Müller, K.: Egyszeri adatfelvétel az 1968. évi ágazati kapcsolati mérleg céljaira

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

'

Az adatbank a legtöbb adatot az Office of Manpower and Employrnent Statistics-tól kapja, de más hivatalok adatait is betáplálják, így például a Federal Reserve Boardtól kapja

az ipari termelésre vonatkozó adatokat, de

tartalmaz nagy- és kiskereskedelmi áradato—

kat, béreket foglalkozási ágak szerint stb.

Az információs rendszert 1962— 1965 között tervezték és indították be, és így főleg az 1961 —— 1966. évek közötti adatokat tartalmazza.

Minthogy azonban összesítő adatokat is fel-

dolgoztak, így a második világháború utáni évektől, sőt néhol 1919-től szolgáltat a bank

adatokat.

Az információs rendszer két szempontból

hasznos a közgazdászok és statisztikusok szá- mára. Egyrészt hatalmas mennyiségű törté- neti és kurrens statisztikai adat áll a felhasz-

nálók rendelkezésére oly módon, hogy a rend—

szer helyes használata révén könnyű kiválo- gatni a kívánt adatokat. Ha például valaki az

ipari foglalkoztatottság és átlagos heti munka-

óra adatait szeretné megkapni 7 nagy város

vonatkozásában, akkor a computer—utasítás szerint a gép mintegy 2,3 milliós nagyságú matrixból válogat, anélkül, hogy ez a hatalmas

mennyiségű adat elrettentené a keresőt.

A másik alkalmazási terület talán még jelen- tősebb a gazdasági elemzés számára: az adatok visszakeresését statisztikai rutinok segítségé—

vel az adatok megszűrésével kombinálja. A szerző példákon mutatja be, hogy az adatok

ilyen megszűrése milyen hasznos.

A termelékenység mérésére vonatkozó ada- tok fontos részei a programnak. A népgazda- ság 15 fő szektorára dolgoztak ki adatokat másodlagos forrásból is. Mindegyik tábla sok gazdasági változót tartalmaz, amelyeknek ál-

landó ellenőrzése, kiegészítése folyamatosan

történik. Ezekből az adatokból olyan, compu-

teren alapuló adattárat alakított ki a Hivatal,

amely mindegyik népgazdasági ágra vonatko-

zóan az aggregált adatokat 13 osztályba sorolja

az 1947—1963. évekre. Itt olyan tételeket

találunk, mint a bruttó nemzeti termék folyó dollárban, munkaórában, munkabérben kife-

jezve. A kutató azonban nemcsak ezeket az

adatokat kaphatja meg, hanem a rendszer még további matematikai műveleteket is el- végez; ezek eredményei az ágazatközi ará—

nyokat és összefüggéseket is kimutatják.

Amennyiben az elemzés számára nem ada- tokra, hanem indexszámokra van szükség, megfelelő utasításra a rendszer ezt is szolgál- tatja. Az adatokat természetesen nem szabad kritika nélkül elfogadni, a közgazdászok érté—

kelése továbbra is fontos szerepet játszik.

Az információs rendszer nem lezárt, teljes rendszer. Computer—szakemberek, statisztiku-

sok és közgazdászok állandóan dolgoznak a

rendszer kiszélesítésén. "

(Ism.: Dienes Gedeonné)

7 Statisztikai Szemle

97

MULLER, K.:

EGYSZERI ADATFELVÉTEL AZ 1968. ÉVI ÁGAZAT! KAPCSOLAT! MÉRLEG CÉLJAIRA

(Sondererhebung zur Verflechtungsbílanzierung 1968.)

— Statistische meis. 1958. 5. sz. 262—265. p.

A Német Demokratikus Köztársaságban el- készítik az 1968. évi ágazati kapcsolatok mér-

legét (a továbbiakban ÁKM). E célból ——

a beszámolórendszerből rendelkezésre álló adatok kiegészítésére —— egyszeri adatszolgál- tatást is elrendelték. ,,A fontosabb üzemi mutatószámok kimutatása, az 1968. december

31-i állapot szerint, a társadalmi össztermék

népgazdasági ÁKM-je részére" e. kérdőív ki—

töltésével kapcsolatban az adatszolgáltatók részéről több probléma merült fel, jelen cikk ezekre igyekszik választ és útmutatást adni.

Elsősorban azzal a két módszertani alapelvvel foglalkozik behatóan, amelyek alapján a mér-

leg összeállítható: a bruttó termelés és a bruttó

forgalom alapelveivel, s azzal hogyan kell

ezeket figyelembe venni a kérdőív kitöltése során. Kitér továbbá arra is, hogy az alapada- tokat a könyvelés mely számláiból kell venni, valamint az egyszeri adatszolgáltatás és a

rendszeres (anyagfelhasználási) jelentések ada—

tainak összehangolására vonatkozó gyakorlati

tudnivalókat is érinti.

Elvi jelentőségére tekintettel külön figyelmet

érdemel a bruttó termelés, illetve a bruttó forgalom lényege és alkalmazása.

A szerző számszerű példán mutatja be a

,,brnttó forgalom", illetve a ,,bruttó termelés"

közötti lényeges különbséget. Az előbbi

ugyanis az üzemrészek közötti ,,átadást—

átvételt" is tartalmazza, tehát azon közbenső (az egész üzem vagy vállalat szempontjából félkész- vagy befejezetlen) termékek értékét is, amelyek az egyik üzemrész szempontjából késztermékek, az ,,átvevő" üzemrész számára viszont anyagok. Lényegében az üzemi (válla- lati) szinten ,,halmozott" termelésről van itt szó. A ,,bruttó termelés" pedig —— a szerző

szóhasználatával —— az üzemi (vállalati) hal-

mozatlan termelésnek felel meg, az üzemen belüli kölcsönös forgalom értékének kiszűré- sével. A kétféle módon felépített anyagfelhasz-

nálási koefficiensek természetesen lényegesen

különböznek egymástól.

A cikk részletesen kifejti, hogy az ÁKM—ben népgazdasági szinten vizsgálják az ágazatok közötti kapcsolatokat, a munkamegosztást, a kooperációt. Ilyenformán az ÁKM céljaira a ,,bruttó termelés" elvét kell alkalmazni, s a mérlegbe nem kerülhet be az üzemen belüli ,,halmozódás". Az egyszeri adatszolgáltatás kérdőívén azonban — a szerző által bemutatott

módon — a ,,bruttó forgalmat" kell közölni, de a megfelelő rovatban ebből ki kell mutatni az üzemrészek közötti forgalmat is, hogy

ennek értékét ,,kiszűrhessék".