260 STATlSZTIKAl iRODALMl FIGYELÓ
dés megértéséhez, s megadja a városképző- dés statisztikáját is. méghozzá tartományok szerint, ami lényeges hozzájárulás a kérdés megvilágításához. Utóbbi tárgyalja az állami foglalkoztatási politika kialakulását, az ál—
lami közegészségügyi politika kezdeteit, a közmorál átalakulását, főleg a szexuális sza- badosság kialakulását és az ellene kialaki—
tott házassági rendszabályokat. ideértve az abortusz elleni és a gyermekölés elleni küz- delmet is. A tanulmány szerzője képet ad ar—
ról az új jelenségről. amit a népesedéspoli- tika állami formában való megjelenése je—
lentett.
A tanulmánykötet második fő része az új gazdasági ágazatok kialakulásával és ezen belül az új termelési módozatakkal és tech—
nikákkal foglalkozik, de itt is találhatók az egész makroökonamiai fejlődést érintő átfogó jellegű tanulmányok is. ilyen a kereseti struktúra átalakulásával foglalkozó két ta—
nulmány R. Sandgruber és M. Sauer tollá- ból. Előbbi a tömegtermelés és a piacok _ki—
terjedése szemszögéből. utóbbi a felvilágo- sult abszolutizmus kereskedelmi politikája nézőpontjából világítja meg a kérdést. A második fő téma az agrárgazdaság átalaku- lásának termelési. technikai és társadalmi vonásait világítja meg a Habsburg biroda- lom keretei között Míg H. Matis a termelési eredményeket teszi meg vizsgálódása alapjá—
ul és a földesúri és paraszti viSzonyakat is ennek fényében elemzi. addig R. Melville ki- fejezetten a kapitalizálódó slöldesúri viszo- nyokban lezajlott modernizáció folyamataira összpontosít, egy harmadik tanulmányban pedig Mitterauer a paraszti alsó rétegek helyzetével foglalkozik. Szerinte ezek (: XVlll.
század első feléhez képest ugyan számsze—
rűen kevésbé növekedtek, de helyzetük ki- mondott javulást mutat, ami részben a proto-imdusztrializációval és egy bizonyos fo- kú ,,újraagrárizálódással" is kapcsolatba
az.
A második rész harmadik nagy témaköre a kis és nagyipari szektorban bekövetkezett modernizációs folyamatok megvilágítását szolgálja, és négy tanulmányt foglal magá- ban. l. Mentschl o merkantil korszak vállal- kozói típusait elemzi. H. Freudenberger pe- dig a portaindusztrializációt mint társadalmi.
tanulás: és átképzési folyamatot tárgyalja. A szerző emiatt kérdésesnek tartja, hogy a fo- galom bevezetése előbbre viszi—e a kutatást.
H. Matis idevágó tanulmányában statiszti—
kai alapokon konkrét eredményekre jut. Sze- rinte bár a bedolgozó- és c: manufaktúra—
rendszer nem tekinthető a modern gyáripar ősének, mégis a munkamegosztási és vállal- kozási formák kidolgozása terén. akárcsaka munkásosztály kialakítása terén fontos előké- szítő fázist jelent. A XlX. századi modern gyáripar szerinte a bedolgozó ipar helyébe
lépett, mig a manufaktúra mint üzemi for- ma vele párhuzamosan fennmaradt. '
A második rész negyedik nagy témaköre a technikai innovációk és a tudományszer- vezés kérdéseit tárgyalja két tanulmány ke- retében. Az egyik H !anetschek és G. Ma—
resch közös munkájaként a technika és tech- nológia fejlődését tárgyalja a két uralkodó alatt. de az energiatermelés, a textilipar és a vastermelés konkrét területein számos áb—
rával és képpel. s csupán a befejező oldalon adnak egy katalógust arról, hogy 1708 és 1792 között milyen külföldi technológiák és innovációk átvételére került sor a Habsburg birodalomban. A zárótanulmány M. Teich tollából a csehországi felvilágosodás néhány kiragadott szempontját tárgyalja. és különö- sen a szervezett tudományfejlődésre vonat- kozó részei, valamint a kézműipari és nagy- ipari oktatásról elmondottak tanulságosak.
A tanulmánykötetet bő bibliográfia egészí- ti ki. A mű a hazai történeti és gazdaság—
statisztika, de az elmélettörténet és tudo- mánytörténet szempontjából is becses for- rásm'únka és a magyarországi vonatkozások ertekelese külön tanulmányt igényelne
(ism.: Horváth Róbert)
::
AZ 1985. ÉVI REPREZENTATIV SZOVJET TÁRSADALMI—DEMOGRÁFlAÁ
NEPESSEGÓSSZEIRÁS
(Osznovnüe itogi vüborocsnogo szocial'Ivo—demog- raficaeszkogo obsziedav'anija naszelenija SZSZSZR 1985 gods.) —- Vesztm'k Sztatisztíkí. 1986. 6. sz. 53—
55. p. '
A Szovjetunióban 1985. január 1 -én vég—
rehajtott reprezentativ népességösszeírás so- rá:: több mint 13 millió ember adatait gyűj- tátték össze. A megkérdezettek 90,9 száza—
léka családban él; a családok átlagos nagy—
sága 3.5 fő (1979- ben is ekkora Volt ez a szám). A köztársaságonkénti szóródás elég nagy: az Észt SZSZK ban a legkisebb (3.1 fő). a Tadzsik SZSZSZK- ban a legnagyobb (6 fő) a családok átlagos nagysága. A csa- láddk háromnegyede 2—3 tagú.
Az adatok szerint az 1983- ban gyermeket szülő nők 92 százaléka vette igénybe azt a lehetőséget, amely szerint egy évig pénzbe- ni juttatás mellett, majd további fél éVig fi—
zetés nélkül otthon maradhatnak gyermekük gondozása érdekében. Ezzel a lehetőséggel a városokban élő nők inkább élnek. mint a falvakban élők.
Az 1979. évi népszámlálás óta a 4 és 5 tagú családok aránya emelkedett és a 2 fős családok aránya is nőtt, bár kisebb mérték—
ben. A 3 fős családok aránya 1979 és 1984 kózött csökkent. a nagy családok (6 és több fő) aránya pedig az 1979 évi stinter: ma—
radt
STATlSÉTlKAI IRODALMI FIGYELÖ
261
Csökkent az egy házaspórból álló családok aránya, a két és több házaspórból álló csa—
ládoké viszont nőtt. Ez a lakosság korössze- tételének változásával függ össze. Az 1970—
es évek végére, az 1980-as évek elejére a
fiataloknak az a nagyszámú nemzedéke. a- mely az 1950-es évek végén. 1960-as évek elején született, elérte (: hózasodási kort. Az első házasságot kötő fiatalok életkora csök—
kent oz utóbbi években, ezért is maradnak sokan a'férj vagy a feleség szüleinél házas- ságkötésük után.
A megszámlált népességből a 16 éves és idősebbek közül a férfiak 70. a nők 59 szó- zaléka házas. A házasságra lépő nők átlag- életkora 1_9—21 év, ugyanez a férfiaknál 21—
23 év. A házasságban élők száma 1979 óta a férfiaknál 3.3, a nőknél 1,4 százalékkal nőtt.
A férfiak' 21. a nők 15 százaléka még soha nem,_valt,_házas, holott jelentős részük túl- haladta a 25. életévét. 1979-hez képest ez az arány mindkét nemnél csökkent.
A közép— és felsőfokú, iskolai végzettség- gel rendelkezők oránya az összlakosságon belülnőttnA 10 éves és idősebb népesség 70 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel.
Ezer lakása számítva ez 10 százalékkal több, mint 4979-ben volt. A közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktiv! népességen belül közel 90 százalék, ami ezer lakosra számítva szintén 10 száza—
lékkal-több, mint 1979—ben. A nőknél a nö- vekedés üteme nagyobb, mint a férfiaknál Minthogy a falusi lakosságnál 20, o'városi lakosságnál viszont csak 5 százalékkal nőtt a közép- és felsőfokú végzettséggel rendel—
kezők száma 1979-hez viszonyítva, a két né- pességcsoport között nagyfokú az iskolázott—
sági szint közeledése.
A népesség gazdasági aktivitását vizsgál- va megállapítható. hogy a foglalkoztatottak aránya csak kismértékben emelkedett (51,5 százalékról 51,8 százalékra). A nyugdíjasok aránya 1979-hez viszonyitva közel két száza—
lékkal nőtt; az eltartottaké 2 százalékkal csökkent. , ,
1985—ben a nyugdíjasok száma 54,6 mil- lió fő volt. A férfiak 60, a nők 55 éves ko- rukban mennek nyugdíjba (a nehéz munkát végzők 5—,10 év korkedvezményt kapnak);
A megkérdezett lakosság 60 százaléka már több mint 10 éve nem a születési he—
lyén,.él. Város—falu viszonylatban ez azt je- lenti, hogy a városi lakosság 63 százaléka, a falusi lakosságv52 százaléka több mint 10 éve elhagyta születési helyét. 1979-hez vi- szonyitva az aiónyok emelkedtek. A 10 évnél kevesebb ideje elköltözöttek aránya , csök- kent. ami (, belső migráció intenzitásának csökkenését jelenti. Ez elsősorban a lakás- és kulturális'körülmények javulásának ered-
ménye. v -
A belső migráció irányát tekintve a ván—
clorlók 40 százaléka városból faluba. 34 szó—
zaléka pedig a városból városba költözik. A faluból faluba költözők aránya 19, a város- ból faluba költözőké 7 százalék. Az utóbbi években a faluból városba költözések csök—
kentek. A belső migrációban részt vevők 69 százaléka munkaképes korú.
(Ism.: Kaszab Valéria)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATlSZTlKAl EVKUNYVEK
AFRICAN statistical yearbook 1980. P. 2. West Af—
:ica. — Annuaire statistiaue pour l'Atriaue 1980. p.
2. Afriaue de l'Ouest. Ed. by the United Nations Economic Commission for Africa. Addis Abeba. 1983.
UN. 298 p.
Afrikai statisztikai évkönyv, 1980. Nyugat-Afrika.
! 69 B 7/1980/2 ANNUAIRÉ statistiaue de la Belgiaue 1984. Tom.
104. Ed. par l'lnstitut National de Statístiaue. Bruxel—
les. 1984. INS. 806 p.. 13 t.
Belgium statisztikai évkönyve, 1984.
l 38 8 51/1984 NEW Zealand official yearbook. Wellington.
Department of Statistics. 1985. 90 p.
Úi-Zéland statisztikai évkönyve, 1985.
l 95 C 1/1985 FALESTINIAN statistical abstract 1983. Ed. by the Palestins Liberation Organization — Central Bureau of Statistics. Damascus. 1984. PLO. XLIX. 416 p.
Palesztin statisztikai évkönyv, 7983.
l 98 B 9/1983
ROSZSZIJSZKAJA Szovetszkaja Federativnaja Szo—
cialíszticseszkaja Reszpublika v cifrah v 1983 godu.
Kratkij sztatiszticseszkij szbornik. lzd. Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie RSZFSZR.
1984. lzdat.. Finanszü i Sztatiszt. 112 p.
Az Oroszországi SZSZSZK számokban, 1983. Sta-
!ísztíkai zsebkönyv.
Moszkva.
l 42 D 28/1983 STATISTICAL abstract of Latin America 1984. Ed.
by J. W. Wilkie. A. Perkal. Los Angeles. 1984. UCLA.
Lll, 866 p.
Latin-Amerika statisztikai évkönyve, 1984.
l 72 B 164/1984 STATISTICAL handboak of Thailand 1983. Ed. by the National Statistical Office. Bangkok. 1984. Nat.
Statist. Off. 211 p.
Thaiföld statisztikai évkönyve, 1983.
l 58 D 2 1983 STATISTICAL yearbook 1983. Ed. by the Ministry of Finance and National Economy. Central Depart- ment of Statistics. Riyad. 1984. MFNE CDS. 629 p.
Szaúd—Arábia statisztikai évkönyve, 1983.
im; ! 114 B 1/1983
