me zõ és a szö veg tü kör alap nyo - ma tá ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók.

A bank jegy alsó, fel sõ és jobb oldali sze gé lyé nek hul lám - vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „KÉTEZER FORINT”

fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át - né zõ jel elõ ol da li ele me ta lál ha tó.

(3) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben Beth len Gábort áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép nyo - mat ré sze a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for má jú, sár gás - bar na szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo la tú ré szé ben ta lál ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az

„MNB” fel irat lát ha tó.

(4) A szö veg tü kör ben a

„2000 KÉTEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Simor

„BUDAPEST 2008”

ol vas ha tó.

(5) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i - nek szí ne vö rö ses bar na.

(6) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén Beth len Gá bor arc - ké pe, bal ra fö löt te a „BETHLEN GÁBOR” fel irat, jobb ra alat ta a „2000” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo mat ele me i - nek szí ne bar na.

(8) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rö - vi debb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém csík ta lál ha tó. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ - en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú „MNB” fel - irat, illetve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát - ható. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám mal írt –

„2000” ér ték jel zés is mét lõ dik. A bank jegy elõ ol da lá nak ké pét e ren de let 1. mel lék le te tar tal maz za.

(9) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és két szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vi lá gos zöld és bar na. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel - me zõ kö rül szür kés bar na, mel let te vö rö ses bar na, kö zé pen vi lá gos zöld, a bal ol da lon sár ga és vi lá gos bar na szín ha tá - sú ak. A víz jel me zõ ben és a kép nyo mat fe let ti alap nyo mat - ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök lát ha tók. A vö rö ses - bar na me zõ ben ismét lõdõ elem ként az „MNB” fel irat olvasható.

(10) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „KÉTEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

(11) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge

„MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he - tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne sö tét bar na.

(12) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a „Beth len Gá bor tu dó - sai kö zött” címû fest mény alap ján ké szült met szet, amely - nek jobb alsó ré szén, ová lis ala kú ro zet tá ban a „2000”

értékjelzés lát ha tó. A met szet fö lött a „BETHLEN GÁBOR TUDÓSAI KÖZÖTT” fel irat ol vas ha tó. E raj zo - la tok szí ne sö tét bar na. A bank jegy fel sõ ré szén a

„KÉTEZER FORINT” fel irat és a „2000” ér ték jel zés lát - ha tó, amely nek szí ne vö rö ses bar na. A bank jegy hát ol da lá - nak ké pét e ren de let 2. mel lék le te tar tal maz za.

(13) A bank jegy gra fi kai terv e és elõ ol da lá nak met sze te Va gyócz ky Ká roly gra fi kus mû vész al ko tá sa. A bank jegy

(7)

hátoldalán lát ha tó met sze tet – Ma da rász Vik tor fest mé nye alap ján – Pá lin kás György gra fi kus mû vész ké szí tet te.

3. §

(1) Ez a ren de let 2009. áp ri lis 15-én lép ha tály ba.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a 2000 fo - rin tos cím le tû bank je gyek ki bo csá tá sá ról szó ló 1/1998.

(I. 16.) MNB hir det ményt vissza vo nom. A vissza vont hir - det ménnyel ki bo csá tott bank jegy to vább ra is tör vé nyes fizetõeszköz. A bank jegy kül sõ ki ál lí tá sát e ren de let 3. mel lék le te tar tal maz za.

(8)

3. melléklet

a 6/2009. (II. 14.) MNB rendelethez

Az 1/1998. (I. 16.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 2000 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása

1. A bank jegy le írá sa:

a) A fe hér szí nû bank jegy pa pír ra nyom ta tott bank jegy hossza 154 mm, szé les sé ge 70 mm. A pa pír anya gá ban a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san futó biz ton - sá gi szál ta lál ha tó, ame lyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” fel irat ol vas ha tó.

b) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa bar na. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül sötét és vi lá gos ok ker sár ga, a szö veg tü kör kö rül kék és világosbarna, a bank jegy jobb ol da lán sár ga és vi lá gos bar - na szín ha tá sú ak. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li szegélyének hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a

„KÉTEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át né zõ jel elõ ol da li ele me ta lál ha tó.

c) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben Beth len Gábort áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó.

A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for - má jú, sár gás bar na szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo - la tú részében ta lál ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az „MNB” fel irat lát ha tó.

d) A szö veg tü kör ben a

„2000 KÉTEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Surányi

Szapáry György Bodnár

név alá írá sok, az

„ELNÖK

ALELNÖK ALELNÖK BUDAPEST 1998”

fel ira tok, va la mint a bank jegy ha mi sí tá sért való büntetõ - jogi fe le lõs ség re vo nat ko zó zá ra dék szö ve ge:

ol vas ha tó.

e) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz - tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i nek szí ne vö rö ses bar na.

f) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén Beth len Gá bor arc - ké pe, bal ra fö löt te a „BETHLEN GÁBOR” fel irat, jobb ra alat ta a „2000” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo mat ele me i - nek szí ne bar na.

g) A bank jegy pi ros szí nû sor szá ma két he lyen – a bal ol da lon a víz jel me zõ alatt víz szin te sen, va la mint a jobb oldalon az arc kép mel lett füg gõ le ge sen el he lyez ve – ta lál - ha tó. A sor szám két be tû bõl és hét szám jegy bõl áll.

h) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém - csík található. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú

„MNB” fel irat, il let ve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát ha tó. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám - mal írt – „2000” ér ték jel zés is mét lõ dik.

i) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és két szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vi lá gos zöld és bar na. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel - me zõ kö rül szür kés bar na, mel let te vö rö ses bar na, kö zé pen vi lá gos zöld, a bal ol da lon sár ga és vi lá gos bar na szín ha tá - sú ak. A vö rö ses bar na me zõ ben is mét lõ dõ elem ként az

„MNB” fel irat ol vas ha tó.

j) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul - lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „KÉTEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

k) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge

„MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he - tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne sö tét bar na.

l) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a „Beth len Gá bor tu dó sai kö zött” címû fest mény alap ján ké szült met szet, amely nek jobb alsó ré szén, ová lis ala kú ro zet tá ban a „2000” ér ték jel - zés lát ha tó. A met szet fö lött a „BETHLEN GÁBOR TUDÓSAI KÖZÖTT” fel irat ol vas ha tó. E raj zo la tok szí ne sö tét bar na. A bank jegy fel sõ ré szén a „KÉTEZER FORINT” fel irat és a „2000” ér ték jel zés lát ha tó, amely nek szí ne vö rö ses bar na.

m) A d) pont sze rin ti szö veg tü kör ben ol vas ha tó év szám és név alá írá sok vál toz hat nak.

(9)

2. A bank jegy elõ ol da lá nak képe:

3. A bank jegy hát ol da lá nak képe:

A Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ké nek 7/2009. (II. 14.) MNB

ren de le te

1. §

2. §

(2) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa zöld és lila. Az írissze rû en nyom ta - tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül szür ke, a szö veg tü kör kö rül hal vány kék és zöld, a bank - jegy jobb ol da lán szür ke és zöld szín ha tá sú ak. A víz jel me -

(10)

zõ alap nyo ma tá ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök találhatók. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze gé lyé - nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „ÖTEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ részén az át né zõ jel elõ ol da li ele me ta lál ha tó.

(3) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben gróf Szé che - nyi Ist vánt áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép - nyo mat ré sze a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for má jú, vi lá - gos zöld szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo la tú ré szé - ben ta lál ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az „MNB” fel irat lát ha tó.

„5000 ÖTEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Simor

„BUDAPEST 2008”

ol vas ha tó.

(5) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i - nek szí ne sö tét kék.

(6) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén gróf Szé che nyi István arc ké pe, jobb ra fö löt te a „GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN” fel irat, jobb ra alat ta az „5000” ér ték jel zés lát - ható. E kép nyo mat ele me i nek szí ne lila.

(8) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém - csík található. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú

„MNB” fel irat, il let ve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát ha tó. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám - mal írt – „5000” ér ték jel zés is mét lõ dik. A bank jegy elõ - oldalának ké pét e ren de let 1. mel lék le te tar tal maz za.

(9) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig kifutó alap nyo mat tal és két szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vi lá gos zöld és lila. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel - me zõ kö rül szür ke, kö zé pen vi lá gos zöld, a bal ol da lon szür ke szín ha tá sú ak. A víz jel me zõ alap nyo ma tá ban 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók.

(10) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „ÖTEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

(11) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge

„MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he - tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne lila.

(12) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a nagy cen ki Szé che - nyi-kas télyt áb rá zo ló met szet, amely nek jobb alsó ré szén, ová lis ala kú ro zet tá ban az „5000” ér ték jel zés lát ha tó.

A met szet alatt, bal ol da lon az „A NAGYCENKI SZÉCHENYI KASTÉLY” fel irat ol vas ha tó. E raj zo la tok szí ne lila. A bank jegy fel sõ ré szén az „5000” ér ték jel zés és az „ÖTEZER FORINT” fel irat lát ha tó, amely nek szí ne sötétkék. A bank jegy hát ol da lá nak ké pét e ren de let 2. mel - lék le te tar tal maz za.

(13) A bank jegy gra fi kai ter vét és elõ ol da lá nak met sze - tét – F. Amer ling fest mé nye alap ján – Va gyócz ky Ká roly gra fi kus mû vész ké szí tet te. A bank jegy hát ol da lán lát ha tó met sze tet – a gra fi kai terv alap ján – Boj tos Ká roly gra fi - kus mû vész ké szí tet te.

3. §

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az 5000 fo rin tos cím le tû bank je gyek ki bo csá tá sá ról szó ló 3/1999. (MK 23.) MNB hir det ményt vissza vo nom.

A vissza vont hir det ménnyel ki bo csá tott bank jegy to vább - ra is tör vé nyes fi ze tõ esz köz. A bank jegy kül sõ ki ál lí tá sát e ren de let 3. mel lék le te tar tal maz za.

(11)

3. melléklet

A 3/1999. (MK 23.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 5000 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása

a) A fe hér szí nû bank jegy pa pír ra nyom ta tott bank jegy hossza 154 mm, szé les sé ge 70 mm. A pa pír anya gá ban a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san futó biz ton -

sá gi szál ta lál ha tó, ame lyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” fel irat ol vas ha tó.

b) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa zöld és lila. Az írissze rû en nyom ta - tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ kö rül szür ke, a szö veg tü kör kö rül hal vány kék és zöld, a bank - jegy jobb ol da lán szür ke és zöld szín ha tá sú ak. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze gé lyé nek hul lám vo na las min - tá i ban mik ro írás sal az „ÖTEZER FORINT” fel irat is mét - lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át né zõ jel elõ ol - da li ele me ta lál ha tó.

(12)

c) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben gróf Szé che - nyi Ist vánt áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép - nyo mat ré sze a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for má jú, vi lá - gos zöld szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo la tú ré szé - ben ta lál ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az „MNB” fel irat lát ha tó.

d) A szö veg tü kör ben az

„5000 ÖTEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Su rá nyi

Ko vács Ál mos Ri ec ke Wer ner név alá írá sok, az

„ELNÖK

fel ira tok, va la mint a bank jegy ha mi sí tá sért való büntetõ - jogi fe le lõs ség re vo nat ko zó zá ra dék szö ve ge:

ol vas ha tó.

e) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz - tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i nek szí ne sö tét kék.

f) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén gróf Szé che nyi István arc ké pe, jobb ra fö löt te a „GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN” fel irat, jobb ra alat ta az „5000” ér ték jel zés lát ha - tó. E kép nyo mat ele me i nek szí ne lila.

h) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém - csík található. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú

„MNB” fel irat, il let ve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát ha tó. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám - mal írt – „5000” ér ték jel zés is mét lõ dik.

i) A bank jegy hát ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és két szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa vi lá gos zöld és lila. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel - me zõ kö rül szür ke, kö zé pen vi lá gos zöld, a bal ol da lon szür ke szín ha tá sú ak.

j) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul - lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal az „ÖTEZER FORINT” felirat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

k) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely nek szö ve ge

„MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he - tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne lila.

l) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a nagy cen ki Szé che nyi- kas télyt áb rá zo ló met szet, amely nek jobb alsó ré szén, ová - lis ala kú ro zet tá ban az „5000” ér ték jel zés lát ha tó. A met - szet alatt, bal ol da lon az „A NAGYCENKI SZÉCHENYI KASTÉLY” fel irat ol vas ha tó. E raj zo la tok szí ne lila.

A bank jegy fel sõ ré szén az „5000” ér ték jel zés és az

„ÖTEZER FORINT” fel irat lát ha tó, amely nek szí ne sö tét - kék.

m) A d) pont sze rin ti szö veg tü kör ben ol vas ha tó év szám és név alá írá sok vál toz hat nak.

(13)

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2009. (II. 14.) MNB

rendelete

új biztonsági elemmel ellátott 20 000 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról

1. §

(1) A Ma gyar Nem ze ti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) be - kez dé sén ala pu ló jog kö ré ben új biz ton sá gi elem mel el lá - tott 20 000 fo rin tos cím le tû bank je gyet bo csát ki.

2. §

(2) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa na rancs sár ga és lila. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me - zõ alatt és fö lött na rancs sár ga, kö zé pen szür ke, a szö veg tü -

kör kö rül és a bank jegy jobb ol da lán lila és na rancs sár ga szín ha tá sú ak. A víz jel me zõ alap nyo ma tá ban és a szö veg - tü kör jobb ol da li me zõ jé ben 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze - gé lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „HÚSZ - EZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át né zõ jel elõ ol da li ele me ta lál ha tó.

(3) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben Deák Fe ren - cet áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép nyo mat része a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for má jú, szür kés li la szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo la tú ré szé ben ta lál - ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az

(4) A szö veg tü kör ben a

„20 000 HÚSZEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Simor

„BUDAPEST 2008”

ol vas ha tó.

(5) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i - nek szí ne szür kés li la és zöld.

(14)

(6) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén Deák Fe renc arc ké - pe, jobb ra alat ta a „20 000” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo - mat ele me i nek szí ne szür kés kék. Az arc kép fe lett bal ra a

„DEÁK FERENC” fel irat ol vas ha tó, amely nek szí ne szür - kés li la.

(8) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém - csík található. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú

„MNB” fel irat, il let ve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát ha tó. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám - mal írt – „20 000” ér ték jel zés is mét lõ dik. A bank jegy elõ - ol da lá nak ké pét e ren de let 1. mel lék le te tar tal maz za.

(9) A bank jegy hát ol da la több szí nû, szé lé ig ki fu tó alap - nyo mat tal és egy szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa szür kés kék. Az írissze rû en nyom ta tott alap - nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ fö lött és alatt narancs sárga, kö zé pen a sze gé lyek nél lila és vö rös, a bal ol da lon szür ke és na rancs sár ga szín ha tá sú ak. A víz - jel me zõ alap nyo ma tá ban, va la mint a kép nyo mat fe let ti me zõ ben 1 mm át mé rõ jû sár ga szí nû kö rök ta lál ha tók.

(10) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „HÚSZEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

(11) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt, valamint a kép fe lett több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás,

amely nek szö ve ge „MAGYAR NEMZETI BANK”.

A jobb ol da lon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá - má ra a cím let fel is mer he tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely nek szí ne szür kés kék.

(12) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ és a kép kö zött található, op ti ka i lag vál to zó tu laj don sá gú fes ték kel nyom - ta tott ro zet ta, amely a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en vö rö ses - li la vagy szür kés zöld.

(13) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a régi kép vi se lõ há zat áb rá zo ló met szet. A met szet fö lött, bal ol da lon az

„AZ IDEIGLENES MAGYAR KÉPVISELÕHÁZ PESTEN” fel irat ol vas ha tó. A bank jegy fel sõ ré szén, középen a „20 000” ér ték jel zés, alsó ré szén, kö zé pen a „HÚSZEZER FORINT” fel irat lát ha tó, amely nek szí ne szür kés kék. A bank jegy hát ol da lá nak ké pét e ren de let 2. mel lék le te tar tal maz za.

(14) A bank jegy elõ- és hát ol da lá nak gra fi kai terv e és elõ ol da lá nak met sze te Va gyócz ky Ká roly gra fi kus mû vész al ko tá sa. A bank jegy hát ol da lán lát ha tó met sze tet – múlt - szá zad be li li tog rá fia fel hasz ná lá sá val – a gra fi kai terv alap ján Pá lin kás György gra fi kus mû vész ké szí tet te.

3. §

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a 20 000 fo rin tos cím le tû bank je gyek ki bo csá tá sá ról szó ló 8/2000.

(MK 104.) MNB hir det ményt vissza vo nom. A vissza vont hir det ménnyel ki bo csá tott bank jegy to vább ra is tör vé nyes fizetõeszköz. A bank jegy kül sõ ki ál lí tá sát e ren de let 3. mel lék le te tar tal maz za.

(15)

Az új biz ton sá gi elem mel el lá tott 20 000 fo rin tos cím letû bank jegy elõ ol da lá nak képe:

Az új biz ton sá gi elem mel el lá tott 20 000 fo rin tos cím letû bank jegy hát ol da lá nak képe:

(16)

3. melléklet

A 8/2000. (MK 104.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 20 000 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása

a) A fe hér szí nû bank jegy pa pír ra nyom ta tott bank jegy hossza 154 mm, szé les sé ge 70 mm. A pa pír anya gá ban a bank jegy rö vi debb ol da lá val pár hu za mo san futó biz ton - sá gi szál ta lál ha tó, ame lyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” fel irat ol vas ha tó.

b) A bank jegy elõ ol da la több szí nû, az ol dal szé lé ig ki - fu tó alap nyo mat tal és há rom szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa na rancs sár ga és lila. Az írissze rû en nyom ta tott alap nyo ma tok a bal ol da lon ta lál ha tó víz jel me - zõ alatt és fö lött na rancs sár ga, kö zé pen szür ke, a szö veg tü - kör kö rül és a bank jegy jobb ol da lán lila és na rancs sár ga szín ha tá sú ak. A bank jegy alsó, fel sõ és jobb ol da li sze gé - lyé nek hul lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „HÚSZ - EZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat jobb fel sõ ré szén az át né zõ jel elõ ol da li ele me ta lál ha tó.

c) A bank je gyen ta lál ha tó víz jel me zõ ben Deák Fe ren - cet áb rá zo ló ár nya la tos víz jel kép lát ha tó. A kép nyo mat része a víz jel me zõ fö lött lévõ, ta golt for má jú, szür kés li la szí nû ro zet ta, amely nek el lip szis raj zo la tú ré szé ben ta lál - ha tó a rej tett kép, ame lyen meg fe le lõ hely zet ben az

d) A szö veg tü kör ben a

„20 000 HÚSZEZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK”

fel ira tok, a

Su rá nyi

Ko vács Ál mos Ri ec ke Wer ner név alá írá sok, az

„ELNÖK

fel ira tok, va la mint a bank jegy ha mi sí tá sért való bün te tõ jo - gi fe le lõs ség re vo nat ko zó zá ra dék szö ve ge:

ol vas ha tó.

e) A név alá írá sok mel lett bal ra ta lál ha tó a Ma gyar Köz - tár sa ság cí me re. A szö veg tü kör kép nyo ma ti ele me i nek szí ne szür kés li la és zöld.

f) A kép nyo mat jobb ol da li ré szén Deák Fe renc arc ké - pe, jobb ra alat ta a „20 000” ér ték jel zés lát ha tó. E kép nyo - mat ele me i nek szí ne szür kés kék. Az arc kép fe lett bal ra a

„DEÁK FERENC” fel irat ol vas ha tó, amely nek szí ne szür - kés li la.

h) A szö veg tü kör és a víz jel me zõ kö zött, a bank jegy rövidebb ol da lá val pár hu za mo san ho log ram ha tá sú fém - csík ta lál ha tó. A fém csík fe lü le tén, a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en, is mét lõ dõ elem ként a ha tá ro zott raj zo la tú

„MNB” fel irat, il let ve a fi no mabb raj zo la tú köz tár sa sá gi cí mer lát ha tó. A fém csík bal ol da lán a – kis mé re tû szám - mal írt – „20 000” ér ték jel zés is mét lõ dik.

i) A bank jegy hát ol da la több szí nû, szé lé ig ki fu tó alap - nyo mat tal és egy szí nû kép nyo mat tal ké szült, amely nek össz ha tá sa szür kés kék. Az írissze rû en nyom ta tott alap - nyo ma tok a jobb ol da lon ta lál ha tó víz jel me zõ fö lött és alatt na rancs sár ga, kö zé pen a sze gé lyek nél lila és vö rös, a bal ol da lon szür ke és na rancs sár ga szín ha tá sú ak.

j) A bank jegy alsó, fel sõ és bal ol da li sze gé lyé nek hul - lám vo na las min tá i ban mik ro írás sal a „HÚSZEZER FORINT” fel irat is mét lõ dik. Az alap nyo mat bal fel sõ részén az át né zõ jel hát ol da li ele me ta lál ha tó.

k) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ fe lett és alatt, va la - mint a kép fe lett több sor ban is mét lõ dõ mik ro írás, amely -

nek szö ve ge „MAGYAR NEMZETI BANK”. A jobb

oldalon a va kok és csök kent lá tó ké pes sé gû ek szá má ra a cím let fel is mer he tõ sé gét elõ se gí tõ jel ta lál ha tó, amely - nek szí ne szür kés kék.

l) A kép nyo mat ré sze a víz jel me zõ és a kép kö zött ta lál - ha tó, op ti ka i lag vál to zó tu laj don sá gú fes ték kel nyom ta tott ro zet ta, amely a rá te kin tés szö gé tõl füg gõ en vö rö ses li la vagy szür kés zöld.

m) A kép nyo mat fõ mo tí vu ma a régi kép vi se lõ há zat ábrázoló met szet. A met szet fö lött, bal ol da lon „AZ IDEIGLENES MAGYAR KÉPVISELÕHÁZ PESTEN”

fel irat ol vas ha tó. A bank jegy fel sõ ré szén, kö zé pen a

„20 000” ér ték jel zés, alsó ré szén, kö zé pen a „HÚSZEZER FORINT” fel irat lát ha tó, amely nek szí ne szür kés kék.

n) A d) pont sze rin ti szö veg tü kör ben ol vas ha tó év szám és név alá írá sok vál toz hat nak.

(17)

(18)

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 2/2009. (II. 14.) MeHVM

rendelete

a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésû

elõirányzatok felhasználásának szabályairól

Az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 124. § (9) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Ámr.) 2. § (2) be kez dé sé ben fog lalt fel adat kö röm ben el jár va, a pénz ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban fog - lalt fel adat kör ében el jár va a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér - tés ben, a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E ren de let ha tá lya ki ter jed a Ma gyar Köz tár sa ság 2009.

évi költ ség ve té sé rõl szóló 2008. évi CII. tör vény (a továb - biak ban: költ ség ve té si tör vény) 1. számú mel lék le té nek a X. Mi nisz ter el nök ség fe je zet (a továb biak ban: Mi nisz ter - el nök ség) fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tai kö zül

a) a 9. cím Fe je ze ti ke ze lé sû cél elõ irány za tok 2. al cím Cél elõ irány za tok ezen be lül:

aa) a Ki sebb sé gi in téz mé nyek át vé te lé nek és fenn tar tá - sá nak tá mo ga tá sa 25. jog cím cso port, va la mint

ab) a Ki sebb sé gi ko or di ná ci ós és in ter ven ci ós ke ret 26. jog cím cso port elõ irány za ta i ra (a továb biak ban együtt:

ki sebb sé gi elõ irány za tok);

b) Ha tá ron túli ma gya rok prog ram ja i nak tá mo ga tá sa, 9. cím, 4. al cím, ezen be lül:

ba) a Ha tá ron túli ma gya rok ok ta tá si prog ram ja i nak támogatása 1. jog cím cso port,

bb) a Kedvezménytör vény alap ján járó oktatás-neve - lési tá mo ga tás, va la mint a szór vány ok ta tás és csán gó ma - gya rok tá mo ga tá sa 2. jog cím cso port, to váb bá

bc) a Nem zet po li ti kai te vé keny ség tá mo ga tá sa 3. jog - cím cso port, és

bd) a ma gyar– ma gyar kap cso lat tar tás, és az együtt mû - kö dést szol gá ló in téz mé nyek erõ sí té se 4. jog cím cso port (a továb biak ban együtt: ha tá ron túli elõ irány za tok).

2. §

A ren de let ha tá lya alá tar to zó elõ irány za tok ról ren del - kez ni, azok ter hé re kö te le zett sé get vál lal ni a Mi nisz ter el - nö ki Hi va tal ki sebb ség- és nem zet po li ti ká ért fe le lõs szak - ál lam tit ká ra (a továb biak ban: szak ál lam tit kár) jo go sult.

II. Fejezet

AZ ELÕIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

3. §

(1) A ha tá ron túli elõ irány za tok ese té ben leg fel jebb a költ ség ve té si tör vény sze rint ren del ke zés re álló elõ irány - za tok 10%-a hasz nál ha tó fel az elõ irány za tok ke ze lé sé vel és fel hasz ná lá sá val kap cso la tos mû kö dé si és fel hal mo zá si ki adá sok ra, ide ért ve a szer zõ dé sek elõ ké szí té sé vel és meg - kö té sé vel, a nyil ván tar tás sal, a köny ve lés sel és a szak mai, to váb bá pénz ügyi el len õr zés sel kap cso la tos költ sé ge ket, va la mint a mind ezek el lá tá sá hoz szük sé ges fel té te lek biz - to sí tá sá val össze füg gõ ki adá so kat is.

(2) A ki sebb sé gi elõ irány za tok kal, il let ve a ha tá ron túli elõ irány za tok kal kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ban a MeH ki sebb ség- és nem zet po li ti kai szak ál lam tit kár sá gá nak ille - té kes szak fõ osz tá lyai (a Nem zet po li ti kai Ügyek Fõ osz tá - lya, il let ve a Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé gi Fõ osz tály) vesz nek részt.

(3) Az elõ irány za tok ból pá lyá za ti úton, va la mint pá lyá - za ti rend sze ren kí vül – az e ren de let ben meg ha tá ro zot tak sze rint – nyújt ha tó vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás.

A pályázati eljárás 4. §

(1) A pá lyá za ti fel hí vást az ille té kes fõ osz tá lyok:

a) a ki sebb sé gi elõ irány za tok vo nat ko zá sá ban – az 1. § aa) al pont ja sze rin ti elõ irány zat ese tén a pá lyá zat be nyúj - tá sá ra jo go sult or szá gos ki sebb sé gi ön kor mány za tok egy - ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett – a MeH hon lap ján;

b) a ha tá ron túli elõ irány za tok ese té ben leg alább egy or szá gos ter jesz té sû na pi lap ban, va la mint a MeH hon lap - ján te szi köz zé.

(2) A pá lyá za ti fel hí vás köz zé té te lé re az 1. § bb) al pont - já ban érin tett cél elõ irány zat ese té ben a köz re mû kö dõ ként be vont ha tá ron túli tár sa dal mi szer ve zet is jo go sult.

(3) A pá lyá za to kat a pá lyá za ti fel hí vás ban meg ha tá ro - zott idõn be lül kell be nyúj ta ni, a ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén a pá lyá za tot ér vény te len ség cí mén el kell uta sí ta ni.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak for mai és tar tal mi fel té te le i rõl, a pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide jé rõl, a szük sé ges ön - rész rõl, a tá mo ga tás ke ret össze gé rõl, va la mint a pá lyá za ti do ku men tá ci ó hoz való hoz zá fé rés mód já ról a pá lyá za ti fel hí vás ren del ke zik.

(19)

(4) A pá lyá zat ér vé nyes sé gé nek a fel té te le, hogy a pá - lyá zat tar tal maz za:

a) a pá lyá zó ne vét, szék he lyét (pos tai cí mét), te le fon- és te le fax szá mát, va la mint e-ma il cí mét, adó szá mát (adó - azo no sí tó je lét) és a be jegy zés té nyét iga zo ló nyil ván tar tá - si szá mát, to váb bá a pá lyá zó kép vi se le té re jo go sult sze - mély ne vét és lak cí mét;

b) a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt jog cí mek alap ján igé nyel he tõ tá mo ga tás ból meg va ló sí ta ni ter ve zett te vé - keny sé gek, fel ada tok rész le tes is mer te té sét;

c) a meg va ló sí tás hoz igé nyelt tá mo ga tás össze gét, kü - lön fel tün tet ve az ál ta lá nos for gal mi adó (ÁFA) össze gét, a rész le tes költ ség ve té si ter vet és a sa ját for rás mér té két;

d) a meg va ló sí tás és fi nan szí ro zás idõ be ni üte me zé sét;

e) a pá lyá za ti fel hí vás ban elõ írt egyéb ada to kat.

(5) A pá lyá zat hoz csa tol ni kell:

a) ere de ti ben, 60 nap nál nem ré geb bi iga zo lást a pá lyá - zó bí ró sá gi, ha tó sá gi, il let ve az adott or szág joga sze rint tör té nõ nyil ván tar tás ba vé te lé rõl, to váb bá a pá lyá zó bank - szám lá it ve ze tõ hi tel in té zet 30 nap nál nem ré geb bi iga zo - lá sát – a pon tos szám la szá mok meg je lö lé sé vel – a pá lyá zó bank szám lá i nak ve ze té sé rõl;

b) köz jegy zõ vagy az adott or szág jog rend sze re sze rin ti más ha tó ság ál tal, il let ve az iga zo lás ki adá sá ra jo go sult szer ve zet ré szé rõl ki ál lí tott, hi te le sí tett alá írá si cím pél - dányt;

c) a pá lyá zó lé te sí tõ ok ira tá ról/alap sza bá lyá ról ké szí - tett egy sze rû má so la tot;

d) ma gyar or szá gi pá lyá zó ese tén a pá lyá zó nyi lat ko za - tát, vagy 30 nap nál nem ré geb bi iga zo lást az adó ha tó ság tól ar ról, hogy köz tar to zás sal nem ren del ke zik, to váb bá nyi - lat ko za tát ar ról, hogy a mun ka ügyi kap cso la tai ren de zet - tek;

e) a pá lyá zó cég sze rû en alá írt nyi lat ko za tát:

ea) a pá lyá zat ban fog lalt ada tok, in for má ci ók, do ku - men tá ci ók tel jes kö rû sé gé rõl, va ló di sá gá ról és hi te les sé gé - rõl,

eb) ar ról, hogy az ál ta lá nos for gal mi adó (ÁFA) le vo - ná sá ra jo go sult-e,

ec) ma gyar or szá gi pá lyá zó ese té ben hoz zá já ru lá sát arra vo nat ko zó an, hogy a köz tar to zá sok fi gye lem mel kí sé - ré se cél já ból az adó szá mát (adó azo no sí tó je lét), tár sa da - lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét, tár sa da lom biz to sí tá si fo lyó - szám la szá mát a Ma gyar Ál lam kincs tár, il let ve a tá mo ga tá - si szer zõ dést kötõ tá mo ga tó szerv fel hasz nál hat ja a le járt köz tar to zá sok tel je sí té se, és az adós ság be kö vet ke zé se té - nyé nek és össze gé nek meg is me ré sé hez,

ed) ar ról, hogy a pá lyá zat el bí rá lá sá ig, il let ve a tá mo ga - tá si szer zõ dés le jár tá ig be je len ti, ha el le ne vég el szá mo lá si vagy fel szá mo lá si el já rás in dult, il let ve le járt ese dé kes sé - gû, meg nem fi ze tett köz tar to zá sa ke let ke zett,

ee) an nak tu do má sul vé te lé rõl, hogy a tá mo ga tás ked - vez mé nye zett jé nek meg ne ve zé se, a tá mo ga tás tár gya, a tá - mo ga tás össze ge nyil vá nos ság ra hoz ha tó,

ef) ar ról, hogy a ma gyar ál lam ház tar tás al rend sze ré bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs és mun ka ügyi kap cso la tai ren de zet tek,

eg) ar ról, hogy a meg va ló sí ta ni ter ve zett te vé keny ség, fel adat vo nat ko zá sá ban más pá lyá za ton részt vett-e, il let ve mi lyen más ál la mi és egyéb tá mo ga tást vesz igény be,

eh) ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé nek és a tá - mo ga tás ren del te tés sze rû fel hasz ná lá sá nak jog sza bály ban és a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé hez hoz zá já rul,

ei) a sa ját for rás ren del ke zés re ál lá sá ról és an nak mód - já ról, va la mint

f) a pá lyá za ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott egyéb do ku - men tu mo kat.

(6) Az ide gen nyel ven be nyúj tott do ku men tu mok ese té - ben csa tol ni kell azok ma gyar nyel vû for dí tá sát.

(7) Csak ér vé nyes, a (3)–(6) be kez dé sek ben meg ha tá ro - zott kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ pá lyá zat bí rál ha tó el.

(8) A be nyúj tott pá lyá zat ér vény te len sé gé rõl a pá lyá zat be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül ér te sí te ni kell a pá - lyá zót. A pá lyá zat ér vény te len sé gé nek ese te it a pá lyá za ti fel hí vás nak is tar tal maz nia kell.

(9) Hi á nyos pá lyá zat ese tén a pá lyá zót a be ér ke zé sé tõl szá mí tott 8 na pon be lül, 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel hiánypótlásra kell fel szó lí ta ni. A ha tár idõ ké re lem re, egy alkalommal 15 nap pal meg hosszab bít ha tó. A meghosszab - bított hi ány pót lá si ha tár idõ ered mény te len le jár ta ese tén a pályázatot ér vény te len nek kell mi nõ sí te ni. A hi ány pót lás fel - té te le it a pá lyá za ti fel hí vás nak is tar tal maz nia kell.

(10) A pá lyá za ti el já rás ered mé nyes sé gé rõl, az ér vé nyes pá lyá za tok ról, a tá mo ga tás össze gé rõl a pá lyá za ti fel hí vás - ban meg je lölt ha tár idõ ben a szak ál lam tit kár dönt. A pá lyá - zat ered mé nyé rõl a dön tés tõl szá mí tott 15 mun ka na pon be lül írás ban kell ér te sí te ni a pá lyá zót. Az el uta sí tás ról szóló dön tés ese tén ar ról is ér te sí te ni kell a pá lyá zót, hogy a dön tés vég le ges.

Pályázati rendszeren kívüli támogatások

5. §

(1) Nem pá lyá za ti úton is nyújt ha tó tá mo ga tás azok ban az ese tek ben, ami kor a ké re lem vál sá gos hely zet ben lévõ, mû kö dé si za var ral küz dõ in téz mé nyek, ha zai és nem zet - kö zi szer ve ze tek meg se gí té sé re, va la mint olyan cé lok és fel ada tok meg va ló sí tá sá nak tá mo ga tá sá ra irá nyul, me lyek el bí rá lá sa egye di dön tést igé nyel. A nem pá lyá za ti úton nyúj tott tá mo ga tá sok ról a szak ál lam tit kár írás ban dönt.

(2) Az (1) be kez dés ben fel so rolt ese tek ben ho zott egye - di dön té sek cél já ra – az elõ irány zat tal ren del ke zõ dön té se sze rint – az elõ irány zat tel jes össze ge fel hasz nál ha tó.

(3) Az egye di tá mo ga tás ra irá nyu ló ké re lem nek tar tal - maz nia kell a 4. § (4) be kez dé sé ben és (5) be kez dé se a)–f) pont ja i ban, va la mint (6) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott ada to kat, és leg ké sõbb a szer zõ dés kö tés sel egy ide jû - leg a ké rel me zõ nek csa tol nia kell az elõ írt nyi lat ko za to kat.