Manescu, M.: Közgazdasági számítások és a gazdasági kibernetikai kutatások tudományos vonatkozásai

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

245 Annak érdekében, hogy az egyszerű—

sített módszerrel végzett számítások me—

todikáját, e számítások alkalmazásával elért eredmények alkalmazhatóságát ta- nulmányozzák: a Szovjetunió Közgazda—

ságtudományi Intézetének nemzetközi összehasonlitásokkal foglalkozó csoportja kutatásokat és számításokat végzett a hi- vatalosan publikált adatok alapján, ér- tékben kifejezett súlyok alkalmazásával E munkák olyan eredményhez vezettek, mely a kutatóknak általános információt adott a mutatók volumenére, színvona—

lára, szerkezetére vonatkozóan. Sok eset—

ben az egyszerűsített módszerrel végzett összehasonlítások globális végeredménye és a részletes — nagy ráfordítást igénylő

— számítások eredményei közt nem volt

10 százaléknál nagyobb eltérés.

Szerző a továbbiakban — jórészt 1965.

évre vonatkozóan —— bemutatja néhány összehasonlítás számszerű adatát néhány szocialista országra, témára (a mezőgaz- dasági termelésre, a bruttó ipari terme—

lésre és a nemzeti jövedelemre).

Ezeknek az összehasonlításoknak fogya—

tékosságuk, hogy statikusak: csak adott évre vonatkoznak. Sokkal szélesebb körű

kutatást, tanulmányozást, törvényszerű—

ségek megállapítását teszi lehetővé a di—

namikai — több évre kiterjedő — nem—

zetközi összehasonlítás. A különböző or—

szágok közgazdászai által ajánlott mód—

szerek közül e célra — szerző véleménye szerint —— kétféle módszer alkalmas. Az egyik: minden összehasonlitásba vont évre

vonatkozó értékbeni adatok átszámítása, egy adott év árindexével, a másik: a há'—

zisindexek extrapolációja.

Szerző részletesen foglalkozik e mód—

szerek metodikai problémáival, és néhány

dinamikai összehasonlítást is bemutat.

Kifejti, hogy bizonyos pontatlanságokkal,

,,viszonylagosságokkaP' számolni kell ——

ezek azonban, hasonló jellegű számítá—

soknál, egy—egy országon belül is éppúgy

fennállanak, mégsem teszik hiábavalóvá

az elemzést.

Végezetül szerző arra a következtetésre

jut: a metodikai problémák és pontatlan-

ságok ellenére, az ,,egyszerűsített" mód—

szer alkalmas arra, hogy általános köz- gazdasági elemzésre vonatkozó informá- ciókat kapjunk. Amennyiben azonban részletes elemzésre van szükség, továbbá speciális népgazdasági kérdések megoldá- sáról van szó: nem felel meg az ,,egy—

szerűsített" eljárás, hanem a részletekbe menő összehasonlító számításokat kell

végezni.

(Ism.: Lacfalvi József)

MANESCU, M.:

KÖZGAZDASÁGI SZÁMITÁSOK És A GAZDASÁG! KIBERNETIKAI

KUTATÁSOK TUDOMÁNYOS VONATKOZÁSAI

(Scientific concerns in economic computation and economic cybernetics research.) —— Revue Roumaine des Sciences Sociales. 1965. 2. sz.

153—159. p.

A modern társadalmakban a tudomá—

nyos felkészültség az egyes országok kul—- turális és gazdasági fejlődésének egyik eleme, s az ország függetlenségének biz—

tosítéka is. A kutatások, főleg az utóbbi

időben érthetően nagy figyelemmel for—

dulnak a gazdasági élet különböző terü—

letei felé: a gazdasági ügyvezetés, a ter—

vezés, a termelés megszervezése, az ész—

szerű munkaerő—gazdálkodás kérdéseim

kívül még több példát is lehetne emlí—

teni. Különösen nagyjelentőségű a kér—

dés olyankor, amikor a társadalom tech—

nikai—anyagi alapjai igen gyorsan fej—

lődnek s a népgazdaság működése egyre

komplikáltabb mechanizmussá válik. A

szervezés, a tervezés és az előrejelzés fon—

tossága ilyenkor fokozottabban kerül elő—- térbe, ez pedig nem történhetik/meg a modern matematikai módszerek és a ki—

bernetika elveinek alkalmazása nélkül.

A kibernetika a legtöbb tudományág—

ban ma már fontos szerepet tölt be, ter—

mészetesen a közgazdaságtudományban,a

társadalomtudományban és a gazdasági

élet gyakorlati vonatkozásaiban is. A

közgazdaságtudományban az utóbbi idő—

ben történt térfoglalása teszi indokolttá.

hogy speciális ágát, a gazdasági kiberneti- kát elhatároljuk az általános kiberneti—

kától. A cikk a gazdasági kibernetika egyik legfontosabb feladatának azt je-

löli meg, hogy segítségével olyan infor—

mációrendszer legyen kidolgozható, mely

mind a mikro-, mind a makroökonómiai

folyamatok bázisául szolgál. Ebben a vo—

natkozásban tehát a gazdasági kibernetika

egyrészt a gazdasági információk nyeré—

sét, közlését, tárolását és dokumentáció—

ját, másrészt az információfeldolgozási módszereket és technikát jelenti.

A matematikai módszereknek a gazda—

sági életben való alkalmazása, a számí—

tógépek használata, a kibernetika alkal—

mazása Romániában is nagy lendülettel haladt előre az utóbbi években. A cikk nagyszámú tudományos intézetet és álla-

mi hivatalt sorol fel, ahol ezeket a mód—

szereket, elveket alkalmazzák, és elektro—

nikus gépeket használnak. Ezek között szerepel a román Központi Statisztikai Hivatal is.

(2)

246 STATISZTIKAI monnnm nekm

Nagyjelentőségű eseményként kell el—

könyvelni ebben a vonatkozásban a bu—

karesti Gazdasági Kibernetikai és Gaz-—

dasági Számítóközpont 1963—ban történt

megalakulását és azóta folyó tevékeny-

ségét is. Az intézet tudományos létszáma és gépparkja egyre bővül. EzenkíVül az intézet tudományos találkozókat szervez éspublikációs tevékenységet is fejt ki.

A cikk szerint az említett Gazdasági

Kibernetikai és Gazdasági Számítóköz-

pont tevékenységét a következő szempon—

tok és célok irányítják.

1. Az intézet fiatal közgazdászok, ter- vezők, statisztikusok elméleti, matemati—

kai és gazdaságirányítási továbbképzését

kivánja szolgálni, ugyanakkor gyakorlati oktatásban is kívánja őket részesíteni a

számítógépek kezelésének területén.

2. Az intézet kutatásokat szándékozik

végrehajtani a gazdasági folyamatok ma—

tematikai modellezése területén. (Makro—

ée mikroökonómiai modellek.)

. 3. Fokozni fogja publikációs tevékeny—

ségét, s célul tűzi ki azt is, hogy külföl-

dön ismertesse azokat az eredményeket,

amelyeket Romániában a kibernetika és

a matematikai módszerek közgazdasági

alkalmazása területén elértek E végbőla

kéthavonként megjelenő román nyelvű kiadvány mellett negyedévenként idegen nyelvű publikációt is közzétesz.

4 Más intézetekkel és vállalatokkal kooperálva technikai és módszertani se—

gitséget nyújt ezek különféle gazdasági kérdéseinek gyakorlati megoldásához.

5. A kutatómunka fokozottabb koordi- nációját tartja szem előtt.

Az intézet munkája több kutatócso- portban folyik: a cikk tíz ilyen kutató-

csoportot nevez meg Tervbe vették a továbbiakban, amennyiben a szükségle—

tek ezt indokolják, regionális szintű gaz- dasági kibernetikai és számítási bizott-

ságok létrehozását is.

— (Ism.: Nyáry Zsigmond)

VISNEV, 82. M.:

A NÉPGAZDASÁG! TARTALÉKOK OPTIMÁLIS RENDSZERÉNEK PROBLÉMÁ!

(Problemü optimal'noj szisztemü narodno- hozjajsztvennüh rezervov.) —-— Ekonomika i Ma-

tematicseszkie Metodü. 1966. 3. sz. 370—380. p.

A népgazdaság tervszerű szakadatlan

fejlődése a termelés, forgalom és fogyasz-

tás területén megfelelő készleteket igé-

nyel, melyeknek szétosztása és pótlása

-—- szemben a spontán készletgazdálkodás—

sal — csak tervszerűen mehet Végba ' Ezek a készletek, az anyagokon, fél—

késztermékeken, késztermékeken kívül,a termelőkapacitás tartalékaival együtt bia—

tosítják az egész népgazdaság működésé-

nek ütemességét. '

A tanulmány adalékul kiván szolgálni a népgazdasági tartalékok optimális rend—

szerének az összráfordítások minimalizá—

lásával történő meghatározásához. Ebből a célból rövid áttekintést ada szocialista készletgazdaságról, majd részletesen elemzi a készletekkel kapcsolatos mata-'- matikai módszereket. A tartalékok szük- ségességének sok előre látható és nem látható oka lehet (például szezonális in- gadozások, a kereslet és az időjárási té—

nyezők előre nem várt változásai, a gaz—

dasági információk és tervek pontatlan—

sága, a nemzetközi kapcsolatok alakulása

stb.). Ezekkel szemben a szocialista gaz- daság három fő ,,védelmi vonalat" állít fel:

I. a) A kiskereskedelmi hálózat normatív készletei.

b) Az állami vállalatok forgóalap—készle—

tei.

II. a) Az állami raktárgazdálkodás anyag- tartalékai.

b) A termelőkapacitás tartalékai.

III. a) Import (rendkivüli lehetőségek).

lék i b) A szocialista tábor nemzetközi tarta- a .

Szerző elsősorban a II.—vel jelölt te—

rülettel foglalkozik.

Az optimális tartalékrendszer (Opti-

mal'naja szisztema rezervov) kidolgozá—

sának első lépése a főbb paraméterek je-

lentésének tisztázása (például normális, minimális és maximális szint stb.). Az elméleti vizsgálódást statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása, majd modellek- kel történő visszatekintő elemzés és elő- remutató optimalizálási döntési model—